Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-05-14 / 20. szám

2005. május 14 — (No. 20) — Magyarság — 5 oldal A magyar tudomány megaláztatása, 2005. Caligula császár legoda­­adóbb hívét nevezte ki kon­zullá Rómában: a lovát. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök legodaadóbb hívét nevezte ki gazdasági mi­niszternek, Káka Jánost. A történelem hivatott eldön­teni, melyik döntés volt kevésbé hibás. A ló min­denestre más bajt nem csi­nált, minthogy felnyerített a Senatusban olykor, amit nagy taps követett. Nomeg szabályos időközökben ta­karítani kellett utána. Kóka János nem nyerít, hanem emberi nyelven beszél, ám ezt ritkán követi taps. Ám takarítani szinte lehetetlen utána. Miniszteri tevékenységé­nek eddigi legsikeresebb napján kerek 10 milliárddal nőtt Magyarország állam­­adóssága. O ezt a Playboy című nemzetközi szex-lap­nak adott excluzív inter­jújával ünnepelte. A ripor­ternőnek 1.5 milliós arany­órájával kérkedett, s kije­lentette, hogy nincs semmi gondja, bármit meg tud ma­gának vásárolni, amit meg­kíván (Idézte: Lengyel Zol­tán parlamenti képviselő). Kitűnő reklám ez egy gaz­dasági gondokkal küzdő or­szág takarékos gazdasági miniszterének e fényes na­pon. Kóka konzul (bocsánat: miniszter) a Magyar Tudo­mány éves ünnepének, az Akadémiai Nagy Hét-nek közeledtével egyetemi fó­rumon jelent meg, hogy szavainak kellő nyomatékot adjon. Sajnos itt sem nyerí­tett, hanem beszélt, 40 teljes percen keresztül. Méghozzá egetverő ostoba­ságokat. Csak később derült ki (Forrás: Dióssy Gábor, a gazdasági minisztérium po­litikai államtitkárának par­lamenti beszámolója, el­lenőrizhető), hogy a mi­niszter ezen az egyetemi fórumon nem tett mást csak viccelt. Jellemző a hallgató­ság humorérzékének teljes hiányára, hogy senki sem nevetett a viccein, amelyek így hangzottak: „A kor­mány 100 lépés politikája az ország gazdasági életét hivatott rendbe tenni” (Ez elég viccesen kezdődik.) Kóka gazdasági miniszter megfogalmazta a 100 lépés közül a legfontosabbat: „A Magyar Tudományos Aka­démiának azon területeit, amelyek nem szolgálják, a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni.” Tisztelt Olvasó, Ön nem téved. E szavak nem a Nagy Kínai Kulturális For­radalom napjaiban hangzot­tak el anno, hanem 2005- ben, Magyarországon, egy gazdasági miniszter szájá­ból. 15 évvel a rendszervál­tozás után. De nem érte be ennyivel Kóka. Rápillantván másfél millió forintos karórájára így „viccelődött” tovább: „Szerintem a magyar tu­dósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami maradan­dót, már nem élnek”. Sze­rinte! Az Elvtárs szerint, aki megmondja. Aki dönt a Magyar Tudomány kor­mányzati támogatásáról! Vajon tudja-e Kóka Já­nos, hogy 19 magyar Nobel díjasunk van? Van fogalma arról, hogy a ma élő „mara­dandót nem alkotó” itthon vagy itthon is dolgozó magyar tudósok közül — csak az élettudományok területén — mit alkotott Andrássy István, Freud Tamás, Hadlaczky Gyula, Horn Péter, Jermy Tibor, Király Zoltán, Kondorosi Ádám, Lipták András, Már­ton László, Ormos Pál, Patthy László, Rédei P. György, Sáringer Gyula, Szathmáry Eörs, Szentirmai Attila, Udvardy Andor, Vizy E. Szilveszteri Tisztában van azzal, hogy a Nobel díjra jelölt Szentágothai János tanítványai közül mi maradandót alkotott Flerkó Béla az endokrinológia, vagy az agykutatás terüle­tén Hámori József az u­­gyancsak Nobel-díj aspiráns kibernetikus kollegájával együtt? Van fogalma arról, hogy magyar tudós fedezte fel a prionokat? Tudja egyáltalán, mi az a prion? Van fogalma a magyar or­vostudomány eredményei­ről? A fizikusokéról, a matematikusokéról, a kémi­kusokéról, a turkológusoké­­ról? A mérnökökéről, hogy csak a Harvard professzorá­nak, Lipták Bélának nevét említsem? Vajon lehet-e alkalmas gazdasági miniszter az, akinek ilyen szinten áll a helyzetértékelő képessége és realitás-érzékei Aki a Nagy Kínai Kulturális Forrada­lom és a „Négyek Bandája” szellemi színvonalán gon­dolkodik? Más. A másfél milliós karóra és a Play­boyban való magamutoga­tás. Valóban ez egy magyar miniszteri image? Tesz ilyet más ország miniszte­re? Vajon nem egy riasztó portrait ez? Aki Magyaror­szágon él, tudja jól, hogy tisztességes munkával nem lehet annyit keresni, hogy másfél milliós karórát visel­jen valaki. Ennek az em­bernek — ne haragudjanak, hogy nem nevezem úrnak, de azt nálam ki kell érde­melni — egy dologhoz bizonyára van tehetsége: a saját zsebének a megtömé­séhez. Vajon nem kecskére bízzuk-e a káposztát, ha gazdasági miniszterként a kincstár közelébe engedjük? Azután a mentalitás. Másfél milliós karórákat nem No­­bel-díjas tudósok, nem vi­lághírű írók, nem sikeres konstruktőrök számára gyártanak. Sem Kertész Imrének, sem Mádl Ferenc­nek nincs ilyen. Mert ők — ha van pénzük — hasz­nosabbra költik. Másfél milliós órát a self-made man-eknek, a kókajánosok­­nak gyártanak. Ilyet viselt az őrmesterből ugandai el­nökké avanzsált Idi Amin Dada, A1 Capone, és a D- 209 ügynökből magyar mi­niszterelnökké előrukkolt Medgyessy Péter. Valóban ilyen gazdasági minisztert akarunk? Ez a kérdés füg­getlen attól, hogy melyik párt van hatalmon, vagy kinek a hívei vagyunk! Megengedi ezt nemzeti ön­bemutatja: Mary Zsuzsi Az 1968-as Táncdalfesztivál nyertese, a ’’Mama”, az ’’Almát eszem”, a ’’Cseresznyeáruslány” és a ”Te vagy az oda-ideálom” című slágerek örökfiatal énekesnője tart ebéddel/vacsorával egybekötött műsoros nosztalgia délutánt/estet. Jegyrendelés és érdeklődés: 1-877-TANCZENE 1-877-826-2936 (ingyenes hívószám) Tombola nyeremény: $500 CASH!!! Zenekar: SZINKRON A torontói Magyar Hazban a főszakács: Jánosi Gusztáv Ebéd/vacsora étlapja: leves v. töltött káposzta, rántott v. sült csirke, sertéspörkölt v. sült hús friss és hagyományos saláták, különféle desszertek, kávé és üdítők, sörök, borok, röviditalok A kanadai turné állomásai: 2005. május 27., péntek este Toronto, Magyar Ház Árpád Terem-840 St. Clair Ave. W. Ajtónyitás: 6 óra, vacsora: 7 órától Jegyek: elővétel: $45, ajtónál: $50 2005. május 28., szombat este Hamilton, Szent István Templom Nagyterem - 140 Barton St. East Ajtónyitás: 6 óra, vacsora: 7 órától Jegyek: elővétel: $35, ajtónál: $40 2005. május 29., vasárnap du. Windsor, Croatian Centre 5259 Tecumseh Rd., Windsor 3 km keletre a Walker Roadtól Ajtónyitás: 1 óra, ebéd: 2 órától Jegyek: elővétel: $35, ajtónál: $40 Tel: 1-877-TANCZENE 2005. június 3., péntek este Kitchener, Schwaben Club 1668 King St. East, Kitchener Highway 7/8 Kitchenerbe és a King Street kijáratnál jobb oldalon Ajtónyitás: 6 óra, vacsora: 7 órától Jegyek: elővétel: $35, ajtónál: $40 2005. június 4., szombat este Niagara Falls, Serbian Cult. Ctr. 5956 Main St., Niagara Falls Drummond Rd & Lundy’s Ln kereszteződés közelében Ajtónyitás: 6 óra, vacsora: 7 órától Jegyek: elővétel: $35, ajtónál: $40 2005. június 5., vasárnap du. Toronto, St. Peter & Paul Hall 231 Milner Ave, Markham Rd. & 401 A Markham Rd-on az első utca a 401-estől északra a baloldalon Ajtónyitás: 1 óra, ebéd: 2 órától Jegyek: elővétel: $45, ajtónál: $50 érzetünk? Csapszékben he­lyén való ez a kulturális színvonal és mentalitás. De miniszteri bársonyszékbenV. Elődei egyetemet végzett közgazdászok voltak! Az igazi sérelem az, hogy a magyar tudomá­nyosságot és felsőoktatást nemcsak materiális, hanem immáron egyre tűrhetet­lenebb verbális megaláz­tatások is érik a szocialista kormányzat részéről. Mint­ha a magyar szellemi élet szisztematikus és öszehan­­golt redukálása lenne a célja a Magyar Bálint féle felsőoktatási törvénynek, amely a tudományegyete­meket Magda Sándor gyön­gyösi nábob nevetséges főiskolájának (bocsánat „egyetemi karának”) szín­vonalára akarja zülleszteni; Hiller István május elsejei kijelentéseinek, amelyek lényege, hogy a munkás ember ne akarjon érettsé­gizni és ennek a Kókának a tudományt gyalázó, a radikális pénzelvonásokat megideologizáló durva „viccelődésének”. Hitler is ki akarta irtani a lengyel értelmiséget. De vajon az a Hitler, aki ezt a gyalázatos értelmiség-, és tudományel­lenes politikát vezényli, hol található? Netán Moszkvá­ban? A történet folytatása az, hogy Gyurcsány miniszter­­elnök alighanem jól meg­mosta miniszterének fejét, aki vicsorogva bár, de rohant bocsánatot kérni az MTA elnökéhez. Szellemi színvonalára jellemző, hogy egyszerűen letagadta kije­lentéseit, amit több száz ember hallott, és amelyeket saját államtitkára is mege­rősített. Saját bocsánat­kérését azonnal cáfolandó rögtön hozzátette, hogy alapkutatásra nem ad pénzt. Hogy helyesen járt-e el a nálam sokkal kiválóbb tudós, Vizy akadémikus, amikor a „lovagiasságra” hivatkozva arra szólított fel, hogy fogadja el az Akadé­mia köztestülete a miniszter magyarázatát (azaz: hazug­ságát), nem tisztem megí­télni. Csupán szerényen megjegyezte, hogy alap­kutatás nélkül bizony alkal­mazott kutatás sincs. Nyil­ván az Akadémia és a tudo­mány érdekei vezérelték. Mindenesetre önmagában megalázó, hogy egy világ­hírű tudós kénytelen parí­rozni egy ma-van-holnap­­nincs politikusnak, jó arcot vágni durva vicceihez és hazugságaihoz, csak azért, hogy ne veszítsünk el min­dent. . Ha Gyurcsány miniszter­­elnökben csak egy csöppnyi jóérzés is maradt, bottal kellene elkergetnie hivatalá­ból oda nem való minisz­terét, Kóka Jánost. Kevés erre a remény, hiszen Cali­gula lovát is csak a császár halála után vitték vissza az istállóba. Dr. Fodor András kandidátus, habilitált egye­temi docens, az MTA köz­testület tagja A király esztelen Napokig vártuk cincogó izgalommal, de most már túl vagyunk rajta. Gyur­csány Ferenc ismertetett néhányat a száz lépéséből. Ebben az első körben a kormányfő a munka világá­ról rántotta le a leplet. Egy idézeten keresztül pillant­sunk bele a miniszterelnök tudatalattijának kavargó mélységeibe. „Nagyon sok olyan ház­tartás körüli munka van, amely tradicionálisan a feketemunka világába tar­tozik. Apró javítások, a tüzelő behordása, a fák megmetszése, a kert felásá­sa, a gyermekre vigyázni, korrepetálni, segíteni a takarításban. Ezeket a mun­kákat ma — mindenki tudja — feketén végzik. Nem fizet járulékot, és nem szerez semmifajta jogot az ezt végző. Ezrek és tízezrek vannak így az országban. A közérdekű és közterhet viselő munkát hívjuk kék­munkának mostantól. Te­gyük egyszerűvé és átlátha­tóvá, sőt, ösztönözzük a munkavállalót és munka­adót is, hogy fehérítse ezt ki. (.) És hogyha valaki ennek ellenére mégis azt mondja, hogy ő szürkén és feketén foglalkoztat, azt kell mondani, hogy na­gyobb, erősebb, egyértelmű szankciókkal kell fellépni. Sőt, nem kell visszariadni a büntetőjogi fenyegetett­ségtől sem.” Ilyeneket tervez Gyur­csány Ferenc, bizony. És ezt a beszédet, illetve eze­ket a gondolatokat most elemzők elemzik és szakér­tők szakértik. Pedig ezen a ponton talán meg kellene torpanni kissé, mint teszi azt á harkály a felső er­dőhatáron. Gyurcsány mun­kaprogramjának meghallga­tása után most már rögzíte­ni kell a szövegéből és a személyiségéből levonható egyetlen, ám nagyon lénye­ges következtetést. Gyurcsány Ferenc egy hülye. Ennyi az egész. De ahogy Kádár János mondta: ami krumplileves, az le­gyen krumplileves. Amúgy nagyon könnyű darabokra szedni a minisz­terelnöki koncepciót. A jövedelmek eddig is adókö­telesek voltak. Gyurcsány Ferenc most a talpáról a fejére állítaná az elvet, és munkáltatót, sőt, büntető­jogilag fenyegetett munkál­tatót faragna a magyar emberekből. Jön a pápai gyerek, és adót, járulékot, bejelentési kötelezettséget fedez fel kertásásban, fű­nyírásban, házibuli utáni • közös takarításban, barátok bevonásával végzett tapétá­zásban, kalákában való építkezésben, disznóvágás­ban, de akár abban is, hogy a szomszéd néni egy óra erejéig vigyáz a kicsikre. Ezt az egészet, amit ő kékmunkának nevez, és közteherjeggyel kíván lát­hatóvá tenni, nyilván el­lenőriztetné valamilyen hatósággal, amelynek ter­mészetesen szabad bejárása lenne kertbe, fáskamrába, konyhába, gyerekszobába. Jön a pápai gyerek nagy lendülettel („január végén kezdtem el körülnézni, hogy eddig mit csináltunk”, nyilatkozta a napokban egy osztrák hetilapnak), bekuk­kant az emberek kertjébe, lakásába, felfedez, adóztat, ellenőriztet és büntetőjoggal fenyegetőzik. Ez maradt a jóléti rend­szerváltásból. Gyurcsány Ferenc bor­zalmas marhaságaiból e­­gyetlen politikailag értékel­hető momentumot lehet ki­hüvelyezni: a rossz tanács­adók, jó király közhelytől padlógázzal jutottunk el a rossz tanácsadók, hülye király felállásig. Ebben élünk. Az MSZP kongresz­­szusa kijelölt nekünk egy miniszterelnököt, aki nótá­ból, kegyelemből és cédulá­ból is mindössze egy féllel rendelkezik. Szomorú. mmmrnmmmmmmmmm Még valami. Gyurcsány Ferenc mos­tanában előszeretettel jelent fel újságírót. Szeretném jelezni, hogy amennyiben a hülyeségére vonatkozó állításaimért bíróság elé idéztetne, a végsőkig ra­gaszkodni fogok a vélemé­nyemhez és a jogaimhoz, és a valóságbizonyítás keretében kérni fogom a kormányfő igazságügyi elmeszakértői vizsgálatát. Történelmi per lesz, Klára! Csermely Péter - Magyar Nemzet Fametszők alkonya Lám itt a megoldás! Megvan, hogyan állítsuk meg az ország romlását. Le kell csapni a kertásókra, fa­metszőkre, ház körüli mun­kákból dőzsölőkre. Majd igazságos Gyurcsány Fe­renc tesz itt rendet! Véget vet ennek a vircsaftnak. Jaj a fametszőknek, a kertet gyomlálóknak! Jaj a Maris néniknek, Pista bácsiknak, akiknek már az is teher, ha egy vödör vizet be kell vinni a kútról, s ezért, egy darab szalonnáért, egy liter borért, 10 darab tojásért fogadnak valakit, aki felás­sa kertet. Mert bizony pén­zük az nekik sincs. Ami keveset hoz a postás, azt nyomban el is viszi a köz­üzemi díjakra. így jutott vissza a lendületes ország a középkori cserekereskede­lemhez a magyar rónán. Azokon a vidékeken, ahová nem jutnak el az ünnepnapi lézerfények. No de most új felvonás következik! Mert mégsem járja ám, hogy miközben a plakátokon lendületben van az ország, igaziból meg alig tudunk már kölcsönt felvenni. A végén még a miniszterek fizetését se tudjuk felemelni. A famet­szők, a kertásók, a bébi­­szitterek, nádvágók meg élnek mint Marci Hevesen. Be kell látni: ez így nem mehet ám tovább! Ha kell kivetni az adót a rőzse­­gyűjtőkre, gombákat, csigá­kat, bogyókat gyűjtögetőkre is, mert ha nem történik változás, még a végén oda lyukadunk ki, hogy meg kell adóztatni a tőzsde­hozamokat. Hát bizony szo­cialista ember ilyet nem kívánhat. Ide most egy igazságos teherviselés kell! Egyébként is sokan van­nak ezek a fametszők. Már Szanyi kolléga megmondta, hogy közel félmillió feles­leges ember van vidéken a mezőgazdaságban. Tenni kell róla, hogy ne legyenek. Legyen egy nagy városál­lam. Fényes lakóparkokkal, nagy, hatalmas zöldöveze­tekkel, ahol az ilyen roz­zant falvak nem csúfítják a látképet. S ha egy hivatalá­ban megfáradt bankár, egy menedzser, vagy egy hala­dó gondolkodású szocialista pihenni akar, hát had gyö­nyörködjön a szeme a vé­A magyar fiatalság konferenciája A Montreáli Magyar Fiatalok Köre, Magyar Fiatalok Nemzetközi Konferenciája címmel, 2 napos rendezvénysorozatot szervez. Szeretettel várjuk azokat az érdeklődőket, akik többet szeretnének tudni a magyar fiatalság szerepéről a világban. A konferencia 2005. június 11-12-én kerül megrendezésre a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség ifjúsági otthonában (90, rue Guizot Ouest, Montreal). Részvételi díj: 25 dolláros kedvezményes jegy diákoknak, 40 dolláros teljes ár. Jelentkezési határidő: 2005. június 3. A konferencia ideje alatt a résztvevőknek háromszori étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Tímea Varga 514-735-8642, e-mail: magyarkonferencia@canada.com Christopher Ádám: 514-576-1816, e-mail: christopheradam@sympatico.ca További információért és a teljes programért látogasson el honlapunkra: www.maavarkonferencia.com A montreáli Magyar Fiatalok Köre — egy híd, mely összeköt... (20-21) geláthatatlan zöld tájban. Egy se-vége-se-hossza nagy golfpálya kell ide, ahol jól érzik magukat a részvénye­sek. Ezek az élhetetlen nép­ek, ezek a ház körüli mun­kát végzők, ezek keserítik meg a haladó kormány éle­tét. Ahelyett, hogy elmen­nének valahová külföldre, itthon tengetik az életüket. Mennyivel jobb lenne, ha valahol Bécsben, a Mária Hilferen próbálnának sze­rencsét . Menjenek s nyis­sanak egy cukrászdát. Álljanak be londinernek. Menjenek matróznak egy nagy tengerjáró hajóra. Bárhová, csak ne rontsák itt a statisztikát. De nem. Ők itt akarnak élni. Ki érti ezt? Földhözragadt napszámos népség. Ezek miatt nem tud szárnyalni a kormány. Itt akarnak boldogulni, ahol már minden el van adva. Ahol már elfogytak a mil­­liárdok. Ahol már a pénzek Deportált felvidéki magyarok: Dzurinda egy évig nem válaszolt Marhavagonban szállították őket Csehországba úgy véli, fölösleges lépés lenne, hiszen a kormánynak megvannak a jogosítványai oda vissza át vannak mos­va, ahol már minden lénye­ges hely elkelt. Egyáltalán hogy gondolják ezek a fa­metszők, hogy itt még nekik is jut valami? Adó­mentes kertásás, gazgyom­­lálás? Még mit nem! Majd tesz róla a kor­mány, hogy megváltoz­zanak a dolgok. Amúgy is gond van a szocialista választókkal, hogy kevés jut nekik. Egyre nehezebb betelefonálókat találni, akik dicsérik a miniszterelnököt. Hát majd újra indítják a megfigyelő csoportokat. Lesz itt munka a kormány­hoz hű embereknek. A lo­­jalistáknak. Beindulnak a fametsző kommandók. Aki­ket ha kell, éjszaka-is-látó távcsövekkel, álcaruhákkal látnak el, hogy egyetlen szárvágó se csússzon ki a törvény hatálya alól. Majd lesz nektek hajrá Magyarország! B. Egy év után válaszolt Mikulás Dzurinda kor­mányfő hivatala a Depor­tálások Áldozatainak és Leszármazottaik Szövet­ségének kárpótlási igényé­re. A háromezer tagot számláló, kassai székhelyű szövetség tagjainak több mint a fele tavaly levélben sürgette a szlovák kor­mányfőt, tegyen lépéseket a csehországi kényszer­­munkára elhurcolt magya­rok kárpótlása érdekében. A miniszterelnöki hiva­tal válaszlevelét 2005. március 7-én adták fel — mondta a pozsonyi magyar Pátria rádióban Krivánszky Miklós, a Deportálások Ál­dozatainak és Leszármazot­taik Szövetségének elnöke, aki nem igazán elégedett a több mint egyéves késéssel megérkezett válaszlevéllel. Dzurinda konzultált az ügyben a szlovák igazság­ügyi minisztériummal, és azt ajánlja a szövetség tagjainak: forduljanak a parlamenti képviselőkhöz, azok kezdeményezzenek törvényjavaslatot az anyagi kárpótlásról. Krivánszky a szükséges jogszabály­­tervezet kidolgozásához. Az 1946 őszén kezdő­dött deportálások során, 1947 februárjáig 42 ezer felvidéki magyart, köztük gyerekeket és öreg, beteg embereket kényszerítettek otthonaik elhagyására, marhavagonokban szállítot­ták őket Csehországba, kényszermunkára. Krivánszky Miklós, a deportálások kárpótlásáért küzdő szervezet elnöke a cseh és szlovák sajtóban többször elmondta: kérésü­ket általában azzal utasítot­ták el, hogy azzal ismét napirendre kerülnének a Benes-dekrétumok, erről pedig szó sincs. A szövet­ség azért követel kárpótlást, mert a csehszlovák állam a magyarok kényszermunkára való elhurcolásával megsér­tette az általános munkakö­telezettséget szabályozó, 1945-ben hozott 88-as törvényt — mondta Kriván­szky a cseh sajtóirodának. Még kapható! A budapesti Masszi Kiadó gondozásában, 2003. november végén megjelent HARMATH ISTVÁN A chicagói krónikás című könyve. A kötet anyagát a kiadó lektora a szerző az Amerikai Magyarságban 2001 és 2002 közötti időben írott cikkeiből válogatta. „Magyarország a szülőhazám, ahová érzelmileg és kulturálisan kötődöm. Az Egyesült Államokban életem háromnegyed részét éltem, felnőtt éveim javát. A választott befogadó országban olyannyira otthon érzem magam, hogy elképzelni sent tudom, hogy máshol éljek. Furcsa kettős életforma ez, Magyarországtól véglegesen elszakadni képtelen vagyok, képzeletbeli kulturális énem ma is ott él, míg a valóság véglegesen Amerikához köt. ” A könyv ára 15.00 + postaköltség 3.00 = 18.00 USA dollár. A névre dedikált kötet megrendelhető: Stephen I. Harmath 716 Brummel St. Evanston, 1L. 60202, USA. Tel/l'ax: 1-847-864-8626 E-mail: stemath@msn.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents