Kanadai Amerikai Magyarság, 2004. december (54. évfolyam, 49-50. szám)
2004-12-04 / 49. szám
A Duna-barátok felhívása valamennyi honfitársunkhoz Mi, Duna-barátok, akik Lipták Bélához hasonlóan, vele párhuzamosan és gyakran együtt harcoltunk a Dunasaurus megállításáért, most újabb nemzeti sorskérdésben szeretnénk minden honfitársunk szolidaritását, összefogását kérni. A decemberi népszavazáson határon túli honfitársaink kettó's állampolgárságára mondhatunk igent vagy nemet. A népszavazás napja tehát a szolidaritás próbája. Arról szól ez a szavazás, hogy visszakaphatják az elszakított területek magyarjai elemi jogukat, amelyet elvettek tőlük. Szavazati joggal rendelkező honfitársaink! Magyarországon, közös hazánkban együtt élünk, olykor szelídebben, máskor hevesebben vitatkozunk egymással különféle politikai felfogású emberek: konzervatívok és liberálisok; idősebb és fiatalabb demokraták. Ez így van ma, és lényegében így van 1825, a reformkor óta. A magyar nemzet valódi sorskérdéseiben azonban mindig egyetértettünk. Vállvetve küzdöttek eleink az 1848/49-es szabadságharcban épp úgy, mint 56-os forradalrpunk idején. Kis ország lévén — közösen szenvedtünk „egyetlen csőcselékünk” (akiket Hitler és Szálasi idején a nyilasoknak, Sztálin — Rákosi és Kádár idején elvtársaknak hívták) rémuralmától. Ugyanazon oldalán ültünk az ellenzéki kerékasztalnak a rendszerváltozás előestéjén; s együtt tüntettünk 1988-ban és 1998-ban a Bős-Nagymarosi Erőmű megépítése ellen. Tény, hogy a rendszerváltozás óta — amúgy „jó magyarok” módján — ellenségekként marakodunk, vagy legalábbis élesebben vitatkozunk, mint ahogy az feltétlenül indokolt lenne. Ezen valószínűleg közös jószándékkal sem segíthetünk egyelőre. 2004. december 5.-e azonban olyan nap, amikor nemzeti sorskérdésről — a határon túlra szakadt honfitársaink kettős állampolgárságáról kell szavaznunk. Ez lelkiismereti kérdés. Az igen! győzelme még korántsem jelenti, hogy a határon túli magyarok álma, a kettős állampolgárság megvalósul. Ám a nem győzelme, vagy a szavazás SZMJ-MAGTO KANADAI EGYESÜLET 2004 december 4.-én szombat este 7 órai kezdettel tartja meg az első' Nemzeti Bál Erdélyért jótékonycélú rendezvényét ATorontoi Magyar Kultúrközpont Árpád termében (840 St. Clair Ave. W. Toronto, Tel: 416-654-4926) Ünnepi vendégünk Dr. Csapó I. József A Székely Nemzeti Tanács elnöke, a Székelyföld területi autonómia tervének kidolgozója A jó hangulatról a SZINKRON EGYÜTTES gondoskodik Kitűnő vacsora, bőséges italválaszték • Közreműködik a Kodály és a Kecskeszem együttes ^1 JJlldp»«' 1 Jegyek elővételben: 416-421-4598 Virág József 905-318-0613 Szabó Marika 905-893-7661 Szó'cs Zsuzsanna 905-579-6447 Bánhegyi Erzsébet Belépőjegy vacsorával: $30 Diákok: $25 Gyerekeknek a gyerekasztalnál: $10 A NYERESÉGET AZ ERDÉLYI AUTONÓMIA TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTJUK Not for profit organization Aui()\'()a\iai:ri, ERDÉLYÉRT, egy Szebb Jövőért! fizessen dő [apunkra! 1 érvénytelensége azt jelentené, hogy a remény is elvész. Talán örökre. A „nem” mellett kardoskodók — csakúgy, mint annak idején Gabcsikovo igenlői — érvei hamisak. Ők egyébként — vegyük észre! — ugyanazok). Valótlan állítás, hogy a határon belül élő magyaroknak anyagi hátrányuk származna a határon túliak kettős állampolgárságából, hiszen a kettős állampolgárság jogi tartalmát csak később dolgozza ki a Parlament. Nagy- Britanniában 6 féle állampolgár él anélkül, hogy a gazdaságot ez érintené. A kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásához kétharmados törvényeket — egyebek között az Alkotmányt — kell majd módosítani. Hol vagyunk még ettől! Az igen győzelme csak annyit jelent: nem csukják be a kaput honfitársaink előtt. 80 év óta először kérdeznek meg bennünket: magyarnak tekintjük-e a határokon túlra szakadt honfitársainkat? Vajon van-e erkölcsi jogunk tartózkodni ettől a szavazástól? Vajon nem lenne-e jóvátehetetlen vétek, ha ejárulnánk testvéreinket? Ilyen aljasságot a történelem során még egyetlen nemzet sem követett el saját honfitársai ellen. Tisztelettel és ünnepélyesen arra kérünk minden magyart, hogy szavazzunk együtt „IGEN!”-nel! Úgy, ahogyan azt Bős-Nagymaros ügyében tettük, megbuktatva két ízben is (1988, 1998) a hazaárulók kormányát. Azt gondoljuk, hogy mi magyar liberálisok és konzervatívok; fiatal és idős demokraták akkor is ebben az országban fogunk együtt élni, vitatkozva Hazánkért tevékenykedni, amikor már a történelem süllyesztőjében lesznek mindazon politikai erők, amelyeknek nevéhez az 56-os szabadságharc vérbe fojtása, az ország és nemzet érdekeinek kiárusítása, a halált hozó hősi gát megépítése fűződik. Hazai liberális barátaink jelenlegi koalíciója a volt állampárttal nem más, mint rövidtávú történelmi flört, amely néhány év alatt feledésbe megy. De nem megy feledésbe örök frigyünk, hűségünk hazánkkal, határainkon belül és azokon kívül élő honfitársainkkal, önmagunkkal és egymással. Szavazzunk együtt Igen-nel a határon túli magyarok kettős állampolgárságára! A 126 tagú Duna-Barátok Közössége nevében: Dr. Fodor András tud. főmunkatárs Habilitált egyetemi docens x•^x•^x•:•x•:•x•:•x•x•^x<•x•:•:•x•^^x•x•x•^x•x•x•x•x•x•x•^x•xvx•x•x^•:•:•x•x•x•xvx•x•x•^x•x•x•x•x•x•^:•xvx•.•.•.•.•.•••.•.•.•.•.•.•.•.•.•.•.v.•.vxvx•x• A Professzorok Batthyány Körének felhívása Honfitársak! 1920 óta nagyot fordult a világ: a szétszakított nemzetet újra lehet egyesíteni! A december 5-i népszavazáson arról dönthetünk, hogy a szomszédos államokban élő magyarokat a magyar nemzethez tartozónak tekintjüke! A népszavazási „igen” ugyanis csak azt írja elő, hogy a magyar Országgyűlés alkosson az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összhangban álló törvényt a kettős állampolgárságról. A szomszéd államokban élő kettős állampolgárságú magyarok Magyarországra többé nem idegenként jönnének, s másutt Európában is európaiként bánnának velük. Honfitársi szolidaritást, szeretetet és megértést kapnának tőlünk, aminek megadása erkölcsi kötelességünk, annál is inkább, mivel ez országunkra lényegében nem róna anyagi terhet. Meg kell tennünk ezt a történelmi gesztust, hogy a nemzet önbecsülését megőrizhessük. Azt adjuk csak viszsza, amit méltánytalanul vettek el tőlük, s amit vérrel, munkával, hűséggel százszor megszolgáltak! A kettős állampolgárság nem szülőföldjük elhagyására, hanem éppen az ottmaradásra késztetné őket. Ha a népszavazáson „igent” mondunk, lélekben magunkhoz öleljük az elszakított magyarokat. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az erejüket felmorzsoló elszakítottság és elnyomatás, a bűn nélküli büntetés után tőlünk, testvéreiktől kapják meg a kegyelemdöfést, a végső ösztönzést a szülőföld elhagyására. Kezünkben a döntés: szavazzunk a nemzet újraegyesítésére! Szavazzunk igennel a szomszéd államokban élő magyarok kettős állampolgárságára! „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” (Deák Ferenc) (E felhíváshoz csatlakozott a Deák Ferenc Internetes Polgári Levelezőkor is, mely hasonló keretek között működik a Professzorok Batthyány Köréhez.) 140 éve halt meg a Nagy Látnok Madách Imre (1823—1864) Madách Imre a Felvidéken, pontosabban a Nógrád-megyei Alsó Sztregován született 1823-ban. Számára ugyanis erősen meghatározó körülmény volt az őt körülvevő táj, vidék és közeg. A felvidéki lélek némileg mindig pólusok között vergődött. A Felvidék soha nem volt olyan önálló és belülről is meghatározott, sajátos egység, mint például Erdély. Idegen népek érintkezési felülete volt, ahol sokan több nyelvet beszéltek, más, főleg a nyugati kultúra érintettjei, olykor mégis a magyar mélylélek legkitűnőbb búvárai. A felvidéki ember meglepetéseket tartogat tarsolyában, amelyek életük ellentmondásait példázzák. Madách Imre úgy került a köztudatba, mint „Az ember tragédiájának” költője, ami teljesen érthető. Időnként azonban illenék árnyaltabban taglalni Madách életművét, már csak azért is, mert például a „Civilizátor” című műve sem merülhet feledésbe, hiszen nem másodrendű mű, csakhogy — Fája Géza megállapítása szerint — „A vaskos kőszikla, Az ember tragédiája eltakarja a karcsú életfát, a Civilizátort”. Mindkettő lényeges mű, — nemcsak Madách termésében, hanem szellemünk történetében is. A Civilizátor Széchenyi „Nagy szatírájának” rokona, de míg Széchenyi műve szinte parttalanul hömpölygő folyam, addig Madáché higgadt, ellenállhatatlan tehetségtől áthatott, fegyelmezett alkotás. Széchenyi Nagy szatírája csak a Bach korszakot vonja kritikus fénycsóvájába, Madách viszont szembeállítja vele az egész magyar életformát, emberségének világképét, géniuszunk egyszerű, tiszta fényét. A „Civilizátor” István gazdájában a magyar néplélek döntő vonásai jelentkeznek: humor, természetesség, az élet valóságához ragaszkodó észjárás, az ember lényeges vonásaira épített velős beszéd és gondolkodás. A mesterkélt elvontság mögött csúfságot, hamisságot, gonosz szándékot vél — és sokszor talál. A nyílt és hamisítatlan emberi MEGHÍVÓ AZ ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ KÁROLI GÁSPÁR TERMÉBE 439 Vaughan Rd. Toronto, Telefon: 416-656-1342 2004 DECEMBER 5-ÉN. VASÁRNAP du. 12:30 ÓRAKOR DISZNÓTOROS EBÉD UTÁNA FILMVETÍTÉS: TRIANON című film, melyet a Magyar Televízió nem hajalandó műsorra tűzni EBÉDJEGYEK ÁRA: felnőtteknek $14 és gyermekeknek $7 A jegyek kaphatók: Molnár Imrénél (905) 891-8856 Osztrosits Máriánál (416) 654-9074 megnyilatkozás híve, lelke tágas és üde mint a puszta, nem tűri a gátakat. Az egyszerűség köntösét viseli, mégis a kozmikus életérzés ösztönös híve, ezért lelkének és szellemének minden mozzanatát érzéki képekkel festi meg. István gazda és akiket megszemélyesít, kétségtelenül magukon viselik a bizalmatlanság jegyeit, ami korántsem konok bizalmatlanság, ilyenformán óvatosan ugyan, de magába szívta lelki hajszálerein keresztül Európát. Igen lényeges Madách-i vonás, hogy megtagadta a „keresztény-germán kultúrközösséghez” fűződő eszmeláncolatot. Mintha Adyt hallanánk: „Mi másoknál messzebbről jöttünk!” Madách tagadta azoknak az eszmerendszereknek és tanoknak a létjogosultságát, amelyek ráfeküsznek az emberi szabadságra és elnyomják azt, mint árnyék a növényt. Olyan életrendszert kívánt, amely emberhez méltó szabadságot biztosít. Viszont rettegett a szabadság paródiájától, ezért kevés törvényt kívánt, amelyek feltétlenül tiszteletben tartották volna az emberi minőséget. Nagy látnok volt Madách! Tudta, hogy ha valami egységes, nagy akarattal nem tereljük helyes mederbe az életet, egyre távolabb kerülünk az emberi minőségektől. Nem véletlen, hogy a bürokratikus rendnél, a gomba módra szaporodó törvényeknél többre becsülte a keleteurópai magyar géniusz egyszerűségét, amely nem szakadt el a létezés természetes gyökereitől, ezért tud várni, bírja az időt, van miből „táplálkoznia.” Madách látta a papíros egyre inkább szörnyeteggé növekvő hatalmát, a Nagy Nyilvántartást, a bürokrácia embertelenségét. Nemcsak a Bach korszakban jelentkező veszedelmet ábrázolta kitűnő, Arany János legjobb műveire emlékeztető groteszk képekkel, hanem a kelet-európai világképet is kifejezte a népi észjárás és beszéd egyszerűségével. Néha áttüzesedik a hangja, s a legmagasabbrendű állampolitikai vitát is mindvégig népi módon, a népi szellem eredeti eszközeivel fejezi ki. Műve ezért is páratlan a magyar irodalomban. Pedig még nem is foglalkoztunk főművével, Az ember tragédiájával, amelyből más természetű géniusz bontakozik ki. Ebben egy jövőbe mutató emlékművet alkotott arról, hogy mit végez a keleteurópai emberben, hova tovább pedig az egész emberiség életében a nyugati életfelfogás fenntartás nélküli befogadása. Javunkra legyen írva, hogy mi ezt nem így akartuk. Nem rajtunk múlott, hogy az emberiség gerincét megroppantó, leigázó szándékú barbár világuralmi törekvés tapintható közelségbe hozta az Ember tragédiájának minden sötét vízióját. Az ember tragédiájának lényeges vonulata a mitológia. Madách művének elejére és végére odaillesztette a keresztény mitológiát, hiszen óriási távlatokat áthidaló vonalvezetéséhez elképzelhetetlen megfelelőbb keret. Megtartotta a keresztény hitet végső vigasznak is, de a földi keretet átengedte Lucifernek, aki olthatatlan, mondhatni fauszti vágyakat olt az emberekbe. Az ezt megjelenítő történelmi betétek sarkalatosán jellemző sorozata kíséri grandiózis művét. Lucifer Ádám kívánságára álmot bocsát rá, s végigvezeti az emberiség történetén. A szemle kiábrándító. S időben távolodva a műtől, egyre közelebb kerülünk annak tragikus végkifejletéhez. Döbbenten és meghatóban állunk tehát Madách és óriási műve előtt.: Ámulunk látnoki képességén, midőn kora társadalmának beteges jeleiből olyan tévedhetetlen pontossággal tudott következtetni a jelenünkben és a közeljövőben beteljesülő kataklizmákra, előre látva az emberiség végső nyomorba és pusztulásba döntését a túlkoncentrált hatalom luciferi akaratának megfelelően, amivel szemben, ugyanezen hatalom jóelőre érzéketlenné tette a tömegeket. Az ember tragédiája nagyívű, művészileg, lírai szempontból is egyedülállóan sajátos teljesítmény. Aratátszerű kicsúcsosodást jelent irodalmunkban, sőt a világirodalomban is, amelyet — úgy érzem — kevésszer és kevéssé méltattak az azt megillető módon. (No, nem a tendenciózuson osztogatott Nobel-díjra gondolok...) A nagyszabású történelmi kompozíciót valóban méltóképpen szolgálja Madách rendkívül tömör, hangulatot, tragikus élethelyzetet, történelmi változást tökéletesen érzékeltető költői nyelve. Ebből adódik, hogy hatalmas műve mégsem száraz, bölcselő költemény. A magyarázat egyszerű. Igaz, hogy a költészetben a forma lényeges, de Madáchnál éppen az eszmei tartalom a forma. Más költeményekben a szíveken és életeken át csillognak az eszmék. Madáchnál az eszméken süt át az élet, a líra. A tragédia az egész természeti-anyagi történelmi világ kérdéseit szólaltatják meg, kozmikus igénynyel, aminek során végesteien végig ott ragyog Madách lírája. Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. Kiadóhivatal Európába vagy déli nyaralásra készül? Irodánk ez évben is rendkívül kedvező árakat kínál. Hozassa látogatóba szeretteit! Töltse fel élményeit Európában, vagy Florida, Kuba, Mexikó, Hawai csodálatos üdülőhelyein! — meghívólevelek, — betegségi biztosítás — déltengeri hajóutak, — szálloda foglalás, — gépkocsi kölcsönzés Szolgáltatásaink 20 éve minden igényt kielégítenek. r Óhazába utazók figyelmébe! Dr. Murvai Zsolt fogorvos Budapest, II. kér. Rózsadomb, * Rómer Flóris utca 34. Lem. 15. ► Szolgáltatásaink: Fpgbeültetés, speciális porcelán koronák, hidak. * Aranyra égetett kerámia, fémmentes kerámia. Fogsorok, esztétikus fogszínű tömések és fogfehérítés. RÖVID HATÁRIDŐ ÉS GARANCIÁI ,yA szép mosolyért” Tel: 011-36-70-318-4774, E-maiL zsoltmurvai@vodafone.hu vagy keressék. Csiszér Miklóst a 416-471-7350-es számon 235 Dixon Rd. Toronto, Ont., N9P 2M5 (416) 241*4654 1-800-265-2707 57 York Street London, Ont., N6A 1A6 (519) 663-0301 1-800-838-9878 r — ; . .............. ............ 1 ♦Direkt hívás 011 -el Magyarország 8.4cent/p ! ♦NINCS minimum vagy havi dij !!!! ! ♦ Új szolgál!atások! Local /Helyi/ internet szerviz ! i ♦Helyi, távolsági, internet egy számlán lehet !!!! J j ‘'Unlimited” csomag, —”Alap -helyi csomag” [ ^ i vagy cask “helyi vonal” közül választhat. L ^ ■ ♦3000perc /hónap egész Amerika területe - $29.99 I ♦Dial-up hitemet szolgáltatás $9.95_________ i Magyarország 8.4 cent/p Budapest 6.9 cent/p Románia 14.9 cent/p i i Németország és Kanada 5.9 cent/perc 1 Telefon kártya is kapható !! 2004. december 4 — (No. 49) — Magyarság — 5 oldal SzeUemóriásainí<i Cúth János
