Kanadai Amerikai Magyarság, 2004. december (54. évfolyam, 49-50. szám)

2004-12-04 / 49. szám

6 oldal — Magyarság — (No. 49) — 2004. december 4 Emlékeztető 1944 sorscsapásaira Rada Tibor A kanadai őszi napsütést élvezve, a sárguló fák, bokrok színpompájában gyönyörködve mindig eszembe jut a 60 év előtti magyarországi ősz, amely a szeptemberi, októberi hónapokban ugyanígy pazarolta meleg sugarait a magyar vidékekre. Sajnos a csend és a béke illúziója akkoriban már eltűnt Ma­gyarországról, amely a március 19.-i német bevo­nulással elvesztette függet­lenségét. A trianoni béke­­szerződés óta hazánk csak 24 esztendőt élhetett sza­badon ! Gondoljunk arra, hogy a 150 éves török megszál­lás után a Habsburgok 400 évig uralkodtak felettünk, pedig hét felkelést és sza­badságharcot folytattunk ellenük. Még az 1867-es kiegyezés után is, az osztrá­kok árnyékában maradva, a Monarchia tagjaként — miniszterelnökünk til­takozása ellenére — részt vettünk az első világháború megindításában. Az osztrák és német érdekekért félmil­­- Hónál több hősi halottat veszítettünk, majd a végső kimerülés utáni káoszban széthullott az ezeréves Magyarország. Az 1919-es Károlyi-féle népköztársaság átcsúszott a Kun Béla által Oroszor­szágból importált bolseviki uralomba. Ekkor 133 nap alatt 590 ártatlan embert végeztek ki kegyetlen mó­don, miközben régi és új szomszédaink: a csehek, a románok és a szerbek fegy­veresen behatolva, elfoglal­ták országunk legnagyobb , részét. A területrablást a világháborúban győztes hatalmak ezután szentesítet­ték a trianoni békedik­tátumban. A sok sebből vérző Magyarországot hét darabra szabdalták, majd a megmaradt csonka ország talpraállgsát jóvátételi fize­tésekkel nehezítették. A korábban már lemondott Habsburg-származású király két visszatérési kísérlete után, az úgynevezett utód­államok egymással össze­fogva, megalakították a kisantant szövetséget, amely csonka Magyaror­szág politikai, gazdasági és katonai gúzsbakötését ered­ményezte. A Horthy-korszak kül­politikája ezen igazság­talanságok megszüntetésére és az elveszett országrészek békés úton való visszaszer­zésére törekedett. A Nép­­szövetséghez sokszorosan benyújtott tiltakozások, kérelmek és javaslatok azonban semmire sem jutottak. 18-20 esztendő eltelte után végre olasz és német segítséggel az elsza­kított területek vissza­csatolása részben sikerült, ennek azonban nagy ára lett! A németek szövet­ségeseivé váltunk, akik „életterük” kibővítése ér­dekében megindították a második világháborút, amelyből csak két évig tudtuk magunkat távoltar­tani. Végül a szomszé­dainkkal való versenyfutás­ban a németek kegyeiért, hogy visszaszerzett területe­inket ismét el ne vegyék, beléptünk a Szovjetunió elleni hadjáratba és — ó, szörnyűség — félév múlva pedig a nyugati szövetséges hatalmakkal is, akarva, nem akarva, háborúba kerültünk. Az orosz földön, de különösen a Don folyónál elszenvedett nagy vesztesé­gek után, Horthy kor­mányzó és megbízottai keresték a háborúból való kilépés lehetőségét, de az angol-amerikaiakkal folyta­tott titkos tárgyalások a németek tudomására jutot­tak. Olasz szövetsége­süknek a háborúból való kiugrásából tanulva, hogy a magyarok hasonló tervét megelőzzék, a német veze­tés nagy álnoksággal, Hor­thy kormányzót, Ghyczy külügy-, Csatay honvédelmi minisztert és Szombathelyi vezérkari főnököt színlelt tárgyalásra kicsalta az országból, ugyanakkor parancsot adott Magyaror­szág megszállására. 1944. március 19.-én a német csapatok, szinte egy nap alatt, elfoglalták országun­kat. A magyar független­ségnek ekkor végeszakadt. A következő hónap elején megindultak az ame­rikai légitámadások és megkezdték az ország hadiiparának, valamint a vasúti berendezéseinek a tönkrebombázását. A há­ború véres szörnyűségei elérkeztek hozzánk is. Mindjárt az első támadás­kor, a több száz repülőgép­ből a fővárosra lezuhanó bombák 1031 emberéletet oltottak ki. így telt el a nyár állandó légibombázásokkal. Olasz­­országi bázisaikból indulva délelőtt az amerikaiak, este az angolok szórták meg városainkat. A hadicélok elpusztítása mellett, a lakó­negyedek is messzemenően rombadőltek. Június 6.-án az an­golszászok — ahogyan akkor neveztük az an­golokat és amerikaiakat — partraszálltak Fran­ciaországban, az Európa nagy részét uraló német hatalom megtörése és a háború megnyerése cél­jából. Vártuk, hogy a né­metek a tengerbe szorítják a támadókat, de ez el­maradt. Hetekig csatáztak a normandiai partvidéken, aztán a szövetségesek meg­indultak Franciaország felszabadítására. Először hallottuk az angol rádióból ezt a szót, hogy felszabadí­tás. Ősszel a mi „felszaba­dításunkra” is sor került. A magyar hadsereg a tavasz óta a Kárpátok keleti oldalán sikeresen védte hazánkat a szovjet behato­lás ellen. Tőlünk délre a németek és a románok védekeztek a Fekete tenger partjáig. Augusztus 24.-én a románok puccs-szerűen szembefordultak a németek­kel. Kinyitották az arcvona­lukat és a réseken keresztül a szovjet hadsereg beözön­lött Romániába. A most már szövetséges oroszok és románok a Székelyföld hágói és szorosai alá érkez­tek, amelyeket az ezeréves határon belül az Árpád­­vonal érődéi és a székely határőr csapatok védtek. A Romániából és Ju­goszláviából visszavonuló német hadsereg részek hazánkon keresztül igye­keztek biztonságba jutni egy általános visszavonulás jelenségeivel. A magyar hadsereg részére viszont az irány Dél-Erdély volt, hogy a Déli-Kárpátok hegyei között, a siker több remé­nyével vegyék fel a harcot a közeledő ellenséggel. Sajnos azonban már elkés­tek. Előre nyomulva Ko­lozsvártól Tordáig, 2500 hősi halott áldozata el­lenében csak egy hónapig tudták feltartóztatni az oroszokat, azután a túlerő győzött. Erdélyt ki kellett üríteni és az Aradnál, majd Szegednél beözönlő, romá­nokkal is megerősített szovjet hadsereg Nagyvárad felé tört, hogy a Keleti- Kárpátokban még kitartó magyar hadsereget bekerít­se. A németek ezt még megakadályozták a debre­ceni csatában, de az ok­tóber-novemberi hónapok­ban az egész Kelet-, Dél- és Közép-Magyarország elveszett. Naponta érkeztek a hírek egy-egy magyar város elestéről és az elkese­redett harcokról. Nagy­szalonta többször gazdát cserélt és az újságok ször­nyűségeket közöltek a szovjet katonák erőszakos­ságairól a polgári lakosság­gal szemben. 1944. október 15.-én a rádióban egy kormányzói szózat hangzott el, mi­szerint a háborút elvesztet­tük és fegyverszünetet kértünk a Szovjetuniótól. Röviddel utána német kato­naság tört be a várba és a kormányzót foglyul ejtette. A kormányzó Miklós nevű fiát is elrabolták. Az apát ezzel is zsarolva, Horthy lemondott. A nyilas­keresztes párt átvette a hatalmat. Szálasi Ferenc, mint a „kormányzói jog­körrel ideiglenesen el­látott” új miniszterelnök elrendelte a harc folytatását. Az erőszakos hatalomát­vétel körülményeit sem a honvédség, sem a polgárság nem ismerte, legfeljebb sejtette. Az előállott kész helyzetben a háború tovább folytatódott. A rossz hírek a hatalomátvétel körül­ményeiről csak suttogva terjedtek el, ugyanúgy azok a hírek is, amelyek a néme­tek erőszakos tettei mellett, a nyilas pártszolgálatosok kegyetlenkedéseire is vo­natkoztak a budapesti zsi­dóság ellen. Az ország zsidóságának tömeges elhurcolása, deportálása Németországba már május óta folyamatban volt és mintegy 700 ezer embert érintett. Gyilkosságokra azonban csak október 15 után került sor a budapesti gettóban és a Dunaparton. E sorok írója is szemtanúja volt a Csepel sziget mellett a Dunán leúszó sok polgári ruhás, köztük női holttest­nek. Október végén és- no­vember hónapban a szovjet csapatok nyomában a Dél­vidékre betóduló szerb partizánok szörnyű vérfür­dőt rendeztek az ottlakó magyarság között. Legalább 40 ezer felnőttet és gyer­meket lőttek agyon, kegyet­len kínzások után, a Tisza­­menti városok és falvak lakói közül, csak azért mert magyarok voltak. Egy 1942-ben elkövetett magyar vérengzést „fizettek vissza” legalább tízszeresen. A magyar áldozatoknak sem­mi közül nem volt az új­vidéki atrocitásokhoz. Azért haltak meg, mert magyarok voltak és a partizánoknak jó ürügye volt a népirtásra. Ugyanilyen sors várt az ott élő németekre is. Bácskából és Bánátból eltűnt a vala­mikor egymilliót kitevő svábság. Közülük negyed­­millió polgári személy lett tömeggyilkosság áldozata. Aki nem menekült el idejé­ben, azokat a szerbek kivé­gezték. A háború elején a Bácskába telepített 15 ezer főnyi Bukonivából hozott magyarok szerencsére még idejében eltávoztak Bara­nyába. Az oroszok által el­foglalt országrészekben megkezdődött a férfiak, sokszor nők összegyűjtése „kisebb munkára”. Csak Kárpátalján mintegy 100 ezer férfit fogtak össze és űztek el otthonaikból. Ma­gyarokat, ruszinokat vittek a Szovjetunióba jóvátételi rabszolgamunkára. Közülük kb. 35 ezer sohasem tért haza. A szojvai haláltábor körül 19 ezer magyar kato­na és polgár fekszik tömeg­sírokban, Kárpátalja új ukrán urai később lakótele­peket építettek az elemész­tettek csontjai fölé. Erdélyben a benyomuló oroszok nyomában beset­tenkedett román Maniu­­gárdisták a székely falvak­ban eszeveszett magatartás­sal gyújtogattak, raboltak, öltek és kivégzéseket ren­deztek. Ártatlan magyarok­nak a fejét fejszével vágták le. Ez a ki végzési mód az oláhok specialitása még 1848-ból. Pontos adatok ezekről a rémtettekről a mai napig nincsenek. Csak annyit tudunk még, hogy a temesvári és a havasalföldi Foksány-i hadifogolytábor­ban a tífusz bőven, ezrekre menően szedte áldozatait. Kegyetlenül viselkedtek a csehek és a szlovákok is, de dicstelen tetteik már az 1945 év krónikájához tar­toznak. Az Erdélyből visszavo­nult és Kárpátaljáról hátráló magyar és német hadsereg megsemmisülését a Hor­tobágyon lezajlott páncélos csata megakadályozta. A következő szovjet had­művelet Budapest „me­netből” való elfoglalása volt. Erre maga Sztálin adta ki a parancsot október 28.­­án. Az ellenség gyors előre­törése azonban elakadt és lassú ostrommá változott a védők, kemény, hősies magatartása következtében. A száz napos küzdelem végső fejleménye átnyúlt a következő évre. Az 1944-ben a hazát védő 18,638 hősi halott honvéd áldozata mellett, az etnikus tömeggyilkolások nagy méretei a tatár és török hódítások óta ismeret­lenek voltak Magyaror­szágon. Elhagyott hazánkat 1944-ben ért sorscsapások fölött 60 esztendő elmúl­tával sem szűnhetünk meg búslakodni. Ezen írásom­mal nem gyűlöletet akarok kelteni, hanem gyászos visszaemlékezésre intem az olvasókat. Lapunkat a világ minden táján olvassák! Figyelem! G.L.G. Tanning & Beauty Salon 840. Church St. (Nagyon közel a Yonge-hoz) Szolgáltatások: ♦ Szolárium (tanning) ♦ Kozmetikai tetoválás (száj, szem kontúr, tartós szemöldök) ♦ Európai arckezelés ♦ Svéd-masszázs ♦ Gyantázás ♦ Tartós szempilla, szemöldök-festés ♦ Fülgyertyázás Tel: 416-929-6801 Mindenkit szeretettel vár: Gabi, Andrea és Rudi (37-) ELIZABETH g? «—f 410 Bloor St. W., * Toronto, Ontario M5S 1X5____________ Már most vásároljon Karácsonyra! Magyarországról érkezett szaloncukor, mikulások, karácsonyfa­­díszek, konyakos-meggy, csokoládék, szalámik — óriási választékban! Üzletünk tele van meglepetéssel: Kocsonya, hurka-kolbász, készételek (meleg és fagyasztott) levesporok, halászlé, 20 fajta ételízesítő', nagyon finom savanyúságok,szörpök. Mindezeken felül ugyanúgy megtalálja gyönyörű frissen vágott húsainkat, hentesárú-készítményeinket saját készítésű tortáinkat, süteményünket és bejglinket. Igazi öröm lesz Önnek a valódi hazai ízek! Mindenkit szeretettel várunk! Telefon: (416) 921-8644 Kiskarácsony, Nagykarácsony... csomagküldés Kiskarácsony $ 50.00 Szállítás, kezelési költség + $ 7.00 1 kg szaloncukor kis csomag csokifüggő (300 gr) 3 db nem törékeny dísz 1 csomag OMNIA kávé 1 doboz Earl Grey tea 1 db NesQuick kakaó (800 gr) Alapcsomag $ 40.00 Szállítás, kezelési költség: $ 10.00 (egész évben küldhető) 1 kg rizs 1 csomag száraz tészta (500 gr) 1 csomag OMNIA kávé (250 gr) 1 üveg Vénusz napraforgó olaj 1 doboz TIDE COLOR mosópor (mosóporok: 600 gr/doboz) 3 kg cukor 3 kg liszt 200 gr NesQuick kakaó 1 doboz Earl Grey tea 1 doboz TIDE mosópor 3 db szappan Nagykarácsony $ 87.00 Szállítás, kezelési költség + $ 10.00 1 rúd PICK téliszalámi (kb.40 dkg) 1 db füstölt főtt tarja (kb. 1 kg) 2 doboz szardínia 1 kg zselés szaloncukor 1 db NesQuick kakaó (800 gr) 2 tábla Nestle csokoládé 1 doboz Earl Grey tea 1 doboz őszibarack befőtt (850 gr) 1 doboz töltött káposzta konzerv 2 db parenyica sajt (2x20 dkg) 1 csomag OMNIA kávé (250 gr) 1 csomag Paloma kávé (250 gr) 1 üveg Nescafe (100 gr) Karácsonyi csomagok feladási határideje: December 15!!! Arafat özvegye dollármilliókért küzd a PLO ellen Amikor Jasszer Arafat halálos ágyán feküdt a párizsi katonai kórházban, mellette állt Mahmud Ab­bas, a helyettese, Ahmed koreai miniszterelnök, Mohamed Rashid pénzügyi szakértő, Nasser-al Kidwa, az unokaöcs és egy nő, aki gyűlölködve nézte a PLO- vezetőket, „akik élve akar­ják eltemetni a férjemet” — mondotta. A kövérkés matrónáról, Suha Arafatról a múltban ritkán tett emlí­tést a sajtó, vagy a TV, de most a hamburgi Die Welt több oldalon ismerteti az özvegy történetét. Suha Jeruzsálemben született, apja bankár volt, az anyja újságíró, aki az 1967-es háború idején a palesztinok szóvivője volt, a Tauwil-család keresztény, Suhát gondozónők és apá­cák nevelték, később a Sor­­bonne-ra küldték. 1990-ben harmincéves volt, akkor vette feleségül a hetvenéves Arafat. Át kellett térnie a mohamedán vallásra, de lélekben keresztény maradt: Arafat azt mondta, híd a vallások közt és kará­csonykor elment vele a templomba, amit Jézus születésének emlékére emeltek, sőt elment a pápá­hoz is. Suha Nablusban és Ramallahban nőtt fel, de amikor megszületett a lánya, Sauhwa, Párizsba költözött. Palesztinába visszatérve, igazi államfő­feleségként csokoládét osztogatott a gyerekeknek, de Párizsban divatruhákat vásárolt. A Die Welt tudósítója egy palesztin történésszel, Gérard Sebaggal beszél­getett Suháról, aki a követ­kezőket mondotta: „Jól ismertem a családot, külföl­di újságírók és filozófusok voltak a vendégeik, mint Jean-Paul Sartre és Herbert Marcuse. Arafat tuniszi emigrációja idején ismerte meg Suhát, aki a szeretője lett; a lány anyja követelte, hogy vegye feleségül, ami egy évvel később megtör­tént, de csak két év múlva közölte a házassági hírt a Haaretz című izraeli újság. Suha Párizsban, keleti stílusban berendezett lakás­ban élt lányával, különö­sebb luxus nélkül. A kato­nakórházban, Arafat halálos ágya mellett találkozott a PLO-vezetőkkel. Senki sem tudja pontosan, milyen összegek fölött rendelkezett Arafat, legjobban talán Mohamed Rashid ismeri a különféle alapítványok átutalásainak összegét, a Cayman-szigetekre vagy Svájcba, titkos számlákra”. A New York Times párizsi tudósítója írja, hogy Kidwa, Arafat unokaöccse megkapta a párizsi hadügy­minisztérium orvosainak véleményét: nem derült ki, hogy Arafat milyen beteg­ségben szenvedett, egyszer csak nem dobogott többé a szíve. Nem találtak a véré­ben ismert mérget, ciánt vagy arzént. A kórház előtt egy cso­port palesztin várakozott, gyergyákat gyújtottak és arról beszélgettek, hogy megmérgezték Arafatot, talán a Mosszad, az izraeli titkosszolgálat áll a gyó­gyíthatatlan betegség mö­gött. Miért nem volt Suha Oslóban, vagy a Fehér Házban a béketárgyalások idején? Mahmud Abbas közölte: vagy én, vagy ő, — a küzdők mellett ne legyen egy szőkített hajú, sikkes ruhákba öltözött nő. A palesztinok dezertőr­­nek tartották, amikor 2000-ben, a második intifada idején Párizsba ment, — Suha pánikba esett, hogy megölik a gyermekét. Meg kell jegyezni, hogy Suha családilag gazdag volt.' Ellenségei szerint viszont Suhát csak Arafat pénze érdekelte. — Lehetséges, hogy Suha egy kampány áldo­zata? — kérdezte az új­ságíró. Sebarg így felelt: „Nem védem ezt az asz­­szonyt, bár Arafat ellenfelei az asszony támadják, hogy őt diszkreditálják”. Theo Van Gogh halála Amszterdamban Arafat vagyona a PLO- é, nem családi vagyon, érvelnek a mozgalom veze­tői, de Suha, aki ifjúságát feláldozta egy bálványért, tekintélyes örökségre tart igényt. Egyébként fél, hogy gyermekét megölik. A Die Welt tudósított arról, hogy Vincent Van Gogh unoka­­öccsét Amszterdam főut­cáján brutálisan meg­gyilkolta egy fundamen­talista mohamedán. Hollandia évszázadok óta híres volt emigránsok és kisebbségek iránti tole­ranciájáról. Az elmúlt év­tizedekben a gyarmatokról érkezett bevándorlók színes negyedekben éltek Amsz­terdamban és Rotterdam­ban. A városok nyugalmára jellemző volt, hogy a mi­niszterelnök kíséret nélkül, biciklin ment a hivatalába. November 3.-án az egyik parlamenti frakcióban beszélgetett Aayan Hirsi Ali fiatal képviselőnő, amikor a telefonhoz hívták. Egy hírt közöltek vele, aminek olyan hatása volt, hogy eszméletlenül össze­esett. A hír, amelynek a hatá­sára elájult, a fiirendező, Theo Van Gogh — a híres festő, Vincent Van Gogh unokaöccsének halála volt: brutális gyilkosság áldozata lett. A gyilkos egy huszon­hatéves marokkói fiatalem­ber, aki feldöntötte a filmes biciklijét és leszúrta, s amikor a földre esett, há­romszor rálőtt, aztán késsel elvágta a torkát. Egy másik kést is beleszúrt, amelyre egy papírlapot tűzött, a Koránból vett idézetekkel. Két rendőr próbálta megakadályozni a gyilkos­ságot, a gyilkos a ren­dőrökre is rálőtt, de meg­mentette őket golyóálló mellényük. Egyik rendőr a gyilkos lábába lőtt és elfog­ták. Kórházba szállították, erős fedezet mellett. Theo Van Gogh és a kenyai Aayan Hirsi Ali ugyanis egy filmet készített Megalázottság címmel. A film témája: a muzulmán nők elnyomása, (meztelen testükre a Korán verseit festették). (F. J,) Szerezzen Karácsonyra oromot szeretteinek! A Piros szív, fehér hó, zöld levél című világhírű dal és még más a szerző, Mártonffy Miklós által szerzett dalok CD-n kaphatók a Kanadai Magyarság Könyvosztályán. Ára $ 15.- + $ 3.- postaköltség A csekket Mártonffy Miklós nevére kiállítva a Kanadai/Amerikai Magyarság címére kell küldeni 74 Advance Rd. Toronto, Ontario M8Z 2T7 Tel: 416-233-3131 (49-) fizessen e(ő íapunkfa! AKARSZ FIATALABBNAK KINÉZNI? Csökkenteni a ráncokat Botox-al és Restylane kezeléssel gondos, megbízható és eredményes kezelés DR. LESLIE ROBICSEK, M.D. kozmetikus orvos magyarul is beszél Thornhill 905-707-8110 (48-49) COLUMBUS TRAVEL 311 SHEPPARD AVE, M2N 3B3, 416-224-5800 és 416-596-8101, Toll Free 1-866-853-9304 1262 HURONTARIO ST., MISSISSAUGA L5G 3H3, 905-271-1271, Toll Free 1-800-390-5292 LEE & COMPANY | BARRISTERS | SOLICITORS Immigration Advocacy & Litigation (416) 321-0100 M;VRKO VITOROVICH, Member of the Canadian Society of Immigration Consultants For Service in Hungarian call Laszlos Sztojkovics at (416) 721-3981 KNOWLEDGE EXPERIENCE DILIGENCE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents