Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-09 / 28. szám

Ha minket is elf Aj a sorszivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja A legrégibb he­­tenkent megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol 61 rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az Ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. “Kanadai MAGYAR ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán kívül egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St, Wlünl^e* Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DltUMHELLER ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FKON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD- f K Vol. LII. — 52. Évfolyam Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGERSVILLE / W WATE 'FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA STMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURŰ TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 “Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in the ten prov'nce of the Dominion of Canada and o I d e s t of all Hun­garian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and pl^ce of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR UJSAG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. Július 9 péntek No. 28. szám. NEMZETI KINA (TAIWAN) ATLÉTA! A MONTREALI OLYMPIADON Viták a lemondott Marchand miniszterrel kapcsolatban QUEBEC. — Az elmúlt szer­dán Jean Marchand federális miniszter beadta lemondását a kétnyelvű légiközlekedési szer­ződés kérdésében, főleg Ottó Lang közlekedésügyi miniszter eljárásával kapcsolatban. Mr. Marchand a Mr. Lanjg; el­eijárását nagy hibának tartja, tekintettel arra, 'hogy a pilóták és a közlekedést szabályozók konferenciájára nem hívta meg a francia nyelvű pilótákat és a közlekedést irányítókat. Mr. Lang javaslatára a két­tagú bizottság mellé egy barma dikat nevezett ki é,s igy a fede­rális kormány beleegyezett ab­ba, hogy a bizottság jelentése után fognak szavazni a képvi­selőiházban a kétnyelvű közle­kedés kérdésében és addig is nem engedélyez több repülő­téren, kétnyelvű légi irányí­tást Quebec tartományiban. Mr. Marchand lemondásává] kapcsolatban Ed Broadbent, az NDP párt országos vezetője le­velet küldött Trudeau minisz­terelnöknek, melyben ismertet­te, hogy Mr. Marchand egy üz­leti Vállalattól $25.000 dollár a­­jándékot kapott. A lemondott kabinetminisz­ter tréfásan) megjegyezte hogy amennyiben kapna $25 ezer dől lár ajándékot, nagyon szeretné tudni, hogy ki adja azt, m rt a pénzt tudná használni. Az ezzel kapcsolatos vb a e­­lőször a The Toronto Sun ci­­mlüi napilap cikke nyomául in­dult el, amely az újság, vélemé­nye szerint az lehetett Mr. Mar­chand lemondásának valódi oka. Kiszabadították a túszokat az izraeli rohamcsapatok Elsőnek érkeztek meg a magyarok az Olympiai faluba — Taiwan versanyzői nem használhatják a Republic of China zászlóját és elnevezést — Kingslonban már készülnek a viloriaversenyre Nemzeti Kína atlétái — MONTREAL, Que, — KING­STON, Olnt. — A Július 17.-én kezdődő olympiai versenyeket ünnepélyes keretek között fog­ják megnyitni. Az olympiai versenyeket augusztus 1.-ig, - a televízión is bemutatják. Az Olympiai-tfaluiba elsőinek a magyar versenyzők érkeztek meg és kaptak elhelyezést. A versenyzőket Elbert György az olympiai bizottság titkára ve­zette, aki elismerőleg nyilatko­zott az élelmezésről. Az International Olympic döntése alapján Taiwan, Nem­zeti Kína atlétái, nem használ­hatják a 'Republic of China ne­vet és annak lobogóját. Első vi­­torlásrverseniyzőik már megér­keztek; s az ontairiói Kingston - ban treníroznak. — JERUSALEM. — A palestinai terroristák által túszként fogva tartott több mint 100 személyt, 36 percnyi rajtaütés után kisza baditották a három katonai re­pülőgépen érkezett Israeli ro­hamcsapatok Uganda repülőte­rén, miközben 7 terroristát és 20 ugandai katonát megöltek. Három civil s egy izraeli katona meghalt és 8 megsebesült. CSIKMENASÁGI: 200. születésnapját ünnepelte a U.S.A. WASHINGTON. — Az Asso­ciated Press részletesen beszá­molt az Egyesült Államok meg­alakulásának 200. évfordulójá­tól, melyet hivatalos és népies keretek között ünnepeltek meg az egész országban, jiulius 4.-én. Tündéri szépségű tűzijátéko­kat rendeztek az ország nagy városaiban és történelmi neve­zetességű) helyein. Különösen csodás volt a neWyorki Szabad­ság-szobor körüli tűzijáték, — nagyon szép karénekekkel. Ford elnök méltatta a nagy nap jelentőségét. — MIÉRT HARCOLNAK A SZLOVÁKOK! NiCőLÁE lORGá (1871-1940) A szociálist# kujtúrkongresszuKin . Ceausescu dicsőíti a román nép harcát “nemzeti lényegének megvédésére“ LE MONDE, 1976. junius 5. -Több, mint 6000 román kom­munista pártember előtt, junius 2.-án, kedden nyitotta meg Ni­­oolae Ceausescu pártvezér és államfő Bukarestben összehí­vott “politikai nevelés 'és szo­cialista kultúra kongresszusát.’ Ceausescu . erősen kihangsú­lyozta a nehizeti tényező fontos ságált a román nép történelmé­ben és műveltségében. Beszé­dében némi mérsékletet tanú­sított azonban, mivel nem vet­te 'át a bukaresti sajtóban nem rég annyit emlegetett “román­ság” elvét. Ceausescu felvázol­ta a román történelmet, Bure­­bistától, az első dák királytól kezdve, ki 2000 évvel ezelőtt uralkodott, napjainkig. “A ro­mán nép kénytelen volt ke­mény küzdelmeket folytatni, hogy felépítse és megvédelmez­ze saját létét és nemzeti lénye­gét”. Hérodotoszt idézve, Ceauses­cu megállapította, hogy a dá­kok, Románia egykori népessé­ge, “a legigazságosabb és leg­­bátrabb emberek voltak” a trá­kok éis rómaiak között. Fontos­nak tartotta bizonyítani, hogy a román területeken -átment sok nép “úgy haladt át ott, mint a hullámok”, de nem vál­toztatta meg sem a román nép Jellemét, sem nyelvét. A száza­dok során kialakult, persze, bi­zonyos keveredés és együttélés, aminek következtében Romá­niában maradtak “magyar, né­met, zsidó, szerb- és mlás kisebb­ségek”, — m-ig a szomszédos országokban — Szerbiában, O- roszországban, Magyarorzágon — román kisebbségek is 'élnek. Ceausescu kihangsúlyozta an j nak fontosságát, hogy “helye­­j sen és szabatosan kell értel- Imezni a történelmi tények elvi kiértékelését” ha az idők fo­lyamán a népek közt támadt bi­zalmatlanság és indulatossá­­gpk forrásait ki akarjuk küszö­bölni. . . Ceausesiíu világosan kimon­dotta,, hogy “Romániának -nin­csenek sem területi, sem más problémái, sem a Szovjetunió­val, sem más szocialista szom­szédállamokkal.” .. ÁRGUS — Párizs. “Civilta Mitteleuropea” — Friaul észak-olasz tartomány­ban népi mozgalom indult, hogy az ottani német népiséget uj életre keltse és kulturális és gazdasági újjászületését elő­mozdítsa. Friaul egykor az oszt­rák-magyar monarchiáihoz tar­­torzott, majd olasz fennhatóság alákerült. IDÉZET AZ ALAPOKMÁNYOK­BÓL: ‘ ‘-Au s ztria-M agy ar ország egy nemzetiségek fölött álló európai .állam volt, haladó közigazga­tással és igazságszolgáltatással rendelkezett, amilyenre, a mai Európának is szüksége lenne. Az osztrák-magyar államalko­táson belül évszázadokon át él­tek együtt békésen a legkülön­bözőbb népek, kik egységesen kifejlődött kultúrát élveztek: a középeurópai kultúrát.” A “Civilta Mitteleuropea” mozgalom panaszt emel az olaszállam ellen, mely soroza­tosan megszegte ígéreteit s Friault és a többi, hajdan oszt­rák tartományt “elmaradott és idegen közigazgatással és jog­szolgáltatással” árasztotta el. A mozgalom alapokmányá­ban még ez is olvasható: “-Ha­mis országhoz csatoltak min­ket és semmi választásunk sem maradt. A régi európai hazánk már nem létezik, mivel a mai Ausztria már csak a -nevét vi­seli annak. Követeléseink tehát nem területi jellegűek, csupán kultúrálisak és gazdaságiak.” . A “Civilta Mitteleuropea” mozgalom törekvéseit annak hátteréből is lehet szemlélni, hogy Rómát a kommunista ha­talomátvétel. vagy az államha­talomban való részvétel veszé­lye fenyegeti. ÁRGUS — Párizs. A Budapesten megjelenő KORTÁRS 1976. jan.-i számá­ban Lipcsey Ildikó “Nieolae Iorga és az -erdélyi magyar kul­túra” címmel- hosszabb tanul­mányt irt No'colae -Iorgaról (1.) Nilűolae IORGA, a “román történetírás atyája”, az újkori történelem legsokoldalúbb és legellentmondásosabb alakja, aki jeentős szerepet játszott a román életben .nemcsak, mint történész, hanem, mint újság­író, költő, kritikus, irodalomtör­­téész és politikus is. (2.) Ezért érdeme® lesz nekünk is egy ki­csit részletesebben foglalkozni vele. Iorga egész életét és munkás­ságát egyetlen cél: a román nép (b-eszarábiai - regáti-erdélyi-bá­­náti) egyesítésének és az egysé g-es nemzeti román állam -meg­teremtésének szolgálatára szén telte. Azért történészfcedett, hogy politikai elképzeléseit “tu­dományosan” alátámassza, s azért politizált, hogy történel­mi álmait megvalósíthassa. Si­került i-s neki. “Elérkezett az az óra, amelyre kétszáz év óta várunk, amiért éltünk ezidáig mi, románok, amiért gondol­kodtam, írtam, harcoltam és dolgoztam.” — irta 1916. aug. 16.-án, amikor a románok orvul hát'batámadták a szövetséges Központi Hatalmakat és rajta­ütésszerűen benyomultak Er­délybe. Történelmi filozófiáját igy fo­galmazta meg: “Mit érek az igazsággal, ha hazámról van szó-?”, ami magyarul azt jelen­ti, hogy merész tételeinek bizo­nyítására semmitől sem riadt vissza; ha kellett csalt, hazu­dott és gátlás nélkül forgatta ki a történelmi forrásokat és tényeket. így -mi sem természetesebb, hogy kiindulási pontjául a “dá­koromán” elm-él,etethette meg, mely szerint a románok a dá­kok és rómaiak leszármazottai, s igy Erdély őslakói. De még tovább is ment. 190i5-b-e,n mond­ta ki először, hogy “a széke­lyek — természetesen a csán­gók is — olyan románok, akik már elfelejtették anyanyelvű­ket”, amit azzal indokolt, hogy a székelyek a magyarok előtt telepedtek le Erdélyben, s igy nem lehetnek másuk, mint ro­mánok. Ezért egyik legfonto­sabb “nemzeti” feladatnak a székelyek és csángók “\issza-1 románositását” tartotta. 1918- ban ezt a tételét vrk. /módosí­totta, hogy a székelyek -ugyan magyarok voltak, de évszáza­dokon át magukba -olvasztották a románokat és átvették a kul­túrájukat (?!). Ezek után az sem meglepő, hogy szerinte a magyar állam Szent István «st«, nemi más, mint “apostoli alkotmány a nem katolikus népek elnyomá­sára”. Azt is hirdette, hogy Vi­téz Mihály, havasalföldi oláh vajda (159-3-1601.) ha rövid időre is, már 1599-ben (helye­sebben 1600-ben) megvalósítot­ta “a három román fejedelem­ség” (Havasalföld- Moldva-Er­­délyj egyesítését, és igy tovább. (3.) Túl'zónacionalista, minden a­­lapot nélkülöző történelmi el­képzeléseit nemcsak a külföldi, hanem még a fiatal román tör­ténészek is elitélték és elvetet­ték. (4.) Legélesebben a kom­munista L. Patrascanu fordult vele szembe és megállapította, hogy a “román nemzeti törek­vések” csak a XIX. században, a román burzsoázia kialakulá­sával születtek meg ami magi'a rul azt jelenti, hogy addig nem is létezett oláh, még, kevésbé román nemzet. 'Szerinte Vitéz Mihályt is csak a “későbbi ha­zafias frazeológia tette meg az egyesülés szimbólumává”. (Folytatás a 4. oldalon) MARITS L.: POGÁNY BERKEKBEN A “Szittyakürt” f.é. májusi számában Stirling György ja­­! nuár 26-ról kelt “Nyilt levél Po- I gány Andráshoz” s. írását ol­vasva, rámutathatunk azokra a “-fonákságokra”, amelyek nem­csak magát a levél íróját, ha­nem ugyanakkor a -magyar e­­migráció “legzajosabb” részét jellemzik. (Az. idézetek Stirling szavai.) — Mindazok a “hibák” és “élvtelenségek”, amiket a “s-la­­paj” újságíró korára -hivatkozó, • a Szabadságharcos Szövetség­be ki-bependliző tolln-ok emle­get, nem újak és főleg nem meglepő azoknak, akik a ku­lisszák mögötti -mesterkedések­kel ismerősek. A -nyilt levél igy csak meg-Sajtó Alap nyugtázások Alant hálás köszönettel nyug tázzuk a lapunk megsegítésre érkezett sajtó alapi adományo­kat. (Folytatás) Mrs. R. Ludman $6..—; Sv­­bo József $3.—; Charles Sza- I kács $3.— ; Egész Bertalan $2; !— Puskás István $3.—; Mrs. Rose Németh $3.—; Frank Bo- \ dy ?2.—. BEKÜLDTE MÁR A SAJTÓ­ALAPRA SZÁNT ÖNKÉNTES | ADOMÁNYÁT? * erősíti mindazt, amit évek ho.-z szú során -megfiigyelésemk nyo*­­m-án már leszűrhettünk. — A Pogány-Tüllas szabadságihar­­cas szövetségbe besürüsödötí ápoTod-ott levegő miatt — -Stir­­liniggel ellentétben — nekünk onnan sohasem kellett mene­külnünk, mert -mi azt soha, pil­lanatig sem szívtuk. így aztán mem vált szükségessé “közér­dekű téma” cimén vájó gyanús mosakodás. Az istentelenül po­­gánnyá lett 'Szabadságharcos Szövetség körüli rövidzárlatok mostanában bőven szolgáltak témával. így a “Kanadai- Ma­gyar Ujság”-ban nemrég közölt Csikménasági és Kántor I- Csa­ba cikkei izgalmasan rnegdöb­­dentő részleteket tártak föl. A magyar emigráció dzsungelé­ben a becstelenség és opportu­nizmus olyan burjánzásairól értesülünk, amelynek már lété­ben veszélyeztetik az amúgyis lanyhuló nemzetszolgálat ön­zetlen és becsületes erőfeszíté­seit. Emigrációnk hallgatak több­sége jóhiszeműségére és türel­mére számító, egyéni hasznot­­hajtó előadó-tarháló körutak, kétescélu gyűjtések és gyanús tájékozódásu politizálgatások ideje lejáróban van. — Vannak tények, amelyeket passzivitás ban eltespedt széplelküléssel nem lehet, de főleg- nem sza­bad tovább elhallgatnunk. Té­vedésünkön túl, cinkosokká vál nak azok, akik az erkölcsi» vas­­folytatás az 5. oldalon) RlVAjROL 1976 junius 10. — Tito marsall egyre többet bete­geskedik isiászával s betegsége miatt a hatalom gyakorlását kénytelen néha hetekre meg­szakítani. A zágrábi Vjesnik c. lap .most első Ízben említette meg, hogy esetleges távozása mitsem változtat majd a jugo­szláv belpolitikai helyzeten. Mindamellett egyre gyakrab­ban lehet hallani, hogy utána katonák veszik át a hatalmat. — A politikai terror, a letartóz­tatások szintén nagyobb mére­teket öltenek s felmerül a kér­dés, kinek és minek a befolyá­sára történik mindez? Az UDBA nevű iusioszláv tit­kos szolgáját és rehuoi sés Nyu­­gateurópában működő egységei pedig véres akciókat hajtanak végre a Nyugaton élő ellenzé­kiek ellen. Egy: év leforgása a­­latt az UDBA legalább 5 me­rényletet követett el: 1975 jú­niusában megölte Stuttgartban a horvát Vuqsicsot, 1975 július 17.-én Párizsban kivégezte Da­ne Sarac usztasát,, 1975 októ­ber 30.-án, Kölnben Bilandzi­­csot gyilkolta meg, megsebesít­ve annak német titkárát Puh­­fal-t; majd szintén októberben végezte ki a horvát Penavát, kinek holttestét a Rajnában találták meg) Frankfurtban, vé- ! gül a svédországi Falkenberg­­beiii agyonlőtte 112 golyóval Mikulics-ot. Persze mindez nem elég, hogy egy egész nemzet ellenál- j lását meg lehessen törni, s el­lenakcióként a nacionalista horvátok is visszavágtak. A csikágói, stuttgarti és ruhrvi­­déki1 jugoszláv konzulátusokon bombák robbantak, 1976 feb­ruár 7.-én Frankfurt egyik elő­városában Edvin Sdovc jugo­szláv konzuli alkalmazottat, ki “biztonsági” ügyekkel volt meg bizva, ismeretlen tettes 5 lö­véssel megölte. Az UDBA ma­gasrangu tisztje volt ő is, csak­úgy mint Djogovics kollégája, kit 1975 márciusában Lyonban gyilkoltak meg, titóista ember­ölése megtorlásául. A nemzetközi porondon leját­szódó eseményeken kívül sok­­ezer horvátot üldözőitek bent Jugoszláviában is, kommunista törvényszékek Ítéleteivel. 1971 óta többszáz horvát ül börtön­ben, s ujabjb nagyszámú cso­port növelte most létszámukat a fogdákban és a gyüjtőtábo­­r okban1. Horvátországiban egyébként számos merénylet történt az utóbbi időben a Horvát Felsza­badító Front kezdeményezésé­re, melyilfK eiuOKt Ante Bo.nl­­facsics — Pavelics egykori hor­vát állomfő volt minisztere. Ta­valy ősszel bomba robbant Zág­rábban, mikor Tito a várost ■meglátogatta^ egy kommunis­ta “kitüntetéssel” megjutal­mazta. Szarajevóban szintén bomba robbant Tito ottartóz­­koidásakor. 1976 januárjában titokzatos dolog, történt szin­tén Zágrábban, mikor Tito ott egy hotelben megszállt: az In­tercontinental szállóban hirte­len villanyzárlat állott elő, a sö­tétségben pánik tört ki és a rendőrök lövéseket adtak le; egyesek állítólag Titót akarták meggyilkolni. Két testőre meg­halt é,s két másik megsebesült, minekutána egy horvát és egy szlovén gyanúsítottat letartóz­tattak. A horvát hazafiakra logikus módon börtön vár, az Ítéletek igen szigorúak szoktak lenni. Dalmáciában is nagy mérete­ket ölt a nacionalista küzdelem s ott nemrég 20 évi elzárásra ítélték Vinko Barisiic usztasát, miután alaposan megkinozták a vallatások során. — Vidovics francia állampolgár Lyonból ha zalitogatott beteg édesanyjá­­(Folytatás a 8. oldalon) Románia minden uenuefközi egyezmény dacára, vét az emberi jogok ellen Az emberi jogokat védő egye­sület felhívást intézett Ceauses cu román 'államfőhöz, hogy em berib.b módon kezelje azokat a tragikus eseteket, melyeknél Romániában élő családtagok nem kapnak engedélyt kiuta­zásra, hogy külföldön Ny|ugat­­németországban élő családjuk­hoz csatlakozhassanak. E szervezet emlékeztette Ceausescut a 'Helsinkiben, 1975 április 1.-én elkészült nemzetközi európai megegye­zésre, melyet ő maga is aláirt és amely kinyilatkoztatja, hogy az aláíró tagállamok “pozitív, emiberbar'áti szellemben fogják elbírál ni azok kérvényét, akik (családtagjaikkal szeretnének ! összekerülni, kivált-képen sür­gős esetekben, ha idős, vagy beteg egyéneikről van szó.” E kötelezettségét Románia állandóan megszegi — irja az : emberi jogokat védő egyesület. 1 Az érdekelt személyek, kiknek 1 rokonait Romániában fogva ! tartják, valamint 11 egyesületi tag, áprilisban, Bonniban éhség­­sztrájkot folytatott, hogy ezál­tal a világ közvéleményét “az emberi jogok ily súlyos -meg­sértésére” irányítsa .Az egye­sület küldöttséget indított a bonni román követségre, ihogy i kérvényt nyújtson be, de a ro­mánok nem fogadták. így magához »Ceausescuhoz ment el a beadvány, mely nagy számú polgár aláírását viseli. | köztük sok külföldi világhírű •személyiségét, igy a francia • Pen-Clúb: élnökéét, Pierre Em­­’ manne lét, a francia filozófus Raymond Áronét, Pave l Tig rid I cseh Íróét, valamint két szov­­! jet íróét, Wladimir iM'aximovét és Natalia Gorbanevszkajáét. ÁRGUS — Párizs. 1 9 7 6. "Hamis országhoz csatollak minkéi"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents