Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-02 / 27. szám
EMLÉKEK THÁLiA VILÁGÁBÓL Irta: Székely Molnár Imre. A színészek, színésznők, kórísta leánykák, a szimházi muzsikusok, az öltöztetőnők mindig izgatták' a fantáziámat. Jóba voltam velülk, még a színházi »portásokkal is szívesen fröcs .sözgettem a korcsmában. — Temr csoda, ha sok emlék madt utánuk. Sajnos, csak em- A valóság már messze fut, úgy hagytak el engem is, nt ahogy arról Deák: Ferenc "aza; .bölcse, emlékezett meg. :y:szer valaki szóbahozta ette, hogy már kevesebb szeálmi csinytevéséről hallott, i‘re a Haza (bölcse rezignáltan zt válaszolta: — Higyje el, nem én hagyam el a rosszat, a rossz hagyott el engem. A színészek és színésznők soha sem szerették, ha valaki becsapta őket. Főleg azokra az igazgatókra (haragudtak nagyon, akik lecsipegették a már előre kialkudott gázsikat, illetve nem »fizették ki a teljes öszszegeket. Egyszer a szelidlelikii Beregi Oszkárral is történt ilyeSmi. Beregszászon ve»mdégszerepelt hires, nagy szerepében, az Árva Lászlóiban. Beregi hires volt arról, (hogy nem szerződött vidékre fixre, »hanem százalékra. Juhász Árpád volt akkor Beregszászon a színigazgató, aki valamikor riporter volt az Est Lapoknak. A harmadik felvonás végén az igazgató felment Beregi öltő-Al URNO ELBÉ5ZELESE IRTA: CSEHOVA ANTAL zőjébe s magával vitte a kaszsza-reportot. Eszerint 80 százalékos ház lett volna csak, viszont Beregi úgy látta a színpadról, hogy egyetlen /üres hely sincs, tehát minden jegy elkelt, ezért nem egyezett bele, hogy őt 80 százalék után fizessék ki. Jól van, jó, jegyezte meg, zsebre dugva a pénzt, majd a negyedik felvonás előtt teljes jelmezben kiment a függöny elé, hol nagy tapssal fogadta a. publikum. — Na, ne siessenek olyan nagyon ezekkel a tapsokkal, mert hátha nem érdemiem meg — mondta, s ezzel elkezdte a mondóikáját emigyen: — Én sértve és becsapva érzem magamat, mert a nézőtéren egyetlen üres széket sem látok, viszont az igazgató azt mondja, hogy csak 80 százalékos ház nézi az előadást, a többiek nem váltottak jegyet. — Ezért hát felkérem azokat, akiiik nőm váltották meg .ma este a szimházi jegyüket, hogy ! tartsák »fel a kezüket. Nem volt egyetlen ember, a[ ki feltartotta volna a kezét, mi| re Beregi még egyszer körülnézett s meggyőződött, hogy egyetlen üres szék sinics, s ezek- i kel a szavakkal fejezte Kí> a be! szélűét: ! —Ne haragudjanak, azért a pénzért, amit én kaptam, csak 80 százalékát adom én is a ma esti1 előadásnak. Most visszamegyek az öltözőbe, átöltözöm és a negyedik; felvonás helyett előadok egy Arany János balladát. Beregi szavának állt, s a 4. fel vonásiban meim játszott, hanem válóban, elszavalt »gyönyörűen egy Arany János balladát. A közönség Így is toiírubolva ünnepelte. — * * * A színházi világban sokan Ismerték és becsülték Szenkár Dezsőt, a kiváló muzsikust, akát a legnagyobb' üldözés közepette, azokban a bizonyos nehéz években sem hagytak csenbe a tanítványai, akiki bizony nem voltak másak, »mint az »Operaház nagy énekesei és í énekesnői. Szenlkiár Dezső» ne[ kik köszönhette, hogy nem volt ! része az üldözés keserveiben. A háború után Szenkár Dezső lej szerződött Szegedre, ikarmes- I térnék. Szokás szerint az igazgatóknak: itt sem volt elég az a sok pénz, amit kerestek, állandóan hiányoztak azok a kisebb-nagyobb összegek, amelyeket ki ■ kellett volna fizetni a s»zinészeknek. Karácsony előtt szomorú ünnep elé néztek. Nem volt gázsi, az igazgató eltűnt, s akkor a legnagyobb megpróbáltatások közepette előállt Felle»gi Pista, kedves barátja Szenkár Dezsőnek, »mondván, ho»gy: “Ne félj, lesz nekünk pénzünk karácsonyra, csiak Te vállald el az egyik dúsgazdag nagykereskedő leányát és adj néki egy pár zongora-órát. Addig addig beszélt, mig a zenei dolgokban soha semminemű engedékenységet nem mutató »Szenkár hajlott a kapacitálására és azt mondta Felleginek: “Na, jól váll, a kedvedért megpróbálom mé»g ezt is. Küldd él a leányt délután, kipróbálom á hallását. A leánnyal együtt az apa is megjelent, s a zenei vizsga ezzel a szomorú eredménnyel zárult: . — Nem vállalom a tanítást, — jelentett ki lakónikius rövidséggel Szenkár. — Miért nem? —• hördült fel az apa, — hiszen én minden i pénzt hajiadó vagyok megtfizet; mi, csak vállalja el a tanítást a ' mjűvész úr. » — Nem vállalom, értse meg l — volt Szenkár válasza. — De legalább »mondja meg, hogy miért nemi? — Azért nem vállalom — válaszolt Szenkár —, mert a maga leánya annyira süket, hogy a Himnuszt is qsa'k arról »ismeri meg, hogy az emberek felállnak és leveszik a kalapjukat. -a viiag mimten Hírek (Folytatás a 3. oldalról) valódi bankjegyeit kölcsönzött a szélhámosnak. A letartóztatás egy élőkelő klubban történt, a szélhámos egy» orosz volt tábornokkal és egy párizsi illatszergyárossal »kártyázott. »Szultanov, aki 'csöppet sem látszott mieglepettnleík, csak arra kiérte a detektiveket, engedjék befejezni a játszmáját, amely nyerésre valószínű. A detektívek természetesen ezt »a kérést nem I teljesítették!. Winnipeg, Man. 1976. július 2. 7 TÁJÉKOZTATÁS ÍDŐSÍMEK Szent László és a kűri A rendőr lélekjelenléte. Newyork egyik mozijában előadás közben tűz támadt, ainely rettenetes pánikot idézett elő a nézőteret .megtöltő »hatszáz gyéreik közt. A kitosiihyekiet azonban a rendőr léllejeleníéte mentette meg a1 biztosnak látszó tüzihailáltóll. Felszólította 1 őket. hogy nyújtsanak egymásnak kezet és ilyten módon a kicsinyeket libardslba állítván, nyugodtan kivezette az égő épületből. A künn egybegyült tömeg a rendőrt zajos óvicióiban részesítette. Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Eecord Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 561-5524. —B—■—MaMPB»a^Ha«5gaa.K-^'.v..t.v>-..t» ... ... ('Canadian Scene) — A .Community Information Centre of Toronto kiadásában jelent meg az Information for Seniors, de csak angcM. Ezért ismertetjük röviden más nyelveken is a tartalmát. 6. RÉSZ. Ontario Senior Citizens Privilege Card a 65 , évnél időse»bbekmek személyazonossági igazolványul szolgál, hogy ingyenes, vagy kisebb belépődíj elleniében látogathassanak bizonyos rendezvényeket. Egyes helyeken ugyan még a régi igazolványokat kérik az olcsóbb belépődíjhoz. Old Age Security Indentification Card has o ni] ók é p e n s z érnél yazono sság igazolására szolgál, ha valaki nyugdíj csekkjét szeretné beváltani üzletekben. Entertainment Privileges. Megjegyzés»: Az Ontario “Senior Citizens” Privilege Card mindentüt használható személy azonosság igazolására. Famous Players ad 20th Century Theatres 1 dollárt számítanak, »kivéve a (Folytatás 6. oldalról) kiáltotta Pető a vitézek között. Magasra emelte kupáját. László halványan ült a máglya előtt. Nelrn szólt semmit. Lehunyta kiék; »sízemét. Valami kékséget látott maga előtt. O- lyan 'békeséget, mint az. ibolya. (Részlet a szerző “Fejjel nagyobb mindenkinél” cimü »Szent László életrajz-re»gényélből.) rendkívüli előadásokat, ha meg felelő igazolást mutatunk fel. Odeon — rendkívüli események kivételével — olcsóbb »belépést biztosit, ha felmutatjuk a megfelelő igazoló kártyát. O’Keefe Centre, Front and Yon ge; Street, Pt. 363-6633. Hatvan évesnél idősebbek' félárat fizetnek a legtöbb szerdai és szombati matinén. Nincs szükség az O.S.C- igazolvány felmutatására. \ 1 Metro Toronto Zoo, Scarborough, Ph. 284-0123. Kérdezzék nreg a belépőjegy árát. Nem kell oda sem O.S.C. igazolás. Ontario Science Centre, 770 Don Mills Road, Ph. 429-4100. Az O.S.C. kártyával ingyenes, anélkül 50 centes be'l'épődij. Az Ontario »Film Theatre-be szerdánlkint, 12 óra és d.u. 2.30 óra között érvényes. Ph. 249-4100, 122, vagy 134, ha a programról akarunk érdeklődni. Ontario Place, Ph. 965-6896. Nyitva májustól októberig,. Belépés ingyenes az ontarióiáknak» az. O.S.C. kártyával, vágj' a Privilege kártyával. Tolószék rendelkezésre áll. — Kilenc éve lehet, valahogy úgy éppen alkonyaikor, kaszálás idején Pjotr Szergeiccsel, aki vizsgálóbíró volt akkor, lómáton mentünk az állomásra, a postánkért. Az idő nagyszerű volt, de a visszafelé utón megdördüit az égi, haragos fekete felhőt láttunk, amely egyenesen felénk tartott. Mi mentünk a felhőnek, a felhő jött nekünk. A felhőalapon, .messze, fehér-, lett a házunk, a templomunk, ezüstlöttek messziről a magas nyárfák. Esőszag volt, szénaillat. A társamnak nagyszerű napja volt. »Nevetett, összehordott minden csaosiságot. Elmondta, hogy ment volna rossz, ha most az utón itt teremne előttünk egy középkori kastély, csipkés-ibástyásan, mohosán, a bagoly huhogna benne, bemene leülnénk az eső elől, ott ölne meg együtt a lesújtó villám. Amíg. beszélt, a rozsvetésen niegfodrozott az első hullám, meglódult a szél, az utón kavargóit már a porfelleg. Pjotr Szergeics nevetett; megsairkantyuzta a lovát. — Nagyszerű! — kiáltotta. — Kitűnő. Énrám is rámragadt a jókedve ; a tudat, hogy most mindjárt átázunk bőrig, megölhet a lesújtó villám, megirészegitett, nevettem. A vihar, a vágtatás, mikor az ember elfúljad a szélben, madár nak érzi magát, olyan könnyű; valami hallatlan csiglandlozó, részegítő. Mire »betértünk az udvarunkra, a szél már elült; nagy, nehéz esősorok verték a füvet, a ház tetejét. Az istálló körül nem volt egy lélek. Pjotr Szeirgeics maga szergzámozta le a lovakat és vitte be az istállóiba. Vártam, míg végez ; álltam küszöbion és» néztem a ferde esőcsikot, a széna édes, izgató illata itt erősebben é»rzett, mint künn a mezőn»: felhőtől, esőtől az istálló sötét volt. —> Ez oszt a villám! — mondta Pjotr Szergeics, amint odalépett hozzám, egy különösen erős, ropogó dördülés után, mikor úgy látszott, az ég hasad ketté, — Ho»gy van? Állót mellettem a küszöbön, még nehezen lélegzett a sebes lovaglástól, nézett. Láttam. hiO'gy gyönyörködik. — Natalja Vladimirovna — mondta — odaadnám az életemet, ha igy állhatnék, örökké; nézhetném magát. Ma csodaszép. A szeme áhitatosan, inmdatosan nézett: az arca sápadt volt; a szakállán bajuszán még fénylett az esőcsepp; úgy lát-Nem tudom, kérdezem: — .Nos, mi újság? — Semmi — feleli. Hallgatunk. A parázsi vöröslő fénye játszik a szomorú arcán. Eszembe jut a mult, a vállaim egyszerre megrázkóduak, a fejem lecsuklik, keservesen sírok. Fáj, rettenetesen fáj a .magam sorsa, ezé az emberé; kívánom, görcsösen kívánom vissza ami volt, elmúlt . . . amit már örökre megtagad az élet. És nem | gondolok már »rá, hogy gazdag vagyok, előkelő. Hangosan zoko»g»ok, a »halántékom szorítom, mormolom magam elé: — Úristen, Úristen, a drága élet .... Ül, hallgat; nem mondja egy szóval se: “n»e sírjon»”. Megérti: sírni kell ... tudja ennek most eljött az ideje. Látom «• CDomcn, hogy sajnál»; sajnálom én is őt; haragszom rá, a félénk ügyetmit mondjak, lenre, hogy nem tudta megváltoztatni az életét; »se a magáét. Se az enyémet. Amikor kik,isérem az előszobába, úgy látom, sokáig veszi föd a bundáját. Kétszer szó nélkül megcsókolja a kezem s néz, sokáig néz a kisirt szemembe. Azt hiszem, eszébe jutott a zápor, a nyári vihar, a ferde esőcsikok, a nevetésem, az akkori arqom. Valamit akar mondani. .meg is kőnyebbülne, ha kimondaná: nem szól ... néni szól ... megrázza a fejét ... erősen megszorítja a kezem. Menjen! iKikisérem, megyek vissza a szobámba; leülök a szőnyegre, a kandalló elé. A vörös parazsat bevonta imár a hamu, »már, alszik. A fagy erősebben száll rá az ab’akra, a szél dudorász, hallom, a kéményben. A szobalányom jön be, azt hiszi, alszom; hangosan» sz»ólit . . . Javiíoü és bővíteti sáskajárás (Folytatás a 2. oldalról) csehpimaszt sütött, baracklekvárral. Mikor a baracklekvárt elővette, nagy rémülettel látta, hojgiy a tetején vékony zöld réteggel van bevonva. Nem volt szükség vegyikisérleti állomásra annak kiderítéséhez, hogy ez a zöld'»réteg nem móka, nem is malahit, (hanem penész. Egészséges ösztöne azt súgta neki, hoigy vágja az egészet föld höz. Az egészséges ösztönt azonban elfojtotta egy egészségtelen gondolat, miéig pedig az én gyermekeimre nézve egészségtelen. Az én »három kisebbik fiam ugyanis épp arra sétált a Bábiék »háza előtt. A Bábi »naigyon szerette őket, azonnal arra »gondolt, hogy inie, van már, aki a baracklekvárt elfogyassza. A gyermekek letelepedte“ kaptak egy karéj kenyeret s eléjük tettek egy nagy uborkás üveggel baracklekvárt. »Hölgyeim és uraim, mindnyájan voltunk gyermekek és mind nyáján tudjuk, mit tesz az, baracklekvárt enni. A baraclekvárnak 'bizonyos korlátok közé szorított fogyasztása is élvezet a gyermeknek, például, ha anyánk maga keni meg vele a kenyeret és a dada fogja, miközben mi »harapunk;. Még ez is tűnhető és minden gyermek habozás nélkül elfogadja a szituációt. De hogy egy d'araib kenyeret nyomjanak a markunkba, odaállítsanak egy üveg baracklekvár mellé és a»zt mondják, hogy csülökre magyar, ez egyenesen a kelet-indiai tündér mesékbe való állapot. Ez »felülmúl mindent, amiről a gyermek álmodozik. IMert az táplálkozás és játék egyszerre. Kielé,gitése az önfentartási ösztönnek és a legnagyobb mulatság; azonfelül. Hogyan? A baracklekvárnak két jó tulajdonsága van. Először ehető, másodszor kenhető. .Amíg jól esik», a gyerek fogyasztja, s aztán» játszik vele. Bekeni» az arcát, a fülét, kezét, nyakát a ruháját. Bekeni a testvéreit, a pajtásait s végül a lakásban mindent, amihez csak hozzáfér, de különös» passzióval mégis» a csipkefüggönyöket és a drága bútorokat veszi célba. A baracklekvárnak van még egy bar madik tulajdonsága is: nem lehet a végire érni. Akármennyit kaparászunk az üvegben, »még mindig van benne. E tekintetben rokona a csibenyaknak:, me lyen akár napokig rágódhatunk, még iis van Ihus rajta. A gyerek, látván az üveg kifogyhatatlamságát, elhatároz z a, hogy »mánapra is tesz el a lekvárból. És pedig hova? Rendesen az ágy párnái közé. Erre qsíik este jönnek rá, mikor ágybontáskor az öOszeragadt vánkosokat késsel kell szétmetélni. A római anya nem tekinthetett nagyobb kétségbeeséssel a háborúból pajzson »hazahozott fiára, mint feleségem a »Bábi néni baracklekváros üvegjéből visszatért gyermekeire. Ha a Balaton baracklekvárrá vált volna s a gyermekek »benhe meghemperegtek volna, nem nézhettek volna ki különben. Eigy szapuló teknőt előrántani, vizzel teleereszteni s a gyerekeket belehajigálni, egy pillanat müve volt. A külső nyomok eltávolítása hamar ment, de a belső nyomokon szapulás nem segített: a ^szerer.csé'tlenek elrontották a gyomrukat, lázt kaptak, torkuk fájt s a dclktor mindkét oldali tüisizős »mandulalobot konstatáilt. (Sose tudtam, hogy az ember »gyerek korában a mandulát a gyomrában, viseli.) Ez a gyermeknyavalya »nagy csapás» volt »rám, mert igy pusztitóhad járatom iegibecs es e bh szövetségesei elestek. Mit »csináljak? A gonoszság, leleményessé teszi az embert Kovácsi János bátyám a kisebbik gyerekeimet alig látta. Amennyiben látta, nem foglalkozott velük. Csak úgy felületesen rájuk nézett és gépiesen mormogta: valóságos angyalok. De »magában» bizonyo san azt gondolta: jaj csak rám ne »másznának. Erre a, körülményre alapítottam s'zámitáscmat s elindultam, hogy a telepen három pótgyermeket szerezzek. Három» gj-ermeket, akit egy napra örö'kbefogiadoik. A fürdőtclepen ne»m jártam valami nagy sikerrel, itt a pesti gyerekek még, meglehetős nyeszlet ték voltak s bottal kellett őket az evésre kényszeritemi. Ellenben Pálfalván, a szomszéd községben, Boldizsár tanítónak hároiin gyermekére rögtön rátett'e'm a kezeimet. Meint abban a percben, amikor a lábamat az udvarra betettem, a három fiú éppen a negyvenhetedik káposz tatorzsát fogyasztotta. Fiuk, ti az én embereim vagytok! — kiáltani s azonnal megkértem az apjukat, hogy engedje át nekem a igyelrekeket, hogy őket az unó kabátyámhoz kiránditsam. Szívesen» beleegyezett, csa,k azt kötötte ki, hogy tekintettel csemetédnek hallatlan étvágyára, járjak ki neki a minisztériumnál egy rendkívüli pótlékot. A tanító gyermekei »már szom baton hozzám költözködtek, ott megnyirattuk, rendbeszedtük és az én gyerekeim (ruhájában felöltöztettük óikéit. Mindegyik megkapta a nevét, melyet ez alkalommal viselnie kellett, itat tam velük étvágygerjesztő balatonfüredi savanyuvizelt és vacsorára cs»ak két tojást kaptak fejenkint, amire intenzív bömbőlésben törtök ki, mert éhesen feküdtek le. Én» pedig; megelégedetten legeltettem rajtuk» szemeimet, meirt most »már nyugodt voltam! Kovácsi János neim viiszi el olcsón a »bőrét!! Ha a városban a teát szervírozzuk, olyankor mintha kölcsönvett volna a ruha is, ami van rajtuk; a teát is» mintha tovább kavarná»k a kelleténél a kanállal. A városban is beszélt néha Pjotr »Szergeics a »szerelméről; de nem az volt ez már, mint künn volt, falun. A városban erősebben éreztük a falat, ami elválasztott; én gazdag vagyok, előkelő hölgy; ő szegénjr, még csak nemes se; falusi*'kántor fia, vizsigálóbiró . .. »semmi több. Mind a ketten, én talán, mert fiatal voltam; ő — az Isten tudja miért — túlságosan magasnak, áttörhetetienneik éreztük a falat. Ha volt nálunk, a városban, feszesen mosiolygott, kritizálta a felső köröket, vagy mogorván hallgatott, ha akadt rajta kívül még látogató. Nincs olyan fal, amit át ne lehetne tenni, akarattal; de a mai regények hősei, legalább én igy látom, túlságosan félszegek, erőtlenek, Lusták és gyanakvók; tulhamar megbékülmek a gondolattal, hogy az életben nekik semmi se sikerül; hogy megcsalja őket áz élet; ahelyett, hogy küzdenének: kriti zálnak; az élet, azt mondják, köznapi, sivár; nem vesizik észre, hogy lassan a kritika válik köiznapivá, sivárrá. »Szeretem; a bioldogsiág iközel volt: úgy látszott, ott van mellettem. Éltem gondtalanul, nem akartam megérteni magamat; nem kerestem, mit várok, mit akarok az élettől ... az idő pedig múlt és» múlt. Emberek tűntek el mellettem a szerelmükkel; múltak a sugaras napok, langyo»s éjszakák; fülemüle dalolt, illatozott a széna ... és mindez: a kedves, mindez a 'csodálatos, ha gondolok rá, elmúlt nálam is, mint mindenkinél .. . elmúlt gyorsan, nyomtalanul; nem becsültem meg ... eloszlott mint a pára, mint a felhő. .. . Ho»vá lett mind? Meghalt az apám, megőreged tem, ami szép volt, ami édes volt, ami reményt adott: az eső verdesége, villám csattanása, boldogság, szerelem, minden» ma már csak emlék ... Előttem a végtelen, egyhangú sik már; a síkon sehol egy lélek sehol egy ember; a horizont is mindenütt sötét, reménytelen, »Csönigetoek. Pjotr iSzergeics. Látom télen a fákat; eszembe jut: micsoda zöldben álltak njrá non; »csak sugo»m: — Drágák, itt! És ha látok embert, a tavaszon a meleg, a »szomorúság, ak kor is ezt súgom. Régen már, az apám; protekciójára, átheiyezté'k a városba. Kicsit megöregedett, egy csöppet összement. Régen nem vall már szerelmet, nem beszél csacsiságot. A szolgálatát nem szereti; valami baja is van; valamiből, ki tudja, kiábrándult; nem törődik már semmivel; él, mert kell. Leül a kandalló mellé, hallgatva nézi a tüzet. tam: az esőcsepp is szerelem- . mel néz rám. — Szeretem» — mondta. — Szeretem és boldog vagyok, Jiogy látom. Tudom; nem lehet a feleségem, nem is akarom; semmit »se aka»rok, csak azt akarom, hogy tudja: szeretem. Hallgasson, no feleljen, ne is törődjék velem: csak tudja meg, hogy drága nekem; engedje, j hogy álljak itt: nézzem. Az elragadtatása átragadt ■ rám is. Néztem a sugárzó arcába, hallgattam a hangját, ame.iy eggyé vegyült az eső zuhogás’áyal, mint akit elbűvöltek; hallgattam, nem tudtam mozdulni. Örökké tudtam volpa állni, ■ nézni a csillogó szemét, hallgatni. — Nem felel mondta. — ' j Gyönyörű! Hallgasson még igy! Olyan jó volt. Hangosan el' nevettem magam a gyönyörüj ségtől és futottam a szakadó esőben a házba; ő is nevetett; nagyokat ugorva futott utánam. »Mind a ketten lármásan, mint a gyerekek, esapzottan, j elfulladva, végigrobogva a lépcsőkön törtünk be a szobába. ! Az apám és a bátyám akik, nem szoktak ilyen hangosnak, jókedvűnek látni, csodálkozva j néztek föl. Velünk nevettek. A záporfelhő elment, a dör' S»és elült, a Pjotr »Szergeics, sza! kállán még mindig csillogtak az \ i esőcseppek. Egész este, vacso! ráig, énekelt, fütyült, lármásan ' játszott a kútjával, kergette a , szobákon keresztül, szinte fel! döntötte az inas»unkat a szamovárral, »vacsora alatt sokat levett, folytatta a csacsiságot; ; azt mondta: 'ha télen uborkát ■ eszik az ember, érezheti a tavaszt a szájában. Este, ahogy mentem lefeküd- j ; ni, meggyujtottam a gyertyám, : kitártam, tárva-nyitva hagytam , az ablakot; valami bizonytalan érzés töltött el egészem Éreztem, hogy szabad vagyok'; gaz-1 dag, egészséges, előkelő, hogy » szeretnek, és ami a fő: a va- ; gyón és a rang ... a vagyonunk és a társadalmi állásunk .. . milyen jó, milyen jó, édes Istenem! Aztán meg dideregtem az | ágyban a friss hidegtől, amely , lopózkodott a szobába az éjszalkaií harmattal. »Gondolkoztam azon: »szeretem-e Pjort Szergeicset? Igen, nem ... nem tudtam magam se; elaludtam. | És reggel, amikor ébredtem, megláttam az ágyamon a reszkető napfioltokot, a hárslevél , árnyékát, egyszerre újra» tegnap volt. Az élet megint szép volt, gazdag, változatos, tele gyönyö- i rüséggel. Dúdolva, sietve ölitözj tem, futottam ki a kertbe. És I aztán mi lett? Azután nem lett I semmi. Télen, »mire bent lak’ tünk a városiban, Pjort Szer! gaicg néha ellátogatott hoz. ; zámk. A falusi ismerősök addig : ' kedvesek, mig künn vagyunk a » falun, és nyáron:; télen elvesz- j tik» az eredeti varázsuk felét. I KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések ...................... $ 2.00 Ágoston Ede: Fény és árnyék • . (versek, elbeszélések) .......................... $3.50 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.0J A magyar r.épek őstörténete, I. kötet: $ 10.00 A magyar népek őstörténete, II. kötet $10.00 A magyar népek őstörténet, Ili. köt. $10.00 Dr. Érdy Miklós: A Sumir, Ural-Altáj, Magyar rokonság ......................................$11.90 Vojatsek: Hungarian Textbook and Grammar $.6.75 Berczy József: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Gaigóczy János: A Sumir kérdés ...................... $ 8.20 Cundei Károly: Hungarian Cookery. . . . ....................... (magyar receptek, angolul) .......... $ 3.70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) ............................................ $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ........................$ 2.00 ” Hol van a nyár? . . . ..................$ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) .... $ 3.00 Márai Sándor; Rómában történt valami (regény)$ 6.00 Nagy István: A fenségtől a hallja kendig.............. (elbeszélés) ................................................$ 3.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) ..............$ 3.00 lto Rúzsa Jenő: A Kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyult a fény (regény .. .... $ 4.00 Somogyi; Szumirok ás magyarok ......................$ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár .... $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and .Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban . $ 3.00 Fekete Lajos és Szirmai Endre; Hűséggel a fiú és barát (Szirmai Károly emlékére) 1975 (versek) (Verbász és London) .............. $3.00 Szirmai Endre: Kázmér Ernő levelei Szirmai Károlyhoz. 1975. (Szabadka) .............. $ 1.00 Szirmai Endre: A magányos óriás (Szirmai Károly életrajza, 317 oldal. 85 ábra) .. $15.00 Szirmai Károly: Mindig elválni valakitől (Novellák) St. Gallen ...................... $ 8.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” ” A nő a pokolban is úr ” $ 5.50 ” ” ő ................................ ” $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs) ..........................$ 1-50 ; » Rendelését küldje (darabonként) 50 cent szállítás és csomago! | lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 25 cent ‘bank exchange”-t kell számítani. ! K M II KERESKEDELMI OSZTÁLYA j j 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6.
