Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-08-06 / 32. szám

Winnipeg, Man,. 1976. aug. 6. MEGJEGYZÉSEK OETEKTIVÉLET CÍMEN megjelent és forga­lomba került a szabad földön éllő magyar írók egyikének, a | californiai Napnyugat írói Kül­tagjának, Bödő Károlynak a könyve. Egyedülállóan nagy ér­deklődéssel várják a magyar irodalom pártolói és olvasói ezt a munkát, amelyhez (hasonló, mint áhogy a Napnyugat egyik hírében jelentette, ilyen zsáne­rű könyv az emigrációban ed­dig meg nem jelent. Az érdek­lődést fokozza az, tagy az iró, egysze,mélyben élő defektiv is, aki témáját a való életből meríti és az általa irt cselek­mények megtörtént valóság. Igaz és hű leírása a valóságnak. A szerző a budapesti rendőr­ség főkapitányságán teljesített tényleges: szolgálatot a két vi­lágháború közötti időben hu­szonöt éven á,t. A boldognak állított békeidők után, a hábo­rú tragikus elvesztése és az or­szág megcsonkítása következ­tében bekövetkezett szegény­ség, gazdasági romlás miatt, a bűncselekményeik száma nagy mértékben növekedett. Szám­­ibieMieg is növekedett, de a bű­nözés elkövetési módja is erő­sen megváltozott. Amerikai méretű bankrablás, fegyveres erőszak útján azonban csak egy-fcét bűncselekmény történt, álisben az úgynevezett intelílek­­tiuál i sbüncs el e k mén yek száma, amelyeket a legraffináltabb módon kiagyaltak az új bűnö­zők, nagyon elszaporodtak Bu­dapesten is. Ezeknek a büncselkményak­­nek a nyomozását, túlnyomó­­részben teilje,s eredménnyel a neves mesterdetektiv, Dr. Szat­mári Róbert detektív főfel­ügyelő végezte, akinek a cso­portvezetésben helyettese, majd utóda volt Bödő Károly, aki már otthon a rendőrség hivata­los magazimszerü képes szak­lapjának fizetett bűnügyi szak­iró munkatársa volt. Annak­idején a főikapitányság egyik í'fcig'nagyobb létszámú detektiv­­csoportjának volt a vezetője. Harminc; éve nemvégez nyo­mozásokat, de még ma is de­­tektivnek érzi magát, azóta azonban csak az irodalom iránt érdeklődő és azt kedvelő nia­­gyarközönségnek szerkeszti a jelentéseit riportok, elbeszélé­sek, regények formájában, a­­melyek most könyv alakban ke­rülnek az olvasók elé. Kennedy elnök meggyilkolása detektív szemmel cimü Írása a ifeékuj­­s*ág' elkeresztelt Kanadai Ma­gyarságában. jelent meg 1963- ban és utána a legkülönbözőbb témákról irt ötven alkalommal ugyanabban, az újságban, egy folytatásos kisregénye is meg­jelent ugyanott. írásai Ausztrá­liában, Európában Nyugat-Né­­metorszájgban a Pásztó rtüzben, végül a Napnyugat-ban, Cali­­forniában jelentek meg. A múlt1 évben tíz rádióelőadása hang­zott el Dr. Boér Béla rádióján Czövek István, a magyar nyel­vet legszebben beszélő opera­énekes kitűnő előadásában. Leg utóbb* pedig ugyanott olvasta fel a Napnyugatban már közölt Pofon cimü krokiját kölzkivá­­natra. A Detektivélet .című könyv fedőlapját és azon, lévő rajzot, valamint az illusztrációkat is Szalay Gyula, a Magyar Képző­művészeik alelnöke, a kiváló grafikusművész készítette. A könyv megjelent díszes ke­ménykötésben az ára: nyolc dollár. Megrendelhető a: Duna Overseas, Kaáli - Nagy, 22*6 N. Fairview Str., Burbank, Califor­nia, U.S.A. 91505. Tel.: 845- Ö36I2 címen. (California Magyarság) Hallgassa a winnipegi Magyar Rádiót Magyar rádióadás minden szerdán este 22 óra 30 perctől 23 óráig a CKJS 810-es hullám­hosszán! Pártolja a magyar rá­dión hirdetőket! MEGJELENT A "GÉNIUSZ" Arany Toldijának mása és a Petőfi 150 éves évfordu­lójára készült hatalmas kötet, kapható lapunk Keres­kedelmi Osztályánál és a szerzőnél: Dr. Edward Ágos­tomnál, 160-17 St. Apt. 202 OAKLAND, Calif. 94612. U.S.A. címen. — Ára $10.— és szállítási és csomago­lási költség 50 cent. A keménykötésü könyv fedőlap­ját Petőfi köralaku képe díszíti, amelyet és 10 drb. korabeli képeket Silberhorn Tibor losangelesi festő­művész készítette. A hatalmas kötet 248 oldalán há­romrészes verses regényt, 49 ének, 1600 négysoros versszak, páros rímmel tartalmaz. Mint verses regény egyedülálló a magyar irodalomban! A romániai magyarság hely­zetéről sióikat írnak mostaná­ban. A múlt évben a román kor­mány bevonta illetve megsem­misítette az erdélyi felekezetek irattárait. Gazdasági és kultúr­politikájával a nemzetiségeiket szétszórni beolvasztani igyek­szik. Általában az látható, hogy a kommunista kormányzat i­­gyekszik bizonyos nemzetiségi ellentéteket fenntartani vailószi­­néleg azért, hogy adott esiethen belső zavarok keltése alapján le gyen indok, a szovjet megszál­lásra és a nemzetiségek ellieté­­tei miatt (Románia katonailag gyenge legyen. A döntő tény az, hogy a nép a rossz gazdasági helyzet miatt elégedetlen és a kormányzat kommunista dikta­túra elen. Ha külföldi kölcsönök érde­kében megjátszanak ellentéte­ket a Szovjetunióval ez nem lényeges, mert a hatalmukat végső soron a Szovjetunió ika­­tonai ereje tartja fenn. Szabad választások estén a kommunis­ta kormányzatok nem marad­nának hatalmion egy szocialis­ta országiban sem. Ahol a szo­cializmust már megismerték ott raffinált Ígéreteikkel, félreveze­téssel!, csalással nem lehet hat­ni a tömegekre. A Szovjetunió által ileigázott *és rabságban tar­tott népek szabad államokban akarnak élni. Ezért az a leg­fontosabb most, hogy a Romá­niában élő nemzetiségek kölzött jó együttműködés alakuljon ki. Tehát olyan politikai progra­mot kellene meghatározni, mely a hatalmon lévő kormányzat­ban növelje azok számát, akik Románia szovjet megszállása ellen vannak és kiszorítsák a­­zokat a hatalomból, akik a ro­mán nacionalizmust soviniz­mussá akarják fokozni azért, hogy az ott élő nemzetiségek közötti ellentétek szitásával j Romániát gyengítsék és egy esetleges szovjet megszállás végrehajtásához kedvező körül­ményeket teremtsenek. A magyar népet nyomorgatja a kommunista kormányzat és a szovjet megszállók. Tehát kettős elnyomás alatt él. Ro­mániában legalább névlegesen nincs szovjet megszállás. Ezért a Romániában élő nemzetisé­gek egységes felilépés*ót kell elő­segíteni a szovjet megszállás ellen éppúgy, mint a kormány­zat demokratikus irányba való átalakulása érdekében. * * Egy cikkben olvastam, hogy egyik neves operettszerző visz­­sza akart térni Magyarország­ra és Rákosi belegyezett volna, de megakadályozta. Aki ezt az információt adta az valótlan adatot közölt. Én az 50-es években Magyar­­országon éltem és ismerem az akkori helyzetet. Hogy régi operettek előadását engedélyez­ték volna arról szó sem lehetett Még beszélni eem volt arról ajánlatos, hogy valaki a régi Ízlésnek giiecsnek, kozmopolita operettzenét kedveli. Kispolgári eltorzulásnak, romboló ikultúrá­­äis irányzatnak volt nyilvánítva. Méjg 1953-ban is, mikor a Nagy Imre irányzata lehetővé tette a szilijátszócsoportok is műsor­ra tűztek régi operett részlete­ket. Azonnal behívták az ilyen társulatok tagjait szakmai vizs­gára, ahol mindenki megbukott és az: engedélyt bevonták). Az 50-es években a rádió kora reg­gel a termefiőszövetkezetek nagy eredményeiről közölt hí­reket riportokat (közben sorba kellett állni tejért, húsért ke­nyérért) . Munkára, harcra buzdító in­dulók harsogtak. Minden vers­nek, elbeszélésnek valami kom­munista propaganda volt a tartalma. A novella, elbeszélés, film hőse a munkaversenyről beszélt udvarlás; közben. Állan­dóan éberen küzdött az ellen­séggel. Az utcákon, útkereszte­ződéseiknél hangszórók voltak felszerelve, melyek szintén moz gaJlmi dalokat indulókat har­sogtak a járókelők fülébe. A munkaverseny adait közölték. Volt 30*00 %-os vagyis 30 szo­ros túlteljesítés is. (Közben a munkások fizetésének vásárló­­értéke felére esett Olyan mun­katempónál, hoigy siokan, ha egy pillanatra leültek azonnal elaludtak a kimerültségtől) IMi­­nisztériumi tisztviselők vasalat­­lan ruhában ócska smici sap­kában jártak hivatalba, gépiró­­uők traktoros sapkában ési bak­­kancsban. Temetésre ingujban mentek Régi jólöltözött szemé­lyeket ábrázoló fényképeket a lakásokban levettek a falról. A műhelyekben irodákban a fal tel?, volt jelmondatokkal, kom­munista mozgalmi jeleneteket ábrázoló' képekkel. Sokan még a beszédüket is durvították, hogy nehogy osztályidegennefc legyenek nyilvánítva. lMunkaidő után gyűlések, röppgyülések voltak tartva. Volt aki 4-5 poli­tikai szervezetnek volt a tagja, fizefte a tagdijakat, járatta az újságokat*©? járt a .gyűlésekre. A filmek 90%-a háborús film volt. Ha valaki beült egy mo­ziba, akkor dübörgést robbaná­sokat (hallott hogy majdnem ki­esett a székből. Mikor nem dü­börgés volt, akkor űvöltve ro­hamozó katonákat látott a né­ző. Más filmekben eMenség'gel, kispolgári nemzetekkel hada­kozó figurák voltak a főszerep­lők. Hogy Rákosi megengedte volna, hogy a Vigadót régi ope­retteket játszó színházzá alakít­sák át az teljesen /lehetetlen. Bányai László. MONDÁSGK KOSSUTH L.: Az eszme erő­sebb az anyagnál, mert az a­­nyagot az erőszak ledöntheti, de a nagy eszmék az emberi­ség lelkében önökké élnek. * * * KOSSUTH L.: Rabszolga kényszermunkával lehet pira­misokat építeni, de nemzetet naggyá vagyonossá tenni sioha. * * * Gróf SZÉCHÉNYI I.: A nem­zet igazi kincse a kiművelt em­berfők sokasága. * jfc NAPOLEON: A világ nem a rosszak gonoszságának ereje miatt romlik meg, hanem a jók közönyössége miatt. * * * KANT: Az okos enged a sza­már győz. * * * NAPOLEON: Az az igazi stratéga, aki az ellenfél had­mozdulatait a saját javára tud­ja kiihsználni. * ^ * NAPOLEON: Isten és a törté­nészek abban különböznek egy­mástól, hogy a világ teremtője a múltban megtörtént dolgokat nemtudja megváltoztatni. Beküldte,: Bányai Laszló. KIÁLLÍTÁSOM. Két ur beszélget a tárlaton. — Nagyszerű mesterművek vannak itt! Különösen a minia­tűrök csodálatosak — lelkese­dik az egyik ur. — Mit szól hoz­zá? — fordult a társaságában lévő úrihoz. — Már neikieim inkább azok a nagy történelmi festmények tetszenek, sehogy som vagyok barátja a imániatürfestészetnek. — Ön talán művész? — Nem. Képkeretező va­gyok. LAJOSSY SÁNDOR: Hundred Hungarian Poems MEGJELENT MEGJELENT az emigrációban az első igazi detektivtörténetek Bödő Károly Árpád-dijas iró munkája DETEKTIVÉLET 240 oldalon, SZALAY GYULA illusztrációival, barna­arany kemény diszkötésfoen. — Megrendelhető: 8 dollárért, a DUNA OVERSEAS, Kaáli-Nagy egyedárusitónál. 226 M. Fairview St. Burbank, Ca. U.S.A. 91505. Tel.: 845-6362. Akkor is, ha mint délibábot, fordítva látom a világot” Kabdebo Tamás, Íme, itt a folytatás! Nemrég irtani a “Remember Hungary 56” végén*, hogy vár­juk a jó magyar müiv.ek világ­nyelvekre, vagy legalábbis an­golra való lefordítását. S a pos­ta máris meghozta a méltó foly tatást. Kabdebo Tamás — aki már néhány könyvét angol nyelven is kiadta, — most 100 magyar verset szedett össze és nyújtot­ta át az angoloknak, anyanyel­vükön. A nemzeti zászlónk szí­neiben megjelent könyv, költe­ményeink remekeit foglalja ma gába. Petőfi, Arany, Vörösmar­ty, Kölcsey, Kisfaludy Károly, Ady, József Attila és néhány régebbi mint Berzsenyi, Balas­sa, Csokonai, Tinódi Lantos /Sebestyén, Bornemissza Géza, stb. fémjelezik a kötetet. Az­után következnek a korunkbe­­liek, az elismert ma poétái. Itt is tea,to a legnagyobbakat em­lítve, Illyés Gyula, Tollas Tibor, Cs. (Szabó László, Határ Győző, Pilinszky János és még sokan mások egészítik ki a nagy e­­lődök galériáját. Összesen 65 kiöltő szólal meg a magyarság ízes nyelvén. Biztos vagyok benne, hogy megtalálja minden ki a kedvenc költőjét. Amilyen gazdag tartalmú ez a köínyv, olyan gondosan össze­állított biográfiái rész és anigol­­magyar nyelvű tartalomjegyzék igazítja el az olvasót. A 125 ollalas könyv elé Kab­debo Tamás* irta az előszót, melyben tömören ismerteti a magyar irodalom történetét. — Különösen meglep az alig há­rom és féloldalnyl terjedelmű Írás célszerűsége mellett a le­egyszerűsített mondanivalója. Bárki könnyedén megértheti. Talán az sem érdektelen, hogy több mint 50 műfordító gyöngyszemeit válogatta össze Kaibdebo Tamás. Végül, a'hogy nekem “dedi­kálta”, érzékelteti a kötet iro­dalmi küldetését. Valóban na­gyon szükséges, hogy jó olda­lunkról is megismerjen* bennün­ket a világ, hogy a soki alapta­lan rágalom, amellyel illettek bennünket ellenségeink, végleg feledésbe menjen. Igen, ha úgy látjuk sokszor, hogy “délibábot kergetünk is”, meg kell tennünk minden tő­lünk telhetőt, mert jövőnk függ tőle! Kabdebo Tamás a 100 Hun­garian Poems közreadásával ilyen hézagpótló munkát vég­zett. Őszinte elismerést érde­mel! A magyar küldetés Te vagy a népek őse, rólad vallanak a néma kövek is és gazdagon törnek napfényre. Ködve vesző m-últad leletei kincs! Uj világszemlélet van születőben. Népem, büszke vágyód Rád és csodállak! A magyarság küldetése egyedüli, szent. óvja, őrzi Isten és megmaradt ha csonkán is, golgotát járva, megálljt kiált a pusztuló világnak: Nincs más. Ez a cime, rangja: ez a küldetése. Lajossy Sándor. Dolgozhat és tanulhat egyszerre az idő mindenható lehallete visszavetette őket a fö'ld porába, ahonnan föltáiiniadtalk. Hiába való volt a pogányság elszánt ostora: útjukat állotta a kor, mint az egekig érő vasbástya. Mindennek vége! Amint Alpár elgondolkozva nézte a máglya tüzét, egy­szerire különös* világosság támadt a lelkében. És ekkor meg­értette, hogy az ő háborújuk elejétől fogva reménytelen volt. A pogányság elvesztette a csatáját mái’ akikor, mikor még csak kantározott. Mert ők azért fegyverkeztek, hogy öljenek; a ha­talmas* ellenség azonban nem a testekben, haneim a lelkekben lakozik. Az erős* hit ellen nem lelhet Ikopjával (harcolni, csak még ercL-ie:b|b hittel. Nekik pedig nincsen hitük. Ő maga is, de bizonyára Vata is, régen nem tudtak már hinni a táltosok és javasemberek együgyü babonáiban; tetették magukat, mintha hinnének, erőlködtek isi, hogy higyjenek, de hinni nem tudtak. Oih, a fekete papok jó munkát végeztek! Ha nem is tudtak, ÚJ hitet önteni minden szívbe a régit ki tudták ölni mindenkiből. Vata maga se volt már ó-hitü, csak lázadó volt az új hit zsar­nokságával szemben. A hadnagyok közül a ilegpogányablbak is így okoskodtak: Ha Árpád fejedelem a pokolba jutott, jufeisak oda magam is! — A szivük mélyén nem tagadták meg az új isten hatalmát, de fölzendüiLtek ellene, mivel féktelen szábad­­eágszeretetüket sértette annák gyámkodása és korlálan hatal­ma. És siokan a zendülők közül titokban meg voltak róla győ­ződbe, hogy a túlvilágon el fognak kárhozni és igy mártírjai lesznek a isizábadságszeretetüknefc. Ők voltak az igaz .magya­rok, akik a szabadságukat többre tartották az üdvösségüknél, és a liázatájukat jobban szerették a Mennyországnál. A dacos elszántságukban is, a titkos félelmükben is ott lappangott a­­zonban az új hit. Nem, ők nem voltak már igazi' pogányok. Az apáik azok voltak. Pompáé,, erős állatokként kalandozták be a pusztákat, hittek az életben, élték az életet, és sohasem kér­dezték, hogy mi lesiz aztán? Az ifjak magva, amelyet a fekete papok vetettek el nagybuzgón és azóta nem is volt már igazi az élet. Mindig ott lappangott bennük a kérdés: Mi lesz aztán? Ez a rettenetes kérdés most is átvillárnliott a (telkükön, miikor az utolsó pogány fejedelem máglyája ellőtt,, állottak. Némelyek azt vallották, hogy lesz valami rettenetes mesterségre tanították meg a nemzetet: megtanították gondolkozni. A boldog állatból ember lett és aki ember, az szenved, mert gondolkzik. — 34 — Alpár valami fájdalmas szédülést érzett. Azt a szédülést, amelyet a boldog öntudatlanság évezredes ködéből! előlbotorká­ló emlber érezhet, mikor első ízben felismerte életének kotrlá­­tátait. Ettől a szédüléstől! nitres tiöbbé szabadulás,: sírjáig fogja kisérni az Utolsó férfit. — Vata uram, mi lesz most? — kérdezte halkan a be­senyő. A hadnagy a paripája sörényére tette a kezét. — (Most már semmi se lesz. Hazamegyeik a pusztámra, zabot vetek ást csikót nevelek. Te meg eredj vijssza a marosvári káptalanba és folytasd a zsolozsmázást ott, ahoil abbahagytad Szívesen látnak majd a fekete papok, mert hiszexi az ő istenük 'megbecsüli a megtért báránykákat. Miikor ezt mondta, az arca eltorzult. A nemzet had­nagya aztán szivének mérhetetlen keserűségével lóra vetette magát és elvághatott a fekete éjszakába, anélkül, hogy isten­­hozzádlot mondott volna egynek is a volt fegyvertársai közül. (Részletek az iró “Pogányok” cimü regényéből.) SZABÓ (DEZSŐ: (Canadian Scene) — Az Uni­versity, of Toronto Woodsworth College programja lehetővé te­szi egy egész sor különböző ér­deklődési körben a diploma szerzést még pedig úgy, hogy a \ “diáknak” nem kell abbahagyni* kenyérkereső munkáját, meirt ebédszünetben, vagy munka ir­tán hallgathatja le a szükséges órákat, gyakran alkalmas he­lyen, a munkahely közelében. A St. George Campus sokhe­lyütt tart előadásokat. Tart ta­nítást egyebek közt a Canada Life Assurance Company he- j iyiségeibein, 330 University. Ave­nue, a City Halban, Thomson i Rogere-en, 390 Bay Street-en, Toronto-Dominion Bank Buil­­ding-ben, 1 King ;St. West-en, Queen’s Park (Mac Donald Block)-ban, a Mount Sinai Hos­pital-ban, York 'Memorial Col­legiate Institute-ban, a 2*690 Eg'linton Avenue West-en. Egyetem-előtti képzésben le­het része még akkor la, ha nines meg az ontariói 13. osz­tály végzettsége, ha a Woods­­woirth College Pre-University Programe-hoz fondiul. Felveszik a jelentkezőt, íha llegailább egy esztendeje *0*ntartóban él, 21 éves, vagy annál idősebb. Aki a kurzust sikerrel elvégzi, szá­mításba jöhet egyetemi felvétel­re. Ujkanadások. A Pre-Univer­sity Program ujkanadások ren­delkezésére is áll, ha úgy vélik, hiogy ki ke‘1 egészíteni ismere­teiket, mielőtt egyetemre jelent kezűének. Csüpán arra van szükség, hoigy elég jól tudjanak angolul. Ha valaki már régen nem tanult, vagy akárcsak hosszabb ideig távoil volt tanul­mányaitól instrukciót kaphat matematikából és más fontos tantárgyakból. Külön program segíti ölő az olvasási készséget és az írás tudományát. 1976 szeptember 3.-a az utolsó map, amíg az Off-Campus Pre-Uni­versity tanfolyamokra, a téli idényre jelentkezni lehet. ' Diploma, .vagy “certificate” program. Ezeife nem akadályoz­zák meg a tanulásra jelentke­zőt a .kenyérikereső munkában. Sok területen lelhet diplomát, vagy végzési bizonyítványt kapni, ami esetleg be is számit az egyetemi tanulmányokba. Van kereskedelmi, .kriminoló­giai, adminisztrációs, közönség­­szolgálati és nyelvtan itási tan­folyam. Ezekre, a téli időszak­ra, augusztus 1-e a jelentkezési határidő. Degree Programme teszi le­hetővé, hogy — miközben dol­gozik a tanuló — kredit kur­zust végezzen a BA-re, Bache­lor of Science, vagy Bachelor of Commerce fokozata megszerzé­sére. A Faculty of Arts and Science keretében, vagy 1700 kurzus van, köztük sok-solk kü­lönböző nyelv tanulására is vau lehetőség. A Woods worth diák­jai bármelyikre jelentkezhetnek nemcsak nappali, hanem esti tagozatra is. Felvételhez a 13. év elvégzése, vagy a Woods­­worth “Pre-University” (kurzu­sa elvégzése; szükséges. További tájékoztatás kapha­tó* .erről a címről: Woodsworth College, University of Toronto, 119 St. George Street, Toronto MISS 1A9, Tel.: 978-2405. Kirándulás egy másik életembe Tavaszvégi mezőn bandukolok egy kis falu felé. Pa­­rasiztruha van rajtam ® a vállamon kasza. A hóid már felkelt s fényes vizébe merültek a dús igéretü vetések. A harmat már megjverte a nappali .párát s tüdőt és* lelket tágító a levegő. Az izmaimban úgy setteng a mai megtett jó .munka, — mint az ételi ize a szájban az étkezés után. Egy halvány kis sajnálkozás cirógat a leikeimre. — .Szegénykéket jól megvárattam a vacsorával. — 35 -MINDEN SZOMBATON ESTE fél 10-től 11 óráig hallhatja az ONTARIO MAGYAR HANGJÁT A figyelem mindenkinek jól esik! ÖNTŐL IS ELVÁRJÁK. KÜLDJÖN MINDEN ALKALOMRA f Szivküidi üzenetei, a Magyar Rádióban Adások minden szombat este fél 10-től 11-ig CHIN—-FM. 101 Mc. Hungarian-Magyar Rádió Márfi M. Lorant Üzenet felvétel és levelezési cim: 220 Oak Str., Apt. 1505, Toronto. Ph. 362-5136. m*. 4

Next

/
Thumbnails
Contents