Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-08-06 / 32. szám
TORMAY CECIL: deleiéin, minden intézkedésén, sőt még a hírek közlésén is átvigylorok a kínzás módjának spekulativ természete, a szinte undorítóan érzéki kegyetlenség. A bátrak ölnek, a gyávák kínoznak. A magyar faj férfias és .bátor. Tud vad, kíméletlen, nyers, sőt bosszúálló is lenni, de egész, történelmén át sohasem volt kegyetlen. A magyar nem érrzéki-faj. Sem ősiéi vallásában sem pogányklari isteneinek fogalmában, sem mondáiban, sem népmeséiben, sem dalaiban, sem humorjában sem művészetében nincs kifejezve ér aéflöaég. A bolsievizmus kegyetlenségében pedig szinte a kéjgyilkosok érzékisége keveredik. Ez nem szláv 'és nem turáni eredetü. Ezt a mindkettőjük között telvegyült harmadik keverte a végzetükbe. A vérengző török járóim és az irgalmatlan osztrák elnyomás hasonlíthatatlanul enyhébb volt, mint a íbolsevizmus kegyetlensége. Szamuelli vonata rohan megállás nélkül, remegő őrházikók, megtorpant kis állomások előtt. A mozdony forró szelétől meginognak a fák és elsápadnak az arcok. Szikrákat hány a kürtő, messzire látszik, áhogy ragadja előre a kinzási beteg vágyait. Száguld keresztül-kasul az országon át, hogy a hódítók kegyetlenségével véglegesen bilincsbe verje elrabolt országunkat. Iszonyú csend. Csak egy vonat sikolt. — (Folytatjuk!) ' fegyveres őrök futottak szét ordítozva: Be a házakba! — És aki nem tudott idejében menekülni, arra ráfogták a fegyvert. Mire .Szamuelli automibilján, terroristáival bevonult, üresiek voltak az utcák és a fekete hiéna halálos csendben vágtatott fegyveres gépkocsiján az ítélethez. Szabad ég alá asztalt áhítottak és Szamuelli egymásután vezettetete maga elé a foglyokat. Nem hallgatott ki senkit, csak azt kérdezte, hogy kinek van vagyona? Aztán jobbra és halira parancsolta az embereket. Senki sem tudta, hogy a jobboldaliak, vagy a baloldaliak fognak-e meghalni. Tanúkihallgatás sem volt. íSzamuelli egymaga személyesítette meg a vésztörvényszéket. “Mars .a halálba!” — rivalta a baloldaliak felé és nyolcán elindultak a j tempóm előtti térne. , Az egyik elitéit, egy csizmadiasiegéd összeesett. Fekve hagyták. A többit utolsó útjukon puskatussal verték és köpködték a hóhérok. Takács hadnagynak a szemüvegét úgy beverték a szemegödrébe, hogy a szemgolyója kifordult. Mielőtt a vesztőhelyre ment, letépték fejéről a zsiebkenlőt és Kifordult szeme ott Ihimbálódzoit az arcán. Aktes Gyula malomtulajdoniosf megpofozták, amikor az akasztófa alatti zsámolyon állt. Tarcsay István, Laffer Lajos, Németh Gyula, Németh Lajos, Glaser Ferenc mind meghaltak az akasiztófán. A kivégzésnél nem volt jelen orvos. A holttestek még ki sem hűitek, mikor a terrorlegények lehúzták róluk a ruhát, letartóztatott társaikkal megásatták a eirgödrüiket. íSzamuelli gúnyolódva nézte az akasztást. •És másinajp, Pünkösd Vasárnapján, Kapuvárott működött. Százötven főből álló tenrorcsapatjával, kézigránátos, géippuskás kísérettel vtohult be. A főig.-, iyoknak csak a nevét kérdezte meg. “Fel kell őket akasztani!” Mesterházy Zsiginond posta' mestert, Pinté,r Pál esendőrőr{ mesterit, Rest József kórház- I gondnokot, Semmel Károlyt, a Dichányjövedék helyi főelosztóját Steiner Pál malomtulajdonost és Fábiánt a katolikus templom elé vezettette ki. Fá-, biánnak közben megkegyelmezett, mert megsúgták neki, hogy az Izraelita Hitközség elnöke. A végső útjukon Kapuvánott is véresre verték az áldozatokat. Pintér csendőrőrmester leszakadt a kötéllel. Két kisgyermeke odaszaladt hozzá és könyörgött életéért. De Számúéi! nem kegyelmezett. Meghaltak mind. A városra pedig milliiókra menő sarcot vetett ki. És elhajtatott temérdek vágómarhát. Aztán ment tovább, minden leükiismeretfurdalás nélkül, nyugtodban, fejedelmi különvonatán. [Megy robogva a halálvonat a magyar éjszakákon át s ahol megáll, ott emberek kerülnek a fákra és vér folyik a városok i kövezetén. A vonat mellett pedig gyakran találnak megcsonkított mezítelen holttesteket. — Szamluell vonatán is Ítélkezik. Akit oda a mieink közül felhurcolnak, az nem miaud ja el többé, hogy mit látott. •Egy megbízható ember, aki a szocialistapárttal ment át a kommunistákhoz, 'beszélte el nekem azt, amiről senki sem beszél. Szolniokon jelentésit tett Szamuellinek, akko,r látta a vonatot. ■Szamueilli állandóan ott lakik. Éjszaka, még Budapesten is, a vonatján hál. Harminc válogatott terrorista testőr környezi. Külön hóhérjai vele utaznak. A vonat két szalomkocsiból áll és két elsőosiztályu kocsiból, melyben a terroristák utaznak és két 'harmadosztályú kocsiból, amelybe az áldozatokat szedik fel. 'Ott folynak a kikégzések. Ezeknek a kocsiknak a padlózatát már bef ogta a vér. A holttesteket a rohanó vonat ablakain dobálják ki, mialatt Szamuelli kárpitozott falu szalonjában, csiszolt tükrök, rózsa szin .brokáttal bevont, törékeny aranyozott Luois XIV. bútorok között, egy vékonylá'bu nőies íróasztalnál ül ési kézlegyintéssel dönt élet és halál felett. A megvalósult marxizmusnak minden tettén, minden ren• •• ÁGOSTON EDE: TÜKÖR FÉNYE... Ifjúkorban 'belenéztünk a kis tükör közepébe. Üde arcot és egy mosolyt küldött felénk az, cserébe. ' i Két évtized távlata után, mintha kopott a nézése, mert a mosolyt, amit adott porosnak tűnt annak fénye. Félévszázad határánál gondolatban eltűnődve. — Uram — Isten mi történt itt? Homály borult a tükörre! Szarkalábos ráncok alatt már csak titkon került kézbe, mert egy teljes idegen arc, bámult reánk a tükörben. Egy nap az is majd elmaradt, kézbe többé már nem vettük, megtisztítva ajándékként a más asztalára tettük! 1971. okt. 19. Oakland Calif. “KAPUZÁRÁS ELőtt” cimü gyűjteményből. A mai társadalmi életben, de különösen a családi tűzhely megmérgezett légkörében, sokszor oly kétségbeesett vajúdással halljuk': “Nem értelek meg!’ Utom-útfélen. Szülő a gyermeket, gyermek a szüleit és házastársak bizonyos idő után egymást. Miért? A válasz teljesén negativ. Mi, korosak,, pillantsunk vissza a gyermekkorunkra, szüléink életére, s az oly sokszor előfordult szülői szigorra. Ez akkor szerintünk sem volt rendjén, lázongtunk. Ma viszont, hogy a társadalom megbecsült tagjai lettünk, a múltra emlékezvén szívesen kezet csókolnánk a részünkre kiosztott szülői' pofonoikért. Mert akkor ez volt rendjén, amelyet az ősi ember minden vallószinüség szerint a növényvilágból vette, mint kertész, a vadhajtások lemehszésekor. Ami pedig a viharok végig vonulását illette szüléink csendes életében, mint megszeppent gyermekek vártuk annak elmúlását. mert ez is igy volt rendjén. Mi van ina? A családi tűzhely körül élő fiatalság, ha nem iö érti meg szüleit (tisztelet a kivételeknek) elvonulnak. IMig a szülők emiatt különféle lelki klinikákhoz fordulnak, vagy ha ők sem értik meg egymást, mint lelik! betegek, még pszichiáter diagnosztikáját is kérik, miután problémáikkal egyszerűéin saját maguk nem hajlandók megbirkózni. Ez utó)bbi, mint üzleti fogás s egyben jól jövedelmező üzleti vállalkozás, annyira kiburjánzott a mai társadalmunkban, hogyha ez egyszer becsukná kapuit, az úgynevezett lelki betegek halomra öngyilkosok leülnének. Évek óta figyelem a női problémák feltárását újságok hasábjain, hol a családi tűzhely legszentebb érzései is minden takargatás hiányával közönséges “sex” jelleget vesznek fel, kiteregetve a hálószoba titkai- j vall együtt, melyeket a hasonló sorsban szenvedő olvasók, a maguk kedve szerint osztáyoznak, mint “csemegét”. Meg kell állapítani, a meguem-értés nyitja nem a “isex” probléma, s ennek főága a családon belüli szótlanság, nemtörődömség, illegnem becsülése a másik házastársnak, stib, stb, hanem a bennünk elburjánzott lelki szegénység, mely: oda csúcsosodott ki, hogy ösztöneink korlátjai egyszerűen leonioí.tak. Miért? Mert elveszett a lelki kapcsolat, még ott is, hol a kö-MINDEN ADOMÁNY AZ ÚJSÁG FENNTARTÁSÁT HOSSZABBÍTJA MEG !! Winnipeg, Man. 1976. aug. 6. LAJOSSY SÁNDOR: Ki a megelégedett boldog emberi zös gyermek születése a családi tűzhelyet összetartotta. E boldogtalanság,, melyet mo dern. korunk a megmem-értés problémájaként ismer, akkor jelentkezik a leggyakrabban a házastársak között, ha a megszokás hatalma ránehezedik a családra. Védekezése az egymás iránti megbecsülés kell, hogy legyen, melynek melegágya a volt “szerelem” átalakulást az őszinte, érdek nélküli szeretetté. ■De nézzük tovább az idős korosztályt, hol az utódok kirepülnek a fészekből. Jogosan, hilszen mi is ezt tettük annakidején. Ha a családban nem láttak egyetértést, aikkor magukkal viszik a megmérgezett csa- i Jádi élet példáját, még akkor ie, j ha ők más,kép akarják életüket berendezni, mert a gyermeki lélek a problémákkal átitatódott. Ekkor érzik a szülők, hogy egyedül maradtak. A férj szótlanságát az addilg elfoglalt fe! leség felnagyítva, hatványozottabban látja. Lelki klinikához fordul. Rosszúl teszi, mert gyér mekük eltávozásává, vagy a há zase,létük megszűnésével a családi tűzhely lángja, — ha jól takarékoskodott, — továbbra is él. Tápláléka az anyai szív, ébrentartása az apa józan szeretete, melyet egy okos feleség, — mint ahogy elődei tették, — megbirkózik minden lelki klinikai tanács és más beaavatkozás> nélkül. S ha ez a teória századunk idején i,s valóságban élne, a mai társadalmunkban nem létezne a “meg; nem értés” problémája! Mert a világ sem uj, csak benne minden ismétlődik, mint a felkelő nap ideje és a nyugvásra induló csillagok járása.. . 1976. július 23. Oakland. Calif. Az életünk annyira különbözik elődeink életétől, hogy csak apáink, vagy méginkább nagyapáinkra gondoljunk; hogy nem is merem összehasloiitani azokéval. Úgy tűnik előttem, hogy ők egy Arany-korban, általános rend, csend ési megszokott társadalmi keretek között éltek. Akkor egy jól megalapozott múltban gyökerezett a jelenük, s abban a boldogító tudatban éltek, hpgy tervezhettek és gondoskodhattak utódaikról is. Nem volt ritkaság, hogy a vagyonos szülők rendezték el gyermekeik házasságát. Az a holes elhatározás vezette őket, hogy (mint mondották: a szépséget nem eszik kanállal!) az emberileg biztos anyagiak között a fiatalok aránylag; gondtalanul családot alapíthatnak. Megelégedett boldlog emberek voltak? Igen is, ntem is. Általában azok, akik többre nem vágytak, a szülőktől eltanult “rutinnal” építgették a jövendőjüket. Mások azonban egy forrongó, állandóan alakuló világban találták magukat és sajátos körülményeik között a megelégedettség, boldogító érzése illúzió maradt számukra. Egy fenséges álom, mely nem valósulhatott meg! Mi már ebbe az örökösi vajúdásba születtünk bele. Az átvészelt, vagy a mögöttünk lezajlott háborúk, azok igazságtalan rendelkezései, a létbizonytalanság, és mindaz, ami körülvett bennünket, nem nevezhettük boldogítónak. Meg kellett tanulnunk, hogy a világban nincs boldogság; és megelégedett embelt, isi csak kevés van. És1 most érkeztünk el pontosan oda, ahhoz a lelkiállapothoz, amikor gyakran megkér-ALKOTÓ MAGYAR G.P.O. Box 174, NEW YORK N.Y. 10001 Ez évben egy angol nyelvű BICENTENNIAL (200 éves évforduló) kiadást tervezek. E kiadásban gazdaságpolitikai tárgyú cikkeket szándékozom közzétenni, melyek MAGYARORSZÁGON, a Nyugat, de különösen az USA gazdasági kapcsolatainak a kimélyitését célozzák. Magas színvonalú gazdaság-politikai cikkekre van szükségem, melyek egyéni nézzetek álltai az amerikai és magyar vezetőség figyelmét felhívják azokra a történlelmi és mai gazdaság-politikai tényezőkre, melyek a kapcsolatokat megakadályozzák, ill. előmozdítják. Azoknak, akik ilyen cikkek megírását tervezik, szívesen küldök részletes felvilágosítást. Kérem írjanak a fenti óimra! KORDA GÉZA Kiadó és szerkeszfő dezzük önmagunktól, de mások tói is, hogy — miért van az, hogy amikor Isten boldognak teremtette az embert és mindent az ő számára alkotott (ahogyan olvashatjuk a bibliába) , megelégedetten boldogtalan? ! Egyáltalán van megelégedettség, boldogság az ég alatt? Ahány ember, annyi válasz. Mindenki önmaga adhatja meg rá a feleletet. Száz és száz példa szól mellette vagy ellene. Mi az igazgság? Aki boldog, az nem panaszkodik; a megelégedett pedig csendesen hallgat. Én önmagámból indulok ki. •Megelégedett és ööidog vagyok, mert gyakorlatilag étem át nap mint nap mindkettőt. A munka megelégedett boldogsága ez, mely teljesen betölt. Igaz, hogy sok mindent csinálok, $ dolgozva pihenek és pihenés közben is dolgozom. Vallom, bogy a boldog megelégedettség (nem tudom a kettőt egymástól elválasztani) tőlünk is függ, de Isten különös; ajándéka. Ő áldja meg a munkánkat úgy, hogy eredményeink jutalma lesz. S mert “minden ember boldog, akar lenni”, törekednünk kell a boldogságra. Az úgynevezett “kék-madaras” álmokat eleve száműznünk kell az életünkből, mert a romantika nemi boldogít. Node nem akarok tieológizálni, vagy filozofálni, mert meszszire vezetne; igy mindenki maga döntse el, hogy megelégedett boldog ember-te? Az aki panaszkodik, gyanús. Hálátlan is, mert nem lát tovább az orránál. Az énközpontu ember pedig nem tartozhat a megelégedett boldog emberek közé. Csakis, aki Isten gyönyörű világában felismeri porszemnyi küldetését és betölti az őt megölető helyét a társadalomiban, az az ideális, megelégedett boldog ember. A példamutató, követendő ember. E hogy miért van igy? Nyilván a Teremtő bölcsességéből, hogy el ne bízzuk magunkat! A BIBLIÁBÓL A békességestürésnek és vigasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: hogy egy szívvel egy szájjal dicsőítsétek .az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját. Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. 'Pál róm. lev. 15:5, 6, 7. Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újságé rusitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winnipeg, Man. hogy mindannyiukat megelőzzék. iS ez pompásan sikerült is. Az erélyes barna 'hölgy kézenfogta szőke kisi barátnéját s ő maga előrenyomult és maga után vonta vélencét. Egész hoszszú sorokat megelőztek így s nem egy hölgyet rákényszeritettek, hogy a kis cipellője hegyével lelépjen a deszkáról a sárba. Az urakat meg koronként egész csapatban kergették le a díszesen fényezett csizmáikkal a leiespocsos földre. Különösen jó érzést okozott ez nekik s az arcuk csillogott a fiatal vértüzétől s a vidám önérzettől. Egyezerre a templomtéren egész csapat főúr és tábornok közelitett hozzájuk, amint egy kiemelkedő kövön állottak. 'Élükön volt 'Kossuth Lajos és a szép Batthyány gróf, mögöttük jöltt Mészáros Lázár a fehér szakállával, szép atyai arcával, jött a razirozott Vetter tábornok és Kiss Ernő a legelegánsabb az összes tábornokok közt. Ott volt a kedves kerekfejü Horváth Mihály püspök, lila övvel a vastag termetén. (Szorosan előttük mentek el. A barna hölgy égő nagy szemei ráfüigesztette Mészáros Lázárra, akivel a minap egy társaságban volt s várta, hogy köszönjön. De az öreg (katona szórakozott arccal nézett maga elé, s csak mosolygott, de mintha valami kellemetlenség,'gyötörné. Rá is pillantott nyílt szürke szemeivel a fiatal hölgyre, de tovább siklott a szeme. Nem ismerte meg. Ebben a pillanatban Kossuth Lajos, aki szépen ég elegánsan. lépkedett a lapos köveken s finoman és mégis merészen hajlott vonalú kalapján rezgett a strucctoll a kevés tavaszi szélben, fehér arcát ihol erre, hol arra fordította s úgy fénylett a teikintete, mint a nap: föltekinett rájuk. Csodálatos, meleg nézésű kék szemei előtt hevesen dobogni kezdett a két fiatal nő szive, de kivált a kis szőke lányé, aki akaratlanul isi görcsösen megszorította a barátnője karját. A barna hölgy merészen és lángolva nézett az elnökre, fölvetett büszke fejtartással és Kossuth a kalapjához nyúlt s egy pillanatra födetilen lön a fej, a homlokot köritő dús barna haj . . . Erre az urak is mindköszöntek a hölgyeknek. A barna ifjú asszony királynői fejbiceentéssiel és istennői mosollyal fogadta a hódolatot. Csak az téritette észre, miikor kis társnője halkan rabé gte: — Kezét csókolom, Lajos bácsi. — 40 — -l Én vészéin a mai lapot ég hangosan olvasom, hogy a feleségem is halgassia. Dezsők® az anyja térdéhez bujtatja fejét, de az, én ajkaimra figyel'. Olvasom a sok vért, a szörnyű gépeket, a földrengető eseményeket. A kis falusi házat, a hold fényében úszó csendes udvart 'körülzúgja fekete hullámaival az emberi szenvedés végtelen óceánja. Aztán olvasom a színházak, a mozik derültebb dolgait. Az élet ezer és ezer továbbadott jelét: hogy az életet nem lehet megálltam, hogy az, életnek élnie kell. Hogy vérzulhatagon, jajgatáson ést tüzlángon át: — folytatódik a virág, a kenyér és a csók. Egyszerre csak olvasom:-— iSzabó Dezső teljesen magánosán él, távol minden irodalmi, politikai és, társadalmi összeállástól. összeférhetetlenségével sikerült teljes pusztaságot teremtenie maga körül. Feleségem közbesóhajtott: — Milyen kár szegényért. Pedig emlékszel, mennyit sirazon az. Elsodort falun? Milyen kár, hogy nem tud megférni az emberekkel. ISzeiid töprengéssel feleltem: — Hát lelkem, ami azt illeti, én is sok emberrel nem tudok megférni. A tolvaj )Sima Andrissal, meg a hazug Kölöute Péterrel sem férek meg. A ikislfiam felkapta fejét, talpra ugrott. Szemei szikráztak, kis öklei belevágtak a levegőibe: — Édesapám! Én sem fogok megférni semmi rossz emberrel. Én se fogok soha engedni a rossznak. Én meg fogom verni az egész rossz világot! Odarolhantam felkaptam a kölyköt, belefürösztöttem kis testét gyűlt arcomba. Úgy fájt és olyan boldog voltam. Győzelmi riadó vagy halotti sírás dörömbözött a lelkem falain? Később a fiúcska elálmosodott. Az anyja lefektette. Aztán a másik kettő is aludni tért. Én még fennmaradtam és néztem a hallgató éjszakát. Mennyi fény és mennyi szomorúság! Mikor én is; készültem eltenni holnapra magamat,, megálltam a két gyermek ágya előtt. Katica immár összetett kezekkel aludt szőkéi fürtjei glóriájában. Kiért imádkozott? Dezsőké íéloMalra hajolva, összeszoritott ököllel, nehéz — 37 5 Dr, ÁGOSTON EDE: KORUNK PROBLÉMÁI A forradalom véres napjai Halottak napjára készült a város és a ködben fehér őszirózsákat árultak az utcák szegletén. Bódult fekete tömeg siódra vitte magával a virágokat. Ez évben nem marad belőlük a temetőknek. Magukra tüzdösik az élők azt, ami a halottakat illeti. Temetővirágok, elmúlások, felkér őszirózsák. Sirvirágos váltós a nagy, reménytelen ég alatt. Budapest, 1918 október 31.-én, A házak között ázott, elnyűtt zászlók suhogtak a magasban. A gyalogjáró telt volt szeméttel. Szennyes papirrlomgyok, plakátfosziányok, eltaposott fehér virágok hevertek a sárban. Olyan homályos és piszkos volt a város, mint egy szellőzetlen, ronda vendégfogadó, melyben léhán tivornyázott az éjszaka. Ma éjjel magához ragadta Károlyi Mihály “Nemzeti Tanácsa” a hatalmat! Hát ide süllyedtünk? Ennyire jutottunk? Tiltakozó haragot és kimondhatatlan keserűséget éreztem. Mig közben a szemem ellenkezve és mégis valaminő mániákus kényszerben olvasta, .csak egyre olvasta a kirakatok üvegére ragasztott piros-fehér-zöld papírszalagok megismétlődő felírásait: “Éljen a Magyar Nemzeti Tanács” ... Ki akarta ezt a tanácsot? — Kinek kelett? — Miért tűrik? Égetett a szélgyen,. * * ^ Junius 13. — Ma tudtam meg .. . Még, június elején történt: A szombathelyi és celldöinölki direktóriumok karhatalommal kísérték megvalósítani Landler Jenő parancsát és be akarták kényszeríteni a katonailag, kiképzett vasútasokat a vöröls hadseregbe. A szombathelyi és eelldömöki vasútasok elhatározták, hogy megszüntetik a munkát s sztrájkkal megdöntik a proletár diktatúrát. A derék vasútasok egymásután csatlakoztak a felkeléshez ési junius '2.-án az osztrák határtól a Duna partjáig minden vonat megállott. Csak Szamuelli vonata nyargalt, a Lenin-fiúkkal. És mert Budapest nem csatlakozott a vasútasok nem tudták egységesen megállítani az egész országban a vonatokat. Hat napi küzdelem után, újból felvették a munkát. Az ak'asztó fák alól elindultak a vonatok s velük a proletár-diktatúra akadozó' vérkeringése. Ez a remény ség is összedőlt. Most már következett amit Kun Béla híveinek megígért: “Minden állomáson felakasztatok majd néhány vasútast, aztán rend lesz. Így csináltam Oroszországban is.” De az elvetett csóva addigra már tüzet fogott. Sopronban feiltobbant az ellenforradalom. Czenk Csorna, Kapuvár népe fegyvert fogott. Rövid ideig tartott, Néhány óra múlva min den oldalról jöttek a vörösök. Csornán a győri terroristák összeszedték az ellenfiorradalmárokat éls százöltveú embert belegyömöszöltek egy kis zárkába. Az áblak vasredőnyeit is rájuk húzták hogy megfulladjanak. Ekkorra már Szamuelli is a városba érkezett. Előtte . ____ — ~ — -■ ^ M