Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-08-06 / 32. szám

Washington György az amerikaiak nemzeti hőse

(Folytatás!)

Közben bátyja feleségének egy dúsgazdag rokonával, az angol Lord Fairfax-szal ismerkedik meg, aki megszereti az okos, komoly fiút és vele egyätt járja be virginiai óriás birtokait, amely az ország elragadó szépségű vidékein terült el. A lord nagy telepítésekre gondol, amihez utak, a vadon birtok felmérése kell s elhatározza, hogy ezt a nagy munkát a 16 éves Györgyre bízza.

A lord tiszteletdijul naponta egy aranyat helyez kilátásba a munkáért, ami ma is szép öszszeg, akkor pedig éppen jelentékeny volt.

Az atléta termetű, magas, szép szál növésű, feltűnően komoly György három évig végezte ezt a munkát sziklás magaslatokon, sűrűségekben, több nyíre emberektől égésién távol, vagy csak ellenséges indiánok között. Mindössze egyik barátja és, egy néger szolga kísérte útjaira. Ez alatt a három év alatt alaposan megismerte en- j nek a vadon vidéknek minden ] zegét-zúgát, — s akkor még igiazán nem sejthette, hogy ezeket a területeket nemsokára mint hadvezér fogja, bejárni'. De egyelőre — befejezvén, a felmérési munkálatokat — vissza ment anyja mellé — gazdálkodni.

A békés gazdaéletet csakhamar megszakította a háború. Ebben az időiben az amerikai farmer katona is egy személyben. örökös volt a háborúskodás ezen a földön, amelynek a gyarmat ositása alig egy évszázaddal azelőtt kezdődött meg. Nemcsak angolok, más nemzetiségűek is voltak nagyszámmal a gyarmatosok között 3 ezek gyakran összetűztek egymással. Aztán ott voltak az indiánok, ezekkel is állandó volt a harc. Most éppen az angol és francia gyarmatosok között folyt a háború, de résztvettek ajkban az indiánok is, szövetkezve a franciákkal. Az angol kormány, hogy végiét vessen ezeknek az örökösem nyugtalanító és sok kárt okozó csetepatéknak, fegyverbe szólította Virginia fegyverfogható népét. Kerületekre osztották az országot s minden kerület élére egy tekintélyes polgárt állítottak, táborínoki hadsegéd címén. E- gyifc ilyen állást kapta Washing ton György is. A csaknem két méter magas legény rettenthetetlen bátorságával hamarosan kitűnt. A háború nagyobb rn e g|S z ak itás o k kai ugyan, de több mint 10 'éven át tartott. Washingtont ezek a háborúk a hadvezetésre is kitanitották és egyre emelkedik a katonai rang létrán, őrnagy ezredes, végül 32 éves korában a virginiai nem zetérség főparancsnoka lesz.

A háború győzelmes befejezése után, visszavonul a birtokára. Még) csak 27 éves, de már is annyi élmény és tapasztalat áll mögötte, mint másnak élemedett korában sem. Éppen ezért ■'nyugalomra vágyik és családi tűzhelyet akar alapítani. Custis Mártát, egy gazdag özvegyet veszi feleségül, akivel körülbelü 100-ezer dollár hozományt kapott. Ezzel vagyona, amely időköziben megholt bátyja hagyatékával is növekedett, igen tekintélyes lett. Azt gondolta, hogy most már túl van életének zajosabb részén s békésen gazdálkodva fog megöregedni Mount Vernon nevű birtokán, a Potomac folyó partján. Úgy látszott, hogy valóban igy lesz, mert egy évtized szép, békés gazdálkodásiban telt el. Washington igen jó gazda volt, nagy öröme telt gazdálkodási s két szép kis mostohagyermeke neveléséiben. A növények életévell tudományosan isi foglalkozott, de különösen a lótenyésztésben telt kedve s nagyon büszke volt rá, midőn egy gazdasági kiállításon öszvéreivel első dijat nyert. Mintegy

10,000 holdas földbirtokán 3' 0 néger rabszolga dolgozott, akik kel igen emberségesen hátait.

A sors azonban úgy akarta, hogy Washington ne maradjon egyszerű gazda, .hanem nagy események középpontjába kerüljön, három milliós gyarmati népe élén szálljon szembe egy vJághatalommal s mint hadvezér és államférfi szerezzen magának hervadhatatlan dicsőséget

Ezek a nagy esemnyek már régóta készülődtek. Anglia, amióta az amerikai gyarmatok fejlődésnek indultak, arra törekedett, hogy a gyarmatokat minél szorosabban magához kapcsolja, önkormányzatukat megszüntesse, gazdasági életüket, kereskedelmüket tetszés szerint irányíthassa s kedve szeriint adóztathassa. Az angol kormány azt akarta, hogy a gyarmatok egész külkereskedel műiket Anglián keresztül ibonyo litsák le s beviteli árúcikkeket csak Angliából vásárolhassanak. Állandóan fenyegette a gyarmatokat az a veszedelem is hogy adójukat az angol parlament szabja meg, amelyben ők nem voltak képviselje. Anglia már 176'5-ben ld is vetette rájuk a bélyegadót, amelynek értelmében a hivatalos okmányokat csak az angol kincstár bélyeges papirain lehetett kiállítani, majd egyes beviteli cikkek tea, kávé, bor, papír, festék bőjr után vetett ki vámokat, hogy ebből fizesse a gyarmati hivatalnokokat és katonaságot. A gyarmatok azonban önkormányzatukra és önadózási jogukra hivatkoztak Anglia eljárása ellen. A hosszú évekig tartó torzsalkodás elkeserítette a gyarmatosokat. ’Nem akartak elszakadni Angliától, de nem is tudtak belenyugodni abba, hogy az anyaország megkérdezésük nélkül- adóztassa őket. 1774-bem — a .gyarmatosok egyik tanácskozásán — már i| gén éles volt a helyzet. Ekkor 1 irta Washington a következőket:

GONDOLÁTOK AZ ÉVFORDULÓK ALKALMÁVAL

“Ha a legcsekélyebb bizonytalanságban lennék aziránt, hogy az angol parlamentnek jogában állbeleegyezésünk nél- 1 kül, alkotmányunk és szabadságlevelein ellenére bennünket megadóztatni akkor csiak a kérést és könyörgést tartanám az egyedüli eszköznek, amihez folyamodhatnánk. De erős a meggyőződésem, hogy az angol parlamentnek éppoly: kevési jo-1 ga van az én zsebembe nyúlni, mint nekem kezemet a szóm jsizéd zsebébe tenni”.

A tanácskozások egyre szenvedélyesebbek lettcjk. A gyarmatok kimondották, hogy jogaikból nem .engednek és hogy az önkényes rendeletek visszavonásáig senki sem fog angol árút vásárolni. Egyben felirattal fordultak az angol királyhoz és az angol nemzethez. Ebbeta a többek között ezt Írják:

‘Engedjétek meg hogy olyan szabadok lehessünk, mint ti vagytok s mi a veletek való összeköttetést a legnagyobb szerencsének fogjuk tartami. De sohasem engedjük magiunkat szolgává lealacsonyitani.”

Ez a gyűlés csak emelte Washington tekintélyét. Jellemző, hogy amikor az ülést — amelyet kongresszusnak, neveztek — szétoszlott és annak egyik legkiválóbb tagjától azt kérdezték kit tart a gyűlés legkiválóbb tagjának — igy felelt:

“Ha szónoklatról van szó, bizonyára íRuthdge a legkiválóbb szónok, de ha alapos ismereteket és egészséges Ítéletet keresünk, úgy Washington minden kétséget kizárva, a gyű Lekezel legnagyobb férfim”

Az angolok azonban nem törődtek a gyarmatok tiltakozásával. Fegyveresen, támadtak, erőszakoskodtak s ezzel a kérdés eldőlt. A gyarmatok 1775- ben a Philadelphiában tartott kongresszuson megalakították a “tizenhárom északamerikai gyarmat szövetségét”, általános fölkelést rendeltek: el s a hadsereg fővezérének egyhangúlag Washington Györgyöt választották meg. —

MEGBÍZHATÓSÁG

— Mondd, kérlek, de őszintén mondd meg, olyan embernek ismered Kovácsot, aki tud hallgatni?

— Ebben a tekintetben csak a legjobbat momdlbatiolm róla. Három évvel ezelőtt tiz pengőt adtam kölcsön neki és azóta egyetlen szóval sem tett emliést róla még nekem sem.

A magyar szabadságharc 20. évfordulóján. —

Trianon, Yalta és Helsinki olyan keresztet jelentenek nekünk, melyből csak felfelé emelkedhetünk. — Mi már mind ezt Trianonban előre láttuk; a világ sorsa olyan irányt vett. mely a teljes megsemmisüléshez vezethet csak: a nyugati

kultúra .hanyatlása, felboruld a után megértük a sátáni hatalmak uralmát is.

.Sohasem fordult elő ezeréves történelmünkben, hogy a haza minden taipalattnyi földjét idegen hatalmak bitorolták volna. Most ezen esetben, a Nemzet egyik legfontosabb alkotóeleme: a terület esett ki lábunk alól, vele. a főhatalom idegen lett, s a nép a harmadik alkotó elem az álam fogalmában, kihalásra ítélt.

Pedig a történelem tanúsága az: a Duna völgyének ura, mindig ura volt Európának, s ezzel az egész nyugati kultúrának is ! S íme, mai nemzedékünk előtt is már bizonyítani íkeli a múlt igazságait, nemhogy hirdetni tudnánk világszerte, — a kifordult korunkban azt, — amit Istentől kaptunk.)

Kr.u. a III. században, Dáciában, — majd egy évszázad múltán Pannóniában is megszűnt a .római birodalom hatalma, mely védte ezen területtel Európát Kelet felé; Ázsia felé hatalmát biztosította a Duna vonala. — A IV. század közepén, Attila hun birodalma egyesíti a Kárpátok völgyét és egész Európát .harcban leigázza. Ázsiából jöttek, talán a kimai birodalomból indultak el és Buda vidékén omlottak össze, csatát sohasem veszítve. Majd germánok, avarok, keleti frankok jöttek hazánk területéire, mig bősz sízas csatározások után, 896-ban megszilárdult Árpád fejedelemmel a hatalom. Mi voltunk a második betörés Európa területéire, s', a Duna völgyében már itt élő rokon néptörzsekkel meg erősödve, biztosítottuk uralmunkat a csehek, bolgárok, byzamic, szászok, burgundok, pápaság felé. Az apostoli, pápai jogokkal teljes Korona nem a lengyeleket érte e.í, hanem a mi isteni eredetű elhivatásunkat pecsételte meg. A pogány koronákat immáron Krisztus hatalma szentelte meg, az ural

KÖTELES M. GYULA

Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos.

Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave.. Donald sarok

WINNIPEG,’ MAN.

R3C OB9 Telefon: 943-6657

mat Ő vette át a Dona-völgyében. Ezzel lezárta Ázsia felé az európai kultúra latin ágazatát.

Miegvédtük a -mohamedán-török, európai-buzanci uralma el leni harciban is s, a nemzet legjavának kihalása után, németosztrák segítséggel kettős Monarchiát alkottunk. De magyarok tudtunk maradni és főként európai magyarok, lélekben és szellemben giazdagodva. De szel lemünk és lelkünk a német uralomban felkelt és kivivta szabad voltát; legalább részben életképességünik megmaradt.

A korunkban bekövetkezett újabb ázsiai betörési nemcsak a szlávok uralmát jelenti, hanem az ateizmust is, a kegyetlen uralmi rendet, melyet Európa védelmében ismét nagyrészt mi viselünk el. Ártatlanul osztottak fel Trianonban (Tisza István nem akart .háborút) és a

II. világháborút sem mi indítottuk el. Nem a mi háborúnk vo.lt j ez, — de ismét elfeledték a j nagy igazságot győzteseink:

| “Európa ura — Buda várában székelt mindig.” .Csak az USA vezetői nem ismerik a mai napig ezen évezredes történelmi igazságot, s mondhatjuk: kej resztyéni igazságot, mely bizto| eitja a bit és kultúra védelmét | is Nyugaton és igy az amerikai i földrészen is, hiszen fiaink ők majdnem mind, idetartoznak ő! gieikkel. iS bennszülöttjeik is nekünk, magyaroknak, surnir ágakon nem is ismeretlen roí konainknak tekinthetők. A modern civilizált nyugateurópaif,ehér ember elvetemültségéiben I nemcsak az amerikai kontinens ; őslakosait irtotta ki, hanem im máron Európát is kiadja Ya.’tábán, Helsinkiben Ázsia hordáinak, akik mindent elpusztítva egyetlen cél érdekében (a zsi; dók világuralma miatt) minden ! bitet felégetnek, hogy ezzel a világ; végét siettessék, az emberiség számára pedig az utol- 1 só korszakát, vérbefojtott állatiságukkal, apokaliptikus hata mat gyakoroljanak lehetőleg minden ember felett még,!

Buda ura —- a ^rjlág ura.

I tudjuk ezt. De azt is tudjuk, felettünk'van a világ feletti uralom felett az: UR, Aki dönt felettünk is! —- Lehet, hogy, mi, magyarok elhagytuk a hitünket, sokan megtántorodtak a viharokban, elfelejtették egyéni és nemzeti hivatásunkat, me lyet Istentől kaptunk és már nem éltünk vele. — Lehet büntetésként felfogni koriunkat, —de a büntetésből is van felemelkedés, sőt megtisztult felemelke désit vár el mindenki, legfőképpen pedig Urunk, Akit elfelejtettünk sokszor. Hiszen Mohácsi óta csak Erdélyben élt a magyar gondolat egészében,

tisztán szellemében és lelkiekben, majd pedig a Habsburgok elleni lázadásokban, harcokban lángoltak fel igazi énjeink. De úgy megtépázottan, elcsüggedve, elhagyatottan nem voltunk még soha, mint napjainkban. — Helsinki után. — s mégis azt mondhatom, Isten nem hagyott e.l. minket, sőt most van igazán velünk, mostoha sorsunkban, kálváriánk, keresztútunk vezér lőj© Ő ma is. Mi, nemcsak szenvedő áldozata vagyunk mások ,kedvteléseinek, mások jólétének biztosítéka, a magyar halottak e szenvedések tengernyi volta. Nem. Isten akarata az, hogy kiemelje a magyart a népek tengeréiből és szolgálatába állítsa, felemelje ismét. Elmondhatjuk mi vagyunk magyarok a XXI. század záloga. (Ha Isten még engedi az emberiségnek ezt megérnie.) •— de ehhez nemcsak a mi szenvedésünk, hanem a nyugati győztes hatalmak, népek, te|,es megértése is szükséges. Egy uj reneszánsz, lelki ébredés, bűnbánót tartása szükséges ahhoz, hogy Isten megkönyörüljön rajtunk és az egész emberiségen. — Tudjuk, a viliág vezető hatalma most ünnepeli államiságának, függetlenségének 200. fordulóját. Felfedezője Kolumbus Kristóf abban a téves tulatban halt meg még, hogy Indiá-ba jutott el 1492-ben. így elmondhatjuk, ma 200 év múltával kezdik felismerni a bevándorlók, a hódítók, .hogy kik ezek az indiánok, s kiirtásuk helyzetét — igyekeznek rezerválta!” felcserélni!

Az 1796-ban aláirt Függetlenségi Nyilatkozatban: a minden embernek kijáró egyenlőségről, az Istentől kapott elidegeníthetetlen jogokról van szó, melyek védelmére az államhatalom létesült.

A rabsizolgakérdés tudjuk milyen óriási háborús forrada(Folytatás a 6. oldalon.)

Winnipeg, Man. 1976. aug. 6.

3

VÁLASZTÁSOK OLASZORSZÁGBAN

A június 20.-án lezajlott parlamenti választáson a kereszténydemokrata párt 3 mandátumot vesztett. 263 képviselője van. az új parlamentben. A kom munista párt 48 új mandátumot szerzett és 227 képviselője van az új parlamentben. A 48 uj mandátumot a kisebb pártoktól szerezte. Ezt a választást azért írták ki idő előtt, mert megfelelő többség hiányában a kormányzás nehéz volt. A (helyzet jelenleg még bizonytalanább. Sem a kereszténydemokrata, sem a kommunista irányzat nem tudja a kormányzáshoz szükséges többséget kialakítani.

Azt a tényt feltétlenül figyelembe kell venni a demokratikus irányzat politikusaLtaak, hogy ahol a kommunisták hatalomra kerülnek, ott hatalmon is maradnak. A szovjet kommunisták mindenütt elvbarátaik segítségére sietnek. Közel 60 éves tapasztalatuk van, hogyon lehet a nép ellenállása dacára hatalmon maradni. A mód szerük már közismert. Jogtalanul internálják, hamis vádakkal börtönbe zárják, különleges módszerekkel megbetegitik, meggyilkolják, kellemetlen .hely zetekbe keverik az ellenzéki politikusokat. Valósággal lefejezik a társadalmakat. Az államapparátust kommunistákkal és bűnözőkkel töltik fel és kialakul a népet terrorizáló kommunista állam. Ehhez nem kell a kommunistáknak teljes hatalom. Elég a hatalomban való .részvétel is. Ezért egy esetleges kereszténydemokratakommunista koalíciónak is az lenne a következménye, hogy felőrölnék a koalíciós partnert.

IMi lesz hát a megoldása az olasz politikai helyzetnek? Ta-50 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN.

ALEX. A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE

1467 Mansfield St., Montreal, Que.

Telefon: 842-9548.

UTAZÁS:

Utazások a világ minden részébe. Az összes repülőtársaságot képviseljük.

I.. ,> a Főképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat

K 1 & - Budapestre. Jelenlegi árfolyam: 1 canadai dollár II 8% M ■ 21.03 Forint.

LEI és (OMTURIST

TUZEX, GYÓGYSZER

csomagküld-és: igen gyors elintézés. Jelenlegi árfolyam 1 USA dol’ár 12 Lei.

küldések, hiteles fordítások, nyilatkozatok készítése.

Pontos, gyors, előzékeny kiszolgálás. Forduljon bizalommal a legrégibb magyar irodához.

Iáin egy katonai diktatúra?

Ha a katonai és belügyi biztonsági szervekben a kommunistákkal rokonszenvező elemek vannak túlsúlyban akkor betegségekkel, balesetekkel kel lemetlen helyzetek keverésével, nyugdíjazások kai úgy megritkitották a tisztikar józan, becsületes elemeit, hogy nincs reális; erő egy katonai hatalomátvételhez sem, mely esetleg meg mentené az olasz népet a szörnyű katasztrófától, melyet a kommunisták hatalonarajutása jelentene. Hogy mi a helyzet a biztonsági szer-veknél, ezt a helyzet mutatja. Akár választási csalásokkal, akár népbolonditással érték el a kommunisták a községi és a parlamenti választásokoi), sikereiket, az eredményének azt bizonyítják, hogy az állambiztonsági szervek a kommunisták érdekében tevékenykednek. (Sugárzásokkal keltett hataigiulattal bolonditják a tömegeket, agytompult ság, tudatzavar előidézésével zavarják a szónokokat, st|b.)

Marad tehát az olasz nép, mely talán az utolsó pillanatban megmenti magát.

A választások után le kell vonni a tanulságokat, miért nem tud a demokratikus irányzat egy erőteljes többséget kialakítani.

A komninista maszlag már teljesen lejáratott dolog. Közön séges politikai demagógia. — Hogy mégis ilyen nagyszámú szavazatot tudnak szerezni, annak egyszerűen az az oka, hogy népbokmditással sokan foglalkoznak, a népbolonditók eilen pedig senki sem tevékenykedik.

Akik a kommunista-ellen esség pózában lépnek fel azok is úgy “harcolnak”, hogy a .kommunista demagógiát segjiti. .Sok a demokratikus maszkban működő gazember, aki valójában az ellenfélnek segít. Ezeknek is az a célja, hogy csaláson, vigécikedésen, hatalmi visszaélésen alapuló politikát folytassanak s ha ezeket már demokratikus maszkban nem tudják Csinálni, átdobják a hatalmat a kömmnistáknak.

Bármely országban, ha a választókkal közölnék a valóságot a szocialista társadalmi átalakulásról a kommunista pártok államhatalmi tevékenységéről, a baloldal nemigen jutna szavazatokhoz.

Tudatosítani kellene a közvéleményben, hogy a szocializálás azt jellenti, hogy a gyárakon megváltoztatják a cégtáblát és a .munkássági jövedelme nagymértékben csökken (nagyobb munkatempó ellenére.)

(Folytatás a 7. oldalon)

Már közel vagyok a faluhoz. A legszélső ház — az én házam — kapujában két gyermek ágaskodik az ég felé, hogy minél mcistszelbb lásson az (esteledő mezőbe. Amint megpillantanak, kibuggyan az öröm szöjkőtkútja a szivükből.-— Édesapám! Édesapám.

És. már rohannak felém, fényesfehér sáv vidámult át a íétoötétségen a két szőke fejecske nyomán. Már belémkapaszkódnak. Én lehajololk és egyszerre tíz-húsz, forró csókban érzem végtelen /boldogságodat, örök emberi folytatódás.

Odaérünk a házhoz. A konyha ajtóiban a feleségem alakját rajzolja körül a lobogó tűzhely. Az asszony szelíd zsörtölődésiseiii mondja:

— Ml a csudának jössz ilyen későn?

— Nem akartam egy szál füvet sem lábonihagyni a Fezt okhidján ál. — Van holnapra egyéb dolog.

Asztalihoz ülünk. Az asztal egyik végén én ülök, a másikon a féleségem. Jobbomon ül Katica. Tizenkét éves, már benne van a hatepemi minden tudománya. Kis szőke fejét el tudnám nézni napokon át. A falum meglehetősen káromkodós, De én, hogy tudnék egy csúf szót is kiejteni, mikor mindennap látom a Katica szőke fejét? A szemei pedig olyan kékek, hogy mikor a szelek nagymosásra jelentkeznek az Istennél, hogy tisztára pucolják a feihőkormos eget, a jó Isten azt mondja nekik:

— De előbb nézzétek meg a 'Szabó Katica szemeit Lécfalván. És) ha nekem nem éppen olyan kékre mossátok az egiet, mind elcsaplak benneteket.

'Balffelül a mánk szőkeség, a hatéves Dezsőké tátja nagy kék szemét a konyha Ígérete felé. Ő csak szeptemberben fog iskolába menni. Dacos és kezes bárányként mélyérzéeü, viharos játékú és hosszú merengésig nagyon gyemnek és nagyon férfi.

A feleséig behozza a túróst puliszkát.

Ilyen túrós puliszkát esznek az égben a jó Isten nevelőapján. Künn az utcán nehéz lépések mennek tova s belevesznak az éjszakába.

Vacsora után Katica előveszi a nagy képes Petőfit. Fürtjei apró árnyék gyűrűkben reszketnek a könyv lapjain. Mélyen, beivón olvas s isizemein visszaverődik amaz öröfk tűzhely fénye.

Feleségem Dezsőké kabátján sünyöl valamit.

— 36 —

Vata nyeregből' szállott és imegszólitloitt egy vén embert:

— Kit temettek itt?

Az öreg feléje fordította üveges szemét, de nem válaszolt, etek bólintott a fehér fejével.

Vata úr eikkor utat tört magának a tömegen keresztül és a máiglyáhloiz lépett.

Leszúrt csataparipája mellett fényes fegyverzetű, hoszszútermetü ifjú feküdt a tűzben. A felcsapó lángok még nem érintették a tetemet, de körülöleütéik, és tüzes harangot formáltak fölötte.

Amim Vata úr meglátta az ifjú halott arcát, olyan rekedt ülvöltést hallatott, mint a gazdáját sirató komondor, azután kihúzta; övéből! a kését, lki|vágta tulajdon bal halántékáról a hajfürtöt és beledobta a tüzbe.

Alpáír ibi odalépett a máglyához.

— Életéiben sohasem látta még a vitézt, most mégis tüstént megismerte. Wo másai oly szilárdak, mintha vasiból kovácsolták volna. Az orra erősen hajlott, a száján és a homloka ; a fölséges nyugalom, az isteni gőg kifejezése ül. A koponyája kerek és hatalmas, mint a tigrisé. A tagjai hosszúak, mint Árpád min den ivadékáé. Inas, barna kezénelk dermedt ujjai erősen fogják a vezéri buzogányt. Kezén a köröm ivea és hegyes, mint a sas kardra ... A máglyán fekve is uralkodik még a körülötte' C ioplcirtosuló tömegen.

lAlpár kihúzta gyöngyös hüvelyébőli a kését, hogy fürtöt vágjon a hajából! ...

Vége, mindennek vége! Magyar rónák, magyar puszták, teljetek ibe könnyel éis gyásszal, mert Leventével együtt meghalt a magyarok öreg istene is. Levente volt az utolsó Árpád, aki áldozott neki a dombokon. Ezentúl senki se áldoz már neki, nem is lesz a szabad urak istene, Csiak a bujdosó koldusodé, akik suttogva eanlegetik nevét az erdők nyirkos homályában. Es meghalt az ősi magyarság isi. Sohasem lesz többet szabad1 a magyar, mert sorsát nem a tulajdon akaratával fogja intézni, hanem: oltárok előtt térdepelve éjá a népek tanácsában; furfangpskodva fogja lkrköny|örgni. Véget ért a külön magyar isten, a külön magyar világ pompás álma; a miagyar most már együtt legel és együtt tülekedik a népnyájak közös legelőjén. Vége, mindennek vége! Hiába építettek hát hegyet Ihlcfttestekiből, hogy megostromoljiák az eget és megállítsák útjában a Napot:

o o-- Od --