Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-23 / 30. szám
Újabb adalékok a Kalangya történetéhez Winnipeg, Man. 1976. július 23. 7 (folytatás 6. oldalról) szellemiség dobott fel & követelt minden mai írótól, az igazi irodalomnak nem egyszer nagy kárára. Laták, — az irányító ösztönösség 'hiányában — nem tud anyagával bánni. Nem tudja, mi a fontos, mii a mellőzendő. Még kevé'slblbé, hogy nem mindent1 lehet megírni. S ba igen, akkor sem a maga nyers valóságában. A novella tartó, tengely nélkül eldől. Efey magnak! kell benne sziklevelet hajtania s növést, fejlődést kilöknie. Ettől az eszmei, vagy víziómagtól függ a lét vagy nem-lét kérdése. A mag irja elő a fejlődés formáját, az eszem, vagy a vízió az alkotást. Laták novellái formátlanok. Laták nem tud építkezni, mert hiányzik hozzá az ösztöne, s hiányzik irányt adó irodalmi műveltsége, Rövi-I den: nincs ösztön-érzéke, sem tudatossága. Laták nem akar mást meghallgatni, nem akar tanulni. Meggyőződése szerint mindent tud. — Farkas Béla itt nagyon tévedett. A proletáréletesemények elég folyamatos — s főképen természetes — elmondása nem iróii érték. Laták helyébe mást nem állíthatunk, mert nincs közöttünk olyan, aki annyira henn élne a proletárvilágban. Én magam is sokszor biztattam. De egyelőre I nem tudtam tőle olyan irást kapni, amlí irodalmi igényű. Legfeljebb jó helyzetjelentést. Laták — itt-ott — eléggé1 jól megérzi az embereiben rejlő egyéniséget (mint pl. az általam átirt Tunrbász-lház'ban). de kép télén plasztikusan jellemet ábrázolni. Pedig az ily proletárirásokban az ilyesmi nélkülözhetetlen. Laták elsősorban lírikus, s lírájában is proletánharcos. Ez rontja le sokszor szépen hangolt költeményeit. Néhány majdnem egészen kész verse azt a reményt keltette bennem, hogy ő lesz a fiatalok között az első. Még bekövetkezlhetik. Gellert Oszkár nem engedte meg,, hogy verseiről írjunk. Gyengének — nem-készeknek találta őket. Német s Babits bizonyára még szigorúbb mértéj két alkalmaztak -volna. Nos, prózájáról még kevésbbé írhatunk úgy, ahogy azt Farkas tette. A szerkesztőséget végre is felelőssé terheli. Ma a Kalangyát Pesten elég sokan olvassák. Szirmai. Kedves Barátom! !Sz. meghívó soraidat meg'kaptam. Sajnos — nem mehetek el, mert húsvétra vendé- I get hívtam, így a házigazda szerepe otthonmaradásra kényszerít. Bocsáss meg, s ne ha- j ragudjál reám. Az előadáshoz sok szerencsét s nagy sikert /kívánok mindketőtöknek. Boldog húsvéti ünnepeket. Igaz harátod: Károly, Növi Vrbász, 1938. április 14. Kedves Barátom! Elolvastam költeményeidet. A ■rölvidebh jóiéban tetszik. Keményebb, érettebb. Hibája, hogy egyee szakaszai zárt építésnek, önmagukért valók s nem az egészért. Ritmusbiosaklásait még elnézném, ahogy elnéztem másoknál is. A hosszabb költeményt már /kevésbbé tudod tartani. Gondolatod költői, de a megoldás prózába sorvad. — Nem közölhetők. Júliustól fogva minden beküldendő költeménnyel erősebb mértéket fogok alkalmazni. (Tehát nemcsak Veled szemben.) Erre egyes kritikusok figyelmeztetése kényszerít. Küldd el színdarabod jelzett részleteit. Hátha közölhetek /belőle valamit. Hogy Csukáélk igy bánnak el velünk, /cseppet sem fáj. Belefáradtam úgyis a sok meddő harciba, nívóért folytatott küzdelembe s barátaim állandó rosszakaratába. Jobban szerettem volna inkább iró maradná. Csak iró. IHa Kassák könyve újai*an jelent meg, árjái róla tömören, szenipontosan s a következő leközlöm- Szóval egyéni irást kérők. Én is szeretnék már Veletek beszélni. Kézcsók. igaz barátod: Károly. 1938. május hó 25. meglepetésre vették észre, hogy a múzeumban levő összes repedések bezárultak. Megállapították, hogy a süllyedés is megadott, amit a földrengésokozta talaj-eltolódásokra vezettek vissza. ■ A belügyminiszter, mint sebész. Ray Lima Wilbur, az Egyesült Államok volt belügyminisztere uj minőségben mutatkozott he az amerikai közvéleménynek. A miniszter szabad<n — ságidejét az egyik Nemzeti Parkban levő villában tölti. Egy éjszaka fellármázták, mert egy munkás rohamokat topott, amelyek vakbél-gyulladásra engedtek következtetni. Nem volt a környéken orvos, ennélfogva Wilbur miniszter, aki régebben orvos volt, maga vállalta a rögtönös operáció felelősségteljes feladatát. Az operáció annak ellenére, hogy nem álltak a legmegfelelőbb műszerek rendelkezésére, kitünően sikerült. Hírek a világ minden tájáról Mohamed csontjai. Egy párizsi taxisoff őr kocsiba hónapokkal- ezelőtt beült egy idegennek látszó ember, aki kezében egy tárgyat tartott, amelyet szemmellát’hatóan aggodalmasan őrzött. A sofőr nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze, -mit tart a kezében, mire azt a felvilágosítást kapta, hogy a kérdéses tárgy egy különösen értékes ereklye, Mohamed egyik csontja, amelynek az a tulajdonsága, hogy1 birtokosának szerencsét hoz. Nagy kérésre néhány napra odakölcsönözte az idegen a csontot a sofőrnek, akinek csakugyan kellemes tapasztalatai voltak az ereklyével. A rákövetkező napon ugyanis kétszer hordott kocsiján elegáns urakat, akik mind a ketten lezerfrankossal fizettek, amelyből nem kellett visszaadni. A sofőr nem sokat teketóriázott, hanem az ereklyére, amikor vissza belett volna adnia az idegennek, alkudni kezdett. Az idegen hosszas kérielés után késznek nyilatkozott, hogy tízezer frank ért eladja. A szerencséthozó ereklye immár a birtokában volt a sofőrnek, de olyan emibernek, aki ezerfrankossal fizet, a színét sem látta azóta. A rendőrség csak azzal vigasztalhatta meg a sofőrt, hogy ennek a trükknek nem az egyetlen áldozata. Szerencsét hozó földrengések. Az ujzélandi földrengés! katasztrófák alkalmával a Manchester Guardian arra emlékeztet, hogy nem, minden földrengés nyomában jár pusztulás, így pl. nemrég a mexikói Veracruzban volt egy földrengés, amelynek egyáltalán nem volt emberáldozata -és egyébként is csak kevés kárt okozott. Viszont a rengés után azt az örvendetes tapasztalatot telhették, hogy az olajforrások tíz százalékkal kiadósabbak. Néhájny évvel ezelőtt Ottawában a VdJktória-muzeum talapzata süllyedni kezdett, úgyhogy a palota falaiban számot tátongó rés keletkezett. A múzeumot be kellett zárni és már hozzá is akartak fogni a javítási munkálatokhoz, amikor földrengés támadt, amely után a legnagyobb Emigrációi kiállítások tanulságai (Folytatás a 3. oldalról) lakosságát. Egyedül a XVI. században a török több mint félmillió magyart hurcolt el. Bácskában és Bánátiban Mohács előtt volt 59 megerősített hely, 67 város és 1927 falu, amelynek a török miatt úgy eltűntek, hogy még nyomuk se maradt fenn. És Erdélyiben? A tatárok vérengzésének áldozatul esett magyartok helyét a beszivárgó oláhok foglalták, el. Ez utóbbiak ráadásul sokfelé felszippantották a szórvány-magyarokat is. A kolozsvári születésű Szabó Dezső (Az elsodort falu szerzője) még tanúja volt ennek a szomorú folyamatnak századunk elején. Korhadtak a fakeresztek és gyarapodtak a pópák ... 1 Érdekes, a köztünk megbúvó szőrszálhasogatók sohasem kifogásolják a tőtök, olajhiok, szerbek, stib., hamis adatokra támaszkodó térképeit. A szentistváni határok bemutatását semmiféle törvény nem tiltja. A magyarságot a trianoni határok közé zárva tárgyalni, ismertetni egyenlő az ősi magyar föld és- történelmi jogaink feladásával, következésképen nem zetárulást jelent. Szalay Jeromossal mi is valljuk, hogy az ig/azságot hirdetni kel alkalmas és alkalmatlan időiben egyaránt. ŐSRÉGI. Felvégen (Folytatás a 2. oldalról) nézett a Gombosék kisajtaja felé. De mikor a fiú benyitott, a két asszonynak annyi dolga lett, hogy- azt sem tudták, hány felé szaladjanak. Piéta nem ütődött meg' ezen a fogadtatáson. Csak nevetett befelé. Tudta ő már, hogy nem szívből van -ez -úgy, csak színből, illendőségből. Csak illendőségből nem mondják neki még azt sem: “Köpj a földre, oszt ülj rá”, csak illendőségből néz rá Laci néni úgy, mintha vasvilla lenne a két szemében, csak illendőségből nem néz rá Zsuzsi sehogy sem. Nem szív szerint, hanem /csak azért, mert igy dukált. Az asszony tartsa magát, amig lehet s ne ugorjon a legény nyakába, mihelyt egyszer feltartja az ujját. Biztos volt ő már a dolgában. Letette a szűrt, a padkára, ráült s azt nrondta, a fertály végett jött. Úgy tartja: jó volna jövőre együtt, felibe megmunkálni. A beszédjére piersze csak a gazda felelt — a két fehércseléd a kutyát, macskát hajszolta, mert azzal ilyenkor van a legtöbb baj, még 111 a a suton, küszöbön alszik is, — és azt mondta, hogy ő se bánja. Erre az asszonyok, Rebi nénivel együtt, bevitték a tiszta házba a mécset ... A két ember elcsendesedett, várakozott. Később ki is jött ides és azt mondta, hogy beljebb,kerülhetnek, a tiszta-házba. Mikorra beszáUingóztak, az asztalon már égett a mécs, a leány-néző mécs, melynek szelíden pislákoló fénye mellett kötötte össze Ámor immár több száz esztendők óta két-két szerelmes cseléd szerencséjét. Ennek a nagyjelentőségű szerszámnak a pdharát, vizét, olaját, kócmadzagját a gyalogsárkány adta. A bűze, füstje, pislákolása, melyet az öregek ugyancsak megsinylettek a tökéletlen szerkezetéből származott. Ah, de azt a csodálatos, rózsaszínű fényt, amit nem látott senki csak a fiatalok, amelynek sugara az élet ez egyetlen nagy pillanatában nekik is megmutatta a mennyiországiot, fiirt gyújtotta meg, az Ámor kis szol gája. Alig fért a bőrébeln,' hogy a mécses körül garázdálkodhatott. Igaz, hogy a kócmadzag. megbízhatatlan fényét a Rebi néni /gyakorlott keze izgatta, egy ménkű nagy zsákvarró tűvel, hol úgy, hogy az öregeknek adj,a meg a fiatalokra borítson jótékony homályt, de azt a sok édes csodát, ami e műveletek közben történt mindent fürt cselekedte és nem Rebi néni Így ültek a mécs mellett. Ropogtattak egy kis pattogtatott kukoricát — tyúkkal, kaláccsal a leánynézőt biz’ony még nem tartják — s megérték, hogy a kócmadzag már senceg. az olaj elfogyott. Ekkor kifordult a gazda és behozta a legény szűrét a tiszta házba. — Vedd fel, fiam, hiszen nem tettük ki, na ... Pista most már szűrrel jött ki a tiszta házból és hazatérőben azt mondta Rebi néninek, hogy ö nem bánja, összeragaszt hatják a bankót. Másnap az egész utca, az eglész felvég csak azt beszélte, hogy Laci /Zsuzsit nézték ... Zsuzsi háromszor is visszajött haza, hogy mindenki csak ezt hajiglálja utána. Az eoetfőzőné is megkérdezte, igaz-e és /Sárai Gábor, a bolond koldus, aki arról nevezetes, hogy minden ilyenféle eseményt kidobd csak azt hajtja: — Tudtára adatik a becsüle- i tes lakosnak, Laci Zsuzsit niz- I ték ... Ezen annyira elkeseredett, hogy estig, sirt, este pedig kiment a kertbe. Nem a kis kertbe, a ház elé hanem hátra a sövényesig, ahová tavaly ilyenkor a Klára nénje is sir ni járt s aki ott szintén nagyon megkönynyebbült. A két öreg pajkos mosolygással nézett, össze. Tudták már, hogy miféle könnyebbség jár ilyenkor a sövény alatt ... Ides az ajtót is csak betámasztotta, hogy Zsuzsi csendesebben oson hasson Ibe. De azért — üyen az asszony! — azt mondta a leánynak, mikor visszajött, hogy a nyakát kitekeri, a derekát leüti és kitapossa, a belit. Zsuzsi azonban nem bánt már semmit. A világ olyan szép volt. /Soha sem ragyogott a csillag, még igy, soha sem volt az ég ilyen tiszta kék. Az ember csak fölnéz az égre s meg se szisszen, ha ides a nyakát kitekeri. A könnyebbség csakugyan ott volt a sövény mellett. Honnan is tudja az efmber, hogy megtalálja s mi, viszi egyenesen arra felé ... És a könnyebbségnek egésze Pista-formája volt. A kalapja is úgy állt, még a pipája is égett. — Te vagy az, Zsuzsi? — Én Ihát. — Oszt’ mit csinálsz? — Helyet nizek. Ülő paszulyt rakunk ide sorjába a sövény mellé. — Jókor nézed. Még, csak most hordtuk be a kukoricát. Télire rakodt? Karácsonyra? — Elmenjen! Bizony még kötődik velem. — Én? ... Eszem azt. a pityergő szádat ... — Eszi ám a nem tudom mit! — Azért is eszem. — Ezt ni! Zsuzsi pittyent egyet a körmével a felső fogával, azt befut, mintha kergetnék. A legény dalolva megy tovább és fiirt, az Ámor. kis szolgája, azt gondolja, hogy mára is megszolgálta a nektárját, meg ambróziáát. így megy ez az egész héten. Zsuzsi azért is ülő paszuly rak, Pista azért is eszi a száját. Csatároznak, kötekednek s minél több gorombaságot vagdal hoz. i zá a leány, a legény annál büszkébb az ő rátartás mátkájára. Igaz, hogy Zsuzsi is annál jobban 'megkönnyebbül. Már nem szégyell magát az ut/cán s ha az ecetfőzőné megkérdi, hogy igaz-e, hogy nézték, hát visszavág: — Niztek hát. Mi baja vele? Nem magát niztik. Zsuzsi most már a saját nyelvében is elbotlik, bizony hírbe került. Ides úgy hargszik, düt, bont, hogy majd levedri a tejes köcsögöket az ágasról. De aztán csak a szitát veri le. Kellemetlen aggodalmak bántják. Mi lesz velük, ha vasárnap Pista nem húzza el Zsuzsit. Minden megeslhetik, a legény gondolatát nem tudja senki. De a leány most 'már mindenben bízik. Kikeményiti mind a két szoknyáját, befonja a széles pántlikáját és piros selyemmel kivart brünnel-cipöve 1 elmegy a táncba. Az ecetfőzőné utána nézett s megadta a közvélemény újabb irányát: biztosan elhúzza ... Most már az egész utca, az egész felvég elment s ember-ember hátán leste: huzza-e s ha elhúzza, mikor húzza? Pista el is húzta. Nem úgy, hogy csak intett neki, mint azoknák lehet, akik már nagyon is értik egymást. A* nem lett volna flirt; Ibájos, tiszta i|n|cselbedése Ámor küldöttjének. Hanem igazán elhúzta csalogatással, kérleléssel, végre erős rántással: — Gyü&sz-i, aki rézangyala van! A szemével szépen utána mondta: — Hiszen én alkarom. S a leány könyibelábbadt szeme visszaragyogott rá. — Hiszen, ha te akarod ... Most már szólhatott a hetyke legénynóta: Elm/en/nék én tihozzátok egy este .. . Pista meg Zsuzsi járta délutántól esti haragszóig. Akkorra olyan gödröt táncoltak ki a mázolt szoba földjén, hogy 'belefért a legény nyalka csizmája, a leány brünnel-cipője s még az a nyíl- \ várvaló nagy bizonyítás is, i hogy ezeket most már csak ásó kapa választja el egymástól. A gödröt 'mindenki láthatta, az ecetfőzőné is elismerte és a szülők most már, bátran adtak engedelmet arra, hogy Pista rendesem ellátogasson és beljebb is kerüljön. Ezután eljött minden este. A konyhában ült, a kis morzsoló-széken, ahol fotogén lámpa égett is az ides szeme mad ki j esett a nagy nézéstől. A flirt dolga nehezebb lett, az incselkedéseit veszedelmek fenyegették, de azért az ő mindenért kárpótló varázsát még itt is el tudta árasztani. A falak fehérebbek lettek, ahol ő tanyázott, csillogott, ragyogott piinden, ami csak ragyoghatott. A cifra tányérokon 'kinyíltak a rózsák, piros tulipánok és a kakasok. . . . No, hát azok a szép, kevély, tarajos kakasok olyanok lettek, hogy majd megszólaltak a cifra tányérokon. A FÉIÜ ELBI5ZELESE iIRTA: RÁKOSI VIKTOR Kedden és péntekem solh-e vacsorázok otthoni. Még, pedig azért nem, mert szerintem, a vacsorát azért tálalják be, hogy az ember jóízűen megegye, nem pedig azért, hogy a harmadik falatnál kijelentse, hogy torkig van és nem kér belőle. Miért vagyok én kedden és pénteken már a harmadik falattal torkig? Ennak megvan a maga története. Nőm hetenkint két zsúrra jár. Az egyik nála van, a másik. Fürge Alad/áirnéryáJ. Ezen a két napon intézik el'az asszonyok imindamaz asszonyi ügyeket és kényesebb városi pletykákat, melyekhez férfiak jelenléte nem okvetlenül szükséges. Egyszer a jégen eldöntőitek és a térdemet úgy megütöttem, hogy egy hétig otthon kellett maradnom. így kerültem bele a zsuirba. Fölösleges kijelentenem, hogy rettenetesen untam magamat, az asszonyok szintén. Megakasztottam az ő társalgásukat, viszont nekem irodalomról, művészetekről és politikáról olyan megjegyzéseket kellett végighallgatnom., de olyanatot ... szóval a rendes asszony! mód íszerint jártak el: iskolai cirkálómmal méregették a világegyetemet és színházi gukkerrel nézegették az égi testeket. Almint megittam a csésze teámat, vissza is vonultam rögtön a szobámba s attól kezdve az asszonyok fényesen mulattak. [Mint a vékonyra metszett, finom poharak csengése, úgy hallatszott át vidám nevetésük a harmadik sz/cbáJból. Mindebből nem tűnik még ki, hogy miért nem vacsoráink otthon kedden és pénteken? Türelem, uraim, - türelem. Adjanak hálát az Istennek, hogy nem egy ötkötetes regényem elejét olvassák s igy alapos reményük lehet arra, hogy rövid itiz perc múlva mindent tudni fognak. KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések ...................... $ 2.00 Ágoston Ede: Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ............................ $ 359 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 A magyar népek őstörténete, I. kötet: $10.00 A magyar népek őstörténete, II. kötet $10.00 A magyar népek őstörténet, III. köt. $10.00 Dr. Érdy Miklós: A Sumir, Ural-Altáj, Magyar rokonság......................................$11.90 Vojatsek: Hungarian Textbook and Grammar $.6.75 Berczy József: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés ......................$ 8.20 Cundel Károly: Hungarian Cookery................................. (magyar receptek, angolul) .......... $ 3.70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) ............................................ $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ....................$ 2.00 Hol van a nyár?.....................$ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) .... $ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény)$ 6.00 Nagy István: A fenségtől a hallja kendig...................... (elbeszélés) ...................................................$ 3.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) ...... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A Kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyult a fény (regény .............. $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok ......................$ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár .... $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban . $ 3.00 Fekete Lajos és Szirmai Endre: Hűséggel a fiú és barát (Szirmai Károly emlékére) 1975 (versek) (Verbász és London) .............. $3.00 Szirmai Endre: Kázmér Ernő levelei Szirmai Károlyhoz. 1975. (Szabadka) .............. $ 1.00 Szirmai Endre: A magányos óriás (Szirmai Károly életrajza, 317 oldal. 85 ábra) . . $15.00 Szirmai Károly: Mindig elválni valakitől (Novellák) St. Gallen ...................... $ 8.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” ' ” A nő a pokolban is úr ” $ 5.50 V ” ő ................................ ” $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go '(Hungarian Folk Songs) ..........................$ 1-50 , Rendelésit küldje (darabonként) 50 cent szállítás és csomagolási költsbg hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez j25 cent “bank exchange”-t kell számítani. K. 1.!!. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Shenbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. i Megvallom, bogy eleinte, zsur ide, zsur oda, az említett napokon is otthon vacsioráltam. Ég mi lett az eredménye? A feleségem Iki&irt szemekkel fo'gadott s ha az okát kérdeztem, heves zokogásba tört ki. I — De az Isten szerelmére, mi baj? Talán a mama betegségéről jött levél? —- Dehio/gy! A mama pompásan érzi magát. — Talán a Katicának láza van és piros a torka? — Isten ments! Semmi bajuk, nyugodtan alusznak. — Tudom már: fölmondott a szakácsné és gorombáskiodott magával. — Ellenkezőleg, sohasem vol tünk ilyen jó viszonyban, mint most. — Akkor csakugyan nem tudom, mit gondolja. Megáll az eszem. — Azon sírok, hogy én egy költekező, pazar asszony vagyok, aki nem tudom kikutatni I a forrásokat ... ' — Micsoda forrrásokat? — Az olcsó bevásárlási forrásokat. Mindent sokkal drágábban veszek meg. így aztán sohsern tudok semmit megspórolni. — De ki mondta magának, hogy spóroljon! A koniy|hapénzt azért adom, hogy elköltse. — Az igaz, de egy okos aszszouiy azért nem költi el. — Azt mondja Fürge Aladárné. — Hát ilnnein ered a sirás? — Persze, ő az én mintaképem, egy igazi praktikus aszszony. Mikor panaszkodom a cselédeimre, hogy drágák és rosszak, ő rögtön előáll, hogy az övéi kitűnőek, /olcsók, mert innen és onnan hozatja. Ha kér dezősködik az uj ruhámról, biztos, hogy végül az övéről "kisül, hogy bár divatosabb, mint az enyém, mégis kevesebbe került. Az ő francia kisasszonya öt forinttal olcsóbb havonkint. mint a mienk és a legtisztább toursi dialektust beszéli ... a mienkről meg. kisütötte, hogy született északnémet .. /Szóval ... És az asszony újra sírni: kezdett. — Nos? 'Szóval ... — Szóval annyira elkinoz a zsunoikon, hogy egész este sirilyesmiért haragusznak a férjükre. Ha én feleség volnék, tuszkolnám az uramat a kocsmába: utána egypár napig a férj oly szelíd, mint egy bárány. (A birkáról nem is beszélve.) Ebben a vacsoráié társaságba járt Fürge Aladár is. Némi hálát éreztem iránta, mert az ő felesége bírt arra az elhatározásra, hogy estéimet hetenként kétszer kellemes kompániában t/öltsem. El is kezdtem neki dicsérni a feleségét. — Hallod, Aladár, a te feleséged remek egy gazdasszony lehet. — Honnan tudod? — A feleségemtől, aki a legnagyobb mértékben irigyei közé tartozik'. Fürge Aladár nem szólt egy szót sem, csak föl|hajtott egy pohár bort. Rövid idő múlva megszólalt: — Mennyi konyihapénzt adsz a feleségednek? — Háromszáz forintpt havonkint. De ebben minden /benne van? — Minden. Cselédek, fűtés, világítás, francia nevelőnő. És te? — Ugyanannyit, de ebben nincs bent semmi. Se cselédek, se fütés-világitás, se francia nevelőnő. — Lehetetlen. — De úgy van. A feleségem agy o ngazdálkod ja a háztartást. A legolcsóbbat és a legrosszabbat vesz mindebből. A mi üvegjeink görbék, foltosak és törékenyek. Kéz alatt vett bútoraink egy év alatt darabokra törnek. A mi poncellánunk színei nem jöttek ki és ezért kimustrálták a kereskedésiben és akkor a feleségem megveszi pio/tom áron. A gyerekek és a feleségem ruhái elszakadnak e'iy hónap alatt és azért nekünk négyszer annyi ruha kell, mint nektek. Szóval az az irigylésre méltó takaré-1 kosság . tulajdoképp iszonyú drága mulatság. A kéz alatt vett szén nem ég, csak füstöl; a kéz alatt vett fa gyorsan ég, de nem melegít ... és igy tovább. Hidd el, nincs rettenetesebb, mint a pesti asszony, ha föltünéssel spórol és nagy zajnom kell bele. — Irigyli? — Nem. De lealázó, hogy én olyan ostoba, ügyetlen/ és inpraktikus vagyok. — De nem az! Ha mondom, IhiO'gy nem az! Maga nagyon kedves, a gyerekek egészségesek, a háztartás rendben van és maga alapjában véve egyi/ke a legboldogabb asszonyoknak. Bölcs szavaim nem sokat használtak. Az itt leirt jelenetek hetenkint' kétszer ismétlődtek. Ekkor a dolgot megoldottam azzal, hogy kedden és pénteken kocsmába mentem, mondjuk -— zsur ózni. Ha az ember a legénybarátai közt vacsorái, mindig örül, hogy már megházasodott. Azért nincs igazuk az asszonyoknak, ha jal, kihívó módon gazdálkodik és vezeti a háztartást. Megint fölhajtott egy pohár bort és folytatta: — Ez az, ami engem kedden és penteken/ elűz hazulról. Ezeken a napokon a teleségem zsurokra megy s mikor onnan megtér, tele van panasszal, hogy a többi asszony milyen pompásan,, gondtalanul él, ő pedig valóságas cseléd, akire a háztartás gondjai ólomsullyal nehezednek, ő szegény áldozat és igy tovább. így beszélgetett a két férj egymással. Majdnem egyszerre fordultak az ott levő tárcaíró felé: — írja meg ezt a dolgot. Nagyon tanulságos lesz az asszonyokra nézve.
