Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-23 / 30. szám

Winnipeg, Man. 1976. július 23. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. Hámory Várnagy Dalma: — A jóságos Isten vezérelt Ide téged, árva kis Hajnalka, hogy békével tűrt szenvedé­seidért megjutalmazzon. Tudd meg', kis Hajnalka, hogy te le­szel az Álmok tengerének bol­dog királynője. Ezeket mondva, a napsugár­ból fotó pálcikával megérintet­te Hajnalka homlokát, aki az érintéstől nyomban tündérré változott § etóiiiou- a királyi ko­ronát tg fejére, téve, homlokon csókolta őt, s a mennyibe vissza szállt. Regős Sándor. Piros léggömbök Két kis kakas kapirgált az udvaron, összevesztek, egy giliszta darabon. Uoú! Neki! — szembeálltak egymással, a közismert; felnőtt kakas tartással. Mind a kettő elszánt, mert a diadal, bátorságot tanúsító viadal. Apjuk, meg egy tojóstyuk a birájuk, többi társuk ,irigykedve néz rájuk. Egész udvar a mérkőzést figyelte, kerítésről, veréb csapat, azt leste. Volt egy okos, fittyet hányt a párbajra, — másra gondolt —, a gilisztadarabra. Mig a többi marakodott hevesen, Ő, tervet szőtt; ravaszkodva csendesen, Hol fekszik a gilisztahús? Kereste. Meg van! — Szólt, s a vita tárgyát megette. Budapest, 1349. AZ ÁLMŰK TENGERE A mi hepe-hupás földünktől táncol, van egy nagy-nagy sík­ság, szeibibnél-szeíbb tarka kis virágokkal tbenőve. E színes vi­rág,okitól pompázó, nagy síkság közepén van az, Állmok tenge­re. A síkság helyén nagyon ré­gen egy szerencsétlen ország volt, a Boldogtalanság orszá­ga. A nap sugarai sohasem ju­tottak oda és virágok helyett szomorú fekete faóriások mered tek az ég felé. Az emberek is mindig fekete Tulkában jártak s még a madárkák tolla is' tiszta fekete volt. Oly boldogtalan volt ott mindenki, hogy a mo­solyt sem ismerték. De nem zú­golódtak soha, megadással küldték imájukat Istenhez az égbe. Egyszer azután a jó Isten megelégelte a Boldogtalanság országának szenvedését és an­nak jutalmául, hogy megnyug­vással. viselték szomorú sorsu­kat, langyos, rózsaszínű esőt bocsátva rájuk, e,gy angyalt küldött le, kineíki napsugárból font pálcát adott a kezébe és igy szólt hozzá: — Érintsd meg e pálcikával a Boldogtalanság országa min­den lakójának homlokát s az érintéstől ők vizitündérekké válva, boldog álomban, örökké fognak élni az Álmok tengeré­ben. .' Az angyal a küldetést elvé­gezte, a 'rózsaszínű eső pedig esett egy álló esztendeiig, e a Boldogtalanág országát elborí­totta langyos, rózsaszínű ten­ger, az Álmok tengere. A kis Hajnalkának édesapja, édesanyja korán meghalt és inéig-, testvérkéje' se volt a sze­gény kis árvának. Oly egyedül violt, hogy a kis madárka, me­lyet fészkéből kiszedve, kalit­kába zárkák. Nem csoda tehát, hogy picinyke kis szive bánat­tal volt tele. Úgy érezte' sok­szor, hogy olyan jó volna, ha egy csendes, szép napon ő is meghalhatna. De úgy látszik, a jó Isten máskép akarta, mert egyik éjjel különös látomása volt Hajnalkának. Vadvirág os, tarka mezőt lá­tott maga előtt, közepén egy rózsaszínű nagy tengerrel, melyben hófehér halacskák úsz hálták vidáman. A tenger fölött naiöfátyolt lengető tündérek szálldostak és aranyport hintet­tek a fickándozó vidám halacs­káknak. Hajnalka e kápráztató gyö­nyörűségeket látva, inagyiot si­­koltott, mire a vízi-tündérek összerezzenve feléje néztek, s amint meglátták Hajnalka bá­natos kis arcát, mind köréje szálltak ég fátyolnkat lengetve, táncolni kezdtek, miközben oly szépen énekeltek, hogy az ő szomorú szive boldog lett egy­szerre. Mikor énekük véget ért, megfogták Hajnalka kis kezét és vitték őt a tarka virágos me­zőre. Együtt szedtek vele sóik ] szép illatos virágot és a tündé­rek a magukéból bokrétát köt Ve, mind-mind neki adták. Az­után fogócskát játszottak s mi­kor ez is véget ért, a tengerbe ugrálva, a fehér halacskákkal tovább játs'zadoztaki. De nem­sokára ebbe is belefáradtak s a tündérek a vízre terítették fehér fátyohikat és ráfektették Hajnalkát. Gondosan betakar­gatták őt. Majd' maguk, is le­feküdtek s az Álmiolk tengere mindnyájukat elringatva, a leg szebb álmokat küldte szemük­re. És Hajnalka, hallgatva az ál­mok sugallatára el is indult nyomban. Nehéz utak vártak rá, de ő csüggedlhetetlenül ment min­dig' előre. Az égi sugallat vezet­te, igy hát útját el nem téveszt ­hette. Mikoir már úgy érezhet­te, hogy hem birja tovább, mennyei illat szállt feléje mely erejét tizszerezve visszaadta. Egy keveset ment még, és meg­­pillantotta a tarka virágos me­zőt, Iközepén az Áimioik tengeré­vel és az eléje siető sok tün­dért, kik egy nagyo'n hosszú szintes virágfűzért tartva ke­zükben, körültáncolták őt, mi­közben reáfonták az illatozó, színes virágfüzért. Váiiiaira a­­ranymadárkák sízálldostalk és oly szépen énekeltek lőtt, hogy még a tengerben úszkáló fehér halacskák is felifüleitek rá. De mindezt felülmúlta az a látvány annifcoip iszé'jjelnyilott az ég ás egy angyal szállott le napsugár­ból font csillogó pálcikával' és tündöklő királyi koronával a kezében. Egyenesen Hajnalká­hoz szállt: férfit és asszonyt, akik egy-egy oszlop mögött elrejtőzve, meg­ható szomorúsággal imádkoz­tak. Mikor már a templomból ki­felé iparkodtak, akko^ se törőd­tük! ők senkivel; a maguk vég­telen öröme, boldogsága töltöt­te be lelkűket egészen. Nem vették észre a templom előtt vékony cérnán himlbálódzó pi­ros léggömböket árulgató sze­gény asszonyt sem aki tiz pi­­tos léggömböt tartott egy 'cso­móban s kináigatta a templom­iból jövőknek szorgos íbúzga­­lommail. Nem ige'n akart most senki se venni: Ekkor az asz­­szony nagy fájdalmában fel­kiáltott : — Vegyenek az urak egész­séges gyermeküknek egy-egy Léggömböt; csak ötven fillér Komédiások a "vörös s6n"-bin csolafbain tévesen jegyzi meg, hogy 1790* 1 október 25.-én itt volt Kelemen László első ma­gyar szimtárisíuiatánajk kozó előadása. Kelemen László első magyarnyelvű szinelőadá­­sát a Várszínházban rendezte, a (Reisohl-szinkörbein később, 17912 nyarán játszottak május­tól szeptemberig az úttörő ma­gyar színészek. Ki volt Bulla Károly, aki .1785-be,n! a Vörös Süniben ren­dezett játékszint? Bula Henrik j 1786-ban képzett színészekkel lés igazi műsorral a pesti rioindel la igazgatója, egy évvel előbb bérelhette a Vörös Sün termét. Gárdonyii Albert véleménye sze­rint lehetséges, hogy két ke­resztneve volt és Károly azo­nos Henrikkel, a híres p.est-lbu­­dai német színigazgatóval, aki utóbb az 1786-bam miegjnyilt Várszínházát is igazgatta. Bulla Károly nem szerepel Kádár Jo­lán pest-budai német szinészet­­történetébeni. Bulla Károly elő­adásai idején Nepauer Mátyás bérelte a Vörös Sünt. A budai tanács 1784-ben felszólította, hogy nagyobbitisa meg vendég­­fogadóját. A következő évből maradt meg az okirat, amely szerint itt szülészek játszották. Annyi bizonyos tehát, hogy a XVIII. század második felében a budai uraik szórakozási helye és időnként játékszíne volt az akkor zenebonától hangos egy­emeletes ház. Tamás Ernő. CSENDÉLET OO----w ~ , VII darabja; aklklor én orvosiságot í vehetek beteg kis fiamnak. Egészséges gyermekük . . . beteg Ikis fiaim ... Ez a két mon kát felébresztette Telegdy Jó­zsef orvost boldogságából. Az asszonyhoz lépett: — Hogy egy darab, jó asz­­szony? —- Ötven fillér. — Hány darabja van össze­sen? — Csak tiz. Hogy is na? — igen, öt ezüst pengő az egész. — Itt van egy arany; adjon a fiamnak egy léggömböt, a többit osztogassa szét beteg fia fia játszótársai között. — Köszöntőm, uram, köszö­nöm! Telegdy József felesége köny nyezett örömében s azt súgta az urának: — Kérdezd meg hol lakik a jó asszony és gyógyítsd meg a kisfiát, szegényt. — Látod, lelkem erről el is felbdketffi^Ijj, Pedig milyen iga­zad van. Hamar az asszony után sie­tett s megtudta, hogy Budán lábnak. És meggyógyította be­teg kis fiát! Most újra érezte Telegdy azt a ^gy hálát és nagy íbolidog­­‘ ságot. S úgy örült ennek a meg •fizethetetlen jutalomnak. — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABB AN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÜJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-től $25.-ig $1.50 — $25.01 -tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKKA kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) ja: Kettő ... három. .. .nyolc. . . tiz, azután rákezd egy bájos bé­csi valcerre. A férfi eleinte csak bágyad­tan mosolyog, azután mindig több és több élet tér az arcába, kezéből kiejti a borítékot . .. ujjai ütemesen verik a. keringő ritmusát, meg,színesedett arcá­ról valami feszültség tükröző­dik. Már él, már föltámadt az ő élete, a miuzsikusélete. Már nem bírja a tétlenséget, mozgás kell, cselekvés kell, ami levezeti a hirtelen felgyülemlett energiát. Még ott vibrál a levegőben az óra halk qsilingelése, de az ő keze már minden fciáratdó nagy szeretetével ott simogat a icsel­­ló húrjain. Előbb csak bátorta­lanul, mint akiben még vias­kodik az élet és a [halál, de az­után a feltörő indulat megkö­veteli a magáét, valami nagyol, hatalmasat, amiben az élet és halál van bánat és öröm1, vala­mi olyant, ami fölütemeiksedik a szürke emberin, valamit .ami­ben az igazi, a legyőzhetetlen élet zengi örök diadalát. És búgva, hömpölyögve beleresz­­ket a levegőbe Liszt rapszódiá­ja. Mintha egyszerre minden ki­­világosodna, mintha az illatos mezők 'Odatárnák arcukat a fér­fi elé. A mennyezet kék éggé változik, a szőnyeg zöld gyeipén simogatva fut végig a nyári szellő, éneklők kurjongatnak a levegőbe és a férfi a húrokon keresztül1 velük kurjongat, e­­gyütt sir és együtt kacag, szá­guld a viharos felhők között és megpihen a csendes napsütés­ben. A szoba megtelik a tom­boló hangokkal, már nincs itt bánat és hirdeti az életet, az életet, amit innen száműzni a­­kartak. A férfi egészen megfeledke­zik előbb magáról. Szinte már térdel hangszere előtt és észre sem veszi, hogy izgatottal.' to­pogó lábával halálra gázolja az ott felejtett kegyetlen levelet. tMár hajnalodik, mikor az iz­galomtól 'kimerültén abbahagy­ja a játékát. Hátradől karos­­sz élkében, egy darabig, tniég láz ■ tói csillogó szemekkel a meny­­nyezetre bámul, azután boldog, ki-elégült mosollyal az arcán, mély álomba merül. Csend van, mozdulatlan, boldog csend. Az ablakon miár beszűrődik a világosság, végigterül a vit­rinen és sublótokon az alvó fér­fin. Balkezében még mindig ott szorongatja a cselló húrjait, jobbjából a vonó kihullott és ott hever a földön. A boldog mosolygással alvó férfi, a .magához ölelt hangszer, a rózsaszirommal telehullatott asztal, pongyola, összegyűrt le­vél, az egész olyan, mint egy szép csendélet, egy szép kép: Az élet legyőzte a halált. Szász Károly István. ! Ottawából jelentik: (Folytatás az első oldalról) Ugyanakkor a miniszterelnö­ki iroda közleményéből semmi kóppen sem tűnik ki, 'hogy Ka­nada bármilyen mértékben is. mellőzve érezte volna magát. “A kanadai, francia, nyugatné­met, olasz, japán, angol és a­­merikai állam-, illetve kormány fők az Egyesült Államok elnö­ke meghívására találkoznak Uortorikoban junius 27.-én és 28.-án, hogy valamennyi érdek­lő kérdésekről tanácskozza­nak ..mondotta a miniszter­elnöki iroda közleménye. Persze mind ez nem változ­tatott azon, hogy még akkor is kérdések merültek fel Kanada más hasonló értekezleteken va­ló meghívásáról, amikor minisz terelnlökünk készülődött, hogy Portorikóban útrákleljeni Úgy látszik, hogy a francia kormány i ellenzésének nagyobb hatása j van, mint amilyenre valójában I számítani lehetett. Giscard elnök feltehetőleg úgy véli, hogy Kanada számos fontos kérdésben, elsősorban pénzügyi kérdésekben lényegé­ben-ugyanazt a felforgást vall­ja, mint Amerika. Éppen ezért, ha Kanada részt venne a ha­sonló: csúcstalálkozókon, csak azoknak a számát növelné, a­­kik már úgy is az amerikaiak mellett foglalnak állást, amely viszont gyakran foglal el olyan álláspontot, hogy azt a fran­ciáik! nem tudják támogatni. iHiogy a jövőben lesz-e Ihely Kanadának a csúcstalálkozón, az a végső soron Amerika és Franciaország ezzel kapcsola­tos vitája eredményén múlik. Ne várja fel hívásún kat­­kiildje be előfizetését honfitárs mielőbb! Jeligés levelet n kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI »NAGY APRÓHIRDETÉSE ■ Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! SPONSZORT KERES, Olaszország­ban levő erdélyi menekült. Foglalko­zása géplakatos, kitűnő sportember, négy bajnoki dij nyertese. Minden mamikat elvállal. Cim: Kovács Euge­ne, A.A.l. Cime: 04100 Latina. Via XXIV. Maggio, No. 3. Italy. " 30-31 Az alkonyaiból először csak az ablak világos foltja rajzoló­dik ki. 'Előtte ge&zteimyefák le­velekkel telehintett lombjai á­­gaskodnak, a lenyugvó nap j egy-két odavetődő sugarától | megaranyozva. Édeskés ciga­­rettaillat tölti meg a szobát s a iklis felhőfoszlányokká simult füst kékesem terül a mennyezet alá. A szőnyegekkel teieiszórt | szobában kevés a bútor. Inkább csak a falaik mentén áll' egy vitrin, körnod, vagy díszes be­­rakiásu sublót. A nem köznapi ízléssel, rendezetlenül összeho­zott szoba elárulja, hogy aikó­­ja romantikus hajlamú és sokat ad a lelkiségre. Egy-gy odave­tett teritő, rajta táncoló porcel­lán figurával, vagy egy brolmzba öntött öjlelkezés egészítik 'ki a szoba meleg hangulatát. Az atilláiktól legtávolabb eső részben egy széles kerevet áll. A heverő sötét drapériájából, mint égő folt emelkedik ki egy odavetett női pongyola. Az e­­gyilk ujja mintha vágyakozva nyúlna gazdája után, de a má­sik arm ál több lemondással Csüng a földre, félig eltakarva az odaikésziitett selyemappucs. A kerevet mellett, a 'sarok­ban, hajlitottlálbu kerek asztal­ka áll. Az asztalon csiszolt ólom kristályváza, ráhajló, nehézilla­­tu rózsaifejekkel. A világ nagy­ritkán egy-egy 'szirmot aláen­ged. Egy ilyen szirom ráesik a váza mellett pihenő kézre, végig cirógatja azután odasimiul a csipketeritőhöz. A kéz gyengén megreszket, finomivelésü mu­zsikus ujjaival idegesen meg­markolja a gyöngén tartott bo­rítékot, azutáni megint csend van minden niozdulatnélküli csönd .. . A -buiiteK világoskék színű és nagy szarkalábbetükkel áll raj­ta a cimizés. Nő irta. És a férfi iis erre gohdoihat. mert testén végigfut az idegei rángás és lábával véletlenül megérinti a földre ejtett kegyetlen levekt. A nőre gondol, aki csak úgy, egy darab papíron, üres pár szóval oda tudta őt sújtani a sarokba, a hulló levelű virágok j mellé. A nőre gondol, akinek testét már nem fogja magába ölelni az ott elfelejtett pongyola, I karcsú lábai nem fognak ki­­,szökkenni a, hattyuprémes se­­lyemipapucsból. A nőre golűdol, aki magával vitte a szerelmet, I a vágyat, aki elrabolta tőle az életet. Most már itt eßend lesz, mozdulatlan lesend. Nem akarja tudni, hogy az ablaka alatt boldog egymásnak igéréissel simult össze két fiatal . élet, nem akarja tovább hinni az életet, azt az életet, ami át­­! hajol a város falai felett, j odazulhog a külvöros penész­­j szagú hálókoniráiba, keresztül­­töíri) magát a sorompókon s ; mint az éjszakában rohanó vo­­j nat, amerre jár mindenütt el­­j hinti fénycsóváit. (Nem akarja ■ hallani az eistéli harangszót, lát­­| ni a ringó búzatáblákat, a me­zei munkából hazatérő fiatalok | vidám csoportját amint nóta­­; szóval telehintik a szürkülő es­tét. Nem akarja észrevenni, | hogy egy legény meg egy leány megszorítják egymás kezét, | hogy a kerítésen áthajol két száj ég összetalálkozik, hogy a 1 megszegett kenyér felett egy­­| másra mosolyog apa, anya és gyermek: A nagy mozdulatlanságban a férfi észre sem veszi, hogy az este szürkülete lassan sötétség­­, be fullad és hogy a szobát már csak az ivlámpák gyér fényé­­; neb bevetitődése világítja meg. Talán elülne igy: mozdulatlanul egy örökkévalóságig, ha a sö­tétből elő nem .csilingel egy bie­dermeier-óra kedves muzsiká-K ER ESEK magamhoz illő iparos em­bert kivel magányomat megosztha­tom. Nyugdíjas korban vagyok, jól főzök. “Rossz egyedül” jeligére vá­laszt a Kiadóiba kérek. KERESEK olyan 50-60 év körüli nőt, kinek hiányzik a társaság, özvegy­­asszony vagyok, csak magyarul be­szélek, s nagyon egyedül vagyok. Cí­mem: 2242 McIntyre St., Regina, Sa,sk. KERESEM a Török családot, kik so­káig Reginában lakott. Két gyerme­kük volt: Lacdka és Marika. Aki tud róluk, kérem értesítésüket. Mrs. S. Onody, 2242 Miclntyre St., Regina, Sask. THE PERMANENT COLONY BRANCH, 330 Colony St., Winnipeg. 457-9140. Dofligozzon a fronton, lakjon a hátsó részen. — McPhillips Ave.-n üzleti ingatlan. 3 szobás Ír käs a hát­só -részen. Kitűnő -helyen. Hívja fel Barb Ross-t 943-2800 telefonon, adja üzenetét 228 Cioide számon, vagy Dorothy Blair-nak 667-2613, vagy mind-kettőt az irodán 475-9X40 szá­szamon. — Canada Permanent Trust. M E G R E N DELŐ-ÍY ——i mmmmmmmammummmmm KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldj k tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .................. $. . . . Sajtó Alap............................................$........... Összesen: $.......... Név: .............. ............................................................ Cim (utca, ház-szám, vagy Box)...................................................... Város tartomány:............................................................................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $5.50, Kanadán kivül $13.—, félévre $7.—. 8 ' Telegdy József orvos volt. ! Rendelő szobája és lakása a I Fővámtérre nézett, majdnem j j szem-közt a központi vásárosán | nooikkal. Hivatását szerető és j értő -orvos (kevés volt különb Telegdy Józsefnél. 'Nem csoda hát, ha egész nap dolgozott, mert egyik betegétől a másik­hoz Ikiellett szaladnia. A rendelő órák idején meg egyik beteg a másiknak adta a rendelőszoba rézkilincsét. De az utolsó két héten egyik ' ! orvos barátja végezte munká­ját. Ö ott ült hatesztendős kis­fia betegágyánál. -Maga ugyan a nagy izgatottságban fiát sem gyógyíthatta; két egyetemi ta­nár is meglátogatta naponta a nagybeteg Laci. ő Csak, fele­ségével együtt, ápoló volt. Tud­ta azonban nagyon jól, Ihogy a betegség igen súlyos, nagyon könnyen lehet a vége a teme­tésre csendülő harang szomorú búgása. Ám az orvosi tudás és a sze- j rető, önfeláldozó ápolás meg- ‘ -mentette a Ikis Lackót. Telegdy József és felesége volt akkor ■ Budapest legboldogabb két em­­| bere. Gyönyörű, napos vasárnap volt. Kimentek a Dunapartra. A Ferenc József-hídtól elsétál­tak az Erzsébet-hidig -s ott be­tértek a templomba. iSoha buz­góbb hálaadó imádság nem szállt emberek ajkáról az ég, fe­lé. Nem láttak ők senkit: csak a jó Istent. Annak a lelke röp­­dösött köröttük az orgona méiv I ! seges muzsikájában, az Isten jósága szállta körül őket az é­­neklő-k buzgó énekéken. Mikor a pap prédikálni kezdett, mint­ha senki más -nem lett volna a templomiban, csaJk nekik prédi­kált volna, úgy érezték. Ők ket­ten voltak csak a templomban: a legboldogabb édesapa és édes anya. Az oszlopokon s az oltáron | álldogáló szobor-angyalok mint j ha csak mind az ő megmentett Lackójuk volna, kicsi korában, j Cfi! most csak örültek, mint I az igazán boldog emberek; nem' látták azt a sok szenvedő arcú dán Bemer Félix, Kurz, Wen- 1 dinger és Schmidt társulata. E A német igazgatók rögtönzött jé- 1 I lenieteket, gyermelkitáinicokat, i bábjátékokat adtak elő. Kurz 1 Bécsiből indult el és mielőtt Bu- 1 dára jött, bejárta Prágát, Ve- ; 1-encét, meg Pozsonyt. Harlekin ,£ i alakjából formálta a -bécsi !11 I “Hanswurst” bohóc-figurát. E- * I leadásaim ördöngős szerkeze- ( j tek, táncoltak, daloltak, gyér- | 1 me'k némajátékok és tüzijáte- lS kok is szerepeltek. A Vörös Sün 1 beli -s-zinelőadások adatai száj- ;1 hagyomány alapján kerülték a J: régies-régi almanachba és -bár 1 más források szeri..t is a Véiröo 1 Süni-ben játszottak először hi­­vatásas színészek Pest-Budán, : ezt az adatot eidldiig nem si'ke- i rü-lt igazolni. Gárdonyi Albert, |' a fqváro-s nyugalmazott főlevél- j '< túrosa megtalálta Perezei bu- < dai rendőrigaagató 1785 decem- j1 bér 26.-án/ kelt rendeletét, a- j: melyben engedélyt ad Bulla Ká- , roly szinigazgatónak, hcigy szí- j' neszeivel előadásokat tarthai-j: son a Vörös- Süniben). Ez az ok- J mány igazolja, hogy valóban j i tartottak a vendégfogadóiban j jiátélkiszini előadásokat, de nem ,: bizonyság arra, hogy -itt játszót- | tak először színészek a főváros- j ban. Kádár Jolán, a pest-buda' ^ német színészet történetének j írója följegyzi, hogy 1770-ben 1 Pesten, a Reáltanoda-utca Kohl , baciher-kertlben voltak már szín . előadások. Bemer Félix 1773- 1 , ban kért és kapott engedélyt |1 ! a pesti rondella (ma Mária Va í léria-u'tea 1.) színházzá alaki­­: tására. Wahr Károly német i­­, gazgató 1771-72-beh majd 77- -benl «náir igazi színdarab okát játszik Pesten, hadat üzenve a rögtönzött komédiánA*t. Mayer , ! társulata 17 83-,ban a hajóhíd menti Reisoh 1-aré»nában (ma a I VáLlíisrt-kioszk á ll a helyén ) játszott. Kádár Jó Ián ezzel kap-A törökök kiűzetése utáni las­san) újjáépült Bu-da-váránok e­­gyetlen vendégfogadó: a -Fortu­na 1784-iki megnyitásáig. A Vö­rös Sün épületéről a szinészet­­történetirók följegyezték, !hogy j Pest-Budán ott játszottak elő - 1 szőr hivatásos színészeik, iga j zában inkább kóbor klolin-édin­­so'k —de -mikor? Ezt még máig 1 sem sikerült pontosan megálla- | pitani, holott & hajdani vendég- 1 fogadó épülete a Vártban állt és kapuja fölött .ott a, XVII. szá­zadból való cégér: a Vörös iSün. A 'sárgásbarnára meszelt, egy­emeletes ódon ház valamilkio-r a török kiűzetése után épült. Páztor Mihály közli a “Buda és Pest a török uralom után” cí­mű müvében, hogy az 1696. évi összeírásban -már szerepel a régi -ház, amely az Ince pápa­tér 3. számot viselte (azelőtt Iskola-tér 3.) A Fortuna- és Werbőczy-utca szegében, a ge'S'zteinyefák szegte kis térrel szemben,. A kapu fölött volt az időálló do-mborimivü cégér: zöld fák közt a tüskéit borzoló vö­rös sün. Az említett összeírás ódon németsé'gü szövege sze­rint: “saroklház, a Vörös Sün­ről nevezett zöld ház, a Becsl­és Zsidó-utcánál feküdt”. A ka­putól jobbra az l-8i66—iki akadé­miai emléktábla elmondja, hogy e régi ház helyén Nagy Lajos állott. Unokái,király idejében a mai gróf Pálffy-esalád ősének, Kont Miklós nádornök egyik háza állott. -Unokái, iLászl-ó- és Imire 1400 körül a Csatkai pá­losoknak ajándékozták a házat. Négy épen maradt ajtóffé-1 a Vlölrös iSün épületében volt 'be­építve.-Egy 1808-iki almanach szín­házi közlése azt állítja, hogy kóbor német színészek 1765-ben játszottak először a Vörös '.Sün­ben és 1773-ig megfordult Bu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents