Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-23 / 30. szám
Romániá ellenakció a magyar tüntetésekre (Folytatás az első oldalról) va, a magyarok a 9. században wczdtek beszivárogni és ami a csak a 12. századiban lett a feudális Magyarország, része. Hasonló-képen igen figyelemre mél tó az is, hioigy Erdélyinek Romániához valé 'csatolását nem a Trianoni békéből, liainem az ott lalkló népeik önrendelkezéséből: a románok 1918 dec. l.-i gyulafehérvári, a száteizok 1919 jan. 8.-i medgyesi és a svábok 1919 ápr. 10.-d temesvári határozatából eredezteti. Hogy a magyarok se maradjanak ki, Kés Károlyra és Jásza Oszkárra hivatkozik, akik, szerj/mtük, szintén a csatlakozás mellett my Halihoz tak, mintha bizony ezeknek joguk lett volna Erdély magyarsága nevében nyilatkozni. A továbbiakban román statisz tilsai adatokkal, amik a népszámlálástól kezdve mind hamisáig, bizonyítgatják, hogy a magyaroknak és a többi nenv 1 ze tőségeknek politikai, gazdasági, kulturális és vallási téren számarányuknak megfelelően milntíent megadnak. Márpedig a legelemibb >emberi jogoknak, a nemzeti, vallási és kulturális .szabadságnak számarány szerinti adagolása nem más, mint “numerus clausus”, amit a 20- as években sokkal több okkal és joggal Magyarországion is bevezettek, s amit a szabad világ a mai napig nem hajlandó nekünk megbocsájtani. Az egyházakhoz szóló fejezetiben a protestáns felekezetek összes püspökeit és vezetőit névszeriiiit megnevezik, de Márton Áront, egész Románia egyetlen, teljesjogu püspökét, meg; sem említik. Mint érdekességes külön ki bel] emelni, hogy a Függelékek között kivonatosan közlök Varga Domokos ég Révész Tibornak az Élet és Tudomány januári számaiban megjelent, Szabó T. Attila “Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár”-ával foglalkozó közleményt, bizonniyitván, hogy ők milyen nagy szolgálatot tesznek nemcsak az erdélyi, hanem az egész magyar kultúrának. Ugyancsak1 itt közük Béky Zoltán püspökinek a Nairqbi-i Konferencián benyújtott memo randuma elleni védekezést, amit az erdélyi Papp László ref. Klein Albert német ev. püspök és Lengyel Lórálnit magyar luth. tlheológuíssal írattak meg. A másik, a 8 oldalas “Együtt lakó Nemzetiségek Rcmániábanj — Statisztikai Adattár” c. angolul is megjelent kis füzeteicáke, nem más, mint az előbbi füzet statisztikai adatainak minden küsérőszöveig inlélküli táblázatos összefoglalása, ami minden bizonnyal az emúigyis túlterhelt, csak mennyiségben és számokban gondolkodó ame i'Ilkái képviselőik és szenátorok számára készült. ‘‘Horthysta atrocitások Erdély északi részében — 1940. szeptember — 1944. október” c., szerző és kiadó mejgjelölé-.e nélküli, Bukarestben készített, 20 oldalas füzet a legtfigyelemre méltóbb. Ez a füzet, amit a román békedelegáció által Párizsban benyújtott “Négy év magyar uralom Erdélyben” q. dokument gyűjtemény alapján állítottak össze, s amit “A magyar munkáslmozigalom történetének válogatott dokumentumai” (Bp. I960.), Széniedéi László: A magyar-román kérdés (Bp. 1946.), Meliusz József: Sors és jelkép (Kolozsvár,1946.), Tilkovszky Lóránt: Revizió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938 —1941. (Bp. 1967.), Csatári Dániel: Forgószélben (Bp. 1969.), Népszava (Bp. 1943. jan.-, febr.-i és jun.-i számai) c. magyar kommunista müvekből vett, céltudatosan beállított idézeteikkel támasztanak alá, iskolapéldája a balkáni román gátlástalan tJörtélnelemhamisitás'nak, tudatos ferdítésnek, hazudozásnalk. Ennek igazolására idézem a következőket: “A román nép állami egységének a kiteljesítését .nemzetközi szinten is elismerték, beleértve Magyarország kormányát is, amely kijelentette a román kormányhoz intézett táviratban, amelyet Kulm Béla irt alá: ‘a magyar forradalmi Taiiács-ikiorónány nevében tisztelettel értesítem öblöket, hogy feltétel nélkül elismerjük az T önök által támasztott összes nemzeti területi igényeket’ ” — Azt hiszem, ehhez nem kell külön magyarázatot fűzni. Nem vitás, ez a marxista szellemiségű, fasiszta gyűlölettől fütött és a hasonló szellemiségű, feinitebb felsorolt magyar kommunista munkákból vett idézetekkel alátámasztott füzet a legveszélyesebb a három közül. Mert a Nyugati népek, de különösen az amerikaiak, még mindig abban a tévhitben élnek, hogy az emberiség. legimagyobh ellensége nem az istentelen világuralomra törő Pánlszláv-holsevizmusi, hanem a már nem is létező fasiszmlus, s így minden antifasiszta irás eleve kritika nélkül hitelre talál. De ezek a uiiagiyszerü nyomdatechnikával készített, jó angolsággal és magyarsággal meg irt füzetek azért is veszélyesek, , mert a románok nagyon jól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának bővíteti plenárisa A politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusának elő készületei jegyében. tudják, hogy a müveit nyugati népek, különösen az amerikaiak, mennyire tájékozatlanok, tudatlanok és felületesek, s így úgy csalhatnak, hamisitnak és hazudhattak, ahogy éppen akarnak. Bármilyen kilátástalannak és reménytelennek látszik is szembeszállni ezzel a román államapparátussal vezetett hazugsághadjárattal, nekünk, szabad, földön élő magyaroknak, mégi's mindent el kell követnünk, hogy hasonló, ügyesen megszerkesztett, rövid, lényegre mutató füzetekkel ellensúlyozzuk, semlegesítsük a romáimok egyre arcátlanabb hazugsághadjáratát. Az ismertetett füzetek mindéül olyan magyar Írást — Anonylmustól kezdve napjainkig -— felhasználtak ellelnünk, ami csak a legkisebb mértékben is kedvező számukra. És a jövőbeni is fel fogják használni. Éppen ezért, újból és újból a leghatározottabban el kell itéllnlülnk és meg kell bélyegeznünk minden olyan szabad földön keletkezett Írásbeli megnyilatkozást, amelyik csak a legkisebb mértékben is vét az egyetemes magyar érdekek ellem, mint amilyen pl. az Amerikai Magyar Szövetség, 1946-os “A just peace for Hungary” c. I memoranduma, a Magyar Nemzeti Bizottmány “trianoni statuisquos1” Philadelphiai és Williamsburgi Nyilatkozata élS iniem utolsó sorban az Európai Szabad Magyar Kongresszus “Trianon Enquete” c. németnyelvű füzet. Ha nem vigyázunk, újra be fog teljesülni végzetünk, mert “reálpolitikusamk” máris ássák harmadik trianoni ©inunkat. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. A Tanács Tájékoztatójából: — A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tájékoztatója, amelyet Péterfi István, a tanács elnöke terjesztett elő, hangsúlyozta, hogy népünk alkotómunkájának légkörében zajlanak az előkészületek a politikai nevelés és a sztcicialista kultúra kongresszusára, amely meg fogja vitatni a pár ideológiai .programjából fakadó feladatok, a XI. kongresszusnak az újtipusú, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat és a kommunizmust Romániában tudatosan és od&adóan építő ember nevelésére és képzésre vonatkozó határozatai életbeültetése érdekében kifejtett tevékenységet. (Az együttéiő nemzetiségek soraiban végzett politikai-ideológiai és müvellődési-nevelő tevékenységiben, szoros egységben az általános feladatokkal, figyelmet szenteltek azoknak a megpróbálják meghamisítani országunk valóságát. Teljes kommunista öntudatunkkal ki kell jelentenünk, hogy határozottan visszautasítunk minden ilyenfajta próbálkozást és készek vagyunk lelleplezni alaptalanságukat, készek vagyunk szilárdan harcolni a szocialista Románia összes román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozóinak pártkürül egységéért. (ELŐRE, május 21.) ISzerk. megjegyzése: A Magyar Dolgozók Tanácsa román és kommunista szempontból 100 százalékosan megbízható magyar párttagokból van össze válogatva, ákiik 'kizárólag a párt utasítása szerint járnák el és a kiadott jelszavakat szajkózzák. |A megadott tanulólétszániok nem felelnek meg a magyarság arányszámának. A feltüntetett iskolák pedig csák papírformát jelentenek, többnyire román iskolák magyar tagozatát, melyekben kérdéses, hogy imát is hogyan tanítanak magyarul. Magyar történelmet például Winnipeg, Man,. 1976. július 23. á RÁKÓCZl-iNI>ÜLÓ követelményeknek isi, amelyek az RKP nemzeti politikájából fakadnák. Tekintetbe vették azt a tényt, hogy pártunk által a nemzetiségi kérdésnek marxista-leninista szellem-ben való megoldása szocialista társadalmunk egyik nagy forradalmi vívmánya, ázt, hogy az élet minden területén, nemzetiségre való tekintet nélkül' minden dolgozó jogegyenlősége élő, tagadhatatlan valóság hazánkban. Az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozók egyre: aktívabban részt fognák venni, akár csak eddig is, a gazdasági társadalmi élet különböző szektorainak vezetésében, hogy maradó ktalanul érvé ny esüljene k, az összes tevékenységi területeken, saját anyanyelvűket használják úgy is, mint eszközt társadalmunk tagjai egységes nyelvének, forradalmi koncepciónk nyelvének — a dialektikus és történelmi materializmusnak, a marxizmus'-leinnizmus humanista élet és világszemléletének — az elsajátitásáhoiz. A tájékoztató nagy teret szentel az együttéiő nemzetiségek .nyelvén folyó kiadói tevékenységnek). Kiemeli, hogy azok a kiadók, amelyek az együttélő nemzetiségek nyelvén is nyomtatják könyveiket, hatékony eszközök az együttélő nemzetiségek kultúrája fejlesztésének, a román irodalom és tudományok értékei népszerűsítésének az olvasók körében. A magyar nyelvű könyvkiadás az utóbbi időben kedvezően alakult. Az elmúlt esztendőben például 216 ciánét tettek közé, több mint egy millió 600 ezer példányban. I Rátérve ä magyarnyelvű őfetási tevékenységek elemzésére, a tájékoztató hangsúlyozza, hogy az mint a romániai oktatási rendszer szerves része, következetesen követi egész oktatásunk fejlődési irányvonalát. Az 1975j76-os tanévben a magyar nyelvű oktatási hálózat 2707 egységet és tagozotot ölelt fel — 1069 óvódat és 1387 általános iskolát, 197 líceumot, 33 szakiskolát, 1 líceum utáni szakiskolát. Ebiben az iskolai évben a magyarnyelvű oktatási intézeteket 256,958 gyermek és tanuló látogatja, 15,.230-al több, mint az előző tanévben. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma növekvőben van. Az 1974|75 egyetemi évben a különböző karokra beiratkozott magyar egyetemi hallgatók száma 6188 volt. A magyarnyelvű oktatásiban, mint . kűfflör.ben hazánk minden isko- I Iájában, különös figyelmet : ! szentelnek az ifjúságnak' pár- 1 tünk magasba törő eszméi, a . forró hazaszeretet szellemében •j való nevelésének. Még él emlékezetünkben az 1 uralkodó osztályok által a múlt | ban folytatott nemzeti uszító ' politika. Sajnos ma is hallhatni reakciós, irredentista hangokat, amelyek viszályt keltenek és egyáltalán nem tanítanak, Erdély magyar történelmét sem. Nemcsak hogy magyar tankönyveket nemi engednek he Magyarországról, de a magyar klasszikusokat, akik Magyarországról Írtak, vagy például Móricz Zsigmond könyveit, magyar művészeti könyveket, vagy bármit, amiben előfordul, hogy Erdély Magyarországihoz tartozott, sem engednek be Rmániába. (T ranssylvánia) Újabb felhívás a New Brunswick-i készülő Míndszenty-szobor ügyében Kedves magyar testvéreim, örömmel jelentem, hogy a szeptember 26,-íán felállításra kerülő Mindszenty szobor, mely a Mindszenty Square-ről fogja hirdetni New Brunswick, New Jersey népének és az arra járóknak Hercegprímás Urunk felejthetetlen templomszeintelösét és ittjártának emlékét, elkészül és a szobor már az öntődében van. így az előre kitűzött szohorlelepeaési .napot nem kell eihakts***uiunk: országos ünnepség keretében leplezzük le Isten uj magyar szentjének és a leghűségesebb magyar prímásnak élietmagyságu szobrát. Ezért arra kérem 'mindazokat, akik a Mindszenty szoboralap anyagi fedezetének előteremtésével foglalkoznak, hogy az adományokat most már Életem magáért van, nem kirakat. .S jobb szeretem, ha az egyszerűbb, de igaz és egyenletes, mintha káprázatos és bizonytalan volna. Legyen egészséges és kellemes s ne szoruljon diétákra s érvágásokra. Emerson. Az ember elé tűzött cél örökké elérhetetlen. Megközelítésében áll az emberi élet értelme. Qr. Tolsztoj. L. küldjék be a szoboralaphoz, mert előkészületekhez minden centre szükségünk van. dr. Füzér Julium OFM plébános, a Szoboralap elnöke, Szent László rk. egyházközség, 215 Sommerset Street New Brunswick, New Jersey 08902. New Brunswick, New Jersey,. 1976 július- 12.-én. (Folytatás az első oldalról!) a fiatal ember sokkal inkább volt lovagnak, mint papnak való. Sokat utazott és egy Hessen- Rheiüsfeld bercegíniőt vett feleségül, ki hőslelkü nő és méltó élettársa volt. Rákóczi felkelést szított, majd foglyul esett, onnan elmenekült és Lengyelországban keresett menedéket. Bécsben az udvar vérdijat tűzött ki) fejére. A francia követ felhívta rá XIV. Lajos király figyelmét is; M szövetségeseket keresett, hogy Ausztriát két fcüz közé foghassa. 1703-than Rákóczi hazatért Magyarországra. Ott a nép már forrongott és csak vezérét kereste. A felkelés megindult, a parasztok fellázadtak, s a mozgalom nem csak kuruc ügy volt, részt vett benne a nemesség, és a katolikusok egy resize is. A nemzeti érzés Erdélyben is fellángolt. Ugyanebben az időben Franciaország: s spanyol utódlási há borút támogatta. XIV. Lajos levelezésben állt Rákóczival, kit a Szécisén/y-i országgyűlés fejedelemnek választott. A francia király Rákóczit “kedves unoka testvérem”-nek szólította és francia tiszteket küldött udvarába. Hamarosan a régi szentistváni Magyarország Rákóczi uralma alatt állott. A szabadságharc hősi küzdelem volt, de minden stratégiai zsenialitása dacára, Rákóczi még hires hajdú-seregeivel sem volt képes kivívni a győzelmet a császári hadak fölött, miig a francia ©egitség, a versailles-i udvarinak Beccsel folytatott politikája és injgadozásai miatt, nem lehetett elég hatékony. — Hallgassa a winnipegi Magyar Rádiót Magyar rádióadás minden szerdán este 22 óra 39 perctől 23 óráig a CKJS 810-es hullámhosszán! Pártolja a magyar rádión hirdetőket! NEGJELEHT A "GÉNIUSZ" Arany Toldijának mása és a Petőfi 150 éves évfordulójára készült hatalmas kötet, kapható lapunk Kereskedelmi Osztályánál és a szerzőnél: Dr. Edward Ágostomnál, 160-17 St. Apt. 202 OAKLAND, Calif. 94612. U.S.A. címen. — Ára $10.— és szállítási és csomagolási költség 50 cent. A keménykötésü könyv fedőlapját Petőfi köraiaku képe disziti, amelyet és 10 drb. korabeli képeket Silberhorn Tibor losangelesi festőművész készítette. A hatalmas kötet 248 oldalán háromrészes verses regényt, 49 ének, 1600 négysoros versszak, páros rimmel tartalmaz. Mint verses regény egyedülálló a magyar irodalomban! XIV. Lajos a magyar felkelést csak a soki közül egy ütőkártyának tekintette, diplomáciai játékában. Wratisiar herceg, a császári küldött, figyelmeztette Rákóczit: “Nagyúr, ezt sose felejtse el: Franciaország olyan fejedelmek menedékhelye, kiket a francia kishitűség döntött a bukásba. Öü is csak ezek számát fogja növelni © köztük fog meghalni!” A jóslat teljesült, legalábbis első részéiben:. A spanyol utódlási háború végién XIV. Lajos megvonta segítségét a magyaroktól, s a szabadságharc meg,hiusúlt. Rákóczi fegyverletételre kényszerült és vándorbotot fogott kezébe. Egyik versailles-i követe ezt irta Rákócziinak: “Franciaország barátsága olyan, mint egy nádpálca. Ha az ember rátámaszkodik, (nemcsak hogy eltörik, hanem méjg, tartójának kezét is megsebesíti.” Ez a kijelentés Magyarország történeténielk sók-sok más fejezetére is ráillik, csak éppen Franciaország nevét “Nyugat”tal kell felcserélni. Rákóczinak ez volt a legkeservesebb tapasztalata. A bécsi udvar kifogásolta, hogy miért tartózkodik a franciáknál, mire kénytelen volt innen is távozni és a ©őrs iróniájaként, a törökökhöz ment végleges 'száműzetésbe, hol Rodostót jelölték ki számára lakhelyül, — ott is halt meg a Márvány-tenger partján. Élete végéin mejgirta emlékezéseit a magyarországi forradalmakról. Magányában gyakran csendült fel fülében katonáinak éneke . .. Czinka Panna, a csodaszép cijgánylány emléke gyakran megdobogtatta szivét. A jkiurucz seregek nótái, Csata-dalai, szilaj énekei végigkísérték egész életében. Maga előtt látta a kuruc seregek vad lovaglását, elszánt rohamait, kopjás-Iándzsá© hadbavonulását, mindenre kész, komor hazafiságát, kétségbeesett reménytelen, ‘‘csak azért is” kitartását, örök reménykedésének harsogását. Ez a pazar, vérpezsdítő, hatalmas dallam nem veszett el, túlélte a kor viszontagságai. Liszt Ferenc barátja, Bihari leikottázta, majd Berlioz zenekarra alkalmazta és belevette hires operájába, “Fauszt elkárhozásába”, így lett a Rákóczi-induló a magyarok Iruemzeti éneke, harcaik buzdító dala, hasonlóan a Marseillles-hez. A Rákóczi-induló melódiája hangzott fel az 1848- as, és az 1956-os felkelés alatt is és 'biztosra vehető, hogy ezzel még nem ért véget pályafutása. Philippe Bracieux Beküldte: V.L. — Párizs. Ez Kanada (Folytatás az első oldalról!) gáti sarka közelében levő Quetico -Parlk-ba. Repülőgépen megy egyszerre nyolc em)ber a vezetővel Thunder Bay-ba, ahonnan autóbuszon 'mennek a vadonba, hire© indián sziklafestményiek megtekintésére és persze a vadakban, környezetben való gyönyörködésre. Ez 339 dollárba ikerül és miniden benne foglaltatik. A szervezet csaknem mindenhová szervez kenu utakat. Tájékoztatásért ide forduljanak: Michael Filip, Canoe Trip Director, 44 St. George St. Toronto, 979-2604. * * * Dr. Sylvia Edlund immár a hatodik nyáron van a távoli északon, hogy térképezzen az ország geológiai térképe számára. Amint mondja: most egyre fontosabbá válik ez a imuüka, hiszen szükség van az északi nyersanyagokra. A munka rendkívül költséges, hiszen mindent délről kell oda szállítani, de dr. Edlüntí szerint megéri a pénzt, mert előbb-utób'b pontosan tudják majd, hogy milyen hatása lesz az ipar oda “költözésének” az országnak azon a részén. pett a keiresztelőveremből. És miért nevezess vezérnek? Nem lehetek vezéred, mivel magam is gyönge vagyok az erényben. Az öreg megragadta Márton karját és megrázta, mint az alvajárót. — Ébredj, vezér! Farkasok törtek a nyájadra. Ragadd föl apád csákányát és űzd el a vérszomjas férgeket. , A kanonok kiszabadította magát az öreg, kézéiből, aztán vontatott, szinte éneklő hangon mondta: — A nyájak sorsa az Ur kezében van. Az ő tudta nélkül egy gyapjúszálat sem hullatnak el a réten. ,_ Vezér, — szóit sötéten a hújdosó — miért Ihújkálsz előlem alázatos furfanggal? Ha férfi vagy, nézz a szemembe! Atyádfia (küldött hozzád, Vata úr és Orfcönd öcsédtől is hoztam hirt. Márton azonban most sem nézett az öreg, szemébe. — Nincsenek rokonaim, — mondta bús makacssággal. — Elhagytam atyámfiáit, hogy kövessem a Mestert a pusztába és rokonává lettem a Krisztusnak. Ne háborgassátok tehát nyugalmamat. — Hazúgság, ha nyugalomról beszélsz! — kiáltotta a bújdosó. —- Eltemettek, Alpár, de nem haltál meg! Ébredj Alpár, vesd szét a kriptád falát :a néped szóit! A kanonok ajkián fáradt mosoly jelent meg. Vállat vont és csodálkozva kérdezte: — Hát nü vagyok én, hitvány féreg, hogy ennyi megpróbáltatásra érdemesittetem. Valóban kezdem érteni azokat, akikről az irás mondja, hogy örömmel vigadnak, ha koporsót látnak. Az öreg bújdosó egy kétségbeesett mozdulatot tett. — Szólok 'hozzád, de te nem érted meg apáid nyelvét! Haj, Alpár, miféle bájos itallal vette meg eszedet a velencés delién? — Megitatott a szeretet italával, válaszolt a kanonok, végtelen szomorúsággal a hangjában. Az öreg, arca eltorzult a dühös gúnytól. — Igaz, — mondta — a ti istenetek, a szeretett Istene! A szeretet nevében feszítette keresztre tulajdon fiát és a szeretet nevében adott nektek Ostort és tüskés övét — böjtöt és dézsmát a népnek ... A szeretet nevében útáltatta meg veletek véreteket -és apáitok emlékét ... És 'hogy a halálotok után is részetek legyen az ő szere tetőben, kénlköves poklot ásott nektek. — 24 —mögéséhez hasonló. Nepomuk, jelenti:) Dr. Fullánk Antal, a lustaság szérumának világhírű feltalálója szerencsésen megérkezett. (Valamennyi töape!) (Szerencse fel ! Dr. FULLÁNK: Jó szerencsét! Hol van a páciensem? FRIOI: (Súgva) Kellett ez neked? Sioha többé nem hallgatok rád. Meggondolatlanságod miatt van az egész! Nesze! PITYU: (Kétségbeesve könyörög) Jaj! Irgalom! Kegyelem! Jaj! Jaj! Elnézést kérek! Csak most az egyszer még ... Doktor úr! Ne, ne! .. . Édesanyám! Édesanyám segítség! 'NEPOMUK: Igen tisztelt doktor úr! Szíveskedjék jó nagy adagot adni. Különösen ennek az o-rditozónak, mert ez sokkal kooniszabb még a másiknál is. FRilGI: (Most kezd kitörni belőle a félelem) Nem! Nem! Engem nem! PITYU (beleordit Fri|ci tiltakozásába) Irgalom! Kegyelem! Édesanya! BENEDEK: Társaim! Fogjátok le a két mihasznát jó erősen (dulakodás!) , Dr. FULLÁNK: Nagyon helyes! A halantékukba adom az injekciót. (Tréfásan) Csak semmi) fölösleges ficánkolás, egy pillanatig tart az egész csupán! NEPGMIUK: Úgy kell nektek! Se iskola, se munkakedv! Talán a dolkitor úr kitűnő találmánya még megmenti az emberiség számára ezt a két haszontalan fickóit. BENEDEK: (Gúnyosan) Még számolni sem tudnak! Dr. IFIT ILLÁINK: Az én szérumomtól ész nélkül is fújni fogják az egyszeregyet! TÖRPÉK: (Gúnyosan, ütemesen halhiotáznak) Ha-ha-hahadia-ha! PITYU: (Kétségbeesve, szavak nélkül tiltakozik, majd nagyot sikolt!) I (Tizenketedik jelenet.) LACI: (ijedten!) Pityulkám, édes bátyókám mi van veled, miéit sikítottál? PITYU: (álmos hangon, mint aki mioist ébred föl) Retteneteset álmodtam! (Laci' bejövetelkor nyitva maradt ajtón át távoli zene szűrődik be, a törpék) dala a rádióból.) Képzeld elhurcolt egy manó a föld alá. De nem egyedül voltam, ott volt Csiriz Frici is a suszterünk fia, aki osztálytársam. — 21 — 5
