Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-16 / 29. szám

VAKÁCIÓ ELŐTT (Folytatás az első oldalról) kizárólagos szerepe a New York és Moszkva közíötti, fentemli­­tett területi diszparitás kiegyen súlyozása. Innen származik a gino-szovjet ellentét s Peking­ien nem jöhet olyan irányzat, amely ennek az orosz-kinai ve­télkedésnek véget vet. A 3-ik pólus feladata ugyanaz, mint ami Tito feladata volt dollár­béren: korlátot szabni az orosz szektor megállapodás-ellenes terjeszkedésének.” (Aláhúzá­sok tőlem!) Nem csoda, ha mindezeket és az előzményeket is jól ismerő egyik bajtársam Európát bú­csúztatja. “(Lesz Európa, de e­­gészen más”, _ írja. “Mérle­gelve egyfelől a demokrácia ha­mis pénzén Csonka-fEurópában végrehajtott lelki leszerelést, másfelől az erre a nyúlós masz­­szára ránehezedő szovjet kato­nai fenyegetés roppant súlyát, elérkezett az idő, amikor valóra válik az angol úgynevezett bölcs, B. Russel sugalmazása: “better red than death” (inkább vörös, mint hallott.) Elvégre kétségtelen, hogy nemcsak hOigy senki sem hisz a U'SA A-ernyőjéhien hanem már senki sem kér Európában. Az is bizonyos, ahogy a Moso­llyá Ákossal irt elemzésemben is szó esett erről; nem érdeke a hadviselőknek a termelő és fo­gyasztó teljes elpusztítása. Áll ez jelenleg, az URSS-re, ame­lyik Afrikából is bővített nyers­anyagforrásaival szívesen ellát­ja búsás hasznával a nyers­­anyagszeigény /Csonka-Európát, így fölerősödve már igazán nem a “holsevizmuson” van a hang­súly, (hanem egy olyan európai képleten, amely semmi esetre sem hasonlíthat többé ahhoz az Európához, amelyik kb. ezer é;ven át a II. Róma megvalósu­lása volt. — “Azoknak a szel­lemi, erkölcsi és anyagi értékeik nek az öss-zegezője, amelyek az ' embert emberméltóságra emel­ték ® abban 'megtartották.” (v. ö. iCsery O. IM. dr.: Trianon Európa veresége, c. emlékeze­tes írásában .kifejtettekkel.) Az más kérdés, hogy ezt az eurázsiai — kétségtelenül nagy hatalmi — képletet meddig tűr­heti tétlenül a kétpólusú rend­­dezés másik érdekeltje, a USA!? Európát említeni nemcsak tág, hanem túlságosan elvont dolog. Minket az ember sorsa érdekel. Milyen jövő vár reá? A kérdésre egy kissé a múlt pél­dájában kell választ találni. S ez éppen Európa esetében ké­zenfekvő. — Azt az II| Rómát vagyis birodalmi szerkezetet, amit bajtársam említ, meg­előzte az Augustus császár úr­in et (oirtoi K.e. 27-ben meghirde­tett I. De már jóval ezelőtt, Polybe (Kr. te. 204-1122), aki glörög túsz volt Rómában Sci­­pio afrikai győzelme után (Kr. e. 146) azon csodálkozik, “mi­lyen eszközökkel és kegyelem­mel sikerült a rómaiaknak! alig 53 év alatt az egész világot uralniuk, amely hozzáidomult az ő »egyedülálló kormányza­tukhoz, oly jelenség, amelyre nincs előzmény a történelem­ben”! 'Kicsit később Cicero (Kr.e. 106-43) elgondolkoztató vála­sza ez Polybe kérdésére: “A ró­mai dicsőséget a kormányzó Gondviselésben vetett hite sze­rezte meg ...” Volt hát idő ak­kor is, amikor joggal lelhetett mondani, hogy Róma története a világtörténet foglalata. Kevesen gondolják meg, hogy az I. bukása után, Kr.u. 476-ban milyen iszonyatok és mennyi áldozat árán alakult ki végre úgy 1000 táján a II. Ró­mával .azonosítható .Európa, ami ekkor földrajzi fogalomból politikai valóság méltóságára e­­melkedett. (Érdekes megemlí­teni, hogy 330-ban Byzánc fel­avatásaikor Nagy Konstantin ezt nevezte II Rómának, elfe­lejtve, hogy az I., pogány után a II., a keresztény Róma. S ke­vesen tudják, hogy a III-kat a minden oroszok cárjának ál­modta, jósolta meg a pskovi Teictfil úgy 1500 táján! ami máig is az orosz messianismus ere­dete.) Az említett II. római biroda­lom mindig az I. rendjének, biztonságának vis-szavágyása volt az új, a krisztusi tanok szellemében, keretéhen. Külön­böző szerkezetek címeiben — nyugatrómai, szent, német ró­mai, stb. birodalom — azonban inkább csak vetélkedésre alkal-I más törekvések kifejezője ,lett. i Viszont úgy 1000-től csaknem 900 éven át ismét a Rómától, tehát a kereszténységtől ihD- letett — s nem vezetett — Eu­rópa volt a világtörténet irányí­tója. A századforduló óta gyökeres változás tanul vagyunk. Az eu­rópai gyarmatosok fokozatos terjeszkedése a XV. sz-tól a 6 világrészre a XX. sz.-ban a zsu­gorodás ijesztő gyorsaságú a­­rányokat ölt. -S mindez éppen akkor, amikor fejlett ipari ter­meléséhez igozodó igények s különösen a fegyverkezés ré­mitő üteme kielégítésére nyers­anyagok megszerzése egyre sürgetőbbé vált. Az ehhez, szük­séges erő kicsúszott avagy pon­tosabban kicsavarták Európa kezéből. Helyette két félelmetes erőközpont növekedett föl. Sem az egyik, sem a másik el­gondolásai nem táplálkoznak Rómától, sőt az előbb említett III. Róma elgondolás kifejezet­ten ellenséges a II-éval. Gya­­: korlati lag ez már éppen Itáliá­­j ban azt jelenti, hogy ott a leg- I nagyobb városok polgármestere kommunista. Ez pedig egyenlő azzal, amit Magyarországon a Mindszenty-pör idején nyiltan hangoztattak: “Mi kommunis­ták Mloiszkva vagyunk, a bíbo­ros Róma!” Világosabban megfogalmazni az ellentétet aligha lehetett ... Merre vezet hát Európa útja a II. Róma bukása után? Pus­tel de Coulanges, az antik Ró­ma nagy ismerője és szerelme­se 1871-ben a franciák veiresé­­sége után a frankfurti béke kapcsán ezt irta: “Az esemé­nyek nem láttatják előre kö­vetkezményeiket gyorsan. Oly­kor negyedszázad, vagy még több is kell, hioigy elmondhassa az ember: Íme az eredmény.” Mégis az oroszokra, illetőleg rendszerükre vonatkozó, kü­lönböző időiben különböző meg­figyelőktől származó megállapí­tások alapján nem nehéz az új, a más Európára vonatik|ozó í prognózis szerkesztése. (Forrá­sainkban olyan komor egyhan­gúságot észlelünk, amiktől 'el­borzadunk. Közülük Stendhal (1783- 1842) Napoléonról irt müvéből idézem ezt: “Oroszországban még senki sem csodálkozik a despotizmugon. összetéveszti a vallással g mivel az embereik legkedvesebbje is gyakorolja, csak néhány bölcselkedő kopo­nyát, aki »majd utazik köztük, háborít ez föl. Az orosz kato­nák nem lobogtatnak fölhíváso­kat, vagy kereszteket, hanem a szent Miklós (azaz a cár E.K.) parancsát.” Ehhez Csadajev Péter ugyan­csak a múlt század első harma­dában kelt soraiból ennyit a “Nem is lolyan régen egész Európa magát kereszténynek nevezte, különleges jelleműnek, de mindez csak történelem és hagyomán.” Hogyan is mondta a “szalon­na-páternek” egy sok ibörtön­­ben és munkatáborban szenve­dett paip a múltkor a nyugati kereszténységben Krisztus gúnyképét látva. íme: '“IMaguk elvesztették az: Isten­be vetett nyugalmat. A hitet oly mértékben aláaknázták, hogy az többé nem biztató. IMaguk szabadságukban megtagadták azt, amiért mi az elnyomtásban szenvedtünk. Nyugat engem ki­­ábráditott .. .” Végül emlékezzünk Szolzse­­nyilcin megdöbbenésére, amikor azt mondta, úgy vélte, ő az el-' ső, alkll a szovjet rémuralom börtöneiről munkatáborairól s általában a kommunista rend­szer embertelenségeiről tudó­sítja a nyugati közönséget — s most látja, hogy legalább 30 mü foglalkozott »előtte ezekkel, a borzalmakkal ... —Hát igen, mindazon szörnyűségek és visszásságok, amiket ezek föl­tárnak, a nyugati politikai és társadalmi berendezkedéshez szokott ember képzeletét meg­haladják és szívesen a mesék birodalmába utalja. Nekem meg ilyenkor mindig eszembe jut a Jerikói utón kirabolt és I vérbefagyott »ember. Észrevette | a pap, azután, egy lévita. Min­­kettő meglátta, de sietve to»vá'bb »ment. Hja! »ki szereti látni a szenvedést!? -s kicsioda a segí­tőkész? — Pedig ez nem is olyan nehéz dolog. Nem kell még lA-ibomlba sem! Éppen a na­pokban Mrs. Judit Goldi'oh, a USA mezőgazdasági miniszté­riumának szakértője, jelentette, hogy az URSiS kereskedelmi deficitje a m. évben $4.7 mil­­liárdra rúgott azzal, hogy $8.1 milliárdos Ikivitelével szemben $12.8 milliárdos (behozatalra szorult, — már amennyire a szovjet statisztikákra támasz­kodni lehet ... A statisztika ugyanis mindig az oroszok gyengéje volt. Nos, ha az előre­látható további deficit esetén a USA «s a Nyugat megvonja a Szovjettől á /hitelek nyakló nél­küli folyósítását, ami jelenleg a helyzet, a Krenielt könnyen térdre kényszerítheti. Hitelkor­látozó kormányzat létrehozása a választó-polgárok felőssége — kötelessége. Boston, 1976 július hó. NICOLAEI0NGA (1871-1940) (Folytatás!) A Kültúrális liga rendezésé­ben évente megtartott /nyári szabadegyetemre meghívta a kisebbség képviselőit is előadók nak; így a magyarok közül Bi­­tay Árpádlot, Pálffy Endrét, Szász Árpádot, stb. Különösen sokra »becsülte Bitay Árpádot, aki egész életét jobb ügyhöz méltó buzgalommal a román kultúrának és iro dai ómnak a magyarokkal való megismerte­tésének szentelte és lorga több tanulmányát és drámáját is le­fordította magyarra. Ezért az volt az egyetlen jutalma, hogy amikor horga 1931-ben rövid/ i­­dőre a kormány élére ke»rült, őt is a magyargyül-ölö Brandsch Rudolfot nevezte ki a “kisebb­ségi minisztérium” élére ál­lamtitkárnak. Nem vitás, hogy főleg mint ellenzéki politikus, tett is va­lamit a kisebbségi sorsira jutott magyarokért. így neki köszön­hető, hogy 1923-fban az alkot­mányszervezet vitáján kimond­ták, hogy : ROMÁNIA ROjMÁN TÖBBSÉGŰ NEMZETISÉGI ÁLLAM, ahol a kisebbségeknek a gyulafehérvári határozatok értelmében biztosítani kell nyelvük, vallásuk, iskoláik szábad használatát és gya,kor­látát. .. ” Többször felvetette a magyarnyelvű tanszék felállítá­sának szükségességét és tör­vényjavaslatot nyújtott be ki­sebbségi főiskolák felállítására. Persze, ezek közül a gyakorlat­ban semmi sem valósult meg. Egyedül annyit tudott elérni, hogy azáltala törvénybe ikta­tott rendelet elismerte az 1926- ig, Magyarországon szerzett diplomákat, ha (!) a román nyelvből előirt “Különbözeti vizsgát” az illetők “sikeresen” leteszik. Nem kétséges, Ihogy a kisebb ségek védelme nála csak a “humanista” szerepéiben való te»tszelgés volt, mert mint poli­tikusnak ebben a kérdésben az volt az elve: “Mindent megadni kulturális téren, de csakis kul­turális téren”, mert a politika önállóság, bármilyen csekély formában is, magában hordoz­za az elszakadás lehetőségét! Mibojr 1934-ben a románok­hoz önként csatlakozott erdélyi szászokat és a bánáti svábokat is elkapta a hitlerizmus szele, lorga lett a romániai antifa­siszta mozgalom szellemi vezé­re, s mint ilyen, még a kommu­nistákkal is összefogott. Köz­vetve résztvett öodreánu és a Vasgárda felszámolásában is, mert a más államokkal való összefogás következményeitől való avatiszti'kus félelmében azt vallotta, hogy a fasiszmus­­sal való szembenállásnak egyet len módja: a belső ellenállás fokozása. 'Lengyelország lero­­banása után rájött téves felfo­gására »Is mindent elkövetett a magyarokkal való megbékélés­re és összefogásra, de már ké­ső, mert az ulírainacionalista vasgárdisták Antonescu hallga,­­tólagíos (beleegyezésével, 1940. november 28.-án meggyilkol­ták. Kétségtelen, lorga tudomá­nyos és politikai működése teli van ellentmondásokkal — kor­társai ezt igy fogalmazták meg: “Iorgának mindenről két felfo­gása van”—, csak a kisebbségi kérdésben vallott nézetei mel­lett tartott ki mindvégig. Ép­pen ezért, egy pihantig sem csodálkozzunk rajta, hogy a vas gárdistáknál is szélsősége­sebben nacionalista és sovinis­"MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15." cím alatt jelenik meg a közeljövőben Aggteleky Béla szkv. altábornagy 'közel két évtizeden át tartó törté­­nelemk'utató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világ­­hábicrút. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és irányt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy an­nak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való meg­küldésével. ta kommunista románok, ami­kor ma ismét a “román törté­netírás atyja”-ként tisztelik, a kisebbségi kérdésben vallott “humanista” (?!) nézeteit egy­szerűen elhallgatják. A fentiek után nyugodtan el­mondhatjuk, (hogy Nicolae lor­ga halópiorábán % a magyarság egyik legveszélyesebb ellensége — mert azzal, hogy a tudósok tárgyilagos érvei ellenéire, si­került neki a müveit nyugati népek köztudatába belevinni' és szinte kitörülfhetetleniül rögzí­teni a dákoromán elmélet ha­mis fikcióját, mindenkinél töb­bet tett, hogy Trianonban a »győztes nagyhatalmak Erdélyt, a Partiumot és a Bánát két­harmadát Romániának ítélték. De azért is, mert Ceausesqu, ez a véreskezü kommunista diktá­tor, azzal, hogy lorga történel­mi fikcióit és tudatos hamisí­tásait politikai dogmává léptet­te elő és az amúgyis szélsősé­gekre hajlamos magyar nép lel­kében lorga nacionalizmusát soviniszta őrületté torzította, 7 valójában most az ő nevében és az általa félrevezetett sza­bad világ — különösen Ameri­ka — hathatós támogatásával irtják minden gátlás nélkül Er­dély, őslakos magyarságát, sem misitik meg, vagy sajátítják ki ezerévesnél is ősibb magyar kultúráját és történelmi múlt­ját. Az emigráció egyik legszen­tebb és legsürgősebb feladata s kötelessége, hogy semlegesítse Nicolae lorga szellemi fertőzé­sét a nyugati világban megaka­dályozza az ő hamis történelmi tételeit tüzön-vizen keresztül megvalósítani ákairó Ceauisescu magyarirtását. Roppant nagy ez a feladat, de a tét is »nagy: 2.5 .millió román uralom alá kényszeritétt magyar léte, vagy nem léte! Csikménasági. MEGJEGYZÉSEK: 1) Innen vettem át az lorga idézeteket. 2) Főbb munkái: a 10 kötetes román történelem és az Ottoman Birodalom tör­ténete románul, továbbá: Dooumiente Romanesti din orchivelie Biistritei, 1899— 1900. -Gecslhichte de rumiae löschen Volkes in Rahmen seiner Staat sbildutagen, 1905. — Geschichte des Os manischen Reiches 1908— 13. — Histoire des Rou­­mains de Transylvanie et de Hongrie, 1916. — His­­tlo-ire des Roumaims de la peninsula des Balkans, 1919.» — Droits des Rou­­-mains sur leur triroire natibnau unitaire, 1919. — A history of »Roumania, 1925. 3) Lásd Csikménasági: A ro­mánok már a magyar tör­ténelmet is kisajátítják magúiknak. (K.M.Ujság 75. Winnipeg, Man. 1976. július 16. okt. 3.) 4) (Magyar részről utoljára Domámovszky Sándor szállt szembe lorga hami­sításaival “La metlho.de his toirique M.N. lorga” (1938) a munkájában. 5) Teleky Fái ezt igy fogal­mazta meg: “Az egyes me­dencék. amelyeket a Duna összeköt, egyenként úgy földrajzilag, mini müvelő­­dóstörténetileg, úgy nép­­rajzilag, m:nt politikailag, vagy gazdaságilag, sokkal inkább akpcsolódnak Eu­rópának más tájaihoz, egységhez. A Dunaivölgy •bem egységet meghatáro­zó tényező, hanem tqbb egységet egymáshoz kap-5 csaló útvonal. Politikailag pedig a Donauraum nem tény, hánem elképzelés, a­­min nem egyéb, mint az a kérdőjel, ami .az Osztrák- Magyar Monarchia helyén maradt.” (1933.) Horváiui... (Folytatás az első oldalról) becsületes szerb iró, tudós, diák és ügyvéd van bebörtönözve mindenfelé. A belgrádi diplo­mácia a “horvát veszélyről” harsog, szerte a nagyvilágban, a nagyszerb nacionalizmusról és sovinizmusról azonban nem beszél senki. ÁRGUS — Párizs. Elhunyt özv. Mák Gáspárné Junius 114.-én 81 éves korá­ban elfhunyt a Winnipeg! (Miseri­­cordia Hospitalban Mrs. Eliza­beth Mák — Mák Gáspárné. Mrs. Mák 19!2'7-hen jött Ka­nadába a Nógrád-imegyei Pa­takról. Először Wellandon (Ont.) majd Reginán és Pun­­nichy, Sask.-ban laktak. A csa­lád 1943-ban a manitobai Lang­­ruth-ra költözött és ott farmer­­kodtak, egészen 1973.-ig. Fér­jét, Gáspárt, 1972-ben veszítet­te el. Azóta Winnipegen lakott. Temetése juniug 17.-én volt és férje mellé temették el a lángruthi Magyar R.K. temető­ben.-Gyászolják: fia Frank, menye Mary, unokái: Virgina, (Clare és Shelogh és» az »óhazában két fi­­testvére: Márton és Frank. Az !örök világosság fényes­­kedjen neki. Nyugodjon béké­ben! Rövid időn belül megjelenik SZELECZKY ZITA legújabb lemeze. Címe "Kis testvéreim, magyar gyerekek" A legszebb magyar gyermek­versek, altatódalok, mesék, — színes csokorban! Idegen iskolában, környezetben felnőtt gyermekeink a zenés mesék hangján, a mesevilág hangulatán keresztül szeretik meg szép anyanyelvűnket és válnak lélekben magyarrá! Tartalmában, művészi és tech­nikai kivitelezésben ugyan­olyan magyar és nívós lesz ez a lemez is, mint az összes, ed­dig megjelent Szeleczky lemez. Okvetlen rendelje meg minél hamarabb! A lemez ára $7.— lesz, de ha most, — megjele­nés előtt — megrendeli, akkor csak $8.25. Kezelési és szállítási költség $—.75, külföldre $1.50. Cim: ZITA LEMEZEK, 3475 La Sombra Drive Hollywood, Calif. 90068. USA. Töltse ki az alábbi megrendelőszelvényt s csekk, vagy money order kíséretében küldje el a ZITA LEMEZEK-hez, a megjelenéskor a le­mezt automatikusan megkapja. Ezennel megrendelem Szeleczky Zita “Kis testvéreim, magyar gyere­kek” c. a közeljövőben megjelenő lemezét. Kérek ________ darabot. Mellékelek a lemez árára $________ Postaköltségre $________ Adóra $ ______összesen $_ Kérem a lemezt a következő cimre küldeni: Név: --------------------------------------------------------------------­Cim: _____________________________ Város-------------------------------------------Állam Zipcode rábiban érkezők elviszik előlem a legjobb falatokat, amit csalá­­donninak szeretnék juttatni. No, Isten veletek lusta fiúcskák! igyekezzetek megjavulni, mert a semmittevésnek még sohasem volt jó vége! (Az »utóbbi mondatot már repülés köaben mondja, igy távolodik a hang, majd füttyre megy át.) FRIG1: (Hosszú csend után, mely alatt csak az erdő hangjait észlelni.) Pityu! »Menjünk haza! Én haza akarok -menni! PITYiU: Szó sém lehet erről! Nem! Nem! Maradjunk csak itt, ahol vagyunk. Én nagyon jól érzem magam itt. Azért vol­tam annyi ideig szótlan, mert éppein azon gondolkoztam, hogy nem, megyek »soha többé haza. Nem én! »Inkább nyeljen el a föld, minthogy megszegjem a szavamat! ((Borzalmas, földren­géshez hasonló moraj.) (Nyolcadik jelenet.) Nepomuk: Úgy? Akkor velem jössztök! Mindég keresünk jó erős munkásokat a bánya munkára. Mit gondoltok, hogy egész map tétlenül fogtok az erdőiben csavarogni? Mi? Előre! Indulj! (tasziigálja a fiukat, azok ímegsemi nyikkannak a rémü­lettől. Kis szünet után földrengésszerű rObaj jelzi, hogy a föld összezárult mögöttük. Folyósó akusztikája, légzésüket hallani, ahogy mennek. Elég hosszú onenetélés »után Nepomuk három hosszú, két rövid kopogás után -mondja:) Mindjárt ott leszünk. (Az előzőhöz hasonló, jelenet megismétlése, ajtónyikioirgás, csap­kodás, kf. akusztikával jelezve, hogy újabb -folyósón járnak. A fenti jelenet még kétszer megismétlődik. Az utolsónál mondja Nepioimuk:) Tovább! Tovább! (Hét gongütés után egy nagy nehéz ajtó feltárásának hangja, majd Nepomuk jelentése:) Bá­nyák -hatalmas fejedelme! Felséges királyunk, a te legfiatalabb szolgád Nepomuk, két iskollakeríilő fi-ut hozott eléd, bölc,s in­tézkedésedet várva. (Kilencedik jelenet.) KIRÁLY: Úgy? Miért nemi mondod kedves alattvalóm, hogy lusták az úrficskák, -miért szépited azzal, hogy Iskolake­rülőknek inevezed őket? Mi a neved te haszontalan? PITYU: A rettentő félelemtől hebeg: Pi-pi-tyu! ' — 16 — PITYU: Nfo! hahód! A tisztelendő úr mondta, hogy almát ettek, hát igy csak is ősszel törttén-hetet afmaérés idején. De hagyjál most Lacikám, mielőbb szeretném elvégezni- ezt az undok házifeladatot, (ajtó nyitása, csukása, csend.) (Negyedik jelenet.) PITYU: (Se ficoizás, se méhes. (Méhzümmögés távolról. Egy keringő méhecske hangja kis-éri zümmögésével, a további -szöveget. PITYU ásitozik) Auauau! Ráadásul még ez, a retten­tő meleg. (Ásít.) Nem jobb a szárnyas állatoknak? oda re­pülnek ahova alkarnak. Te oktondi! Mit keresel a szobámban ? Vagy -cisak eltévedtél? Na! Menj a dolgodra, oda ahonnan jöttél! Nemi takarodszi le, a toliamról! Csak ne. nyalogasd! Vagy azért teszed, mert szohiljas vagy? Ez nemi innivaló! A tollat, csak a tanulók bosszantására találták ki. (Ásít.) Jó pofa, vagy! IMost meg már füzeteimet szaglászod? Ha nem lennél méh, detektiv­­mefc hinnélek. Mit akarsz tudni? ... Az? ... Az egy vajfolt a füzetemen. -Miiért nézel rám olyan vádlolag gtombostünyi sze­meddel? Semmi közöd a dolgaimhoz, de ha annyira tudni: ákarod, tegnap óra alatt éhes lettem. Ettem. Bevajaztam. Kész! (Fel­­háboiio-ott zümmögés). Sose csóválgasd a fejedet. Az amit most olyan; gonddal Vizsgálsz, (Ásitva beszél!) azt diáknyelven úgy mondjuk, hogy szamárfül. De te- eizit nem érted! ... (Ásit, hosz­­s-zabb csend, a méh mászkálása hangzik a papírról.) Jé! Mi van a lábadon? Mii az a sárga? Tudom már! Virágpor. Jé, mennyi sok! Nem nehéz, -neked? (Méhzümimögéissel nemleges válasz hangzik.) Buta állat vagy! Minek dolgozol annyit? Én bizony nem tenném! Az» emberek elveszik tőled, amit te keserves mun­kával összehordtál. Rém buta vagy, de ami igaz, igaz, nagyon -csinos vagy. Karcsú, mint a lányok. (Ásit.) a szárnyad .. . ara­nyos ... rep» ... ősi. Oda re .. . pül-sz, ahová ... aka ■ • • arsz . . Dr. Fullánk: (ötödik- jelenet.) (A méhecske megszemélyesítője!) Ejnye! Ejnye! A kö­telesség elől álomba menekültél? Ez mégsem való. Ha én kis­fiú lennék, az én irkám ine-m lenne olyan, mint a tiéd! I»tt egy zsirfoit. (Mászkál a papiroson.) Ez, meg egy vajfolt. Emitt meg — 13 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents