Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-16 / 29. szám
6 Winnipeg, ‘Man. 1976. július 16. ORVOSI TANÁCSADÓ Mik azok az úgynevezett "májfoltok"! A közhit azt 'képzeli, hogy az, arcon jelentkezz szürkésbarna és néha sötétbarna és pirosa® gombostűié jnyi, iborsónyi és csersznyenagyságú foltok csakis a májbetegségeknél keletkeznek és leginkább a kezelhetetlen és igen veszélyes betegség,szakaszra jellemzőek. Miről is van valójában szó? A oholoasma, vagy az úgynevezett “májfolt” az arcon keletkező túlpigmentált terület, amely kizárólagosan nőknél észlelhető. Nap lény hatására ezek a hiperpigmentélt területek még markánsabban tűnnek elő és ezért nyáron és a napsütéses hó napokban sokkal job ban láthatóak, mint a ködös ősszel és tavasszal, vagy télen, amikor a napisugarak nem oly hatásosak. Leginkább a homlokon, az ajkakon é az arcokon helyezkednek el. Legtöbbször egyszerre több is megjelenik, szimmetrikusan áz arc mindkét oldalán, de előfordulhatnak egyedülálló foltok is. Keletkezésüknél bizonyos sze repük a napsugarakén kívül a női hormonoknak is van, amit abból is le lehet következtetni, hogy férfiaknál jóformán nem találkozunk e foltokkal. Gyakoriak a iclhiloasmák a menstruáció, terhesség és a szoptatás idején, amikor gyakrabban keletkeznek hormonális zavaróik is. E hormonok szerepe még nem teljesen tisztázott, de annál bizonyosabb. A “májfoltok” nem jelentenek komolyabb 'bajt, csupán kozmetikai problémákat vetnek fel. Igaz, hogy a májbetegségeknél, például májgyulladásnál, májzsugorodásnál, stlb. előfordulhatnak, de ugyanúgy keletkezhetnek májbetegség nélkül is, a fent említett hormonális kríziseknél, némely mérgezéseknél, különféle női nemi betegségeknél, például a méh legkülönfélébb megbetegedéseinél, stb. Nem kell e foltok jelenlétét soha lebecsülni és velük mielőbb fel kell keresni a kezelőorvos rendelőjét, hogy a kiváltó ok korai felfedezése és kezelése biztosítsa számunkra nemcsak a szépséget, hanem a teljes egésziséget és nem utolsósorban I az életet is. A májfoltok kezelése tehát 1 lényegében a kiváltó betegség teljes ,kikezelésében rejlik. Helyi kezelésként megpróbálnia t| juk a bőr sugarazását ultraibolya sugarakkal és higganyos kenőcsök alkalmazásával. Néha jót szokott tenni a nagy C vitamin adagok szedése, valamint a C vitamin tartalmú kenőcsök alkalmazása is és a kamilílateás borogatások. Őrizkedni kell tavasszal és nyáron a túlzásba vitt napozástól és ekkor jó a bőrt védőréteggel vonni be. Egy ilyen összetételűi védőréteg például a következő; Tannini 1,00, Zinici oxyd., Tallci aa 4,00, Vaséi. fi. ad 20,00 M.f. ung. E kenőcsöt bármelyik gyógyszertárban megcsináltathatjuk magunknak. Újabb adalékok a Kalangya történetéhez (Folytatás) AZ ONTARIO! "GYÜMÖLCSKOSÁR" (Canadian Scene) — A Niagara félszigeten levő Vinelandon van az ontarioi Horticultural Research Institute, amely az idén ünnepli alapítása 70. évfordulóját. Ném kis mértékben ennek az intézetnek köszönhető, hogy valóban “gyümöllesöskiosárrá” alakult át Ontarionak az a része. Sok olyan barackfajtát termeltek ki ott. ami Kanadából jutott aztán át más országokba. Az éghajlat, talaj és más kedvező körülmények tették lehetővé a sárga és őszibarack, szőlő ,cseresnye, alma, körte, szilva é& más gyümölcsök termelését. Éghajlati szempontból fontos azon a vidéken az Ontario-tó mérséklő befolyása. Mivel az ipar és a termőterületek telkesítése egyre inkább nyeli el a 'földeket a kutatóintézet arra törekszik, hogy Ontario! más területein is fokozzá a gyümölcstermelést. Ez annál is inkább fontos, mert Amerika, ahonnan gyümölcs importunk javarésze származik, már korábban közölte, hogy egyre nagyobb belföldi gyyümölesszükséglete. igy egyre kevesebbet tud külföldre szállítani. Az intézet kísérleti állomást állított fel büiineoe-ban, bár reményeit. aláaknázta az elmúlt téli nagy hideg, mely elpusztította a fákat, öt év munkáját. Az intézet igazgatója, dr. J. A. Archibald, azon munkálkodik, hogy intézkedés történjék a niagarai gyümölcstermő vidék minél nagyobb mértékű megőrzrésére. — közvetítés. A titkárnő odaszól a főnökhöz: —- Főnök úr, a kedves felesége van a telefonnál és szeretne önnek egy csókot küldeni a telefonon át ... — Jó, jó, de most nem érek rá. Vegye át és később átadhatja ... A magas hegyvidékek és az egészség ji Az ’orvostudomány most világszerte igyekszik felfedni a földrajzi viszonyok és az egészség, valamint a betegség közötti összefüggéseket. A geruotológusqík bebizonyították, hogy az élet hosszabb általában a magas hegyvidékeken, mint például a Kaukázusban, Középamerika és Pakisztán, Nepál ínagas'h eg y1 v id é'ki körzeteiben, ben. Tehát ebből is nyilvánvaló, hogy a tenigerszint feletti magasság hatással van az egészségre. E problematikával szervezetebben jelenleg a Szovjetunióban foglalkoznak, ahol a magashegyvidéki környezetet felhasználják egyes betegségek gyógyítására. Különösen egyes vérszegénységek kezelhetőek jól a magas hegyiek között, különösen a 3,000 m. magasságú hegyek között. Némely betegség viszont a magas hegyvidékekben romlik, különösen a szivbetegségék, légutak betegségei. Az egészséges embernek is szüksége van. egy jó pár hétre, hogy hozzászokjon a ritkább levegőjű, magashegyvidéki környezethez. A magas hegyvidékek levegője ritkább és ezért szaporább légzésére ösztönzi az emberi szervezetet, valamint meggyorsítja a pulzust is. Azok nál az embereknél, akik lhuza: rnosább ideig tartózkodnak a magasabb vidégeken, jelentősen megiszaparodmak a vörösvérsejtek, amelyek a normális köbmiüméternyi vérben mintegy ötmilliónyi mennyiségben vannak jelen, de a magas hegyvidékeken eléri a 7-8 milliónyi értéket is. A magas hegyvidékeken tisztább a levegő, pormentes és itt ezért jobban érvényesülnek az ultraibolya isugarak. Itt szárazabb' a levegő és ezért nagyobb a test folyadékvesztesége kipá-FIGYELEM! ADÁSAINK IDEJE ÉS HULLÁMHOSSZA MEGVÁLTOZOTT || HALLGASSA! ] AZ ONTARIÓI MAGYAROK §E legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: EE ONTARIO MAGYAR KAÜGJÁT j Melyet április 3-tól minden kedden este 6 óra 5 perc- == tői sugárzunk Torontóból a CHIN.-FM. Nemzetközi — Rádióállomás 101-es hullámhosszán. EE iMiimden kedden este 6 'órai 5 perctől jelentkezünk a j== Magyar Szivek muzsikájával és a magyar szellemer- E= kölasi értékek őszinte tolmácsolásával. ~ Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi SE: WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa, MÁRFI M. Lóránt. Rés. Ph. 284-4383. = HALLGASSA Ü ONTARIO MAGYAR HANGJÁT | Hirdetések és üzenetek felvétele: == STUDIO WEIST HILL, 290 Mornin,gside Ave. No. 417 == WEST HILL. — ONTARIO. MlE 3E9. == Hungarian Radio-Ontario IVW var Hangja g Márfi M. Lóránt = Ida van kész kritikája, juttassa el hozzám. Bármi is legyen. 'Csak a nívója feleljen meig. Könyvet, bárhogy is szeretnék, nem tudok küldeni. Nelm .kapunk külföldről. Nem vagyunk fontosak. Csak vajdasági skri’bi-erek. Kedves Barátom! Köszönöm lelkes és huzditó sorait, melyekre sok mindenféle elfoglaltságom miatt, csak most válaszolok. IMiár cseppet sem tördöm Huszár és a becskerekiek támadásaival. Csináljanak, amit akarnak. Csak pusztítani tudnak s gáncsolni. Koimiszak, rossz szivüek azok a néhányan, akik tapsoltak a Tűikor alaptalan cikkeinek. Novelláját továbbítottam szer kesztőtársaimnak, meid én többet semmit sem akarok egyedül intézni. A karácsonyi számot már teljesen együtt csináltuk. A novemberi még javarészt az én telkemet nyomja. -— Kényszeritettek, hogy a nívó rovására koncessziókat tegyünk a közönségnek. — Novellája sorsát újból megsürgettem. Mit írjak? A Nagy Magyar Télről, mely oly csúnyán és reménytelenül szakadt reánk? Csak arra kérem, , hogy ne aludjék ki Önben sem a szeretet, mely egyedül fog még bennünket össze ,ebben a behavazott világban. Isten Vele. Nagyon igaz barátja: Szirmai. Növi Vrbász, 1933. dec. 17. Boldog karácsonyi ünnepeket talán nem is kívánok. Oly megrenditően markol szivembe az emberi nyomor. * * * i Kedves Czakó Barátom! Novelláját -— sajnálatomra — vissza kell küldeni em, mert bírálóbizottságunk egyhangúlag gyengének s igy leköiziésre alkalmatlannak találta. Fáj, hogy éppen legmagyarabb érzésű nőtársammal kell ilyesmit tudatnom, de semmi értelme a hazug titkolódzásoknak. Ma,amikor a Kalangya fennmaradásáért élet-halál harcát vívja s állandóan szemben áll a rosszakaratú támadásokkal, melyek különösen az elnéző, pajtáskodó kritika -miatt érik, kétszeresen vigyáznunk kell a! szellektálásnál. iHojgy mégis enyhítsek valamit az ügyön, rámutatok novelláinak hibáira. A történet nem igazolja önmagát, nem igazolja szükségszerűségét. Ön nem tud meggyőzni árról, hogy a veronálos öngyilkosságnak be kellett következnie:. A vég különben is suta, kidolgozatlan. De mindezt nem látja, nem érzi. Újabb időben teljesen absztrakt világiba zárta magát. Minden írása tisztán értelmi munka. A- gyionmagyarázza g agyonbölcselkedi a történetet, ahelyett, hogy törtémtetne. Tudja, hogy mmioro. van szüksége s az eszétől kér tanácsot. Mi a szív hangját is hallani szeretnők s talán elsősorban. Mi nemi preparátumokat akarunk kapni, nemi értelmi feladatok megoldását. 'Szeretnők, ha újra viszszatérne hangban és melegségben az ,első versekhez, hogy újra itt láthassuk folyóiratunk h asábjaih. Igaz barátja: Szirmai. Növi Vrbász, 1934. jan. 26. * * * Kedves Barátom! Bocsásson meg, hogy soraira csak most válaszolok. De alig van időm levélírásra. iStádler-kritikája, mint Írás nagyon szép és nívós s éppen azért, ha nézetét nem is észtjük, az én Stádler-kritikámnial együtt a februári számba osztottuk -be. Nagyon szívesen ven nők, iha hasonló szintű Írásokkal a jövőben is felkeresne bennünket. Megnyugtató, bogy kritikám nem váltott ki Önből is — másokhoz hasonlóan — ellenséges érzést. Ez objektivitása mellett tesz tanuibizonyságot, aminek csak örülni tudunk. Nagyon szeretnők, ha a nívóért folytatott harcokban és a bennünket érő igazságtalan támadásokban, nyíltan is mellénk állana, azokkal szemben, akik semmiféle kritikát sem tűrnek. Novelláját nagyon nehéz lesz átdolgozni. ön mostanában kontemplativ hangulatba került s inkább filozofikus irányba terelődött. Az ön írása pedig zaklatott idegállapotot kíván. Újból; a régi Kalangyákat böngészvén, sajnálattal kell megállapítanom, hogy mennyire hiányzik közülünk a régi Czakó, a költő. Április hó 5.-én, vrbászi felolvasásunkon találkozni fogunk. Szeretettel üdvözli igaz barátja Szirmai. Növi Vrbász, 1934. febr. 17. iNagyon szeretném, ha felvehetnem Önt is a Tanú c. magyarországi, kritikai folyóirat egy tintafolt. Ó! Ó! A mi kis sejtvárunkban nincsen ilyen tillsztátalanság. Csak rend és ennek alapja a kötelesség! (Felháborodottan zümmögve járkál. A zümmögése átmegy egy iskolaiiasengő hangjába. Zűrzavaros utcai lárma hangja. Pityu, lihegve szalad. Autó, villamos, járókelők hangja!) PITYU: íNa én jól nézek ki, mindjárt nyolc, óra van, s még legalább' két -percre van szükségem, hogy az, iskoláig elérjek.. Megint elkések! (Hatodik jeleneit.) ERIOI: Szervusz Pityu! Te is elkéstél? (Együtt szaladnak tovább.) -Mindennek a sok kirakat az oka. A játék, meg a papirüzletek, ahol olyan sok szép dolgot árulnak. (Lihegve együtt szaladnak.) Nemi tudom megállni, hogy ne nézegessem egy kicsit a sok szép holmit. (Még jobban lihegnek) Ma megint bezár a tinitó. (Valakinek néki mennek az utcán. i(Bo-bo-biocsáhat! (Tlovább szaladnak!, megint neki mennek valakinek.) Nem tud vigyázni? FRUCI: Bocsánatot kérünk! (Pityut vádolva.) Te voltál a hibás! (Az; utca zaja fokozatosan halkul, beérnek az iskolaudvarra, lépcsőin mennek felfelé, mindég gyorsabban. Az osztályok egyetemes zaja hallatszik a tantermekből. FRUCI: Már elkezdődött a tanítás! Én ném merek bemenni! PITYU: Én sem! (Mennek visszafelé a lépcsőin. Kimennek a kapun, az, utcai zaj mindég közelebbről hangzik, vontatottan beszélgetnek. Az utcai1 iz,áj fokozatosan 'gyérül a beszélgetés alatt egészen addig, miig az erdő hangjába olvad. ERIOI: Pityu! Kikapsz otthon? PITYU: Hát ... és te? 'FÍR1ICI: Mondd Pityu, tudod te azt mi az derékszíj? PITYU: (Érthetetlen számára.) Nem, nem tudom! lERfCI: Nem? Akkor ne is akarj vele közelebbről megismerkedni! PITYU: Van egy jó tippem! Menjünk a kis erdőbe. Nem is hiszed milyen jó ott. Nem kel a padiokban szorongni, mint az iskolában. Ilyenkor az erdei cserjéken még ott ragyog a harnmtidsepp, a méhek, a lepkék üdítő itala. A napsugár tisz— 14 — tán, tündökölve törik meg, rajta, s visszaverődik a szivárvány színeiben. Ezt szeretem én Frici nézegetni, nem azt az unalmas iskolát. Többet ér ez pajti még) a könyveknél is, pedig lolvasini nagyon szereitek. ERIOI: Én is szeretek olvasni, de először a leckémet tanulom meg. Ha nemi gondolunk a Ikiöteleségünkre és iskola helyett az erdőbe járunk, hová jutunk igy? Én nem akarok suszter lenni, mint az apám. Utálom a csirizszagot, meg az ócska, •büdös cipőket . Brrrr! PITYU: (Hahótázva nevet.) Ugyan Eriéi! Te is csak suszter leszel, imiint az apád, ne csinálj magadnak légvárakat, ahogyan a felnőttek a füstbement terveket nevezik. A susteirsághoiz, nem ke© hogy kanállal edd a tudományt. (Hencegve!) Nekem, 'elég gazdagio-k a szüleim, igy nincsen szükségem arra, hogy tanulják. Elég, -hogyha sok pénzeim lesz mindég. FRICI: Ne beszélj ilyen zagyvaságokat Pityu! Munkátlanul élni? Ki hallott még) ilyet? Az erdő hangjai felerősödnek, egy sárgarigó, egészen a közeibe fütyöl.) PITYU: Vagy tudod mit szeretnék? Madár leinni! Az egész nap, csak ide-oda száldos. Kutya baja sincsen, s ami a fő nem kell tanulni neki. Eh! Úgy unom már a gyerekéletet. Feküdj le ide mellém a jó püha mohára, s in© törődjünk semmivel! (Rigó fütty, egészen közelről.) FRICI: Csodálatosan fütyöl ez a sárgarigócska. PITYU: (Lustán, ásitozva.) Engem már az -se érdekel. Ne törődj vele! Az is csak az általad lenézett semmittevők nagy családjába tartozik! (Asitiotzik.) ((Hetedik jelenet.) Sárgarigó (Énekel): Úgy,? Ti csakugyan azt hiszitek, hogy semmitevő vagyok? Tévedtek! Én nem vagyok olyan naplopó, mint ti! Az a dal, amit az előbb hallottatok a reggelinért szóló bálaimám volt. Most pedig megyek tovább; a napi dolgaimat végezni. A párom a fészkünkben ül négy gyermekünkkel, akik lolyan .gyengék és fiatalok még, hogy nem vehetnek részt a munkában. Amíg megerősödnek teljesen, addig nekünk szülőknek kell ellátni őket. De megyek tovább! (Sietnem kell gyermekeim számára az ennivalót összegyűjteni. Hatalmas étvágyuk van! Ha a kora reggeli órákban nem igyekszem, a ko— 15 — előfizetőinek névsorába. A Tanú négyszer jelenik meg. Rendes ára 3.50 pengő, de zárt borítékos csomagolás mellett annak duplája. Kérem ,értesítését. * * * Kedves Barátom! Nagyon jól estek sorai'. Különösen jól a sok támadás között. Hiszen még Cziráky is igv beszél rólam a hátam mögött: csak az a Szirmait ne lenne a Kalangyánál. Pedig róla Írtam legmelegebb' kritikámat, ha nemi is hízelegtem néki. Ma újból nékem rontott Ambrus. Hazugságokkal! Mindent letagad. Persze női tanukat nem idézhetek meg. Ez az ember a legnagyobb dilettánsok egyike. Versei utánzatok és utánérzések. Lehet, hogy ki fogok egyszer tálalni. Sejtenie sincs a nyelv élő, folyton fejlődő voltáról. Sejtelme se a szavak értelmének tágithatásárói, amit ő kerékbetörésnek nevez. Mellékesen megjegyzem: & Kalangya szerkesztésére pályázott! S azt is, hogy Babitsot nem, tartja írónak, Kosztolányit költőnek. A nagy emjber! Nem szabad haragudnia, de versét, bár poétailag erezett, nem közölhetem le. Tudja: mi járna érte. Kritikákat kérek Öntől. Azokban jóval erősebb. Könyveket nem tudok adni, mert mi se kapunk, minden sürgetésünk ellenére sem. Csak amit hébe-hóba megveszünk, vagy itt-ott kölcsönkérünk. Ez a helyzet. Mivel a Kalangya ma Magyarországon mintegy 30 első helyen fordul meg, Kende nem hinném, hogy az idézeteket fordításban is közölni fogja. Én mindenesetre proponálni fogom, ugyanúgy a Szentelekytársaságra vonatkozó javaslatát is. iSzeretettel üdvözli és kéziratait mindig örömmel várja igaz barátja: Szirmai. Kísérelje meg a kötötteibb versformákat! * * * Kedve® Barátom;! 'Nem minden szorongás nélkül irom e soraimat. Nem fogom-e megbántani, akaratom ellenére is, holott, mint gerinces és igaz magyar irókollegát — dr. Farkas, dr. Stern, dr. Adorján, Herceg ég Tóth Bagi István mellett a legtöbbre becsű löm. Kérve-kérem, hogy ne haragudjék reánk. Kendével együtt kétszer is átvettük verseit, de ellenségeink folyton készen álló támadására való tekintettel, még; kivételből sem közölhetjük le. Nem rosszak, de nem készek s nem eléggé tömörek. Pedig a hangulatuk szép és rokonszenves, mintahiogy egész lelkivilága is csak szimpatiku lehet. Szeretném, ha legyőzné csalódását és keserűségét s a régi, baráti békejobbot nyújtaná nékünk. Ismét az a véleményem, hogy ön kontemplálódó hangulatba került, mikor a regény-próza, vagy kedvenc kiélési formája, a kritika sokkal jobban ki tudná fejezni gondolatait. — Miért nem küld nékünk ilyen írást? Igaz barátja és tisztelője Szirmai. Növi Vrábász. 1934. máj. 16. * * * Kedves Barátom! Igazán nem tudom: mit csináljak már, hogy meg ne sértődjenek egy-egy szavamért, jelzőmért, vagy mfegjegyzé,sémiért, melyet a tiszta objektívig ás s a legbecsületesebb szándék adott szájamba. (Ma pl. már Mentor is azt veti szememre a Reggeli Újságban, hegy kár szembeálliitanom a vérbeli írókat a dilettánsokkal, miután ez megkülönböztetés nálunk tényleg nem jogos. Elismerem, de mi történnék akkor, ha a tehetségesek és a tehetségtelenek tájboráról beszéltetni volna? . . . Amire gondoltam. (Most Ön is visszadobja felem a törpe tehetség szót . . . Istenem! — hát lássuk már be végre, hogy nálunk egyáltalában nincs nagy tehetség, jesak közepes, vagy még az sem — tehát törpe, szemben a tehetségtelenek hadával. Én is alig: állok önnél magasabban! De van bennem annyi alázat, hogy lehajtsam a fejemet, ha egyik, vagy másik író társam azt mondja: Te, ez igy nem lesz jó. — Szeretném, ha beszélne Radóval, Kendével, Herezeiggei, hányszor változtattak ők Írásaikon egy-egy indokolt kritikai megjegyzésemre— s bizony nem egyszer irtani át én is egy-egy cikkemet, ha utólag rájöttem gyenge voltára. — Lássa be, hogy nem tehetek mindenkidnek eleget, iha igazán nívót akarok. Ebiben önöknek is segiteniök ke® — engedmémények árán is. Amit irtani, be/Cisületesen úgy is éreztem. Higy je el, hogy másfél 'év óta már tízszer lemondtam a szerkesztésről, csakhogy megszabaduljak végre az idegeimet tönkretevő, örökös irói rosszakarattól, gáncstól' is egyéb mástól, de Kende nem engedett ki. Pedig jobb lenne imi, mit felőrlődni egy nagyobbrészt öszvéresökönyösiségü had ellenállása közepén. Igen, megállapítottam, j hogy Ön kivételes képességei- I vei — s mert becsületes, objek| tiv szempontúk — alkalmas len t ne kritikák órására, amit öklaj tánsan bizonyitanak ma irt le| veiének — kritikai lelkületre | valló, nem mindennapi megjegyzései is. (Nincs időm, hogy pontosan jellemezzem lelkiületét, mely sorai közül felém tárulkozott.) Talán szóval inkább. Legjobb lenne ezért is, ha most vagy- még inkább jövő vasárnap átrándulna hozzám vendégségbe. Ugyanakkor magával hozhatná említett novelláját Is, mely nem volt kezemben. Anvnyira sietek, hogy levelem elmehessen, hogy nem irhatok az zai a precizitással, mellyel szeretek. Szirmai. Higyje el, hogy már nem a lelkesedés tartja bennem a ezer kesztői lelket, hanem tisztán a kötelességérzet. (Folytatjuk) SíOKROOIVf EQUIPMENT LOAN SERVICE G-2 az itt élő embereik, mint a síkságok emberei. A modern orvostudomány felhasználja a magas hetgyvidékekek különös szanatóriumok építésére, amelyekben különféle vérszegénységet, idegbetegségeket és allergiás betegségeket kezelnek eléggé nagyi 'Sikerrel. Végezetül csak annyit, hogy a maga® hegyvidékek Gyógyászati jelentősége manapság már nem vitás, de teljes kiaknázása még csupán kísérleti stádiumban van, amit nem szabad szem elől téveszteni, amikor erről beszélünk. MUDr Juhász István, Tiszacsernő. rolgással és izzadással, ami | meggátolja a magas he'gyvidé- j ken lakók elhízását. A 'magas hegyvidékeknek tehát fogyasztó hatása is van. Itt alacsonyabb a légnyomás, kissébb a föld vonzása, könnyebbek a mozdulatok, könnyebben mozog az ember és az állat. Hogy a szervezet több oxigénhez jusson, meggyorsul és elmélyül a légzés, kitágul a méhkas és a rekeszizom is nagyobb kilengéseket végez, ami növeli a tüdő térfogatát, vitális kapacitását. A magas hegyvidékek lakosságának1 szélesebb a mellkasa, fejlettebb a rekeszizma, de egészében véve alacsonyabbak
