Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-02 / 27. szám

ŐRSÉGI: A laiin mise népszerűsége (Folytatás!) IA. latin istentiszteleti nyelv betiltása a magyar kisebbségek fennmaradása szempontjából e­­giyenesen katasztrofális. Gon­doljunk csak a magyar plébá­nia néltíülli, vegyes lakosságú helységekre, aihol azelőtt a sem légies latin nyelvű misét nem lelhetett az elszlávositás szol­gálatába állítani Az élőnyelven mondott mise messzemenő el­nyomási, visszaélési lehetősé­get nyújt, méghozzá a jogsze­rűség látszata alatt. A qseh­­tótoknak tehát kimondottan ka pora jött a latin mise eltörlé­se. Annál is inkább, mert a so­viniszta tót egyházi (hatóságok már negyvenöttől kezdve min­dent elkövetnek, (hogy a ma­gyar szót a templom falai kö­zött is elnémítsák. Kereszté­nyekhez nem illő céljuk érde­kében a magyar papokat tót anyanyelvű hívek közé küldik, hogy szószékükön a gyűlölkö­dő Hlinka páterhez (hasonló, j fanatikus tót lelkészek foglal­ják el. Közismert, hogy már, év­tizedekkel az új szertartás be­vezetése előtt, kezdték a tót nyelvet ráerőszakolni a magya­rokra az egyházi élet olyan te­rületein, aihol sohasem volt kö­telező a latin, mint az imádság, imakönyv, egyházi énék, prédi­káció, hitoktatás, stb. Elképzel­hető, hogy a Vatikán ötícsomiki­­tó, balkezes újításai révén, a gzlovákizálást ma még nyíltab­ban a törvényesség leple alatt végezhetik, a szemináriumok­ból pedig már alig kerülnek ki magyarul tudó ujmisés papok a cséh-tót elnyomás következ­ményeként. (Lásd a KMU 1975. szept. 12. számában: “Hozzá­szólás' a felvidéki helyzetjelen­téshez’’ c. cikket.) Van igazság abban az érve­lésben is, miszerint Isten sza­bad ege alatt, pap nélkül is le­het imádkozni. Megkapóan ér­zékelteti ezt a jelenetet a pá­rizsi Louvre “Angelus” című festménye, házaspárt ábrázok va, amint napi munkájuk vé- 1 géziével, az esti haranigszó hal­latán, imára kulcsolja kezét a mező kellős közepén. Viszont azt is tudomásul kell venni, hogy a változatosságra törek­vő emberi természet rr>"att, á vallásos lelkűiét ébrentartásá­ban, kezdettől fogva irányító szerep jutott (pl. a szumirok­­náfi, babiloniaknál) a külsősé­geknek, ceremóniáknak. A tradicionális ták> áldozat­­készsége folytán, miniden na­gyobb városban mondanak tri­denti szertartása másét, amely nemcsak a latin nyelv, (hanem ritmusa, tartalma (imádságok) miatt is eltérő. Tehát nemcsak a latinról van szó. A mise li­turgiáját is megváltoztatták. Egyik legszembetűnőbb válto­zás az, hogy a pap nem háttal az oltárnál, hanem a hivefc fe­lé fordulva, asztalnál mondja a szentmisét. Eltávolították az áldoztató rácsot a szentélyből, az ostyát az áldozó kezébe és nem a nyelvére teszik. A litur­gikus visszaélések egyike a békességet kifejező jelképes ö- Més és csókváltás a miséző és segédei között. A misemondás­ba bevonták a világiakat isi. Az általános fegyelem és vallásos­ság rovására eltörölték a böj­töket és bizonyos ünnepeiket. A fegyelem lazításával a mos­tani liberális pápa és elődje, sátáni erőket szabadított az egyházra, amelynek “haladó” papijai nem annyira a lelkek üdvösségével, mint inkább a “carpe diern” (élvezd a napot} élvhajhászó elvének érvényesi­­tésével törődnek. Tisztelet és elismerés illeti a magyar diasz­póra papjait, akiknek többsége hivatása magaslatán állva, nem téveszti szem elől magasztos feladatát. A belülről és felülről jövő züllesztés jellemzésére —- a rengeteg eset kiözü — elegendő a Toronto melletti augustiniá­­nus-rendi kolostor priorjának bátor hangú sajtó-nyilatkozatá­ra hivatkozni:. “A püspökök túl messzire mentek haladó módszereikkel a II. vatikáni zsinat óta. Megingatták a ka­nadai egyházat, de különösen a szerzetesrendeket.” Az egyhá­zi felelősek bűnös vüágiassá­­gára utal az egyre csökkenő papi hivatás keserű vádjának említésével: “Hogyan várhat- ] juk a szülőktől, hogy fiaiknak az Egyház szolgálatát ajánlják, amikor nem kapnak félre-nem­­órtlhet útbaigazítást a vezetők­től?” — Elmondta azt is, hogy az esztelen újítások következ­tében támadt zűrzavaros hely­zetben egymásután távoztak renldtársai, úgyhogy az elmúlt 10 éVi alatt, feléire csőidként rendjének létszáma. A kanadai pjülspöiki kar (lelki életet és val­lásosságot negative befolyáso­ló) intézkedéseit kifogásolva, ismerteti azokat a bomlasztó okokat, amelyek; a laikusok! fi­gyelmét sem' kerülték el. Hosz­­szadalmas lenne ezek teljes fel­sorolása. Közülük csak “a pa­pok és hívek fegyelmiének la­zítását, a hívek1 leiikiisimereté­­nek megzavarását, továbbá a bizalmiuk megre üdítősét” idé­zem a torontói rendfőnök idő­szerűi panaszainak hosszú lis­tájáról. (“Reformist bishops blamed for monastries’ prob­lems” — The Globe and Mail, Toronto, 1976. március 11.) Világszerte erősödnek azok a mozgalmak, amelyek a tri­denti latin mise fenntartását tűzték ki célul. Legjelentősebb a franciaországi Reformellenes Liga, amelynek1 élén Georges Nantes abbé áll. Ez a .harlcias liga “eretnekséggel vádolja a pápát, aki a ikoimmuniamus, bud/hiztaús és mohamedániz­mus érdekében száll síkra”. Angliában Father Oswald Ba­ker falusi plébános ellenállá-a vonta magára a világ figyelmét. Őt is megfosztották plélbánosi rangjától és állásától, de meg­engedték, hogy továbbra is la­tinul celebrálja a misét. Az új mise bevezetését egyenesein a­­posztáziának (hitbagy ásnak) tartja. Azt is megértük, hogy a hi­vatalos egyházi körön nem az újítókat, hanem azokat üldö­zik, akik a régit tekintik sért­hetetlennek, ami négy évszáza­da volt érvényben. Ilyen sorsra jutott Montreal egyik francia plébánosa, akit érseke megfosz­tott tisztségétől, mert nem volt hajlandó az új misét bemutatni. Híveinek egy részével a tridenti zsinat által 1570-ben jóváha­gyott latin misét ismeri el örök érvényűnek. Az érseki végzést a páphoz megfellebbezve, nem akart távozni a plébániáról, a­­honnét karhatalommal lakol­­tatták ki. Köziben a világváros angol és francia sajtója oldalas tudósításokban számolt be a régi rend és egyházi tisztesség mellett, emelt fővel kitartó plé­bános elleni hajszáról. Az egyik helyszíni riport szép latin cím­mel jelent meg: Servusi semper fi'delis in Domino confidet. (A mindemkor hűséges szolga bízik az Istenben.) A tekintélyes reg­geli lap így összegezte monda­nivalóját: “'Sok katolikus sze­méiben Norma ndim atya hőssé magasztosul”. Kilakoltatása előtti napokban a plébánia emeleti ablakából latinul mondott szentmisét több száz főnyi hívőnek, akik a decemberi téli hidegben meg­hatva hallgatták a járdán. Franco spanyol nemzeti bősről gyászmise keretében emlékezett meg spanyol, brazil és csilei résztvevőkkel. Norman din abbét nem, hagy­ták el hívei, akik a hagyomá­nyos szentmise védelmére szer­vezetbe (Mouvement pour le Maintien de la Liturgie Romai­ne Traditionnelle) tömörültek. Latin nyelvű szentmise áldo­zatot a montréali Német Ház egyik/ termében mutat be. (Há­romszor minden vasár- és ün­nepnap.) Karácsonyi éjféli mi­séjén nem kevesebb, mint nyolc száz hivő ünnepelte a Megváltó születését. ('Canadian Scene) — A Pub­lic Library Systems of Metro­politan Toronto-ba “beszélő ikönyvek1” állnak azok rendelke­zésére, akiket valamilyen testi fogyatékosság: rossz látás, rokkantság akadályoz abban, hogy rendesen olvassanak. Sok angol és francia nyelvűi könyv között válogathatnak és van, ha nem is nagyon sok, olasz és spanyol nyelvű is. A könyvtár a maga részéről arra törekszik, hogy megszervezze ezt a rend­kívül fontos szolgálatot más nyelvekén is. Ez a “beszélő könyv” tulaj­donképen nem más, mint egy “magnó”, amire hivatásuknál fogva jó, érthetően olvasók, re­gényeket vettek feli Persze, sok minden más is rendelkezésre áll Shakespeare-től Agatha Chris­­tie-ig. (Még a hires színész, Christopher Hummer is olvas, James Hilton “Goodbye Mr. Chips” eümü könyvét olvassa fel. A “'beszélő könyvek” M is kölcsönözhetők, kérésre ház­hoz szállítják. Aki igénybe akar ja venni ezt a szolgálatot, tele­fonáljon erre a címre: Talking Book 'Service, 962-0065. Multikulúrális színházi teszlivál Winnipegen (iSpecialy to Canadian Sce­ne from the Department of the Secretary of State.) — Julius 12 és 31.-e között lesz Winni­pegen a Third National Multi­cultural Theatre fesztivál. Az elsőt Ottawában tartot­ták, a National Arts Centre­ben, 1947-ben, a másodikat pe­dig Quebecben, a múlt eszten­dőben. A szervezők hat csoportot választottak ki. Ezek — vasár­nap kivételével, — minden nap előadást tartanak a Manitoba Theatre Centre-íben. Az elő­adásokat a 'különböző nemzeti - ségji csoportok művészei, ama­tőrjei mutatják be. Lesz előadás a gyermekek­nek! is. Az erre a célra külön­legesen alkalmas darabbal — egész Winnipegen — bejárják a parkokat, kórházakat, a fesz­tivál tartama alatt. Azt tanul­ják meg belőle a gyermekek, hogy türelmesnek kell lenni a­­zokikal, akik más csoportokból Származnak, mint ők. — Hírek a világ minden Iájáról A f egy házban megkereste i leánya hozományát. Andeuicci Attillio, akit felesé­ge meggyilkolásáért a monte­­videoi fegyjházba zártak, élt a fegyházigazgatőság amaz en­­gedelmével, hogy amennyire le­hetséges, kereskedelmi tevé­kenységét a fegyháztól is foly­tathassa. Nehány esztendei rab­­! ság után már megszerezte az anyagi eszközöket, amelyek se­­gitségévei leányát előkelő ko­lostorban neveltethette. Amikor leánya tizennyolc esiztemdos lett, eljegyezte magát a város esg.yik tisztviselőjével, akinek a fegyenc-após átadta a haimikic­­ezer ipezot tevő hozományt, a­­melyet a fegyháteban megtaka­rított. Az ifjú pár az esküvőt arra az időre halasztotta, ami­kor Andeucci elhagyja a fegy­­házat. A megszakított előadás. Ez volt a címe annak a da­rabnak, amelyet .egy belga szi­­n'észtrupp előadott, amikor a franciák 1747-ben Brüsszelt megszállották. A darabban elő­fordult egy jelenet, amelyben az egyik színész összeveszett a isugóvail. A veszekedést olyan természetesen, mímelték, hogy a kormányzó képviseletében megjelent vezénylő tábornok, aki nem ismerte a darabot, fel­háborodásában kiroihant a pá­holyából és a veszekedő párt az őrséggel a fogházba kísértette. Csak amikor arról értesítették, hogy a jelenet a darabhoz tar­tozik, nagyon meg volt rökö­­nyödve s még inkább kellemet­len volt számára, amikor a kor­mányzó, aki egy másik estén maga is megnézte a darabot, a kifogásolt jelenetnél mosolyog­va megkérdezte a mellette levő tábornokot, hogy nem volna-e kedve a beavatkazást megi. un­téin!? Vallomás a holdvilágban. Filadelfia közelében: egy Roo­­per nervü egyént gyilkosság gyanúja miatt elfogtak. Rooper konokul tagadott és noha nem tudott kifogástalan alibit (bizo­nyítani, az ügyészség mégsem tudta magát elhatározni arra, hogy a villamoss zákbe juttassa. Egy detektív ötlete végre bizo­nyosságot hozott a homályos ügyibe. A foglyot egy éjszaka elvezették a gyilkosság színhe­lyére. Holdvilágos éjszaka volt, a jelemvoltak arcvonásait jól fel lehetett ismerni. Roopert odaállították a fűzfa melle, a­­mölynek tövében akadtak rá a megyilkoltra sí újból vallatni kezdték. Roopemök egyszerre kidülledtek a szemei, torkából vadállati ordítás tört elő. “Hogy kerülsz te ide újra?” kérdezte a meggyilkoltat, akinek alakja a bírósági személyek csoport­jából feléje tartott. A valóság­­ben azonban a detektív jelent meg a halott maszkjá­ban, akihez termetre is hason­lított. Erre megtörtein: vádlott már a gyilkos, aki ellen már kiűzték a főtárgyalást. Alfonz király és a jósnő. Nemrég meghalt Donna Theodora ismert spanyol jősnő aki már négyéves korában ne­vezetes volt arról, hogy beteg­ségeket tudott gyógyítani. Leg­nagyobb diadalát azonban a niapon aratta, amelyen a királyi udvarhoz hivatták, hogy meg­­metse az; akkor kétéves Alfonz király életét. Ez sikerült isi a jóisnőnek, aki még két hétig * maradt á királyi kastélyban, míg a gyermek teljesen felgyó­gyult. Nem fogadott el pénzt, csak arra kérte az udvart, hogy engedjék meg, hogy a szegény lakosságot továbbra is gyógy­kezelhesse. Később felfedezte azt a tehetségét is, hogy tele­­pathikus utóm gyógyíthat. Ho­noráriumokat csak gazdag pá­ciensektől fogadott el. Jövedelmező álom. Wilson M. Richard los-ange­­iesi sporttanitó autója összeüt­között Leitern Frank los-ange­­leisti kereskedő autójával. Az ősz szeütközés, amelyben egyéb­ként egyikük se szenvedett sé­rülést, Leitern hibájából tör­tént. Az izgalmas eseményre következő éjszakán1 a sportta­­nitónak gonosz álma volt: ál­mában újra átélte az összeüt­közést. A lidércnyomás oly erős volt, hogy a sporttanitó föléb­redt és izgalmában nekiiroihant az ablaknak s annak 'üvegtáb­láját öklével bezúzta. Sebesü­lése miatt, amelynek tartós nyoma maradt, Leitern ellen ezer dolláros kártérítési port inditótt. Az állította, hogy Lel­teim hibájából érte a lidércnyo­más. A biiróság elfogadta ezt a merész argumentumot ési az ellenfelet ezer dollár kártérítés­re ítélte. Álherceg a távol keletről. Párizsban letartóztattak egy nemzetközi szélhámost, aki Szultanov Kerim herceg néven milliókat csalt ki kereskedők, iparosok, szállodások és arisz­tokraták egész sorától. A letar­­tóztatásrt az adott közvetlen j okot, hogy, Szultanovot egy o­­peraénekesnő, akinek a ihereg értékesnek látszó briliánsokat ajándékozott, amelylek utólag közönlséges hamisítványoknak j bizonyultak, feljelentette, mert ő viszont kilencvenezer frank (Folytatás a 7. oltíaSon) Winnipeg, iMa*n. 1976. július 2. 3 Franciaországi magyar hírek A francia Hanglemez Akadé­mia ez évben díjazottjai között találjuk Halmari Julia nevét, a­­ki Vivaldi: “Juditba triiump­baus” spirituális zenemüvében ('Philips), továbbá a kamaraze­ne lemezei 'között díjazásra méltónak találták Mozart “Di­­vert'issimo”-ját, amelyen Ko­vács, Németh és Banda brillí­roznak (Hungaroton). * * 5K A francia televízió filmet ké­szít Charlemagne életének egy részéről. A felvételek egy nagy részét Magyarországon eszköz­ük. 4= 4= H= íMedveczikyné Bernadette' La­font társszerepet játszik Mireil­­le Dane és Jean Louis, Trintig­­nant mellett a “L’Ordimateur de Pompes Funébtres” c. filmben. 4= * * A Cannes-i nemzetközi fihn­­festiválon Töröcsik Mari a női előadómiivésznők számára fen­­tartott díjban osztozott a fran­cia Dominique Sandával. A be­mutatott magyar filmeknek nem volt sikere. * 4= * Boirovi János kiépeit a pári­zsi Galerie, Baüagh Róbert és Lakner László alkotásait pedig a brüsszeli Isy Bracjhot kép­csarnok állította ki. * 4= * Almássy Pál nemzetköz 'leg nagyra tartott fényképész a Nemzetek Szövetségének égi­sze alatt rendezett fotokiállitá­­sion “A domb kiét oldala.” c. Rio de Jane íróban felvett képével elsődijat nyert. — Itt írjuk meg, ho,g.y Almásy a közelmúlt­ban könyvet jelentetett meg “La Photografie moyen d’Infor­­m'ation” címen. Ez ajkaimmal képkiállitás is volt a FNAC he­lyiségeiben. * * 4= Párizs fMindszenty József hi'bordsrheroegprimás halálá­nak: első éves évfordulója al­kalmából ünnepélyes szentmi­sét rendezett a párizsi Magyar Katolikus Misszió. A szentmisét ez alkalommal Pezertl püspök, Marty párizsi bíboros-énseks he­lyettese, Msgr.. Guillard és Msgr. Mossand segédletével ce­­lebiráta. Magyar részről. P. Ruzsik VilmoBi franciaországi főlelkész és dr. Hiero István missziós plébános segédkeztek. Ez alkalommal hallbatatta hangszalag-felvételről Pári zs hivő magyarsága Mindszenty­­b'ibotroS'iiak Mária Zellben az ©migrációs magyarsághoz inté­zett mélyreható beszédét. Ezt megelőzően, szombaton este, a Katolikus Misszió helyi­ségében Ruzsik atya vezetésé­vel, ugyancsak hangszalagról, Mindszienty József több beszé­dének kivonatát hallgathatták meg az egybegyűltek. Mindkét rendezvényen igen szép számmal vett részt Pá­rizs magyarsága. (b.a.) A BIBLIÁBÓL Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg a görögnek. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva, az igaz ember pedig hitből él. Mert nyilván van az Istennek haragja menny bői az embereknek minden hi­tetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Pál lev. rómabeliekhez 1-16-18 gyerekkel nyíri tiborisié Sándor julia SICKROOM EQUIPMENT LOAN SERVICE IMádarak .röpködnek. Egy-egy madár szájában toll van s suhogó szárnya kitárt a cselekedet gulya alatt is. Pillék színes vonala szeli a levegőt. Ujjongó, játékos örömben él az erdő. Vilma miig az erdőn átmegy, sokszor megáll, Búcsúzó pillantásában az elmúlás szomorúsága van. Ki hol és hogy örül, az ember milyenségét mutatja. Vilma gyökerei még a föld mé­lyében vannak, távol a gyökér facsulesát megszáritó rothadás­tól. A fiai erős; és jó emberek lesznek, életük az erős gyökerű fa terebélyesedése lőhet. Életereje nyugalmasan .zakatol ereiben, mikor a jósnő szobájába ér. — Kata, lesz már lakás, — mondja örömmel. A jósnő bólint: örül. Ez, a nő, éietszeretet hirdető pap: se a test csi­nossága. se az, étel Ínyencségére való hajlam nincs benne, de ajiol embert becsapni akarnak, félrelökni bántani, felszínen nem hagyni: tanácsot adó okos szavai néni tévesztenek célt. Vilma, ha arra gondol, mikor először jött ide, hálát érez iránta. Nem a rejtelmeket látja benne, hanem a segíteni akaró embert. A jósnő az asztalkája előtt ül, hallgat, Vilmára néz. Nem fecseg. Érzi az asszonyból kiáradó villaimosf e sziiltségéi önma­gával való birkózást. — Vilma, jó lenne, (ha a gyerkeket valahová elhelyezné s mialatt távol vannak, exisztenciát teremt. Mert az a fontos, hogy! később, ha nagyobbak, magánál legyenek. Vilmából zsilip nélküli áradásként szabadul ki anyasága: — A gyerekeket nem adom. Soha lőhet tudni mit tehet az anya: egy idejében .ráadott melegebb ruha, egy ugrás, mi­előtt leesne, egy vizes 'borogatás láznál, mind életmentő lehet. — Karma van: menekül, aki menekülhet. — Az asszony megadással' maga elé tekint. — Ma nemi kell még semmit . . . Holnap? Máról bennem marad az akarat, a cselekedetre való felkészültség, a követ­kezetesség. Ha ez megvan, miért félni? And íbennelm van, arra épül a holnap s olyan. — Nem féltem magát — mondja Kata. Egymásra mo­solyognak. Aztán Kata feláll és megigiazitja a haját, csak any­_ 140 — — Mi ez? —j- Semmi más, csakhogy nyugodt legyek. — Hát felőlem nem lehetsz nyugodt? Zavartalak én valaha? — Mit tudom, mikor jut eszedbe? — Dénes, neked ezen jár az eszed, ahelyett hogy a fiaiddal törődj! Az asszonyban indulatok ébrednek. Olyan, mint a szal­ma, mielőtt lángra gyűl. — Csak akkor vagyok hajlandó törődni velük, ha az Írást adod! — Úgy?!! A fiaim csak ütőkártyák a kezedben, ellenem? Az asszony a székre rogy, s bőáradatu sírás szakad ki belőle. Egészen beleszabadul s akarata, nyugalma, mint zápor­ban szétszaladó kavicsok. —- Vilma, adjá az írást, — szól ki Kata. Dénes a szobába megy. Vilma fejét tenyerébe hajtja s könnyei az arcán végig­­folynak. Dénes visszajön, újra az előbbi állásba helyezkedik. Az asszony könnytől ázott arcát felemeli, a férfi szemé­be néz s megborzad: egy gyerekarc jut eszébe, mikor állatot kivégzett. Az asszonyban nincs most fölény, amivel odadobná a kért Írást s elmenekülne a férfi elől. A férfi elrohan. — Nem volt okos, — mondja Kata s megáll mellette. — Dohát miért az egész? kérdezi önmagától. Vilma vörös szemekkel, kiszáradt szájjal ül. Nagynehe­­■ zen összeszedi magát, feláll. — Hazamegyek. Este visszajövök. Az utcán ragyogó napsütésben emberek sietnek el mel­lette. A feketeruhás, vörösre sirt arcú asszonyon a tekinte­tük elsiklik.-k * 4= Mig a vonatban ül, átgondolja helyzetét. Az az ember átváltozott. Eddig még néha emberséges volt s ha az utolsó pereiben is, mindig jött s segített. Most Vilma úgy érzi, egé­szen rászakadt a család eltartásának gondja. Pedig még távol — 137 — i“Beszélő könyvek" élinak a torontóiak rendelkezésére f A KELEN UTAZÁSI IRODA ^ | KÖZLEMÉNYE | ■ Felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét, hogy a nyári uta- H zások megindultak Magyarországra és onnan Kanadába, miáltal ^ igen sokan megpróbálják, hogy a hazavitt dollárt elfeketézzék Iés ezáltal jobb árfolyamot kapjanak forintban, mintha hivatalos utón váltanák be 3 dollárt. ■ Az egyetlen hivatalos és legális út az IKKA-íorint küldés, n melynek jelenlegi árfolyama: 21.03 Forint 1 kanadai dollárért. g Minden egyéb illegális és büntetendő cselekmény a magyar- __ H országi törvények szerint. Mint tudomásunkra jutott, máris komolyabb ellenőrzés lesz ■ Magyarországon az ily módon az országba bevitt forint üzlet­miatt. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy úgy saját, mint hoz- ra _ zátartozóik érdekében óvakodjanak a fekete forint üzlettől és __ M a hazaszánt összeget a legális úton, tehát az IKKA útján szi- Ä ü$ veskedjenek intézni, melynek Főképviselete Cégünk és terme- KH TM szetesen szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére, — mint öt- ~ Pj ven év óta, úgy most Is — azonnali és pontos kiszolgálással. __ KELEN TRAVEL SERVICE poa ALEX. A. KELEN LIMITED || Telefon: 842-9548 1467 MansUeld St. L Montreal, Que. m ü m m m m m ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents