Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-16 / 29. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarjá, Nem lesz az Istennek soha több magyarja a legrégibb he­teiként megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol Bi­rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az Ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. “kanadai magyar ÚJSÁG” előfizetési dij egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán k i v üI egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook Sfc, Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COAKDALE CUPAR DRUMHELLER ESTERKÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYÖOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD MONTREAL — TORONTO — HAMILTON — WINNIPEG — REGINA -Twenty-jive Cents Per Copy SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER Egyes szám ára 25 cent. KELET­NYUGAT C oast to C oast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGERSVILLE N W WATE' FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIM COE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIMISKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR Vol. LII. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Julius ló péntek KANADÁBA ÉRKEZEIT ERZSÉBET KIRÁLYNŐ FÜLÖP HERCEGGEL Alkotmányos az infláció-elleni törvény OTTAWA, Ont. — Az elmúlt hétfőn hozta meg döntését a kanadai Legfelsőbb Bíróság a föderális kormány infláció-elle­nes törvénye ügyéiben, mikoris 7:2 szavazás uitán a bírói Ta­nács alkotmányosnak átélte a már gyakorlatban elfogadott ottaiwai határozatot. A Legfelsőbb Bíróság ezzel­­szemben alkotmányellenesnek Ítélte az Ottawa—Ontario!, in­fláció-ellenes szerződést. A döntés szerint, a szakszer­vezetek is kötelezve vannak az infláció-ellenes törvény betar­tására. — PÉCSI KORNÉL: VAKÁCIÓ ELŐTT Hajdanában, diákkorunkban mennyire vártuk a szünidőt! Gondtalan hancúrozás boldog hetei voltak s néhányunknak szabadság arra, hogy kedvenc tárgyainkkal behatóbban fog­lalkozhassunk. — Ilyenkor ol­vastam mindazt, ami mem volt az iskolában kötelező olvas­mány. Hát igen, sokat, túlsó­kat, koptattam így azt, ami­vel takarékosabban kell min­­denlkiinek bánnia: szeme világá­val. Vonatkozik ma ez a televi­­z'ó nézésé,'re, aeiitJ.'uiJfna szülőknek kellene korlátozniuk gyermekeiknél. Mindezt azért bocsátottam előre, hogy megmagyarázzam, miért nem jelentkeztem hosz­­szabb ideje a világpolitikában zajló események valamelyes összefoglalására. Bizony sokat, túlsókat koptattam szemem vi­lágát olvasva, jegyzetelve s ime, most Inkább a “beszélő sajtó, a rádió hírei sovány ada­­dai'ra szorulok. Segítségemre van azonban néhány más, meg­bízhatóbb fontosabb forrás. Ezek egyike a messzi földön megjelenő Ausztráliai Magyar­ság hűséges szerkesztőjének, Csapó Endrének “Bomlás a bal­oldalon . . . avagy lösak takti­ka?’’ c. Írása, ahol, ugyanazon gyanújának ad kifejezést, amit múltkori soraimban a francia-, illetőlek olaszországi komm, párt Moszkvától elszakadó moz dulataival kapcsolatban1 Írtam. — Azóta azt is tudjuk, hogy a szovjet főidieológus, ßuslov — természetesen támaszkodva a szovjet haderő elképesztő ké­szültségéire — félreérthetetlen fenyegetéssel válaszolt a karám hói kitörni ólhajtó elvtársaknak. Szándékosan használom ez elv­­társ szót, mert a hangsúly mé­gis az elvi nézetazonosságon van Berlinguer és Marchais “főtitkár’’ esetében. $ ha hata­lomhoz jutnak, elfelejtenénk-e, hogy evés közben nlövekszik az étvágy Vám. azonban ennél a kom­munista taktikázásnál figye­lemreméltóbb mozzanat. Ezt Csapó vázolja a Sunday Tirnes­­nek az amerikaiak francia po­litikájáról irt ezen véleményé­hez: “Kissinger úgy véli, 'hogy a stalinisták nem igyekeznek . megdönt e ni furó$„- o.apita ■ lizmust, ellenkezőleg valójában tevékenyen elleneznének bár­milyen szocialista forradalmat, mint áhogy azt a múltban is tették.’’ Kétségtelen, ezért fojtották vérbe washingtoni jóváhagyás­sal 56-ban a magyar erőfeszí­tést. Csapó egyébként azt gon­dolja: “Ezt esetleg úgy kell ma­gyarra fordítani, hogy a Vas­függönyön kívül neon az oro­szok dolga kommunista rend­szereket létrehozni.” — Hát ak­kor kinek? kiknek? A választ, jó, ha mindenki emlékezet ‘‘márványtáblájára’’ vési. — “A világ amerikai-orosz kétpólusi felosztása során az oroszok helyzeti előnye azonnal szem­betűnik — írja hát Csapó. Moszkva ‘helyben van’ Európá­ban, Ázsiában és a IközelkeletL- északafrikai térségben. Ez a helyzeti előny á küllőn orosz világuralmi törekvések ismere­tében veszélyes lehet a Nemzet­közi Baloldal világuralmi törek­véseire. Kellett egy 3-ik pólus, egy mesterséges és távirány i­­tott hídfőállás Ázsiában, amely az orosz helyzeti előnyt vissza­nyesi. Kína teljesiti a 3-ik pólus feladatát, amelynek kötött és (Folytatás az 5. oldalon) Sikeres volt a U.S.-beni látogatása Megerősítették Anglia és a U.S. közötti baráti kapcsolatokat — Nova Scotia, New Brunswick, Quebec és Ontario tartomá­nyokban tartott ünnepségek után, július 17.-én nyitja meg Monlreálban az olympiai versenyeket WASHINGTON. — Az Egye­sült Államok megalakulásának 200 éves jubileumára Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg, Ford elnö)k meghívásá­ra az Egyesült Államokba érke­zett, amikoris a meglátogatott városokban, de főleg Washing­toniban és New York-ban határ­talan lelkesedéssel fogadták. A történelmi nevezetessé­gű városok után, z fővárosban tartott ünnepi bankettem úgy Ford amerikai ellök, — mint Erzsébet királynő, beszédükben kifejezésre juttaták a két ország között fennálló baráti és gazdasági kíapcsoUtot s annak megerősítését hangoztatták. -— * * * HALIFAX, N. S. — Kedd reg gél érk/ezett ide a királyi pár, a Britannia nevű királyi yaoh­ton, hogy a Nova Scotia, — (New Brunswick, Québeci és On­tario tartományokban tervezett látogatás után, szombaton, jú­lius 17.-én, a Montrealban tar­tandó olympiai versenyeket ün­nepélyesen megnyissa. Ez lesz a királynő 9. kanadai látogatása, míg férje. Fülöp her cég, többizben tett' látogatást Kanadában, főleg sportünnepé­lyek megnyitása alkalmából. — Sztrájk fenyegeti az olympiai játékok T.V. és rádió közvelitéséi MONTREAL. — A Techni­cians of Teleglobe Canada 350 alkalmazottja legalább 24 órás sztrájkot kezdett, béremelésért, a bét elején. De, mint Raymond Rizos, a Canadian Overseas, Telecommunications Union sztrájk addig tarthat, inig a tár sasiág vezetői néni kezdik meg a tárgyalást. Edlig 12% béreme lést ajánlottak fel, egy évi szer­ződéssel. — HORVÁTUL... Repedezni kezd a reánk hengeriteti Trianoni sírkő EZ KANADA RUTH GORDON (Canadian Scene) —r Arthur Maloney, az ontarlói ombuds­man és a mellé rendlelt tiszt­­viselői-kar nagy lépéseket tett a mindenkivel való kommuni­káció felé. Mir. Maloney elhatá­rozott szándéka volt, hogy az angiol és a francia nyelv tudá­sának hiánya miatt senkinek sie kelljen lemondani az irodá­jától várható segítségről. Ez a szándék a gyakorlatban abban jutott kifejezésre, hogy irodá­jában 20 nyelvet beszélnek. A- mint erről az Ethnic Press Fe­­deration-nal való találkozása során mondotta; mindenkor és mindenben kifejezésre kívánja juttatni az ország pluralisztikus jellegét. Bátorította a találko­zón megjelent újságírókat, Ihogy nyugodtan írjanak, sőt akár te­lefonáljanak irodájának anya­­nyelvükön, vagy akár szemé­lyesen is felkereshetik. A To­rontón kívül élc|k jól teszik, ha az újságokat figyelemmel kísé­rik, mert megtudhatják, .hogy mikor van a környéken, mikor beszélhetnek vele. Mikor erre mód adódiiki, a privát találko­zókra éppen olyan környezet­ben kerül slor, mintha a toron­tói irodában ülnének. Meglátogatják irodája részé­ről még a büntető intézetekben büntetést töltőiket is. Azt a kö­telességet igyekeznek betölteni, amit rájuk róttak. Nevezeteden azt, hogy az ombudsman segít­sen azon az átlagemberen, aki teljesen képtelen áttörni az óriási, lassan mozgó bürokrá­ciát képtelen bizonyos esetek­ben kiküzdeni magánaki nem­csak meghallgatása eredmé­nyét, hanem még azt is, hogy illetékes személy el kerüljön. (Folytatás a 8. oldalon.) A N.Y. TIMES 1976. júm. 2ö.-i i számában “Balkan D címmel igen figyelemre méltó közlemény látott napvilágot, a­­•minek jelentőségét nagyban növeli az a tény, hogy a szer­kesztőségi rovatban jelent meg. Éppen ezért szabad fordítás­ban teljes egészében közlöm: “A román hivatalos körök kijelentették, hogy “cikkre cik­kel, könyvre könyvel” fognak válaszolni azokra a “tudomá­nyos támadás óikra”, amelyeket a történészek indítottak Romá­­| nia ellen és amelyekben, két- I ségbe vonják Románia határai- i nak jogosságát. A magyar történészek azzal érvelnek, hogy a román (?!) Transylvánia, amit 1920-iban a 1 Trianóni békével csatoltak Ro­­! mániához, vitathatatlanul ma- I gyár és azt vissza kell adni j Magyarországnak. Bulgáriában ! a történészek egy másik cso­­! portja Szófia támogatásával | Dobrudzsára, Románia Fekete­­| tengeri partvidékére támaszt i­­‘ gényt. A Szovjetunióban a tör­­j ténészek jogosan tartják Besz­­szarábiának és Bukovinának 1940-b.en történt elfoglalását, aminek a románok szerint visz­­! sza kell kerülni Bukaresthez. ' Amig Románia követelését Moszkvával szemben fenntart­ja, addig a magyar és bulgár követeléseket szorgos kutatás­sal igyekszik megcáfolni. Nem kétséges, az ilyen fajta viták a kommunista diktatúrákban csakis az illetékes kormányok sugallatára történhetnek. Kétségtelen, a kommunizmus mem tudta kioltani a keleteuró­pai népek nemzeti vágyait, jól­lehet Marx és Engels megjósol­ta, hogy a szocialista testvéri­ség ld fogja irtani a soviniz­must. Valójában a nacionaliz­mus ma is erős mozgató erő a Szovjetunió különböző népei­nél, különösen a három balti ál­lamban', amiket l'9i41-'ben .Sztá­lin foglalt el még a német be­törés előtt. Amíg ez a háborúskodás j csak a történészeik között fő­ijük, addig nincs komoly baj.' De ez a szócsata a románokra nézve, akik rendületlenül szem­be helyezkednek a Varsói pak­tummal és makacsul ragasz­kodnak a saját, Moszkvától' független külpolitikájukhoz, ! könnyen végzetes lehet. Bukaresti vezetők wem kétel- i kednek abban, hóig; ßz akadé­­iisifcns yitát k,-vtímíA.(róR- hatják. fel. A “tudományos tá­madás” figyelmeztető a romá­noknak, hogy az területi vesz­teséghez vezethet *s ha túl messze .mennek, Moszkva bevo­nulási parancsát is kiválthat­ják” (Ezzel a közleménnyel u­­gyanazt a térképvázlatot kö­zölték, amit ‘A N.Y. Times és a románok” e. cikkemben már kifogásoltam, mert rajta ma­­magyar követeléskínt Erdély ég kapcsolt részei lelyett csak Észak-Erdély van megjelölve.) ■Hosszú évtizedek óta ez az első eset, hogy a 1|Y. TIMES szerkesztősége nyiltui a “Tria­noni békére” hivatkozik és ko­molyan. latolgatja, fogy Romá­nia könnyen elveszítheti az ak­kor “szerzett” terüeteket: Er­délyt és (kapcsolt Ászéit, vala­mint Dobruzsát. (Hogy mennyire komoly a helyzet, az bizonyba a legjob­ban, hogy az európai lapok má­jus óta szinte naposként közöl­nek érdekesebbnél érdekesebb riportokat a rorná kormány ide­ges kapkodásáról és eUenfcmon-U<f. Aufer tl4sefr.'£J. Ezeknek psak rövid ismertetése is olda­lakat tenne ki. így csak a két legfontosabbat emelem ki: az egyik Jepisev, a szovjet hadse­reg politikai osztálya paranccs­­nokának bukaresti látogatását klövető részleges mozgósítás, a másik Katilsev, a szovjet KP központi bizottsági titkárának látogatása folyományaként Ceausescu Moszkvával szembe­ni bizottsági titkárának látoga­tása folyományaként Ceauses­cu Moszkvával szembeni meg­hátrálása. Ceausescu ugyanis a jun. 2-4-.én “túlfűtött haza­fias légkörben” lezajlott “Poli­tikai nevelés ég szociálista kul­túra kongresszusának'’ záróbe­szédében kijelentette, hogjT nincs “területi kérdés” Romá­nia és Szovjetunió és a többi szomszédos állam között. De a legmeglepőbb az volt, hogy nyíltan hozzájárult az általa és Tito által évek óta ellenzett “Európai Kommunista Konfe­rencia” megtartásához. (Folytatás a 8. oldalon.) Frankfurter Allgemeine Zei­tung, 1976. június 4. — (Leve­lek a szerkesztőséghez c. rovat­ból.) Május 21.-i számukban egyik berlini olvasójuk kifogásolta, hogy “jugoszláv nyelvről” be­szélt lapjuk, holott Jugoszláviá­ban) bárom főbb nyelv létezik: szlovén, szerb-horvát és mace­dón, — ezzel kapcsolatban, az alábbi helyesbítésre van szük­ség: A jugoszláv alkotmányban ilyen fogalom, mint “főbb nyelv” nem létezik, hanem csak hivatalos nyelvek és a nemzeti kisebbségek elismert nyelvei lé­teznek. A ho.rvát szocialista köztár­sasági országalkotmánya kije­lenti, hogy ott “a horváit iro­dalmi nyelv van hivatalos hasz­nálatban”. A zágrábi “Horvát irodalmi nyelv ápolásának fo­lyóirata alcím alatt. Hogy csak egy példát említsünk, ha a más­fél milliós szlovén nép saját nyelVét szlovénnak nevezi, ak­kor méltányos és normális az is, hogy az ennél négyszer na­gyobb1 horvát nép is horvátnak nevezhesse nyelvét. Más kérdés az, hagy a szerb részköztársaságban a “szerb­­horvát” kettősnév, mely termé­szetellenes, tulajdonképpen a szerb nyelv megjelölésére lett bevezetve és van ma is 'haszná­latban. Ennek persze politikai háttere van, mivel a nagyiszerb politika állandó vezérelve az idegenek bekebelezése. A jugo­szláv állam nyelvi politikája ki­emelkedő szerepet játszott min­dig a szerb imperializmus által vezetett és más népeket el­nyomni igyekező törekvések­ben. Ezért nem, ismerték el a háború előtt a macedón nyel­vet, amit viszont Belgrad a há­ború: után mégiscsak elfoga­dott, sőt támogat is, csak azért, hogy ezáltal a Macedóniára vo­natkozó bulgár területi' követe­léseket ellensúlyozza. Az sem véletlen, hogy Miod­­rag Bulatovics iró odáig megy a horvátok iránti gyűlöletében, hogy ki meri jelenteni “a hor­vátok nem1 is léteznek, Auszt­ria találta ki létezésüket, mert ha van horvát nyelv, akkor horvát nemzetnek is kell len­nie”. Türelmetlenségében arra a következetlenségre és .ellent­mondásra jut el, hogy a (nem­­létező) hordátokat ki kellene irtani, vagy Szibériáiba szállíta­ni”.. E műi címe “A négyujjú ember” és szabadon terjesztik Jugoszláviában. Ugyanakkor a­­zonban sok .’horvát és néhány (Folytatás az 5. oldalon) árt-e a muiikuíiúraiizmus a francia-kanadai kultúrának! Újból veszélyben a Szent Korona! Ebben a fejetejére állított vi­lágban olyan szédületes iram­ban kergetik egymást az ese­mények, hogy az emberek fá­sultan, apatikusan íérn,ek napi­rendre a legtragikusabb esemé­nyek felett is. Áll ez reánk is, s&bad földön élő magyarokra, amaik ellené­re, hogy például íz amerikai magyar óik, néhány lelkes, fia­tal magyar kezdeményezésére, 56 óta nem látott lelkesedéssel keltek védelmére az élethalál­harcukat vívó erdélyi magya­roknak. Június első napjaiban az eu­rópai lepokban riasitó hírek lát ták napvilágot a 'Szent Korona kiadásáról, de ez valahogy most, a magyaroknál süket fü­lekre talált és a szabadföldi magyar lapok is — tisztelet a ritka kivételnek — mélyen hall­gatnak. Pedig talán még soha­sem állt olyan közé a II. világ­háború óta a “magyar nemzet tulajdonaként” az Egyesült Ál­­lamiokfean őrzött Szent Korona a kiadatáshoz, mint most. Az európai lapok egyöntetű megállapítása szerint, az E- gyesült Államok eddig azért nem adta ki a Szent Koronát, mert az amerikai és magyar kormányok közötti diplomáciai jóviszony helyreállításának két akadálya volt: az egyik a II. világiháború alatt lefoglalt és elpusztult amerikai vagyonért követelt kártérítés rendezetlen­sége; a másik Miindiszenty bí­boros elitélése, miatt a Vatikán és a magyar kormány között fennállt feszült viszony, amiért is a Vatikán a Szent Koroná­nak, mint egyházi eredetű tárgynak', a kiszolgáltatását nem nézte volna jó szemmel. Most azonban. — írják az európai lapok — mind a két akadály elhárult. Miután Mindszenty bíboros meghalt, a Vatikán Lékay Lász lót kinevezte esztergomi érsek­nek, magyar prímásnak és még a biborosi kalappal is feldíszí­tette, a Vatikán és a magyar kormány között a jóviszony gyakorlatilag .helyreállt. De a másik akadály is elhárult, mi­után Szekér Gyula miniszterel­nökhelyettesnek, májusi, wa­shingtoni látogatása alkalmá­val sikerült az amerikai hábo­­(Folytatás a 4. oldalon) Spec,, to CS from the Dept, of the Secretary of State.) — Vajon a francia kanadai .kiuKú­­ra ártalmára van-e a federális kormány átfogó jellegű mulfi­­kultúrális politikája? A Mont­­reáli Egyetemen tanító Guy Rocher professzor azon a véle­­mányen van: veszélyes ez a po­litika a franciák megmaradása és politikai 'befolyása szempont jából egyaránt. Ezt a véleményt a második multikiultúrális konferencián adta elő Ottawában. Vélemé - nyét leközölte a montreáli LE DEVOIR. Dale C. Thomson, a McGill egyetem, tervező osztályának helyettes vezetője kiülő nrvéle­­ményien van és ezt —- szintén a LE DEVOLR-ban, kifejezésre ils juttatta. Az alábbiakban is­mertetjük lerövidítve a cikkét: Professzor Rocher véleménye először: “A multikultúralizmus furcsa helyzete teremt egy o­­lyan országiban, ahol már most küzdelem, folyik az egyenlőség­ért a két legnagyobb csoport között. A franciák az angolok­kal asszociálják a multikultú­­raliímust. Úgy vélik, rajtuk kí­vül álló kísérlet és veszélyezteti megmaradásukat. Számos országban található multiilvultúrális helyzet, de ezek nem deklarálják ezt hivatalos politikaként. Egyes nagyvárosokban, itt Kanadában, észrevehető, nagy általánosságban (különösen a­­zonban távoli falukban, város­kákban) csak valójában abszt­rakció a mültiiktu ltúralizmus. Nincs politikai jelentősége, tu­lajdonképpen nem minősül más nak, mint az angolok és fran­ciák közötti egyensulyozdinak, amely végeredményben megha­tározza majd a jövőt. A multi­kultúralizmus a kétnyelvűség! politika érvényesülését is hátrál tatja, mert bikultúralizmius hí­ján a kétnyelvűség kulturális sporttá silányul. A multikultúráliis társadalom­ban a francia kanadaiak annak a veszélynek vannak kitéve, hogy egyre inlkább kisebbségbe szorulnak és még megérhetik, hogy a federális kormány egy­­nyelvüséget deklarál. Multikultúralizmusra nem le­het nemzetet alapítani, mert a kultúráiig rétegződés iezt lehe­tetlenné teszi, a bikultúraliz­­mus ugyanakkor jó alap a nem­­.zetalkotásihioz. Mini-Egyesült Nemzetekből sohasem lesz or­szág, az elképzelés retrogdrád lépés és mikor a federális kor­mány a multilkíuitúralizmust szorgalmazza valójában elárul­ta a francia-kanadai aspiráció­kat, egyebek közt azt, hogy egyenlőknek tekintessenek. (Folytatás a 4. oldalon. “Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, i published every! week in the Magyar Ian-1 guage circulating in £ Hie ten province of j the Dominion of Canada « and oldest of all Hun- J garian Papers within the ' entire British Empire, j Printed and published at! its Office and pl^ce of t business. 210 Sherbrook j Street, Winnipeg 1, Man.! R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 J KANADAI MAGYAR I UJSAG { (Canadian Hungarian j News) Yearly Subscription $12. j outside Canada $t3. t I No. 29. szám. 1 9 7 6.

Next

/
Thumbnails
Contents