Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-02 / 27. szám
z Winnipeg, Man. 1976. július 2. Szirmai Endre: Újabb adalékéi a Kalangya történetéhez Apáim levelezésének egy részét már 'életében is kezdték (Bori Imre, Szeli István, Németh László és mások) ismertetni. A hagyaték feldolgozása közben, melyet elsősorban Benhő Ákos kritikus és irodalomtörténész önzetlen segítségével végeztem, különösem a “Kázmér Ernő levelei Szirmai Károlyihoz” le. füzetben (Életjel, Szabadka, 1975) ismeretitem nagyobb számiban. Erről a feöny Vöcskéről töhlb rádióelőadást tartottak és 14 szerző újság cikkben is kitért, ami; azt jelenti. hogy a levelezés igen fontos irodalmi adatokat tárt fel. Ezen leveleik nemcsak a jugoszláviai, hanem az egyetemes magyar irodalom szempontjából is fontosak.: “A magányos óriás”, apám biográfiás és bilbligráfiai adatait tartalmazó könyv első kötetének (megjelenése után, mely ben számo's1, nemcsak a jugoszláviai és az, egyetemes magyar irodlalom, hanem több világ- ! irodalmi, sőt a tudomány és a ! kép zfíínüív ész etek szempontjából már a Kanadai Magyar Újság 1976. V. 7. számának 8. oldalán iá idéztem. Borbándi Gyula rádió,előadását a Kanadai Magyar Újság is ismertette 1976. április 23. számában. Könyvembe eddig 986 érdeklődő, vagy elismerő levél érkezett, nemcsak a “magyarul beszélő” világból, hanem több világréteizről is. Étiben adatokat kénnek, levélmásolatokat, rajzóikat, publikálási lehetőségeket ajánlanak fel s számos adatot is szolgáltatnak, melyeket a II. kötetben részben ismertetni is fogok. E nemszámitott nagy elismerés és érdeklődés mondhatom' munkabírásom a Végsőkig igénybe veitte, mert hiszen orvgsi és más munkáim mellett hagyatéki munkát csak “úgy mellékesem” végzem. Ezen levelek közül csak 1-2 levélnek sonailt idézem. A “Magyar Tudományos Akadémia Jrodlalonitudmányií Intézete, Budapest, Ménesi út 11-13, 1976. március 29. levelében pl. Vargha Kálmán a következőket haja: “Tisztelt Professzor úr, hálásan köszönöm, bogy megküldte Szirmai Károlyról szóló rendkívül érdekes és értékes kötetét, mely minden' kutatónak, aki a XX. század magyar irodalom történetével foglalko- ! ztilk rendkívül értékes forrás- j munka jelent.” Tehát a kitűnő irdalomtörténész és más elismert szakemberek is kihangsúlyozzák, hogy a magyar irodalom, tehát nemcsak a vajdasági magyar irodalom szempontjából fontosak adataim. Több 'magyarországi folyóirat is felajánlja egyes cikkeim közlését. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Központi könyvtára, Hemcz Aurél igazgató kéri Söliöplin. Sik Sándor, Veres Péfer és mások leveleinek másolatát.” “Nem okozna goncjot szakszerű elhelyezése a Szirmai Károlyiféle levelezés fénymásolatának. Ezt a könyvtár köszöntettél venné. így az ország irodalomtörténészei részére kö’zMnclcsé válna a Szirmai-leveilezés”. “Könyvtárunk egyik tehetséges, szakmailag is jól felkészült dolgozója, Lengyel Andrási (Lengyel a.: Szirmay-kiönyv. Szegedi Egyetem c. lap 1976. V. 23, 6. o.) fiatal kollélgám az ügy jelentőségét átérezve önzetlenül sziveisien válaUko'zi’k arra, hogy ha a könyvtár megkapja a tejles levelezés fénymásolatát, az 1945 előtti levelezést szakszerűen sajtó alá rendezi, vagyis jegyzetekkel, fiilológiiai aiparátussa'l ellátva, szoros időrendben. Olyan .módon, ahogy -az Akadémiának textológiai szabályzata előirja. Olyan nyomdakész kéziiratot kapnál, melynek birtokában nyugodtan tárgyalhatnál kiadóikkal. Azt Íriszem, egy ilyen kiadvány egyrészt gazdagítaná, az irodalomtörténetet, másrészt a maga tisztaságában tárnia fel Szirmai Károly kiterjedt kapcsolatait ... Az ügy és boldogult Édesapád , iránti szeretet és tisztelet hozta magával, hogy az ügy mellé álljak . . .” Budapestről a következő sorok érkeznek “‘a 21. oldalion, lent az utolsó három soriban, közben az egész dosszié fűzött anyag elveszett” Bandiba meg van! .. az én apámnak küldött Karcsi egy befűzött dossziét kb. 306 gépelt oldal ... (1917? 1924? ,Sz. E.) (Pálffi Lő line né 1976. III. 29 kelt sorai.). A berni országos (könyvtár Magyar Osztálya is vállalja a Szoriai-Archívum anyagának betétbe helyezését. (Engedély 1976. III. 22.-én, Bern, Svejtz.) 'Számos levet, kéziirat, stíl. kerül elő, de ezek egy részét aztán talán résziben érthető okiokból nem kapom meg. “Az irodalmunkra és. sok irótársamra vonatkozó észrevételeit még sincs jogom úgy kezelni, mint puszta irodalomtörténeti vonatkozásokat . .. Irodalomtörténeti távlat kel mindenhez, Mihelyt elérkezik annak az irodalomtörténeti távlata, én magam teszem hozzáférhetővé .. . Úgy látszik nem fontoltam eléggé a dolgot első. leivellem íjjrásákor Próbálj megtartani imegbe,ooü lésedben . .. mert én épp egyfajta megbecsülés miatt őrzöm tovább édesapáim leveleit, s én is igy gondolok Rád .. . tapintattál publikált memoár munkáidban (amint azt tetted egyébkén eddig is . . .) Én persze teljesen megéltem az író álláspontját. Nem is kívánok levelek miatt senkit ser« esetileg bajba kevelrni. i ! Apám most megjelent novel! láskötet'ébiein, melyben oiyan ! novellák válogatását közölte,t| tem, melyek eddig kötetben I nem jelentek meg, már utalok arra, hogy “az apámhoz irt levelek feldolgozása szintén megj kezdődött és, az, I. kötet anyaj gániak nyomdakész összeállitását a jövő év közepére tervezj zülk.” Ugyanott iram, hogy Bemtoő Ákossal összegyűjtöttük I apám tanulmányait, kritikáit és irodaik)mpoB&fcai Cikkeit. Ezek egy részét “’Szavak estéje” címmel a Forum elfogadta kiadásra (Újvidék a Budapesti .Szépirodalmi kiadóval karöltve. A kiadást köziben egy évvel, valószínűleg az - anyagi eszközök hiánya maiitt, ‘.‘eltoltak”. Egy másaik gyűjtemény ezekből az Írásokból “Fény és sötétség” címmel vár kiadásra. “Közben Szirmai Károly a kritika tükrében ciimü kötet is elkészült, mely apámról szóló tanulmányokból ad .gazdag válogatást.” IM'oist Czakió Tibor jóvoltából újabb levelekhez jutottam s ezeket illetve ezek részleteit szeretném a következőkben hagyatéki mnnlkám folytatásaiként közölni. Czaikó', akinek irodaimii munkásságát a K.M.U.-ban 3 évvel ezelőtt röviden ismertettem’, a következő levél kíséretében önzetlenül, tökintetnélkül! a|rra, hogy a levelekben tartalmozó neimicsák dicséret, de kritika is “őt érte” küldte meg ezeket a következő levél kíséretéiben: ‘'‘Bandikám, váratlanul hozzámjlutottafc elhunyt Édesapád levelei, sajnos hiányosak, de azéirt igyis adatok az Irodalmunk Történetéhez és a Kalangya irányelveihez, és az ő szerkesztői elgondolásának hű kifejezői. Örülök, hogy e küldeménnyei is bővül a Szirmai Archívum. Kéziesók Tieidnek, Téged baráti! szeretettel ölel Pistád. 1975. nov. 4.).” A következőkben közlendő “lSzi|i mai Károly leveleik” nemcsak a szerkesztőt, az, irodalomszervezőt és a tanítót, de elsősorban a kritikust is bemutatják, azt aki azt Írja: ‘'Kritikánk nem irányul személyek ellen, esak rossz müvek ellen!” S aki kiha mg súlyozza, hogy itt nincs barát és nincs ellenség, csak munka van, csak az számit, hogy az jó, vagy rossz. Ezen levelek is bizonyitékái és részei apám kritikai munkásságának, melyből Martin Heij degger filozófus is, oly szépen emlékezet meg az ő és az én méltatásomban is és akiről ! Benikő Ákos “Szirmai Károly, a 1 kritikus” (Jelenkor, 1975,. 11. ’ 1031-1036) cjk,kébe',n oly szépen z étel részletesen ír. ll~ ik A levelek között, melyek ön-vimagnkétrt beszélnek, szándékosan egy, a Jug. Máigylar Köz-eg művelődési .Sziövétség és egy a2. levelezéssel kapcsolatos Urasig kóczy-levelet tettem. (Folytatjuk) -HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA I VAN, — ÍRJON NEKÜNK! DALOLJUNK... GYERE VELEM AZ ERDŐBE... Baghy Gyula verse, Balázs Árpád zenéje. Gyere velem az erdőbe kék ibolyát szedni, Oda hol a rigó fészkel nem nem is olyan messzi. Hogy a te két szép .szemednek, szerelmednek vagyok a bolondja. Mikor onnan visszatérünk megrakva virággal, Hiszem Istent nem cserélünk az egész világgal: Mert ott ahol ^enki Sj&m lát,. 1 ésak az a ^jüMetsín: Megsúgod, hogy te is szeretsz s enyém leszel édes drága kincsem. A dinasztiák elsőszülöttjei is érthetnek valamicskét az egyed uralkodás ^művészetéhez, de bizonyos, hogy Hedda Miilstadt kisasszony alaposan járatosabb volt náluk ebben a tudományban. Hedda Miilstadt a nagy német város drámai hősnője volt, akinek fejedelmileig karcsú termetéért, aranyszőke hajáért, drágakövektől ragyogó iCleopatra-jeimezéért egyaránt rajongott az egész egyetem, az egész polgárság, az uralkodó családnak minden ottidőző férfitagja. Mikor a színház kötelékébe lépett, még gyalog: ment estémként a színházhoz, egy tizenkótesztendős cselédleány kíséretében, aki a ruháit cipelte. Két év múlva már igy szólott, büszke pillantást vetve az igazgatójára : — Akarom! És az igazgató, a hosszú, cinikus volt színész, akiről a külseje után abszolúte nem lehetett tudni, vájjon harmincöt avagy hatvainesztendős-e, közömbösen vállat vont sí csöndesen. igy felelt: —- iHát akkor természetesen igy is lesz! Az igazgató, aki különben nyers, szókimondó vén (komédiás volt, egyébként isi ellentmondás nélkül tűrte a Hedda kisasszony legképtelenebb szeszélyeit. Miért? Talán férfias gyöngédségből? No persize! Aestle ur hires volt arról, hogy goromba, mint a pokróc, s hogy a saját nagyapját is képes lenne kikergetni a színpadról. Gyöngédségének bét természetes oka volt: először Hedda kisasszony valóságos üdvöskéjévé lett a színháznak, akinek a kedvéért mindennap aranyakkal telt meg a pénztár fiókja, másodszor: egy fiatal herceg, az uralkodó unokaöccse, egy nap föihlvatta a palotájába s leerészkedőleg igy szólott hozzá: — Kedves Aestle, bánjon jól Miilstadt kisasszonnyal ... Ha azt fogom hallani, hogy meg van elégedve magával akkor mindenesetre számíthat az elismerésemre ... ilgy történt, hogy valahányszor a többi színész a .Hedda kisasszony különös kitüntetéseit zokon vette, az igazgató ha rágósán igy kiáltott fel: — Mit akartok, ti koldusok, ti éhenkórászok? Ha • Hedda nem volna, hát valamennyien éhenhalnátok .. . Két évig pompásan ment a színház dolga, a harmadik évben azonban -— az egyik rossz szezon derekán — az Aestle, ur régi, vidéki hitelezői energikusan követelni kezdték a pénzüket. Mivel akkoriban jó darab se igen volt a műsoron, s a Hedda vonzóereje is mintha veszíteni (kezdett volna erejéből, ,a szigénydgazgateo egyi napok arra ébredt, hogy ha váratlan se! gitség nem érkezik, igaz, hitele- , zők megkérik ellene a csődöt. | Pár napig a fejét vesztve járt j íühöz-fához, de mivel a pénz- I piacon ez időben véletlenül ki: | fogytak a nagyobb: bankók, ! minden fáradozása hiábavaló-! naki bizonyult. Aestle egy dél- ! utáni lehoirgasztotí fővel állított be ,színháza startjához: — Tudod, mi az újság? — mondta, miután egy selyemíauteuilben elhelyezkedett. . — Micsoda? — Az, hogy pár nap múlva j becsukhatjuk a .boltot. Nincs ! annyi pénzem’ hogy a személy- J zet gázsiját kifizethessem. Ez j pedig nemcsak az én, szegye- ’ nem lesz, hanem a tied is. .— Hát mit tegyünk? — kérdezte Hedda kisasszony meg- | döbbenve. — Egyetlen mód van,, gyermekem, hogy a szinházat meg- ; menthessük: az, hogy egy pénzes társat kerítünk valahonnan,. Ha akad egy ember, aki nyolcvan ezer márkát befektet I a vállalatba, hát egyezerre künn 1 vagyunk a vízből. — És van valakid, aki pénzt adna? — Van. — Ki az? ' Aestle ur Hedda kisasszony felé bökött a fejével és szárazon igy szélt: | — Te! — Én,? — kiáltott fel a színésznő ijedten. — Azt hiszem, j hogy megbolondultál, vén cse-i pü rágó. Hát komolyan azt hiszed, hogy még tovább is komédiáznám nektek, ha nyolcvanezer márkányi készpénzem lenne? I Az igazgató ásított és vállat | vont. i — Hedda, mondj le arról, hogy velem ostobaságokat elhitess. Hat éve vagy a színháznál ési minden, évben megkerestél legalább, harmincezeir márkát. ; Ezenfelül is csurrant-cseppent valami — ne düihösikjödj, csak az ajándékokról beszélek, — szóval bátran tehetem az évi jövedelmedet hatvanezer márkára. Van. bátorságod azt mondani, hogy te ennyit elköltöttél évenkin.t? Ugyan mire? A toilettjeid belekerültek négyezer márkába, a lakásod se olcsó, de ami a háztartásodat illeti, hát | engedj meg, még a színházi tűzoltó is tudja, hogy csupa fukarságból ementhal sajtot, vagy augsburgi kolbászokat vacsorázol. Az én számításom szerint közel félmillió márkát zsugorgatsz a takarékban, vagy a titkos suhládjaid fiókjában, .. . Hedda kipirulva ugrott fel a helyéből, de az igazgató nem engedte, hogy szóhoz jusson. —r Magunk közt szólva, .buta lennél, ha az ajánlatomat el nem fogadnád. A pénzedet bőséges kamattal fogod visszakap ni, de a kamatnál még többet ér, hogy most igazán korlátlan ur lehetnél a színháznál. A tetszésed szerint diszponálhatnál minden darab fölött s nemcsak a saját szerepeidet válogathatnál ki, hanem Rohr kisasszonyt is akkor játszathatnál, amikor saját magad akarnád. Biztositlák gyermekem, hogy ennél jobb üzletet még sohase kötöttél' . .. A beszélgetés további részletei nem .fontosak, csak azt jegyezzük1 föl, hogy Hedda kis.asiszony harmadnap egy nyolcvanezer márkáról szóló takarék pénztári könyvet adott (át sóhajtva az igazgatónak. Elhatározása kétségtelenül nemes forrásból fakadt: a titkos reményből, hogy Rohr kisasszony meg pukkad .. ’. A népvándorlás korabeli nagy csatákról, fájdalom, nem maradtak fenn hírlapi tudósítások s igy a kitö'rt háborúhoz hasonló példákat nem idézhetünk a világtörténet lapjairól. A nők iránt érzett lovagiasságunk nem gátolhat bennünket annak a kijelentésében, hogy Hedda kisasszony gyalázatosán visszaélt a hatalmával. Semkise veheti rossz néven, teilte, hogy minden jó szerepet a maga számára foglalt le, de valószínűleg a saját édesapja is szemtelenségnek minősítette volna azt a bánásmódot, mellyel fiatal vetélytársnőjét a porig alázta. A szerencsétlen Elza Rohr, aki azelőtt Antigonét és Medeát játszotta, most kétlapos szobaleány-szere pékét kapót, olyan szerepeket, amelyeket a színház segédszinésznői is indignálódva visszaküldték .,. (Csakugyan, a Rohr kisaszszony hódolói tették-e, avagy a felső bimbó felsőbbsége volt-e a kinyjlt büszke rózsával szemben: de bizonyos, hogy a névtelen ellenfélnek nem ártott a kegyetlen, zsarnok háborúja. A- mikor Rohr kisasszony — fehér kötényes szobalány jelmezében — szenvedő Stuart Máriaarccal ■ jelentette, hogy az ebéd tálalva van, oly egetverő tombolás tört ki a nézőtéren, aminőre még a legöregebb artista voyageuselöse emlékeznék. És a gőgös Heddanak, aki ilyenkor sápadtan húzódott vissza páholya j mélyébe, meg kellett érnie azt a szégyent, hogy a leghíresebb I tirádáit olykor halálos, szinte | megdöbbentő némasággal f o- i gadták .. . Az egyensúlyt egyedül az .igazságos kritika találta meg | mely évszázados hagyományok | szerint két vérengző táborban küzdött a művésznője egyeduralmáért. A Hedda lapjai néha elismerőleg konstantálták, hogy Elza kisasszony ijesztő élethüséggel játssza a szobalány-szerepeket, s elismeréssel jegyezték föl, (hogy a füvésznő minden mozdulatán látszik a hosszú esztendők gyakorlata. Az, Elza újságai viszont részlete sem megemlékeztek azokról az előkészületekről, melyek illetékes körökben a Hedda IMillstadt huszonötesztendős jubileuma érdekében megindultak. És mig maga a két művésznő tehetetlen dühhel szorongatta otthon a markát, a kritikusok néha teles karddal rohantak egymásra, ajkukon az éjfekete Elza, vagy az aranyszőke Hedda .nevével... Ki tudja, hogy mivé fajul a megindult-' hadjárat, ha/Aestle ur egy n'apon megint ünnepies látogatást nem tesz a társtulajdonosa szalonjában. —• Művésznő, kezdte Aestle ur — ha pénzt nem adsz, hát ellicitálják a kő sziklái,mkat és , az érdéin két ... ' Hedda földhöz vágott egy vizes üveget, s rikácsolva ragadta meg a vén komédiás nyakát. — Pénzt? Azt mondom nej ked, hogy békén hagyj, mert j lelőleik, «-.int a kóibo,r kutyát. I Tíz éven át vesződtem és törtem magam; hogy egy részeges korhely a nie,gtakargatott filléreimet elverje... — Akár megölsz, akár nem azzal nem igen segitsz magadon ... Ha uj pénzt nemi adsz hát elvész a nyolcvanezer márkáét is • • Hedda később újra átadott harmincezer márkát és zokog,v va ette vacsorára az emerthali sajtot, de a színháznak az ujabb áldozat se használt. A nézőtér kongott az ürességtől és egy délelőtt, a végrehajtó csak! ugyan jegyzékbe vette az erdőket, a kősziklákat és a mennyboltozatot ... Másnap Hedda éppen vizes borogatásokat rakott a homlokára, amikor a szobaleány behozta az Aestle ur névjegyét. A direktor nem várta meg, hogy bebioc,sássák,' hanem szótlanul belépett a szobalány nyomában. — Művésznő, —- szólott, anélkül, hogy fölösleges bevezetésekbe bocsátkozott volna — most már csakugyan ránk terítik a vizes lepedőt, ha a germánok Istene a józan eszedet viszsza nem adja. Én szívesen elhiszem, hogy te hitvány korunk legnagyobb, színésznője vagy,1 azt is elhiszem, hogy Duse és Sarah Bernhardt pesztonkák hozzád képest, de a közönség fájdalom, nem hiszi el. Úgy áll a dolog, művésznő, hogy a nyomorultak vénnek tartanak. Én minden fellépésedkor hízom vagy két-három kilót, de mit ér neked, ha éni olyan kövérre is hizom, mint i az öreg Gapib* - nus, amikor egy este kilencven márka a bevételünk. Itt most már csak egyetlen, radikális eszköz segít, dte jótállók nieked, hogy ez kiránt bennünket a csávából. — Mondd meg, haramia, hogy mi az? — szólott a szegény Hedda sötéten. — Szívesen megmondom, de előbbi vitesd el a közéltedből a vizes palackot. — iMiért? — Mert Isten tudja, nem szeretem, ha vizes palackokat dobnak a fejemhez. Hedda kivitte a tálcát, s odafigyelt. — Egyetlen mód van,; ha Elzával eljátszatjuk a grófkisaszszonyt az “OmJiadék titká”-ban. Biztosdtlak, hogy minden este zsúfolásig megtelik a nézőtér, mert a közönség százszor jobban szereti ezt a zöld békát, mint téged. Szóval rajtad áll a választás: vagy a büszkeségednél maradsz, vagy a pénzed után futsz. S mivel a dicsőség amúgy is múlandó, a hitvány mamimon pedig megmarad, azt hiszem nincs értelme, ha egy pillanatra is habozol ... Az “Omladéik titka” volt az a darab, amelyben a fiatal Hedda Miilstadt valamikor a legnagyobb diadalát aratta. Érthető VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSA! CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. I r KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PARIKÁSKRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA, STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.59 1/2 font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA már nem kapható. K.M.Ü. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. tehát, bogy a szerencsétlen művésznő magánkívül ugrott'föl a helyéből & képtelen haragjában torkon ragadta a kapálózó direktort. — Gazember, — kiáltotta rekedten — megöllek, megöllek... Aestle ur kiszabadította magát a színésznő karmai közül, s iqsÖndesen igy felelt: — Megölhetsz, de ezzel aligha ikiapod vissza a száztizezer márkádat. Legyen eszed müvész,nő, ezzel többre mész, mint az oktalan indulatoddal ... Hedda, siróigörQsöket kapott, de harmadnap — a szeme alatt fekete karikával — beleegyezett abba, hogy Elza eljátsza a gróifkisasiszony szerepét. A színház egymásután százszor telt meg és a. végrehajtó feloldotta a zár alól a kősziklákat esi a mennyboltozatot. Ez volt az első eset a világ történelemben, hogy eigy színésznő a vetélytársnője javára önként lemondott a legkedvesebb szerepéről. javított és bővitelí sáskajárás IRTA: RÁKOSI VIKTOR Batu kán, a tizenharmadik századból jól ismert bankigazgató (mint szövetkezet) nem készült nagyobb körültekintéssel európai rablóhadjáratára, mint én az unokabátyámnál teendő visz on,tlátoig'atásra, amiéi t ő, nálam járván, egy nap alatt egy hétre kipus’ztitott mindenemből. i Nem sokat törődtem' volna vele, ha kétszer annyit evett volna is. Csakhogy ő nem azért evett, mert neki jól esett, hanem azért, mert azt remélte, nekem rosszul esik. A múltkor kimerítően - ecseteltem már, hogy milyen rosszmájú ember volt. Jóformán beteggé ette magát nálam, e&ákhogy nekem ezzel anyagi károkat okozzon. A saját gyarapodása nem okozott neki annyi örömet, mint másnak a, károsodása. Én rám meg különösien azért volt dühös, mert a feleségét két ízben megcsóikoltam. Hogyan készültem erre a revánsra? Manapság a tudományok minden terén óriási előhaladást tettek. A régi időkben az elemi iisikola meigelégedett azzal, hogy irnl, olvasni és számolni megtanította a gyermekeket. Ma már abban is fárad, hogy fiziológi'kus táplálkozásra é,s higiénikus életre tanítsa, őket. Az én időmben vajaskenyeret és sóskiflit ettünk uzsonnára az iskolában, De most a gyermekek fehérjét és szenet fogyasztanak s pontosan megmondják, hogy' a iSzentjánoskenyérneik mennyi.a cukortartalma. Ilyen kultúrában felnőtt gyermeket, akik tudják, hogy mi fokozza a gyomor fogyasztóképességét és micsoda élelmiszerben van tápláló erő és miben nincs, könnyű lesz 'előkészítenem arra, hogy adott napon a rendesnél sóikkal nagyobb mértékű kosztolással lep jék meg a világot. Én ugyanis elhatároztam, hoígy Kovácsi János meglátogatására mind a hat gyermekemet elviszem, kellő módon preparálva. Mikor a jó Isten a szép Séget és a tehetséget osztogatta, nz én gyermekeim nem tolakodtak az első sorba. De mikor a, jó Isten friss; tarisznyát vett le a szögről, hogy abból a jó gyomrokat elossza, akkor megszólaltak az én gyermekeim is: kérem, mi még nem kaptunk semmit. Így aztán, ebben a tekintetben ikifpgástalan adományhoz jutottak. Igazán szeretnénv-azt a koriviktusi ételt látni, amit ők meg nem esznek. Akadhat étel; melyre azt mondják kiesi, meg rossz, de olyan étel, amire, azt mondják, nem j kell, nincs a világon. Ha önök i minduntalan azt olvassák a laj pókban, hogy1 a Számtisztek f.zetésének ujabh rendezése sürgőssé vált, ezt tulajdonitsák a gyermekek elszaporodásának s annak, hagy hajdan erős étvágyuk még mindig nem inidult romlásnak. Természetes', hogy a gyermekeknek ez a farkas éhsége konyhánkat teljesen átalakította. Ott afféle filigrán, finiom, földiekkel játszó égi süteimények nem fordultaik elő, ellenben a kompakt, nehéz eledelek annál inkább. A (gyermekek elméletileg tisztában voltak azzal, 'hogy micsoda étel mennyi vért, mennyi húst és mennyi clsontot produkál a testben. De .gyakorlatilag meg kellett elégedniük olyan eledelekkel, melyek ímegféküdték a gyomrot, vagyis laktatók voltak. E mellett mé'gis virultak s egészség dolgában semmiféle herceg legfényesebben és legváltozatosabban táplált gyermekéivel sem cseréltek volna. Két héttel előbb figyelmeztettem a gyermekeket Kovácsi János ebédjére, lelkűkre kötvén, hogy a szokottnál kisebb tevé; kény,séget 'fejtsenek ki az ott! honi ételek pusztítása körül. A legid'őséb'bÜk hatodik igiimná| ziumba járt, a íegkisebbik har! madi'k) elemibe. Az idősebbek | megértették az intést s szemmel láthatólag készültek a Kovácsi János ellen indítandó had járatra. Az édesanyjuk különben két heti menüt aszerint állított már össze. Azonfelül határozottan kevesebbet főzött, mint máskor, úgy, hogy előre láthattuk, hogy mi kiéhezve fogunk kikötni a boldogtalan Kovácsi Jánosi portáján. Közben azonban egy kis katasztrófa pokoli terveimet meg[ hiusulással fenyegette, i Á fürdőszolga felesége, Bábi I asszony még előttevalló eszten| dobén baracklekvárt főzött be i s ezzel oly takarékosan ibáat, j hogy két hatalmas üveggel még I ezen a nyáron/ is megvolt. Történt, bogy a kőröshegyi | kentészné ebédre jött Bábi asz| szonyságlioz, aki a tiszteletére (Folytatás a 7. oldalon! Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMÁNYBÉLA a budasésti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, új cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. I R3C 1A7 —. Telefon: 047-1513. Í----------------------------------------HEDDA IS ELZA
