Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-02 / 14. szám

Winnipeg, Man. 1976. ápr. 2.

Egy különös születésnapi ünnepségnek voltam résztvevője febr. 22.-én este a Vaneouveri Magyar 'Házban. Az eső ellenére is a sízépszámban megjelent magyarság meleg szeretettel köszöntötte, “Az embertől keletre”, cimü könyv szerzőjét, a bolsevista terrorista rabszolga társadalom .elleni harc hős magyar újságíróját, és költőjét Dr. Gábor Áron-t.

Születésnapi ünnepség volt ez, de nem egy csecsemő gyermek születésnapja, ha nem Gábor Áron a Szovjet szibériai “Concentrációs cempben” eltöltött 1 ötéves kínzások és megpróbáltatások angol nyelvre for diitott könyvének megjelenésének születésnapja.

Az ünnepi estet Tamásy Miklós a Magyar Ház elnökének üdvözlő beszéde nyitotta meg. Mr. Tamásy meleg szavakkal köszöntötte a magyar emigráció kiváló harcosát, és méltatta annak fáradhatatlan munkáját a szabad világ emigrációs magyar egységéért, való fáradozásában, majd röviden beszélt könyvének jelentőségéről, ameiy az élet történet leírásával az angol nyelvet beszélő világ, emoeriségének tehetőséget ad a könyv olvasása, és bemutatja a Szovjet kommunista rendszer-álarcmögötti igazi arcula- és valódiságát.

Az emberiséget ugyan akkor óva, inti, és figyelmezteti, hogy a Szovjet rezsim ereje a terrorra félelemre, sötétségre és hazugságra épül fel.

Igen sötétségiben tartani á népet és félelemben külföld felé pedig hazug vezető politikuso kát, és a détente hive it, akik a Szovjet rendszer 58-éve fennálló történetének terrorjából, semmit sem tanultak, sőt milliók táborokban a halálra kinzó,k segélykérő szava, kis nemzetek eitiprása, vagy bekebelezése vallások vezetőinek és híveinek kiirtása mindeddig vakokra, és süketekre ^talált az emberi jogokat védő nyugati politikában, élükön Kissingerrel és eg,y csomó Kongresszusi képviselővel. Sőt még odáig mentek, hogy Amerika és a Szabad Világ egyetlen haté-' kony biztonsági rendszerét C.I.A., amely hivatva van az 'ország védelmére a kémek terorristák rablók és a Szovjet ügynökök, és hazaárulók elleni leleplezésre és harcra, — ezt a biztonsági szervezetet az F.B.I.al eggyütt átszervezés cimén, felbomlasztják illetve munkáját teljesen lehetetlenné teszik. így szabadkezet adnak az újságíróknak, álcázott kémeknek és Szovjet felforgató ügynököknek.

Tehát ez a détente politika, amelynek eredménye az Amerikai külpolitika, az Egyesült Államok leigBzégyenteljesebb történelmi diplomáciai kudarca, amely teljesen alá ásta a U.S.A. politikai tekintélyét, és elveszítve minden szövetségesének bizalmát.

Ma már sem a kommunizmus alatt szenvedő népek, sem a szabad viliág népei nem hisznek az amerikai vezetésben és az amerikai emberi jogok védőiben. A U.S.A. detente politika eredménye, a nyugati szabadvilág egységének) felbomlása, katonai erejének csökkenése, titkainak feladása és a U..S.A. gazdasági erejét a Szovjet diktatúra tartósításának szolgálatába állítani. Ilyen politikai vakságban, a változásiok dzsungelében még nagyobb jelentőséggel bír Gábor Áron, “Az embertől keletre” cimü könyve.

Az ünnepség fénypontja a könyv keletkezésének történetéről Gábor Áron beszéde volt.

A költő magg., Gábor Áron volt 48-as nagy Szabadságharcunk ágyúöntő tábornokának, leszármazottja, a-vagy unokája és ő ma ágyúöntés helyett hatásosabb fegyvert hasiznál, és harcol az emberi jogok védelmébe, ez a fegyver az irás, az igazság, a szavak könyvbe foglalt fegyvere. A 15-éven keresztül összegyűjtött emlékeket és történeteket Szibériáról és a Szovjet rendszertől könyvbe fog lalva a világon négy . nyelvre fordítva angolra is “East of Man” cimü könyvében magtaláljuk. A könyv megjelenése ■egy vészharang zúgása, vagy sziréna süvitése, a csendes éjszakában, figyelmeztetési, vagy segélykiáltás a Világ minden nemzetéhez, hogy müyen veszélyeket rejt magában a demokratikusnak nevezett Szovjet egiypártos diktatúra, ahol munkás hatalmat hirdetnek, de valóságban hatalom munkások nélkül.

A könyv talán egy ébresztő harangszó az olvasóikhoz, és népekhez, hogy ébredjünk fel, és vigyázzunk a legdrágább kincsünkre a szabadságunkra, mert veszélyben forog, ha nem leszünk résen, akkor a Szovjet hatalom terjeszkedése, és győzelme egy maroknyi kisebbség diktatúrája hasonló munkatáborokat hozhat létre, ú,g,y a nyugativilág más országaiban, mint 'Szibériában és ez alól sem Kanada, sem U.S.A. nem lehet kivétel.

Mi különösen érdekelve vagyunk ebben a könyv terjesztésében magyarok, hiszen a mi szabadságunkról is van szó. Mi

az emigrációban nagyon jól tudjuk, és emlékezünk rá, hogy G§Upán szabadságunk és személyi biztonságunk érdekében lettünk höntalanonk, hazát szerető hazátlanok, és elszóródva a nagy világiban, mint .eLfujt falevél a pusztaságban. Mi akik üldözöttek voltunk és sebbzettek, talán sokhelyen a sebek begyógyulva, de feledni soha nem tudjuk, és nem szabad, hogy magyarok vagyunk. Kötelességgel és tisztelettel hálával tartozunk, hogy a befogadott országok kormányai és népei, és törvényei megadták nekünk a szabadságot és azt a jogot, amire vágytunk amiért harcoltunk, és amiért sokán fiatalon, vagy öregen még ma is meghaltak és haltak meig, vagy a börtönökben szenvednek.

Éljünk ezzel a jogunkkal és segítsük e könyv terjesztésiével felébreszteni az alvókat, hogy az emberi jogok, és a szabadság győzedelmeskedjen a világ minden részén, és köztük hazánkban is. Magyarságunk megtartásával e közös munkához adjon az Ur Isten erőt egészséget és sok sikert. Mi búcsúzunk Gábor Áron-tói az eredményes munka és a közeli' viszontlátás reményéiben.*

V. L.

Habilat-ENSZ település értekezlet

ALYN EDWARDS

Ez Kanada

(Folytatás az első oldalról)

pülésekre, hogy 'jogtanácsot adjanak.

* * *

‘‘The First Maritime Indian boatbuilding company“ az uj-brunswicki Rexton közelében levő Big Cove Indian Keservéhez tartozó Arthur Simon vezetése alatt működik és fibergilasból való karcsú vitorlásokat gyárt. »Modern, anyagokat használ általában, nem úgy mint a hires ősök, akik nyirfatörzsből állították elő kenuikat.

* * *

Between Friends — Entre Amis cimü új kanadai fénykiépgyüjtemény Lorraine Monk munkája, a McClelland and Stewart kiadása és az. amerikaiak 200 éves évfordulájára készült kanadai ajándékok egyikie. Lorraine Monk egyébként a National Film Board-nál dolgozik. Minden könyv 7 fontot nyom és a két ország határának természeti szépségeit, az ott élő emberek életét ábrázolja. Minden második oldalon színes felvételek vannak. Trudeau miniszterelnök július 1-én adja át Ford elnöknek az első példányt, de 20,000 darabot ajándékként is kiosztanak a határmentén élő hivatalos személyek, iskolák, könyvtárak között. Kanadában $2,9.50-be kerül egy példány.

(Canadian Scene) — Vancouverben már is javában késízülnnek május 27-én megnyitásra kerülő ENSZ települési értekezletre, amelyre — vagy 50 országból — 5 ezernél több részt vevőt várnak. Három évvel ezelőtt hívta meg kormányunk Vancouverbe ezt az értekezletet. A döntés az 1972-es stockholmi találkozó után került sor, amely nem tudott tepülési kérdésekkel megfelelően foglalkozni.

Ezért határozták el akkor, hogy ennek a kérdésinek az alapos megvitatására külön értekezletet hívnak össze az E- gyesült Nemzetek égisze alatt.

Mi a célja a találkozónak? Az, hogy lehetővé tegye soksok kormány küldöttei találkozását abból a célból, hogy tárgyaljanak; miképpen lehetne nemzetközi szinten gondoskodni az emberi élet minőségére oly jelemző város- és lakásépítési gondok megoldásáról. A tárgyalások találkozó is, amelyí nek a Habitat Forum Conference nevet adták és amelyen ott lehetnek egyének és intézmények is. Erre Vancouver legújabb parkijában, az English Bay-bem fekvő Jericho Beaehen tartandó találkozóra elmehetnek építészek, várostervezők, várostervező mérnökök, társadalmtudósok és sokféle intézmény, szervezet olyan tagjai, akik a hivatalos konferencián nem tudnak részt venni.

A települési értekezlet a vancouveri Queen Elizabeth Theatre-ben lesz. Két hétre 5,000 hotelszobát és 2,000 .egyetemi elhelyezést foglaltak le a hivatalos küldöttek és- az abban az időben oda áramló újságírók, TV és rádió riporterek számára. A Habitat Fórum résztvevői számára a helyszínen próbálnak elhelyezést biztosítani. Akinek ott nem jut, azokat magánlakásokban helyezik el.

— Az apa elutasítja leánya kérőjét;

—- Nem szeretném, ha leányom égy idiótával élné le életét.

— Ugyanezt gondolva, szeretném elvinni a szülői háztól.

Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv

Hámory Várnagy Dalma

kiváló írónő munkája.

HOLDRAKÉTA

cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz.

Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45.

Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada címen.

NYÍRI TIBORNÉ SaNUOR JULIA

GYEREKKEL

összetett szavak, amiket egy szeszélyesen fölrázott kaleidosz kóp is fölmutathat. Sokkal érdekesebbek ige-főnév-fantáziái, mint: kavicsra ébred, vágyam hálózza, vitába botlik, álommá becéz ... Persze a szavakat kiszakítani igy a szövegösszefüggéstől mindig tökéletlen és igaz ságtalan dolog. Mennyivel másként hat az említettek közül p..: “a viz haját vágyam 'hálózza némán”, vagy; “nem botanék vitába sem veled”. Mindez azt mutatja, hogy Botond István kísérletező szellem. Nem nyugszik és sohasem fog, megnyugodni.

Mindig van élménye, minden élményben felvillan egy probléma s minden problémára keres nem egy, de tiz megoldást. Ő a költészet Leonardo ja, vagy Picassuja, vagyis kísérletező embere, de ha nem akarjuk eltúlozni a dolgokat, Írjuk csak kis kezdőbetűvel az említett nagy neveket, még mindig marad elég érdem költőnk számára.

Nein szóltunk még arról, mi marad a lírából az efajta szó- és foigalomtechnikai bravúrok után, nem gépiesedik-e el a költészet a vegykonyha szómámorában, a metaforák erőszakos zakatolásában? Botond István alapjában Iraii létek. Minden sorából 'kiütközik a szépség szeretete, sőt imádata. Mig zsonglőrként dobálja labdáit, forgatja a levegőben tányérjait, szeme ott csüng az elérhetetlennek látszó szépségideálom, szerelmet vall neki és várja: “szűz tóvirág bárkáján siklasz hozzám”.

A költőnek rengeteg mondanivalója van, ami a szonett 14 sorában alig fér bele. Tehát sűrítenie belli. Ezért a sok soha nem hallott, magja teremtette, összetett szó, minit “széljátékszer, rendgoromba, zajmogor'ván, nótanéma, tigristüz”, csupán egyetlen versben. A klasszikusnak mondható forma elleniére nem Montblanc-csúcsa | költői alkat, nem hideg ósi szenv 1 telem. Majdnem mindem versé-Uj kötetében Botond István nem léglökéses repülőkre, űrrakétákra száll, hanem a régi, kipróbált gondolákra, csónakok ra, szelekben imbolygó vitorlásokra. Egyetlen versformán indítja útra csapongó gondolatait: a sokak szemében lenézett, rozsdásnak, elavultnak látszó szonettben. Petrarca, Michelangelo, Shakespeare, Ronsard, Rilke nyomába lép, hogy a 20. századi heterogén élményeket, elgondolásokat tudassa a jelen- ési utókorral.

Persze az ő élmény- és érzelemvilága az atomkorban már sokkal bonyolultabb, semhogy nehézség nélkül rá lehetne bízni a szonett 14 sorára, iskolásán fölsorakozó rímeire. Innét származik a konfliktus, az öszszeütközés. Botond István szókincsé lényegesen más és sokrétűbb, mint klasszikus elődeié. Mig a reneszánsz mesterei sima elefántcsont golyókkal játszadoztak, addigi a mai kor trubadúrjának kezében' kozmikus röppentyűk várják a kirepülési soha nem ismert világok szféráiba. Nem csodá, hogy recsegnek-roípognak a 14 sor eresztékei, s az olvasó riadtan kapkodja fejét, vajon mi is lesz ebből.

Már a elmek is izgatóak. Szonettek fölött általában tisztes, mérsékelt, polgári, sóhajtásnyi, vagy nyugodtan terpeszkedő szavakat láttunk föltűnni az előző századokban, s most az ausztrál mezőkből fölikangzó magyar szonettek élén kenguru-szökdeléssel közelednek felénk a letgbi'zarabb témákat sejtető címek, mint például: Mount Buffalo Victoriában, Éjdallam, Őszpilllanat, Gsomtkármöntőben, Lion rampant, Szétrugott labda, A barbakánt feladtam,, Madam X, stb.

A cím azonban még nem minden. Mögéje, vagy ha jobban tetszik, Mája kell tekintenünk, milyen gondolatokat, érzelmeket, sejtelmeket revelál. És ekkor ér bennünket a megr lepetés. Mert nemcsak a címek árulkodnak költőjük haladó

stiluseszményéről, hanem az aiattuk rejtőző tartalom is, illetvci a tartalom újszerű eszközökkel kifejtett valósága.

Vegyük pl. a legelső szonett első sorát, amely a “Zenélő doboz” cim alatt húzódik meg:

“ Csillagfák) szeleücahang; árnyékom műhely ében ...” Az olvasó, aiki e szavakat Ízleli nyelvén, morzsolj alja fogai közt, forgatja agytekervényeiben, bizonyára azt gondolja: ilyet még nem hallottam! S ezzel a költő, akinek szivén fekszik az avantgárd, ügye, elégedett lehet. A “sakkhatás” működésbe lépett, az a századfordulói és utáni költői modor, amit már Ady is szivesen használt, ami az első meglepetésen túl a lebilincselt értelem- és képzeletvilág számára mindig valami újat tartogat. Uj képzettársításokat, merész szóképcsoportokat, soha nem hallott fogalom-párositásokat, főnévben, jelzőben, igékben.

Hogy az első versnél maradjunk, már ebben is meghökkent; bennünket pár szó: csillagifaló, szelencehanig, sugárbot, rigómerészen, mosolyharang, mészgoromba, mámorajku. 14 sorban ennyi újszerű kép és szóteremtés! De fordítsunk tiz oldalt s a “Csontkáranentőben” c. versben hasonló “leleményekre” bukkanunk: szógubó, dalselyem, éjbozót, vágyféreg, bajbetüs/, stb. IMit jelent ez? Azt, hogy Botond István a nyelvújítók buzgalmával ü! le íróasztalához, hogy a szonett évszázados formáiba az évezredes magyar nyelv megúj-tott, sokszor szertelen, de minden esetben meghökkentő virágait ültesse át.

Ha csak egy versét is jobban s'zemügyre vesszük, nemcsak a nyarspolgíárt, de a tisztes költészetre hangolt olvasót is megdöbbentő jelenségekre bukkanunk. Egyáltalán van-e 'olyan szellemi laboratórium, ahol ki lehetne elemezni az olyan hallatlan szótárositásokat, mint amilyeneket a “Watson Bay Sidneyben” c. versben találunk. Az el&ő két szó máris fölér egy kisebbfajta sokkal. Azt mondja: kökényes ég, aztán pörölycsapásként a többiek: bádogarc,

kűdillat, hattyusima, szemkék, sirályricsaj, csülámhajsza és igy tovább. De ezek mind még csak jelzős, vagy szokatlanul

ben saját énjére összpohtosit, “önhomltokába” verdesi fejét és “teste poklában” halkan megfagy. Zsonglőrködésnek tünlnék néha ez a szómutatvány, ha nem éreznénk mögötte a mélyein érző és a sorok szerint is sokat szenvedő*költőt. Megvallja, hogy hullásra készen áll, hogy Kaiuosszát jár és éhsége nyelvén megkopik az iz ... Amiint látjuk, alanyi költészet ez a javából.

Ha összehasonlítjuk szonettemiókeinkkel, akár a messze múltból visszajáró Heredia, Baudelaire, Verlain alkotta szonettekkel, akár századunk honi lantokon fölcsendült remekműveivel, Babits, Juhász Gyula, József Attila, vagy Weöres Sándor szonettjeivel, azt látjuk, hogy bár a téma nagyjából azonos, a “kidolgozás” merőbein eltérő. Maga a szonettforma “kötelez”, a hagyomány meghatározza bizonyos fokig a témákat is. Nem túl nagy a változatosság évszázados viszonylatban sem. Petrarca éppúgy könyörög Istenhez, vagy kedveséhez, mini. Verlaine, Baudelaire hasonló elragadtatással zeng macskájáról, mint Rilke a titokzatos párducról. Ha a forma köt, csak nem minden a szavakon múlik.

Hogy Botond Istvánnak volt bátorsága és tehetsége új útakra lépni s elgondolásait megvalósítani, méghozzá meglepő módon a “Csend virágai’Ában, az nemcsak művészetét dicséri, de újabb költészetünk számára is értékes gyarapodást jelent.

Botond István könyvének ára postaköltséggel1 együtt 5 dollár. Megrendelhető a kiadónál: Aurora Australis, P.O. Box 2 Burnley, Vic. 3121 Australia.

Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb!

t—l_l—ii i— _ — —h_0—» 0—mi r

4

SZÜLETÉSNAPI ÜNNLPiÉO

KÉK MADÁR

(Feleségem születésnapjára sok szeretettel.)

Ma láttam, a boldogság kék madarát álmomban, övele szálltam Feléd.

Piros rózsáimat, fáradt szivemet vittem, hoztam Édes — eléd.

A boldogság kék madarát ó ne engedjük el! Ugye Drágám, vigyázunk rá szívvel, lélekkel. ... kicsi házunk a boldogság tanyája, hol Napba néz a cédrus-sor koronája.

Piros rózsák halkan énekelnek csodás szimfóniát, utunkon végig;

A boldogság kék madara útitársunk s dalolva szállunk, napfényes égig.

La Crescenta 1976, Marc. 19.

Seres Péter.

"A CSEND VlRÁbAl"

é

(Botond István versei, Aurora Australis, Melbourne 1976.) . .

— Adj vissza néhány pengőt, kell, nagyon kell ...

Vilma előveszi á szekrénybe letett pénzt.

— Gizel, menj, váltsd fel.

Az asszony férje szemébe néz. Az nem birja el az aszszony pillantását, lesüti szemeit.

•— Miért vagy olyan ingerült?

— Ne törődj vele.

— Rossz látnom.

— Ne lásd.

■ — Ej, Dénes, te vagy az, akit megszerettem?

— Bár ne tetted vclna.

— Te sajnálod? Hisz te csak nem vagy vesztes? Ha igen, van, aki vigasztaljon.

— Irigyled? Keress; te is magadnak.

— Nem kérek tanácsot tőled, csak emberséget. Különben kár, hogy nem akkor ismert Relli meg. Vagy akkor észre se vett voitna ... Persze, hisz akkor ismert meg mikor az aranyérmet kaptad.

— Te még azzal is kevesebb vagy, hogy akkor is jó

voltam neked. ,

Az asszony elsápad, arcából minden, szin eltűnik, szemei lecsukódnak. Mellében, mintha apró üvegszilánkok pattognának; agyára sürü sötétség terül. Ha tud szó, érzést gyilkolni, akkor most benne meghalt. Egy pillanatig a halál kegyetlenségét érzi, aztán összeszedi magát, kinyitja szemeit. A férfi sötét szemeiben lángok gyulnak. Tudja, hoigy bántott. Hatalmi fölényt érez. Most nincs, benne a megértések szikrája sem.

— Dénes, mért gyűlölsz? Én nem adtam okot gyűlöletre. Én most is szeretlek és azt, a ki akkor voltál, mikor megszerettelek, többire becsülöm, mint aki ma vagy.

A 'férfi meglepve hallgat. .Nem érti, a gyűlöletét az okozza, nem tudja magát felszabadítani az erkölcsi nyomás alól.

— Bocsáss meg — lép feleségéhez.

— »Nincs mit.

— Különb vagy, mint gondoltam. Azért jöttem pénzért, mert Rellli rosszul van, orvos kell.

— Nem merted megmondani? Szégyellem magam.

Gizel belép.

— Képzeld, .Relli rosszul van.

— 35 -ben meglátta a hibákat, tovább ment. Kispolgár szülei kétségbeestek, mert nem volt hajlandó adásvételnek tekinteni a házasságot. Mikor Dénessel találkozott, annak lendülete felfázta, otthagyta a falut, ahol felnőtt, könyveivel, fehérnemű® ládájával s kis üzletre elegendő pénzzel jöttek el. Dénesi egy hét múlva bevallotta szervi szívbaját. S addig pénzért nem dolgozott, amig utolsó holmijait el nem adta. >

Az asszony gyötrődött, féltette Dénest a lemaradástól, a ibeteigségtől, s közben a férfi mindig távolodott tőle. A nők, akikkel szeretkezett, mosolygósabbak voltak, szerelmet vártak tőle; miit törődtek azok a holnapjával? Vilma a holnapokon töprengett; nem; tudta a férjét megtartani magának.

A panüagon ülnek. Kora délután van. Tisztafényü hideg téli nap. A levegő átlátszó, mint az üveg. Vilma az ablakon Libámul. Gizel harisnyát stoppol, agyában csendes; kavargás, zsongitó, kezében gyorsan jár a vékony acél.

A gyerekek a földön ülve játszanak. Néha közéjok kell lépni, békét teremteni, ha a nagyobb elveszi öecsétől a neki tetszőbb játékot.

— Ma mines kedvem a varráshoz. — mondja az aszszony; bántja a lelkiismeret, a hasztalanul eltöltött időért.

— Szabad egy kicsit pihenned — nyugtatja Gizel.

— U-gy-e? Te, Gizel, az asszonyok, ha csak asszonyok lehetnének, úgy, hogy ne kelljen se vairrni, se semmit, csak örömtől ujjongani, szeretni ... Akkor még a varrónők siem varrnának. Olyan rossz szép (női, kezeknek öltogetni a szép szemükkel, a kezük irányába nézni, mereven percről-percre, óráról-órára, éVről-évre ... Mig a friss szemek megtörnek. Inkább egyenes darab selymet kellene a nőknek magukra csavarni, abban is lehetne örülni ...

— Hülye gondolataim vannak, na neves, Gizel, nevess ki.

Odabujik barátnője mellé, az szürke szemeivel esodálkozón ránéz, aztán leteszi a varrást és megsimogatja Vilma haját. Vilma, sokáig furcsán nevet, aztán» szája megrándul sí szeméből könny csurog.

Ebben a pillanatban bejön Dénes. Vilma meglepve feláll. Dénes nem szól, a szobában fel-aiá szaladgál.

— Mi történt? — lép mellé felesége.

Dénes ránéz, orrlyukai kitágulnak.

1 *

ÉRTHETŐ

A fogorvos elbeszéli a klubjában, hogy milyen jó napja volt: a páciense drága fogsort csináltatott és ma ki is fizette a számláját.

— És mit szólt a borsos számlához? — kérdezték nem kis» irigységigei a kollegák.

— Nem szólt semmit, csak a fogait viosongatta!