Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-02 / 14. szám

MEGJEGYZÉSE tj\) Eígy bizonyos cikk szerzője a Trianon kérdéssel foglalkoz­va közölte észrevételeit a Kana­dai 'Magyar Újságban megjelent Trianon tanulságai” cimü írá­sommal kapcsolatban.. * * * Mindenek .előtt ki -kell jelen­tenem, hogy a sajtószabadság hive vagyok. -Szerintem nin­­csen-nek tévedhetetlen tekinté­lyek. A dolgok bonyolultak 'kü­lönösen a politikában. Sajtó és szólás szabadság nélkül, vita nélkül kitalálni a helyes meg­oldásokat legtöbbször lehetet­len. Mindenesetre azonbAi a vita hevében is meg kell maradni az irodalmi kifejezéseknél és fogadalomnál. * * * Az említett Írásomban szó sem volt arról, hogy a háború előtt nem volt szükség revizio­nista propagandára. Elleniben annak tartalma volt kifogásol­va. Tudniillik az, hogy jelentős részét képezte revíziós -propa­gandának ellenséges hangulat kialakítása a nemzetiségekkel és az antant hatalmakkal szem­ben. Ez nem volt célravezető és nem volt méltányos sem mivel úgy a Trianoni tragédiát, mint a mohácsi csatavesztés után az állam összeomlását az okozta, hogy nagyszámú idegent en­gedtek az államvezetésbe, akik a magyar népet eszköznek használták idegen célok érde­kében. Különösen vész idején fontos, hogy a rq agyar népnek saját vezetői legyenek, mert az idegeneknek eredeti nemzetisé­gük ilyenkor jut eszükbe. Az “Igazságot Magyarország­nak” jelmondat Lord Rother­­mere cikkének volt a cime, me­lyet 1927 június 13.-án a Daily Mail közölt. Meg keli említeni, hogy az U.S.A. Magyarországgal 1921- ben ikülön.békét kötött az or­szághatárok megjelölése nél­kül. A Trianoni szerződést az akkori kongresszus nemhagyta jóvá. A cikk szerzője ontja az öt­leteket. Javaslatai szerint gyűjt sünk össze minden adatot, mely elválaszt bennünket a nemzetiségektől. Támadjuk azokat és tart­sunk ellenséges viszonyt azok­kal, akiket hamis és rosszindu­latú propagandával a magyar­ság ellen uszítottak és, akik rá­jöttek, hogy becsapták őket. Az emigráció szellemi erejét mindenféle régi iratok, okleve­lek tanulmányozására kell for­dítani, melyet kitudja hányszor másoltak át és a szavakat be­tűket évszámokat vizsgálva bi­zonyításokat és ellenbizonyitá­­sokat kell készíteni. A történel­mi igazság is fontos, de a leg­fontosabb, a jelen helyzet is­merete. Nincs lehetőség az együttmű­ködésre. A kölcsönös megbéké­lés egy kommunista módszer (1972 húsvétján Litvánia fővá­rosában páncélosok lőtték a fegyvertelen diákokat. 1946- fcan a Szovjetunióhoz csatolt Nagydobrony nevű magyar köz­ségi lakosai a lakosságot teljes nyomorba döntő súlyos beszol­gáltatás miatt összetűztek a szovjet terroralakulattal, mely a beszolgáltatás végrehajtásá­ra érkezett. A falut körülfogták lebombázták, az életbenmara­­dottakat lelövöldözték. A falu 5600 lakosa mind elpusztult. 1945-ben, Pozsonyban a ma­gyarokat összeterelték és le­­géppuskázták. A foglyok száz­ezreit gyilkolták meg a fogoly­táborokban. Magyarországon ma népirtás folyik. A Szovjet­unióban irtják a török fajú és a balti népeket. És bány millió embert gyilkoltak az 1917-es forradalom után a Szovjet­unióban a kommunista hatalom érdekében, hány százezren van­nak munkatáborokban ma is? (Könnyül megállapítani ezek ir­tán, hogy a megbékélés nem kommunista módszer.) A reálpolitikát kerüljük, mert az rossz politika. Imád­kozzunk és várjunk, mintha imádkozással lehetne a tetteket pótolni. Ezek a javaslatok nemalkal­masak a Trianon probléma megoldására. Az emigráció ere­jét hatástalan és káros irányba vezetik. * * * Nem tudom, hogy a revíziós propagandának részét kell-e, hogy képezze, hogy a sízlovákok pálinkáznak. Bármennyire is sokat fogyasztott ebből az a ki­sebbségi vezető (amennyiben a híresztelés egyáltalán igaz) mégsem vesztette el az eszét. Külön, érdeme, hogy még ilyen állapotban is rendkívül értel­mesen beszélt. S hogy a kije­lentése nem volt alaptalan pi­­zonyitja az a tény, hogy 1919 márciusában Paderewsky len­gyel államfőn keresztül több­­százezer aláírással ellátott em­lékiratot N küldtek a szlovákok Párizsba, melyben kijelentették, hogy Magyarországon ezer é­­ven át nemzeti létüket fenn­tudták tartani, de Csehszlová­kiában elvannak nyomva. IMá­­saryk kijelentette azt, hogy a “szlovák nép” egy kitalált fo­galom, melyet a magyarok ta­láltak ki. Európa pogányái? cimü Szil­veszter Jenő aláírással megje­lent cikkében a szerző közölt egy részt a Kanadai; Magyar Újságban megjelent “A Marxis­ta-Leninista elmélet keletkezé­sének okai és története” cimü cikkemből. A szerző sok adatot közölt cikkében, azonban csak hibákat sorol fel és igy a ger­mánság. ábrázolása egyoldalii. Minden nép történetében van erény és hiba, józanság és té­vedés, győzelem és vereség. Megtévesztő az. olyan ábrázo­lás, amikor csak a jó vagy csak a rossz van bemutatva. Bányai László, Párizs. LAJOSSY SÁNDOR: A 20 ÉVES ÉVFORDULÓRA Te budapesti kamasz, én népem, közel egy emberöltő távlatából a halott Bíboros szavával, és minden magyar jó indulatával egy szó csak az üzenet: Várj! Most nem vérfürdőre van szükég, minden magyar élete most nagyon drága, mert nekünk megsokszorozni kell önmagunkat otthon és idegenbe új utakat kell kitaposni. Tarts ki és várj! A mi időnk még nem jött el, késik, # de nem késhet soká, mert Isten, ember az akarja, hogy béke legyen: a békében új rend kell. És ebben történelmi küldetésünk van. Várj! Az ötvenhat csak folytatás volt. Kiorona a dicső tettek fejére. Az ős turul madár vezet minket. Ne félj, mert te igaz vagy; az Isten ilyeneket megtart és visszakapsz minden elorozott jussod Tőle ajándékba! Winnipeg, Man. 1976. ápr. 2. Sturdza román herceg emlékiratai Arany és Petőfi levelezéséből Tudjuk, hogy rokonlelkék könnyen találkoznak. így volt ez két legnagyobb .költőnk éle­tében is. Miután már közel egy emberöltőn, át angol nyelvterü­leten élünk, jobban értjük és értékeljük azt a tréfás hangú levelezést, amit a két szellem­óriás angolul, illetve fonetikus angolsággal folytatott egymás közt. ARANY JÁNOS LEVELE PE­TŐFI SÁNDORHOZ: To the right honoruable Lord Arthur Krumply, devo­­tely, London. iSalonta-bury, 9. Dec. 1847. Mylord! I have read your let­ter and I am forced to confess that you arc the greatest under all the asses I have' ever seen or been aquainted with'. Were you not, what you are, and not so mighty one, I would beat your hogshead and oxhead to dung and dirt; but while I am -o more than John, I must be j silent and weep for anger. I am you.r most faithful and most humble servant; John STIBLI shoemaker and poet P.S. When you will write not J.S. so rascally and godless things, tűién I shall ans­wer mure. J.S. PETŐFI Írja ARANYNAK: Debrecen-ehester, nov. 15. 1948. My dear Dzsenko! Áj em itt­­hagying Debrecent, zászlóal­junk Becskerekre megy holnap­után, én pedig Erdődre, with Uriah januáriusiig. Ttebát ada légy 'nekem firkálink még pe­dig mocs. Tiszteling end csó­­koling a tied família és kendet, I vagyok barátod. P.S. I P.S.': In the közepe of decem­ber cease the szárazkornaság. Cím; Arany Jánosnak. Nagy- Várad, Szailontán. * * * 'Figyelemreméltó., hagy mind Arany, mind Petőfi, már a múlt század közepén felismerte a há­látlan vendégnépek (.mai nyel­ven kisebbségiek) acsarkodását, az őket befogadó, védelmező és ennélfogva fennmaradásukat is biztostió magyarság hátbatá­madásának veszélyét. De tanul­hatnak tőlük a pártvonaias muszka-vezető tollnokok, az emigráció gyáva, megalkuvó “realpolitikusai”, valamint a­­karva-nemakarva, ezek kiszol­gálói, akik az OLÁH helyett folyvást “románt”, a TÓT he­lyett “szlovákot” és a VEND helyett “szlovént” írnak. Ne­vezzük csak tisztességes ma­gyar nevén a társnépeket! Ha sok ezer honfitársunk büszkén viseli a TÓTH, vagy OLÁH csa­ládnevet, miért volna az sértő a nemzetiségekre?* Csak nem fogjuk követni1 a pánszláv-bol­­sevista nyomásra bevezetett né­­pidemokratikus gyakorlatot? Arany, Petőfi, Móricz Zsigmond magyarságát senki kétségbe nem vonhatja. Nyelvünk szabá­lyait ők jobban ismerték, nyel­vezetük közvetlenül az ősi ma­gyar környezetből, a népből fakadt. Bezzeg a szelíd lelkű Arany se rejtette véka alá vé­leményét a nemzet testét rág­csáló “férgekről”: * * * Szalonta, szept. 27. 1848. Öcsém Sándor! “Mióta, mondok, ezen pesti útiból megérkeztem, az óta honn vagyok és elmémet jára­tom azon dolgon, mi módon le­hetne kieszközölni, hogy a ma­gyar haza kebelében .a mérges, fekélyek és pattanások, Jeila­­sich et Compagnie, rácok, hor­­vátok, oláhok, tótok, vendek, szászok, svábok és több ilyen férgek, ha nem is zsíros szájú magyarokkal, legalább echt francia néppel cseréltessenek ki.” * * * Petőfi véleménye az oláhokról: I Az én ' kedves komámnak, Arany Nepomuk Jánosnak, — Nagy-Várad, ‘Szalontán. Debrecen, december 1.1848 Druszája Hunyadi János apjá­nak és az ide való ihikavendég­­fagadó egyik pincérének! “Bejöttem Erődről perputy­­tyostul, mert a környékbeli o­­láhok nagyon szerelmesen mo­solyogtak az odavaló magtár­ra és pincére, s én nem akar­tam, hogy családom utjókban legyen; különben emberhúsra is nagy gusztusuk jött ...” * * * Az angolnajongók törpe tábo­rával szemben a nagy többség véleményét a múlt században Egressy Gábor, jelen századunk ban pedig Móricz Zsigmond fe­jezte ki legtalálóbban. Kiváló színészünk, Egressy, az ÉLET­­KÉPEK-ben irt cikket III. Ri­chard alakításáról. Az akkori cenzúra miatt ki kellett belőle hagyni az alábbi megállapítá­sát: “Van-e az angolnál önzőbb és így nyomorúbb, piszkosabb nép? — Igen bosszantó, hogy Shakespeare-t e pimasz nép vallja tulajdonosának.” * Ám akadnak ál-humanista széplelkeki, akik tündöklő elein­ket elmarasztalnák a másfa­­júakról alkotott, nem éppen hí­zelgő véleményük miatt. Ezek hasznosabb dologban fáradoz­nának, ha a szlávok, oláhok al­jas gúnyolódását kifogásolnák. Az őszinteség a régiek többsé­génél még. 'gyakorlati erény, é­­lő valóság, volt, nem úgy, mint a mai világ hazugsága, álnok­sága. Montesquieu szerint, a durvább kor jobb volt, mert a nagy simaság a rableikek első­sége. Igen, a régiek kertelés. nél­kül mondták, ki rosszaUásükat emberekről, népekről. A népek­nek éppúgy van jelleme, mint az egyénnek. A ma már elpu­­hult és csak nevében katolikus római egyház szószékeiről ré­­gente még elhangzott a dörge­delmes igazság, amint azt az osztrák társadalom bírálója, a hires ABRAHAM A SANiCTA CLARA is tette a XVII. század második felében. Ez az aszkéta életű szerzetes, I. Lipót császár udvari hitszónoka, bátran hir­dette Bécs szószékeiről: “The one is truly honorable who can dissuade an Austrian from drinking, a Jew from cheating, a Bohemian from lying... ” — (A Study of Austrian Intellec­tual History by Robert A. Kann New York, 1960.) Dabas R. dr. Ottawából jelentik: (Folytatás az első oldalról) a körülmények alapján: megfe­lelően minősíteni. A legsúlyosabb 'gyilkossá­gokért elítéltek számára is ma­rad — legalábbis egy — kibú­vó, meiy lehetővé teszi, hogy az elitéltet -— 15 évi büntetés le­töltése után, — elengedjék. Eh­hez azonban a legfelsőbb bíró­ság három- tórájának a javasla­tára és az úgynevezett Natio­nal Parole Board hozzájárulá­sára lesz szükség. A kormány részéről kijelen­tették, hogy a halálbüntetés megszüntetése kényes kérdésé­ben “szabad szavazás” lesz á parlamentben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a képviselők­nek nem kell a pártfegyetem­hez tartani magukat, amikor a szavazatukat leadják, hanem saját lelkiismeretük alapján foglalhatnak állást. — (“The Suicide of Europe — Memoirs of Prince Michel Sturd za, F'ormer Foreign Minister of Rumania”, Western Islands ki­adás — Rostán. (Los Angeles.) .Stnrdza bércéig a második bécsi döntést követő Vasgárdis­ta puccs eredményetoépen ha­talomra került Antonescu tá­bornok első kormányának volt a külügyminisztere. Emlékirataiban három motí­vum húzódik végig: 1) Fanatikus román nacio­nalizmus. 2) A Vasgárdának a legma­gasabb piedesztálra való állítá­sa. — Ezzel kapcsolatban is­mételten annak a véleményé­nek ad kifejezést, hogy Romá­nia sorsa s talán a második világháború végső kifejtése is [ másként alakult volna, ha An­te nescu hatalmi féltékenységé­ből 1911-ben. ki nem zárja kor­mányából a Vasgárdát, s ha a Vasgárdát nem bénítja meg ve­zetőinek internálásával és tö­meges lemészárlásával. 3) Annak a nyílt hangozta­tása, hogy a második világhá­ború, majd Kelet- és Közép­­európának a Szovjetunió érdek övezetébe való utalása, egy vi­­lágüsszeesküvés eredménye. — E vilagöisszeesküvésben az an­gol politika vezetőszerepet ját­szott. It csupám két példát e­­melek ki: a) A német-lengyel háború kitörése napján Mussolini egy utolsó kísérletet tett a bélié megmentésére. Javasolta, hogy a Hadműveletek azonnali be­szüntetésével egyidejűleg, a négy nagyhatalom és Lengyel­­ország képviselői azonnal ülje­nek le a tárgyalóasztalhoz és a német-lengyel vitában békés ú­­ton döntsenek. A francia kor­mány Mussolini javaslatát nyomban elfogadta, sőt Bonnet francia külügyminiszter, mi­ként ezt má,r a müncheni kon­ferencia idején' is megtette, azt javasolta, hagy a konferenciát szélesítsék ki Európa valamenv nyi vitás problémájára, mert a béke csakis igy biztosítható tartósan. — A tervet azonban az angolok elgáncsolták, azzal a követeléssel, hogy a német csapatokat vonják vissza a né­met határ mögé. b) A lengyel ellenállás meg­törése után, Göring, Hitler jó­váhagyásával, még az oroszok beavatkozása alatt beszédet mondott, melyben kezet nyúj­tott a lengyel népinek. A len­gyel kormány már-már kész volt a 'pozitív válaszra, amikor az angol követ és katonai atta­sé elhitették a lengyel kormány nyal, hogy az angol hajóhad már útban van a Balti-tenger felé és angol, meg francia csa­patokat fognák partratenni Lengyelország megsegítésére. Magyar vonatkozásban Sturd za igen szűk szavu. A második bécsi döntést igaz ságtalannak, lealázónak tartja, g nyütan hangoztatja, hogy Ro­­j mániában egyedül a Vasgárda volt kész fegyveresen is meg­akadályozni a bécsi döntés vég­rehajtását. Külön kiemeli gróf Bán ff y Miklós volt magyar külügymi­niszternek a budapesti román ügyvivő előtt tett kijelentéséi, miszerint a bécsi döntés mind­két ország bukását jelenti. Idézi gróf Teleki Pálnak Gia­­no gróf előtt, 1940 márciusá­ban tett kijelentését is, misze­rint ő sohasem támadná meg Romániát, mert nem vállalná a felelősséget, hogy a Szovjet­ünk) előtt ezzel megnyissa Eu­rópa kapuját. Hagy pár hónappal később Teleki Pál mégis elfogadta Er­dély felét — melyet Sturdza szerint Ribbentrop és Giano e­­züst tálcán kínáltak fel —, nem marasztalja el Telekit, mert u­­j gyanakkor Károly király kor­mánya méltatlannak bizonyult “Európa kapujá”-nak .megvédé­sére. Megemlékszik arról a sop­roni látogatásról is, melyet a háború végső 'napjaiban, mint a bécsi emigráns kormány kül­ügyminisztere tett báró Ke­mény Gábor külügyminiszter­nél. E megbeszélés során mind­ketten elismerték annak szük­ségességét, hogy a magyar­­romám vitában megoldást kell találniok, mert csakis igy. lép­het fel a két ország, együtte­sen, a közös, külső veszéllyel szemben. De, hogy milyen meg­oldásra gondoltak, arról nem mond semmit. Az erdélyi és román problé­mával foglalkozók számára fel­bontatás a 8. oldalon.) gyerekkel Nyíri tibofjné Sándor julia s 50 éve a magyarság szolgálatában! Az Ottawai Minisztérium hiva­talos leirata cégünk főnökéhez: “Presented to ALEX. A. KELEN In apreciation of his many contributions to Canada, in a life dedicated, to service to the people of Canada. ” — • — — • — Kérjük kedves Honfitársainkat, ügyfeleinket, hogy továbbra is forduljanak hozzánk és támogassák cégünket. . VOYAGE KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED Telefon: 842-9548 1467 'Mansfield Street. Montreal, Que. Kopár és palaszerü a föld, már szürkévé jegesedett az agyar. György értetlenül bámul a nőre. 'Keresi masában a dol­gok magyarázatát. \ — György, bűn, ha az ember építeni akar és rombol? — Ez az ember örök hibája. Példa rá Bábel története. Az asszony elfordul, hogy a férfi ne lássa az arcát. Arc­vonásai elmélyülnek, fogai összesimulnak. Fáj neki a kitöltet­lenül elszakadt élet. Vad, ösztönös szánalom1 szakítja fel köny­­nyeit. — Húsz év . .. mikor a vágy harsogó dobpergéssel zug a vérben1. Kár. Te mondtad egyszer, az érzések. u,gy változnak, mint vizen a hullámtörés ... Ennek az élete egy érzésbe fúlt. — Szerelem miatt halt meg, — döbben bele a férfibe. — Igen, azt hitte, a szerelem elvesztése az öröm elvesz­tése. Valaki azt mondta neki, a szerelem is tavasz, a fiatalság is s mert úgy érezte, nem örülhet, belepusztult. — Kegyetlen volt, aki azt mondta neki. — Nem, mert az mentheti, ő is úgy érezte. A másikban a fiatalság pusztult el. — Egyiknek sem volt igaza. A szerelem nem lényege, csak részlete lehet az életnek. — Te sose voltál fiatal, — mondja kicsit lenézőm az asszony. Visszafelé az utón, még hallgatagabbak. Ebéd után a középkorú 'házaspár magára maradt. Az ebédütáni rendetlenség már helyre van állítva. A férfi újságot olvasott, meg sziűnditott is egy keveset, mialatt az asszony dolgát végezte. —- Jó lenne elmenni Beocénéhez, — lép be a konyháiból v a szobába a magastermetü asszony. — Ahogy akarod, Mária, — felel Kabay Pál, az: ünnep­napi hangulatban az asszonynak kedvezőn. Az asszony hozzáfog, hogy átöltözzön. Nagydarab, teli energiájú asszony, akinek a bőséges ebéd megfőzése, elfogyasz­­tanisegitése, a fiaivaló zsörtölődés ntán is mardt ahhoz kedve, dolga végeztével elmenjen látogatóba. — Bencémé fog örülni, ha megvigasztalod', mert ezek a fiatalok nyugtalanitják az embert ... — 40 — miénk az öröm, miénk a ibün. Ez mutatja: bűnben, van/ a bün­tetés. Gizel uigy néz barátnőjére, mintha az agi>a épségét fél-. tené. Annak szeme az ibolya sötétségével fénylik. — Igen, zsidió vagyok, Németországban nácik bántják testvéreinket ... Olyan ez, mint a diaboló játék: egyszer a kötél Ugrik, egyszer a gyerek. Gondoljunk Spanyolországra ... Most oda hívják Németország zsidó zsenijeit. — Ha a történelemre figyelnének, belátnák az emberek ostobaságukat. — Nem lelhet, Gizel1. A körforgás, a mindenségi muzsiká­ja. Az ember a hangszer. — Gyere, főzzünk ebédet, me beszélj már annyit. — Jó, csak még azt szeretném neked) megmondani, ha az lén] időmben összegabalyodna az ember dolga s elleniem fegy­vert fogna, aki Krisztus szelíd szavából dogmát csinált, a sze­mébe néznék, azt mondanám: Krisztus vére bennem van, mert aki szenved a bitéért, az adja a hitet. — Te bolond, mit beszélsz meghalásról, fegyverről; mi éinií akarunk. Újév van s nem tudom, holnap mi lesz? Elhallgatnak. Csak a gyerekek apró felkiáltásai törik meg, a csendet. Mindegyik saját gondolataival van elfoglalva. Két ember, két külön világ. Nem zárkóznak el attól, ki-ki el­mondja, mire gondol. De a legmélyebbet ki tudja kifejezni? — A bibliát fogom ebéd után olvasná, — szólal meg Vilma. Gizel szívese,ni hallgatja, ha felolvas belőle. A kályha körül forognak. — Jó lenne gyorsan megfőzni az ebédet, rendet terem- • térni, átöltözni, — Gizel pattogón beszél. — Igen, aztán olvasok. — Délután talán vendégeink lesznek. Ervin edjöni s György is. — Gyöngy? Talán megharagudott, amiért oly hirtelen elküldtem. Zavarta Dénes és Relli is ... Nem tudom, megérez­­t&-e a hangulatom. — Megérezte1. Hidd' el, Györgyben sok megértés van. — Gondolod? — Vilma elgondolkozva néz barátnőjére. Gizel bólint Hűteni teszi az ebédet. Egyformán háziasak. Értik — 37 Spanyolhonból I; ortált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherhrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. ____________________________________i it. ....- ......... ii .......................... .........rí........ r i in

Next

/
Thumbnails
Contents