Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-26 / 13. szám

Winnipeg, Man. 1&76. már. 26.

A modern kor magával kozott egy sereg egészségügyi problémát, amelyek között igen előkelő helyet foglal el az érelmesizedés és a vele rendszerint egybekötött magais vérnyomásos betegség, a hypertonia.

A mindennapi orvosi gyakorlat, a klinikai és laboratóriumi tapasztalatok kimutatták, hogy miben van e modern kóroknak a1 lényege. Mivel úgyszól ván évről-évre szaporodnak e megbetegedések, nagyon aktuálissá vált többet és kimerítőbben foglalkozni velük. Ezért azt vélem, hogy nem lesz pusztán, falnaJhányt borsó s cikkem és hasznos tudást és útmutatást ad majd sok olvasómnak. Vegyék e rövid eszmefuttatást olyan szeretettel', mint amilyennel ezt én szeretném önöknek átnyújtani az élet meghosszabbítása és főképpen szebbé tétele miatt.

Az emberi átlagos életkor az utóbbi évtizedekben világszerte szinte ugrásszerűen meghoszsízabbodott. Ezen örvendetes jelenséget a magasabb életszínvonallal, tökéletesebb diagnosztikai és kezelési lehetőségekkel lehet megmagyarázni. Jelenleg világviszonylatban az emberek átlagos életkora eléri a hetven évet. A nők átlagos, életkora ennek keretében mintegy öt évvel hosszabb, mint a férfiaké. A lényeg azonban az, hogy egyre tovább élünk és a meghoszszabodott élet magával hoz egész sor olyan jelenséget, többek között betegséget isi, amelyet eddig nem ismertünk. Ezek közé tartozik az érelmeszesedés és a magas vérnyomás. A nagyven éven felülieknél bizonyos mértékben természetesnek kell vennünk az erek falában lerakodó m'észréteget, de, ha ez a lerakódás nagyobb mértéket ölt, akkor kóros tünetekkel találjuk magunkat szemben. Tudjuk, hoigy az erek falában a mészlerakódást nagyon .megkönnyíti a vér zsirsavtartalma. E tekintetben különösen mértékadó az úgynevezett ■choleszterolszint, amely különösen a kövér embereknél magasabb és a normális 150-250 mg. %-tól lényegesen magasabb és nem egyszer eléri az 500-600 mg %-ot is, Ilyen esetben nagyon könnyen' csapódik ki a zsírban oldott mész (Calcium) az erek falába, amelyek ezzel egyenes arányban veszítenek rugalmasságukból ési nem tudnak a szervezet fokozottab szükségleteire

tágulékonysággal reagálni. E

merevségük másodlagosam a vérnyomás nagyon magas emelkedését hozza magával és végezetül kifejlődik az úgynevezett magas vérnyomásos betegség, amelyet orvosilag hyper tóniának nevezünk. Amig a húsz éves ember normális vérnyomása 120|80 mm Hg körül mozog és- miimden tiz évnél a felső érték mintegy tízzel nagyobbodik, addig a magas vérnyomásoknál ezen érték lényegesen magasabb. Nem fogom itt az egész kórélattant és kőrbonctant tárgyalni, de felhívom az olvasók figyelmét főképpen arra á tényezőkre, amelyek e betegségek kifejlődéséhez vezetnek, hogy elkerülésükkel me,g' tudják e komoly és sokszor halálos1 betegségeket előzni. Tudjuk, hogy a nagyon sok állati zsiradékot tartalmazó étkezés megemeli a vér zsírsavszintjét ési igy elvezet az érelmeszesedéshez. Tudjuk, hogy hogy ugyanide vezet a mértéktelen szénhidrát fogyasztás is, mivel ez igen hizlaló hatásé és az elhízott ember zsirsavszintje szintén igen magas. Az alkoholizmus, nikotinizmus szintén nagyon károsan befolyásolja, az ereket és a szivet, mivel oldja zsírokat és a nikotin érgörcsöket okozhat, ami vérkeringé si zavarokat von maga után. To vábbi káros tényező e téren az ülő foglalkozás, a testi munka és a mozgási hiánya, ami szintén hízáshoz vezet.

Mit kell tehát tennünk, hogy elkerüljük az érelmeszesedés kóros fokát, valamint a hypertóniát? Elsősorban nagyon észszerűen élnünk. Ne dohányoz^ zunk, ne fogyasszunk mértéktelenül szeszes italokat, szenteljünk elegendő időt a kikapcsolódásnak, lehetőleg pihentetö'sportok formájában a szabad levegőn. Nagyon; fontos továbbá, hogy racionálisan táplálkozzunk, sohase együnk többet, mint amennyire szervezetünknek szüksége van és igy elkerülve a hízást elkerüljük e kellemetlen betegségeket is.

A táplálkozásról egy kicsit bővebben szólok. Lehetőleg ne használjunk az ételek készítésénél állati zsírokat, hanem csak a könnyen emészthető növényi olajokat, amelyek nem halmozódnak fel nagymértékben! szervezetünkben. A modern nyugati konyhák nagyon helyesen teszik, amikor már jóformán nem is használják a

IÖMEGHAIÁS

A tömegre ható és közvéleményt formáló erő felhasználása az üzleti életben a leghatásosabb. Az áruházak tőkés tulajdonosai óriási összeget fordítanak fényűző berendezésekre és az újságokban naponként megjelenő hasábos hirdetésekre. Az erre költött sok millió dollárt a naiv vásárló közönséggel fizettetik meg. Igen sok megtévesztési célokat szolgál. Közismert a 9‘9-es számmal való árukínálat. A profitéhes kalmár szellem elhiteti a hiszékeny vevővel, hogy a 999 doháért hirdetett használt autót lényegesen olcsóbb, mint a kerekszám 2000 dollárért kínált kocsi.

A tömegembernek eszébe sem jut, hogy a farmernek miért fizetik a búza árát “ármérték bushelben”, miért árulja a malom a lisztet “metrik tonnában” és a kereskedelem miért adja a kenyeret “angol font sulymértékben”. A Kanadában számoláshoz nem szokott átlagember képtelen megállapítani, hogy a. világon miért éppen a búzatermő Kanadában legdrákább a kenyér.

Unos untalan hirdetik, nincs szükség arra, hogy a gyermek akár a családi körben, akár az iskolában nevelésben részesüljön. Dr. Benjámin Spock 29 millió példányban megjelent könyvében azt igyekszik bizonyítani, hogy nem szabad a gyermeket vele született tulajdonságaiban neveléssel befolyásolni. Ez a hamis; megállapítás

azt jelenti, HoC:- w a gyermek rablógyilkos hajlamokkal született, hagyni kell, hogy rablógyilkos váljék belőle. Dr. Spock könyvével 29 millió dollárt keresett és 29 millió gyermeknek a lelkiéltetét veszélyeztette. A józan Ítélőképességétől megfosztott embereikben elaltatják aninak a felis,mérését, hogy a tömeghatás tudatos felhasználása mily sok visszaélésre ai alkalmat.

Tömeghatás következménye a divathóbort is. Dolgozó nők nemrégiben hegyesorrú és hegyessarku cipőben szaporították tyúkszemeik számát. Manapság vastagtalpu, magassarku otromba bakancsba és, csizmába bujtatják szép lábaikat. Mimi-mikró szoknyában és két pertliből álló kétrészes fürdőruhában azt mutogatják a nők, amit eddig eltakarni igyekeztek. Az ifjúság müfoltos, mükopottnak gyártott alul rojtos földet seprő idétlen nadrágot visel, amellyel az utca minden szennyét behordják a lakásba. A jóizlésnek, higéniáaak és tisztaságnak a megcsúfolása ez.

A tömeghatásnak nagy a hatalma. Lehet jóra és lehet rosszra is felhasználni.

A politikai és üzleti világ évemként sok billió dollárt kőit a közvélemény megnyerésére. Ha ezt az óriási összeget a közmorál emelésének propagálására fordítanák, az eme boldogabb életet élne ezen a földön.

Dr.N.GY.I.

disznózsírt, amelyek nem hizlalnak, dó ugyanakkor elegendő sót és vitamint adnak szervezetünknek. Az természetes, hogy mindenki egyénenként válassza étlapját. Azok, akik nehezebb fizikai munkát végeznek, egyenek többet, azok viszont, akik szellemileg ténykednek, egyenek ennek megfeleően kevesebbet. Húsokat csak sovány formában együk és lehetőleg főzve, ahogyan a legkönynyebben emésizthetőek. Ne hasz náljuk mértéktelenül csipős fűszereket például csípős paprikát és fekete borsot, mivel ezek károsíthatják az ereket. A magas vérnyomásra hajlamos ember jó ha tud arról, hogy a mértéktelen vizivás és általában folyadékfogyasztás is felviheti nála a vérnyomást és ezért lehetőleg csak annyit igy ék, ami szomja eloltásához elengedhetetlenül szükséges. Ha nagyon | kövérek lennénk, akkor mielőbb igyekezzünk lefogyni, mivel így megelőzhetjük a gyorsan előrehaladó érelmeszede.t, a magas vérnyomást és az esetleges szívinfarktust és cukorbetegség kialakulását is.

E betegség-megelőzési igyekezetünkben forduljunk bármikor bizalommal kezelőorvosunk hoz, aki esetenként itéli meg a helyzetét és bizonyára ellát a legszakszerübb jó tanácsokkal. Csak rajtunk múlik azután e tanácsok megfogadása ési azután életünk bizonyára szebb és örömtelibb lesz!

MUDr. Juhász István, Tiszacsernő.

Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb!

Régi tudományos megá.lapitás, hogy a nagyobb test vonzó hatással van a kisebb testre. A Pöld vonzóereje tartja kör forgásban a Holdat és a bolygókat és a Nap vonzása kényszeríti a Földet, bolygóival együtt, a Nap körüli keringésre.

'Ez a tömeghatás megtalálható az ember szellemi életében is. Németországban a két világháború között ennek a je lenségnek a tanulmányozására egyetemi tanszéket áhítottak fel. Neves professzorok, pszihológusioik, pjszibiáterek, tudományos módszerek alkalmazásával megállapították, hogy tömegben az ember egyéni Ítélőképessége a minimumra csökken, elveszti bíráló képességét és a tömeg akarata után igazodik.

A kísérletezések hosszú sora bizonyítja ennek a szintézisnek helyességét. Magyarországon a második világháború ideje alatt a nyilaspárt tüntető utcai felvonulást rendezett a csep peli munkások résztvételével. Elől vitték Hitler és Szálasi felnagyított fényképeit, jelszavakkal teleirt táblákat és a tömeg ujjongva énekelte a nemzetiszocialista indulókat. Eltelt néhány hónap, vége lett a háborúnak és a hatalomra jutott kommunista párt rendezésében ugyanazok a cseppeli mürfkások tüntettek az utcákon, de most a kommunizmust éltették. Sztálinnak, -Leninnek és Rákosinak a fényképeivel, plakátokkal és jelszavak ütemes ! kiabálásával harsogva énekel| ték a kommunista indulókat.

A francia forradalom idején a nép magához ragadta a hatalom gyakorlását. Eltörölte a királyság intézményét, királyával együtt kiirtotta a vezetőréteget és kikiáltotta a köztársaságot. Nemsokkal később ugyauez a nép császári trónra ültette az akkori világ legnagyobb diktátorát Napóleont. Irányítás alatt a tömegben élő emberek véleménye gyökerében megváltozott. Demokráciából ináról holnapra diktatúra lett.

Közvéleményt alakit a szakadatalanut ismétlődő propaganda. Ide tartoznak a röplapok, plakátok, újságok, magazinok, rádió, televízió hirdetései, közleményei, pártpolitikai ígéretek, stb., amelyek valamilyen céjl elérése érdekében központi irányítás alatt állanak. A politikai, gazdasági, társadalmi szervek, ideológiai, nevelésügyi, büntetőjogi és művészeti intézmények ezt az óriási erőt használják fel érdekeik előmozdítására és sajnos, sok esetben a tiszta erkölcs megtagadásával.

A politikai életben országgyűlési képviselőnek a nép rend szerint azt a jelöltet választja meg, aki kortes célokra és pártja támogatásával a legtöbb pént költi el, s ezáltal a legnagyobb propaganda kifejtésére képes. Előfordult, hogy Alberta tartomány választópolgárai federális választásoknál a konzervatív párt jelöltjeire, provinciális választásoknál csaknem egyidőben a social credit párt jelöltjeire adták le szavazatukat.

Az emberi jogokra hamisan hivatkozó álhumanista szemlélet elhiteti a tömegemberrel, hogy nem a rablógyilkos a bűnös, hanem a társadalom, amely kitermelte, tehát nem szabad a bűncselekmény elkövetőivel éreztetni, hogy büntetés alatt állanak. Vissza kell tehát őket helyezni a társadalomba. Ez a fából vaskarika azt jelenti, hogy a gyilkosoknak, repülőgép elrablóknak, tolvajoknak javitónevelés után éppen abban a bűnösnek nyilvánított társadalomban kell helyet biztosítani, amely bűnök elkövetésére csa látottá őket. Ennek veszélyre« következményei eléggé ismeretesek.

Több az ártatlan áldozat, mint a gyilkos. A bűnözők előkelő hotelekké átalakított javitő-nevelő intézetekben a velük egyhuron pendülő társaságban élvezik az álhumanista propaganda áldásait. A hiszékeny tömegeinberben elaltatják annak a felismerését, hogy az emberi jogok közt legfontosabb a tisztességben dolgozó emberek életének és vagyonának a biztosítása.

Most jelent meg a Szirmai Károly Emlékbizottság és a Szirmai Károly Archívumok kiadásában (1976) Szirmai Endre új könyve, 317 oldalon, 85 ábrával (képanyag, levelek fénymásolatai, ,£itb.). A könyv 1971- 1973 között íródott sí később újabb adatokkal lett kiegészítve. Az előszó Asturias, Nobeldijas író munkája. A könyv Lédermüller Olivér müncheni nyomdájában készült. Ebben a könyvben Szirmai -Károly író fia hja le apja életét, közli müveinek bibliográfiáját külön, nemsokára megjelenő kötetben, levelezésének egy részét, valamint apja életével és irodalmi munkásságával kapcsolatos egyéb dokumentumokat ési fényképeket tesz közé. A könyv nemcsak a kisebbségi, valamint az egyetemes magyar, de1 a világirodalom szempontjából b jelentős munka, ment több neves, sőt Nóbel-dijas, iró és tudós (Thomas Mann, Carl Jaspers, Albert Camus, Ivo Andric,

*

Borisz Pástéinak, Albert Schweizer, Békésy György, Otto Warburg, stb.) leveleit b tartalmazza.

A tartalomjegyzék fő részei a következők: Emiékmozaikok apám életéből (Az ember, a szerkesztő, apám jellemvonásai, szokásai, kedvtelései, utolsó évei, Családi levelesláda, apám neve és szülőháza, apám irodalmi korszakai, apám levelezése Reményi Józseffel, Kende Ferenccel, Kázmér Ernővel, Kosztolányi Dezsővel, apám szerkesztői munkája, apám és a romániai magyar írók kapcsolata, Herceg apám szerkesztői munkájáról, apám müvei a kritika tükrében, apám életének legfontosabb dátumai, apám hagyatéka, függelékek: kiadatlan Írások, vázlatok, töredékek, névmutató és mellékletek.

A következőkben Szirmai Endre1 bevezetőjén kereszti! I kívánjuk még a munka előkészületeit, célját és ösüZtís szempontjait ismertetni.

: *

MAGYAR VÉGZET 1944 október 15.

»

cint alatt jelenik meg a közeljövőiben Aggteleky Béla szkv. altábornagy közel két évtizeden át tartó tört éne mkutató vitalevelezésének kiadása.

Aggteleky Béla 1956-ban emigrált Svájcba. Az akkor 67 éves altábornagy célul tűzte maga elé felderíteni: milyen okok váltották ki élsi kiket terhel felelsőség azért, hogy Magyarország a vesztes oldalon fejezte be a második világháborút? E célból felkutatta és vitalevelezést kezdeményezet a .Nyugaton élő kortársaival, az események idején magas állásokat betöltő katonai és politikai személyiségekkel.

I

Readikvül meggyőző, levelezés anyaga mintegy 400 oldalon, változtatás nélkül, eredeti szövegmá-olatban kerül kinyomásra. így az olvasó nem egy elfogult, egyszemélyes visszaemlékezés, hanem a vitalevelezés prominens résztvevőinek — akik tevékeny résztvevői voltak az 1944 október 15-én bekövetkezett eseményeknek — nyilatkozatai alapján saját maga alkothat történelmi ítéletet arról, hogy Mt | vagy kiket terhel felelősség azért, hogy Magyarország — ami pedig lehetséges volt — nem’a győztesek oldalúim fejezte he a második világháborút. Ezzel az anyaggal rendkívül komoly dokumentáció kerül a második világháború története iránt érdeklődő olvasók és történészek kezébe.

A könyv ára keményvászonkötésben 16— dollár, vagy annak megfelelő értékben átszámított más valuta. Megrendelhető a kiadó BALOGH József, Pf. CH-6005 Luzern, Swizerland, címén. Befizetés: Schweiz. Volkbank, CH-6002 Luzern, Postscheckrechnung Nr. 60-25, Postscheckamt: Luzern. Feladóvevény hátlapjára írandó: József BALOGH Kt.

— Nr. 118 240, vagy nemzetközi money order útján.

..............mi m

GYEREKKEL

Az ÉLETJEL megkopott emlékeinket gyűjti össze a jelenés az utókor .számára: emlékfoszlányokat Írókról, festőkről,

. zeneszerzőkről, népszokásokról, tájak egykori arculatáról. .. Az ÉLETJEL nélkül ezek az emlékek — múltunk kis gyöngy szemei — talán örökre elvesznek a mi halálunkkal. Az irodaimban többek között Llyés Gyula emelte ki a hagyományok ápolásának fontosságát, a I zenjében pedig apám egykori | barátja, Bartók Béla — akinek A HOLLÓ cimü prózaversét ajánlotta — és Kodály Zoltán. Örvendetes, hogy Vajdaságban folyamatosan, rendszeresen s immár tudományos igénnyel folyik a hagyományok gyűjtése és feldolgozása. Kevés olyan vidék található, ahol ez a munka — amely újabban .nemcsak irodalmi, de néprajzi, nyelvészeti és egyéb területekre is kiterjed — ilyen eredményes lenle, ilyen visszhangra ési elismerésre lelne az országhatárokon túl is. Tálául elég itt az ÉLETJEL kiadványain kívül Majtényi Mihály, Lőrinc Péter ósi Herceg János visszaemlékezéseire, valamint Bori Imre, Penavin Olga és Szeli István ilyen irányú munkásságára emlékeztetnünk. “Szeressük azt, ami a miénk”

.— adta ki egykor Szentelek!’ a jelszót, amelyet aztán igen sokan követtek. így apám is, aki az irodalom mellett a népzene gyűjtését is szorgalmazza s több ilyen tárgyú munkát közölt a Kalangyában.

Könyvem első részében apámra, a magánemberre és a

Kalangya szerkesztőjére emlékezem, röviden érintve életének jellegzetességeit, érdekességeit, ö,romét, bánatát, baráti és hivatalos kapcsolatait, érdeklődési körét, szenvedélyed ... Már életében kértem, hogy rövid életrajzát egészítse ki, hiszen ezzel auem csupán önmagának, de a jugoszláviai magyar ir..:dalomnak is tartozik. Ő azonban ilyenkor csak legyintett: “Minek? Nem olyan fontos, rólam ez is elég.” Én mégis szeretném itt kevéssé ismert életrajzi adabaiiínlakközreadásáva! kk gész.teni, teljesebbé tenni Írói és emberi portréját. További kát fejezetben életének legjelentősebb dátumait sorolom fel, illetve Szirmai Károly müvei a kritika tükrében címmel — kronológiai sorrendben — az iroda - mi munkásságával foglalkozó bírálatokból, tanulmány okból

ési nekralógokból közlök (Szemelvényeket. Ezt követően hagyatékáról szólok, végül elfelejtett, kiadatlan Írásaiból és vázlataiból mutatok be néhányat. Apám müveinek teljességre törekvő bibliográfiáját, valamint a róla szóló kritikai munkák jegyzékét a közeljövőben külön kötetben szeretném közzé tenni.

Itt mondok köszönetét mindazoknak, 1 akik értékes adataikkal, szóbeli közléseikkel segítették mimikámat, külön is -Ben kő Ákosnak, aki az anyag rendezésében és végső megformálásában s igen nagy segtsége re volt.

Ezen értékes könyvre a későd biek folyamán még: ki szeretnénk térni. (F.)

6

ORVOSI TANÁCSADÓ

Hogyan éljen az érelmeszesedésben szenvedő ember!

SZIRMAI ENDRE:

A MAGÁNYOS ÓRIÁS

BEVEZETÉS

szony áll künn:. Gizel meg akar fordulni, hogy pénzt hozzon. Az asszony szava megálitlja:

— Tessék ez a papír.

Gizel barátnője írására ismer, csodálkozik, hátrafordul a pamlag felé. — Vilma!

Vilma feláll, az ajtó felé megy, átveszi a papirt.

— Hol a lánya? — kérdi az asszonyt.

— Rosszul van.

— Jöjjön be, — hívja az asszonyt a nyitott ajtóból. Vilma rámutat egy székre, az asszonyt hellyel kínálja. Az asszony szerényen az egyik sarokba állítja a szé'ket. Mikor a székre ül, sóhajt, jólesőn, pihentetőn. Még nincs negyven éves, de már öregasszony benyomását kelti. Valaha, friss fiatalságában szép lehetett ez az arc. Egyenesvonaiu orra, sötét szemei vannak, a száj mellett két kis bemélyedés finomságot mutat. Vilma ránéz s túláradó hangion besizél.

— Fáradt?

— .Sokat jártam, — mondja panaszosam: fáj a lábam. Szegény kislányom le van rongyolódva. A szomszéd 'házban -eg^y • nagyságtól ruhát kértem, A kutyája nyakára pirosi szalagot költött, mialatt beszélt. Azt mondta, minek «az ilyennek gyerek. Nem tudtam neki felelni.

— Neki jó a kutya is. Az oktalan állat szeretete elég» neki. Kell az állatokat is szeretni. De, hogy az pótolja az emberét? Az oktalan állat ugatása a szeretet muzsikája?!

A koldlusasszony szemei égnek. Életszeretete kivirágzik, mint nyárutón a fa, amit a meleg újra megduzzaszt nedvekkel.

—- Nagyságos asszony, de szépen beszél. Áldja meg az Isten. Mert ugye, nem vagyok hibás? Dolgoztunk az urammal, asztalos volt. Szerencsétlenség érte, ittmaradtam a gyerekkel. Az a másik nagysága megkeserítette a 'Szivemet. Minek beszélt úgy, mikor nem is segített rajtám. Nem adott semmit, hanem megszorított.-— Nyugodjon meg, mindenféle ember van.

Gizel a szekrénynél áll, 'összeszedi, amit nélkülözhetnek. Nobilis. Az anyja fiatalom özvegyem maradt, három kisleánnyal. Derekasan dolgozott, lótott-futött, számolt, félnapokat a meleg sparherd mellett állott. Felnevelte lányait. Egyik férjhez ment. a másik mennyasszony. Gizel a harmadik és legfiatalabb.

— 31 —

Az utcán a melegpárája szoba után a csípős hideg, felfrissíti. Katára, a jósmore gondol. Odamenjen? Az tulreális, tultisiztán Iát. Irén? Az nagyon fizikumhoz kötött. Megkeresni Dénest, az zavarná. Adott pénzt, mire elfogy, hoz másat, mondaná. Mit akarhat tőle egyebet, kérdezné. Ha történetesen Bellivel találná, bántaná annak magasra emelt feje, ahogy forgatja, idegesen, mint aki szeretne valamit lerázni magáról.

Templom mellé ér, megáll, rábámul, aztáh bemegy. Nintes benne a gyerek csodavárása, ahogy ott áll. Kevésvonalu, hosz■szuikás arca, magas homloka, nagy nyílt szemei a görög tragédiák hősnőire emlékeztetnek, de nincs rajta azokhoz hasonló büszke orr és száj. Törtvonalú, rövid orra, felvetett szája van.

Mária szobra elé áll, gondolat nélkül nézi.

Sokáig nézi. Felébred benne az érzés s könnyé változik. Lehajtja fejét.

— Mária, add, hogy a fiuknak megmaradjon az Atya.

Felemeli fejét. Mellette fiatallány térdel. Butává fáradt

arc. Zavaros ké.k szemek. Hidegtől felmart száj. Testén vékonyszövetű rövid kabát, cipője szakadozik.

A lány elindul, akkor látszik, egyik kezefeje hiányzik. Alig' tizenötéves. Vilma utánam egy. Néhány percig nyomában lépked, aztán, mellé lép.

— Mondja kislány, van édesanyja?

— Vám. Édesapám. meghalt. Ketten vagyunk.

Vilma ránéz a kezére.

—- Kosarat fonni tanultam, de nincs munkám. Kéregetek, mert anyám is alig keres.

A leány nehezen, szaggatottan beszél. Hangja tompa, elsizinteienitette a reménytelensége. Vilmát a tehetetlen segiteniakarás; bántja. Egymás mellett állnak a csinos, rendes külsejű asszony és a rongyos, nyomorék leány.

A leány pénzt vár, 'kis rézpénz helyet fényeset. Csak átsuhan rajta, dSe merni lesz tőle frissebb.

Az aszonyba belemarkol a megváltozhatatlan inindensiég k érlelheti ti enis-ége. Kis hallgatás után megszóal:

— Jöjjön el holnap. — Odaadja a címét.

* *

Vilma, fiaival a pamlagon hancurozik. Az ajtón kopognak. Gizel kiszól: Szabad! Senkise lép be, erre kinyitja. Koldusasz— 30 — - •

nyíri tiborné Sándor juha