Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-19 / 12. szám

A vallások mindegyike tartal­maz sexuális erkölcsi előíráso­kat. A vallási közömbösség tér-, jedlésétvel sokan úgy gondolták, bogy ezeket a szabályokat el­lehet hanyagolni. Bebizonyoso­dott azontban, hogy e szabályok elhanyagolása igen súlyos kö­vetkezményekkel jár. A kalandokra alapozott sexuális élet a nemibetegiségek fő terjesztője. E betegségek kö­zül legsúlyosabb kihatású a vérbaj, melynek terjedése az utolsó 20 évben sokszorosára emelkedett. A könnyelmű sexuális élet másik következménye a sok bi­zonytalan származású gyerek. Sok olyan eset van, amikor al­kalmi kalandok után az anya nemtudja ki volt a gyermek ap­ja. A rokoni viszonyok ismeret­len volta miatt előfordul, hogy vérrokohok lépnek egymással házasságra. Ennek súlyos de­­generáló következményei régi időktől fogva ismertek. iSok) csenevész gyermek szü­letik azért, mert a házasági korhatár igen alacsonyan van megállapítva. A fiatalság köré­ben terjesztett helytelen néze­teknek nagyon sok áldozata van. A gyengén fejlett utód e­­gész életén keresztül viseli szü­lei hamis nézetekkel való fél­revezetésének következményeit. Magyarországon a fiatalság erkölcsi félrevezetését jelzi, hogy például Budapesten van olyan leánygimnázium, ahoi a 16 éves leánytanulók közül minden negyediknek volt már műtéti magzatelhajtása (muv> vetélés). , Veszélyben a házasság' intéz­ménye. ,Sok a válás. A házas­társak elhidégülésének gyakori oka, hogy' túlságosan fiatalon kötnek házasságot. Huzamo­sabb együttlét után azonban rá­jönnek, hogy nem egymáshoz valók. Válni, gyermekek eltar­tásáról, gondoskodni, újból há­zasságot kötni nehéz. A házas­­társak, a gyermekek élete a könnyelmű elhamarkodott há­zasság miatt-tönkre van téve. A házasságban élőknél a há­zasságtörés nemcsak erkölcsi jelentőségű. A házasfél házas­ságon kívüli nemi élete veszé­lyezteti a házastársat és a gyer­mekeket nemi bajokkal és e­­gyéb fertőző betegségekkel. Legveszélyesebb az, amikor a házasfél nemtudja, hogy vérbajt kapott, megfertőzi a házastár­sát és betegen hoznak létre u- i tódot. Súlyos megrázkódtatást okoz a családban az idegen gyermek. Feldúlja a házastársak a családi nyugalmát. Az eltartás az örök­lés problémai veszélyes helyze­tet teremtenek. A nemiélet egyik fontos prob­lémája a fogamzásgátlás. Tény az, hogy a társadalom nemsza­porodhat korlátlanul. Az anya­gi lehetőségek határai megha­tározzák a lakosság létszámát. Általában 3, legfeljebb 4 gyer­mekes családok a kívánatosak. A fogamzásgátlás problémá­ja terén, nagyfokú felslőt’enség tapasztalható az utolsó évtize­dekben. Alapvető elvnek kel! tekinteni azt, hogy a fogamzás­­gátlás csak olyan lehet, mely egészséges élet továbbadására alkalmas egészségi állapotot biztosit úgy a férfinek, mint a nőnek. Az utóbbi évtizedekben azonban az orvosi etika nagy­mértékben csökkent. A szocia­lizálás nevében a társadalom­biztosítás túlzott mérvű -kiter­jesztése könnyű pénzszerzési lehetőséget nyújt az orvosok­nak. A “gazdátlan telt pénzes­zsák’’ megjelenése arra készte­ti azokat , akiknek erre lehető­sége van, hogy minél nagyob­bat markoljanak belőle. A gyó­gyítás az emberiség egészségé­nek védelme teljesen háttérbe szorul. Azért adnak kedvező vé­leményt a vegyi fogamzásgát­lókról és a művi vetélésről, mert csak a hasznot nézik. A következmény irtózatos. Millió­­számra degenerált gyermekek, beteges, funkciózavarokban szenvedő nők és kihaló társa­dalmak. A sok lelkiismeretlen sarlatán azonban csak a pénzt nézi, melyet efajta orvosi tevé­kenységéért kap. (De lehet az is, hogy a szabad társadalmak tönkretétele vezeti.) A házasság intézményének gyengülése, a nemi betegségek terjedése, az egészségrontó or­vosi beavatkozások, egészség­rontó védőszerek alkalmazá-á­najlfl engedély,ezése alapvetően veszélyeztetik a társadalmakat. Legsürgősebb lenne, a helyes szabályok meghatározása és megismertetése különösen a fiatalokkal. De nemcsak felvi­lágosító propagandára, hanem államhatalmi beavatkozásra és társadalmi akciókra is szükség van. Bányai László Párize. A saskatchewani kormány átveszi a hamuzsir bányászatot F. S. MANOR (Canadian Scene) — A Sas­katchewan! parlament törvény­­javaslatot fogadott el, amely le­hetővé teszi, hogy az ujdemok­­rata kormány átvegye a hamu­zsir ipart. 1 és 2.5 milliárd dol­lár közti értékről van szó, a­­melynek kifizetésére a tarto­mánynak távoh'ól sincs elég pénze. Ezért Blakeney miniszterel­nök New Yorkba utazott, hogy ott próbáljon pénzt szerezni, de azt tapasztalta, hogy a pénz­emberek gyanakvással tekinte­nek a privát vállalkozásija bele szóló kormányra és egyelőre még nem adtak semmit. A hamuzsir-ipar valahogyan nem tudott Saskatchewanban az eredeti várakozásoknak meg felelő lendületbe jönni. Az 1971- 75-ös üzleti évben rendkívül gyenge volt a hozama. Azok, akik pénzt fektettek bele, csak 3.1 százalékot kaptak utána ak­kor, amikor a kanadai ipar át­lagos jövedelme 9.9 százalék volt. A hamuzsir ipar piaca főkép­pen) az Egyesült Államokban van, valamint Japánban. iM'mi­két országban főképpen mű­trágyának használják. A Sas­katchewan déli részén levő bá­nyák 12 vállalat kezében van­nak, köztük amerikai és nem­zetközi vállalatok kezében. A miniszterelnök azon a vélemé­nyen van, hogy a tartomány többet profitálhatna belőlük, ha saját kezelésbe venné azokat, jobban gondoskodhatna gazda­ságos kiaknázásukról és fejlesz­tésükről. Csak 'bonyolítja a helyzetet, hogy a hamuszir bányák terve­zet “tartományositását” a fe­­derális kormány’ sem nézi jó szemmel, mivel Ottawa ezáltal jelentős összegeket veszítene. A tartomány kezében evő vál latokra ugyanis nem lehet fe­­derális adót kivetni, bár Otta­wa részéről céloztak arra, hogy a bányákat akkor is megadóz­tatják, ha azok a tartomány tu­lajdonába kerülnek, Blakeney miniszterelnök azzal válaszolt: ha erre sor kerül, a tartomány megadóztatja a federális kor­mány kezében levő Saskatche­wan! vállalatokat. Az amerikai kormány sem örül „ Saskatchewan tervének, mivel a hamuzsir bányák fölöt­ti kormány-egykéz áremeléssel járhat, ami megdrágítaná az amerikai farmerek által ha sz­iláit műtrágyát. A privát vállalatok ugyanak­kor nem költenek a saskatclie wani bányákra, inkább a határ­hoz közel eső amerikai terüle­ten kutatnak, mivel úgy tudják, hogy ott sokkal nagyobb lele­tek várhatók, mint amilyenek­ről Saskatchewanban tudnak. Egyébként Saskatchewan') an vannak a világon ismert legna­gyobb tartalékok az egész is­mert tartalék 40 százaléka, k;>. 3-3500 láb mélységnyire fektsze­­nek a föld felszínétől számítva, könnyen kiaknázhatóam Annyi van ebből a fontos anyagból, hogy többszáz esztendőre ellát­hatja a szükségletet. Nemrég egy nagy párizsi szemle bő kivonattal ismertette a meglehetősen vitatott, de két­ségtelenül tehetséges (Roger Peyrefitte legújabb müvét, a “Tableau de chasse ou la* vie extraordinaire de Fernand Leg­­rás”-t (éd. Albin Michel, Pa­ris) — Peyrefitte hősének ese­te, aki neves festők számtalan ügyesen utánzóit hamisítvá­nyát adta el búsás haszonnal a nemzetközi piacon hiszékeny műgyűjtőknek, eszembe juttat­ta a Kölnische 'Rundschau 1974. V. 24.-én “XY. . . angelőst—-eit über 570 Jahren” c. közlemé­nyét. (Alcíme körülbelül ugyan azt fejezi ki, amivel kezdődik ez a cikk.) Magyarvonatkozása miatt lekötötte figyelmem, mert ebben az “'570 éven át megfej­­tetlen . .. XY” c. Írásban szó esik arról a szánnyasoltárról, amit udvari festőjénél rendelt a francia király, VI. Károly test­vére, Fül'öip, Bourgogne hercege . .. 1400 körül. Az udvari festőt BIEVRE Ist­vánként, máskor a magyar BE­­BER Stefanként említik. — A hercegi 1404-ben elhúnyt ü az oltáskép Párizsból, vagy a her­ceg Dijon-i udvarából eltűnt. A rejtélyes eltűnést, avagy inkába eltüntetést akkor a magyar István Benniát és Márton nevű tanítványainak tulajdonították. (A német újság, István mestert hol Ungar-, hol Unger-nek ne­vezi.) A kölni lap szerint az első aegéd, Bernát kikölcsönözte mesterénél a triptichont, hogy lemásolja. A szárnyasoltár kö­zépső, tehát főképe az angiya . üdvözletét ábrázolja, mig. a szárnyakon egyrészt sz. Györ­gyöt Carolus Magnus-szal, más réslzt sz. Dénest IX. vagy sz. La­jossal. Ilyen kölcsönzés gyakran elő fordult azidőtájt. 'Sok jeles kép­ről készült másodpéldány. A- zonban a kikölcsönzés után el­tűnt az oltárkép a mester ta nit ványaival együtt ... István mester tolvajláasal gyanúsítot­ta őket és. a bourgogjni herceg kancellária útján nyomozásra kérte Köln város tanácsát, mert alapos gyanúja támadt, hogy a két segéd oda távozott. Köln városát az 1400-as években, a kor műkereskedő központja­ként ismerték, ahol tehát az ilyen remeket jól el lehetett ad­ni. Litván mester sajátkezű leve­le, amit kölni .kartársaihoz irt, ma is megtalálható a város 1 - véltárában. Levelét alsóra'nai tájszólással irta, ami azzal ma­gyarázható, hogy akit Baurgog­­ne-ban “le Hongre” — magyar­nak neveztek, Kölnben tanult. (A cikk iró emlékeztet a másik művészre, aki száz évvel ké­sőbb, Dürer Antal nagybátyja, Miklós, aranyművesként dolgo­zott Kölnben s. akit szintén ma­gyarként emlegettek.) Kölln város éber rendőrsége a föltételezett tolvajokat letar­tóztatta s a Franken-toronyba zárta. — Azonban a kölni festő és cimerhiímző céh, amelyhez tartozott Bernát egyik korábbi mestere is, védelmükre kelt. S ez a korábbi mester, van Bum­­bel a Párizsban élő Unger Ist­vánt vádolta a kép ellopásával s hogy ez két segédjét csak azért vádolja, hogy magáról el­terelje a gyanút. Van Bumbel a céhhez az ügyben intézett le­velében “Stefan Bieber, ge­nannt Unger”-t minden hájjal megkent szélhámosnak állítja s ezért kéri, hogy a Tanács a sze­gény segédeket, akikkel István mester különben- is igazságta­lanul bánt, helyezze szabad lábra, Hogy aztán mi történt, nem tudjuk. Bizonyos annyi, hogy az oltárkép máig sem került elő. Viszont most egy régi le­írás után a Wallraf-Richatz múzeum egyik munkatársa raj­zos rekonstrukciót készített, a­­melynek alapján remélik, hogy nyomára bukkannak majd az eredeti alkotásnak. Mert Köln sokat tart “Stefan Unig'er” -— Magyar István kölni származá­sára! és müvére ... A cikkhez fűzött rekonstruk­ciós képen Carolus Magnus, Nagy Károly szentként látható. Jó tudni e “szenttéavatás” tör­ténetét is legalább dióhéjban. 1165-ben, Pünkösdkor, a würt­­burgi diétán I. vagy Rőtszakál­­lú Frigyes" követelésére elisme­rik Hl. Paszkál ellenpápát III Sándor pápával szemben. Fri­gyes minden áron arra töreke­dett, hogy növelje a német-ró­mai császár tekintélyét. Ezért jónak látta, hogy a kétségtele­nül még mindig tisztelettel em­legetett Nagy Károly hamvait “fölemeltesse”, majd amikor ezt a kölni érsek, aki tanácsadója volt, Rajnold kancellár végre­hajtotta, III. Paszkál “szentté” avatta. Cs.C.M.dr, Winnipeg, Man. 1976. már. 19. 3 NINCS ELÉG SZAKEMBER MARTIN O’MALLEY (Mr. O’Malley a Globe and Mail munkatársa. A követke­zőkben korábbi cikkét ismertet­jük kivonatosan.) (Canadian Scene) — Az or­szágban szétszórva talált sok egyetem közül a legtöbb' köze­pes színvonalú és a legjobbak­­kal összehasonlítva bizony gyenge. Ez a megállapítás —- amely Dr. Isaac Bar-Lewaw, a York University lengyel származású professzorától származik és a­­ligha okoz egyetemi körökben örömrivalgásokat. “Jó lesz fel­figyelni erre” — mondja !és hoz­záteszi! “Jólfizetett teljes tanár vagyok. Az országnál nehezen lehetne jobbat találni családunk felneveléséhez. Választás révén lettem kanadai, tehát nem mint menekült jöttem, de azért euró­pai szemmel nézem az itteni helyzetet. Gazdag' ország ez, de szakemberekben, nem dúskál.” Mindenek előtt, mondja a professzor, vessünk egy pillan­tást a kanadai Nöbel-dijasokra. 1923-ban/ Frederic Banting, 1957-beni Lester Pearson, 1971- ben Gerhard 'Herzberg kapott dijat, több mint 50 év alatt ösz­­szesen három. Svájc, Dánia, Svédország, Hollandia és több — Kanadánál kisebb ország — sokkal több Nobel dijassaL ren­delkezik Még Chile és Guate­mala is rendelkezik Nobel cbja­­soKkal, akik irodalmi dijat nyertek. Miért nem nyertek ka­nadaiak. Irodalmi dijat végképpen nem nyertünk, mondja a professzor. “A legjobb írók és költők, csak regionális sikert élveznek. Ter­­méktelen talajon, nem lehet bú­zát termelni. Semmi sem termé­kenyebb, mint az intellektuális stimuláció. Ha kanadaiakkal vagyunk egy szobában, főkép­pen két témáról folyik a szó: az időjárásról és a hokiról. Ha pedig siemmi mást nem tudunk, csak hokizni és nemzeti szé­gyennek minősül, ha kikapunk az oroszoktól, akkor bizony elég rosszul állóink.” Jó lenne erről a kérdésről mi­nél hevesebben vitatkozni, hogy országos problémává nőjje ki ma magát. “Biztosan támadá­sokban lesz részem, deinem tö­rődöm) vele.” Sok diák szórakozni megy az egyetemre, amelyek gyakran szülői felvigyázóé helyett mű­ködnek, vagy munkanélküli me nedébhelyneki tekintik őket. Az egyetemek közt nincs komuni­­káeió, a tanárok közt nincs szellemi versengés. Dr. Bar ’Lewas most 53 éves, a ihispán és latinamerikai iro­dalom és civilizáció tanára. Je­ruzsálemben! M.A.-t, Mexicóban Fii. D.-t szerzett. Négy ország hat egyetemén tanított és sokhelyütt vendég­­professzor is volt. Tizenkét nyelven beszél, nyolc, továbbit ismer, hat könyvet irt spanyo­lul'. • Tizenegy éves kanadai taní­tás után/ csak kétszer találko­zott igazán sokatágjérő hallga­tóval. Legtöbb diáknak nem is volna egyetemen a helye. “60 (Folytatás a 6. old Ion) GYEREKKEL NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA Ne várja jelhívósunkat­­küloie be előfizetéséi h o nfitárs tnielöb1! amíg 'barátnőjét figyeli. A sajátja jut eszébe, arcára pir ömlik. J — 'Fáradt vagy? — kérdi Vilma. Dénes nem féléi. Arcán átfut az indulatja a szokása sze­rinti beszéd. Tudja, úgy sem változtat vele most pedig fárad­tabb annál, elmondja qsak azért, hogy leigazolja vele az asszony önérzetét. Dénes zsebeiből pénzt szed ki, odad egy ezüstöt, aztán visszanyúl zsebébe, 'kezét pillanatig bennhagyja, aztán egy má­sik pénzdarabot vesz ki. Vilma kezébe szorítja a pénzt, Dénesre 'néz. Világos sze­mei mintha fátyolosak lennének; Dénest zavarbalhozza ez a tekintet, elfordul. Nem, már igazán nem adhat több pénzt, neki if kell ... —- Pihenj egy kicsit. — Az asszony a pamla'gira mutat. Dénes áll, habozik. Most nem vonzza a kávéház, Rel i a műteremben van. Vilmára néz, Annak meleg a tekintete. Hálás: az élet mehet tovább, kezében van az ára. . — Múlt éjjel szivgörcseim voltak.. — Leveszi zakóját, a 1 »amlag,on végighever. Vilmának megvonaglik a szája. Férjére néz s nem tudj i mi fáj, mikor az elmúlására gondol: nagyon szerette ezt az embert, örökké féltette szervi szívbaja miatt. Mig keskeny láb­fejét nézi, könnyessé válik a szeme. Szereti még)? A szerelem csak úgy élhet, ha az egyik ember a mágnes, a másik az acél? Eddig úgy hitte. Azé t mondta Máté Miklósnak .kegyetlenül: a szerelem él, vagy pusztít. ■Elmúlt éjjel virrasztott. Tudja, hol a ház, az ajtó, : z ágy, ahol Dénes lelhet. Maga előtt látja a szobát, az asszonyt, Dénest. Látja a régi napokat. Dénes cigarettázik, a szeme sz ­íne szomorú. 'Ilyenkor festményeire gondol. Vilma szemei meg­lelnek könnyel. Dénes alszik. Az asszony a pamla’g előtt áll. arcán valami mohóság ömlik el. Nem kell fegyelmeznie magát. ;■ .aráig nézi a férje arcát. Mindenkiénél jobban félti az életét. Ha tudja, vala o! ott van, de majd látni fogja, megnyugtatja, s a legszebb, ami' elképzel, ha majd meglátja, felnőtt fiaival együtt. Szereti. Lehet, hogy ez nem egészséges szerelem, de emberi érzés. A gyerekek nevetve hameuroznak a földre terített szörnye - -- 26 — Ahogy minden emberben öntudatosan, vagy öntudatlanul vágy van a rendkívüli iránt, a. fiú azt érzi. — (Mondja Máté Miklós, mi a szerelem? A fiú kezei, tenyerükkel kifordítva térdén fekszenek, az asszony kérdésére ökölbe szorulnak; megfeszitett öklétől agyáig mintha íona. vezetne, ami pattanásig feszül, mig felszakad alóla az enyhet adó szó: Az asszony tenyerébe hajtja a fejét. Pillanat alatt arcát •! ;yugalmassá ké nyszeriti. — Öröm. — A ,szerelem a test tavasza. A tüdőbetegek többnyiie tavasszal halnak meg, mikor párás a levegő. Csak fiatalkoruk­ban halnak meg szerelem) miatt az emberek. A fiatalság tavasz s ha a másik tavasz, ami benne vau: a szerelem nem örülhet valami oknál fogva: egyik tavasznak pusztulni kell. Az asszony feláll, szeretne elmenni, de a fiú arca zavar­ba hozza. Ha vad, vagy követelő lenne, rendreutasitaná s men­ne. De ez a várakozó arc, rajta a néma vágyódással: meg­állítja ... Vilma, mikor újra a jósnőhöz megy, azt hallja, Máté Mik­lós öngiy/lko..- lett. * * % Ilyenkor nem beszélnek. Összeszoritott foggal végzik ei munkájukat. Vilma tudja, barátnője az idegeit nyúzza azzal, hogy nála van. Özvegyasszony anyja mellett csendes, nyugodt élete volt. A polgárok' óramutató pontossággal ütemezett életét otthagyta egy időre, hogy barátnőjén segíthessen. Gizenek éneklőmadár hangja van, ilyenkor arra hasz­nálja, hogy a fűszerestől hitelt kérjen. Nem sajnál egy-két frázist csiripelni a pocakos fűszeresnek és hozza az ebédíhez­­valót. Most is igy történt. Gizel lepakolt és összenéznek: ez a bajtársak összetartása, veszély idején egymásán segíteni. Vilma halás érte. Ha őneki kellene a fűszereshez lemenni, attól félne, sem jönne torkából hang. Pedig gyerekeiért mindemre képesnek érzi magát. De az elképzeléstől a cselekvési., messze az út.- 'Mára el vagyunk látva — mondja az asszony. Gizel, a cselekedni!utió ember, niagabiztousággaí feleli: — 17 — A SEXUÁLIS ERKÖLCS r.AÍÁSA A TÁRSADALOMRA Egy magyar mestermüve 570 éves bűnügyben ABC CHARTER REPÜLŐK BUDAPESTRE-BÉCSBE *'•- 1976 NYARÁN AIR CANADA-VAL A legkellemesebb, átszállásnélküli utazás, 66 Ibs. csomagsullyal. T0R0NT0-BUDAPEST-T0R0NT0 Személyenként Utolsó j.lentkezés Június 10—július 12 32 nap 4,5 hét 439.00 Április 23 Június 27—július 23 26 nap 3,5 hét 479.00 Május 10 Július 4—augusztus 30 , 8 hét 489.00 Május 4 Július 11—szeptember 6 8 hét 489.00 Május 11 Július 22—augusztus 16 25 nap 3,5 hét 479.00 Május 22 •Auglusztuis 6—augusztus 27 21 nap 3 hét 479.00 Június 4 Szeptember 3—szeptember 12.4 21 nap 3 hót. 419.00 Július 2 TORONTO-VIENNA (BÉCS)-TORONTO Április 25—június 3 39 nap 3,5 hét 339.00 Március 26 Május 30—július 1 32 nap 4,5 hét' 399.00 Április 30 Június 16—július 15 fí>9 nap 4 hét 419.00 Április 16 Július 14—augusztus 26 43 nap 6 hét 459.00 Május 14 Július 21—augusztus 12 23 nap 3 hét 459.00 Május 21 > Augusztus 18—szeptember 16 29 nap 4 hét 429.00 Június 18 Szeptember 16—október 4 18 nap 2,5 hét 399.00 Július 16 Csecsemőknek 2 évig 35 dollár. I Jelentkezéskor 50.06 dollár előleg fizetendő . a teljes összeg 60 nappal az indulás előtt. Amennyiben betegség miatt nem tud na elutazni, ajánljuk a Missed Flight Insuvancot. $10.00 megváltásával a befizetett összeg visszatérői. ORSZÁGJÁRÓ UTAK MAGYARORSZÁGRA HOTEL, AUTÓBUSZ, ÉTKEZÉS ÉS A BELÉPŐDÍJAK AZ ÁRBAN 3 napra $ 78.00 július 21-én indul. 6 napra $149.00 augusztus 5-én indul. KIHOZATAL BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST $449.­BUDAPEST—MONTREÁL—BUDAPEST $419.­Megfhivó levél, emigráció, biztosítás ügyében forduljon bizalommal irodánkhoz fOI IIMRIIf TRAVEL SERVICE LTD. W I I W0 V A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA j 420 Spadina Ave., Toronto, Ont. M5T 2G7 TELEFON: 361-1101 A BIBLIÁBÓL Aki vallja, hogy Jézus az Is­tennek fia, az Isten megmarad abban és ő is az Istenben. És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szerete­­tét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad és az Isten is ő 'benne. (Ján. I. lev. 4:15-16.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents