Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 2. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek so»a .óbb nu g,ai,a A legrégibb he­­tanként megjelenő füi­­gjtlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol Bi rodalom. legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az ide­geibe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillet jogokat igyekszik kivi - ni minden honfitársunk számára. “KANADAI MAGYAR ÚJSÁG” előfizetési dij egy évre: $12.03. fél évre $6.50. Kanadán kívül 1 egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St., Winnipeg Manitoba, R3C 2ab Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRIJMHELLLR ES - LRHAZl FENWOOD IRON SPRING FIÁN F1 ON KELOWNA KENNED V KIPLING LA f'TUTH LFASK T.ES OGK Lethbridge MEDIHINE'HAT MELVÍL1 E ILK RWI7R-- T , \ j 'jg MISTATIM OSOYOOS I E ""T TON PTC^Ttrit BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITE WOOD Vol. LI I. — 52. Évfolyam MONTREAL — TORONTO — HAMILTON Twenty-jive Cents Per Copy KELET­WINNIPEG — REGINA - SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER Egyes szám ára 25 cent. NYUGAT Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor ff Coast to Coast BRANTFORD B" RG RS t .LE N WW Tr F rROYT,AND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NLAGARA FALLS OSHAWA PORT COT TOR E PORT Rf'BTN° N RDrER CAN/ RD SARNIA STMCOE I St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURO TIM1SKAMING TORONTO WAINFLFET WELLAND WINDSOR ‘‘Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in tile ten province of the Dominion of Canada ar.d o I d e s t of all H un­­garian Papers with n the entire British EmpTre. Printed and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR ÚJSÁG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 19 7 6 Január 9 péntek No. 2. szám. BORZALMAS VIHAROK ANGLIÁBAN ÉS NYUGATEURÓPABAN Kanadába és a US-ba látogat a királ/i-pár LONDON. — Hivatalos je­lentések közölték, ihogy Erzsé­bet királynő és férje Philip her­ceg július hónapban, az Egye­sült Államokba és Kanadába látogatnak. Az angol királyipár és 'kísé­rete a Britannia nevű royal yachton fog átkelni az Atlanti óceánon és előbb résztvesznek az Egyesült Államok 200 éves ‘ születésnapi” ünnepségeken a UiS fővárosban és több nagyvá­rosban. A királyipár azután Kanadá­ba hajózik, hogy résztvegye­­nek a julius 17.-é.n kezdődő o­­lympiai játékokon, melyet a ki­rálynő fog megnyitni Montreal­ban. Borzalmas robbanás a new-yorki ta Guardia repülőtéren ti halott, SO sebesüli NEW YORK. — 1975 év utol­só hétfőjén borzalmas robbanás történt pontosan 6 óra 33 perc­kor, a podgyász helységben és m utasokat és azok kísérőét pánikszerű menekülésre kény­­szeritette. Azonban a robbanás a repülőtér 10 láb magas üveg­ablakait, vas és mási fém épü­let részeit nagy távolságra re­­píte1*“ j 11 ember haló /1 oka ' W -T * ta, miig, 50 ember megsebesült, köztük többen súlyosan. A robbanás következtében legalább 45 gép indulását mon­dották le, vagy más irányba i­­rányitották. Becslések szerint mintegy 5,000 utazó tervét bo­rította fel a robbanás. A repülőtársaságok 50,000 dől lár jutalmat tűztek ki azoknak, aluk felvilágosítást adnak a gaz t"tő]: nyomra veze­tőinek. FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSEK Ostdeutsche Rundschau — 1975 december 5. — Amíg egy­részt a román szocialista köz­társaság Nyugatnémetországtól kór pénzügyi és gazdasági se­gélyt, s ugyanakkor kihangsú­lyozza, hogy a Romániában élő német kisebbség teljes egyenjo­gúságot élvez, hiszen ősi tele­pülési helye az ország] s igy áttelepítésére nincs szükség, addig másrészt most került nyilvánosságra egy okmány, mely egész más fényben tünte­ti fel az ottani helyzetet: a Ro­mániában élő német és magyar kisebbséig! közök felhívást inté­zett az ország kormányához, felszólítva azt az effidiigi ellenük gyakorolt fajii megkülönbözte­tés azonnali megszüntetésére. A két nemzetiség rámutatott arra, hogy együttesen az össz­lakosság 13 % -át képviselik (2 mi/iió magyar, -— a románok Péohi K. dr. — Mosonyi A.: csak 1,6 millióiról beszélnek — és. 60'0-ez-er német — a romá­nak csak 3S3-ezer németet is­mernek dl). E két kisebbségi kö­veteli, hogy anyanyelvét minde­nütt, igy az iskolákban is hasz­nálhassa, hogy teljes egyenjogú ságot élvezzen minden téren: politikai, kulturális és gazdasá­gi síkon egyaránt, hogy elkob­zott szellemi javait azonnal ad­ják vissza, s végül, hogy egy külön bizottságot állítsanak fel az Egyesült Nemzeteknél, me.'y az erdélyi magyar és német ki­sebbség védelmével lenne me. - bízva. E lépés most már nem hagy­hatja közönyösen a nyugatné­met kormányt sem, mely ed­dig — román kívánságra — el­hallgatta a német-román tár­gyalásokon az erdélyi és bánáti kisebbségek ügyét. Beküldte: ÁRGUS — Párizs. UJ HÁBORÚS ESZKÖZÖK A háborúk célja mindig bé­ke. Az ellenfelek tudják, egy nap vége lesz a harcoknak. Vé­ge, mert vagy az egyik, vagy a másik kimerül. A győztes —­­ritka kivételtől eltekintve — a maga előnyeit, érdekeit szem­­meltartó békét kényszerít a léé győzöttre. Az előnyök, érdekek csaknem mindig anyagi termé­szetűek lévén, a legyőzött terü­letéből kanyaritottak le a győ­zők. Nem egyszer a legyőzött népállományból elhurcoltak, le­mészárolták tömegeket. Mini­éig,y büntetésként aztán jóváté­­teli összegek (zsákmány!) és más javak szolgáltatására kö­telezték a vesztest. A háborúra mindkét oldalon óriásiak az erőfeszítések. Egyik inár korábban, másik később fog, a fegyverkezéshez. E készü­lődésben a hadiipari kísérletek­nek, találmányoknak egyre na­gyobb, sőt sokszor döntő jelen­tőségük kétségtelen. — A nyíl­tól az atomtöltetü röppentyűikig az emberi találékonyság társai és javai elpusztítására, vagy meghódítására hosszú utat járt be, amihez természetesen évez­redekre volt szükség. iMinden készülődés a kölcsönös megret­­tentés jegyében folyt időtlen­idők óta. Ha az egyik bunkóval fenyegetőzött, a másik sem volt rest néhány nyíl felröppentésé­­vel jelezni, hogy kész elfogad­ni a kihívást. Támadás, védelem egyként foglalkoztatta hát az embert s annál lázasabban, erő­teljesebben, minél inkább felbo­rulással fenyegetett az előző “békével” teremtett áldatlan ál­lapot. Tagadható-e, bogy a Moszk­­va-Washingjtonra nehezedő — úgynevezett ideológiai ellenté­ten túl — a hatósugarán kívül eső erőgócok és csoportosulá­sok súlya többé nem “quatité négligeable”, elhanyagolhat ó mennyiség. — Ideges korban élünk tehát, mert egyre tuda­­(Folytat ár; az 5 olds’on) Legalább 52 halott és sok eltűnt Több mini 100 mérföldéi óránkénti szélvihar löbbszáz millió dolláros kárt okozol! - Elsüllyedi a Capella parii teherhajó 11 főnyi személyzetével - árvizek a tornádók nyomán -LONDON. — Az elmúlt hét_, végién kegyetlen szélvihar pusz­tított az angol szigetor&zág kü­lönböző részein, amiikoris több mint 26 ember meghalt és több személy eltűnt. A vihar aztán, tovább vonult Kelet felé ,s Nyu­­gat-Néinetországban 12, Dániá­ban 4, Belgiumban s Hollandiá­ban, 3-.3, Svédországban 2, Fran ciaországban s Svájcban, 1-1 ha­lálos áldozata volt. Ugyanakkor érkezett hire an nak, hogy Kelet-Nénretország Capella nevű teherhajójia, eisüly lyeldt .az Északi-tengeren, Shier mannikoog dán sziget közelé­ben. 11 főnyi személyzete eltűnt. Az óránkint több mint 100 mérföldes, sízél során a part men tén levő kikötőket: és városo­kat elöntötte a tengerár, mér­hetetlen karóikat okozva. A dániai, időjárást jelző állo­más jelentette, hogy egy másik vihar fejlődött ki, mely keletre tart s napok múlva é:i el Dá­niát. Dánia két tengerparti váro­sának körülbelül 20,000 lakó­ját kiürítették s hétvégi vihar alatt és azok csak pár nap múl­va térhettek visisza otthonaik­ba. A sújtott országokban, a légi és szárazföldi,- nemkülönben a tengeri közlekedés szünetelt s az anyagi kár többszáz millió dollárra rúg. — iMARITS L.: Veszélyes idők ~ veszélyes társadalom Ptnzbiriággal sújtja a sztrájktörőket a Unió TORONTO. Ont. — A 6 hétig tartó postás-sztrájk alatt dolgo­zókat, szakszervezeti határozat $100 vagy $200 dollár pénzbír­sággal sújtja. A határozatot 5 e­­zer szakszervezeti tag szavazás­sal fogja megerősíteni. Hasonló büntetés vár az ot­tawai s az atlanti tartományok ban, élő 200 sztrájktörőre. A u­­nion vezetők határozata miatt 6—7 postás lemondott, s még, több hagyja ott a postát, ha a birságokat folytatni fogják. Angol vélemény a szovjet hadiflottáról A Watergate botrány folytán az utóbbi hónapokban egyre inkább szorul a hurok a CIA nyakán. — Ford elnök minden­képen azon fáradozik, hogy a CIA homályosbál is sötétebb tevékenységére fényt derítő szenátusi vizsgálat eredményei közz étételét megakadályozza. Egyes politikusok és a médiák által kiszimatolt adatok nyo­mán, úgy látszik, van bőven mit takargatni. Amit már eddig olvastunk, vagy hallottunk a CIA botrányos tevékenységéről, az sem több a tengeren feltűnő jéghegy kiálló csúcsánál. A lé­nyeg titok marad a jövőben is a nagyközönség; az utca embe* r,e előtt. A titkos szolgálatok táglelki ismeretü tevékenysége a náci Sicherheitsdienstöl, a szovjet NKVD-u át. az amerikai CIA-i­­mimdig ugyanaz volt és fog ma­radni. S ha a hétköznap szürke kis embere valamilyen okból ennek a jól megolajozott és ki­tünően bejái atott szerkezetnek a fogaskerekei közé került, ak­kor Isten rágalmazzon neki! Ugyancsak regélhetnének er­ről a “hidegháborús” korszak magyar menekültjei is, akiknek soraiban akkoriban Becsben CIC-neIk nevezett CIA Robert Taylor-bajuszu Mr. Thomas-a (alias Szentgyöi gyi=Schwarz) meg Mr. Juhász (hm?) gyakor­lottan kiválogatta azokat a naiv 'hazafiakat a Hazáért, ponto­sabban nevezett Mr.-nele előme­netele biztosítására, meg a “Központ” mindenhatói nagy megelégedésére, egészségüket, sokszor Szibí'iába 'elhurcolásu­kat és életüket is áldozni. — Netán a kiszemelt vonakodott volna ba,górt, szép Ígéretekért kötélnek állni, mert a politika, meg az egész titkos ‘ellenállás’ odahaza már régóta nem ér­dekelte, akkor a CIC félhivata­los zónavezetőjével jó pénzért útba indulhatott “Nyugatra”, hogy az Enns-nél (túl az Ópe­­lencián) egyenesen az oroszok karjaiban találhassa magát. . . Hasonló lett a sorsa azok­nak, kik a 'bécsi Porzellangas­­aeban, patinás jobboldali múlt­jukra és a 45 után elszenvedet­tekre hivatkozva, az amerika' demokrácia humanista hírszer­zői előtt “jólértesülten” könv­­nyehnüen fecsegtek. A fejvadászat már akkor is divatozott. — Aztán, ahogy múltak az évelt, Mr. Thomas­­ból Mr. St. George lett( de nem ám sárkányölő, hanem) újság­író és tudósitó! Sokan fölismer- | üélt a televízió képernyőjén, a­­mikor Castroval és partizánjai­val beszélget a Sierra IMaest­­ra-n, Batista diktátor idejében. Hogy mennyiben volt a “kis Szentgyörgyi akkor ujságiiró­­tudósitó, vagy talán más, arra csak a CIA tudna felvilágosítást adni (ha akarna.. . ) Joseph Frolik a csehszlovák titkos-szolgálat, S.T.B. 1973- ban Nyugatra szökése után nyomban a CIA Langley-részle­­ge vette pártfogásba. Hónapo­kon át kihallgatva, adatait a kémeJháritó szervek elemezték és kiértékelték. Az adathalmazból készült je­lentés olyan fontosnak bizo­nyult, hogy a US szenátus hon­védelmi bizottsága 74 február­jában a disszidált őrnagyot ki­hallgatta a nyilvánosság kizá­rásával Ma Froíik a USA-ban inkegni tóiban él s emlékiratain dolgo­zik, amik előreláthatólag ha marosan kiadásra kerülnek Londonban. A USA szenátus előtt folytatott kihallgatás részletei már kiszivárogtak E- zekből az alábbiakat k. Olvasó szives figyelmébe ajánljuk. Heinrich Müller SS tábornok rejtélyes halála. 1945 után minden keleti és nyugati állam titkos szolgálata lázasan kereste világszerte H Müller SS-tábomokot, aki 193 h- 45 között a GESTAPO főnöke volt Heydrich és Kaltenbrun­­ner közvetlen alárendeltjeként. Hiányos nemzeti-szocialista múltját pótlandó, különösen ra­gaszkodó kötelességteljesités/el adózott feletteseinek, de legin­kább Himmlernek. A zömök, vállas, volt bajor detektív nemcsak hírhedtté vált kitartó munkájával és akaratá­val hanem a parancsok fenntar­tás nélküli végrehajtása miatt is. 1945-ben a háború végezté­vel nyomtalanul eltűnt. A szö­vetségesek keresték, remény­kedve, hogy esetleg birtokában lévő iratok, vagy emlékei alap­ján más háborús 'bűnösöket is felkutathatnak. Müllerről a legkülönbözőbb mende-mondák kaptak lábra. Hazatért német hadifoglyok ál­lítólag 1948 -ban Oroszország­ban látták. Az S.D. (Sicher­heitsdienst) volt ügynöke, Hel­muth Hill, Ulmanban 1967. aug 5.-én, a SCHWAEBISCHE DO­NAU ZEITUNG-nak adott nyi­latkozatában azt állította, hogy ő segítette Müller szökését Al­bániába. — Apg). 10.-én a NEW YORK TIMES viszont azt irta, hogy MiVllernek sikerült Rómán és iMadridoii át Argentinjába szöknie. Ezzel szemben mit állít most Prolik? — 1945-ben a csehszlo­vák titkosszolgálat megtalálta Möllert, aki Venezuelában buj­kált, ahogy Ei'Ohmamn 1961-ig Argentínában, ahöl a zsidók el­fogták. Műiért a csehek el­rabolták is. a legnagyobb titok­ban Prágába vitték, ahol évekig börtönben tartották, míg, végül kivégezték. — A csehszlovák S.T.B. kiverte Mülleriből a GE­STAPO által elkövetett kegyet­lenkedésekről, valamint a Ke­leten és Nyugaton élő azon sze­mélyek adatait, akik készsége­sen, vagy kényszerültén, közre­működtek azokban. Lényegében arról volt szó, hogy a szovjet KGS-vel szoros egyetértésben az 'S.T.B. felállítsa azok név­sorát. akiket a GESTAPO-val .múltbeli kapc/o ataik miatt zsa­rolva, hírszerzésre befoghatnak. Ez az akció teljes sikerrel járt s éppen azért, hogy a gyanút eltereljék, a csehek továbbra is (Folytatás a 4. oldalon) LONDON. — John Moore, a Janie’s Fighting Ships újság szerkesztője január 3.-án meg­jelent “The Soviet Navy Today’ rlimü könyvében részletesen is­merteti a haditengjerészetek ál­lását a szovjet tengeri erejét ez viszonyítva. A könyvben közölt adatok alapján megállapítja, hogy a Szovjet Uniónak 650 hadihajó­ja van, amelyekkel sakkban tud ják tartani a világ tengeri út­jain mozgó hajózást. Rámutat, könyvében Mr. Moore tora, hogy a szovjet hadiflotta 6-8 hó napig képes a tengereken ma­riadni és főleg az A tűm ti óceán déli részén történő hajózást ve­szélyeztetni, amolyan a NATO országokat olajjal ellátó közle­kedést veszélyezteti, különösen akkor, ha a volt portugál gyar­mat, Angola partján tengerésze­ti bázisokat építhet ki. (Semmi kétség az iránt', hogy az Egyesült Államok elnöké­nek napokban elhangzott kije­lentése megerősíti azt a hirt, hogy amerikai hadianyag, sőt amerikai “szabadharcosok” le­hetnek Angolában, amelynek kommunista színezetű lyunui. f’jy ügy * a .Szovjet, mim e uö ■ ' hathatósan támogatja. Sokan újabb vietnami beavatkozást sej tenek az amerikai nemhivata­los beavatkozásban. Szerk.) Sosem volt ily kevés szabadság Romániában DIE WELT — 1975 december 14. — Rormániában a szabad­ságot eddig még sosem csök­kentették le ennyire: a fiatalok nem mehetnek1 tanulni Német­országba, sem Ausztriába, leg­feljebb. alígi elnyerhető enge­déllyel ... A régi német hely­ségneveket ezentúl c,sak a sok­szor nemrég kitalált román a­­lakban szabad használni, sőt a román név mellé sem szabad kiírni az ősi német nevet. Ro­mániába könyvet sem szabad küldeni, ha az 1933 után jelent meg,, sőt gyakran előfordul, hagy a leveleket sem kapja meg a cimzett. Ha egjy román állam­polgár külföldi látogatót fogad otthonában, ha az egy óránál tovább van vele, azt azonnal köteles bejelenteni a rendőr­ségnek. Éjjeli szállást pedig' ti­los nyújtani nem román állam­polgárnak. Számtalan ilyen és ehhez ha­sonló elnyomó intézkedés miatt nagy az elkeseredés a romániai német kisebbség tagjai között, kik szívesen kivándorolnának Nyugatnémetországba, er. e a­­zoruban nem ig«en adnak nekik engedélyt. , A szabadság még sosem volt ennyire korlátozva Romániá­ban . .. Beküldte: ÁRGUS — Párizs. VICTOR MEIER: Kádár korlátozott szabadsága Frankfurter Allgemeine —- 1975. december 10. — Magyar­­ország] a moszkvai táboron be­lül kénytelen lemondani sok olyan dologról, ami számára e­­lőnyös lenne: nem küldhet meg. biztat az európai közös piac szervezetéhez, nem lehet a pénz alap tagja, nem kaphatja meg a legnagyobb gazdasági ked­vezményt Amerikától, ír ív 1 nem tudja elfogadni a nagyobb kivándorlási szabadság/ engedé­lyezésiét, — ami pedig az ame­rikai kongresszus feltétele en­nek elnyeréséhez, — a gazda­sági életben teljes alkalmazta­­tottságot gyakorol a gazdasá­gosság elve helyett, a komrnu-HÓNAPOKKAL EZELŐTT be­jelentettük, hogy ezidén nem aajuk ki Képes Naptárunkat. Kérjük azokat, akik beküld­­ték a rendelést, Írják meg, mire fordítsuk a $2 dollárokat. nista elvekhez alkalmazkodva, .. . s mindenki tudja, hogy Magyarország teljesen; aláren­deli magát a keleti blokk alap­tételeinek. főként külpolitiká­ban. Az országban az az általános vélemény, hogy Magyarország “engedelmességével” némi bel­ső szabadságot vásárolt meg magának. Ez azonban még nem oldott meg; minden nyitott kér­dést, s még sok olyan függő probléma maradt, amit szintén egybe kellene hangolni, hogy a helyzet megjavuljon. Kialakult viszont egy pontosan, megbatá­rozott viszony és egy megenge­dett arány a kényszer és a meg­beszélés, a közösségi és az é gyénd érdekek, a fogyasztás' és a beruházások, az egyes szek­torok bevételei, az üzemi és az állami hatáskörök, az állami mérleg és a vállalati hasznok, az árak és a keresetek, az egyé­ni és a közös égi fogyasztás kö­zött a fel- orclás egyébként .még a párt szerv: z té: e is kitérjesz­hető kényes egyensúly alakult ki a reformisták és a konzer­vatívok, a technokraták és a politikusok, a progmatokusok és az ideológusok, stb. között. Egyetlen más szocialista ország ban sem kell annyi zsinórt húz­ni, , mint (Magyarországion, hogy a 'gyönge egyensúly fennmarad­hasson. A zsinórok pedig a 63 éves Kádár János kezében futnak össze, akit kora. ellenére sem lehet patriarchának tekinteni, mert ma is igen eleven és te­vékeny módon vezeti az ország politikáját. Két éve azt a be­nyomást kelti, hogy az új rend­szer vonalai most már végi ge­­sek lettek. A reformisták veze­tőit Nyerset és Feliért a máso­dik vonalba állította s n anap­­ság már senki sem beszél nz utódlás kérdéséről, pedig; nem­rég még Németh Káro’y párt­­titkárt tartották Káder “trón­örökösének”. Németh jelenleg eg(y csendes dolgozó ezobában (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents