Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-12 / 11. szám
Winnipeg, Man. 1976 már. 12. ORVOSI TANÁCSADÓ A gyermekkori étvágytalanság Az anorrhexia, vagyis az étvágytalanság az egyik leggyakkoribb kórtünet a legkülönfélébb betegségeknél és előfordulhat éppen1 úgy felnőttkorban, mint a gyermekeknél. Néha azonban az étvágytalanság nem, mint egy más> betegség tünete jelentkezik, de saját magában képezi a kóros állapotot,'máskor viszont természetes jelenségként jelentkezik, mint például a nagy szellemi, valgjy testi fáradtságnál, az álmosságnál, a nagy nyári kánikulai hőségben, játék és a figyelmet erősen igénybevevő munka közben, stb. Tudjuk saját tapasztalatunkból is, bogy az étvágytalanság időnként minden emberrel és Így természetesen gyermekkel is előfordul. Az természetes, hogy ha a gyerek ebéd előtt cukorkát, csokoládét majszol, akkor kisebb az étvágya a 'normális ebédre. Az is, aki egész nap a zárt szobában van és nincs módja, hogy szaladgáljon, dolgozzék, átsszon természetesen kis étvágyú. Az egyhangú, nem változatos étrend szintént étvágytalansághoz vezet. Sok gyermeknél, lehet megfigyelni étvágytalanságot környezetváltozáskor. Az egyébéként jól evő gyermeknél a hirtelen fellépő étvágytalanság általában valamely közelgő betegség első tünete lehet. Tudni illik azt is, hogy sok orvosság használata után vonhatja az étvágy teljes elvesztését —. Az egészséges csecsemő, akár természetes táplálkozáson (anyatej), akár mesterségesen (tehéntej stb.) van, ha jóllakott, kiengedi a szájából a mellbimbót, vagy a rumit és azonnal elalszik. A születéstől fogva rosszul evő gyerek igen ritka. Döntően a szülőn, vagy a nevelőn múlik, hogy a gyerek rossz, vagy jó evővé válik-e. A család, vagy a gyermekközösség (bölcsődje, óvoda) légköre meghitt, akkor ez a légkör serkentőleg hat a gyermek étvágyára. Az etetés alatti kapkodás, idegeskedés szinte azonnal átragad a gyerekre és étvágytalanságihoz vezet, étvágytalansághoz, vezet az is, ha az anya túlságosan akarja, hogy a gyerek sokat egyék. Nem igaz az a közihiedelem, hogy az, aki többet eszik, jobban fejlődik. Ezek a szülők és nevelők azt gondolják, hogy a minnél bőségesebb táplálék az erő és egészség biztosítéka. Ez nem igaz. Ha a gyerek többet fogyaszt, mint amire a szervezetének szüksége van, rosszabbul fejlődik! * A feleslegesen felvett táplálékot a gyermeki szervezet nem képes feldolgozni és ezzel megterheli szervezetét. Nem helyes, ha a szülő az egyszer-kétszeri “étvágytalanság” láttán azonnal pánikban esik és különféle trükkökhöz folyamodik, hogy szinte belopja a gyermek szájába az általa nem igényelt falatot. ígérget a gyereknek játékot, ruhákat, toronyórát lánccal, csak-hogy megegye az ételt. Ezzel csak nagyobb étvágy talanságot válthatunk ki. A gyerek már .csecsemőkorban észreveszi, hogy a szülők ebben az estben mily nagy jelentőséget tulajdonítanak az ő evésének és saját személyét ezzel a világ központjának tartja. A jó evést a szülő zsarolására, ajándókkapásra, előnyök elérésére használja és, ha bármiféle óhaját nem teljesítik, a koplalást zsaroló eszközül használja fel, .mint valami éhségsztrájkot! Nem jó, ha a környezet túl; ságosan nagy figyelmet szentel a gyermek evésének és. nagy hiba éreztetni a gyerekkel, hogy az ő evése mily fontos a szülők és nevelők számára. Legjobb, ha a gyerek megkapja Ugyan a kalóriákban, vitaminokban gazdag változatos táplálékot a megszokott időközzökben, de az egész adag mindenkori elfogyasztását sohasem szabad erőltetni, mivel a gyerek mindent megeázik, ha éhes és szervezetének szüksége van a táplálékra. Jobb inkább küs adagiakat adni á gyereknek többször naponta, mivel tudjuk, hogy a gyermeki gyomor befogadóképessége nem oly nagy, mint a felnőtteknél. Abban az esetben, ha a gyerek még. ékes, bizonyára fog még kérni egy újabb adagot a szülők és nevelők legnagyobb örömére. Sokszor a gyermekkori étvágytalanság oka a nem eléggé változatos étkezés. Kísérletekkel bebizonyították, hogy oly gyermekkolektivákban ahol a gyerekeket magukat is hozzáengiedték az étrendtervezet készítéséhez, a gyerekek mindent megesznek és itt az étvágytalanság jpformán ismeretlen jelenség1,. A gyermek életében nagyon fontos határt jelent az elválasztás időszaka, amikor a szoptatásról áttérünk a mesterséges táplálkozásra. Ennek sohasem szabad (hirtelen történnie, hanem csak fokozatosan. A (hirtelen elválasztott csecsemő majdnem minden esetben étvágyta! lanná lesz. Nem helyes túlságosan mereven ragaszkodni az evési időpontokhoz és az etetési adagok nagyságához sem, mivel napomként es óránként változhat természetszermeg a gyér mák éhségiszintje. Hagyjunk e területen a kicsiknek egy bizonyos szabadságot és sohasem szabad vele éreztetni az etetés kényszerűségét és feltétlenségét. A darabos ételekre való> étekre való áttérésnél a kisgyermekek egy része nem akar enni. Itt isi nagyon fontos, hogy e táplálkozási módra csak nagyon lassan, türelmesen, több héten át térünk át! Sok anya azt szeretné, ha gyermeke a későbbiekben is oiy kis gombóc lenni, mint újszülött és csecsemőkorában volt és ezért meg is tömne akár egy kacsát. Tudni keli azonban, hogy az 5-6 éves gyerek már sokat nő és megkarcsúsodik, a pubertás időben, meg kimondottan nyakigláb testaikatúak. Ezen kivül vannak szü- ! tálja. Nem tudunk egy olyan ételféleséget sem, amelynek ka lória és vitaminos értékét valamint ásvány,tartalmát nem. lehetne más, a gyermeknek izlő étellel helyettesíteni! A gyereknek az evésnél biztosítani kel egy bizonyos önállóságot. A csecsemő életének második felében, a kezébe kapott kanalat • már primitiv módon használják és ez örömet okoz nekik az evésnél. Soha nem szabad többet adni, mint amennyit'az megeszik. Inkább adjunk kis adagokat és a gyerek még bizonyára fog kérni, ha izük neki az ételi! Az evésnél lehetőleg; legyen együtt a család. Ne tiltsuk a gyereknek az evés közbeni beszélgetést, hiszen az evés sok kicsinek szivét és nyelvét megoldja ég örömet okoz nekik, ha apró titkaikat elmondhatják szeretteiknek. Tudni kel azt is, hogy a rosszul evő gyereket semmi veszély nem fenyegeti. Jóformán nem ismerünk manapság az étvágiytalanságból eletésüknél fogva sovány testalkatú gyerekek is. Itt az egyik vagy akár a mindkét szülő sovány szokott lenni. A serdülőkor hormonális kilengései magával hozhatják a falánkságot, de ugyanígy az'étvágytalanságot is. Néha a gyermekek, valamely lelki zavar következtében, különösen, ha az anyával, nevelővel valami konfliktusuk van, szinte állandó éhségsztrájkot tartanak. Az ilyen7 gyerekek végeredményben csontig-bőrig lesoványodnak. Kezelésük az elmegyógyász és a pszichológus területe. Sokszor segít helyzetváltozásuk, egy gyermekké llektivában való elhelyezésük. Sohasem szabad az evésből tekinté| lyi kérdést csinálni. Az evéshez I nem szabad .botot, fakanalat | használni. így az evési szertar! tást valóságos rettegés övezi és ' maga után vonja a gyerek teljes ételiundorát, étvágytalanságát. Érdekes, hogy az otthon étvágytalanságban szenvedő gyerek a napköziben, az óvodában rendszerint jól eszik és nem turkál az ételben. Mindez azzal az egyszerű ténnyel magyarázható, hogy a gyermekkellé ktivában nincsen meg az otthon állandóan jelenlévő evési kényszer. Sok étvágytalan gyerek étvágytalansága végérvényesen kikezelődött azzal, hegy idegen környezetbe, más családnál, kórházban, áttö.rőtáborban helyezték őket el. Az uj környezetben a gyerek csak annyit evett, amennyit aikart és amikor akart. így megszűnt az evést övező feszültség és egy néhány héten belül ezek a kis “étvágytalanok,” úgy ettek akár a farkasok. Fontos a gyermekek egyéni Ízlésének figyelembevétele az étrend összeállításánál nemcsak a már említett igjyermckközösségakiben, ha nem a családban is. Ne erőltessük a spenótot, babot, zsiros ; ételeket, ha ezeket a -gyerek uMÓNIKUL! KOHlOUáEKt MŰK NEVEZZÜK! Nem tudom. — Igazán nem tudom. — Montreali közéletünknek valószinüleg legkimagaslóbb alakja — sőt: előkelő sége vagy. Gondolom, merőben csak a kiszámíthatatlan sora. az idők változása, no meg a magyar nyelv sajátosságú hozza magával, hogy nem úgy kell szólítsalak: Nagyméltóságod. Mert a körülményeket latolgatva felteszem, hogy egyszerkétszer már beleképzelted magadat egy felszabadult Magyarország miniszterelnöki székébe. De most egyelőre c,sak a “'Hivatalosaink Hivatalosa” vagy. Utazol. — Képviselsz. — Elnökölsz, megbízol, tárgyalsz és redőkomolyabb betegséget es vitaminhiányt. Ezért ne folyamodjunk sohasem kényszerítő eszközökhöz. Az evésnek nem szabad állandó beszédtémának lenni és a gyereknek olyan benyomást kell szereznie, hogy az evés és ivás természetes életszükséglet, ami megfelelő környezetben örömet is adhat számukra. Természetesen, ha az étvágytalanságon kivül más kórósi tünettel is találkozunk, mint erősebb súlyveszteségigel, lázzal, gyomor és fejfájással, hányingerrel, hányással, stb., azonnal orvosihoz kell fordulni, hogy kivizsgálásával felfedje e tünetek valódi okát és igy kezelve a kiváltó kórt, kezelje az étvágytaengedélyt adsz. — Nyilatkozol. Pár éve is külön név,szerint megdicsért a kanadai bíró, aki az újdonsült állampolgárok nyilvános hegytetői ünnepséglén a kitüntetéseket osztogatta az “etnikek” legkiválóbbjainak, — mondom külön nyilvánosan megdicsért téged a nyilatkozatodért, amellyel a kitüntésed átvétele előtt nyomatékkai kérted őt, hogy valamiképpen meg ne említse a te magyar származásodat a pódiumról, mert te már kanadai vagy és csak kanadai és semmi máshoz semmi közöd se többé, se enimór, se enilonger. Az egész sokszáznyi közönség megtapsolta érte a bírót is, téged is. Csak én nem. Minek nevezzelek? — Nem kukorékolt háromszor a kakas. Modorod abszolút megkülönböztetett és előkelőén disztingvált. Hanghordozásod mindig egyenletes, stílusod sima és gördülékeny. Elképzelésed szerint a montreali magyarság egysége csak úgy lehetséges, ha. az uralkodásod alatt álló Szentek Szentében mindenki belép, már tudniillik feltéve, ha arra te előzőleg engedélyt adtál. Mindenki más pártütő, széthúzó és renegát. Rajtatok kivül magyar — nincs. Mikor ezt még nem tudtam s tavaly a plébánián dolgoztaiéban én válaszoltam egyszer a telefonhívásodra, említetted, hogy másnap “átugirasz” Nyugatkanadába. — Ejnye, mondom naivul. nem vinnéd magaddal a most megjelent magyar egyházzenei cikkeimet? — Kérlek .szépen — jött a válaszod — magyarokat elvből nem protezsáiok. Erről ugyan később egy közös .ismerősünk azt mondta, hogy ez nem lehet igaz, meit ez “nem te vagy”, ez csak félreértés lehet, mert te egy finom úriember vagy. Na ja, azt tudom. Nem isi értek semmit se félre se oldalt. Ezért nem is kommentálok. De mit tegyek: a mondat elhangzott; szóról-szóra igy hangzott. S Isten legyen irgalmas árva magamnak, Mécs László jutott az eszembe: Most konferenciáznak a nagy szélhámosok, hogy csirájában megöl ék, mi újra él, mozog ... S mig lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt: vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! (Mécs: Vadócba rózsát oltok.) Az ember igényei MAGYAR VÉGZET 1944 október 15. ,l:.r alatt .'éterik meg a közeljövőben Agsteleky Béla szkv. altábornagy, közel két évtizeden át tartó törté nemkutató, vitalevelezésének kiadása. Aggteleky Béla 1956-ban emigrált Svájcba. Az akkor 67 éves aitáborrJagy célul tűzte maga elé felderíteni: milyen okok váltották ki -étel kiket tebbel felelsőség, azért, hogy Magyarország a vesztes oldalon fejezte be a második világháborút? E célból felkutatta és vitalevelezést kezdeményezet a Nyugaton élő kortársaival, az események idején maga- állásokat betöltő katonai és politikai személyiségekkel. Rendikvüíi meggyőző, levelezés anyaga mintegy 400 oldalon, változtatás nélkül, eredeti sízövegmárolatban kerül kinyomásra. így az olvasó nem egy elfogult, egyszemélyes vissza emlékezés, .hanem a vitalevelezési prominens résztvevő'nek — ak-ite tevékeny! résztvevői voltak az 1944 október 15-én bekövetkezett eseményeknek — nyilatkozatai alap; :r. salját maga alkothat történelmi Ítéletet arról, hogy kit vagy kiket terhel felelősség azért, hogy Magyarország — mii pedig lehet;é.?|3:s volt — nem a győztesek oldalán! fejezte he a második világháborút. Ezzel az anyaggal rendkívül komoly dokumentáció kerül a második világháború története iránt érdeklődő olvasók és történészek kezébe. A könyv ára kemény vászonkötésben 16.— dollár, vagy annak megfelelő értékben átszámított más valuta. Megrendelhető a kiadó BALOGH József, Pf. CH-6005 Luzern, Swizerland, címén. Befizetés: Schweiz. Volkbank, CH-6002 Luzern, Postscheckrechnung Nr. 60-25, Postscheckamt: Luzern. Feladóvevény hátlapjára írandó: József BALOGH Kt. — Nr. rtS210, va.iy nemzetközi money order útján. fWillllBfti (rolytatás a 3. oldalról) dett arra, hogy életét szebbé is tegye vagyis kulturális életet is élen, kultúrális környezetet is teremtsen. Az anyagi ellátottságot a legmodernebb szinten civilizáltságnak nevezzük. A civilizáltság alapja a technika a teultúráitság alapja a műveltség,, melyet magasabb iskolai végzettség nélkül is- meglelhet szerezni. Valamikor az ókorban Nagy Sándor a világtörténelem egyik egyik legnagyobb hadvezére és égy világbirodalom ura meglátogatott egy embert, aki nagymüveitségü ember volt tehát magas kultúrális szinten állt ugyanakkor civilizáltság szempontábál a legalacsonyabb fokon élt. A város szélen egy kiselejtezett hoidóban lakott,Diogenész-nek liivták. Nagy Sándor elbeszélgetett a hordólakóval és csodálta bölcs gondolkodását. A beszélgetés befejeztével azt mondta Diogénesznek. “Kérj tőlem bármit én megadom neked”. A bölcs válasza az volt: “Ne vedd el, azászlók jelmondatok láthatók. Még a tájképeken is. kell lenni valamilyen vörös csillagos éji illetnek. A filmek színdarabok szereplőinek mondanivalóiba b - le van szőve a propaganda, mégpedig durván. Az kellemetlen mindenki előtt ez a “művészet” mert hazug» és ellenszenves. politikai propagandát tartalmaz és terjeszt. A másik kultúrális igényt torzító hatást az úgynevezett modern művészetek idézik elő. A nyugati szovjet szimpatizánsok produkciója ez. Az emberek Ízlését kultúrális színvonalát igyekeznek ezzel súly észté, ni, hogy a szabad viliág szellemi erejét lerontsák és' a tehetségtelen elemeknek a művészeti életbe való beáramlását lehe tővé tegyék. A modern művészetek zagyvaságai és idétlen torz otrombaságai kóros hatást váltanak ki a társadalomban. Rombolják az egyen Ízlését széllé mi színvonalát. Ez a kultúrális leromlás kihat az egyének által végzett tevékenységre is. Romlik a termelés, a politikai1 vezetés, mit eladhatsz”. A hordóban lakó nyüttruhájú embertől elvenni valamit, amit a hatalmas uralkodó nemadhat. Ez érthetetlennek tűnt, de a következő mondat megmagyarázta. “Ne vedd el tőlem a napfényt.” U- gyauis Nagy .Sándor úgy állt a hordó előtt, hogy a bölc,s árnyékba került. Az emberek túlnyomó többségié nemtartozik egyik véglethez sem. A kultúrális igény nélküli civilizáltság ép oly ritka, mint a civilizáltság nélküli műveltség. A .kultúrális és anyagi igényeket gyakran torzítja hatalmi erő és rosszirányban befolyásoló propaganda. Kultúrális vonalon a kultúrális igényeket két torzitó hatás befolyásolja manapság. Az egyrk az úgynevezett soc.alista realizmus, a másik a modern művészet. A kommunista országokban hatalmi eszközökkel megkövetelt úgynevezett “szocialista realizmus” lényege az, hogy a művészet kifejező formája realista tartalma-kommunista. Amikor a .kommunisták uralomra jutnak létrehoznak egy rossz gazdasági rendszert. A .gyárak termelésének kisebb részét kapja a munkásság, a .kolhozföldek keveset teremnek. Elégedetlenség van mindenütt, melyet megfélfemlitéssel és hamis propagandával igyekeznek ellensúlyozni. Annak érdekében, hogy á rendszer hibáit, hazugságait leplezni tudják, minden törmeggondolkodást befolyásoló tényező (iskolák, irodalom, újság, szinftiáz, f im, festészet építészet, vallás, stb.) a kommunista propaganda céljait kell hogy szolgálja.-Tehát az úgynevezett szocialista realizmusnak a realista művészet formáival valamilyen kommunista propagandát kell kifejeznie gyakran a .napi politikai célok érdekében. 'Ezért a regénythősök min I el vannak ragadtatva a szocializmustól. A festményeken vörö 5 í a fegyelem, az erkölcs és a társadalom gyengül. A modern mii vészetekkel a demokratikus államok kultúrális színvonalát a. kommunista rabszolgarenuszc-vek színvonala alá sülyesztik. A szabadvirágban a demokratikus társadalmi rend lehetővé teszi, hogy a kultúrális erőket romboló, vagy torzító (hatások ellen a társadalom véde- • kezzen a- józan kultúiális igény fenntartásával. Bányai László. Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. S: p fi o r szerelmi történettel Rendslic meg bármelyik magyar keny kereskedésben, vagy újsá'- r.isitónál, vagy kozv tlcn a KM J Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. W; n o g Man. 6 azonban, kötelességük a szakemberek tanácsát megfogadni! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. lanságot is. Néha szükséges a pszichológus és e 1 megyógyász segítségének igénybevétele is. A szülőknek és1 nevelőknek itt j SOVANYITó KÚRA — Édesem, úgy látom lesoványodtál. Beteg vagy? — Nem, hanem egy haszontalan szobalányom van, akit nemrégen vettem fel. Nagyon sok a mérgem vele és attól fogytam le. — Miért nem küldöd el és veszel fel egy másik szobaleányt? — El fogom küldeni mihelyt 115 fontra fogytam le. nyíri tiborné Sándor julia gyerekkel Aki, elhagyja szenvedélyéért gyermekét, kevesebb, mint a kanca • amely megtermékenyítése után a ménnel nem törődik. Jó, ha az ilyen gyermekből olyan ember válik, el ne kerülje anyját. Képzelje, ha .Coriolának ilyen lett volna az anyja, nem mondott volna .e győzelméről1 anyja .győzelméről anyja könnyei láttán. Letitia könnyelmű férje mellett Napóleont nevelte. — Igaz, Katácska, de a Reillikből lesz a madame Stael, a George Sand — mondja Vilma. A jósnő haragosvörösre válik, míg Relliről ibeszél. * * * Vilma újra a jó,snő előszobájában ül. Egy madárorru magas .nő ül mellette. Méltóság van feje tartásában. A szeme fényes és madárorra alatt vékony szája e fojtott vágyakról beszél. Kata kiszól s a madárorru nő bemegy. Szülésznő szeretne lenni -— mondja Gsekő bácsi és, mosolyog. Vilma fázik és azt számolja, a kapupénzek nem fognak-e hiányozni a holnapi ebédvásárlásiban észreveszi, a vacsoráthordó. fiú utolérte. — Kezét csókolom nagyságos asszony, már hazamegy? — Igen. A fiú mellé lép, de nem egész közel. Az asszony észreveszi a fiú bátortalanságát, körülnéz, ideges, köszönni akar, hogy otthagyja, de a fiú szeme, mintha könnytől lenne fényes, mint egy kérő gyermeké. Az asszony befordul egy sötétebb utcába; a fiú hallgat, a lépéseiben ritmus van, a vére daloló kórus. — Hogy hívják? — Máté Miklós. — Húszéves Máté Miklós, maga egyszer azt mondta, hogy egy asszony segített ej mikor állás nélkül volt. Szerette azt az asszonyt? A fin meglepett arccal ránéz, aztán lesüti szemeit, nem tudja mit kellene felelnie; az ösztönei valami felé húzzák s ✓ fél, hogy a szavai elzárhatják előle. — Mert ha nem, gazember, (Máté Miidós. A fiú arca ijedtté válik. Úgy érzi mágiát, mint a tettenért tolvaj, aki ijedtéiben mindent bevall: —- De ... .szerettem. — 15 — \ Kata bólint, kaput, ceruzát tesz eléje, Vilma gondolkozik, aztán reii ja: "Jöttem a Ganges partjairól Hol álmodozva déli verőn, A szivein egy nagy harangvirág S finom remegések az erőm.” * * # Kata mosolyog, mig olvassa. Aztán a betűk hajtásait figyeli; két finomiujju • kezét összekulcsolja, Vilma szemébe néz, merőn. Vilma úgy érzi, ez a tekintet az, amit a huhogó bagoly lilédé képzelt. Feliérhaju öregasszony hintaszékben ül, szemei, bőre, mint a lányáé. — Tegyél a tűzre, — szól Kata anyja felé. Az öregasszony morogva feláll. — A férjem azt mondta, elválásunkat jósolta. — Irén! — Kata hangos szóval 'hívja. — Holnap Kallós E.zsihez, az operaénekesnőhöz megyünk, elkísérsz? Percekig! beszélgetnek. Vilmát bántja ez a rendszer tele niség, talán, mert kevés volt a pénz, —r gondolja. — Katára néz, figyelőn, hol van ‘benne, .szervezetének mi a titka, amivel mástó. különbözik. — Nem mondtam a férjének, hogy elválnak, — szólt rá Vilmára. Vilma összerezzen, — hazudott — sajog belül. — Miért nem dolgozik, — kérdi Kata. — Dolgoztam, a fiaimat nevelem. — Nem olyasfélére értettem. Például, Ina fényképezni tanulna. Szép munka, érdekes arcokat megörökíteni. Tudja, milyen sokféle arc van? Minden arc más, de ugyanazok a hajlamok felismerhetők. Vilmában, mint tavaszi földben az ujulás, munkavágy ébered. Rajongva néz Katára, akinek sötét szemei, mintha Írott lap. ól olvasnának, miig beszél. — Feleségnek nem jó lenni, barátnőnek igein Rellit fiatallány korától ismerem. Akkoriban szerelmes volt és az fájt neki, imádottjátói, aki fajára büszke magyar, nem szülhet gyereket, mert zsidómé. Megmondtam akkor neki, férjhez megy és férjét, gyermekét otthagyja, egy P. nevű férfiért. Nemrégiben. Por Dénessel járt itt. Az asszony legnagyobb értéke, ha anya.- 14 —
