Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-12 / 11. szám

Winnipeg, Man. 1976 már. 12.

SZIRMAI ENDRE:

Újabb adalékok a Kalangya történetéhez WEÖRES SÁNJOR LEVELEI APÁMHOZ

“Azok, akik munkánkat szeretettel figyelik ... tudják, hogy mennyi külső és belső akadályt kell Isküzdenie egy magyar folyóiratnak ... i(szirmai Károly: A mérgezett toll filozófiája, Kalangya, 1937, 4,170.)

De tudják azt is, hogy “az iró, amikor alkot, a szavai mellé trombitaszót is aKar, sugárzó napot, szívdobogást, azt akarja, hogy maradeKtalanul megmarkolhassa a valóságot, hogy Kinyithassa a lelkét: egyétek és vegyétek, ez az én életem, s ez a ti életetek is ...”

(Arató Endre: író és ‘Olvasó, Kalangya, 1935, 7,521.)

Ami elmúlt, az — azt mondják egyesek — nem jön vissza többé, eltűnik, elsüllyed Őröltre a múlt álmai, emlékei és a feledés mély tengeréiben. De ez az elmúlás, meghalás nem iniiir dig és nem mindenre vonatkozik. A szép olyan, mint a Jerikói, a sivatagi rózsa, beleértve a mienket is, melyet apám kb. 35 eve kapott egy volt cukorgyári kollegájától, az azóta már halott Hacker Ervintől, a közelkeleti sivatag széléről. Ez sokszor évekig összecsukva, mintegy elfonnyadva pihen egy elrejtett zugban és aztán amikor vizbe kerül, ismét fiatalosan, illatosán felnyílik, virul és mosolyog reánk. A sivatagokban is végeláthatatlan távolságokba sodorja a szél, olykor betemeti a homok, de aztán ha jó a müértő eső és a szét kiássa a mélyből, ismét feléled mesterséges 'álmából.

így vagyunk sok mindennel. Évekig elmegyünk mellette és meg se látjuk, — aztán ih.rtalen feltűnik, csillog és lelkesedünk érte. ügy van, ahogy G. de Maupassant irja: “Mindenben rejlik valahogy titkosan a ki nem kutatott. Mi megszoktu.iY ezen imíwnt csak az emlékeinken keresztül nézni. A legjeleutéktelenehb dolog is tar talmaz egy ilyen ismeretlent, de ezt fel kell tudni fedezni...” Az intenziven foglalkozó fel tudja fedezni az újat, de “olyan sokáig kell keresnünk, míg a megfelelő módszert, a helyes útat, a találó kifejezést megtaláljuk.”

Tornán Laci barátom irt egy idővel ezelőtt Újvidékről, a versekről és ezzel kapcsolatban arról, hegy olvasta Weöres Sán dór újabb vénáéit,. Ezek oly tökéletesek, olyan szépek, hogy

az ember azt gondolja olvasásuk közben, hogy nem is érdemes nekünk verset írni, mert ilyen szépet, ily tökéletesen úgy sem tudunk.

Ezen levél és gondolatmenet juttatta eszembe újra Weöres Sándor apám hagyatékában talált levelezését.

S bár rám niem vonatkozhatnak ezen munkával kapcsolatban1 a Vukováron született, kémiai Nobei-dijas Leopold Ruzic'ka szavai, rrjelyek szerint “Az, aki egy rizikót vállal és a nyilvánvaló .nehézségeknek nekimegy, azt szerencse szokta jutalmazni és nemvárt eredményeket érhet el”, mégis “elindultam” kikeresni és feldolgozni Weöres Sándor leveleinek eegyes, számomra értékesnek: és maradandónak, vagy újat tartalmazónak tűnő sorait. Ez annál is inkább fontos, mert Max Planck szerint is, a “tudomá! nyos verseny végtné-lkülisége gondoskodik arról, hogy a kutató emberi lélek két legnemesebb tulajdonsága megmaradjon és mindig újból és újból

ébresztve legyen* - i-n----és a tisztelet.

“A magányos óriás” c., Apám ról irt könyvemben már megemlítettem, 'hogy Ő a vajdasági magyar inók mellett, tehetséges, más tájon élő magyar irókat is igyekezett a Kalangyának megnyerni. Egyeseket rész ben olyan formában, hogy azok kai Íratott kritikát a vajdasági magyar müvekről. Weöres Sándorral például Dudás Kálmán, és Czikó Tibor (dr. Létmányi István) verseskönyveiről.

Abban az időben, amikor közte és W.S. között megindult a levelezés, nevezett, akit a Magyar Irodalmi Lexiton (M.T.L.) ;n j-rvWi,fordító megjegyzés mellett, mint a i20. század magyar lira egyik kiemelkedő egyéni'ség|ének könyvel el, a filozófiai doktorátusát szerezte meg Pécsett.

Kár, hogy apám levélmásolatai, melyet sárga papírra irt és sokszor a cukorgyárban az általa feltalált nagy másológépen, vagy annak utódján mégegyszer “lehúzta”, valamely irótársánál, aki ezeket fel szerette volna dolgozni, elkalllódtak. Lehetséges, hogy majd talán W.S.-nál sikerülni fog; e-Pénz, ha annyit keres, hogy be kell jelentenie. Ez azt jelenti, hogy ki kell töltenie a federal jövedelmi adó ivét egyszer egy évben és a Revenue Canada, Taxation Ottawa hivatalba beküldeni.

Minden kanadai lakos, akinek jövedelme volt 1975-ben, a megengedett személyi és más levonással, ki kell tölteni a TI Individual Income Tax formát és 1976 április 30.-ig beküldeni. Ha nem kapott tax formát, szerezze be a helyi postáján,

A tax forma alapjában önt ismerteti, felsorolva jövedelmének forrását, amelyből engedményezett levonásokat eszközölheti, mely után kiszámíthatja adóját. Hogy ebben segítsük, adó formájához mellékeljük az Income Tax Guide füzetet, melyet hasznosan követhet.

Először legyen biztos, hogy MINDEN jövedelmét felsorolja, nemcsak azokat, melyek T4 szelvényén szerepelnek, de minden jövedelmét az év folyamán; például minden olyan jövedelmet, amelyek nem szerepelnek T4 szelvényén, borravalók, ajándékok készpénzben, minden befektetés utáni jövedelmet, beleértve barátainak, rokonainak adott kölcsönök utáni kamatokat, házbéreket ér minden más kapott családi-segélyeket.

Vegye igénybe összes levonásokat és mentességeket, melyek törvényesen megilletik. Például, ha Ön támogatja, vagy segít valakit, aki Kanadáiban él (vagy Kanadán kívül él; aki ha ebben az országban élve, eltartásra jogosulhat) kérheti személyi mentességet ilyen személy után. Ha a hozzátartozója nem lakik Kanadában, ki kell tölteni a District Taxation Irodában kapható (TIE-NR) formát és csatolni kell adóbevallási ivéhez a szükséges nyugtákkal. A hozzátartozók neve, lakhelye és kora szükséges ezen forma-iven.

Adja a korrekt adatokat a helyes rovatban, legyen biztos, hogy számítása helyes, azután kétszer is vizsgálja át Guide füzet utasításait követve.

Ha még igy is kételyei vannak, hívja fel District Taxation Irodáját. Az alkalmazottak segítségére lesznek. A District Office-ok telefon számai, címei a Guide hátsó lapján találhatók. Ne felejtse el, hogy Income Tax bevallását legkésőbb 1976 április 3C.-án postázza.

Revenue Canada Taxation Hon. Bud Cullen Minister

Revenu Canada Impot

r.’hon. Bud Cullen Ministre

NYÍRI TIBORJNÉ SÁNDOR JULIA

gyes leveleket még felfedezni, mindenesetre az itt idézett levelekből kitűnik, hogy apám kérte fel írásra s ő ezen, íel!kl= résnek elegett tett. W. S.-nak “19'34-bein jelent meg Pécsett Hideg van c. első verseskötete. Ekkor a Nyugat körében már Ismert költői név birtokosa, komoly ígéret.” Ő W.S. aki, “Tizennégy esztendős .korában jelentkezett figyelemre méltó, kivételes formakészséget eláruló, hangiban a korabeli magyar líráétól elütő költeményeivel.” (M.I.L., 1964.)

A Kalangya a komoly bárét és úttörő munkásságát, valamint apám törekvéseit, fáradozásait és mindkettőjük már akkori jó nevét is igazolja W. S., aki később is, 1949 végén és 1941 elején is küldött apámnak szép írásokat és önként ajánlott fel uj munkatársakat. Sajnos azonban Apám 1941 tava-' szán megszűnt a Kalangyát szerkeszteni. Ezen levelezésre már másutt is hivatkoztam. U- gyanis neki el nem fogadható szerkesztői megkötéseket szabtak meg és már abból, Apám vonakodása miatt, egy-kettőt elengedtek, ő még igy sem vállalhatta el lelkiismereti és egyéb okokból ezen megkötések mellett a Kalangya tovább szerkesztését. így Weöres Sándor ezen írásai ,sem láthattak ott napvilágot.

Egy más., különösen mai szemszögből érdekes a levélben említett fordítása, a Sumerbabylon-assizir Gilgamesz eposz. Erre még az Irodalmi Lexikon és a Magyar Irodalom Történetében sem találok utalásokat. Bizonyára a ma oly széles körben történő ilyen irányú kutatók úgy keleten, mint nyugaton is, nagy érdeklődéssel fogják ezen adatokat fogadni.

Rátérek Weöres Sándor egykét érdekesebb levelére:

* * *

Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur!

'Hálásan köszönöm a megtisztelő, szives felszólítást. Bocsánatot kérek, hogy a két könyvről a bírálatot csak most írhattam meg,: közben huzamosabb ideig beteg voltam, influen zában feküdtem. (Ezt Apám akkoriban, valószínűleg levélbeli úton megkapta tőle. Sz. E.)

Minden jót kívánok; s a szép és érdekes Kalangya-példányokat s a két verses'kötetet (Dudás és. Csákó) hálásan köszönöm.

Igaz tisztelettel

Weöres Sándor.

Csönge, 1940, márc. 13.

(Elemi iskoláit itt járta részben.) —

* * *

Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur!

Engedje meg Szerkesztő Ur, hogy mellékelten maglküldjem egy színes stilusu, tehetséges, fiatal pécsi költő, IMatuisz Gyula (nem találom az adatait, de azelőtt hallottam .róla. Sz.E.) néhány költeményét. iSzives választ kérnék uj címemre: Pécs, Bástya-u. 6|2. (Ugyanez Mate c.ime is) Magam is készséggel állok írásaimmal a “Kalangya” rendelkezésre, akár versekkel, akár bírálatokkal. - Most fordítom a világirodalom egyik legősibb (5000 éves) remekét, a sumer-babylon-ass zir Gilgames époszt. 12 énekből áll, egy-egy éneke átlag 200 sor ha a “Kalangya” közölhetné 12 folytatáson át, örömmel megküldeném.

Minden jót kíván, igaz tisztelettel Weöres Sándor.

Pécs, 1940. márc. 28.) A borítékon, mely szintén megyan, a már említett uj pécsi cim szerepei.) ^4». aki a magyarok sumir rokonságával, eredetével már abban az időben is foglalkozott, elfogadta az époszt közlésre. Arra emlékszem, hogy a fordítás későn készült el s tudásommal egy része 1941 tavaszán a nyomdában veszett s csak később jelent meg, máshol. Ezzel kapcsolatban remélem, hogy sikerülni fog Weöres Sándortól is adatokat kapnom.) * * *

Kedves .Szerkesztő Ur!

Hálásan köszönöm szives további segítségét. Bocsánatot ké sek a késésért, de .különböző ügyeik közbejötté gátol a munkám befejezésében. A Szerkesztő Ur munkáját az egyetemi körökben is ismerik és nagyrabecsülik. A “Kalangyát” legnívósabb irodalmi lapjaink közé sorolták. Többen szívesen írnának egy-egy tanulmányt, vagy más munkát a “Kalangya” részére. Kérem Szerkesztő Ur ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Az újabb küldeményt haásan köszönöm. Rövidesen ismét jelentkezni fogok a beigért munkával.

Minden jót kívánok.

Igiaz .tisztelettel W.S.

Pécs, 1940. április 20.-án.

(Több levélben igazolták egy másnak ' a beérkező küldeményeket s a további terveket is meg,beszélték.) —

A Kereskedelmi ^Osztály felhívása!

Közöljük érdekelt olvasóinkkal, hogy “Paula néni Szakácskönyve” már régen rendelés alatt van, — de még eddig nem érkezett meg. Kérjük további szives türelmüket! Ha megkapjuk, a megrendelőknek azonnal postázzuk.

FOGYÓKÚRA - JUGOSZLÁVIÁBAN

Mihajlo Mihajlov iró 7ö napja folytat éhségsztrájkot.

Smerska Mitrovica-i börtönében s barátai véleménye szerint válságos állapotban van.

Mihajlovot 1975 februárjában “államellenes propaganda terjesztése” miatt 7 évi börtönre ítélték el s az éhséjgsztrájkot azért kezdte el. hogy a börtönben uralkodó viszonyok megjavítását érje el ily módon, tgy saját maga és a többi politikai fogoly részére fűtést kért, t.i. a cellákat csak a munkaórák alatt fűtik, de Mihajlovnak nem kell! dolgoznia. Ugyancsak kérte, ho,gy a foglyok újságot és könyvet olvashassanak ,s rádiót hallgathassanak.

A 41-éves iró már 25 kg-t fogyott s barátai komolyan aggódnak miatta.

A jugoszláv hatóságok azonban azt állítják, hogy az iró csupán fogyókúrát folytat zárkájában ...

Magyar Hanglemezek

8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK

Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók.

Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket.

Szappanos Record Shop

3046 Hast 123 St, Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216 ) 561-5524.

LEVELEZŐTÁRSAKAT

keresek, akik figyelemmel kisérik és foglalkoznak az utódállamokban élő magyarság sorsával, valamint a világban szétszórt magyar csoportok munkáival, eredményeivel, egy esetleg kialakuló munkacsoport kiadványainak megjelentetésének szempontjából. Kanadaiakat keresek sporttárgyu levelezésre, bélyeg és éremgyiijtőket cserére.

J. A. Homonnay, GPO Box 2762,

Sydney, Australia, 2001.

Spanyolhonből Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható Kereskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások Ízesítésére.

Ára csomagonként $1.50 szállítással

K.M.U. Kereskedelmi Osztálya

210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6.

4>

FONTOS JÖVEDELMI ADÓ TÁJÉKOZTATÁS

GYEREKKEL

— Ebédrevalóért kell hozzá mennem — suttogja. Szája mellett keserű fintor 'húzódik, látja magát a hideg reggelben .sietni, fázón, összöhuzódva. \A.z esti élmény agyában képpé színesedik, épp úgy, mint az: benyit az ajtón s férjét meglátja egy asszony mellett. Vilma lélekben nem formákhoz kötött, de hogy ő ilyen, szituációba kerül, megdöbbenti.

Puncsa, mig ezen töpreng, egy régen olvasott eset jut eszébe: egy emiber agyonlőtte a feleségét, mert sohasem látta mosolyogni. Gyerekeik voltak, az asszony tanárnő, komoly, munkának, kötelességének élő teremtés. 'Hogy fonnyadhatott benne meg annyira az élet minden öröme, hogy nem tudott mosolyogni?! Maga elé képzel egy szikár, Qsukottszáju aszszonyt, aki reggel, délben, este, gyerekei mozdulatait, férjét, aki újságjába gubódzik. A férfinek talán arról a keskeny ajkakról elhangzó szavak saját édesanyját juttatták eszébe, aki kacagó. szájjal beszélt hozzá. S egy napon lecsapta az újságot, gyilkolt.

'Egy körúti .ház lépcsőm dohogó szívvel megáll. Mindjárt odaér. Az ajtó előtt pillanatokig áll, hogy annyira összeszedje magát, hangja 'nem remegjen. Becsenget. Oselédleány néz ki az ablakon: — Ki az? — kérdi. Bemondja a keresztnevét. A lány megfordul, elmegy. Percek múlnak, mialatt hangokat gyors lépéseket vél hallani. Aztán közeledő lépések s az ajtó kinyílik. Azon veszi magát észre, férje barátnőjével áll szemben. Köszön, körülnéz, a szobában kettőjükön kívüli más nincs. A feldúlt ágy mutatja, csak most léptek ki belőle. Rellin piros pongyola van, meztelen lábain piros papucs. Pongyoláját kezével összefogja. Vilma az ágyat nézi és a széken, ami mellé van állítva, Dénes fehérneműjére ismer. Az asztalon szétnyitott folyóirat hever, amit lefekvés előtt forgathattak. Lapjáról keresztrejtvény tarkálliife.

— Dénes itt van — szól határozottan és az asszonynyal szembefordul.

Relíi tétova tekintettel néz. Vüma, mielőtt a másik szólhatna, folytatja: — Tudom, Dénes itt van.

Az asszony a fehérneműre akar mutatni, de nem teszi, valami visszatartja.

— Künn van a fürdőszobában, — mondja Relli halk

hangon. -— 10 —

— Hív d be.

Dénesi bejön; középmagasságunál nagyabb 'és vékony dereka nagyon nyúlánkká teszi. Bő pizsama van rajta, ami nem az övé. Relili néhány ujjnyival alacsonyabb a férfinél, de sokkal izmosabb, nála. A férfi lesütött szemmel áll, csak testtartása mutatja várakozását.

— Dénes, nincs pénzem. Este: nem jöttél, ahogy ígérted.

— Mert nem volt mit hazavinnem. 'Most velem jössz valahová, ahol pénzt kapok.

Dénes öltözik. Relli száját ruzsozza. Vilma áh, úgy érzi, egész vére fejébe tolul és szétpattintja.

— Mért nem ülsz le? — szól rá férje.

— Siessünk, — feleli és a régi, megszokott mozdulatokkal segít férjének az öltözködésnél.

A férfi már túl van zavarodottságán, fölényt érez. Az asszony kiszolgáltatottságának a tudatát. Már készen van arra, az asszonynak egyetlen indulatos szavára, durván feléljen. Felesége látja az arcán s a fogait összeszoritva hallgat. Reliire néz az asszonyok bajszálfinom megfigyelésével Most látja másodszor. Mikor először látta, egy közös ismerősüknél1 találkoztak s akkor még nem tudta róla, hogy férje barátnője.

Reli egy szekrényhez támaszkodik, arcára merev nyugalom: van kényszerítve, tartása olyan, mintha tükör előtt tanulta volna be. Vilma tisztában van azzal, minden olyan, amüyen szemmel nézik. Nem hinné, hogy valaki szépek mondhatná. Van benne, ami a (bohócokra emlékeztet: gömyedtartásu, magas

alakja s aránytalanul: kis fején ferdesiku orra széles pirosvonahi szája fölött ki® pely|hedző bajusza van. A száj, ha beszél, kétoldalún gúnyost vonalak képződnek. A szemei szépek és fiatalok.

— Ülj le, — mondja újra Dénes.

Mikor a felesége vonakodik, rászól: tendenciózusnak fogom venni.

Vilma leül.

Dénesi rendesi ruhájában megfeszíti magát, kihúzott derékkal néz az asszonyokra.

— 'Szeressétek egymást, — barna szeme meleg, kérő. A két asszony egymásra néz, a feleség olyan, mint egy meghajszolt állat si a férfi szavai úgy hatnak rá, ahogy fáradt állatra a továbbhaladásra biztató ostorcsapás. A másik asszony

_ 11 —