Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-12 / 11. szám

Levél a Szerkesztőhöz Kedves Guszti Bátyám! A karácsonyi megemlékezést köszönöm. Az ajándékkönyvet megkaptam. Tudom, hogy mi­lyen nehéz, küzdelmes módon, anyagi és személyes problémák kai küzdve tartja fenn magát az újság, mely talán az egyet­len, mely e fondorlatos tévesz­mékkel megzavart világban, a sajtószabadság alapján állva, lehetőséget ad a szabad földön élő magyaroknak, hogy néze­teiket közöljék. E szabad fóru­mon a vélemények és ellenvé­­lamények alapján alakul ki a józan, ésszerű politikai gondol­kodás ési a reális politikai né­zet. A Kanadai Magyar Újság fennmaradása fontos az egész magyar emigrációnak. Magam még nehéz helyzetben vagyok s csupán Írásaimmal tudok hoz­zájárulni a lap fenntartásához. Kedves Guszti Bátyám, na­gyon köszönöm kedves figyel­mességét és nagyon boldog új­évet kívánok Önnek, hozzátar­tozóinak és munkatársainak. Tisztelettel üdvözli őszinte barátja Bányai László Párizs, Franciaorsz. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur Kívánom a jó Istenitől, hogy levelem a legjobb egészségben találja. Kívánok önnek erőt, e­­gészséget, hogy még bosszú i­­deig közöttünk maradhasson és mint Főszerkesztő, még sokáig vezéreljen bennünket, mindany nyilunk által szeretett újságjá­nak élén. Szeretem .nagyon újságját, a Kanadai Magyar Újságot, azért, mert szellemében egyenes, ő­­szinte, közvetlen, egyszerű és nagyszerű. Egy olyan újság, a­­mely legtöbbet foglalkozik az i­­dagienbe szakadt magyarság közérdekeivel. Mellékelve küldöm az egy' évi előfizetési dijat. Szeretném, ha mások is felismernék a Kana­dai Magyar Újságban való ma­gas értéket és- olvasással, előfi­zetéssel segítenék a Kanadai Magyar Újság szükséges fenn­maradását. Tudom, hogy fog­nak jönni még nehéz napok a Kanadai'Magyar Újság életében, de ennek a lapnak nem szabad megszűnni, _ mert ez az újság már nagyon rég kiérdemelte fennmaradását. Mégegyszer erőt, egészsé­get kívánok Önnek, tisztelő hi­ve: Géczy János. LAJOSSY SÁNDOR: A kegyes asszony otthonában kis magyar múzeumi ELE6EDETLENSEG A SZOVJET GYAAHAIOSITASOá ELLEN A Hsiunhua kínai 'hírügynök­ség legutóbbi jelentése alapján fény derül arra, hogy úgy Uk­rajnában, mint a Balti államok­ban, Lettországban, Litvániá­ban, Észtországban nagy az elégedetlenség az oroszositás­­sal szemben. Ukrajna több vá­rójában tüntetés volt a “rusz­­szifikáció” ellen, s több helyen petíciói, adtak be a kormánynak hogy szüntessék meg az oio­­szositást. A Lengyelországból származó hirék a szovjetunió azon törek­vését ismerteti, ami szerint Brezsnyevék az országot szoro­sabban szeretnék a Szovjet­unióhoz kötni. A lengyei közvé­lemény nagy elégedetlenségét fejezi ki ez ellen — jelenti a fenti hinszolgálat. I * * A Képes Kina c. folyóirat be­számol a nemrég kiengedett ki­­niai háborús bűnösökről, s meg­említi, hogy közülük 26-an kér­ték a Nemzeti Kínában való ki­településüket, —- amit meg is kaptak Mao, illetve Vörös-Kina kormányától. (Ha Rákosi-Ro­­thék igy kezdték volna Ma­gyarországon a háború után, más lett volna a helyzet.) * * * A Pekiingi Rewiew ez év ja nuári számában több cikk je tent meg a Szovjetunió gya. - illatosító politikáját illetően. A kínaiak rámutatnak arra, hogy a Szovjet olyan szerződéseket köt a harmadik világ államaival ami tiszta gyarmati jellegre ir­tai. Ugyanúgy .rámutatnak arra is, hogy a Szovjet jelenlegi tér­hódítása a világ, — jelenleg erő­ben kimutatkozóan Angolában — a régi Cárok álmait valós.tja meg. * ijí iK Ugyancsak a fenti újság arról ír, hogy Örményországban gaz­dasági bajok-vannak, s a Brezs­­nyev klikk hazudozik, amikéi­­a gazdasági élet javulásáról be­szél. Az örmény nép nemzeti i jogait is, eltiporja a szovjet, a nekik nem tetsző nemzeti veze­tőket leváltják és kicserélik o lyanokra, akik hűen szolgálják a moszkvai vonalat. Az örmény nép lassú ellenállásba kezdett, s a munkahelyekről való távol­­maradás és a munkamenet las­súsága sok kárt okozott már eddig is a Kremlinnek. Amikor életünk delelőpontján túl jutottunk, lassan megbarát­kozunk az otthonunkkal. Szám­ba vesszük, hotgy életútjainkon mit gyűjtöttünk össze. Ilyen szándékkal látogattam meg a kegyes asszonyt, aki nemcsak mélyen, istenhivő, ha­nem műgyűjtő is, Miután fér­jét elvesztette, egyedül maradt két szép családja, édes kis uno­kája és kincseket érő értékei­nek szép emlékeivel! Mert, hogy is mondja a nóta? “Csak a szépre emlékezem ...” Zomhoriné asszony mindig csak a szépre gondolhat. Meg kell mondanom, hogy otthonában1 az ősteégek és a modern világ darabjai találha­tók olyan mennyiségben, hogy itt képtelen vagyok felsorolni. Csakis tallózásra vállalkozom “nekem tetszik” alapján. * * * Kis utcában, egy öreg ház el­méletén lakik. Ahogy belépünk, levendula illatú otthon fogad, ahol a menyezetiig: érő kará­csonyfa Gyeryaszemtedő nap­jáig disze a lakásnak. Villany­­gyertyák világítják, de igazi csillagszórók teszik hangula­tossá. Mint mondja: neki most van Karácsonya, mert nincs egyedül. Mint a “pápák szentélyét” a­­hogyan Lentulayné asszony em litette; már régóta ismertem. Mindössze három: XU. Pius, XXIII. János és VI. Pál pápák képeit láttam. Ezek közül XI í. Pius pápa képe különleges Se­lyem anyagon készült tollrajz. Érdekes alkotás, ilyet se láttam eddig! ■> S hogy a régiségeknél ma­radjunk, mindjárt megemlíthe­tek egy IMária Terézia korabeli kétrészes sótartót és egy szen­teltvíz edénykét szárnyakkal, mely jóval öregebb százeszten­­dőnél. Egy pénzesdoboz is elő­került 182'9-hól. amit ha élére állítva könyvek 'közé tesszünlj. csinos bőrkötésű könyvnek gon dolnánk. Pedig első részén kulccsal zárható rekeszekben A Magyar Külügyi Társaság sajtóközleménye A BIBLIÁBÓL “Mi az Istentől vagyunk; aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét éo a tévelygésnek lelkét. — Szeret­teim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, aki szeret, az Istentől született és ismeri Istent.” (Ján. 4:6-7.) papír- és aprópénz tarthatók. Ha már a pénzeknél tartunk, az is aikad a lakásban bőven. Láttam 1916, 20, 25-ből és a ßiusodik világháborút követő inflációs milliós névjegyü ban­kókat! • Régi bélyegekben sincs hiány Sajnosi nem gyönyörködhettem bennük. A képek között feltűnt egy 1853-ban készült Mária Jack­­soncfestmény fantasztikus vi­­rágmotivumokkal díszítve. A másáiki: érdekes centennáriumi emlék Winnipeg múltjának 1874-1974-es feliratával. Ez az emlékeztető Kanadába áttele­pült családtagok által került ide. Képeslapok közül magyar szempontból Mindszenty József hercegprímás életéből láttam kettőt. Az egyik 1956-ból való volt, amikor Budapest égett. A i másik, amikor Londonban járt ... Továbbiakban poharak, csé­szék és egyéb miniatűr tárgyak 1 vonják magukra a figyelmem. Ezek külön-külön oly pompás és színes látnivalót nyújtanak, hogy sokáig) elnézhetné az em­ber és sohasem unná meg ezt a ritka kiállítást! Múzeáli's ér­ték valamennyi. A magyar babáknak ési figu­ráknak külön osztálya van. A különböző nagyságú és népi­­szokásoknak megtelő díszes öl­tözetekben ünneplő gyűjtemény a szegény és gazdag, vagy fiatal és öreg. emberek életét tükrözi körülbelül úgy, ahogy a való­ságban is fentá.11. Felsorolásuk oldalakat tenne ki, ezért csak a közismert matyói, mezőkö­vesdi, palóci, sárbogári, vagy a nagyalfökl-szegedkörnyéki nép viseletét emelem ki emlékezte- I tőül. Ilyen volt az egykori nagy ! Magyar-ország sokszinü világa. Talán még erdélyi babák is ta­lálhatók itt mutatóba? i Ugyanígy nem hiányoznak a pásztorkodó nép csikós és gu­lyás alakjainak figurái sem ka­rikás ostoraikkal' és csikóbőrös kulacsaikkal, vagy kis maguk csinált tülkeikkel. Ez utóbbik­­kal és hűséges komondoraik, vagy méginkább szemfüles puli kutyáikkal terelgették össze nyájaikat. Nem ritkán a rago­zó farkasokat is távoltatották az állatoktól riogató hangjuk­kal. Majd a turisztikai jelentősé­gű népmürajzos szines kendők, csipkék, falvédők, jelmondatok, mint a “Háziáldás”, vagy dalos, vidám rigmusok sokaságát ta muskodik ennek az áldott lelkű ; asszony ország-világjárásáról. Műkincs gyűjtés ez már jó ma­gyar érzékkel kiválogatva. A konyhában pedig, a disztá­­nyérok sokasága néz ránk le a falról, melyek a magyar kerá­mia remekei után készültek. Szépek ezek a tányérok, mert minden darabja magyar! A családi album megjtekitésé­­vel zárom ezt a csodálatos ma­­gánygyüjteményrőJ készült be­számolóm. “Kirándulás” volt ez gyönyörű világunk, közte első sóiban is, ami sajátosan ma­gyar életünk birodalmában! És mindez egy múzeum di­cséretére vállhatna. Márciusi ünnepély Winnipegen Március 14.-én, vasárnap es­te tartja Winnipeg magyarsága a 48-as szabadságharc emlék­ünnepélyét a Szt. Antal r. k. egyház kultúrtermében, este 7 (hét) órai kezdettel. Vendégszó nők Csery C. Mihály' dr, neves nyelvész, s iró lesz, Quebeeből. Mindenkit szeretettel hiv és vár a Rendezőség. Winnipeg, Man. 1976 már. 12. 3 AZ tMUtB iGEnUI A földön kialakult társadal­mak egyénekből állnak, akik szépen és jól akarnak élni. Az emberinek igényei vannak és akkor megelégedett, ha az igé­nyeit kitudja elégíteni, A leg­fontosabb azoknak a javaknak a biztosítása, melyek az élet fenntartásához nélkülözhetetle­nek. Ezek az élelem, a ruházat, a lakás és a védelem. Azonban az ember különleges tulajdon­sága az, hogy igényei nemcsak a puszta élet fen tartására kor­látozódnak, hanem vannak úgy nevezett kultúrális igényei is. Az ősember nemelégedett meg azzal, hogy eszközei meg­felelnek a célnak, hanem díszí­tette te azokat. Gyakran talál­nák a barlangok falain kezdet­leges rajzokat, a föld alól edé­nyek, kőeszközök kerülnek elő melyek rovátkákkal harcolt mintákkal vannak diszitve. A kisgyermek, amikor örö­mében ugrál, nevet, kiabál vég­eredményben a hangulatát mez dulatokkal hangokkal fejezi ki. És amikor hangokkal mozdula­tokkal bonyolultabb: hangulato­kat eseményt fejeznek ki szín­vonalasan az már ének, zene, táncművészet. A falusi emberek is igyekez­tek életüket minden időben szé­píteni. A falusi események al­kalmával táncoltak, énekeltek, muzsikáltak és ötletes1 alkalmi verseket találtak ki. A jó rig­muskitaláló emlber hangulatkel­­keltés jelentős alakja volt. A hímzett ágyneműk ruházat vi­­rágosfcertek hangulatossá von- 1 zóvá tették a faltusi lakásokat. A pásztorok faragásokkal dí­szített eszközei sokszor csodá­­latraméltóat. f f A háborúban hallgiatnak a múzsák -— mondja a latin köz­mondás, Amikor a puszta lét fenntartása és védelme leköti az egyén minden erejét -nincs idejé müvészkedni, de amikor módja volt rá mindig töreke­(Folytatás a 6. oidslon) A Maigyár Külügyi Társaság előadássorozatában ez év feb­ruár 25.-én Kovács Imre iró, v. orsz.gyűlési képviselő tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást. Az-előadás címe : “Kádár és a Kádárizmus; a mai magyar ortazági rendszer felmérése” volt. Az előadó ennek során leirta a népidemokráciák magyar váll fajának az ismérveit, valamint azokat a tényezőket, amelyék kialakulásához vezettek. Ko­vács Imre többek között felso­rakoztatta azokat a körülmé­nyeket, amelyek Kádár János egyéniségét és jellemét formál­ták. Törvénytelen gyermeknek született, aki apját sohasem is­merte; csak 16 éves korában tudta meg véletlenül, hogy tör­vénytelen. Két év múlva csatla­kozott az illegális kommunista ifjúsági mozgalomhoz, a -kom­munista párt lett a nevelője; szellemi és politikai börtönéből még akkor sem akart kitörni, amikor ar-ra alkalma lett vol­na. Mint 'hivő, elszánt és elkö­telezett kommunista átélte (túl élte) a kommunizmus változá­sait, amivel olyan rugalmasság­ra tett szert, hogy minden a­­dott helyzetben, mégibebörtön­­zései -során is, feltalálta magát, mígnem az élne került, s most már 20 éve Magyarország) ve­zetője. Rendszerének (a Kádáriz­mus) lényege, hogy a legtelje­sebb mértékben kiszolgálja Moszkvát, fenntartási nélkül el­fogadja a szovjet ideológia ve­vezést és külpolitikát, ugyan­akkor él az adott lehetőségek­kel. Az a megállapítása, hogy aki nincs) ellenünk, velünk van, tetszetőségje ellenére a kommu­nizmus kapitulációja a magyar nép előtt. Rákosi szembe állí­totta magával az egész nemze­tet, aki nincs velünk, ellenünk van mondásával, — amivel sa­ját maga szabta meg elszige­teltségüket a magyarságtól. Po­litikájára 56-al feledt a nemzet. Kádár engedményeivel' akarja megnyerni- a nemzet együttmű­ködését. A kádárizmus leglényegesebb eleme a merev központi terve­zés, a tervgazdálkodás feloldá­sa. a vállalatvezetés jogkörének bővítése, ami viszont feltartóz­tathatatlanul maga után vonta a szigorú kommunista rend a fegyelem bizonyosfoku fellazu­lását. Kovács azt hiszi, bárki legyen is Kádár utóda, annak a jelenségnek, ami a kádárizmus, vége lesz. Távozása utáni a ma­gyar nép nehezebb helyzetbe ke rül, amit a détente csak súlyos­bit, mert szigorúbb intézkedé­sekkel akarják a nyugati esz­mék terjedését feltartóztatni. • Az előadáson Páthy László a Külügyi Társaság elnöke, elnö­költ. Az előadás a newporki Magyar- Ház nagytermében, nagyszámú közönség jelenlété­ben hangzott el, — Ne varia felhívásunkat— kill álé he előfizetését honfitárs mielóbi! gyerekkel nyíri tiborné Sándor julia ABC CHARTER REPÜLŐK BUDAPESTRE-BÉCSBE 1976 NYARÁN AIR CANADA-VAL A legkellemesebb, átszállásnéíküli utazás, 66 Ibs. csomagsuilyaí. TORONTO—BUDAPEST—TORONTO , Személyenként Utolsó jelentkezés Június 10—július 12 32 -nap 4,5 liét. 439.00 Április 23 Június 27—július 23 26 nap 3,5 hét 479.00 IMájlus 10 Július 4—augusztus 30 ‘ 8 hét 489.00 Május 4 Július 11—szeptember 6 S hét 489.00 Május 11 Július 22—augusztus 16 25 nap 3,-5 hét 479.00 Má-juis 22 Augjusztuis 6—augusztus 27 21 nap 3 hét 479.00 Június 4 Szeptember 3—szeptember )24 21 nap 3 hét 419.00 Július 2 TORONTO-VIENNA (SÉCS)-TORONTO Április 2&—június 3 ,39 nap 5,5 hét 339.00 Március 26 Május 30—július 1 32 nap 4,5 hét 39,9.00 Áprilisi 30 Június 16—július 15 2>9 nap 4 hét 419.00 Április 16 Július 14—augusztus 26 43 nap 6 hét 459.00 Május 14 Július 21—augusztus 12 23 nap 3 hét 459.00 Május 21 Augusztus 18—szeptember 16 29 nap 4 hét 429.00 Június 1:8 Szeptember 16—október 4 18 nap 2,5 hét 399.00 Július 16 Csecsemőknek 2 évig 35 dollár. Jelentkezéskor 50.00 dollár előleg fizetendő . a teljes összeg 60 nappal az indulás előtt. 1 .Amennyiben betegség miatt nem tud na elutazni, ajánljuk a Missed Flight Tnsurancct. $10.00 megváltásával a befizetett összeg vteszntérül. I ORSZÁGJÁRÓ UTAK MAGYARORSZÁGRA HOTEL, AUTÓBUSZ, ÉTKEZÉS ÉS A BELÉPŐDÍJAK AZ ÁRBAN 3 napra $ 78.00 július 21-én indul. 6 napra. $140.00 augusztus 5-én indul. KIHOZATAL BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST $449.­BUDAPEST—MONTREáL—BUDAPEST $419.­Meghívó levél, emigráció, biztosítás ügyében forduljon bizalommal irodánkhoz COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD. 9b I ■ 0ár B£r A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA 420 Spadina Ave., Toronto, Ont. M5 2G7 TELEFON: 361-1 löl ■ mi wm —— ■ n^——— — UHU ■ MII» II ■» mii IWIHI« I» li il III 1 IIBIIIIM HIIIIIBBIII ■ IBII! BIIIIM IB~ ■UHIM1 Ul II llllll \HT is kényszerűségnek enged, szeme, mint a céllövőé, egy pontra szegeződiik; közelednek. A férfi megfogja kezeiket és egymásba teszi. Lassú mozdulattal, csukott ajakkal egymáshoz: hajolnak. Az első száz lépés felfrissítette. Milyen jó, hogy lejött sétálni, — gondolja. -— A gyerekek már azóta elaludhattak. Gizel egyedül marad Ervinnel, nem siethet vissza. Hadd örülje­nek egymásnak. Utcasarokhoz ér. Nem tudja merre forduljon. Persze, inert nincs kitűzött célja. Megáll és a magas házak tornya, fölé, az ég szürkeségébe bámul. Erei, mint hordót szorító acél­­pánt, feszültek. Szeme elé hirtelen,, mintha borítékról olvasná, név volán. Elindul: már van kitűzött célja. Égy csiengeriutcai szürke bérház kapuja alatt név. os­táblán olvas, igen, jó helyein jár. Benyit az eisőemeleti lakás előszobájába; alacsony termetű, zsirosibajuszu, rövid, foltozott íelikaJbátu ember ül egy széken. Feláll, köszön s az egyetlen székkel! megkínálja. — A kisasszony mindjárt hazajön, — ad felvilágosítást. Vilmát szorongó érzés fogja el. Leül. Körülnéz. A jósnő mellé huhogó, csillogószemü bagolyt képzelt kislánykoráLan. Ez jut eszébe. Ez; a jósnőt már egyszer látta, kis, finom cuk­rászda kerek asztalkája mellett, évekkel ezelőtt. Ez az otthona. A négy szögű kis1 előszoba két oldalán szemközt fogas van, egyiken árva bőrszatyor csüng, redőibe por pirtésedett. A másik fogas desizkáfalában homályosfoltu tükör, kiugró lapján újságok hevernek, a jósnőről szóló kivágott cik­­kekktl. Az előszoba sarkaiban, mint szélvész után a házak ab­­lakrámáibam, por szürkéink. — A kisasszony hol van? — kérdi. — Délután Mária kisasszonynál, a barátnőjénél fogad, ott elegáns lakás van — fecsegi a szurósszemü paraszt. A dél­utáni költözés természetes-, hisz a jósnő á mivoltában nívót je­lt,.:.)., — gondolja az asszony. Az öregből, mint felszakított zsi­lip« folyóból a viz, árad1 a szó. — Mária kisasszony szép, a jós a j oda meg vissza autón jár, a titkárt elbocsátották, ő, Csek > bácsi fogadja a vendégeket, régebben kocsis volt. Az öregasi­­szony, a jósnő anyja, magára zárja az ajtót. Mindenkiről azt hiszi lopni akar. Kata kisasszony este hazajön, regigeiig ébren van s mikor- már ebédel, akkor kel fel. i - 12 " — Ha? Majd elválik. A két fiúcskát megetetik, lefektetik. Eloltják a villanyt és mikor a ,gyermekeik) szabályos, lélekzése felhangzik, meg­­gyujtják. Ká.yha mellé székeket tolnak, leülnek. Mint két szö­vetséges, összenéznek. Barátnője keze után nyúl. Vilmának nincs, lánytestvére. Jóbarátnője se vált fiatal­lány korában nem ismerte azt az érzést, amit lányok együtt­­viiháncolása okoz. Olyan iskolába se járt, ahol a növekvő lá­nyok nap-nap után találkoznak). Gizelt hat év előtt ismerte meg. Evekkel fiatalabb nála, húgaként szereti. Gizel bájos és. kedves. Barátnőjét őszintén szereti s házasságát .szerencsétlen­ségnek tartja. Kis bűntudatot érez, amiért Vilma általa, ismer­kedett meg férjével. A kályhában pirosán izzik a szén. Vilma végignéz a szo­bán s a kopottas bútorok komorsága, a másnapi ebédhez hiány­zó pénz gondja, mint hideg szél, megborzongni ja. — Gizel, én nem tudom, tudok-e, még örülni. A huszonnégyéves lány, aki még nem talált férfit, aki­hez értései szerint feleségül menjen és aki másképp nem bir lányságától megválni, lelkesíteni akarón mondja: — F. gsz tudni. Elég volt a sírásból. Percekig hallgatnak, aztán, mert úgy érzik, nincs mit szavak,„a fogialniok, lefekszenek. Vilma nem tud elaludni; 'Kisebbik fia meleg teste, mint pujha gyapot, melegíti. Gyakran és óvatosan — nehogy a kis alvót felébressze — megfordít'. Szeme előtt, mint gyorsan pergő film, sorakoznak a felbukkanó emlékek. Cserepes szájáig gördülő könnyekkel, kisfiát átölelve, régre: elalszik. Már egészeit világos a szoba, mikor a kisfia felébreszti. Felker és öltözik. A gyerekek kis, harsogó hangjukon enni kér­nek. Gizel reggelit kész if, Vilma az. ajtónál áll, búcsúzóul szól: — Sietek vissza. Az utóin munkahelyükre igyekvő emberek között ..-zá­porán lépked. Jókora az út, férje barátnője lakásáig. Ha azt akarva, Dér.est még. ott találja, sietnie keli Ott van, persze, hogy ott. *— gondolja. Dénes olykor otthon te alszik, de nem sok kedve van a szobában aludni, ahol kívüle még négyen van­nak. Emlegette, hogy hol egyik, hol másik kollégájánál1 alszik, de Vilma tisztában varr állítása valótlanságával. — 9 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents