Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-12 / 11. szám

Winnipeg, Man. 1976 már. 12. (iSokaii a világ végét várják, sóvárogva várják . . . Igaz, ihogy sok már a botrány, tengernyi könnyet fakasztva és sokan ez­ért káromolva ostromolják az egeket is. — Kevés a bátorító vigasztalás? nincs már igazi lélek-orvos — csak álnok ku­­ruzslók? — Prohászka “Elmél­kedések az Evangéliumról” e. remekében találunk nagyon megfontolandó válaszokat e mindnyájunkat égető kérdések­re. És szervesen kapcsolódik ta­nácsa a jobb világrendért küz­dőknek. Er. A.) —• Csodálatos világosságot áraszt ez a “boldogság” az Is­ten müveire. Tehát az igazság­ért lehet üldözést szenvedni s az isteni' gondviselés, ezt meg-­­engedi. Isten szereti a hősi lel­keket s megengedi, hogy vérta­núi legyenek; megengedi, hogy szivek vérezzenek, hogy szen­tek sorvadjanak, hogy Fia ke­reszten haljon meg. A gondvi­selés teliát elsősorban a lelket nézi; életet, vagyont, egészsé­get nem biztosit mindig, de fáj­dalom, veszteségen, szenvedé­sen át gondja van a lélekre. A gondviselés célja nem a világi boldogság — aheliyet gyötrelem s keserűség lehet részünk —, hanem lelki boldogság, üldözés­ben és kínban is, jogosan lehet. Szerencsiében s rossz sorsban, betegségben s egészségben, gaz dagiságban s szegénységben mindig; e lelket nézd, azt sze­resd, azt óvd; ez a te szemed fénye s a gondviselésé is. — Igazságért szenvedni any­­nyit tesz, mint igazságtalanul, hibáján kívül szenvedni. Hány embert Ítéltek el igazságtalanul halálra, hány leányt becsteleni­­tettek meg erőszakkal, hány ember ment tönkre hibáján ki­vid, hányat keserít sikertelen­ség s félreismerés. iS az emher mondja, miért nem sújtja az Isten a gazt villámával s ho­gyan engedheti meg e szörnyű­ségeket. hisz’ én nem engedném meg, ha rajtam állna! íme a nagy nehézség a gondviselés el­len s Isten felelete rá: boldo­gok, akik az igazságé; t szen­vedjek. — Életünk a fizikába van agyazva s mások, szabad akaratának befolyásai alatt áll; a fizika őröl s veszedelmei ellen Istentől csodákat kívánni, ren­desen nem észszerű gondolat; mások szabad akaratába pedig rögtöni büntetéssel, vagy juta­lommal belenyúlni, megszüntet­né az erkölcsi .rendet. Az papri­kajancsi színház és nem világ­rend volna. A világrendben a szabad erköicriségnek kell ki­alakulnia s nem szabad a bosz­­szuló isteni karnak előtérben állnia. Nem a büntetésért kell a rosszat kerülni, sem a jutalom­ért a jót tenni; ez alacsony színvonal lenne. Nekünk ped.-g trveuyeaitenünk kell az erköl­csi rendet fizika s állatiasság dacára s 'hinnünk kell, hogy veszteségeink nem fosztanak .lieg mennyországunktól ... — A társadalomban is * min- ' den lehetséges a hívőnek”. (P. aláhúzása!) liigyjétek erősen, hogy a rossz nem győzhet s hogy az Isten országa tért fog­lal nemcsak bent, hanem kint is. Igaz, hogy sok harcba kerül s az érdekütközés keserűséggel jár. Minden korban más-más egyensúlyt kell a gazdaságii vi­szonyokba teremteni, de tart­suk szem előtt a őrit, mely sze­rint a világ arra való, hogy több jó ember, a több-ember alakul­jon ki. Ne nézzetek sötéten a világba, az osztályharcra. Lát­játok, hogy mindezzel többre megyünk, a munkásosztály ál­lapota, életmódja emelkedik; rnón-z-,----írö közérzés száll meg, éiénkebb a szeretet, kö­­nyöTÜlet, irgalom. A bizalmat­lanságnak s a kétségbeesésnek ninlcs helye az Isten országáról szóló evangéliumban. Dolgoz­zunk a jobb világon, a jobb emberen, a több-emberen ... Az emigrációban ritkán adó­dik egy ilyen szép pirosbetüs ünnep, mint a Bálint könyvke­reskedés mostani, 25-éves jubi­leuma. Negyedszázad, ... még kimondani is sok, itt az idegen­ben, ahol duplára nő minden eltöltött év. A'ki itt él, az hama­rabb öregszik és gyorsabban hull a hazátlan temető hidegé­be. Ez volt a sorsa Bálint Kál­mánnak is, aki Siklóson volt helyettes polgármester és mi­kor megrendült odahaza a föld, szélnek szaladtak az ország legihübb fiai. Aztán neki1 is, mint mindannyiunknak, kálvá­riajárás lett az élete. Kálmán volt béres, napszámos, mikor mi adódott, majd amikor már gagyogta a francia nyelvet, Ft. Gácsér Imre maga mellé vette a magyar irodába. Itt. ismerke­dett meg Horváth Gabrie.lával, 1 akit elvett feleségül. Gabi sok­oldalú egyéniség, középiskoláit Debrecenben, a Svetits-intézet­­bem végezte el, majd Pallagon, a . Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. Bátor vállalkozás volt ez egy nő részére. Később Hajdú vár­megyében az Országos Nép és Családbédelmi Alap-nál (ON­­CSA) vezető szociális előadó lett, 1943-ban pedig a debrece­ni Tisza István Tudomány­­egyetem jogi fakultása meghív­ta szociális szakelőadónak. Jó előképzettség ez arra, hogy va­laki Párizsban cseléd legyen. 1951-ben a Bálint házaspár kivándorolt Kanadába. Itt azon­nal megvalósították régi célki­tűzéseiket, ami .nem volt más, mint a magyar kultúra, a ma­gyar szó, a magyar betű ter­jesztése. Először rikkancskod­! tak, a templom oistt árulták az újságokat, később már könyve­ket is szereztek be és eljártak a búcsúkra, irodalmat árulni a nagyrészben ókanadás magya­roknak. Bálint Kálmánt egyre csak a magyar kultúrával kap­csolatos sorskérdések érdekel­ték. Bejárta egész Kanadát és a legkisebb szórványon isi be­mutatta háborús dokumentum biradó-filmjét. A nagy úri végén még az autója is tönkrement. A belépő-dijak épp csak fedez­ték a kiadásokat és amikor üres kézzel hazajött, csak annyit mondott a feleségének: “Ne félj Anyi, lesz ez még másképp is!” Az anyagi küzdelmek nem tör­ték meg. Rádió órát bérelt és rajta keresztül igazibb, mélyebb lelkesítő hang szólalt meg most már irodalmi nyelven, mint az addig szokásos volt. Azután lapalapitás is foglalkoztatta. Nem is gpndolta, hogy milyen nagy fába vágja fejszéjét, ami­kor megalapította a Magyar Sporthiradót. Majd nyomdába 'fektette a pénzét, Apolló Press Ltd. címen otthont teremtett az általa alapított képes Világhír­­adónak. Az 1956-ios magyar me­nekült nyomdászok nagyrészt nála tanulták meg az itteni gé­pek kezelését és ez nem volt kicsi dolog. Bálint Kálmán egészégi álla­pota egyre gyengült, romlott, a bajok a gondok, a problémák a feleségo -trA 11 o ?.t»a nehezedtek. Gabi nem panaszkodott, inkább élőbb keit fel reggeli egy órával és este később feküdt le, de a­­mit együtt vállatak Kálníánnal, annak a munkának becsülettel megfeleltek. Nem lenne ez az iirás teljes, ha nem említeném meg), hogy Bálint Kálmán részt­­vett a Kanadai Magyarok Szö­vetsége, a Helikon, az MHBK szervezésében és. amikor Ga­lambos Páter megindította A- merikában a napilap szervezé­sét, a kanadai bizottság elnöké­vé Bálint 'Kálmánt választotta. Kálmán 1968-ban kórházba ke­rült, 1966 áprilisban meghalt. 7 év szaladt el azóta, — milyen hosszú idő, — pedig úgy tűnik, mintha csak tegnap temették volna el. Gabi, a felesége azóta maga vezeti a könyvkereske­dést és a nyomdát, ma is ter­jeszti a magyar kultúrát abban a szellemben, ahogy azt férjé­vel 25 évvel ezelőtt eLmditot­­ták. Most, a 25 éves jubileum alkalmával megkérdeztük Ga­bit, mi az erőssége, bátorítása, hogy tovább tudja folytatni a magyar kultúrával kapcsolatos munkáját, az “édes anyanyel­vűnket” — Gabi csak ennyit mond: “Szeretni kell az embereket, mert az emberek jók, csak al­kalmat kell adni nekik a jósá­guk gyakorlására.” E. P. DALOLJUNK... GYÓGYITGATOM A LELKŰ­MET ... v. Sághy Ilona verse, Teghze-Ger&er Mikiós zenéje. Gyógyitgatom a telkemet az alföldi napsütötte rónán, Legeltetem a szememet kolom­­poló birkanyájon, kondán, Elmerengek künn a réten, elné­zem a csalfa délibábot, Elfelejtem körülöttem ezt az egész kétszínű világot. Naplemente van a pusztán, piros lángba borult az ég alja, * Ezüstszínű bárány$eÜ»k »szeli» szárnyán utazgatnak rajta, Elviszik a sóhajtásom, árva szivem minden imádságát, Elviszik egy üzenetet, fájó lelkem ezernyi á.dását. ORSINI HERCEöNŐ IRTA: IVÁN EDE. Ezenhétszázöt év elején egy asszony dacos gőgje káis hijja, hogy mélyen bele nem játszott Franciaország történetébe. De épp ez a dacos és megsértett büszkeség tette annyira egyol­dalúvá ennek a hires asszony­nak a látását, hogy észre sem vette — saját magát; elégtétel után lihegett büszkesége, ame­lyet két hatalmas birodalom te­rületén sértettek meg. Pedig, ha le tudja győzni hiú­sága, megbántott önérzete ki­elégítése utáni vágyát, ki tudja nem foglalja-e el Maintenon asszony helyét s nem ragadja-e magához Franciaország; koimá­­nyának gyeplőjét? ... Meg volt benne a történelmi szerepre hivatott asszonyok minden tulajdonsága: a majesz­­tétikus büszkeség, az asszony! báj minden gráciája, megjelené­sének bűvös fölénye, beszédé­nek lebilincselő ereje. Negyven év felé járt, amikor, szereplése két ország minden érdeklődését foglalkoztatta, de harminc éves nél nem látszott többnek. Olasz­országnak leánya volt. Neve Anna Mária Orsin! hercegné. Első férje Taillerand-Chalois hercegi volt, akinek halállá után Flavio Orsono, Braqciano her­cegének -lett a felesége. Római palotája az akkori Róma előke­lő társaságának volt találkozó helye, de Orsini hercegné palo­tájában az egyházi és világi fő­­uiéltóságok is szívesen megjelen tek s az idegen országok állam­tői, akik akkortájt Rómában megfordultak nem mulasztot­ták el a szép Orsini herlegnőt felkeresni. Egy ilyen látogatás vezeti ki később Orsini herceg­nét római ünnepeltetése köré­ből a szereplés történeti színpa­dára. Detrées franciaországi kardi­nálisnak köszönheti a fejedel­mi megjelenésű asszony, hogy feljutott aira a tündöklő magas latra, amelyről később meg-' adóztatva kellett lemondama. Detrées biboros több ízben megfordult Orsini hercegné ró­mai palotájában, s amikor vlsz­­szatért Franciaorsizágh1*, nem felejtette el a .hires szép asz­­szonyt s a legelső alkalmat fel­használta, .hogy megnyissa a hercegné ellőtt a dicsőség felé vezető utat. V. Fülöp, -Spanyolország fia­tal királya, XIV. Lajos unokája, aki II. Károly végrendelete ér­telmében a spanyol birodalom trónjára jutott, főudvarmester­­nőt keresett fiatal felesége-, Luj­za Mária Gabriella savoyi her­cegnő mellé. Nagyatyját kérte fel, hogy szemeljen ki neje szá­mára főudvarmesternőt, aki egyszersmind anyai tanácsadó­ja is lenne a fiatal királynénak. IMaintenon marquise elnöklé­­sével csakhamar össze is ült ta­nácskozásra az udvar, amelyen a királyon kivüli Detrées kardi­nális is részt vett. Nehéz volt a választás, mert a választott sem fi ancia, sem spanyol hölgy nem lehetett. Ekkor eszébe jutott a biboros nak Orsini hercegné, akit mint egyedül megfelelőnek ajánlott a kényes és előkelő állásra. A bíboros oly ragyogóan irta le Orsini hercegné kiváló eré­nyeit, hogy maga Maintenon asszony is Orsini hercegné párt jára állott s a tanácskozás ered­ménye az lett, hogy a francia udvar megbízta Detréest, lép-. jen azonnal érintkezésbe Orsini hercegnével. Detrées feladatát megkönnyebbitette az a körül­­méy is, hogy a szép hercegné másodszor is özvegységre ju­tott. , Néhány hét múlva megérke­zik a .spanyol király .palotájába Orsini herceg -özvegye sí elfog­lalja méltóságát. Megjelenése egyszerre elbű­völte a spanyol udvart. Magas, nyúlánk alakja, égkék szemei, melyekből mély szellem sugár­zott ki, megjelenésének lebilin­cselő varázsa csakhamar meg- J szerezték számára az egész ud- | var hódolatát s rövid idő múl- , va minden udvari méltóság az ő szépségének napja körül for­gott. Anélkül, hogy méltóságá­nak büszkeségéből csak legcse­kélyebbet is engedett volna, mindenkit lebilincselt előzékeny ségével. Érdeklődéssel hallgat­ta az unalmas jelentéseket, a legkisebb dolgokra is kiterjedt s minden -cselekedetében a leg­közvetlenebb báj és természe­tesség nyilvánult meg. Éleslátá­sa révén csakhamar megismer­te és kiismerte az embereket, akik körötte forogtak s rövid idő múlva az udvari élet köz­pontjává vált. Nagyravágyó ál­mok, elérhetetlen ábrán-dok tá­madtak fel benne, s a hódolat megértette benne azt a tudatet, hogy hivatva van valami rend­kívüli- szerep -betöltésére. Hogy ezt elérje, a rendkívüli asszo­nyok ösztönével megérezte, hogy álmait csak fondorlatok­kal, örökös intrikákkal valósít­ja meg.-Hosszú éveken át különösen kegyében ringatta a sor • Orsini hercegné szerencséjét. Ami u­­tán vágyott, elérte. Kezében volt a kormány gyeplője. A királyné felett, áki egy jó­­iielkü, hiszékeny és befolyásol­ható gyermekasszony volt, szin­te teljhatalmulag uralkodott fő­­udvarmeste>rnője, aki kiismerve a királyné hajlamait, minden­ben. igyekezett is kedvében jár­ni. Aki annyira ismerte az udvari életet, mint Orsini hercegné tudta,. hogy hatalma megszi­lárdítására minden eszközt fel kell használni s nagyszabású terv megvá.iósitááfca -fogott. Jól tudta, hogy a francia udvarnak milyen nagy befolyása van a spanyol udvarra s most azon igyekezett, hogy a francia ud­var kegyét is .megnyerje'. Állandó összeköttetést tartott fenn. a francia udvarral s kime­­rető, hosszú levelekben számolt be mindarról, ami a spanyol ud­varnál történt. Ezek a Veirsail­­lesbe küldött levelek diplomá­ciai hivatottságának valósággal bizonyítékai voltak. Jól tudta azt is, -hogy- ezeket a leveleket előbb Maintenon marquise kezébe kell juttatni, akitől csak azután kapta meg az értesüléseket Lajos király. És amikor a spanyol örökösödé­si háború Olaszországba szólítja Fülöp királyt, alig múlik el nap, hogy ne értesítené Fülöp királyt az udvari dolgokról. A levélváltások eredménye az lett, hogy Maintenon marquise és Orsini hercegné között szo­ros barátság fejlődött ki s ké­sőbb Fülöp király isi annyira megszokta Orsdiui hercegné .ha­talmát, hogy nélküle semmiben sem határozott. Egész 'Spanyolországiban kor­látlan hatalomra tett szert most már a hercegné, de nemsokára ütött bukásának órája. A királynő végre is megsokal­­ta főudvarmesternője hatalmi befolyását s panaszkodni kez­dett emiatt a francia udvarnál. A hatalmas asszony uralma fe­lett komor felhők gyülekeztek s maga is aggódni kezdett hatal­ma miatt, amikor rá tudta bírni, Fülöp királyt, hogy vegye őt pártfogásba a francia udvarnál, de a királynő panaszai mind sű­rűbben érkeztek Versaillesbe s XIV. Lajos dióst komolyan ag­gódni kezdett a spanyol trón miatt s kérte, hogy Orsini her­cegnét távolítsák el az udvar köréből. Hosszas tárgyalás li­bán, 1704-ben végre is Orsini hercegnének el kellett hagynia a spanyol udvart. A megaláztatás, melyet né­mán tűrnie kellett, ujább szen­vedélybe lobbantották vágyait. Éleslátásával csakhamar át­tekintette helyzetét, melybe a királyi kegyvesztés juttatta. E- gész csendben hagyja el Madri­­dot, dicsősége székhelyét s Madridtól- alig tiz mérfölday re, Alcalában telepedik le, várván letűnt szexencsecsillaga felra­gyogását. De -itt sem sokáig maradhatott addig, mig a -büsz­ke asszonyt egészen el nem tá­volították Spanyolországból. Ez újabb megaláztatás után utolsó lépésire szánta el magát. Hosszú leveleket menesztett Versaillesbe, melyben érövé ké­ri Lajos királyt, engedné meg n-eld, hogy tisztáznassa magát a vádak alól. Ő magia sem reméli, hogy e­­zeknek a leveleknek eredménye legyen, amikor váratlanul meg­kapja -Lajos kiráiy üzenetét, melyben megengedi neki Lajvs király, hogy egyelőre Toulcjuse­­ba tartózkodhassék. Szerencsecdllaga újból meg­jelenik sorsa egén. Touleuse lesz most újabb küz dehne kiindulási pontja, amely isimét a madridi udvarba vezeti vissza Orsini hercegnét. -Hogy kivívott diadalának örök alapot biztosítson, előbb Parisba megy, 1705. év elején érkezik Páriába, ahol rövid ^idő alatt ünnepelte­­téssel veszik körül. Egyéniségé­nek varázsával egymásután nyeri meg1 a párisi főúri világ és az udvar szimpátiáját s maga XIV. Lajos sem zárkózhat el töb bé a hires asszony -elől a Lajos király egyszerre beáll a szép asszony hódolói közé.. Dicsősé­ge tündöklését egyetlen vágy nyugtalanítja csupán: megsze­rezni a teljes elégtételt a diadal­masan bevonulni Madridba! Párisi ünnepeltetésének -hire eljut Madridba is és amikor u­­gyanaz év nyarán, .bevonul Mad­ridba, fejedelmi .pompával tart­ja meg; bevonulását. A királyi pár kegyeivel hal­mozza el s rövid pár hónap után ismét kezében tartja a spanyol uralom gyeplőjét. Hatalmát ki­terjeszti a hadseregre, az egész állami ,szervezetre s ő lesz -Spa­nyolország koronázatlan király­nője! Hatalmához a királyságot is meg akarja szerezni1 s egy ré­gebbi ígéret alapján mái-mar Limburg .hercegség! tulajdonosa is lesz, de4Németalföld politikai viszonyainak újabb alakulása nem engedik meg. hogy Grsini hercegné legsóvárabb álma is beteljesüljön.-Ekkor váratlan esemény kö­vetkezik be, amely csakhamar megszerzi számára a spanyol királynői cim-et. A fiatal -spanyol királyné 1714 február 14.-én harmadik gyermeke születése után meg­hal-. Orsini hercegné előtt egy­szerre meginyilik a legdicsőbb út, melyet emberi haladó elér­het. -Szinte beleszédül -saját ál­maiba s azután, minden igyeke­zetével ráveti magát, hogy az elhunyt királyné helyébe kerül­jön. A spanyol király kedélyét na­gyon megviselte fiatalon el­hunyt neje halála s Orsin! her­cegné ragyogó diplomáciáját teljes mértékben érvényesíti most. Vigasztalója, tanácsadója lesz a királynak, senkit nem en­ged közelébe s minden határo­zata a királynak Orsini herceg­né véleményén szűrődik át. Gyűlölik és rettegik az udvar körében, de mindenki hódolat­tal hajol meg parancsa előtt. Igyekezete, hogy a spanyol király feleségévé legyen, azon­ban hajótörést szenved, elhatá-, rozza, hogy maga szemeli ki Fülöp király nejét; összekötte­tésbe lép Giulio Alberoni abbé­val, aki- diplomáciai ügyiben ment Madridba Olaszországból. Magas állást Ígért a ravasz o­­lasznak, ha terve keresztülvite­lében -segíti. Farnese Erzsébe­tet, a pármai herceg uno<káját szemelik ki s az abbé látszólag bele is egyezik a tervbe. Titokban, hogy Lajos király ne is -sejtse,, fonják tervük szá­lait, megnyerik a pápa hozzájá­rulását is és 1714 szemptember 14.-én Páramban Fülöp király másodszor- házasságra lép Er­zsébettel per procurationem. Al­beroni, mint engedelmes gyer­meket irta le Orsini hercegné előtt a király menyasszonyát, aki most lép ki először a nyil­vánosság elé. A ravasz Alberoni azonban csak tévútra igyekezett vezetni Orsini hercegnét, aki Bayonneig elébe akart menni a király -hit­vesének. Alig) távozott IMadudból Orci­­ni hercegné, amikor az aobé le­velet nyújtott át Füröp király­nak, amelyben fiatal hitvese es­ve kéri a királyt, távolitaná el az udvartól a teljhatalmú főud­­varmesternót s Alberoni nem nyugodott addig, mig .ki nem csikarta a királytól Orsini her­­vegné elbocsátását, egyúttal ki­­neveztettei magát a pármai her­ceg. -rendkívüli követének s siet­ve értesítette a király hitvesét a történtekről. Útközben érte Orsini herceg­nét a végzetes csapás. Amikor Orsini hercegné büszkén érez­tetni akarta a király hitvesével fölényét, a királyné ingerülten utasította el magától, majd ha­ragra lobbanva, előhívatta a testőrcég pa-ran-oenokát, elfogat tatta a hercegnőt s kocsiban a határra küldte. Hiába tiltakozott a hercegné s amikor a király rendeletét is megmutatták neki, megrendül­ve tapasztalta, hogy kijátszot­tak. Alberoni a hercegné kitiltása után kieszközölte a királytól, hogy Orsini hercegné élete vé­géig kegydijat kapjon, maga pe­dig később minisztere lett Spa­nyolországnak. Orsini- hercegné hiába fordult most már esdekelve Lajos ki­rályhoz, s a francia udvarhos s amikor személyesen is felkeres­te a frfanCla udvart, tudtára ad­ták, hogy hagyja el mielőbb Franciaorzágot, -si a keserű csa­lódások után céltalanul bolyon­gott Olaszország földjén, mig 1722-ben hefejezte hány-vetett életét. A szerencse különös kegyelt­jei örökre letűnt a feledés) ho­mályába^. . HELYZET ELŐNYÖK DR. VALENT ERNŐ — Már bent lakunk régen a belvárosban, a Barros Fasorban — mondtam egyik barátomnak, amint az jó- nagyokat csapko­dott a hátamra brazil szokás sízerint, viharos ölelgetés köz­ben. — Hüüh, de felvitte isten a dolgodat — nézett rám leple­zettlen irigységgel. — Ha tizenhetedik emeleti lakásunkra célzói ezzel, akkor teljesen igazad van —, mond­tam kissé hűvösen, bár be kell magamnak ismernem, hogy 10- 20 évvel ezelőtt én sem gondol­tam arra, hogy ilyen “magas pozícióba” kerüljek, ég és föld közé. / -Bár lehet, hogy van isi valami ok az irigykedésre, mert hiszen ilyen “magasba” már kevés zaj és por száll fel, ezerféle legyek és szúnyogok hada nélkül s ha “alászáll a földre” az- ember, mindjárt ott van. mindenhez kő- I zel; nem kell igénybevenni a | közlekedési eszközöknek csú­folt forgalmi akadályokat: me­het nyugodtan gyalog (ameny­­nyire már lehetséges) és- főleg gyorsabban, aránytalanul gyor­sabban ... De ezen kívül is egész .s-ora valóban “magas pozícióm” hely­zeti előnyeinek: A feletted la­kóra például következetesen mindig éjfél után jön rá, hogy a lakását átrendezze. Viszont vannak olyanok is sokan, akik nem hivei az ilyenfajta folyto­nos lakásátrendezésnek s ezek csak szekrényeket -hasonló “könnyű” tárgyakat huzgálnak a terasz-ajtók elé, ha erős szél van (és melyik éjszaka nincs fent ott a magasban?), nehogy a trópusi vihar pillanatok alatt "átrendezze” az egész lakásu­kat. Ezzel kapcsolatban kedélyes szórakozásra is alkalom adódik. Egy éjjel például -hazafele jövet hozzánk a harmadik utcában látjuk, hogy a tűzoltók, a. .vil­lanydrótokról szedik le valame­lyik buta, tapasztalatlan, ma­gasház lakónak ágyneműit és egyéb éjszakai intim ruhada­rabjait. Banges nevetésünknek csak az vetett véget, hogy kö­zelebbire érve minden tárgyban sajátunkra ismertünk. Na, dr ezt a saját feledékenységünk és nem a helyzeti előnyök rovásá­ra kell írni. Talán még azt sem, nagy az újabb áramkorlátozások követ­keztében délben gyalog kell fel­lihegni a tizenhetedik emelet­re és utána tele hassal több száz lépcsőn lezötyö.gni. Bár e­­zen — az itteni áramszolgál­tató Light & Power társaság szellemes megállapítása szerint könnyen lehet segíteni: az em­ber egyszerűen nem megy el dolgozni, otthon marad, vagy ha lent van véletlenül ez időben, hát leül a hús márványfalu lép­­csőházban és megvái ja ... az estét, s főleg, hogy az ebédje a nagy melegben ezalatt megpos- - hadjon. Ennél már csak az kelleme­sebb, mikor a rendes áramkor­látozási órákon kívül boldogan szállsz felfelé a lifttel, és egy­szerre váratlanul kikapcsolják az áramot: hirtelen sötétség, miközben a lift ijesztőt zök­kenve megáll a tizenkettedik és tizenharmadik emelet között, s te benne egyedül, mint valami sötétzárkában eszeveszetten döröm-bözöl szabadulás végett. A dübörgés hár ug,y vissz ha g­­zik a liftaknában, mint az ágyú­­lövés, ennek ellenére senki se akarja meghallani, hanem a modem technika minden áldá­sával ellátott lakásában az ajtó mögött a kémlelő lyukon ke­resztül vigyázva lesi, nehogy el­sőnek bújjon ki luxus apart­­mentójából, mert akkor neki kellene felmenni a tetőteraszra a házmesterért, hogy irgalma , szamaritánusként hozza neked a szábaditást, a dühöngő ház­mester, vagy a pincében, lévő létra alakjában, jó idő múlva. Miután kimászol kötelekkel a derekadon a liftből sí szerencsé­sen talajt ér lábad, nem estél bele a liftaknába, stb., újra be­kapcsolják az áramot és nagy szerencséről beszélhetsz, hogy zúzódtál össze, igy vagy olyan körülmények között (Folytatás a 7. oldal rl 2 PROHÁSZKA OTTOKÁR: “Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért" (Mt. V. 10.) ("Szerelni kell az embereket" — vallja Bálinlné, aki 25 ével jubilál ($a magyar kultúra szolgálatában VALÓDI MINŐSÉIN FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA. STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.50, y2 font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. L M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6.

Next

/
Thumbnails
Contents