Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-12 / 11. szám
Ha minkéi is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az isíennek soha több magyarja A legrégibb hetenként megjelenő független magyar sajtó Kanadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hirlapja, amely mindenkor önzetlenül védi meg az idegenbe szakadt magyarság érdekeit és a kanadai polgárokat megillető jogokat igyekszik kivívni minden honfitársunk számára. “KANADAI MAGYAR ÚJSÁG” előfizetési dij egy évre: $12.00. fél évre $6.50. Kanadán k i v ü I egy évre $13.00. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St., Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS OOALDALE CUPAR DRUMHELLER ES i ERIIAZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDIOINE HAT MELVILLE JV ILK RIVER MTDDT .E LAKE MISTATIM OSOYOOS PE TT'“’TON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER W -v K AW WHITEWOOD Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGERS TLLE N WW TE F CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORvE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURŰ TIMISKAMING TORONTO WAINFLEET ' WELLAND WINDSOR “Second class mail registration number 0 067" An Independent Journal, published every week in the Magyar language circulating in tlhe ten province of the Dominion of Canada and oldest of all Hungarian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R.íC 2B6.—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR UJSAG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. Vol. LIT. — 52. Évfolyam ^ O Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Március 12 péntek No. 11. szám. Nyilvános vizsgálatot követel az ellenzék OTTAWA, Ont. — Napok óta éles szócsaták folynak az ottawai parlamentiben u az ellenzé ki felszólalók viz-gálát megjndi tását követelik 3 kábinetm nisz tér ellen, kik a tartományi ibiró állásfoglalását igyekeztek befolyásolni. K. Mackay, a québeci legfelsőbb biróeág főbírája hívta fel erre levélben. Ron Basford igaz - ságiügy miniszter figyelmét. — AZ ANGOLAI HÁiibRÚ MÉRLEGE A nagy genfi lap hasábjain André Naef újságíró az angolai harcok következményeit igy értékelte ki: '‘Tribune de Geneve” 1976 február 17. — A Szovjetunió számára a háború kimenetele pozitív előjelű! A szovjet ugyan is idejében levonta a következményekét az Afrikában korábban elszenvedett kudarcaiból' s ezúttal Fidel Castro katonáiban találta meg a megfelelő szövetségeseket, kik nemcsak szívesen vállalták a “felszabadító háborúban” valló teljes bevetést, hanem erre még alkalmasabbak is voltak, mint az orosz katonák. Másrészt az Egyesült All, .v e,I: .ügyetlensége és <u Vél afrikai Unió beavatkozása a Szovjetuniónak adta a leghálásatíb szerepet sí az oroszokat u|g,y tüntette fel, mintha azok a “történelmi fejlődés irányában” küzdöttek volna. Kuba és a Szovjetunió azonban kockázatot vállalna, ha tovább kívánna haladni ezen az úton Rodézia és Namibia felé. ami által egy uj Vietnam rizikóját idézhetné elő. Az USA számára a háború mérlege egyenesen katasztrofális. Az amerikai diplomácia képtelen volt választani a többékevésbé közvetlen beavatkozás és az “aktív semlegesség” között s a két szék közé zuhanva a legrosszabb politikai eredményt érte el. Az amerikaiak a vesztes lóra tettek Angolában s ugyanakkor a Délafrikai Unióval közös táborba kerültek, ami az afrikai közvélemény szerint a szovjet beavatkozást jogossá tette. Az persze, érthető, hogy a ' szörnyű indokínai vereség után előállott légkörben az amerikaiak közvetlen angolai beavatkozásra nem gondolhattak s igy kizárt dologi voit, hogy az USIA ugyanolyan katonai támogatást nyújtson védenceinek, FNLA-nak és az UNITA-nak. mint amilyent az MRLA kapott az oiVöi któl. Ettől függetlenül azonban latba vethette volna befolyását, hogy az Afrikában szokásos- ‘‘megegyezés — j egyezkedés’’ létrejöhessen, a I a három mozgalom között, ami ' által értetíen né vált volna a j szovjet-kubai katonai akció s , az cirn,\<ú áüafMok rokon. ,zenve is Amerika felé fordult volna. A Délafoikai Unió még, többet vesztett meggondolatlan katonai beavatkozásával, mert ezzel Vorster miniszterelnök talán mindörökre tönkretette az afrikai mérsékelt kormányzattal rendelkező országok fe’é megkezdett közeledési politikáját. A délafrikai fegyveres részvétel azonban egyrészt a nyugatiak diplomáciáját hozta kényes helyzetbe, másrészt az afrikai országok java résziét az MPLA kommunista mozgalom meL:é áhította. Ma már az olyan szolid államok, mint Zambia, Elefántcsontpart és* 1 .Zaire is a győztes angolai kommunisták oldalára álltak, pedig megelőzőleg Pretoria felé próbáltak ti jékozódni. A Délafikai Unió ma teljesen egyedül és elszigetelten áll. A frisisensült Angolai ‘Népköztársaság számára viszont üt a választás és a realitások (Folytatás az 5, oldalon) (Canadian .Scene) — Sok gond és gyakori bizonytalanság, zűrzavar légkörében külön probléma, hogy ki nyissa meg a játékokat, vajon a királynőnek Keil-e ellátni ezt a feladatot. Jelenleg semmi kétség, sincs abban, hogy valóban a királynő végzi ezt a funkciót, Bourassa. Quebec miniszterelnöke teljes egyetértésével, helyeslésével. Az újságokhoz ugyanakkor nagyon sok levél érkezik ebben a kérdésben. Egyesek a királynő szereplésle mellett, mások ellene érvelnek ezekben az olvasói leveliikben. Quebecban sokam ellenzik. Nemcsak Kanadában, hanem bizonyára külföldi országokban its sokan csodálkoznak; hogyan kerülhetett a királynő ilyen) vita középpontjába. Egyszerűen azért, mert az ország államfője' és az olimpiai szabályok világosan előírják, hogy a játékok megnyitása az államfő feladata. Közismert, hogy a királynő nek nincs Kanadában hatalma ■és valójában Angliában sdincs. Formálisan ugyan az ő kezében van a végrehajtó hatalom, amit Kanadában a főkormányzón keresztüli1 gyakorol. Ez azonban miniden kor a kormány tanácsa alapján történik. lA királynőt 1953-as lcoronÁ- zásakor ruházták fel címével, amely a következőképpen hang zik: “II. Erzsébet. Isten kegyelméből az Egyesült Királyság, Kanada é;» más országok és terítetek királynője, a Nemzetközösség Feje, a Hit Védeümezője.’’ I Kanadában a (királynőt a főkormányzó helyettesíti. A jelenlegi elődje. Roland Michener, külföldi látogatásokon is járt Ibben a minőségében. Éppen e(Fol’t.tés a 8. cldalon.) Politikai "butaságnak" nevezte a 22. sz. törvény-javaslatot Bourassa tartományi miniszterelnök alkotmány változtatási javaslatát, valamint az olympiai ráfizetést is helytelenítette — liberálisok viszont Trudeau kitörését nevezték a québeci "olcsó demagógiádnak QUEBEC CITY. — A tartományi liberálisok háromnapos konferenciáját váratlanul érte Trudeau miniszterelnök éles támadása a tartományi kormány, de főleg Bourassa miniszterelnök ellen. Trudeau miniszterelnök három irányú bírálata elsősorban a Bili 22. néven ismert törvényjavaslat ellen irányult, mely a francia nyelvet akarja Quebecben hivatalos nyelvvé megtenni, mit a federális kormány feje ‘politikai1 butaságnak’ nevezett. Továbbá kijelentette, hogy a federális kormány nem hajlandó hozzájárulni az olympiai adóssiági kifizetéséhez. Viszont hangsúlyozta. ho,gy a kanadai alkotmány megváltoztatását Ottawa fogja eszközölni a tartományok hozzájárulása, vagy ellenzése dúcára is. A tartományi liberálisok Trudeau kitörését “olcsó demagógiának“ nevezték. Eredménytelen volt az energiaminiszterek tárgyalása Lékai esztergomi érsek lemond primási jogairól OTTAWA, Ont. — A tartomá nyi kormányok energia-ügyi mi niesztereihelk, valamint a federal!»; kormány ol.ajügyi minisz terének rövid tárgyalása teljesen eredménytelenül végződött, tekintettel arra, hoigy Ontario, Manitoba ési Nova Scotia ellenzése folytán az olaj és ezzel kap clsolatlban a gazolin nemkülönben a fűtésre használt olaj ára a nyár folyamán 8 centtel fog emelkedni gallonként. A konferencia célja lett volna arányosan szabályozni a nyersolaj árát. azonban Ottawa és A1 berta kormánya fogja kimondani a végső szót. I Alastair Gillespie, a federális | kormány energiaügyi minisztere 'kijelentette, hogy a további tárgyalások ebben az ügyben j Trudeau miniszterelnök és a | tartományi kormányok minisz- I terelnökei április elejére tervezett konferencián fognak dönteni. Don Getty, Alberta tartomány energiaügyi minisztere ki jelentette, hogy az ország olaj szükségleténeik 85 százalékát Alberta adja és ezért nem ‘hajtandó $2 dollárnál kevesebbért adni az olaj hordóját. Ez pedig azt jelenti, hagy hazai viszonylatban $10 dollár lesz egy hordó olaj ára. Frankfurter Allgemeine, 1976 február 2‘4. — A VI. Pápa által nemrég esztergomi érseknek kinevezett Békái László ma, kedden foglalta el ünnepélyesen érsléki trónját Esztergomban, mintám 'Hivatalosan bejoteintette, hogy lemond magyar primátii címéről. A magyar hercegprimási cim és rang körüli vita ál.ott sokáig1 a magyar állam és Egyház között fennálló nézeteltérések (középpontjában, különösképpen Lékai elődjének, Miindszenty bíborosnak ideijén. Erre célzott most Lékai, mikor kijelentette, hogy “a mai 'magyar államforma, a népköztársaság korában anakronizmus Lenne, ha magamat az ország eklő zászlósurának és hercegprímásnak tekinteném” hangzik a hivatalos Magyar Távirati Iroda híradása. Lékai szerint — ® ezt a kérdést bizonyára tisztázták már korábban a magyar állam é,-o a Vatikán részéről is — a ‘ Magyar heicegprimási” cim ma már bevonult a .töt1eneleuibe. A történelmi múltban ugyanis a XIII. századtól kezdve az esztergomi érsek nemcslak a magyar pülspökök fejje volt. hanem politikai jogokkal is rendelkezett, igy a királyikorouázás jogával, majd III. Károly az esztergomi érseket a XVIII. században a “Német-Római Szent Birodalom” hercegi címével is megajándékozta. Ennek pedig nia már a mai magyar szocialista népköztársaság alatt semmi időszerűsége sincs. Ezzel szemben az egyházi jog szerint a primási cim csak megr i ti-iZteltetést s a többi püspökök CSELEKEDNI KELL A SZABADSÁG ÉRDEKÉBEN Szabad közlekedést emberek és eszmék számára egyaránt Az “Initaitive Nationale” e. párizsi szemle 1976 februári számában Daupliin-ÍMeunier, az önálló Gazdasági és jogi kar dékánja a következő, komoly figyelme érdemlő cikket tette közzé: Helsinkiben a Nyugati világ egyszerűen eladta a kommunista járom alá kény&zeritett népek szabadságát néhány pontatlanul meghatározott .Ígéretért, melyet a kommunisták nem szívesen és csak foghegyről adtak a vasfüggöny mögött raboskodó népek sorsának bizonyos megjavítására vonatkozólag. Mindamellett az egyezmény minden fogyatékossága ellenére figyelmet érdemel, leginkább az emberek és eszmék szabad közlekedésének biztosítását célzó pontjaiban. A szovjet parancsuralmi i.end szer azonban ezt a szerződést sem fogja betartani. (A nyugati országok közvéleményére vár tehát az a feladat, ho,gy a gyá-, va nyugati kormányok hallgatását megszegje, követelve ugyanezektől a kormányoktól, hogy ne érjék be csekélyke en - gedményekkel, melyek puszta léte is bizonyítja a kommunista diktatúrák syalázato-ságá'. között megkülönböztetett helyet jelent, de nem jár semmi különösebb jogkörrel, sem az egyházi törvények, sem a felabcezések terén. Igaz, hogy kialakult egy olyan, helyzet, melyben az állam a primási ciinhez bizonyos politikai funkciót kötött és ismert el, s igy a prímás komoly szerepet játszhatott az állami és a közélet j terén. A prímás közjogi helyzete azonban mája és más volt államok és korok szerint. Ez áll ma is a még meglévő prímásokra: a salzburgia Németországban, az armagih-ira Írországban, a Malin,e»>i pimásra Belgiumban, a tarragona-ira Spanyolhomban és a gneson-ire Lengyelországban és Litvániában. íme egy kirívó példa : a kommunista Németország 70-ezer francia frankot kér politikai foglyainak szahadonhocsájtásáért, — minden egyes foflgolyért 70-ezret! A nyugati sajtó viszont ujjongással üdvözölte annak hírét, hogy az igy kiváltott szerencsétlen emberek gyermekei ezentúl néha, de nem minden esetben, szintén kinielietnek szabaduló szüleikkel, ahelyett, hogy állami gyermekmenhelyekre küldenék őket, hol marxista kis robotembereket nevemének belőlük. Ugyanakkor szintén nagy örömmel vette tudomásul a Nyugat, hogy a szovjet paraszj tok is kaphatnak ezentúl “belső útlevelet”, mellyel kiléphet- I nek falvaikból ... Ez maga is jellemző arra, hogy mit jelent Keleten a szabad közlekedés fogalma ... Varsó, Kelet'berlin és Budapest szabadságát itt, Párizsiban, Londonban és Amszterdamban kell kiverekedni. A Helstoklben megtartott és ehhez hasonló konferenciák, még ha VI. Pál pápa áldásával tartják is meg őket —- csak a Kelet és Nyugat közti kiegyensúlyozatlan helyzet ta tósábbl tételét eredményezhet ik, p;r ze a keletiek javára. A nyugati résztvevők akarva — nem a- ' karva elismerték a Szovjetunió u. almát a lei'gázott keleteurópai országok fölött és késleltették saját maguk politikai és gazdasági egyesülését és erősödését. A szovjet vezetőség nemcsak azáltal részesült előny ben, hogy a jelenleg fennálló s javukra mutatkozó katonai j erőviszonyok aránytalanság a ezentúl is megmarad, úgy a klasszikus fegyverek, mint a világstratégiai helyzet í;ze.n-1 pontjából, hanem ezenkivü a nyugati közvélemény szinte öntudatlanul is kedvezőbbé válik irántuk. A nyugati világ ugyan- \ is, — már cteUpán a nyugat:' ál- j 1 amiférfiak Helsinkiben elmondott megnyugtató beszédei következtében is) —- a. hamis biztonság illúziójába ringatja magát, s ezzel önkéntelenül is aláás minden olyan igyekezetét, melynek célja a Nyugat védelme és a védelmet biztositó 'haderők megrrő. itése lenne. iSzinte fölösleges rámutat:.! arra, hogy a szabad kultúicsere leple alatt a Szovjetunió Nyugateurópában még erősebi) propaganda kifejtéséhez kapott szabadkezet, míg ugyanakkor határain belül megszigorítja' a rendőri és bírósági terrort azokra a tudósaira és Íróira n z ve, akik otthon ki merik fejezni véleményüket és bírálataikat saját hazájuk sorúit és jövőjét illetően. El kell tehát sürgősen oszlatni az enyhülés illúzióját. A zov(Folytatás a 8. olda'on.) ~ (Deutscher Anzeiger — 1976 február 20.) — “Az 1938-as müncheni egyezmény, — Benes állításától eltérően — nem a nyugati demokráciák árulását jelentette Csehszlovákiával szemben, hanem, — amint ezt korabeli brit források kézzelfoghatóan tanúsítják — Benes illúziókra épített külpolitikájának volt hibás következménye.” A kölni “Deutscjhlatníunk” hoelszú adás keretében igy foglalta ösisze Reiner Franke tollából és “A müncheni szerződés előtt — kiadatlan brit akták alapján” cim alatt az akkori helyzetet. Franké számos adatra hivatkozva bebizonyítja, hogy a londoni diplomácia már jóvá! a hitleri 1933-a-i hatalomátvétel előtt és az 1938-as eseményeket megelőzőleg arra a meggyőződé ire jutott, hogy Csehszlovákia csupán öíiszenagyolt államtákolmány. Addison nagykövet, ki 1930 és 1936 között Prágában működött, Csehszlovákiát “fiktív országinak” minősítette, mivel az “úgynevezett csehszlovákok” nem léteznek sí az államot rendőrállamnak tekintette, hol a icseli kisebbség uralkodik a többiek fölött, s amit katonailag nem Keleten a helyzet változatlan A Le Figaro vezércikke, 1976. február 24. — Leonid Brezsnyev imitt-amott kiegyensúlyozatlan, de végeredményben igen pozitív mérleggel kezében áll ki ma a most kezdődő XXV. szovjet pártkongresszus elé. A belföldi bajok: a mezőgazdaságban, iparban, a fogyasztási cikkek gyártásában elszenvedett kudarcok hosszú, mély gyök Írekkel rendelkeznek és a szovjet rendszer tartós hagy > máinyai közé tartóznák, s nem árthatnak a pártvezér tekintélyének. főleg ha a nehézipar ban elért ór á i haladással állítjuk szembe ölet. Az enyhülési politika vedel tnc alatt úgy aus Mo.zkva in ,i den idők legfélelmetesebb és leghatalmasabb hadiiparát tud ta felépíteni, ;í zovjel haderő mindenütt, jel i. vám, mind az öt földrészen, szá: azföldön, ! tengereken és levegőben e: yaráínt. A keleti csatlós államok, ! a kubai és az ázsiai -zövetsé- i gestársak segítségéve, meglepő j módon behatolt már Afrikába, ! az Indiai óceán é a Csen de | óceán térségibe is. Atomerővel működő tengeralattjárói birtokukba vették az 'Atlanti óceánt és a Balti-tenger gyakorlatilag ma már szovjet beltengernek számit. A szovjet diplomácia mind tnütt támad, taktikai éstratégiai sikereket könyvel el. I melyeik bőségesen kárpótolják í majd a pártkongresszust az ! dsetleg mutatkozó egyéb hiányosságokért, s megadják a, felmentést a • pártvezérnek. Egyes naiv emberek azt hihetnék, hogy nie-.sze eltért a Szovjetunió attól a bizonyos (Folytatás az 5. oldalon) 1 9 7 6. ÉLESEN BÍRÁLTA A ŰUEBECI LIBERÁLISOKAT TRUDEAU MINISZTERELNÖK OTTAWÁBÓL JEUNTIK: Ki nyissa meg az olimpiászt JOHN BEST AZ IGAZI BENES London már rég átlálolf a cseh államfő játékán is lehet megvédeni, ezen. az egész képződmény minden) reménye a jövőt illetőle a status quo fenntartására irányult. Az általánosan elterjedt hiedelmekkel szemiben Piánké megállapítja, hogy Benes a lan- • doni külügyimiínisztriumban nem örvendett jó hírnévnek. Sargent angol diplomata pld. 1937-ben igy vélekedett: “Benes érvei annyira ellentmondók, hogy nézetem szerint szegény ember már azt sem tudja, kihez fordul'jan & főleg a saját megnyugtatására beszél,” 1'938-bian a Foreign Office és a prágai brit képviselet meg volt győződve, hogy “Benes bármilyen értelmetlen, önmagával ellentmondó érvet is hajlandó alkalmazni, ha az számára hasznosnak tűnik”. Egy külügyi tisztviselő pedig igy kommentált egy prágai hírt: “Már semmi sem lep meg ab’1:ól, amit Benes össze-viasza beszél.” A Deutschlandftinik érdeme, hogy adásával hozzájárult a m i dern történelem egyik fejezetének meg világos itásáho z, mely eddig csak felületes é;‘ hamisított vizsgálatok tárgyát képezte. ÁRGUS — Párizs.
