Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-03 / 10. szám

6

Winnipeg, Man. 1Ö76. már. 5.

A Református Egyház kiultúr termében a hagyományossá vált “'Szeretetvendégség” miiso rán legutóbb* iMIungiuly Sándor tartott vetitettképes előadást az egyházi művészetről. Hozzáértéssel és lebilincselő magyarázattal mutatott be jellegzetes alkotásokat a Suimir kultúráról napjainkig. — Szlivka Dudolf presbiter vezette a szavalattal és zeneszámokkal gazdag műsort. Csiszár Attila lelkész, —mint házigazda — mondott köszönetét úgy az előadónak, mint a szereplőknek, örömmel állapította meg, hogy az összejövetel a varucouveri magyar egység tanúbizonysága, mivel azon számos katolikus testvérünk is megjelent. Az előadást ünnepi vacsora követte.

A Református Egyház rendezésében ugyancsak hagyományossá vált az otthoni hozzátartozók kedvezményes társasutazása. lEzévben indulás Budapestről julüus 15.-én, — visszautazás — 6 hetes tartózkodás után — augusztus 25.-én. A teljes költség $550.- dollár. Jelentkezni lehet az utazási bizottság pénztárosánál: Vizváry József, 6402 Sophia ,St, Vancouver, B.C V5W 2W8, Telefon: 325-9107. -Elszakított területeink hírei

A zágrábi Mladost könyvkiadó Orion sorozatának legújabb kötetében Csuka Zoltán válogatott költeményeit tette közzé magyar és horvát nyelven. A verseket Enver Colakovic horvát műfordító válogatta és fordította horvátra. Ebből az alkalomból a zágrábi kultúrális és tájékoztató központban Csuka Zoltán tiszteletére irodalmi estet rendeztek, melyen Gustáv Krkleo a Jugoszláv írószövetség elnöke, Mirko Bozic iró, a horvát Sábor alelnöke, Pero Budák és; Mariján Matkiovic iió is megjelent. Csuka Zoltán irodalmi munkásságát Enver Colakovic ismertette. Csuka Zoltán verseiből Semka Sokolovic- Bert'ok, a Gavella Színház művésznője adott elő. C&luka Zoltán felszólalásában bejelentette, hogy könyvtárát a magyar ál- i iamnak adományozta s azt “Barátság Könyvtára” névvel az 1976-os évben fogják megnyitni. E könyvtár gerincét az a száznál több kötet képezi, melyet Csuka Zoltán fordított

Öt évvel a svájci SJONban rendezett 1. Magyar ökumenikus Találkozó után, újból közös konferenciára gyűlnek össze a keresztény magyar diákok és értelmiségiek, Húsvét utáni héten Salzkamme ngutiban, a Salzburgtól 20 km-re levő Fuschlban. A rendezők — az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom ■mellett most már a Magyar E- vangéliumi Ifjúsági Konferencia is — mintegy 1250 résztvevőt várnak Európa országaiból,

— köztük Magyarországról és Jugoszláviából — valamint az Egyesült Államokból.

A találkozó központi kérdése: ‘IMIÉRT ÉPPEN JÉZUS?”

.. . mit jelent Jézus és a megváltás a ma emberének?

A témát Horváth Árpád filozófia docens (Luzern) összeállítása vezeti be: “Minek tartanak engem az emberek?”

Előadást tart: Gémes István ev. lelkész (Stuttgart): “A történeti Jézus a bibliakritika tükrében; Békés Gellert OBS, a bencés rend római Szt. Anzelm Egyetemén az ökumenikus tanszék vezetője: “Az apostoli egyház hite és a mi Krisztusunk — szabaditónk és üdvözítőnk”; — Weissmahr Béla SJ, a müncheni Filozófiai Főiskola decense: “Mit jelent a mai embernek a jézusi szabaditás?”; — Veress Sándor, a zeneművészet tanára a berni egyetemen: “Jézus Krisztus S.J. Bach művészetében”;-— Vajta Vilmos, az Evan gélikus Világszövetség, ökumenikus Intézetének kutató professzora (Strasbourg): “Jézus az egyház egységének forrása”;

— Bállá Bálint, a szociológia

egyetemi tanára (Berlin): “Jézus a Krisztus utáni harmadik évezredben”; — Szabadi Sándor ref. lelkész, gimn. tanár (Wald-Michelbaelh.NS'zíK): “Assisi Szt. Ferenc Krisztus-élménye (Giotto képei). A keresztény ember Krisztus Követése — előadó felkérve.

Kiegészíti a programot Pasolini filmje, a “Máté evangéliuma”. Csütörtökön a résztvevők Salzburgba kirándulnak és este •— tervek szerint — megtekintik a kolozsvári Állami Magyar Szinlház előadásában Bornemisza Elektráját. Szombat délután Tamási Gáspár (Farkaslaka) előadóestje. Mindkettő a bécsi Bornemisza Péter Társaság rendezésében.

Érdeklődők, jelentkezők forduljanak a három rendező szervezethez:

Evangelische Akademie für Ungarn in Europe, Capistiangasse 2|15. A-1060, WIEN —

(Ausztria) T: *01222;57 77 12. — Beevvgung Katolischer Ungarischer Studenten und Akademiker, Obeiföhringer Str. 40, — D-8000 München 81 (W. Genua ny) T: 089|9S 85 74. — Evanvangelésche jugendkonferenz für Ungarn. Sodener 'Str. 43. D-7000 Stuttgart 50. T: 0711! 56 7189.

tila, a kolozsvári egyetem tanára tiz kötetre tervezet “Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár”ának első kötete. E hatalmas munka nemcsak szóértelmezést ad, de a XV. századik viszszamenő okmányokból vett idézetekkel a szavak alkalmazását is 'bemutatja. (Magyar Hírek, 1975. december 6.)

* * *

A New York Times 1975. évi december 21-i számában Raymond H. Anderson, a Times volt belgrádi tudósitója tollából érdekes cikk jelent meg Titokiötéltáncot járó egyensúlyozó politikájáról, mellyel hol a nacionalista, hol a sziovjetbarát irányzat híveit, hol a honátokat, hol a szerbeket igyekszik kordában tartani, hogy mesterkélt államát egybe tudja tartani. A cikkíró egyetért a bebörtönzött horvát Mihajlowal, aknek véleménye szerint a közelgő nemzetiségi kataklizmát Jugoszlávia csak akkor kerülhetné el, ha a tényleges demokrácia érvényesülne Jugoszlávia társadalmi és politikai életében. Erre azonban Jugoszlávia kom munista vezetése képtelen. A cikket kiegésizitő grafikus rajz egyrészt feltünteti Jugoszlávia jelenlegi hét “nép-köztársaság ’ — a földrajzi helyzetét, másrészt közös alapú haságok ma gasságával szemlélteti az egyes Köztársaságok lakosságának létszámát. E hasábok alsó részében fekete szilinél tünteti fel az egyes köztársaságiok vezető nemzetiségének százalék arányát, míg; a felső fehér rész szemlélteti a köztársaság területén élő egyéb nemzetiségeket. Helytelenül a térkép nem tünteti fel a Szerb Népköztársaság két önkormányzatú területét, igy a délvidéki magyarság zömét magábafogó Vajdaságot és az albánok lakta Kosovo-Metóthiát. így a fél milliónyi délvidéki magyarság* jelenléte éppúgy el lett sikkasztva e grafikus ábrázolásiban, mint a közel egy milliónyi af. bánság.

A pozsonyi Madáoh-könyvk'adó kiadásában értékes tanulmány jelent meg a két világháború közötti felvidéki magyar színjátszás történetéről, “Magyar színjátszás és drámairodalom .Csehszlovákiában .1918-Az új magyar filmek párbeszéde a múlttal

(Svédből fordította SZŰCS Gábor, Stockholm., (Folytatás!)

ÜRES FORMA

sízerib, horvát, szlovén és macedón íróktól, (Magyar képesi Újság, 1975. december 15.)

* * *

Az újvidéki egyetem Magyar Tanszéke és a pécsi Tanárképző Főiskola együttműködésének* egyik eredményeként az elmúlt ev végén Prsett emléktáblát helyeztek Szenteleky Kőinél, a két világháború közötti délvidéki irodalom vezető egyénisége szülőházának falára. Ennek leleplezésén Tóth István, a pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa tartott 'beszédet, mig a főiskolán rendezett Szenteleky-emléküiésen Dr. Bori lm re, az újvidéki egyetem magya irodalomtörténet tanára mondott emlékbe-zédet. Különben az ünnepséget követő napon temették el Pécsett a bácsföldvári születésű költőt, Lovász Pált, akinek Szentelekyiről irt versét az, emléktábla leleplezésekor adták elő. Temetésén Bori Imre professzor vezetésével résztvett a szenteleky ünnepségre érkezett újvidéki irodalomtörténész csoport is. (IMIKU, december 15.)

* * *

A bukaresti Kritérion kiadásában ugyancsak az elmúlt év végén jelent meg Szabó T. At-Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható Kereskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások Ízesítésére.

Ára csomagonként $1.50 szállítással

K.M.U. Kereskedelmi Osztálya

210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6.

1928” címmel Kováts Miklós j tollából. (Magyar Nemzet, 1975.

! 5. 18.)

* * *

Illyés Gyula “Charon ladik| ja” írását a nyugatmagyarországi Kismartonban adták ki j német nyelven Sebestyén György fordításában. Ebből az alkalomból Theodor Kéry, Nyu; gatmagyarország magyar származású tartományfőnöke egy napos nyugatmagyarországi (Folytatás a 8. oldalon.)

Nehéz megmondani, hogy hol végződik a múlttal való per, s hogy honnan kezdve fenyegetnek a történelmi motívumok az öncélúságba torkolással.

Gyöngyössy Imre egy' filmjében, a “Szarvassá vált fiúk”ban, egy 1944-es börtönfor. adaloin politikai foglyairól van szó, akikről egy bizonyos fajta ugráló, át meg áttört, szép és rafiná-l't kompozieióju kép-kollázsban mesél a film. Végső fokon az egész meglehetősen üresnek hat.

Jóval* erősebb benyomást kelt az ugyancsak fiatal és tagadhatatlanul tehetséges Kosa Ferenc, kinek két *uj filmjét láttam Budapesten,. A “Nincs idő” a húszas és harmincas években játszódik le és szintén politikai foglyokról szól, akik éhségsztrájkot kezdtek és fellázadnak az akkori reakciós hatalom ellen.

De az egyszerű mondanivaló: szemléltetni azt a szociális harcot, amely feltétele a mai társadalomnak, itt is meglehetősen hozzáférhetetlen marad; legalábbis egy idegen számára. Az ember sejti annak veszélyét, hogy ez a magyar történe lemmegszállottság fennkölt formalista mintázathoz vezet, mely elveszi az elmesélés erejét.

Ennél a filmnél jóval erősebb, bár igénytelenebb, Kósá második filmje, a “Hószakadás”. — Sára Sándor, a mesterien ügyes fényképész szédületesen finom képei egy egyszerű pacifista epizódot mesélnek el, egy 944-es katonaszökevényről, aki még

arra is kész, hogy öljön, azért, hogy megszökhessen és szabad legyen, de aki csakhamar tapasztalja, hogy a háborút nem kerüli el sehol.

AZ IDŐGÉP.

Ezek a fümetk — akárcsak egy sereg a korábbi évekből való elődjük -— nem annyira történelmi képek benyomását keltik, mint inkább* a múlttal való vitáét. A mostani és az akkori határok eltűnnek. Az idő mintegy géppé válik, amelyben a filmek a mi időnk és az azt

Magyar Haaglemezek

8-TRACKES ÉS CASSETTE TAPEK

Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók.

Kérje ingyenes lemezárjzgyzékünket.

Szappanos Record Shop

3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44-120 U.S. Telefon: (216) 561-5524.

megelőző között mozognak.

Ez a módszer gyümölcsöző és tudatos módja a történelem vizsgálatának, bár ebben az “időgépben/” esztétizáló csábítások is rejtőznek.

Ezért néztem /Szabó István “Tűzoltó-utca 25” c. filmjét (melyet a svéd TV nemrégiben B r andma e *n nens gata címmel bemutatott) olyan harsány felszabadulással. Szabó ura az időgépnek, s tökéletes felsőbbrendűséggel mozog, egyugyanazon időben, az idő különböző “emeletein” és mindént egyetlen mába vált át, abba a mába, mely a néző tudatában a film nézése közben játszódik le.

Ma már nem újság az, hogy a leginkább “Az apa” ciniü filmjéért ismert Szabó István *—*— honfitársa, Janies ó Miklós mellett — Európa legkiválóbb

filmrendezőinek egyike, még akkor se, ha például Svédországban, egy kis zárt körön, a speciálisan érdeklelt filmesek körén kivül, ritem ismert.

Szabó 36 éves.,, fiús kinézésű, lágy t érmés z e t ü, in agáb a vo n u 1 c és nagy nemzetközi sikerei ellenére is*, igénytelen fiatalember. Budapesten született, szereti szülővárosát és nyilvánvaló, hogy a “Tűzoltó utca, 25”nek ez a szeretet a hajtóereje.

Éppen akkor találkoztam vele, amikor a teheráni filmfesztiválról hazaérkezett esi inká .b erről az átformáló és kettő értelmű élményről kíván beszélgetni, mint saját munkájáról és a magyar filmgyártásról, valamint annak aktuális előfeltételeiről. A “Tűzoltó utca 25”-öt szavakban visszaadni teljesen lehetetlen. Nem lehet összefoglalni elvont megfogalmazásban se*m. Ez a film egy maroknyi ember életét, kínlódását, boldogságuk égbeemelő pillanatait, kétségbeesésüket és vereségeiket szövi mennybeszökő árba.

MENNYBESZÖKŐ ÁR.

Ez az ár nem csupán a privát existenciákba kap bele. A 25-ös számú ház lakói a magyar törtünk hogy .nem számolnak vele komolyabban.

EGYSZERŰ REALIZMUS.

Az újonnan nyugdíjazott özvegyeméért, Kroner József cseh filmszínész játsza. A filmben mint egészben éppen a hatvanas évek cseh filmjeinek finomanhangolt, tisztánlátó realizmusával való rokonság a legszembeötlőbb.

Ott van továbbá a generációk közötti szakadék. Az özvegyein bér fia is forradalmár, kevésb aé szentimentális, de ugyanak - kor józanui huvósebm évjárat is. Leányiserősc rendezvény ről rendezvényre sza.adgál és körülbelül úgy neszéi, mint a magyar hon egy új, zöld hajtása. “Megértik” az idősebbeket, de keresik saját életformájukat.

Mindezt miközben az idősek úgy érzik, hogy az élei igen gyorsan múlt *el és bizonytalanok abban, hogy mivé is vált. A leány aiiiyja arról beszél, hogy egyáltalán nem segit az, hogy szereti elvált férjét, — a dolog igy is balul ,sült el. A film két legjobb jelenete éppen erről szó.*: még a szenvedély és az tiiogialtsdg sem ment meg a csalódástól és a vereségekül.

NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA

GYEREKKEL

térelem több évtizedén át haladnak keresztül a bontásra itélt utcában, s hol a hatalom gonosz játékának, hol saját tévedéseiknek, vakságuknak és őrültségüknek lesznek játék z rei és labdái.

Az egészet Szabó István “teremtette újra”, olyan szeretettel, mely gyakran Fellini Amarcordjához tereli a gondolatot. Az érzések sohsem válnak szentimentálissá ebben a filmben, melynek forgatókönyvét is Szabó irta. A rendező ki és bejár a szobában, az időben, az emberek legbelsejében, vallat é kihallgat, lát ési megért. Mindezt pedig olyan biztos és nagyon is fejlett képtechnikával, hogy az ember kizárólag) a mun danivalójáért felejti csak el, de azért azonmyomban.

Ez volt a legjobb film, amit Budapesten láttam.

A BIZTONSÁGOT NÉLKÜLÖZŐ EMBER A TEGNAP ÉS A MA KÖZÖTT.

Egy öreg magyar kommunista nyugdijbavonul. Valamikor a negyvenes évek végén, amikor a kommunisták átvették a hatalmat és államosították az Ipart, ő a politikai aktivistákhoz tartozott. Kinevezték egy gyár igazgatójának Lassan azonban alacsonyabb munkakörökbe kellett visszlépjen, mig végül a hetvenes években, mint munkaügyi előadót nyugdíjazták.

És ott, — mármint a nyugdíjban — eltéved. A bizonyta lanság, akárcsak egy sugólyuk fedele, megnyílik. Bizonyta lanság afelett, amit eddig; végzett és azt illetően is, hogy mi fog tartalmat adni hátralevő életének;

Ez a kiindulópontja az uj magyar filmek egyik legérdekesebbjének, azon néhányak egyi kének, melyet a budapesti f Imhét alatt láttam, s amely valóban magávalragadó módon tükröz vissza egy emberi helyzetet a ma hétköznapjából. A film cime: “Végül". — Ez a film -meglehetősen szokatlan módor

Ml í HIBÁZTAK EL?

Egy ragyogó jelenetben három nyugdíjas! és/ feleslegessé vált öreg'kommunista a nyit:.tt verendán sakkozik, iszogat, s arról a szocializmusról beszélget, amelyet fel akartak építeni, valamint arról, hogy müt voltak a hibák.

A házigazda ekkor kimegy s keresni kezdi eltűnt kutyáját.

Egy szinte fennkölt, s a valóságon túli kép válik abból a kr.z.sbul, amit Maár Gyula ábrázolni akar: “Valamennyien

elvesztünk valamit egy szép napon . . . egy arcot, egy vidéket, egy kedvet — és életünk, ezáltal észrevehetetlenül megváltozik.'’

Mindez igen melegen van áh: ázoiva. Ellentétben azzal, ahogy a film enne: “Végül’

hangzik. Ez a film m m pesszimista. Maár Gyula finoman megfiig/yelt részletekkel, jó meg látással és bölcsességgel töltötte meg a filmet.

A mai élet ezen élőképétől aligha lehetne a távolság nagy odú, mint Jancsó Miklós uj filmjéig, a: “Szerelem, Elektra’-’-ig, annak szimbolikus kilengéseivel.

Jancsó — szinte egy magyar Ingmar Bergman módjára — szerte a világon dicső-éget aratott "Szegény legények”, “Csillagosok és katonák” és “IMég kér a nép” cimü filmjeivel. — Jahcsó egy mágus, aki képeivel még; akkor is gáz ráköti és elvarázsolja a nézőt, amikor forradalmi történeteinek belső tartalma félig i ejtett marad.

Nemrégiben két ókori tárgyú filmet forgatott Olaszországban, amelyeket azonban nem mutattak be Magyarországon. “Szerelem, Elektra” c. filmje Gyurkó László drámaíró Elektra átdolgozására épül. és úgy hat, mint egy a forradalomról és a szabad-ágról szó ó stilizált ballada — világosabban leírni nem könnyű —, amelyben az ókori drámát a magyar pusztára költöztették ki.

; Folytatjuk)

Hírek Vancouverből

— egy negyvenéves rendező bemutatkozó filmje. Maá Gyula, a rendező, tanár volt, mielőtt átnyergelt és beiratkozott a filmművészeti főiskolára. Néhány kisfilm, filmkritika és hét

— egy könyvben kiadott — film kézirat volt az előkészülete erre az egész estét betöltő filmre. Ez a film viszont olyan érett is, hogy az szinte szokatlan.

Maár Gyula az öregedés fertelmeit ábrázolja, a generációk közötti kapcsolat hiányát, azt az űrt, ami akkor következik be az életben, amikor az ember kilép a megszokott taposómalomból. Mindezt egyszerű és reális formában teszi, amely finoman lélekzik, azok nélkül a képbeli dribblizések nélkül, amelyek különben a modern magyar filmek kedvelt ,gyengeségei .

Nem tudom, vajon ez az okae annak, hogy a filmet silánynak tekintik, avagy pedig az a helyzet, hogy Maár ábrázolásának illuziómentességét túl peszszimístának tartják. A filmet Magyarországon nyilvánvalóan igen* korlátozott mértékben volt esak szabad disztribuálni és úgy

Magyar ökumenikus találkozó Ausztriában

Az asszonynak imponál a nyers, erő. Középnagyságú, filigrán testének minden megerőltető. Sportból csak a to.nát ismeri. Mosolyog:

— Lp testben ép lélek?

A férfi nevet és a könyvre gondol, ahonnan az idézetet

ismeri.

Lassú tépésekkel, hallgatva e.indulnak a kétoldalt fákkal övezett sétányon. Az asszony a szürke fákat nézi.

— Bokára lesz tavasz, György.

— Nálam mindig* tavasz van.

Az asszony felnevet, a nevetésben érzik vére gyöngyözése.

Kétoldalt padok barnáinak. :S a novembervégi jégkérges padokon itt-ott párok ülnek.

— Mi ne üljünk le? — kérdi, de tudja, le nem ülne.

— Dehogy. Megfázni?

Mikor arra felel, ami egészségét veszélyeztetheti, kiérzik a teste kultusza. Teste az neki, ami fösvénynek a kiuc:c> zseninek az agya.

— Hogy vannak a fiai?

— Köszönöm, jól.-— Férje?

— Tőle jöttem ide. Kávéházból, ahol ő barátnőjévé, együtt maradt.

— Csak igy mondja?

— Hát hogyan ?

— Nem tréfál?

— Nem.

— LA nevét megmondja'?

— Ma még nem.

A férfi megbántott önérzettel mondja: ahogy jól esik, én állhatatosan várok.

— Állhatatos? Ennek örülök. Bár a férjem lett volna az.

A férfi szánakozón hallgat. Az asszony folytatja:

— Nagyon szeretem az uramat. De ha az életemnek örülni akarok, nem szabad ezzel az érzéssel bajlódnom.

Hallgatnak. Az asszonyt indulata, fáradtsága, rombolásba készséggel .belevinné, de értelmei és, életszeretete józanságot kényszerit rá. A férfi előtt, különösnek és távolinak tűnik az asszony szavaiból elképzel szituáció. Vonzást gyakorol rá, talán

Elein nyílik. Borítékot vesz elő, gyorsan megcímezi és leragasztja.

4= * *

Mint csonttáfagyott vizes ruha, olyan a novemberi hideg este. Az aszfalt szú. ke, mint egy álmos arc, A liget ez, ahová tavasszal a házak börtöneibe zárt emberek jönnek.

A fiatalasszony a legszélsőbb fa alatt áll, ahol az utca kezdődik. '

Percekig nyugodtan ál, aztán nyugtalan léptekkel indul a legközelebbi ház felé. Kis ideig 'járkál, aztán a fáihoz visszamegy. Bántja, az érkezett előbb. Áll,, a távolba bámul, aztán lova-b -.étál.

Az asszony háta meggörnyed, mintha teher nyomná. A fai alá áll, az utca irányába néz. Az első szembejövő férfiben felismeri, akire vár. Felé indul. A férfi mosolyogja közeledik.

— Késett, Gyöngy — mondja szégyenlősen — már elmentem, de visszajöttem.

— Bocsásson meg.

— Nincs mit. Magammal kell elintéznem. Először vártam és igy történt. iSzétfoszlott az illúzióm.

— Az az illúzió rs valóságból volt. Most lehet más valóság és más illúzió.

Az asszony meglepetéssel a férfire néz, mig mondja: egész értelmes. . '

A férfiam derűs, szája mosolygó. Nem felel.

— Mi újság?

— Semmi különös. Ideiglenes hivatalomban nem véglegesítenek.

— Majd lesz valahogy.

A férfi hangjából nem érzik csüggedés, de kis, erőltetett nevetése elárulja, mennyire vágyik az után, ne legyen egzisztenciális gondja. Az asszony arra gondol, mennyi az ilyen fia. talember. Milyen sok* azért is á harc, egynek lenni a tömeg,ben. Megérti a sok. en.b.r vágyát. Hisz az állat is megváltotta a születésével a csordába tartozása jogát. Mig a fiatalemberre néz, eszébe jut, amit férjében mindig látott: magabiztosságot.

— És a sport?

— Kijárok az uszodába, tréning előtt három kilométert

futok.

— 6 —