Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-03 / 10. szám

Magyar kultúráiét Kellerbergbeo A második világháború végé­félé a harcok elől menekülő magyarok hosszú heteken át tiz ezrével lépték át az 'osztrák határt. A karinthiai megszálló erők angol parancsnoksága gtyüjtő tábort jelölt ki és ide irányította a mozgásban • levő tömegeket. Ez a terület Villach közelében Weissenstein község határában a Dráva balpartján, mintegy 10 km. hosszú sávban feküdt. Az országutakon ván­dorló agyonfáradt, agyonázott katonai és polgári személyeket, nőket, gyermekeket -és betege­ket az angolok id'e terelték be. Fedél nem volt, kiki magának épeitett kóblit a közeli erdőkből kitermelt fenyőrudakból, gal­lyakból és az angolok által a­­dott kemény papírtól. A tábor legnagyobb létszáma meghalad­ta a 20,000-ret és mintegy 15,000 ló is itt kapott legelőt. A tél beálltával az angolok a tábor lakóit áttelepítették a Dráva túlsó partján levő Kel­lerberg község: határában előre felépített baraktáborba. Csodával határos, hogy ez a hontalanná vált r ernénytvesz­­tett kiéhezett, fázó embertömeg már az első hetekben kórházat, a gyermekek részére óvodát ál­lított fel', szabadtéri előadáso­kat rendezett és megszervezte az alsó égi középfokú iskolákat. Az áttelepüléssel a kultúr­áiét nagy lendülettel folyt to­vább. Dr. Dorogi Lajos volt ma­ros vásár helyi igazgatófőorvos irányításával minden igényt ki­elégítő tarak-kórház épült fel. Dr. Somogyi Ferenc volt or­szággyűlési képviselő és szociá­lis kormánybiztos irányításával kiépült a négy elemi és nyolc középiskolai oktatás. Ennek si­kerét élénken bizonyítja az a tény, hogy a kiadott érettségi l. z op y i t v á ny o kát az osztrák tanügyi hatóságok elismerték ési hiteles [záradékkal látták el. Közös barafc-templomban meg­indult a katolikus és református hitélet. A rövid ideig fenállott “Fáklya”’ után megjelent a “Vagyunk” tábori újság Dr. So­mogyi Ferenc és Dr. Nagy­­'György István szerkesztésében, jól megszervezett ismeretter­jesztő előadás sorozat, nyelv­­tanfolyam, cserkészet, sport, kaszinó, posta és csendőrszol­­gálat, cserebolt, könyvkölcsön­ző tette elviselhetőbbé a tábor­lakók nyomorúságos életét. A magyar boxolók végigverték az osztrák 'bajnokokat és a tábori futibalcsapat az (osztrák váloga­tott legnagyobb ellenfele lett. Weissensteinbec, majd a Kel­­lerlperghez tartozó Feffernitz­­ben már 1945-ben megindult a szintházi élet. Az első előadás megtartásáig mérhetetlen sok akadály kellett elhárítani. Sok utánjárás után az angol pa­rancsnokság a tábor rendelke­zésére adott egy nagyméretű repülőhangárt. A magyar szer­vezőképességnek, a magyar kultúrigény kielégítésének pá­ratlan létesítménye volt ez a színház. Pénz és anyag hiányá­ban a semmiből készült el 500 ülőhely, hatalmas szinpad, sü­­lyesztett zenekari rész, zsinór­­padlás, öltözők, diszeletek, stb. Mintegy 100 színházi tag köz­reműködésével három táncta­nár betanítása mellett tánckó­rus, Hajabács Ernő debreceni főkántor szervezésével hatal­mas énekkar, Dr. Zongor Lász­ló és Kiss László vezetése alatt két zenekar alakult meg. Sok gondot okozott a színdarabok és zenemüvek beszerzése, sízin­­lap nyomtatás diszlet tárgyak előállítása. Ennek a hatalmas munkának fősizervezője és főmozgatója Keresztes Lajos volt, aki bámu­latos találékonyságával, szer­vezőkészségével és fáradságot nemismerő kitartásával a leg­embertelenebb körülmények közt is olyan színházat hozott létre, amely minőségben is bár­melyik magyar városi színház­zal felvette a versenyt.' Keresz­tes Lajos nagyszerű képességét és népszerűségét bizonyítja, hogy ő most a m. kir. csendőr­­bajtársi közösség Calgaryba te­lepült központjának igazgatója. A négy évig működő szinház­­nak végig o volt a színpadi kellékek magyar tárgyú fest­ményeivel művészi körökben is nagy sikert aratott. A művészi részlegnek fő irá­nyítója . Radnóty Károly jól is­mert táncos komikus volt, aki Dr. Somogyi Ferenc színház­igazgató val, Széli Litvánnal a Magyar Filmirodától, Halász Istvánnal a Nemzeti Színház volt főrendezőjével és sokan másokkal vitte sikerre az elő­adásokat. Hetenként műsor váltással 3-4 felvonásos dara­bok szerepeltek, többek közt Süt a Nap, Hazajáró Lélek, Nagymama, Legyen Úgy Mint Régen Volt, Shakespearétől a Szentivánéji Álom, Szókimondó Asszonyság, Tóparti Látomás és sok nagyhírű darab. A sízimüvészek legjava szere­peit a műsoron. Gárdos Koméi­ba a Nemzeti Színház örökös tagja, Jackó Cia, aki sokáig, a debreceni színház primadonná­ja volt, Jackó Aliz, Kismányoki Kornél a kolozsvári Nemzetitől, Bőgi László a pécsi Nemzetitől, Szalay László a budapesti Ope­raháztól, Szabó Zoltán komi­kus, Halász István a .Nemzeti Színház rendezője, Muráti Lili, Soltész Mari, Radnóthy Károly és sokan mások a legnevezete­sebbek közül. Radnóthy Károly, mint táncos komikus, jellem színész, költő, zeneszerző és színdarab iró tűnt ki sokoldalú művészi tehetségével. Nemrégi­ben Calgaryban az egyetem színház termében saját darab­jával és fellépésével nagysikerű müvészesitet rendezett. iA műkedvelők közül rendkí­vül tehetséget árult el Jakab Iván a feleségével. Praznovszky Baba, Korchma Miklós és so­kan mások a tábor lakói közül. A magyar színháznak hire bejárta egész Dél-Ausztriát. A ezinlapok megjelentek Grázban, Klagenfurtban, Villachgan és több vidéki városban és falu­helyen. Minden előadás magya­rul folyt le, mégis a mindenkor zsúfolásig megtöltött nézőtéren megjelent közönségnek tekinté­lyes része müértő osztrák elő­kelőségekből, az angol megszál­ló erők tisztjeiből, katonáiból és azok hozzátartozóikból állott. Az osztrák sajtó rendkívül di­csérő hangon emlékezett meg a magas színvonalú előadások­ról és a magyar tábor kultúr eseményeiről. A hontalanság nyomörtanyá­­ján kivirágzott magyar kultúr­áiét a magyar nép magasfoku műveltségét, alkalmazkodó ké­pességét és élni akarását bizo­nyltja. , Dr.N.Gy.!. Bevándorlók gazdasági alkalmazkodása GEORGE BONAVIA. Levél a Szerkesztőhöz Kedves Szerkesztő úr, Itt küldöm az előfizetésemet egy évre és e pár dollár kis' se­gítség a lapra. Igazán hálásak lehetünk, hogy távol otthonunktól, itt az uj hazánkban is anyanyelvűn­kön olvashatunk. Én már ép­pen az 50. éve vagyok olvasója e lapnak:. A jó Isten áldását kí­vánom munkájukra. Őszinte tisztelettel: Osoyoos, B.iC. 19970. febr. 18. Mrs. S. Gallis LAJOSSY SÁNDOR: Magyar vagyok Magyar vagyok és nem tudnék más lenni, bármit igémé is nékem a világ; mert nincs nagyobb küldetés az életben semmi, mint imádni az Istent és szeretni a Hazát. Magyar vagyok és ne kívánja senki, hogy erről ne tegyek vallomást; mert nincs nagyobb küldetés az életben semmi, mint imádni az Istent és szeretni a hazát. (Canadian Scene') — Kevés országban játszottak fontosabb szerepet a bevándorlók, mint éppen Kanadában. Csak a há­ború óta 3 millió 800 ezer ér­kezett az országba. Érdekes módon, csak az u­­tóbbi időben kezdtek tudomá­nyosan felmérni, kutatni, (hogy mennyi idő alatt, milyen mó­don alkalmazkodtak az itteni életkörülményekhez, mivel fog­lalkoztak, mennyit ’kerestek, be fogadta-e őket a kanadai tár­sadalom, milyeni nehézségekkel kellett megküzdeniök. A bevándorlási minisztérium többet akart tudni erről a kér­désről. Tudni akarta, hogy mi­képpen alkalmazkodtak — gaz­dasági és társadalmi vonatko­zásiban egyaránt — az itteni helyzethez azok, aíkik 1969-70- 71-ben érkeztek az országba. Kérdéseket intéztek 'hozzájuk itt tartózkodásuk első három esztendejében!, hogy az azokra adott válaszokból kibontakoz­zék a kép. Csak a dolgozókat közelítet­ték meg időről-időre számtalan kérdéssel, minden bevándorló csoportból következetesen u­­gyanazokat. A kérdőíveket nemcsak be­vándorlóknak, hanem született kanadaiaknak is kiküldték, hogy válaszaik alapján összeha­­sónlithassák á két csoport hely­zetét, véleményeit. Megállapít­sák, mennyi köztük a munka­nélküli, a dolgozók mennyit ke­resnek, hogyan laknak, mikép­pen élnek. Three Years in Canada a be­vándorlásról készülő (úgyneve­zett) “Zöld könyv első kötete címe, amely az 1969-ben érke­zettekkel kapcsolatos tapaszta­latokat fogjlalja össze. Hasonló kötet készül az 1970-ben és 71- ben érkezettekről is. Döntő tényező volt a beván­doroltak életében, hogy anyagi­lag miképpen alakult a sorsuk. Tapasztalataik jórészt munka­lehetőséggel kapcsolatosak. Amint a szaktanulmányból kiderül: munkalehetőség várta az érkezők egynegyedét, de — egy jó tiz nappal érkezése után — minden második már mun­kában volt. A másik ötven szá­zaléknak tovább tartott az el­­helyezekdés, bár nlenr sokkal. Megállapították, hogy — négy héttel az érkezés .után — már valamennyi dolgozott. (Megállapították azét is, hogy az érkezettek legtöbbje érdek­lődési körének, szaktudásának Ne várja jelhívásunkat— küldje be előfizetését hon fit ars rnielö b b ! megfelelő munkában tudott el­helyezkedni. Akiknek ez nem sikerült, si­kertelenségüket annak köszön­hették, hogy tudásuknak (hogy úgy mondjuk) nem volt “pia­ca”, vagy — ha volt is — nem rendelkeztek az emigránsok körében oly sokat emlegetett Canadian experiemce”-szel. Sok nak az okozott gondot, hogy szaktudását itt nem tudta elis­mertetni, vagy nyelvi nehézsé­gei voltak. Ebben a vonatko­zásban kiderült, hogy a Kana­dában töltött harmadik eszten­dőben a nyelvtudással már nem volt 'baj. Az is megtörtént, hogy sokan találtak megélhetésit. A bevándorló nem ugjrál e­­gyik munkából a másikba. A megkérdezettek fele ugyanab­ban; a munkában volt három év­vel az érkezés után, 25 száza­lék második munkájában dol­gozott. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy többségük elége­dett volt. Munkanélküliség csak az el­ső hat hónapban volt gpnd az 1969-ben érkezett körében. De1 annál nagyobb gondot okozott számukra az, hogy megfelelő lakást találjanak. Gondot oko­zott a háztartási cikkek beszer­­se is, hiszen kezdetben ala­csony bérrel, kis fizetéssel he­lyezkedtek el. Persze a lakás­sal; és a megfelelő felszerelés, bútor beszerzésével járó gon­dok csakhamar megoldódtak. A tanulmány végső következ­tetése kimondja, hogy az 1969- ben érkezett bevándorlók nagy „o.,ősege gyorsan beilleszkedett a kanadai életbe. Három éves Itt tartózkodás után alig lehe­tett különbségét felfedezni az ő állapotuk és a Kanadában születettek helyzete között. Legközelebb: Társadalmi a­daptáció. Dr. Josef Trischler (1903-1975) Dr. JOSEF TRISCHLER, a délvidéki német szövetkezeti hálózat kdépitője és; vezetője, képviselő a belgrádi (193S- 1941), a budapesti (1941-1945) és a bonni parlament (1949- 1953), a Jugoszláviai Német Landsmannschaft egyik alapí­tója ék éveken át annak kép­viselője (Sprecher), a Rat der Südostdeutschen, majd a Bund der Vertriebenen volt elnöke, december 18.-án Münchenben meghalt. Dr. Trieschler 1903 március 20.-án született a délvidéki Bo­­rócon. Gimnáziumi tanulmá­nyait Kalocsán kezdte, majd Zsombolyán fejezte ibe. A Mün­cheni Technische Hochschule­­ban veszégymérnöki diplomát, majd közgazdasági diplomát szerzett. Hazatérve előbb a nagybecskereki, majd az ujver­­bászi német tanítóképző taná­ra volt, majd 1940-ben átvet' e a fiutaki mezőgazdasági iskola vezetését. 1938-ban a palánkai kerület képviselőjeként került be a belgrádi parlamentbe. Egy­idejűleg a német szövetkezeti hálózatot a gazdasági élet szin­te minden síkjára kiterjesztet­te, s azokat egysége.-: irányítás alá vonta. A Délvidéki Magyar­­ságihoz való visszatérését köve­tően, ő harcolta ki, hogy a dél­vidéki német szövetségi hálózat megtarthatta önállóságát, mi­után azok alapszabályzatát a magyar törvényeknek megfele­lően. módosították,- s beléptek a központi Hitelszövetkezetbe. A Délvidéki Központi Német Szövetkezet és az újvidéki Né­met Hitelintézetnek élén egé­szen 1944 végéig. Dr. Triesch­ler állott. A magyar országgyű­lésen ő volt a délvidéki német, képviselőcsoport vezetője. A háborút követően az elsők kö­zött volt, kik a délvidéki német­ség érdekképviseletét megszer­vezték. 1949-ben az első német birodalmi gyűlésbe is [beválasz­tották. A .német menekültek a­­nyagi kárpótlásának ő volt az egyik legfőbb szorgalmazója. 1963-ban a Dr. Jelics vezetése alatt álló hiorvát «migrációs csoporttal megegyezésre lépett. Magyar kapcsolatait sem ha­nyagolta el s Dr. Bállá Pált, a miniszterelnökség nemethég­­ügyosztályának volt vezetőjét biztosította arról, hogy adott esetben a Délvidéknek Magyar­­országhoz való csatolása mel­lett fog állást foglalni. A sors nem adta meg az alkalmat ar, iá, hogy ezen Ígéretét bevált­sa. Benne a délvidéki németség egyik legfőbb szószólóját vesz­tette el, — mi magyarok pe<J!g egy nép érdekeit eredménye­sen képviselő, de korrekt tár­gyalófelet. Homonnay Elemér. IRODALOM. 1. “Botschafter Ivekovic brüs­kiert Dr. Trieschler.” Neuland, 1955.3.19. 2. Jacob Wolff levele a szer­kesztőhöz. Neuland, 1963. 3.27 3. Dr. Josef Trieschler 65 Jahre alt. Der Donauschwabe, 1968,3.24. 4. Ludwig Schumacher: “Ein Kaempfer für Volk und Heimat.” Der DonauSchwa be, 1973,3.25.-4.1. 5. J.W. “Dr. Josef Trieschler im Alter von 72 Jahren ge­storben.’ Der Donauschwa­­be, 1976.1.11. — MÉG KAPHATÓ A “HARCUNK 1920-1945, A M. KIR. FEGYVERES ERŐK KÉPEKBEN” című könyv! Az, összeomlás 30-in ovfondlulójiái a Simontsit . Attila pc. Iidgy és vitéz Kövemciy Karoly cső szdis kiadta a fenti köny­vet 322 oldalon 540 eredeti történelmi fényképpel, 8 térkép­­vázlattal, élőszóval és összekötő szöveggel. Ez a könyv többet mjsél, mint a legszebben megurt tör­ténetírás. A képekből olvasni lehet: Trianon béklyóiba ta­szított csomka-iMaigyarör^zag hogyan találta meg a fejlődés­hez vezető útat Horthy míícíós kormányzó irányításával és 1941-Lg, (hogyan vált európai középhatalommá. Látjuk, hogy a semmiből mit alkotott a magyar szorgalom és tehetség! Látjuk a kezdeti nehézségieket, a reviziósi honvédelem ki­alakulását: a nemzeti hadsereget 19'20-ban, honvédelmünk fejlődésének állomásait, tiszti és tiszthelyettesi karunk lét­rehozására tett erőfeszitéseinket a Ludovika Akadémiától a kassai Repülő Akadénnajg, a középfokú katonai ueáliskolák­­tól a jutaisi Honvéd Tiszthelyettesképző Intézetig. A könyv közli a honvéd és csendőreskü szövegét is. De szerepel a Ki. antant gyűrűjébe szorított csonkaor­szág polgári honvédelmi erőfeszítése: a Testnevelési Főis­kola, a leventeinttézmény, a MOVE és cserkészmozgalom is. Látjuk a csenidónseg szolgálatát és kiérezhető, amire mindnyájam büszkéik voltunk, a magyar közbiztonság eLő volt a világon, nem volt kiderítetlen: bűncselekmény! Ä tisz­tességes ember nyugodtan élhetett és vagyona is 'biztonság­ban volt. Látjuk 1938 rum, a vii:ág-esős felvidéki, erdélyi’és délvidéki bevonulásokat, Horthy Miklós hires felhér lovát, a hazatért magyar milliók könnyels örömét! Aztán a szovjet háború a Doniig, majd a veres esztendőkön át az öngyilkos­­ságazámlbamenő élethalálharcot hazánk területén az össze­omlásig. Látjuk, hová vezetett Yalta és Potsdam, a sarló és kalapács, mely ellen annyit véreztünk, benyomult Európa szivébe, hogy elnyeléssel fenyegesse a szabad világot! iAz utolsó oldalakoni szerepel mártír hercegprímásunk, az első zászlós- Urunk: Mindszenty József és a Time, magazin fedő­lapján az 1956-os' hős magyar Szabadságharcos is! Az év. Nagyja! A magyar nyelven kiadott könyv élénk visszhangra ta­lált Európa katonai köreiben/: rendeléseket kaptunk a német, . svájci, osztrák, dán, finn katonai körökből is. mert ilyen tar­talmú és tárgyú igazi történelmi munka még nem jelent meg a szabad nyugaton. A hazai kommunisták elihazudják az igazságot s az ő könyveiket a szabad nyugaton nem vá­sárolják.­A ’könyv ára $11.00, postaköltséggel együtt. Megrendel­hető, míg a készlet tart csekk, vagy pénzesutalvány bekül- f désével a következő cimem: Hungarian Veterans, P.O. Box 335, Etobicoke, Ont. j M9C 4V3, Canada. GYEREKKEL 5 Winnipeg, Man. 1976. már. 5. "Angolai beavatko­zásukkal a kubaiak csak tartozásukat törlesztik az oro­szoknak dm alatt1' (Folytatás az első oldalról) elesett katonát emlegetnek, kik csaknem mindig egyedül har­coltak. A fekete (néger) kato­nák sokszor cserben hagyták őket, mert nem akartak enge­delmeskedni fehér tiszteknek. Sok négór harcos fegyverestül átment az ellenséghez. — Mi lesz akkor, ha a kubai veszte­ségek továbbra is növekednek s ha a kommunisták nem tud­ják gyorsan kivívni a végső győzelmet? Ez esetben Angola lehetne Fidel Castro Vietnám­ja: a szakállasok veresége ... (Már teljesedett vágyuk. Ango­la kommunista kézben van. Szerk.) ÁRGUS — Párizs. n JH Bat HSn sESl BHEj HH » BOB KM aaa m ^ ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ALEX. A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE j 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-95 SS. | I«i»«^ír Forduljon bizalommal irodánkhoz. UlflfcAj, Utazások a világ minden részébe. . II U ?/ A Fűképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat | J K til A ■ Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax | I It ä» M ■ alapból levonható. T II 7E Vi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába, j I UlCAi Főképviselet. ma küldés Romániába. Igen gyors elintézés! . ■ Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magyror- I Iszági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi | . ügyeit! ■ c=ak annyira, amennyire némelyik ember mindenből azt veszi tszde, ami neki jó. Az asszony megáll, egyik fa törzséhez támaszkodik, a 'férfi eltakarja az asszonyt, úgy áll elé. — Nem fázik? — kérdi gyöngéden. —- Nem. Az asszony iltelhu zz a kesztyűjét. A férfi is szabaddá teszi kezét. Aztán lassú, óvatos mozdulattal veszi kezébe az asz­­•szony kezét. Szájához emeli ési mint fagyott madarat, leheletével melengeti. Odaszoritja fejét a férfi álla alá. Percekig, igy állnak. Az asszony arca várakozó. A férfi lassan, csöppet sem mohón, az asszony arcához, hajol, megcsókolja. Az asszony szomorú arc­cal fogadja és viszonozza a csókot. Lehunyja szemeit, de gyor­san kinyitja. A férfi nyitott szemébe néz. Távolról harangszó haűiik. — Ráharangpztak a csókunkra, — mondja az asszony. — Milyen vallásu? — Krisztust szeretem. — Ad a vallás szavára: ne paráználkodj? — Arra nem, csak Krisztuséra, aki azt mondta: “Nin-cs a mennyország se itt, se ott, hanem a szivedben .. ^ * * Még mielőtt a szobába belép, meghallja fiai sikengását. Mosolyog a füleibe szűrődő üde hangokon. — Szervusztok — nyit be. A nagyobbik fiúcska ugrándozva jön felé, a kicsi a földön ül és tenyerét összeütögeti. — Hol voltál ilyen soká? — fogadja nála lévő barátnője. Vilma mosolyog, barátnője jól ismeri, tudja, valami tör­tént vele. Kérdőn ránéz. Vilma nem akarja megérteni barátnője tekintetét, elfordul és átöltözik. Gizela érzékeny lány. Most úgy érzi, Vilma elhalgat valamit. Vilma a pamlagra fekszik, fiaira bámul. Mellét izgalom feszíti. —, Gizel , én .,. éri ... valakivel találkoztam. Gizel tág szemmel ránéz és, komoly fontoskodó arcán meglepetés látszik. Pillanatokig néz, mielőtt megszólal: — Joli teszed, ha ... — 8 — leírta, homflokát tenyerébe hajtva ül. Ennyi az egész? Most már csak az Ízlés és temperamentum határozza meg, hogy mikor és kész a kaland. Az asszony tenyerébe belekacag. Lábainál, az asztal mellett két aprócska fia játszik. Pelforditott székbe fogódzva, autóvezetőt játszik Pistike. * — Édes anyám, ugye ez nagy autó? — kérdi a gyermek. — Igen fiacskám. A szék lőhet autó, ha a gyermek annak képzeli. Az is­meretlent ismerősnek akartam látni s lesz belőle ismerős. Ön­érzetét öngiunnyai bántja. Kár. Bensejében a harc eldőlt. És mikor a lélek megérett rá, a test az erek ugóin a cselekedet felé lendül. Az; ajtóra néz. Nem jön! Nem isi fog jönni! Az asszony szereti férjét. Úgy indult el benne ez a sze­relem, mint a tavaszi természet és öt év alatt a legtélibb fagy sem fagyasztotta meg. A szereltem' is. allapra épüli. Milyen, meddig tart, ize, sok­színűsége attól függ: kié. Az asszonyt férje már nem szereltemmel szereti. Házasságuk előtt a férfi széteső cselekedetű volt, az az asszony mellett egy vágányon maradt. Elindult pályáján. Jó asszonya'volt, de gondossága, rendszeressége a férfi szertelen­ségének merő ellentéte. Nem tudhatni melyikük kínlódott többet. Az asszony .cselekedettel (csak keveset segített. De örökös feszültséget oko­zott benne az arravaló felkészültség: éhezzen, dolgozzon. Férjét olyannak látta indulása éretlenségében is, amilyen­nek most, mire eredményt ért el. Férje szerelme elmúlt. Övé megvan. iKözösségüki: az, együtt töütött öt év, mindennel, ami akkor történt. Közösségük, az eredmény, amire vágytak és vártak. Ha van, vagy lesz is más nő mellette, az indulás küz­delmei, félelmei közösségük. Közös,: életük folytatása: gyér­­mekeik. Olykor, ha a férj asszonyát öleli: szemé szánalmat mu­tat. Az asszony látja és- a régebbiekre gondol. Az asszonyt (önérzete mérges kutyaként harapja. Indu­latok háfcorognak benne, míg fejét az ajtó felé forditja. Az ajtó — 5 — f NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents