Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-03 / 10. szám

A BETŰ... (Folytatás a 2. oldalról) megértést, az egymásra utalt­ságot hirdető kristálytiszta gondolatba mártott arany pen­nával íródik. De hát ... és ez a tragédiánk, feles 'számmal, mint a levéltetű, s mint a Colo­rado bogár, vagy mint egyéb vészt hozó mikroba nyüzsög az emberiség mérhetetlen tömegé­ben a negatív elem, kik bár kü­lönféle indítékkal, de mindég és mindenkor a rontá's, a .rom­bolás csiráinak terjesztői. És, hogy dolgukat mennyire sike­resen végzik, működésük meny nyíre alapos, azt látjuk, érez­zük, tapasztaljuk, szenvedjük valamennyien. Mert a betű őket is kiszolgálja. Tevékenységük mai, modem szóval a Media. Uralmukba vonták és tart­ják a leirt betűn kívül a hír­közlés minden eszközét. (A be­tű ugyanis kimondva is betű marad.) Ügyes manőverezésükkel fe­­jetetejére állították az emberi­ség morális értékméretét. Paj­zsukra, zászlójukra a megté­vesztő “Halódás” szót biggyeszt ve a zenéből kakofóniát, a szépmüvészetből absztraktnak nevezett vizionális értelmetlen­séget kreáltak. De tálán a betű nemesi sze­repét piszkitották, pocskondiáz­ták be legsikeresebben, mikor tollúkat állnia kiágiba, félreveze­tésbe mártva ráálltak az embe­riség állati színvonalára való lerántására. Ügyes gyakorlatuk odáig ha­tott, hogy ma már a mindenha­tó média segítségével egy Tul­kot, vagy egy Cerkófmajmot közéleti méltóságba ültethet­nek. Ám mi/vel ez számukra ér­telmetlen volna, mi/nidenkor az ő nótájukat fújó egyéneket he­lyeznek azokra a polcokra, a­­melyek jelentősége elősegíti to­vábbi “Haladásukat”. Sikerük érdekében Luciferi praktikával az emberiség leg­számottevőbb tényezőjét a H u ságot fogták szekerükbe. Hogy milyen eredménnyel azt ma már látnunk keli. Nézzük pl. a tárlatok, képkiállitások falain függő érthetetlen zagyvaságot ábrázoló “műremekek” előtt ácsorgó “müértőket”. Sandán néznek körül, legszí­vesebbet!! hégetnének kínjukban a műremekek nevezett mázó - ványt szemlélve, de ha észreve­szik, hogy valakik ugyanazt a “festményt” nézik, nehogy a müve tétlenség gyanújába emsé­nek, buzgón bólogatni kezdenek (ez nem azonos a fejcsóválás­­sal), egy-két hozzáértőnek tet­sző inót is mormognak, és hogy léveataetetlenségükiiek nagyob o nyomaté kot adjanak Isten bo­­csá’, meg is veszik a képet. Ugyanez a helyzet a űzőbe á­­szattal is, mivel ugyebár két keresztbeáli'itott kályhacső ve­tekszik Pheidiasz, vagy Rodin irányt kereső tapogatolozásá­­val. A próza irodalmat megspé­kelték drasztikus kiszórásokká!, ezzel akarván pótolni a tartal­mat, a lira pedig Istenmentse», hogy a legkevésibbé is érthető legyen, vagy akár véletlenül is rímbe Csendüljön, mert annak elkövetője igeim felgyorsuló se­bességgel szánkózna visszafelé a Parnaeszusz meredek lejtő­jén. Negativ irány mindég veit amióta a világ-világ. Ám most­­már olyan pozíciót harcolt ki magának a “Haladás” nevében, és annak nagyobb dicsőségére, hogy mocsaras1 ingoványa min­den szépet, nemeset betemetés­sel, illetve elnyeléssel fenyeget. A morált, az Isten hitet, a jő célok felé törekvést nevetség tárgyává teszik, Ihelyetteritésül a bohócviseletet, a kannibálmu­­z,sikát és a sexet nyújtják. * * * Vani-e védekezés, van e kibú­vó a “Haladási” e szennyes ára­data ellen? Nos, szolgáljon bár igen csekély vigaszunkra, hogy igaz, miszerint e szenlniyesi fo­lyam már lassan szájunkig ér, még élnek szerte a világon mo­­zitiv elemek, kik utolsó sóha­jukig harcolni fognak a teljes ekiyeletés ellen. S mivel a klasszikus törvény szerint “semmi sem állandó csak. a változás”, töretlenül reményked nünk kell abban, hogy az ár vissza húzódik egyiszer. A vészt azotaiban túl kell érjük, és en­nek érdekében igyekezzünk lá­bainkat a még rendelkezésünk­re álló szilárd talajon erősen megvetni. Talán még soha eny­­nyire nem volt időszerű a mon­dás miszerint “összetartásba rejlik az erő’’, miint a mai idők­ben. Mi magyarok sok-sok viszon­tagságon átestüinik, és hogy mégis megmaradtunk annak a csodás adottságunknak köszön­hetjük, hogy az igazi nagy meg­próbáltatások ide jé®, mindég egymásra találtunk. IMa kétségtelenül ilyen idők járnak .nézzünk tehát széjjel, hogy és miben lehetünk egy­­máissegitségére. A jövőfnikről, fennmaradásunkról, magyarsá­gunk átmentéséről van szó. Lássunk mit is lehet tenni. Első tenni valónk, mentsük a betűt, mentsük a szót a költő­vel mondva “ahogy lehet”. Ez az év a magyar sajtó éve. Nékütak winnipegi magyarok­nak. szinte kézhez jön a magyar sajtón, a magyar betűn való se­gítség lehetősége. Istennek, és a magyar írás egy áldozatos lelkű napszámosainak köszönve újságunk van itt Winnipegien. Újságunk, ami a fejlécén örök memmt óként hirdeti im­már több mint félévszázada “Ha minket is elfúj a sors ziva­tarja, nem lesz az Istennek so­ha több magyarja”. Újságunk, ami áldozatosan szolgálta eddig is szórvány kis magyarságunkat. Újságunk, a­­mi soha nem adta oda magát olyan ügynek, ami ellentétbe lett volna úgy az otthoni, mint a világon szétszórt inépünk ér­dekeivel. Uj iágun.k, ami állandóan kö­zöl mind a iinyiu n kirnk érdeklő és érintő közérdekű kanadai híreket. (Canadian Scene.) Újságunk, ami a napi híreken kívül tisztánlátó politikai kom­mentárokat, szórakozást nyújtó elbeszélésieket, valamint gyer­mekleiket gyönyörködtető, ta - nitó meséket közöl minden szá­mában. “Magyar Gyermekeknek Ka­nadában” Hámory Várnagy Dalma. Újságunk, ami mindenkor helyt ad a mi saját közérdekű problémáinknak, észrevéte­leinknek, mondanivalóinknak. Tehát újságunk van, ami minden betűjével minket ma­gyarokat szolgál, és pedig nem a business reményében, hanem a nemzetszolgálat felelősségé­től áthatva. A Kanadai Magyar Újságnak van egy rovata, a Sajtó-alap. Mi magyarok érezzük át az i­­dők komolyságát. Függetlenül egyéni, politikai és vallási állás­pontunktól, segítsük nemcsak megimanadásába.n., hanem f. jlő­­déaében is ezt az igazán -Ml la ­punkat. Tegyük postára eseten­ként nélkülözhető dollárjainkat a iSajtó-alap javára. Valamint, aki még eddig nem tette fizessen elő e lapra. Ön­érzetünket. érdekeinket, ma­­gyargy arságu nkat szolgálja k vele. A másik kis szigetünk a most még* csak heti 'félórái híreket sugárzó Magyar Rádiónk. Pár­toljuk e kis reménységünket is tehetségünk szerint. Gondolok itt hirdetésekre, üzenet: kre, stb. Magunkat szolgáljuk v le. Magyar hang Északit merika L giterében, ne hagyjuk elhalkul­ni, vagy éppen elnémulni. A magyar rádióadása min rn szerdán, esti 10.30-kor van a C.K.J.S.—810 és EM hullám­hosszán. Bár minden évbeit, érezzük magyar kötelességünknek a kt nagy nemzeti ünnepünkökör, való megjelenést, ez évben a magyarsajtó évében ne csinál­junk semmi más program mot, hanem mindannyian jöjjünk el, tegyük impozáns, lélekemelő megnyilvánulásit márciusi ün­nepségünket. Idő. Március 14. Hely a ‘Szt. Antal plébáni Kul­­túr-terme este 7 óra. Tudjunk arról is, hegy ne­­kü rk winnipegi magyaroknak egy immár több mint 15 eszten­deje fennálló és1 működő Irodal­mi Körünk is van. Jöjjünk, lá­togassuk minél többen annak üléseit. E kis kör is magyarsá­gunk egyik végvára. Miniden m < sodik hétfő este 8 órakor kez­dődnek üléseink, ahol a min­denkori irodalom ismertetésen és megvitatásán kivül, a világ kulturális eseményeivel foglal­kozunk. Ha e kis ismertetésemnek, és felhívásomnak egyenlőre mini­mális eredménye lesz is, köszö­nöm Winnipeg magyarságának. Bégai Károly. LAJOSSY SÁNDOR: A második világháború és a harmadik tudatos előkészítése — Ajánlom Lentulay István a nuklerális fegyverek szaktekintélyének. — A Nemzetőr gondozásában Megjelent Péter Lászlónak, a Postakürt szerkesztőjének “Magyar Értékek — Magyar Érdekességek” című könyve. A könyv, mint címe is mutat­ja, a magyar múlt kis tükörké­pe. Nem lexikon, csak innen­­oiuian kiragadott események és történelmi személyiségek meg­­idézése. Az emlékezés homályá­ból ássa ki a szerző és megkér­dezi: Tudja ön azt, hogy a vilá­gon az • első ... a világon az egyetlen ... magyar tolt? A Magyar írás Évében és a Délafrikai Magyar Egyesület ki adásában hatalmas enciklopé­diák között büszkén hirdesse ez a könyv önmagunknak és má­soknak, ezek vagyunk mi: ma­gyarok. Megrendelés: Hungarian As­sociation, Box 9318. Johannes­burg 2000, South Afrika. Ára: $6.—, vagy 15.— DM. A BIBLIÁBÓL “Atyánkfiái, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant, szelídségnek leikével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessék te magad is. — Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus tör­vényét. Mert ha valaki azt véli, hogy ő valami, holott semmi, önmagái: csalja meg.” (Pál levele a Galátzia. 6:1 2.”.) (Folytatás!) Pedig az atom bomba való­ságos tényező volt akkor már. Roosevelt emiatt dobta oda Eu­rópa felét Stalinnak, hogy saját népének bőrét mentse. Több oka volt rá. Az első 1935-1937 között a világ min­den atomfizikusa Amerikában kísérletezett, közöttük egy nő­be! díjjal kitüntetett német fi­zikus is, aki a háború kitörése előtt elhagyta Amerikát és Né­metországban tovább 'folytatta kísérleteit. Roosevelt a titkos kémhálózat jelentései meglehe­tősen nyugtalanították, mert úgy értesült, hogy a németek hat hónappal előbbre voltak, ! mint ők. Hitler 1942 óta való­ban beszélt az új titkos fegyve­rekről ... Nem értette ez alatt a VI és V2 repülőbombákat, mert ezek már megvoltak, de a V3 készült arra a célra, hogy 100 kilométeres magasságiban szállítsa az atom bombát az At­lanti óceánon át Amerikába. Másodszor, Roosevelt az utol­só pillanatokig attól tartott, hogy Hitler kiegyezik Stalinnal és közösen háborút nyernek el­lenük. Ezért volt a nagylelkű­ség: ingyen pénz és fegyver az oroszoknak. No meg csalétek­nek fél-Európa, melynek népét ezzel a zsidó halál-gázkamrái­nál is szörnyűbb 'Sorsra Ítélte. Az atom háború lehetősége miatt állította fel Roosevelt a “senki földjét”. Nyugat-Euró­­pát első védő-vonalnak tekin­tette, mig a másodikat Ameri­kába helyezte át, hogy túléljék a harmadik világháborút. Ma hidrogén bombák és a ra­kéták világában élünk s pedig rakéták ellen — rakéták védelmi * rendszerében? Aki ebben hisz, E A S T OF MAN Gábor Áron Szibériai Trilógiájának angolnyelvü átdolgozá­sa S12.8C-órt kapható szerkesztőségünkben és közvetlenül DR. GÁBOR ARON. P.O. BOX 161, POST OFFICE STATION “B” BUFFALO, N.Y. 14207 U.S.A., vagy DR. ÁRON GÁBOR, D-8000, MÜNCHEN 40. AKADEMIE-STR. 15, W. GERMANY. A magyarnyelvű SZIBÉRIAI TRILÓGIA (Az embertől keletre, a Szögletes szabadság, az Évszázados emberek) $24-ért kizárólag a szerző fenti címein kapható korlátolt példányszámban. naiv lélek és nem ért a fejlett katonai technikához. Ezért most egiy kicsit a technikáról is aka­rok szólni. Az izraeliták és az arabok közötti háború nem réigi ese­mény. Hiába voltak jól felsze­relve az arabok az oroszok által készített ellenrakétával, a tá­madó Izráel .repülők mégis át­jutottak rajtuk. Közülük egy­­kettőt eltaláltak, de a többi ala­posan elvégezte dolgát. Mi lett volna, ha hidrogén bombákat dobtak volna le és nem egy­szerű bombákat? Hatásukról nem kell külön beszélnem. Ma már különböző rakétákat ismerünk: földről levegőbe, földről egy űrbe. s repülőről, vagy hajóról és tengeralattjáró­ról irányított rakéták vannak. Az első kisebb rakéta repülő tá1- volsága kb. 7.5 km. irányítása vezetékrendszerü, vagy rádió, de alkalmazható hő, zaj, infra vörös érzékenységű rendszer és lézer sugár is. Ezek vonatkoz­nak általában az eddig ismére rakétákra. A közepes rakéták repülő távolsága 800-1400 km. A két-részes rakéták elérik a 2600 km-t és sebességük 3500 km-tői 6000 km. óránkint. A laguri-rakéták sebessége kb. 35.000 km. Az ellenük való vé­dekezés a lehetetlenséggel ha­táros. A leggyorsabb rakétájuk a franciáknak van. Belföldi rakétájuk sebessége eléri a 10.000 km.-t is. A külső anyag ércburkolata és meghajtó üzem anyagja ismeretlen és legfélel­metesebb titok Európában. A rakéták elleni Védekezés az elhárító, rakétákkal történik. E kérdés azonban nagyon, is v tatható. Mindig/ voltak és lesz­nek emberek, akik okoskodnak és vitatkoznak. Mert ezt a kér­dést vitával megoldani nem le­het, egér és macska játék a hu­szadik század technikai világá­ban nem engedhető meg,. Az általános rakéta elleni védelem ma már rádió, radar és; lézer sugár irányításával megy vég­be. A támadó rakéták földtől avló távolságát radar ernyőn mérik számítják ki, de alkal­maznak nagyobb pontosságú lézer s,ugart is. A behatárolt ra­kéták ellen, ellenrakétákat lő­nek ki, melyek egy bizonyos távolságban és ívnek a keresz­tező pontján ütköznek össze é robbannak szét. Mint 'láthatjuk a televízió képernyőjén is, nagyon egysze­rű az elhárítás! Igen egyzei ü mindazoknál, akik nem érte­nek a technikáihoz és 'senim Winnipeg, Man. 1976. már. 5. 3 tudományos nincsi. felkészültségük Például, mi történik akkor, ha a támadó rakéta sebessége, iránya és ive állandóan válto­zik1? Ez elérhető egy egyszerű óraszerkezettel is. Avagy ak­kor, amikor egy anyarakétával állunk szemben,? Ez szánthat tiz rakétát is, és majd az ösz­­szeütkiözés előtt 11 árányban re pülneik állandóan változtatva sebességüket és ivüket. Mi csak számolunk ési a képernyőt nézzük. Az egyik pillanatban egyet látunk, a másikban pe­dig 11-et. Felugorva hibáztatjuk a készüléket, hogy hátha rosz­­szul dolgozik, addig miig a fe­jünkre nem esik a rakéta. Ment, ezer kombinációval állunk szemben, és tudhatjuk, hogy egy puskából kilőtt golyót az utána lőtt golyóval sohasem tudjuk utolérni, hacsak a má­sodik golyó sebessége legalább a háromszorosa. Tehát soha­sem becsméreljük le ellenfelein­ket, mert akkor máris ve-ztő­­felek vagyunk. — Hogy ki nyeri meg a har­madik világháborút, ez a leg­nagyobb kérdés. Maga Roose­velt “rövid gyufát” húzott ki Amerika részére és ibecsapta Churchillt, Stabilt, de ugyan­akkor saját magát is. Mivel az oroszok politikája ugyanaz, mint az amerikaiaké, így a har­madik világháború első áldoza­tai Oroszország csatlósáüamai lesznek. Név szerint az esztek, lettek, livánok, lengyelek, ma­gyarok, csehek s keletnémetek, de természetesen az úgyneve­zett szabad-Nyugat is beleeshet “tévedésből” a szórásba, mert a Senkiföldje nem jelent egy­ben megkimélést is a szemben­álló háborúsfelek részéről min­den esetben,. Azonkívül a irádió aktiv sugarak őket is megölhe­tik és. a pusztulás teljes lesz úgy, ahogy a Jelenések könyvé­ben olvasható. Az oroszok és az amerikaiak majd csak az­után “isszák meg a levét an­nak, amit főztek” . . . És hogy még érthetőbbé te­gyem mindazt, amit elmond­tam, azok, akik abban hisznek, hogy ők megmaradnak, mert ott ahol élnek, nem éri utói Isten keze őket, nagyon téved­nek. Egyszer ugyan is fel kell, hogy jöjjenek a hidrogén böm­­bamentes pincéből és kezet rázhatnak a kúrával,, mert ők i/s menten kóróvá változnak a legjobb esetben! Ez lesz a világvége és az új világ hajnala. (Canadian Scene) — A rossz termés, miatt nagy bajban van a Szovjetúnió. Nemcsak az a gondja, hogy mennyi külföldi | gabona kell a lakosság élelme­zésére, hanem az is, hogy a szükséges mennyiséget honnan szerezze be. Különösen Ukrajnában taka­rítottak be kevés gabonát, ami j pedig annak idején Európa ke- I nyereskosara volt. Az oroszok mindenütt próbálnak vásár, In i. az amerikaiak azonban húzód­nak attól, hogy túlságosan, so­kat adjanak, Kanadának peri g nincsenek nagy exportra szánt készletei jelenleg. Az amerikai álláspontot befolyásolja az, a.n 1970-71-ben történt, amikor - nagyon olcsón — óriási rneny­­nyiséget adtak a Szovjetúnió­­nak, Moszkva viszont, jóval ma­gasabb áron, eladta a búzát eu- j rópai csatlósainak, nagy pro­fitra tett szert. Ezen túlmenőleg; az oroszok­nak adott nagy búzamennyiség miatt hiány keletkezett Ameri­kában és. fé'szaladt a kenyér ára, fokozódott az infláció. Ezt nem felejtik el egykönnyen az amerikaiak. Kanada eladott s még, el is tud adni bizonyos mennyiséget, de nem túlságosan sokat, mivel csak közepes volt a múlt évi termés, a raktárakban pedig tá­volról sincs sok, ami van, annak javarésze isi gyenge minőségű. A folyó évi termés négyötödét már lekötöttük .hgyományos vá­sárlóinknak, nem is, beszélve arról, ho,gy a kanadaiaknak is van mire eml’.ékezniök. Egyebek közt pl. arra, hogy az oroszok nem mindig tartották magukat a búzavásárlásra vonatkozó hosszúlejáratú egyezmények­hez. 1966-ban pl. nem vették át a lekötött mennyiség egytize­­dét, tavaly pedig már csa.l<, o­­lyan keveset vásároltak, hogy negyedik helyre csúsztak le ve­vőink fontossági sorrendjében. Kanada jelenleg kb. 56-60 millió vékányi búzával rendel­kezik és annyi búzája van már is lekötve exportra, hogy a 76- 77-es időszakban már nem so­­tud eligérni. Kérdés, hogy milyen hatása lesz a rossz szovjet termésnek a világpiacon. Könnyen előfor­dulhat ugyanis, hogy nagyon, fel mennek az árak. Ezért ^ztán a kanadaiak nem is nagyon siet­nek nagy mennyiséget a Szov­­jetúniónak. vagy akár más or­szágnak eligérni. gyerekkel Ä BÚZAPOLIIIKA F. S. MANOR — Igen, (nevet). A fiaim vállhatnak. A férfi meglepődik. — A fiai? — Az egyik három, a másik egy éves. — Az apjuk? — Az apjuk a férjem ... de hagyjuk ézt. — Talán öreg? — Nagyon fiatal. — Nem értem. — Majd megérti. Most elég erről. Az asszony ízlése nem engedi, hogy az ismeretlenségről csak az imént előbukkant ember előtt életét feltárja. A férfi bólintva szól: Jó. — Szeretne még velem találkozni? — Igen. Megállnak. Az asszony a férfi nyakáig ér. Szeméire.réznek és összenevetnek. Az asszonyt felfrissíti, szinte megfiatalítja a nevetés. Pár percjg igy állnak. Hirtelen a férfi lené/, az asszony lábaira, amin vékonybőrü kivágott cipő van, — Ne álljunk. IMég meg talál fázni nekem. Beteg le z és nem láthatom. “Nekem” — visszhangzik az asszonyban és testében mé­reg hullámok szaladgálnak. — Hogy hívják? — Kabay György. — Isten vele, György. A férfi határozott mozdulattal megfordul. Az asszony áll, utána néz. Lelkére súly nehezedik: mi értelme, — suttogja ma­ga elé — de hangszálait mintha idegen erő kormányozná, a tért forradalma ez, ami követeti. — György. A férfi pár lépésnyi távolságból visszafordul. — György, mondja meg a elmét, majd érces Item, mik r és hol várjon.-* * * “Délután hat órakor várjon rám.’” Olyan lassan írja a szavakat, mintha halálos Ítélet t kellene aláírnia, ahol szive és> agya ellenkezésbe kerül. Mikor GYEREKEKKEL Irt.: Ky.ri Tiborné Sándor Julia KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents