Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-03 / 10. szám

Winnipeg, Man. 1976. már. 5.

Hevesi Sándor tündöklése és bukása

Irta: Székely Molnár Imre.

Hövesi Sándor ... Sokául vannak, akik még emlékeznek rá. Nevéhez fűződik a magyar színjátszás uj iránya, zseniális alkotó készsége uj irányt adott a rendezésnek, művészi irányitá sa életrehivta a Thálit Társaságot. ő állította .színpadra modern felfogásban az '‘Ember tragédiáját”, “Antóniusz és Kleopátrát”, teljesen uj szenirozásban mutatta be S'hake.spear-ét, csodálatos biztonsággal válogatta ki a legnagyszerűbb szinész-együttest, akikkel aztán a mai magas szintre emel te a magyar színjátszást. Díszes volt ez a .névsor: Márkus

Emilia, Bajor Gizi, Váradi Arán ka, Odri Árpád, Kiss Ferenc, Pethes Imre, Sugár Károly,

Kürti József, Kürti György,

Rózsahegyi Kálmán, hogy csak a legnagyobbakat említsem. — Hevesi fedezte fel Horváth Árpádot, Oláh Gusztávot és Upport Tibort, a zseniális; jelmez- és díszlet-tervezőt — Horváth Árpádból és Oláh Gusztávból hires rendezők váltak.

Móricz Zsigmondot is .Hevesi mutatta be a nagyközönségnek. Ő vitte színre a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” és a “Légy jó mindhalálig” c. .színmüveket. S amikor megvált a Neüizeti*től, Ő mutatta be a Magyar Színházban Heltai Jenő “Néma leventéjét”.

Mindig izgatott a kérdés, miért kellett ennek a nagy művésznek elhagyni a Nemzeti Színházat?

Má Írók foglalkoznak a magyar színjátszás, múltjával, s tőlük tudtam meg sok érdekes részletet Hevesivel kapcsolatban.

Hevesi Ambrus Zoltánt váltotta fel 19í2(2-ben az igazgatói székben. 10 évig. állt őrt, irányított, kormányzott, az ország első színházában. Amikor Gömbös Gyula került a kormány élére, vele újból megerősödött az antiszemitizmus, egyszerre meg indult a hajsza. Eleinte csak fal mellett, alattomba ágáltak Hevei Sándor ellen. Hevesi zsidó származását nemcsak ellensúlyozta, de feledtette is, hogy ő irta a “Császár és komédiás” c. szinlarabot, amelyben a hit örökszép katedráinál emelte a keresztény Istennek. Ez a színdarab egyedül áll a világirodalomban. Viszont túltette magát a kultuszkormánnyal kötött szerződésen. Ebben az Írásban lefektették, hogy Hevesinek évi 4*5 ezer pengő fizetést adnak, de ezért a pénzért köteles ellátni a rendezést, s ha esetleg fordit, vagy saját személyében

ir színdarabot, azért sem kérhet extra honoráriumot.

Hevesi kitűnő fordító volt és kiváló szindarabiró, aki bizony elő is adatta színdarabjait, de álnevek alatt. Fordítói tevékenységét is álnév takarta. A honoráriumot pedig felszedte ezekért az irodalmi munkásságokért. Ezekre az apró csalásokra sose derült volna fény, de volt a színháznak egy bizonyos Hajdusa nevű ügyelője, aki tudott ezekről és kitörte vele igazgatójának a nyakát. Hajduha fiatal korában több mint lő éves töltött Angliában, remekül megtanulta a nyelvet s igy Hevesi több Ízben igénybevette nyelvtudását, felkérte, hogy segítsen neki fordítani. Az igazgató és ügyelő között — ahogy ez már az életben lenni szokott — 10 év utáni elhidegült a viszony, Hevesi valami miatt megharag|udott Hajdusára, felmondott neki és elbocsátotta a Nemzeti1 kötelékéből.

Hajdusa úgy állt bosszút Hevesin, hogy leleplezte, elárulta, hogy álnevek alatt illetéktelenül szedi fel a honoráriumokat. Erre aztán megindult a jobboldali újságok .hajszája Hevesi ellen.

Az alábbi következő párbeszéd a Hungária Evezős Klubban zajlott le. Ennek a klubnak Horthy [Miklós, volt a tiszteletbeli elnöke s tagja a társadalmi élet elitjeiből kerültek ki. Megválogatták, hogy kit vesznek fel. A művészvilágot csak két tag képviselte: Kisfaludy Stróbl Zsigmond, a világhírű szobrász és Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház vezető színésze. Kiss Ferenc éppen vacsorázott a klubban, mikor átült hozzá Gömbös miniszterelnök, aki mindjárt azzal kezdte:

— El kell küldenem ezt a Hevesit, mert mindig; rágják a fülemet, hogy ne legyen az or szág első színházának zsidó az igazgatója.

Kiss Ferenc az első pülanaíban megdöbbent, majd ezekkel a szavakkal vette védelmébe Hevesit:

— Excellencies uram, Te mindig azt mondtad, hogy imádsz engem, ,s: ha igaz. akkor jobban kell imádnod Hevesit, mert művészi vonalon, amit én tudok, azt mind tőle tanultam, neki köszönhetem. Nemcsak a Nemzeti Színházra, de az egész magyar művész társadalomra nagy csapást jelentene, ha eltávolitanád. ,

Gömbös elgondolkozott Kiss Ferenc szavain, majd az mondta a művésznek:

— Jól van na, hozd el hozzám a jövő héten. — s megállapodtak abban, hogy melyik napon. .

Kiss Ferenc a történtekről értesítette 'Hevesit, akit sikerült rábeszélni arra, hogy <ne hagyja el az állását, beszéljen előbb Gömbössel. Hevesi meg is Ígérte, hogy előbb elmennek ketten Gömböchöz, — de a megjelölt napon mégis lemondott erről a találkozásról.

Kissnek egyedül kellett elmennie a miniszterelnökhöz, aki ezzel fogadta:

— Látod, így .néz ki ez a barátod. Hát érdemel ez az ember kíméletet? Pedig a legjobb szán défekal voltam iránta!?

Ezek után a müvésztáisadalom azt várta, hogy Gömbös fel fogja menteni Hevesit. A miniszterelnök nem küldte el, — győzött benne a jobb belátás. De a támadások egyre erősödtek s Hevesi végül mégis úgy határozott, (hogy nem marad a Nemzeti Színházban.

Hajdusa bosszúja tehát célba talált. Hevesi elbúcsúzott álmai birodalmától. A színművészet legnagyobb tudósa mögött ürökre becsukódott a Nemzeti Színház kapuja. —

Szirmai Károly egykori világa

Szirmai Károly: Mindig elválni valakitől (novellas kötet). A Szirmai Károly Emlékbizottság kiadása.

St. Gallen, 1976. —

A “Mindig elválni valakitől” p. ntovellási kötet előszava és jegyzetei a könyv különböző

vonatkozásait, valamint a .Szirmai .Károly Emlékbizottság és az irodalmi hagyatékkal kapcsolatos adatokat is tartalmzzák. így a szokástól eltérően, az alábbiak tükrében, kívánjuk a novellás kötetet és minden fontosabb összefüggését ismertetni. —

ELŐSZÓ

Meghall Kiss Titusz Vancouverben

Február 9.-én 86 éveis korában meghalt Kiss Titus honfitársunk Vancouverben, ahova 1955-ben költözött. Mr. Kis E- tlhel feleségével 1928.-ban hagyta el Magyarországot és Winnipegen telepedett. Mrs. Kiss 1972 ben meghalt.

Mr. Kiss Titus az amatőr sportnak volt rajongója, nagy érdeklődést mutatott a nemzetközi politikai és gazdasági események után. Temetése február

13.-án történt a r. kath. egyház szertartása szerint földi maradványait a Mount View temetőben helyezték el.

Gyászolják Vancouverben fogadott leánya: Dános Julia, három unokája: Danes Sándor, Ri ta Lalik és Danes Zoltán, valamint 6 dédunokája. — Az óhazában Angela Romád, Kelemen Oszkár és Kistükei Kálmán csa ládájukkal.

Nyugodjék .békében!

“A novella tartó, irányitó tengely nélkül eldől. Egy magnak kell benne sziklevelet hajtania s növést, fejlődést kilöknie. Ettől az eszmei vagy vizi-magtól függ a lét, vagy nemlét kérdése. A mag irja elő a fejlődés formáját az eszme, vagy a vízió az alkotást.”

(Szirmai Károly levele Czakó Tiborhoz, 1937.) —

Mivel a hátrahagyott és kötetben még meg nem jelent novellák után található jegyzetek bent Benkő Ákos irodalomtörténész és kritikus, Apám müveinek és irodalmi hagyatékának egyik legjobb ismerője, minden

nyíri tiborné Sándor julia

gyerekkel

fontosabb részletkérdésre kitért, nem kívánok itt szokványos előszót irni. inkább csak a jelen kiadványra vonatkozó

— számomra érdekesnek tűnő

— és Apám hagyatékával kapcsolatos adatok megemlítésére szorítkozom, remélve, hogy ezzel nemcsak az olvasóik alaposabb tájékozódását segítem, de az Apám müveivel foglalkozó kutatók munkáját is me.gjkönynlyitem.

Ezt a novellás kötetet már az Apám .halála után irt “A magányos óriás” és “Szirmai Károly müveinek bibliográfiája” c. könyveimben is megemlítettem, kiadását Apám születésének 85. évfordulójára, vagy halálának 3. évfordulójára terveztük (1975. VJ. 27. — 1975. X. 6.) de technikai okokból késett a a kivitelezés. E kötet rézsét képezi a Szirmai Károly Emlékbizottság és a Szirmai Károly Archívumok tervének, amelyet Verbász és Temerin képviselői Írtak alá, s amelyet Újvidéken a vajdasági kulitúrbizottság engedélyezett.

Apám irodalmi hagyatékának feldolgozása eddig tervszerűen és eredményesen halad. Benkő Ákosisal összegyűjtöttük Apám tanulmányait, kritikáit és irodalompolitikái cikkeit. Ezek egy részét — Benkő Ákos szöveggondozásában — Szavak estéje címmel a Fórum elfogadta kiadásra, — egy másik gyűjtemény ezekből az Írásokból Fény és sötétség címmel vár megjelenésre. Már folynak az előmunkálatai a Szirmai Karoly a kritika tükrében c. kötemek, amely az Apámról .szóló tanuluianyokijól, bírálatokból ad gaz dag válogatást. Az Apámhoz irt levelek egy része (Szenteleky Kornél és Németh László levelei) már életében napvilágot látott. Apám halála után több közleményben, A magányos óriás e. vfeiszaeiinlékezéseimben és az Eleijei [Miniatűrök 29. füzeteként megjelent Kázmér Ernő levelei Szirmai Károlyhoz c. munkában Ízelítőt adtam a hozzáinltézett levelekből. Az A- pámhoz irt leveleik feldolgozása szintén megkezdődött, az I. kötet anyagának nyomdakész összeállítását a jövő év közepére tervezzük. Ezt követi majd apám leveleinek válogatott gyüj teménye. Több értékes levelét sikerült, megszereznem azokból az évekből, melyekben a Kalangyát szerkesztette. Ezek a levelek különösen érdekesek és értékesek, nem egy közülük tele van érdekes elméleti fejtegetésekkel, müe.émzésekkel, — igy meggyőző cáfolatai annak a tévhitnek, mely szerint Apám általában csak táviratokban, vagy távirati • stílusban válaszolt nőtársainak. Persze, e munkának komoly nehézségei is varinak. Irodalomtörténeti értékű levelek elvesztek, az élő kortársak közül pedig néhányan

— talán a levelekben szereplő ' kritika miatt, talán, mert maguk óhajtják feldolgozni az anyagot — még fotókópiákban sem hajlandók megküldeni és átengedni a hozzájuk intézett leveleket. Mert Apám szókimondása, nyíltsága mindig közismert volt az ir odaírni életben. Az őszinte szót pedig; sokan nehezen tudják elviselni, noha Apám soha nem személyeket, mindenkor csak müveket bírált.

Kritikai elveit jól példázzák egyik Czakó Tiborhoz irt, 1937- es levelének; alábbi sorai:

“A bírálónak a felületi bi.álat helyett egyre mélyebbre; és mélyebbre kell leszállnia, mert csak a mélyebben fekvő rétegek kopogtatása mutathatja meg, hogy szilárd-e az építkezés. A mai birálónak fejlettebb kritikai érzékkel kell rendelkeznie, mert munkája felelősségteljesebb. A kritikai megítélésnél egyedül a mü döntő, s nem a mü Írójának személye iránt érzett tisztelete, vagy gyengédsége ...”

Apám mindig igyekezett élesen elkülöníteni a valódi művészeket a grafomáiüás dilettánsoktól. Ezzel kapcsolatos fejtegetéseket isi találunk az említett levélben: “Az sem iiói érdem — irja Czakó Tibornak —, ha valaki egyszerűen és folyamatosan is ... Aki az irodalmi igények mellőzésével leir valamely életből vett történetet, tehát fényképez, másol, ismertet, beszámol, vagy helyzetjelentést ad: még nem iró, — Mindez még messze van attól a szótól, hogy irodalom. Még az ösztönös íróknak is csak kis része éri el azt a fokot, hogy írónak számit. Pedig, az öfiiztönösség sokszor párosul formaalkotó, válogató és irányító érzékkel.”

'Ez a levéltöredék igazolja Herceg János, megfigyelését, aki Emlékezés Szirmai Karolyra j

c. cikkében tízen teleki és Apám/ irodalmi levelezésének összeha-j sonlitása kapcsán igy ir: “Ha

majd egyszer Szirmai Káioly levelei is ugyancsak napvilágot látnak, mindennél szembetűnőbb lesz a kettőjük közötti különbség. Száváéról csupa biztató, bókokkal és túláradó szeretettel irt levél érkezett. A Verbásizról jött sorokból ridegtárgyilagosság áradt, s még a dicséretnek is érdes volt a hang ja. Ugyanakkor Szirmai volt az ellágyuiőbb, érzékenyebb te - mésizet, s a kor nobilis modora siem hiányzott belőle.”

Reméljük, . hogy ezek a hagyaték feldolgozásának egyes állomásait ismertető sorok nem csak a novellista Szirmai Károlyihoz hozzák közelebb, az érdeklődőt, de az em.be.ihez, a szerkesztőhöz és a kritikusihoz is, “emberi-erkölcsi hely tállá ának szép példáihoz, — ahogyan Benkő Ákos irta Apám kritikusi és irodalompolitikusi tevékenységéről —, amelyek a mai olvasó érdeklődésére és megbecsülésére is számot tarthatnak”. Ahhoz a Szirmai Károlyhoz, akinek tollát mélységes humanizmusa vezette, áki minden sorával az irodalom ügyét kívánta szolgálni.

Szirmai Endre.

*• * * JEGYZETEK.

Kötetünkben iSzdirmai Károly kötetben még1 meg nem jelent, folyóiratokban, napi- és hetdupokiban publikált, valamint kiadatlan elbeszéléseiből adunk válogatást. Természetesen tisztában; vagyunk azzal, hogy a Mindig elválni valakitől anyaga nem mérkőzhet az eddigi legjobb gyűjteményes kötetekével (A csend víziói — Mu^s káló messzeség — Falak, puszta falak). Ugyanakkor azonban meggyőződésünk, hogy' az üt közölt elbeszélések nem csupán Szirmai Károly gazdag novelilsztikjának — tematikájukban ési előadásmódjukban is —ellemző darabjai, hanem egyszersmind olyan írások, amelyek — az életmű elidegeníthetetlen részeiként, de önértéküknél fogva is — mindenképpen megérdemlik, hogy elkerüljék a feledést.

Az alábbiakban, megadjuk az elbeszélések legfontosabb biölio gráfiai adatait.

Imrike. —

Ebben a formájában az iró hagyatékából került elő. A megirás ideje: 1908. Először az újvidéki rádióban hangzott el — Herceg János bevezetésével — 1974. XII. hó 2.-án, mint eddig ismeretlen korai Szirmai-novella. A szövegösszehasonLitás során azonban nem volt nehéz rájönnük, hogy az Imrike valójában a Fekete hintó c. 1930-as elbeszélési első megfogalmazása. Nyomtatásban Szirmai Endre A magányos óriás c. müvében jelent meg (1976).

Endrey Kornél. —

Először A Mi Irodalmunk közölte (1931. IX. 127.)

Éjszakai kaland. —

A megirás ideje: 1951 Itt jelenik meg először.

Benkő Ákos.

(Utószó. A kötet összesen 27 novellát tartalmaz, de ezeknek a fentiekhez hasonló ismeretetése “túlhaladná” a szokásos “beszámoló” kereteit. — Szirmai Endre.)

4

ABC CHARTER REPÜLŐK BUDAPESTRE-BÉCSBE 1976 NYARÁN AIR CANADA-VAL

A legkellemesebb, átszállásnélküli utazás, 66 Ibs. csomagsullyal.

TORONTO-BUDAPEST—TORONTO

Személyenként Utolsó jelentkezés

Június 10—július 112 32 nap 4,5 hét 439.00 Április 23

.Június 27—július 23 26 nap 3,5 hét 479.00 IMájus 10

Július 4—augusztus 30 8 hét 489.00 Május 4

Július 11—szeptember 6 S hét 489.00 Május 11

Július 22—augusztus 16 25 nap 3,5 hét 479.00 Május 22

Augjusztuis 6—augusztus 27 21 nap 3 hét 479.00 Június 4

Szeptember 3—szeptember )34 21 nap 3 hét 419.00 Július 2

TORONTO-VIENNA (BÉCS)-TORONTO

Április 25—június 3 39 nap 5,5 hét 339.00 Március 26

Május 30—július 1 32 nap 4,5 hét 399.00 Április 30

Június 16—július 15 >29 nap 4 hét 419.00 Április 16

Július 14—augusztus 26 43 nap 6 hét 459.00 Május 14

' Július 21—augusztus 12 23 nap 3 hét 459.00 Május 21

Augusztus 18—szeptember 16 29 nap 4 hét 429.00 Június 18

Szeptember 16—október 4 18 nap 2,5 hét 399.00 Júliúls 16

, Csecsemőknek 2 évig 35 dollár.

Jelentkezéskor 50.00 dollár előleg fizetendő , a teljes összeg 60 nappal az indulás előtt. j| Amennyiben betegség miatt nem tudna elutazni, ajánljuk a Misáed Flight jt

Tnsurancot. $10.00 megváltásával a befizetett összeg visszatérői.

ORSZÁGJÁRÓ UTAK MAGYARORSZÁGRA

HOTEL, AUTÓBUSZ, ÉTKEZÉS ÉS A BELÉPŐDÍJAK AZ ÁRBAN

3 napra $ 78.00 július 21-én indul.

6 napra $140.00 augusztus 5-én indul.

KIHOZ ATAL

BUDAPEST—TORONTO—BUDAPEST $449-BUDAPEST-MONTREAL-BUDAPEST $419-Meghívó levél, emigráció, biztosítás ügyében forduljon bizalommal irodánkhoz

mi 11 MR II t TRAVEL SERVICE LTD%k L 'SaP |T| mß Ir v A hivatalos magyar utazási iroda

420 Spadina Ave., Toronto, Ont. M5T 2G7 TELEFON: 361-1101 1

Siet. Újra utcasarokhoz ér. Itt kell befordulni, hogy hazaérjem. Befordul, és megtorpan: mintha a falból lépne ki, lép eléje az előbb látott ember?

Mint mikor elveszett valami és újra megkerül, olyan érzése van.

A férfi várakozón néz. Szája megnyílik, újra becsukódik. Homloka kétolldalán kis hézag a kopaszodást mutatja. Huszas évek második felében járónak látszik.

Az asszony mosolyog a férfi bátortalanságán. Pillanatig nézi, mielőtt megszólal!:

— Szeretne ismerni?

— Igen — feleli. Megindulnak egymás mellett.

— Talán ismerősnek tűnt az arcom?

— Nem.

— Követett?

— Erre kéri mennem a Hernád utcába.

— Más irányba is térhetett volna.

A férfi mosolyog, nem. felel.

— Kihez megy?

— Lányismerősömihöz, táncolni viszem.

Az asszony szeme előtt sárga fény foszforeszkáil, irigységet érez.

— Táncolni mernie,k? — szájában nevetés gurguláz, ami visszahúzódik és torkát összemarkolja.

— Szokott egyebet is csinálni?

— iSportolni. Hivatalban figyelemmel kisérm azt is, menynyi átszámítva egy uncia, amerikai arany.

— Arra nem gondol, a munkanélküliek ilyenkor mit csinálnak?

— Dehogynem. Van, amelyik most koldudja össze a menbeiyre szükséges pénzt.

Csend támad. Arra gondolnak, miről beszélhetnének. A férfi kíváncsi az asszony kilétére, az, tudná1 szeretné, mennyi a férfi emberi értéke.

Az asszony szeme olyan komoly, mintha halálos beteg ágya mellett állna. Végignéz a férfin, akinek markáns arcéle, izmos allakja, képeken csodált római gladiátorra emlékezteti?

— Nem fog elkésni?

— Még ráérek. (Maga is?

— 3 —

Mintha a vér megái.na ereimben. Mi lenne most jó? — ilyeneket gondolt, mig a magas házak mellett úgy ment, hogy könyöke csaknem a falakihoz ért.

Novemberi éles levegő; a hideg még csak olyan, hogy melegen öltözve a séta jói esik). Nem jár nyílegyenesen; fejét legtöbbször oldalra, a házfal felé fordítja.

Most semmit se tud? Férje? ő tudja megfogalmazni testének 'kívánságait. Megfogalmazni, cselekedni, nála közvetlenül egymás után következik.

Tekintetét a fal felőli elfordítja, ellenkező oldalira. Fejével egyiiányban férfifejet l'át. A fejen nincs kalap. Sima sötét haj, két sötét szem felé fordítva.

— Hol láttam ezt az arcot? — villan át agyán. — Talán tévedek. •;

Visszafordítja a fejét az előbbi irányba; lépései olyan egyformák, mint uiccahosszat a hideg, szürke fal.

Egyik ház előtt világosabb van. Felnéz: a kapu kétoldalién villannyal megvilágított hetük hirdetik: Tánciskola.

Szája elhúzódik*, gúnyos, .szomorú fintor ráng arcán: — húszévesek táncolnak. Azt se csináltam. Most mit kellene?

Ösztőniszerüen megfordítja fejét. Érdekes, újra fejéve! egyiirányban a férfifej és tekintetük találkozik.

— Mért olyan ismerős? — gondolja, mig fejét visszafordítja.

— Talán akarom, hogy ismerős legyen, — világosítja érzését valósággá, — ettől nevethetnékje támad.

Ha nem volna az emberbe; beidegződve a szokás, hol, hogyan viselkedjék, itt az utcán hangosan kacagnak Ehelyett, mert utcakeresztezéshez ért, befordul ellenkező oldalra.

A test önálló mozdulata volt ez, az agy pedig rögtön megr fogalmazza:

— (Mért szaladtál el?-—Félek a banalitástól, — suttogja - inkább a tompaság? A semmi,

__ 2 __