Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-03 / 10. szám

Ha minket is eliúj a sors zivatarja, Nemlesz az Istennek soha több magyarja A legrégibb he­­tériként megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű .hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. "KANADAI MAGYAR ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre: $12.00. fé! évre $6.50. Kanadán k i v üI egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St., Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. .ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRUMHEULER ESTERHAZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LES'l'OCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW 1 WHITEWOOD Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGERS "ILLE N WW TE F .R CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLRORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR Vol. LII. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Március 5 péntek FORD ELNÖK FIGYELMEZTETÉSE CUBA ÉS A SZOVJET FELÉ Kina $150 millió dollár értékben kanadai búzát vásárolt OTTAWA. Ont. — A Cana­dian Wheat Board mult hétvégi közlése szerint Kina $150 millió dollár értékű kanadai 'búzát át­vevő szerződést irt alá, amely a negyedik az 1973-ban 'kötött egyezmény éta. A wheat board szószólója szerint ez már kö­rülbelül 450 millió bushel búza lekötését jelenti az idei termés­évre. A múltévi huzá-hozam 185 millió bushel volt, amely az át­lag évi (hozam alatt volt. Kana­dának «belföldi fogyasztásra leg alább 185 millió husiiéira van szüksége. A mostani szerződés szerint Kanadának áprilistól decem­berig kell leszállítani a többnyi­re No 3 Canada Western Red Spring búzát, kizárólag a nyu­gati parton levő kikötőkből. Valamikor a megállást kell hangsúlyozni Ford elnöklő Latin-Amerikai fegyveres beavatkozás ellen — Castro, "nemzetközi gonosztevő", fegyveres-erőket küld Angolába — Délnyugaf-Afrika határán állnak a tubái "önkéntesek" — Kiújult a guerilla-háború Rhodesiában SALISBURY. Rhodesia. - Mo­zambique . 60 mérföldes 'hatá­ra mentén guerilla csapatok új­ra kezdték a háborút Rhodesia kormánya ellen s az elmúlt va­sárnapi jelentések szerint az ál­dozatok száma állandóan emel­kedik. WASHINGTON. — Az ősszel tartandó elnökválasztásra ké­szülve, Ford U.S. elnök éles tá­madást intézett Castro cubai el nők ellen, aki többmint 100,000 főnyi hadsereget és rengeteg hadianyagot küldött Angolába, amelynek segítségével kommu­nista irányzatú kormány ala­kult. — Ford elnök Miami, Fla.-ban. a volt cubai menekültek ameri­kai polgárokká történt avatási ünnepségén mondott ■ be­szédében Castro 'cubai elnököt “nemzetközi gonosztevőnek” bélyegezte, ki a nemzetközi tör­vények ellenére, fegyveres erő­ket küldött az angolai polgár­­háborúba. Előzőleg figyelmeztette a szovjet kormányt is, hogy tar­tózkodjon a nyugati féltekén le­vő országok belügyeibe való be­avatkozástól. Legutolsó jelentések szerint a “cubai “önkéntesek“ Délnyu­­gat-Afrika határán állnak és összeköttetésiben vannak az ot­tani kommunista csoportokkal. I A Mozambiqueból betörő iban- 1 dák 16 rhodesiai vasutast rabol * tak el a határmenti (Málvernia | vasútállomásról. Az African i National Council baloldali párt­hoz tartozó bandák farmokat j támadtak meg s az állatokat le­ölték. Két autóbuszt is felró!:- j bántották. — Jean Grandmougin hires francia újságíró és hírmagyarázó a “LA MEUSE” c. belga lapban igen érdekes tájékoztatást közölt “Angolai beavatkozásukkal a kubaiak csak tartozásukat törlesztik az oroszoknak" cim alatt Újfajta "flu-virus" szedi áldo­zatait Angliában és a US-ben — Kanadában gyengébb lefolyású LONDON. — Angliában és Wales tartományban az elmúlt héten 762 ember halt meg in­fluenzában, ami csaknem há­romszorosa az előző hetinek, amikor 256 halált jelentettek. A'z utolsó négy hétben 1,132 be­teg halt meg az A-Victoria-3-75 vírusban, mely az ausztrá­liai Victoria államban jelent me'g először.-r * * WASHINGTON. — Flu és az ezzel kapcsolatos tüdőgyul­ladás járványszerüen lépett fel az Egyesült Államok négy kü­lönböző helyén fekvő államában mint New Englandban, Mid-At­lantic, Mountain és a Pacific ál lantokban. Az elmúlt héten ki­adott jelentés szerint Atlantá­ban 875 haláleset történt feb­ruár 21.-évei végződő héten, a­­mely jóval magasabb, mint a flu j val kapcsolatos haláleset amely egy hét alatt 536 volt. (Kanadában is megjelenít a a legújabban felfedezett virus, de nem olyan mértékben, mint Európában vagy a U.S.-ben. HAMILTON, Ont. — A kana­dai hírszolgálati iroda jelenté­se szerint Nagy Sándor honfi­társunk életének 49. évében rö­vid 7 hónap alatt “nyakára há­gott” $100,000 dolláros nyere­ségének. Mr. Nagynak felmondták a 'házmesteri állását és munka­­nélküli segélyen élt. Miután e­­lőzőleg egy Ontario sorsje­gyet vásárolt azt elakartai ad­ni julius 24.-én, pontosan a hú­zás napján. Nem akadt vevőre. A sorsjegyét viszont kihúzták s a szereníeisétlenségben szeren­csés Mr. Nagy $100,000' dol­lárt nyert. Ezzel azután megkezdődött a “neje-huja”. Utazgatott, parti­kat rendezett, majd vendéglőt nyitott és a rengeteg pénz tüne­ményes gyorsasággal elú-zott. Bankbetétje elfogyott és a Bell Canada társaság kikapcsolta t lea;úját, mert nemtudta fizetni $1270 dolláros számláját. “Könnyen jött, könnyen ment el”, mondotta Mr. Nagy. Márciusi ünnepély Winnipegen Március 14.-én, vasárnap es­te tartja Winnipeg magyarsága a 4‘8-as Szabadságharc emlék­­ünnepélyét a Szt. Antal r. k. I egyház kultúrtermében, este 7 I (hét) órai kezdettel. Vendégszó ] nők Csery C. Mihály dr, neves i j nyelvész, sí író lesz, Quebecből. Mindenkit szeretettel hiv és vár a Rendezőség. Őszinte örömmel értesülve egy új magyar kezdeményezés­ről Kárpátalja ügyében, szeret­nék jegyzeteimből munkájuk­hoz az alábbiakkal hozzájárul­ni: 1. Arthur CONTE: Yalta ou le partage du monde (Paris 1964. Laffont) c igen jó elem­zése 139. l.-ján találjuk, hogy Zorin, a Kreml Keleteurópai Irodájának főnöke, kérte a há­ború előtti csehszlovák kárpát­aljai Ukrajnának (!) az URSS- hez való visszacsatolását (!“ré­­incorporée!”) Tehát olyan terü­letet, amely soha sem ta: tózott Oroszországhoz ... Elfoglalták egyenesen e cél­ból mozgósított fiatalokkal a Vörös Hadseregiben. 'Stalin az­után 1944. jan. 23.-án Beneshez intézett levelében ezt az álnok hódítást fait accompli-ként, be­fejezett tényként megerősítet­te, állitván, bogy a szovjet kor­mány nem tudná megakadá­lyozni Kárpátalja .nemzeti aka­rata (!) kifejezését. — Benes a kisujját sem mozdította, jól­lehet Gottwald és Fierlinger uszítására (?PK) két-égbeesett leveleket kapott a ruthé­­nektől. Benes ezt a “kis nézet­­eltérést” tisztán helyi elemek számlájára irta. (A felkiáltó je- j lek tőlem.) 12. További figyelem: eméltó adatok George F. KENNAN: From Prague after Mumch. Diplomatic Papers 1938-4.) (Princenton, N.J. 1968) 5S sk. l.-jain olvashatók. —- Sajnos, e mű évekkel ezelőtt a lakásunk­ban keletkezett tűz áldozata lett. De emlékszem, hogy Ken­­nan nagy érdeklődése és feltű­nően jó tájékozottsága igazol­ja régi állításom, hogy Európ.;­­nak Kárpátalja igen fontos kulcsterülete. 3. Ami a Vasfüggönyt il éti. kevesen tudják, hogy ez a meg­határozás nem Churchill úgy­nevezett festői képzeletének terméke. — Nagy a valószínű sége inkább annak, hogy emlé­kezett Charlotte KELtLOF: Jad­­wiga: Poland’s great queen (New York 1931, Macmillan Co.) c. müve 201. l.-ján olva­sottakra. Ott már szerepel ez a kifejezés igy: “An Iron Cur­tain had dropped down ... — Jahviga-iHedvig Nagy Lajos ki­rályunk leánya volt, akinek kő - sízönhető más érdemei között a litvánok kereszténységre téré­se. Kívánatos lenne, ha végre egy magyar kutatónk behatób­ban ismertetné ezt az érdeke: müvet. Boston, 1976 február hó. P.K.dr. Feltehető a kérdés, hogy An­gola főpróba volt-e csak egy harmadik világháborúra? Afri­ka csodálatos előnyöket biztosí­tó repülőgépanyahajónak tűnik három világtenger: a Földköz­­tenger1, az Atlanti és az Indiai Óceán között lebegve. Az Indiai óceán partján az oroszok már gyökered vertek Szomáliában, hol egy titkos szerződés alapján joguk van 3000 “szakembert” tartani, rakétakilövő állomáso­kat és hadiflotta-támaszponto­kat építeni a szovjet tengeri erők számára. A nyugati olda­lon Guinea és. a volt francia- Kongó biztosit számukra elő­nyös támpontokat. Hogy az At­lanti- óceánt még jobban bir­tokukba vehessék,, az oroszok kihasználták a portugálok tá­vozását Angolából, hogy oda te beférközzenek — kubaiak köz­­vetitésével. A kubaiak régóta eegitik a marxista iMiPLA-angolai moz­galmat, de kubai katona csak mintegy száz főnyi létszámban volt jelen Angolában' tavaly nyárig. A kubaiak négy kikép­ző-központ felállítása után az ősz folyamán egyre nagyobb számban kezdtek beáramlaui, miután megegyeztek egy titkos konferencián a kommunista MUiLA vezetőjével: Agostinho Neto-val, ki ezután szakított a másik két angolai, de nem kom­munista felszabadító mozga­lommal a FNLA-val és az UN1- TA-val. Az angolai fővárosból. Luandából katonai erőszakkal űzte ki ez;k képviselőit. Az első kubai csapatszállit­­mányok októberben érkeztek Angolába, előbb mintegy 100 katona, kik repülőn jöttek, meg állva közben Barbado- szigetén Bissau-Guineában és Brazzavi’­­leben. Majd Iljusin gépek hoz­ták a többi kubai fegyverest, egy megállással: Guineában. Ugyanekkor Ogyesszából egy másik légihíd szállított hadi­anyagot, is 12 hadihajó ugyan csak fegyverekkel megrakodva indult el Angolába. Január kö­zepére már 10,000-15,000 v: lt. az angolai harcokban résztvevő kubaiak száma, mely minden nap további 200 fővel bővül. Kuba a Szovjetuniótól kb. 5 milliárd dollár értékű segélyt kapott 15 év alatt. Lehetséges, hogy angolai beavatkozásukkal a kubaiak ezt a hitelt kezdték el törleszteni. Előnyük az. hogy jól ismerik a szovjet fegyvere­ket, azokat könnyen kezelik és nyevük a portugálhoz jóval kö­zelebb áll, mint az orosz. Az első közvetlen kubai front bevetésre novemberben került sor. Érdekes viszont,,'hogyszép-, temberben hirtelen eltűnt Ku­bából 7 tábornok. Azóta senki sem látta őket Havanában. I)1 nem is láthatta, hiszen már . ég Angolában tartózkodnak. A ku­bai expediciós csapatok főpa­rancsnoka Zenen Casas Regne !­­ro tábornok, ki egykor Raul Castro, Fidel öccse oldalán har­colt a kubai földalatti mozg.i­­; lomban. Mellette Van testvére, Julio, ki a logisztika szakértő­je. Velük együtt zolgál még to­vábbi 5 generális és 2 politikai megbízott. A kubaiak kb. egv hadosztályt képeznek és jó e­­rönlétről tettek eddig tanúbi­zonyságot. Legerősebbek az ágyuk terén, mint egykor az oroszok a brianszki erdőben voltak. A régi Sztálin-orgonák­­hoz hasonlóan a kubaiak most Sajtó Alap nyugtázások A Kanadai Magyar Újság 52. éve rendíthetetlen magyar hit­tel szolgálja az emigrációban é­­lő magyarságot s nagy anyagi áldozattal igyekszik ébrer.tirt.i ni fajiságunkat, magunkkal ho­zott kultúránkat és becsületes életünket. —- Az infláció mérhe­tetlenül sújtja életben maradá­sunkat. Éppen ezért nagyon há­lásak vagyunk elsősorban ön­zetlen munkatársainknak, kik értékes cikkekkel teszik nélkü­lözhetetlenné lapunkat. — Há­lásak vagyunk előfizetőinknek, akik előfizetési dijukhoz msllé­­kelik felülfizetésüket, mrilyel enyhítik, de nem szüntetik meg súlyos anyagi gondjainkat. Alant köszönettel nyugtáz zuk a lapzártáig érkezett ado­mányokat: Kukucska József $5—; Rév. László Kálmán $3— Garay Mik lós $4.—; Nagy István $8.—; v. Sebő Ernő $8.—; Bőd István $2.—; Joe Snapcek $3.—; Kom lódi Mihály $3.—; Mrs. S. Gál lis $3.—; Tom Vida $13.-—: Ko­vács József $3.—; Szabó László 50c.— ; R. S. Juhász $1. — ; A Murmann $3.—; Oláh Ernő $1. —; Mrs. Rose Kun $1.—■ Vá­mos Károly $2.—; Mrs. Mary Szabó $2.—; Kcczán József $1.50.—; Dr. Szirmai Endre $15.—; Lajossy Lajos $15.60.—. mintegy 40 rakétát lőnek k. egyszerre s azok gyors egymás­­utániban történő becsapódása hatalmas félelmet vált ki az egyszerű benszülött afrikai ka­tonákból. A nehéz szovjet tüze: ség könnyen szétzúzta a délafri­kaiak 'könnyű lövegety. é- gyön­gébb páncél-kocsijait. A kúriaiak kb. 1000 mozsárágyúval támad­tak egyetlen sorban s a táma­dás után előállt résen át M 34 és M 54-es nehéz orosz harci­­kocsi'kkal nyomultak előre. E- zek a harcjikoesik egyébként vizen és földön egyaránt tud­nak haladni s könnyen átkeltek az afnkai folyókon, melyek mö­gött az ellenfél biztonságban remélte magát. -így a kubaiak­nak még a légii erőiket sem kel­lett igénybe venniük, em a íáani-rakétákat; melyeket szin­tén előkészítenek pedig. Brown tábornok, amerikai véderőbizottsági elnök, kijelen­tette, hogy a kubaiaknak sike­rült az angolai fronton ugyan­olyan fegyvernemet kiképzel­niük, mint ameilyenek az ame­rikai “mai inok” tengerészgya­logosok. S hol vethetnék még ;e Angolán kívül ezeket a ten­gerész-gyalogosokat? Talán éppen Panamában. Iha ott egy baloldali puccs ütne ki. vagy esetleg Porto-Ricóban, ameri­kai területen ... Érdekes ezzel kapcsolatban meg- inlite ni. hogy Fidel Castro nem: égi fo­gadta Havanában a portoricói ellenzék embereit: szeperati tá­­kat, baloldali intellektüllekct, diákokat, tanárokat, — k,k a választásokon még 5%-ot se n tudtak soha elérni. De mit le hét tudni? “Foiradalmu.ik dia­dala óta minden földrészen minden forradalmi mozgalmat támogattunk ... és ezentúl i - fogunk támogatni.” — mondti Castro. S vájjon önkéntesek-e az an golai harcokban részt vevő ku­baiak? — Főleg olyanon m. nek Angolába, kik ott 7 hóna­pig leteljesitik “forradalmi szol­gálatukat” és “eleget tesznek internacionalista kötelességük­nek”. A jelszó lehetőleg nem beszélni küldetésük mibenlété­ről . . . Egy portugál ti zt ki­jelentése szerint a kubaiak vi­tézül harcolnak és jól ki van­nak képezve, ők alkotják az MPLA legjobb csapatait. Persze a kubaiak is szenved­tek súlyos veszteségeket. 600 (Folytatás az 5. oldalon) Viharfelhők a Balkán fölött... Jugoszláv összeesküvők öllék-e^meg a frankfurti konzuli! (Die Welt — 1976 február 6 ) — Az Edwin Zdovc frank-fut t, jugoszláv konzult, meggyilkoló lövések nemcsak azt bizonyltot ták be, hogy a politikai terror mindennapos jelenséggé vált korunkuan, hanem azt is. hogy a terrorizmus ragályos kór, mely politikai rendszereken fő­iül áll. hiszen Jugoszlávia nieder és erős rendőrséggel és jó tit­kos szolgálattal rendelkező kommunista ország ugyan, en­nek ellenére mégsem képes sem belföldön, Rém határain túl megakadályozni a téri orlsták működését. Zdovs a frankfurti konzulá­tus biztonsági részlegének volt a főnöke, s valószínűleg ez o­­kozta halálát. Aki ma “bizton­sági” kérdésekkel foglalkozik, nem érezheti magját sehol em biztonságban. Pár hónappal ez­előtt egyik kollégájára; a Lyon­ban működő jugoszláv konzulá­tus biztonsági főnökére adtak le lövéseket és a súlyos sebe sülést szenvedett Djogovics me­rénylőit a francia rendőrség máig sem tudta megtalálni. Úgy Lyonban, mint Frank­furtban .szélsőséges hoivát sz?­­paratistákra gyanakodnak mind két esetben. Belgrád persze “hitle rista úsztasákat” vádol — jóllehet az “a zt:; a’’ megjelölés homályos és bizonytalan. Az igazi régi osztásúk, kik 19'5 ben el tudtak menekülni Jugo­szláviából és olyan szeiencsó­­jük volt, hogy a nyugati Irata ínak nem adták ki őket Tito nak: — mamái- öreg bácsik . . . Másrészt ma már inkább csak a múlttal foglalkoznak s alig ha sétálgatnak revolverekkel. A rendőrségi nyomozások ered ménye szerint minden merény­letet fiatal. 20 és 30 közötti emberek követtek el. A titóista Jugoszlávia leg:u­­lyosabb problémája ma is a hor­vát kérdés, mely az utóbbi évek során még inkább kiéleződött. A 4,7 millió főnyi horvátiig a kétszer annyi szerbség után ugyanis Jiu.o. z’ávia második legnépesebb törzse. A horvátok sosem foglaltuk egyértelmű :g állást a jugo zláv állam null t s az utóbbi időkben a Ír orvát nacionalizmus még a kommu­nista párt tagjai közé is b:sz! r ángott. i; 71-ben Tito a ho: vát “nációnál-', icmrnun'stákat” £ 1-távolitotta. ugyan a felszínből, de ettől kezdve Horvátország: valódi •pszichózisban;’ él. A legtöbb horvát ugv érezte, hogy vezetőik leváltása “nagy­szerű államcsíny” volt. Ami haj van és violt Horvátországban, azért ugyanisi a közvélemény nem annyira a kommunistákat, mint inkább a szerbeket okolta. A horvát “nációnál-kommunis­ták” tehát eltüntettek a színről, sok írót, tanárt, diákot, vicce­ket mesélő, vagy 'bírálatokat mondó egyént bebörtönöztek, s ugyanakkor nagyszámú fiatal hoivát menekült Nyugat a. S furcsa módon éppen ezek a már kommunista rendszerben szüle­tett és felnőtt fiatalok erős.tet­ték meg a külföldi horvát moz­­g|almak szélsőséges irányba to­lódását. A nyugati országokban ki­adott horvát lapokban egyik több /olyan egész fiatal ir, ki az eddigi “usztasa” irányzatot túl enyhének találja. Az egyik leg­nagyobb hoivát emigráns lap­ban egy éve egyre több olyan olvasói levél lát napvilágot, mely nyílt fenyegetést tartal­maz valódi, vagy feltételezett jugoszláv biztonsági szervek s azok tagjai ellen. “E személyek neveit felj:­­gyeztük s adott időpontban épp úgy fogunk velük elbánni, mint. ahogy ők bántak el foglyaik­kal”. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a valóban elkövetett me­rényletek mögött az emigráns horvát sajtó áll. A lapok hang­jának eldurvulása annak aj! csupán, hogy bel- és külföldö t egyaránt mindenki Tito halálát várja. A helyzet radikálizálódá­­sa azonban kedvező talajt nyújt az erőszak és a terrorizmus ki­fejlődésére, mivel teiTorc-.eUk - menyekben látják egyesek a megoldáshoz vezető utat, amiut. ezt a palesztinaiak is tették, ’kik terrorakcióikkal a világot bámulatba ejtették s még az ENISz ajtait is megnyitották képviselőik számára. E kérdést tehát most a fiatal horvát e­­migránsok te felvetik, s a lég­kör annyira leromlott, hogy egy idősebb Ihorvát politika ; k'je­lentése szerint ma már a leg­csekélyebb nézeteltérés er étén “áruló” jelzővel illetik egymást a politikus ok. ÁRGUS — Párizs. » “Second class mail J registration number j 0 0 6 7” An Independent Journal,} published every* week in the Magyar Ian- { guage circulating in I the ten province of * the Dominion of Canada } and oldest of all Hun-' garian Papers within the J entire British Empire.] Printed and published at j its Office and place of} business. 210 Sherbrook t Street, Winnipeg 1, Man. J R3C 2B6.—Tel.: 772-1112» KANADAI MAGYAR } ÚJSÁG (Canadian Hungarian J News) Yearly Subscription $12. J outside Canada $13. ! 1 9 7 6. No. 10. szám. Egy kanadai magyar rövid ideig ' tarló “szerencséje" KÁRPÁTALJA - VASFÜGGÖNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents