Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-27 / 9. szám

6 Winnipeg, Man. 1976. febr. 27. Kivel ne történt volna meg gyermekkorában, hogy határta­lanul csapongó képzeletétől hajtva, ne indult volna világgá Amerikába, Afrikába, az Ópe­renciás tengeren túlra, az exo­­tikumok, mesék világába? Jómagam i*3 elindultam alig két-három éves koromban, zse­bemben spárgával, egy bugyli­­hitóskával, dugóval, egy néhány szöggel és csavarral, hogy ki­kössek valahol fantáziám orszá gának csodaszigetén, hogy a­­lig egy néhány órás városi bo­lyongás után, sírva és éhesen keressem a “hősiesen” elha­gyott otthont. Az ismerősi ren­dőr bácsi azután hamarosan hazajuttatott, hogy egy egész életre leszokhassak a hasonló kalandozásokról. Talán mindannyian átéltünk egy kínos pillanatot, amely elől legszívesebben a föld alá búj­tunk volna, vagy világgá men­tünk volna, mivel e kellemetlen helyzetet igy tudtunk volna leg­jobban elkerülni. Talán egy megnyugtató baráti szó, egy simogató anyai mosoly volt csupán az a csodaszer, amely visszatartott bennünket. Az ott­hontól való elszökés, az iskola­­kerülés s a csavargás egyaránt lehet a gyermek érzelmi, csa­ládi, környezeti hátterének a “tünete” és a gyermekben zaj­ló kóros pszihés történések jel­­zője. A csavargás magánosán, vagy csoportosan — galeriben, 1 amely sokszor antiszociális, — j társadalom ellenes tettekben torkollik, nemcsak egyéni, c-a- [ ládi, hanem társadalmi problé- ! mát is jelent, amelynek megöl- j dásánál az egés,z társadalom- • nak részt kell vállalnia. A csavargások, szökések, is- j kolakerülések gyakorisága és időtartama igen eltérő. Ha az j egészen kiskorú gyermek elkó- ! szál otthonról, még nem nevez- j hető csavargásnak. Ilyenkor általában valami felkeltette fi- j gyeimét s meg akarja nézni kö­zelről azt. Ez a kivántesiság vezérli azután el otthonától, de gyakran nem talál haza, ha ha­za szeretne is már menni, mi- j vei nem találja a hazavezető ú- I tat. Néha azonban a csavargás háttér-éhén egy súlyos organi­kus, szervi betegség áli, .például koponyasérülések után, vagy e­­pilepszia, agyhártyagyulladás Utáni állapot, stb. Az epilep­sziás gyermekek úgynevezett homályállapota alatt előfordul­hat az elkóiborlás, amelyre a be­teg. később nem emlékezik visz­­sza. Sokkal gyakoribbak az el­fantasiztikus történetek, hazug­ságok kitalálása, amelyekben mindig ő a hős, az események főszereplője. A legtöbbször a csavargások hátterében sokszor valamilyen, a gyermek számára megrázó, a sokra megyünk, ha a kiváltó ne velési hibát nem távolitjuk el és nem oldjuk fel a gyermekre nehezedő feszültséget Jót tesz, ha a kis' csavargó­val többször és türelmesen, el­­mélyülten beszélgetünk, meg­hallgatjuk problémáit és ezeket vele közösen tárgyaljuk meg. A csavargások a gyerekek súlyos érzelmi zavarainál, konfliktu­sok után, amelyekből nem lát­ják másképpen a kivezető utat, mint hogy elhagyják ezt a kon­fliktusos környezetet. Ezzel reagál mindennemű érzelmi sé­rülésre, a icsaládtól való kis­­sebb, vagy nagyobb érzelmi el­szakadásra egyaránt. Bármiféle ideg és lelkife­­szüiitséget a gyerek sokszor az ismeretlen környezetbe való meneküléssel szeretne megol­dani tapasztalatok (hiányában. Ha a gyermeket bármiféle, akár csak vélt sérelem is éri a csa­ládban az iskolában, akkor eb­ből fakadó dühét nem meri másképpen levezetni, mint szö­késsel és iskolakerüléssel. Ha a szülők annyira “szeretik” és féltik gyermeküket, hogy nem engedik soha a játszótérre, bá­látok közé, akkor lassan a gye­rek rájön, hogy e tilalmat a legbiztonságosabban úgy játsz­­sjza ki, ha leszökik titokban, vagyis csavargóvá válik a szü­lők közeiéiben. Ha e cselekede­tükért büntetést kap, akkor a helyzet már rendszerint rosz- Bizabbodik és lehet, hogy a gye­reket az otthoni feszültség na­gyobb elkalandozásra ösztönzi. Komoly feszültséget okoz az is, ha a gyereket “vayfegye­­lemmel” akarjuk megrendsza­­bályozni, nem engedjük egyál­talán önállóan gondolkodni és cselekedni. Csupa utasításokkal akarjuk a gyereket tanulásra, munkára, szófogadásra execi­­rozini. Amikor például délután a barátok játszanak, labdáznak, kerékpároznak, sárkányt ereget nek, stb., a saját gyerekünket tanulásra bezárjuk. Az ebéd ir­tán helyes, ha a gyereket pi­hentetjük és megengedünk ne­ki egy kis mozgást, kikapcsoló­dást baráti köriben. Komoly fe­szültség forrása az is, amikor a szülők nem veszik észre, hogy gyermekük nem tud meg­felelni elvárásaiknak, mert szel­lemi fejlődése lassúbb a neki állított mércéhez képest. Az ilyen gyerek: egyre jobbam fél a felelésektől, felsüléstől és megoldásként inkább elkerüli minién nap az iskolát. Elég gyakran vezet csavar­gáshoz a sok kalandos film megnézése, kalandregények ol­vasása és a gyermeki fantázia csapongása.. Az ilyen csavargás azonban rendszerint nem vezfet csak egyszeri kalandhoz és* nem ismétlődik meg a környezetiből való elkalandozás. A csavargó gyermekre jel­lemző a nappali álmodozás, a lelkivilágát károsító élmény áll. Ilyen kínos élmény lehet töb­bek között a kistestvér születé­se, ami bizonyos igen kényel­metlen félté,kenységi reakciókat vált ki az idősebb testvérből, aki sokszor ebben az időszak­ban mellőzöttnek, félretaszi tottnak érzi magát. Otthon tel­jesen árvának érzi magát és ezért mind jobban keresi a ba­rátok társaságát és sokszor csavargásra adja fejét. Az ilyen gyerek sokszor úgy érzi, hogy nem kapja meg az 'általa any­­nyira óhajtott szeretetet a szü leitől. Néha hasonló feszültsé­ge állapotot jelent a gyermek­nek, ha az otthoni környezet szinte elviselhetetlen valame­lyik szülő brutalitása miatt. Ha valamelyik szülő iszákos, állan­dóan veszekszik, verekszik, ká­romkodik, sitib., az otthon bör­tönné válik a gyerek számára, amelyből azután szökéssel, csa­vargással . igyekszik kitörni. Ilyen állapotokkal találkozha­tunk féltékenység! jelenetek, veszekedések, tettlegességek játszódnak le nap, mint nap. A gyermekkori csavargók kö zött a legsúlyosabb az úgyne­vezett kényszeres csavargók e­­sete. Eredetileg az ő csavargá­sukat is valamilyen szorongá­sos helyzet váltotta ki, de a csavargásuk a kiváltó ok elmúl­tával sem szűnik meg, hanem folytatódik és rögzül. Náluk a csavargás, szökés szükségszerű magatartássá válik. Elég gya­kori a csavargás a serdülőkor ban, amikor sokszor bűnözésbe torkollik. Ezért a serdülőkori csavargassa, iskolakerül issei sokkal komolyabban kell fog­lalkozni! szeretett beszélgetéssorozat megnyeri számunkra a kis de­likvensek bizalmát és az majd­nem mindig végleges juvulás­­hoz vezet, (Meg kell érteni min­den konkrét esetben, hogy mi elől menekül a gyerek, mitől fél, retteg, akár otthon, akár az iskolában. A gyermeknek az élet területein bizonyos önálló­ságot kell biztosítani. Kell en­gednünk játszani a pajtásaival, sokat vele foglalkozni családi játékok, sportolás kereteiben. Minél kevesebbet kell korholni öt és meg kell hallgatni min­den ügyes-bajos dolgába, ha szeretettel fordul hozzánk. A szeretetteljes légkör a legfon­tosabb előfeltétele annak, hogy ne legyenek a gyereknek állan­­jjó szorongásai és a megoldáso­kat megtalálja otthon is. MUDr. Juhász István, Tiszacsemő. Tapasztalatok a festészet dzsungelében Irta: Székely Molnár Imre MEGHÍVÓ A serdülőkori csavargás a fiuknál először hősködéssé, va­gánykodássá fajul, de igen gyák ran társadalomellenes cselkede­­tekkel, rablásokkal, gépkoc i feltörésekkel, kábitószerfo­­gyasztással folytatódik. E tár-; sadalomellenes ténykedéshez a fiúk és néha a lányok is csa vargó bandákba, galerikbe tö­mörülnek. A lányok a kezdet ben ártatlannak látszó iskola­kerülésből, csavargásból elég gyakran válnak az a lkaim; prostitúció áldozataivá. A csavargás okai sokrétűek, leggyakrabban a szülők és ne­velők nevelői hibában lelhetők fel. A helyzet javításához a legfontosabb, hogy a hibázó szülő és nevelő önkritikusan mérje fel a helyzetet ési igye­kezzen a megtalált hibát min­den erejéből eltávolítani. Csu­pán parancsolgatással, utasit­­gatással, büntetésekkel nem A Hungarian Readers’ Ser­vice, Inc. 1976 év február hó 29.-én, vasárnap délután 3 ó ai kezdettel a Horizon House (1356 Meadowlands Drive, East Ottawa, Ont, K2E 6K6) party room-jában tartja évi közgyű­lését, amelyre a Hungarian Readers’ Service, Inc. meghívja tagjait, támogatóit, valamint a munkásága iránt érdeklődőket. A közgyűlés programja a kö­vetkező: 1. ) Beszámoló a múlt év ese­ményeiről és a jövő év le­hetőségeiről. 2. ) Beszámoló a Canadiau-American Review of Hun­garian. Studies mult évi munkásságáról és a jövő évi terveiről. ^ 3. ) Pénztári jelentés. 4. ) A tisztikar leköszönése és az uj tisztikar megválasz­tása. 5. ) Esetleges indítványok. A Hungarian Readers’ Ser­vice, Iné. vezetősége pontos megjelenést kér. Tisztelettel: Dr. Haicsár Ferenc ügyvezető elnök. Magyar Hanglemezek 8-TRACKES és cassette tapek Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárj.gyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (21j) 561-5524. Évek óta hazajárok nyári va­kációra. Szükségem van az is­merős tájak örök szépségére, a dimb-dombos hegyvidékekre, az erdős részletek felidézik ben­nem az élet komor hangulatait. Milyen csodálatos szinharmó­­niával tudja a természet meg­idézni azt a sajátos légkört, a­­melynek vonzása évek óta im­már hazacsalogat ... Ezek a hangulatok csak úgy áradnak felém kedvenc festőim képeiről, mert eljárogatok a ki­állításokra, de néha a lakásu­kon is felkeresem művész bará­taimat. A nyáron Wrábel 'Sándornál voltam műterem látogatáson. Váratlanul, nem előre bejelent­ve érkeztem ki hozzá Békásme­gyerre, ahol egy kert közepén van a háza. Kiváncsi voltam milyen képeken dolgozik, mit fest, mikor, lesz legközelebb ki­állítása? Azt tudom, hogy lehetősége szerint két évenként ellátogat a napsütötte olasz honba., anol megbecsülik, szeretik, elhalmoz zák kitüntetésekkel, idehaza a vitrinje őrzi a szép arany és ezüst érmeket a falra pedig fel­került az elismerő oklevél. Itt van Milánóból, Velencé­ből, Rómából hozott kitüntetése és, a sok magánlevél, amelyek­ben arra kérik, hogy várják vissza, mert szeretik. A műte­remben rengeteg az új kép, né­melyik olyan nagy méretű, hogy betöitené egy egész bízó­ba falát. E képek közül is ki­emelkedik Radnóty Golgotájá­nak a képe. Mennyi tragikum, égbekiáltó lázadó-erő, sugárzik róla ahogy a mérhetetleln szen­vedésnek állított ölök emléket, de ez egyben tiltakozás is, hogy soha többet ne forduljon elő ilyen borzalom, az embernek a megcsúfolása. Csontvári emlé­két a keresztre feszített Jézus képében örökítette meg, mar- i fcánsan a Don Quijote és kiülö­­| nősen érdekesek, a szép paraz­­| ti figurák, a mester szivesen é nagy átérzésel festeg-eti ezeket a zsanér képeket. — Szeretem festeni a ma­gyar parasztokat és a magyar tájat, — mondja valami végte­len szomorúsággal a hangjá­ban. — Ez a festészetemnek a régi hagyományos stílusa, eb­ben tudom visszaadni a ma-gyai ember érzés-világát, s ez a pik­tora közel 300 éves kultúrtör­ténetünkben. Azdgazi nagy ma­gyar festők mindig kiválóbat al­kottak a természet ábrázolásá­val. A kiállításáról beszélgetünk. — Sajnos, hogy erre semmi lehetőségem nincs, én nem tu­dom sehol bemutatni alkotásai­mat. Ez félelemmel és niegalá­­zottsággal tölt el. Én realista festő vagyok s ezzel mintha ki lennék iktatva a művészek közül. Keserűen említi, hogy a reá­lista Rudnay és a Paál Lász­ló vonal1 tilos. Rudnay és Paál, ha jól ér­tem efl van taposva. Senki sem beszél róluk s aki manapság az Ő nyomukban jár az a festő nem kap nyilvánosságot, azt beteszik a jégszekrénybe. Ennek a bizonyítására két hivatalos levelet mutat, ame­lyek a Képző' és Iparművészeti lektorátustól érkezett a címére. Mind a kettő véghatározat. Az egyik arról szól, hogy Wiábel festőművész kiállításra szánt anyagát a látottak alapján nem engedélyezem. A bemutatott mü vek nem érik el azt a színvona­lat, ami önálló kiállítási rendezé­séhez szükséges. A másikban szóról-szóra ez a szöveg: 1 — Tekintetbe véve, hogy leg­utóbb a Bíráló Bizottság mü­veit elutasította, egyenlőre a külföldi kiállítási megrendezését a lektorátus nem engedélyezi. Aláírás Ormos Tibor igazgató.. Wrábel mégis nekivágott a nagy útnak, elvitt magával lu képet és a határon a vámőrök kegyesebbek voltak hozzá a rektorátusnál, mert azt mond­ták: vigye csak, szüksége lesz magának ezekre odakint ... És jöttek az elismerések. A Nemzetközi Népszínművé,szeti Követség Rómába küldte el azt az elismerő diplomát, amelyet a Népmüvelésügyi 'Minisztérium továbbított W7rábel cimére. De hiába ismeri el a külföld, idehaza a hivatalos körök nem értékelik a művészetét, illetve annyira leértékelik, hogy még egy kiállításra sem tartják mél­tónak. Elbúcsúzom Wrábeltől szinte letaglózottan, érzéktelenül eset­­lekHbotlok a megyeri kisházak során. Körülöttem méhek dön­­gicsélnek megdézsmálják a vi­rágokat, ez a kép végre megvi­­dámit. A kertekben tüzarany­­ban és rozsdabarnában égnek a fák, olyan megkapó ez a lát­vány, mintha ezeket a pirinyó házikókat egy csodálatosan szép aranylánc ölelné körüli Ettől a látványtól felvillianyo­­zodomi s akkor hirtelen eszem­bejut egy pár évvel ezelőtti lá­togatásiam Herman Dipólnál, aki felolvastam nekem “Váz­lat és kiálltvány” c. röpiratának a fogalmazását. Idézek betölt: “— elképzelek 8-10 fiatal fes­tőt, kik majdan ezt a kiáltványt megszerkesztik és> a művészet nevében kikiáltják a 'harcot az ellentámadást, a csalás “a szemfényvesztés és a rosszhi­szemű giccs ellen. “A gicfes ellen, amely immár majdnem féiíszázad óta kifejlő­dött. Ez a müvészietleniség az anarchizmust tűzte zászlajára s sikerült megszéditeni vele a jó­hiszemű művészeket és a jóér­­zésü közönséget. Évtizedek óta tombol a kubizmus, a dadaiz­mus az expre&szionizmus, a'bsz­­traktizmus, és más különböző nevek alatt jött létre ez a már majdnem ifantilis hülyeség és félre vezetés. A legszomorubb a dologban, hogy gyakran tehet­séges, ügyes es ötletes' embe­rektől származik sajnos cini­kus- pénzkeresés, és pénzhaj­­hászás'ból ez a viliág bedőlt en­nek a nihilizmusnak, művésziét­­lenségnek és drágán fizeti meg azokat, akik az orruknál fogva vezetik, és mit tettek a jó mű­vészek, akik tudják, hogy mi az igazi alkotási? Annyit keres­nek, amennyi nekik kell és nem merne felszólalni alkotás? Any nyit keresnek, amennyi nekik kell és nem mernek felszólalni, nehogy megsértsék az u.nt. mű­vészi szabadságot. Pedig ezzei cak a művészek szabatosságát védik. Ez a talán soha meg nem je­lent kiáltvány világosságot gyűjtött az agyamban, megér­tem Wrábelt, akit elkeserít ez a méltatlan elljárás. Mindezek­től függetlenül Wrábel rgen nagy festő és- tehetségét méltá­nyolja az; a sok külföldi elisme­rés, amivel elismerik és jutal­mazzák. Igen, de ez mind ke­vés, 'szeretne otthon is kapni egy kicsit belőle. — A, dehogy. — Galamb? (Igyekeztem a szárnyasoknál maradni. Az Istenért, csak valami (szőrmés ne legyen!) — Ne is találgassa. Nem madár. — Akkor gyík! — Nem. Megmondom: egér! — Lehetetlen! — Ugye! — diadalmaskodott. — Lehetetlen. Hát inem le­hetetlen. Bajai szememmel láttam. Rágta a levél szárát ... s amikor észrevett, elfutott. — Be a szobába? Feleségem arca súlyosan aggódó lett. — Hova gomior? Azonnal elájultam volna. Azt hiszi be tud jöniu'i? Ugye nem? — Hát ahogy vesszük ... a dróthálót ki is rághatja .. . Ablakunkon kosara; vasrács van, ebben a muskátlik ládája. A falon vadszőlő és ebből a zöld kertből a piros musp kát'livirágulk a szó szoros értelmében “jól nézpek ki”. Kihajt­ják piros virágukat és megfürdenek a napsugárban. De most már ősz van és az egeiek a vadszőllő szárán felmásztak a mus­kátlihoz. Az ablakon belül vékony drótháló a legyek ellen. Az egér tehát nem jöhet be. • — Kirághatja? — O'iyan az ilyen egér foga, mint a véső. Ha nem rágna és nem koptatná, kinőne a (szájából. —- Rémes! r.s most mi lesz? — Semmi. Talán elmegy más felé ... Amikor a kabátomat felvettem, féleségem is öltözni kezdett. • — Csak nem gondolja, hogy egyedül itthon mai adok? — és szelíd volt, mint valaha régen. Nem az idő, de a történések régmúltjában . . . Az egértéma minden más gondolatát eltakarta. Végre eszébe jutott, hogy egérfogót kell venni. A kereskedő különféle egércsapdákat rakott a pultra. — ... ez “Mannbeimi” ez “Lundbrunni” ez “Königsdorfi” .. . bármelyiket ajánlhatom. — Magyar gyártmány nincs. — Magyar ez mind, kérem, csak német patent . . . — Fene-ráérős emberek ezek a németek. — mondtam csakhogy mondjak valamit. Feleségem vásárlásaiban elvből nem __ •> __ szoktam beleavatkozni . .. — Vagy a “Mannheimi”, vagy a “Königsdorfi” — tűnő­dött, amiből önként adódott, hogy a "Lundlbrunni”-t csomagcü­­tatta be. Hármat, hogy legyen tartalék is. — Harap az ilyen egér? — kérdezte. — Előfordul ... Hozzámsimult és csendesen ballagtunk hazafelé. Ha szól­tam. valamit: helybenhagyta. Csodáltos fegyelmező eszköz egy ilyen derék kis egér. Este a gyerekek hangos részvételével felállítottam a csapdákat. Egyet a muskátlik közé, kettőt az ablakdeszíkára. A csali pörköltszalomna volt és hálónk egészséges pörfoöltszalon­­iia szagban úszott. Vacsorakor a leány megjegyezte, hogy egyik egérfogót a földre kellene tenni. — Hát tegye, Mari. Aztán lefeküdtünk. Nyitott ablaknál alszunk a vasrác;, a drótháló és most mán három egérfogó védelme alatt. Felesé­gem sokáig nem tudott elaludni. — Éjjel nem nézzük meg a csapdákat? — Majd reggel. — Ha éjjel felébredek, én megnézem. — Jó. Csak nézze. A vadszőlő levelei sejtelmesen susogtak a falon. A mus­kátlikon végigborzongott egy kis szél. Valami feszült leskelő­­dés ragadt rám is, és mikor elaludtam, vad álmok gyötörtek. Mély szakadékok felett jártam, aztán liináros, iszapos vizeket Jáboltam, végül feleségem is megjelent a színen, illetve a mély viz túlsó partján, kétségbeesetten integetve. Igyekeztem feléje, ahogy tudtam, mert éreztem, hogy most valami rettenetes dolog következik. A rettenetes dolog egy török képében jelentkezett, ki kezében “yatagánt” villogtatva »rohant kétségbeesett hitvesem­re. Tehát nem tőrt, handzsárt, vagy egyszerűen nagy kést szo­rongatott markában a vérszomjas muzulmán, hanem “yatagánt”. Ehhez a szóhoz még álmomban is ragaszkodtam. “Szegény jó” feleségem térdre rogyott, (én a vízben) és a yatagán lecsapott . . . Rémes sikoly — de ez mán igazi — valami meleg tömeg esik rám és álmaimra. Ijedten kapkodok a vilany gombja után lelököm vizespoharam, (parádi emlék) feleségem vadu! átöle és valami zörög a sötétben . . . — 3 — (Canadian -Scene) — Azok a polgárok, akik jogi vonatkozá­sú kérdéseikre választ keres­nek kormány hivatali-okban, vagy más szervezeteknél', gyak­ran csalódnak. Vagy azért, mert az illetékesek nem tudnak, vagy azért, mert közömbösek és nem is akarnak válaszolni. A Torontói Egyetem jog,i fa­kultásának kutató csoportja er­re a következtetésre jut Access to the Law cim-ü tanulmányá­ban. Ennek az az egyik legfőbb javaslata, hogy mindenki szá­mára érthető, egyszerű nyelven megírt jogi entciiklopédiát kell készíteni és könyvtáraknak, is­koláknak kiosztani, hogy min­denki könnyen- hozzáférhető,in­formációt szerezhessen problé­máiról!. A kutató csoport úgy jutott tapasztalataihoz, hogy 10 kér­désből álló kérdőivet osztott ki 100-100 példányban Torontó­ban, Kifcchenérben és Lindsay­­'ben. Egyszerű kérdésekre kért választ, mint pl. mi a teendő, ha megbánják az ügynöktől vá­sárolt könyv-üzletet és vissza akarják csinálni, vagy mit te­gyenek, ha gyorshajtásért tike­tet kapnak, amelyen rossz a bocsi száma. A kutatók ez után, járatlan polgároknak adván ki magukat, felhívták azokat a hi­vataliakat, melyek válaszra il­letékesek, vagy annak, felhív­ták azokat a hivatalokat, ame­lyek a válaszra illetékesek, vagy annak tartják magúikat. Kér­dés: Bérelt házban -élek, befo­lyik a viz a tetőn, de a házi­gazda nem akarja megjavittat­­ni. Mit tegyek? A torontói vá­rosháza azt válaszolta: tegyen panaszt, de előfordulhat, hogy a házigazda esetlég kilakoltatja, ha felmérgesedik. A törvény: a panasz tevőnek a haj szála sem görbülhet meg» A York County “legal aid” azt mondotta : -min­den a szerződés szövegétől függ. A valóságban ugyanak­kor az a törvény, hogy a bíró­ság kényszeríti a házigazdát vállalt kötelezettségei végrehaj­tására. A kutató négyszer hívta a városházán a Landlord and Tenant Bureau-t, de négy kü­lönböző választ kapott. Hívja az épület inspektort, a köz­egészségügyi hivatalt, küldjön Írásba foglalt panaszt és euhez hasonlókat. Azt senki sem mon­dotta, hogy a bíróság segítségét kert igénybe venni. Egy másik kérdés; ml a te­endő, ha megjavittatjuik kocsin­kat, de rossz munkát kapunk és másik) garázsban újra meg kell csináltatni mindent. A Better Business'Bur eau szerint mind a két számlát ki kehi fizetni, jól­lehet a törvény lehetővé teszi, hogy az úgynevezett “kisügyek bíróságán” bepereljük a rossz munkát adó javítóműhelyt. Egy kutató a torontói posta­­hivataltól azt a választ kapta kérdésére, hogy öregségi nyug dij kérelmezéséhez szük éges ivek rendelkezésre állnak, egy másiknak viszont azt mondták, hogy ilyesmi nincs a postahi­­hivatalban. Gyakori volt az időhúzás. Mi­kor a kutatók a Department of Community and Social- Servi­­ces-ből elhagyott asszony te­endőiről érdeklődtek. 75 perc g tartott, amig nagy nehezen kapcsolást kaptak. Saját magunk próbáljunk vá­laszt találni? A kutatók azt is megvizsgál­ták, hogy főképpen egyetemis­tákból, vagy már végze tekbő álló csoporttól miijén választ kapnak arra a kérdi-re, hogy hol kell keresni jogi problé­máinkkal kapcsolatos írott ma­gyarázatokat. Hogyan kell pél­dául megkeresni a “statute” szó értelmezését különböző jo­gi könyvekben. A 35 önkéntes jelentkező közül csak öt talál­ta meg a 23 kötetes ontariói törvénykönyvben a kérdésre illő választ. Pedig egyszerű volt a kérdés. Az volt, hogy mennyi ideig kell várni az ujkanadás­­nak az állampolgárságra. ORVOSI TANÁCSADÓ A KIS CSAVARGÓK Kl IÜD VÁLASZOLNI! Believe it. Cancer can be beaten. for further Information, } contact your local Conor Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY i.

Next

/
Thumbnails
Contents