Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-27 / 9. szám
VI. Pál pápa Or. Lékai Lászlói nevezte ki Esztergom érsekének és Magyarország Prímásának (Folytatás az első oldalról) I vő kapuját, hanem inkább vessünk néhány pillantást ama a személyre, akit a SORiS olyan előd után, mint Mindszenty bíboros volt, erre a két malomkő közt őrlődő, örvénylő mélységek partjára taszitott, roppant felelőséggel és emberfeletti erőt kivánó kötelességekkel terhes posztra állított. A 66 éves Dr. Lékai László majdnem egész életét Zalában töltötte. Papi karrierje Mindszenty, akkori, veszprémi püspök, titkáraként indult el. Vele volt Sopronkőhidán is. 1964- uen (?) nevezték ki Veszprémije apostoli kormányzónak, ahonnan 1974 februárjában Esztergom apostoli kormányzójává nevezték ki. Meg sem kísérlem kutatni, hogyan futhatott be Lékai Lász ló prímás MuuL zenty bíboros árnyékában és az otthoni rendszerben ilyen szédületes egyházi karriert, mert ahhoz sok minden olyat kellene tudni, amire egyelőre nines lehetőség. Eihetyett inkább megpróbálom bemutatni őt, mint embert, papot és egyházfőt, a saját szavaival. Esztergomi apostoli kormányzóvá történt kinevezése után Hegyi Béla, a MAGYAR HjIREK ripoi tere meginterjúvolta és azt a lap teljes (?) egészében közölte. Ebből idézem az alábbiakat; Arra a kérdésre, hogy veszprémi főpapi müiködé&ét milyen eredménnyel záita, miután felsorolta hol és hány templomot és puébániát építettek, renováltak, milyen szertartási újitásokat vezettek be, stib., ezeket mondta: “A Magyar Tenger, a Balaton egyházmegyénk szivében fékszín. Túristák serege lepi el partjait. Számukra a legtöbb helyen a vasárnapi istentiszteleten kívül, szombaton este is misét tartunk. A többnyelvű miserendet közzé is tettük és külföldre is megküldtük. Templomaink, községeink történetet már sok helyen a magyaron kívül németül és egyik szláv nyelven is kiirtuk. Lehetőleg öszszefüggésbe hozzuk az illető nép múltjával, hogy érezzék a a testvéri fogadtatást részünkről.” Milyen érzéssel és elképzelésekkel veszi át az esztergomi főegyházmegye irányítását? kérdésre többek között ezeket válaszolta: “Első sorban a küldetés érzésével: ezt a feladatot, a főegyházmegye vezetését a Szentsége® Atya kívánja tőlem ... Kinevezésemhez hozzájárulását adta a magyar állam, mert bizalmát előlegezi, ahhoz, hogy az egyház és az állam kölcsönös joviszonyának további fejlődésében tevőlegesen .közreműködöm. Ezt is küldetésemnek érzem. Testvéri érzéssel megyek új helyemre: papjaimnak elsősorban nem hivatalfőnöke akarok ír írni, hanem megértő szivü, idősebb testvére. Atyai érzéssel közeledem új liiveim felé. Bár nem szűkölködnek a technika vívmányaiban, az emberi lélek mégis, többre éhezik: a szeretetre ... Főképpen a liturgikus élet élményltésére törekszem mind a papság, mind a hívek lelkében ... A II. vatikáni zsinat tárgyilagosan, iparkodott megvizsgálni a mai élet vérkeringését és ebbe belekapcsolni az egy ház melegszívű segítségét ... A felnövekvő nemzedék szempontjából lényegoe vágó küldetésemnek látom a lelkiismeretes hitoktatást az iskoláidban, a keresztény oktatást a templomokban. A jövendő családi otthonok hivő szellemű kialakításához pedig modern, mríe0 tónusú jegyesoktatást, amely a házasság előtti orvosi tanácsadást lelki vonalon mélyíti el.” Bár ma már bizonyos fokig tárgytalan, mégis idézem a következő kérdésre: “Az ismert problémák nemrég történt rendezése mily ein hatással le~z a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolataira, valamint a hivő rétegekie?’ adott válaszát, mert ez sokmindenre rávilágít: “Esztergom különleges jelentőségét, hogy a magyar egyház lüktető szive, éppen az adja, hogy érsek-főpásztora egyúttal a katolikus egyház prímása is... Esztergomnak jelenleg nincs érseke. A jelien helyzetben a széküresedés alatt a főegyházmegye tulajdonképpeni főpásztora maga a pápa. Tőle nem az érseki szók betöltésére kaptam megbízatást, hanem arra, hogy a pápa helyett, mint apostoli kormányzó vezessem' a főegyházmegyét ... Az ©rseki szék megüresedése azonban az első, döntően jelentős lépés ahhoz, hogy a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolatai még jobban konszolidálódjanak és tovább fejlődjenek. Mert a széküresedés következtében véget ért az a rendkívüli, egyedülálló helyzet, hogy a magyar egyház feje állandóan távol volt székhelyétől, helyette apostoli kormányzónak kellett vezetnie a főegyházmegyét és pedig “sede plena”, .a széket birtokban tartó érsek esetében, aki azonban érseki prímás! jogkörök nem gyakorolta. — A széküresedés most már pozitív lehetőségiét nyújt arra, hogy megfelelő szintű tárgyalások nyomán a főegyházmegye a székhelyén tartózkodó érseket és a magyar egyház Magyarországon élő prímást kapjon. így a magyar katolikus egyház hierarchiájának telejs kiépülésével, alapvetően rendeződnek majd az egyház és az állam közötti kapcsolatok és jogszerű, valamint méltányossági lehetőségek nyíljanak a két fél közötti további gyümölcsöző tárgyalásokra. Az éveken át tartó megoldatlan helyzet természetesen a gondolkodó hívekben is problémákat okozott. Úgy vélem azonban, hogy a múlt kínos adottságának a rendezése megnyugtató hatással lesz a hivő rétegekre, az egyház és az állam közti normalizált viszony a hivő embernek is békességet nyújt.” Arra kérdésre : Mi a jelmondata? . . . többek között ezeket válaszolta: “Eddigi püspöki jelmondatomat megtartom továbbra is. Egy megnyesett fa alatt olvasható: “Suocisa virescit. — Megnyesve kdzöidüL “Ennek a jelmondatnak több jelentését fejtettem ki veszprémi apostoli kormányzói székfoglalóm alkalmával. Most főképpen egyik alapvető jelentését eipelem ki: a magyar egyház elszáradt ágait lesöpörte az idők vihara, elevenjébe is belenyesett a körülötte kibontakozott új világrend. De most látjuk, hogy mindez új életkeringést indított el az egyházban, amely nem gubózik be sértődötten önmagába, hanem ágait leveleit új frissességben bontakoztatja ki a mai talajon ... Mi, mai magyar katolikusok a szocialista magyar államban élünk. Jelenlegi küldetésünk, hogy ápoljuk vele az egészséges együttműködést. így hegednek be kölcsönösen az egykori sebek, és közös munkánk nyomán erősödik mindnyájunk érdeke: az egyéni boldogulás, a közjó és a béke.” Végül, arra kérdésre: Mit tart a magyar katolikus legfontosabb tennivalóinak a szocialista hazában? ezt válasizolta: “Szeresse hazáját a közösség hűséges szolgálatával, mert .a magyar hazának a polgára. Egyházának kezébe kapaszkodva őszintén keresse a találkozást Krisztussal, mert a menyei Atya gyermeke is, aki az emberi személy felülmúlhatatlan méltóságával tüntette ki. És mint legdrágább kincsét, .úgy becsülje meg családi otthonát, mert ebben találkozik és ebből gyarapszik a földi és az égi haza.” (A kiemeléseket én eszközöltem.) Lékai prímás hiányosan ismert múltjából és idézett válaszaiból sejtjük, hogy a Vatikán miért pont őt választotta, de hogy miért egyezett bele az ő | választásában az otthoni rendszer, arra egyelőre semmi támpontunk nincs .A találgatás pedig' teljesen értelmetlen. Akárhogy is van, egy biztos, Lékai prímás kinevezésével a magyar katolikus egyház és magyar híveinek sorsa egyidőre így, vagy amúgy, de megpecsételtetett. A mindenható Isten, Magyarország Védasszonya és az égi hazába költözött Mindszenty bíboros védje, óvja rab hazánkat és sokat szenvedett, ötfelé szakított, világgá űzött magyar népünket! Csikmenasági A Winnipeg! Ref. Nőegylet március 7.-én mozielőadást tart a szokott helyen a Planetárium Concert termében. Színre kerül az “Erzsébet királyné” cimü film. Főszerepben: Tolnai Klára és Somlay Arthurral. Jegyek elővételben kaphatók: Szabó Miíhályné 775-3737; Dömük Jánosáé 772-6092 és Marton Imrémé 257-0125. Mindenkit szivesen várunk. Magyar-roman viaskodás Erdélyért (Folytatás az első oldalról) Úgy véljük, teljesen fölösleges a mondvacsinált, ezerszer megcáfolt dákoromán elmélettel külön foglalkoznunk. Amnál inkább ismételten és újbóli le kell szögezünk, hogy az a magyar — legyen az tudós, politikus, vagy bárkimási —, aki akár tudatlanságból, akár reálpolitikai meggondolásból, vagy bármilyen más célból a történelmi tényeket helytelenül, meghamisítva rögzíti és nyomatja ki, megboesájtihatatlan bűnt követ el az összmagyarság, ellen, mert az ilyen kiadványokat, amint az ebből a közleményből is látható, elleni eleink, de különösen a románok, azonnal felhasználják ellenünk. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. A nyugatnémetérszági Frankfurtban megjelenő ALLGEMEINE ZEITUNG (napilap) számunkra rendkívül érdekes cikket közöd Erdélyből. Bevezetőjében az Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a romániai magyar ési német kisebbségi népek képviselői felszólították a bukaresti kormányt, hogy a nem román ajkú .kisebbségekkel szembeni hátrányosan megkülönböztető bánásmódnak vessen véget. Erre a lépésre a lökést nyilván a Helsinkiben létrejött európai biztonsági egyezmény adta; a hélsinkii értekezleten Románia a nemzeti függetlenség szószólója volt. Ennek alapján (a magyar és német kisebbségek képviselői) kö vételik, hogy otthon, az ország határain belől is tartsák: tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. A felszólítás az egész országban (Romániában) másolatban közkézen forog és: (az Allgemeine Zeitung szerint) Így hangzik: “A romániai magyarok és németek — két millió magyar és 600 ezer német Erdélyben és a Bánságban, ami összesen Románia lakosságának 13 százaléka —- kénytelen védekezni a rosszindulatú megkülönböztetés ellen, ami az élet minden területén velük szemben megnyilvánul. Követelik, hogy az állam biztosítsa kisebbségeinek — éspedig tökéletessen — az emberi jogokat. Tehát követelik:, 1. Az anyanyelv használatának szabadságát különösen az iskolákban és a közigazgatásiban; 2. 'Sajat magyar és német iskola-autonómiát az elemi oktatástól a főiskoláig; 3. Egyenjogúságot a politikai, kultúrálj® és tudományos élet minden területén (irodalom, sajtó, kulturális kapcsolatok a külfölddel); 4. A kisajátított nemzeti kultúrjavak visszaadását (a múzeumokat, levéltárakat) még mielőtt azokat elrománositanák; 5. Nemzetiségi iSzövetség alkotmányos elismerését, mint olyant, mely a romániai kisebbségek alkotmányos és szabadon választott képviselete; 6. Erdélyi képviseletet az ENSZben, a kisebbségi jogok biztosítására. Midőn Románia minden polgárának követelik az emberi jogok elismerését, Románia nemzeti kisebbségei így akarnak hozzájárulni Európa békéjének biztosításához.’’ Eddig tart a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósitá.-a. Nem jelöli meg a forrást, de valószínűleg nem is teheti, mert az értesülés bizalmasnak látszik. Nem találjuk furcsának, hogy az amerikai lapok nem foglalkoznak a kérdéssel. Megszoktuk immár — sok-sok keserű tapasztalat után, — hogy az amerikai újságírót nem érdekli kultúrnépek kisebbségi sorsa. Egyetlen sort se írtak arról se, hogy tavaly év végién a román kormány államosította az erdélyi magyar és német könyv- és levéltárakat, amiről a NEUE ZÜRICHER ZEITUNG felháborodva számolt be. Az amerikai újságíró, aki Európa “másik” oldalán járkál, süket ési vak, nem látja és nem hallja a kisebbségek sinylődését, segélykiáltását. Nem akarja látni és hallani, — különös tülnet, amiről megvan a saját véleményünk. Ezzel szemben a nyugateurópai sajtó emberei “érzékenyebbek”. Európában mindenki tudja, mit jelent ez a szó: kisebbség? (És ennek egészen más. csengése, értelme van Amerikában.) Ny.ugateurópában sok kisebbségi él a különféle országokban és ha ezek jogorvoslást nem is kapnak minden esetben, panaszaikat nyíltan elmondhatják. Az Allgemeine Zeitung tudósításának valódiságát nem ellenőrizhettük lapzártáig. De soronként megvizsgálva azt találjuk: pontosságra törekszik és. szószerint idézi az erdélyi követeléseket. Semmifélekéj)pen sem lehet rosszindulatú, hiszen a cikkben nemcsak magyarokról van szó, hanem saját iajtestvéreikről is, a szászokról és más nénietajkuakról. Ettől eltekintve a fenti követelések nem is lehetnek egy frankfurti újságíró kitalálásai: ott vibráltak az erdélyi életben és elhihető, hogy (Helsinki után vetették papírra és juttatták el illetékesekhez. Az Amerikai Erdélyi Szövetség mindent megtesz, hogy a cikket minél szélesebb körben Winnipeg, Man. 1976. febr. 27. ismertesse. Másfelől óva inti az emigrációnak azt a részét, mely túlságosan nagy dobot ver. Félős, hogy a bukaresti kormány ügyes fogással nekünk tulajdonítja a követeléseket; ránkfoghatja ugyanis, hogy mi, itt kint fogalmaztuk. 5 Ennek pedig csak az erdélyi magyarság inná meg: a levét, így is szivszorongva gondolunk azokra, akik a követeléseket a bukaresti kormánynak • benyújtották. K. F. (Transsylvánia) SZIRMAI ENDRE: Borbándi Gyula: Der Ungarische Populismus Studia Hungarica, Ungarisches Institut, München. Aurora Bücher, München, 1976. 358 oldal. “A történelem minden korszakának vannak előzményei, semmi sem igazán kezdet.” Szerb Antal. Borbándi Gyulának, a szer- 4 kesztőnek, az irodalomtörténésznek és kritikusnak a munkásságát valamennyien ismerjük. A közelmúltban e sorok Írója is irt róla Dem Humanisten und Wissenscheftier címen. Most megjelent 'munkájának egy részét is ismertük már- különlenyomatból, de akkor még nem sejtettük, hogy ilyen adatgazdag, minde'n, részletikérdé re kiterjedő, nagyszabású, tudományos igényű könyve van; készülőben. Az itteni irodalomban ritkán jelenik meg ilyen terjedelmű, ilyen komoly irodalomtörténeti munka. Nem is beszélve a kiadási nehézségekről, anyagi áldozatokról. Tudományos munkákról ritkán mondhatjuk azt, hogy alig lehet letenni. A Borbándiéról igen, miivel ismert irásmüvés'zetével ki tudja mondani a kimondhatatlant, tájakat, eseményeket, eszméket, társadalmi és irodalompolitikái harcokat képes élmétayszerüem felidézni. Könyvének adatai hézagpótlőak, s egyben arra figyelmeztetnek, hogy mily keveset tudunk olykor a körülöttünk lejátszódó eseményekről. Borbándi részletesen: elemzi az eseményeiket, a különböző társadalmi rétegek harcát, ismerteti a népi irök törekvéseit, de feltárja hibákat is: a vezető rétegek nemtörődömségét, a kultúra iránti közömbösségét. Fontos forrásmunkákra hivatkozva tag Iái ja a földmunkások nyomorát, az ország nehéz helyzetét, a szegény néprétegek őrlődését a különböző érdekszférák között. Szinte egy kisebb könyvtárra való anyagot tanulmányozott át a szerző ehhez a munkájához, amelynek értékeit oldalakba át — sízinte külön tanulmányban — lehetne méltatni, erre azonban itt, a terjedelmi korlátok miatt, nincs lehetőségünk. Borbándi Gyula könyve — amely a müncheni Egyetemi Magyar Intézettnek és vezetőjének Dr. Georg Stadtmüller prefeszszornak támogatásával jelent meg — 1919 ési 1949' közötti népi irányzatot taglalja. A szerző szerint ez az irányzat az, egyik ilegjjeleintősebb és legtartósabb magyar irodalmi és politikai mozgalom, amely mind az irodalmi, mind a politikai életre hatással volt. Lényegiében teljesen önálló szellemi irányzat ez, bár — amint erre a szerző utal is — a kelet-európai országokban is voltak ihaLonió mozgalmak. A népi írók mozgalma — Borbándi szavai szerint nemcsak Magyarország válasza volt a kor égető kérdéseire és problémáira, de .létrehozói egyszersmind kezelési módnak is szánták mozgalmukat a korszák betegségiéi ellen. Borbándi munkája az első sikeres kisérlet a népi irányzat előzményeinek, keletkezésének és fejlődésének összefoglalására, mert mindeddig isem magyarul, sem más nyelven nem jelent meg hasonló terjedelmű és igényű mü erről az irányzatról, mivel az eddiig napvilágot látott tanulmányok és szubjektív visszaemlékezések nem készültek tudományos igénnyel. A közelmúltban megjelent gazdo,g bibliográfia a népi írókról segíti, de nem helyettesítheti! — a dolog természetéből eredően — a kutató, a feldolgozó munkáját. így hát Borbándi —amint ezt maga is megemlíti — jórészt járatlan úton lépkedett, munkáját csupán az könnyítette meg némileg, hogy egyrészt maga is kapcsolatban állt a mozgalommal, máisnészt az irányzat néhány jelentős képviselője külföldön él. (Folytatás a 8. oldalon) Nyugatnémet lap az erdélyi magyarok és szászok követeléseiről Magyar mozielőadás Winnipegen ÖTVEM ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ALEX. A. KELEM LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-95IS. , 11T á 7 &€. frorciuUon bizalommal irodánm.—• Uí Utazások a világ minden rrszébe. I» U * Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat K 1 A a Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ■m •» ** ■ alapból levonható. TII7EY* Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. I U Z>E Ä ■ Föképviselet. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Megy ror-, szági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ügyeit! KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald särok WINNIPEG, MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 i ........ ........................ Végre világosság. — Mi baj van? — mondom mély és megnyugtató hangon. Nem szól, csak remeg. Lábával görcsösen kaszál és a lábán ott lóg az egérfogó. A kis ujján! A “Lundbrunni” egérfogó ... A MarWéle, földre tett egérfogó ... Már pirkadt, amikor elaludtunk. Annyira félt, hogy kénytelen voltam az egerek harapós nimbuszát megtépázni. 'Hogy tulajdonképpen milyen kedves, tiszta kis állatok, milyen okosak. Ha nekik szép papucsuk lenne, bizony nem mászkálnának mezítláb, hogy megfogjja lábú ka. a csapda. Stb. Másnap ülőik a reggelinél. Ismét békés nap Ígérkezett. — Mi baj van, megint? — Megfogta — nyöszörgi. — A nyakát! És a szeme egészen kijött ... szegénynek. — Rendben van! — Mi van rendiben? Ém utálom az ilyesmit. Szegény kis egér .. . — Majd a tlülzibe dobjuk — nyugtatom meg. — Azt nem. Micsoda babárság,! Majd a Mari kiviszi, á kertbe. Van egy kis sikatulyárn. Ablban ... Kivettem az egeret a csapdából. Bizony a kis öregnek jól ki voltak düiledve a szemei ... és átadtam Marinak tovább eljárás: céljából ... — A csapdákat is vigye ki, Mari! * * * Harmadnap ismét reggelinél ültem. Csend volt. Észre se vettem, hicigy a háló ajtaja kinyílt. Feleségem ragyogó arccal integetett: — Jöjjön ... jöjjön ... olyat mutatok ... A muskátlik közt diódarabkák elhitve és köztük ült, fényes két kis fekete szemével bizalmasan ránk pislogva egy kis egér. Ült és evett. Parányi első lábai közt hatalmas darab dió (mint egy ibabszem) és oda se nézett a muskátlira. Az utca túlsó során az állatorvosné ment, ötéves bundájában. Egymásra néztük. Aztán az egérre. Mosolyogtunk és eisend volt. Békés, szép őszi nap Ígérkezett. — 4 — t 0 C K E I ÜL A IRTA: FEKETE ISTVÁN hlyemkor ősszel elárvult a kertünk. Hideg lett, sóhajtozó és esténként a sötétség is nagyobb (benne. Először a korai almák indultak el, .aztán a szilvák. A téli körték még; tartották magukat, de amikor a diófa- zöld markától egyenként kilfészkelődtek a iniedveelhéju diók, a körte is meg gondolta magát. Ami kis érés még hiányzik, azt elintézi a kamrában. A sárgarépa, cékla és retek a verembe gyalogoltak és faj-faj mellé — rendben, mint azt a nyáron megszokták — elnyujtóztak a homokban. A riibizlibokrok árván sóhajtoztak a szélben és- szivesen mentek volna a távozók után. A iribizkeibokroik öregek vö;tak, tudták, hogy a tél hideg, a éjszakák barátságtalanok és meszsze még a tavasz, amikor a méhek meleget és napsugarat hiordoznak szárnyúikon. Néma és üres lett a .kert. Bejött minden a háziba. Legutolsó volt a káposzta ... azaz: nem. Legutolsók voltak az egerek. De mit is csináltak volna odakint? Se dió, se krumpli, még egy kis sárgarépa se? És elindultak arra, ahonnét pompás illatokat hozott a széli ..,. > , * * * Én minderről nem tudva, nyugodtan reggeliztem. Egyedül. A família már túl vált rajta. Békés nap Ígérkezett. Egyszer csak gyorsan nyilik a háló ajtaja és feleségem izgatottan ül le mellém. — Most olyat fogok mioindani magának, hogy hanyatt esik ... — Még a rádiórészletet se fizettük ki — próbáltam a dolgot anyagi részén elakasztani. Csak legyintett: — Nem pénzről van itt szó ,.. — Hát miről? — vidultam fel. — Hanyatt fog esni ... — Üsse kői Hanyatt esem. (De ingyen!) — Tudlja-e, mi eszi a muskátlijaimat? — Cinege?
