Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-27 / 9. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nemleszaz lsf( ns e> u. a óbb magyar ja .ABBOTSFORD BROOKS COADDALE CUPAR I DRUMHELLER ! ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FUN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MTDDT.ELAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD Coast to Coast BRANTFORD BT RG'RS LLE N WW TT’ E CROWLAND DELHI GUELPH GALT : AMILTON HTJMBERSTONE MALARTIC MONTREAL ITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COT ITT E PORT ROBIN 'N RIVER CAN RD SARNIA STMCOE St. CATT'AR' IKS SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR Vol. LII. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 1 9 7 6. Február 27 péntek VÉGEIÉRT A P.C. KONGRESSZUS: JOE CLARK Lull A VEZÉR Flin Flon polgármesterét (tévézték ki Manitoba kormányzójává WINNREG, Man,. — Február 19.-én nagy meglepetésben volt része F. L. (Búd) Jobin, Flin Flon manitobai város polgár­­mesterének, amikor közölték vele, (hogy az ottaswai kormány minisztertanácsa elfogadta a ja vaslatba hozott kinevezését Manitoba tartomány kormány­zó jává. Mr. Jobin tagja volt D. L. Campbell volt miniszterel­nök kormányának; mint gyár­ipari és kereslóedelmi minis zter és Flin Flon banyaváros képvi­selője 19>49^től 1959-ig. Az újonnan kinevezett tarto­mányi kormányzó átveszi a magas hivatalt W John McKeag jelenlegi kormányzótól. Mr. Jobin Winnipegen szüle­tett és itt végezte iskoláit és a Manitoba Egyetemen fejezte be tanulmányait. Nős, egy leány gyermek apja. Tagja a Benevo­lent Order of the Elks és a Knights of Columbus rendnek. Emelkedik a villany, viz- és? csatorna-szolgálat dija Winnipegen WINNIPEG. Man. — A. M. Duncan városi költségvetésügyi igazgató az elmúlt, csütörtökön bejelentette, hogy a városi hyd­ro, valamint a vízszolgáltatás és a szenycsatorna szolgálat ha vonta $10 és $15 között fog drá gábö'á lenni “konzervatív” szá­mi:.» rzecmt. * • < A board of commission tag­jai 20 százalékos emelést java­soltak a városi Hydro és a tar­tományi Manitoba Hydro hasz Hálóinak. Becslés szerint pél­dául a Manitoba Hydro a viz és a csatorna szolgálat össze­sen február hónapban $36.38 volt, amely $50 dollárnál, maga­­■Vi.-íbra emelkedhet, ha az a használókra lesz átruházva. Viharfelhők a Balkán fölött: A belgrádi revizionisták és a történelmi iolyamatok DIE WELT 1976 február 6. —­­A jugoszláv kommunisták va­lószínűleg bojkottáini fogják a Moszkva által megrendezendő európai kommunista pártok naggyülését, ha a szovjet ra­gaszkodik hozzá., hogy a kon­ferencia végén közös, minden egyes kommunista pártra nézve kötelező határozatra kerüljön sor, s igy Jugoszlávia sem tart­hatná fenn továbbra is önálló nézeteit. Alexander Grlickov magasrangú belgrádi KP-vezér napokban tett nyilatkozata ar­ia utal, hogy a Jugoszlávia és Moszkva közt fennálló ellenté­tek egyre jobban kiéleződnek. Grlickov kijelentése összeköti az ideológiai és hatalmi szem­pontokat, mikor megállapítja, nogiy “nyomás nehezedik” Ju­goszláviára s hogy bizonyos erők Tito halálára számítva már most star thelyzetbe kíván­nak állni. A “Borba” c. lap MoszKva magatartását “v.lá-­­béke elleni kihívásnak” minő­sítette. Bizonyos nyugtalanság­gá.! vették tudomásul Belgrád­­„an, hogy a kommunista szó­­.msz.eaiatíjan csak Jugoszláviá­ra értelmezendő “revizioniz­­üius” ellen nemrég ismét erős hangion kikelt a szovjet propa­ganda. Másrészt a jugoszláv sajtóban isi támadtak hangok, melyek a Szovjetuniót — sok­szor tanmese formájában — elcsen támadták. igy nemrég a jugoszláv saj­tóban tanulmány jelent meg. miszerint a mai szovjet veze­tők megsemmisítették azokat az Írásbeli bizonyítékokat, me­lyekben Lenin az önkormány­zat gondolatával rokonszenve­zett. A jugoszláv KP ma mintha két tűz közé lenne jszoritva: egyrészt merevebb lett a szov­jet ideológiai magatartása, más­részt a nyívgateurópai kom mm nisták nagyobb függetlenség-e Claude Wagner másodiknak fuiotf be John Diefenbaker és Robert Stanfield élesen támadta Trudeau miniszterelnököl - Tizenkét jelölt indult a párt elnöki állásért — A negyedik számolásnál Joe Clark 36 éves, albertai képviselő győzött 65 szavazattal — OTTAWA. Ont. — Az elmúlt héten tartotta vezér-választási kongresszusát a Progressive Conservativ Párt az itteni Ci­vic Centre Arénában, melynek eredményét vasárnap este, a negyedig szavazás után, hirdet­ték ki. A kongresszuson. 12 jelölt in­dult és mintegy 2,500 delegá­tus vett részt, inig a jelenlevők számát 7000-re becsülték. * VI. A jelöltek ígéreteket tartalma zó beszéde előtt, John, Diefen­baker volt miniszterelnök, to­vábbá a vezérségről lelépő Ro­bert Stanfield intézett lelkesítő és párt-egységre felszólító be­szédet a 'kiküldöttekhez. A prog ramjukat ismertető jelöltek, be­szédeiket. szombaton mondot­ták el. Vasárnap -r—‘ hét és félórás szavazás után — hirdették ki az eredményt, amely szerint a 36 éves Joe Clark, albertai fede­­rálisi konzervatív képviselő, 65 szavazattöbbséggiel lett pártve­zér. Másodiknak Claude Wag­ner volt québeci igazságügymi­niszter futott be, ki gratuláló be székiében azt javasolta, hogy a választási eredmény legyen “egyhangú.” A kongresszuson a jelöltek a párt egységét hangsúlyozták ki. CSiKMÉNASÁGI: VI. Pál pápa Dr. Lékai Lászlói nevezíe Ki Esztergom érsekének és Magyarország Prímásának Szabadon engedlek a kanadai követségen tartott túszokat BEIRUT, Lebanon. — Hét le­­banoni fegyverrel birtokba vette az itteni kanadai követséget és 25 túszt tartott fogva. Később abból 8 nőt szabadon engedtek. A betörőket Mohammed iHai­­mour vezette, ki lebanoni szár­mazású kanadai állampolgár, s felesége és négy gyermeke Bri­tish Columbiában él. A közvetítő tárgyalások után a túszokat szabadon engedték. A banditákat a beiruti rend­őrség, letartóztatta. — Elfogadták a papírgyári sztrájkolok az új ajánlatot TORONTO, Ont. — Az Abiti­­öi Paper Co. Ltd. 6 on.tarioi telepén dolgozó 3,800 szak­­szervezeti munkás elfogadta a gyár legutolsó ajánlatát három évre garantált béremelési szer­ződést és ezzel a 7 hónapja tar­tó sztrájk végétért. Tom Curley Canadian Paper­­workers Union Ont. és Man. körzet másodelnöke kijelentet­te, hogy a titkos szavazás ered­ményeként a tagság, 83 százalé­ka elfogadta a szerződést. törekednek Moszkvával szem ben. A kom inunk ta világmoz­­g,alomban most beállt vájság újabb átalakulásokhoz és meg­változott konstellációhoz vezet, amit Milovan Cyilasz hires ju goszláv pártkritikus, Tito egy kori jobbkezének magatartása is kifejez. A jelenleg Belgrád­­ban élő, s még mindig nagyt kántéiyü Cyilasz nyugati újság­íróik előtt kijelentette, hogy ké­telkedik az olasz és francia kommunista pártok színváltó zásában, ugyanakkor helye él­té, hogy a jugoszláv párt és a belgrádi vezetés Moszkvává szemben önállóan próbál eljár ni. Cyilasz árnyalt nyilatkozata mértéktartó ítélőképességét bi­zonyítja. A jugoszláv KP hul­lámzó, egyenetlen története pe­dig azt bizonyltja, hogy még diktatórikus, totalitá. L- kom­munista rendszerien is lefoly­hatnak bonyolult történelmi fej lődések. Mikor Tito 1948-ban eltávolodott Moszkvától, elein­te áradozott hűség- és barát­­cágnyilatkozatoktól a “nagy szovjet” felé, s csak később kü­lönítette el magát tőle ideoló­giailag is. Ennek dac,ára a ju­goszláv kommunizmus távúiról sem lett parlamenti deinok:á­­cia: hiszen nem térhet enk; napirendre a nyugati világban afölött, hogy Mihajlo Mihajkm­­csot és más értelmiség.ek t Írásaik és kijelentéseik miatt sokévi börtönre ítélték a jugo­szláv kommunista hatóságok. A jugoszláviai helyzet azon­ban megoldatlanul áll, negatv és pozitív szempontból egy aránt. A Nyugatnak azonban érdekében áll, hogy Jugoszlávia kérdése továbbra is ny.tva áll- i jón, mert ez ha mást nem is, j de legalább azt bizonyítja, ! hogy nem minden kommunista államnak kell feltétlen szovjet csatlóssá, válnia. ÁRGUS — Párizs. Éppen befejeztem Fábián Ká­roly “VI. Pál pápa, a Vatikán keleti politikájáról” c. nagy fel­tűnést keltett cikkének közlé­séhez —r~ állítólag a Pápa és Lázár György miniszterelnök megegyezett a “primási méltó­ság” megszüntetésében, továb­bá a magyar püspöki kar kérte a Vatikánt, hogy a külföldi ma­gyar emigráció részére a hazai püspökök közül nevezzen ki fő­pásztort — fűzött észrevételeim megírását, mikor a Kálmán László Rádióprogram február 15.-i adásában bejelentette, hogy a vett hírek szerint. VI. Pál pápa 1976. február 6.-án kelt bullájával Dr. Lékai Lász­ló esztergomi apostoli kormány zót nevezte ki Esztergom ér­sekének és Magyarország Pri­­.. ásának. A Szent István alapította esz terg'omi érsekség fejei 1267 ó­­ta viselik Magyarország Prí­mása tisztségét, p vele járó jo­gokkal és kötelezettségekkel. Azóta a mindenkori esztergomi érsek egyben Magyarország Prímása, s mint ilyen, az or­szág első zászlósára. A primá­si tisztség, bár elválaszthatat­lanul össze van kötve az esz tergomi érseki tisztséggel, az ősi magyar alkotmányban gyö­keredzik, s igy nemcsak' egy­házi, hanem közjogi méltóság is. Tudott dolog, hogy! 1946-ba Nagy Ferenc miniszterelnöksé­ge idején, megszüntették a ki rályságot é.s. helyette a köztár­sasági formát léptették életbe, amit 1947-ben a proletár dikta­túra váltott fel. Így, ha jogi L;.g nem is. de gyakorlatilag meg;.zün,ették az ősi magyar alkotmányt. (Valójában csak i szünetel.) Ennek ellenére1, a: i otthoni kommunista rendszer 1948 karácsonyán Mindszenti' bíborost, mint Prímást, tartóz­tatta le, fogta perbe és ítélte eó 1949. február 6.-án. Tehá1 se a köztársasági, .se a kommu­nista rendszer nem vonta két ségbe az ősi magyar alkot­mányba gyökerező príma i tisztség létje go sultságát. Mint ismeretes, a Pápa. az otthoni rendszer nyomására, Mindszenti- bíborost 1974. feb­ruár 6.-án, elitéltetésének 25. évfordulóján, az egész világ] megdöbbenésére, érseki és prí­mé si tisztségétől megfosztotta. Ez a kánon jog értelmében azt jelentette, hogy az eszter­gomi érseki szék 1948 kará­csonykor “»cue plena”, 197!. februárjában' pedig “sede va­­canta” állapotba került, amiből kifolyólag maga a Pápa lett. a főegyházmegye főpásztora, aki a gyakorlati teendők elvégzésé­re apostoli kormányzót nevez ki. Ez a kinevezés rövidesen meg is történt, úgyhogy Dr. Lékai Lászlót, az addigi vesz prémi apostoli kormányzót, 1974. március 26.-án, a Vatikán és az otthoni rendszer között létrejött első egyezmény 10. év­fordulóján, Esztergomban, 500 pap és 5000-nyi hivősereg jelen­létében be is. iktatták esztergo­mi apostoli kormányzói tisztsé­gébe. (“Volt-e joga a Pápának I megfosztani Mindszenty bibo-Sajtó Alap nyugtázások A Kanadai Magyar Újság 52. éve rendíthetetlen magyar hit­tel szolgálja az emigrációban é­­lő magyarságot s nagy anyagi áldozattal igyekszik ébrentarta ni fajiságunkat, magunkkal ho­zott kultúránkat és becsületes életünket. — Az infláció mérhe­tetlenül sújtja életben maradá­sunkat. Éppen ezért nagyon há-i lásak vagyunk elsősorban ön­zetlen munkatársainknak, kik értékes cikkekkel teszik nélkü­lözhetetlenné lapunkat. — Há | lásak vagyunk előfizetőinknek, akik előfizetési dijukhoz m llá kelik felülfizetésüket, rn llyel enyhítik, de nem szüntetik meg suíyos anyagi gondjainkat. Alant köszönettel nyugtáz zuk a lapzártáig érkezett ado­mányokat: f Kukucska József $5.—; Rév. László Kálmán $3.—; Garay Miklós $4.—; Steve Nagy $8.— vitéz Sebő Ernő $8.—; Bőd Ist­ván $2.—; Joe Snapcek $3.—: Komlódy Mihály $3.—; Mrs. S. Gallis $3.— ; Tom Vida $13.-; Joseph Kovács $3.—; Leslie Szabó 50c. — rost primási tisztségétől’” c. cikkemben (megjelent a Kana­dai Magyar Újság 1974. má c. 29.-i számában) kifejtettem, hogy ehhez nem volt joga.) Fábián Károly idézett közié se, miszerint a múlt év novem­berében Lázár György minis > terelnök megegyezett a Vati­kánnal a “primási méltóság” megszüntetésében, valamint az előbb elmondottak után egy pillanatig sem lehet csodálkoz­ni rajta, hogy Dr. Lékai Lász­ló primási és érseki kinevezé se az egész világon minden lo­gikusan gondolkozó emberre bombaként hatott. Bombakéht hatott már azért is, mert ez a kinevezés, függet lenül a személytől, tele van feloldhatatlan ellentmondással. Hogyan lehetséges az, hogy az otthoni rendszer elfogadta a primási kinevezést, mikor a Prí­más az ősi magyar alkotmány szerint, amit az otthoni rend­szer nemlétezőnek tekint, az ország első zászlósura, akinek ebhői kifolyólag! nemcsak köte­lességei, hanem jogai is van­nak? Másrészt, hogya lehetséges az, hogy a Prímás, akinek az ősi magyar alkotmányba gyö­kerező jogai és kötelességei vannak, esküt tegyen egy o­­lyan rendszerre, amelyik nem­csak item ismeri el az ősi ma gyár alkotmányt, hanem hoz­zá meg. hivatalból atheista is? Pedig az 1964-es egyezmény értelmében le kell tennie az es­küt, mint azt veszprémi, majd esztergomi apostoli kormány­zóvá történt kinevezése után i tette. - Hogyan lehet ebben, a fejetetejére állított, fából vas­karikát csináló helyzetből egyik félnek is és a másik félnek is kiútat találni? Mikor hozzá még mindkét fél minden c e­­lekvésében két egymásnak ei lentmondó (?!) külső hata mi és erkölcsi függvénye. Ezt cs k a jövő fogja megmutatni, ami­nek a mé'he igen sok keserves csalódást. Mábrár.du árt. a : a gyár katolikus egyházra és az egész magyarságra tragi, következményekkel járó meg­próbáltatást hord magában. De ne feszegessük mórt a jö (Folytatás az 5. oldal n) Magyar-romín viasiodás Erdélyért A svájci DIE TAT 1976. jan. 25.-i számában P. L. Bécsiből keltezett “Streit um iSiebenbür­­gen” című cikkében a követke­zőket irta; “Egy látszólagos történelmi és ideoíógrai kérdés feletti vita egyre élesebb feszültséget okoz a magyarok és románok kötött. Az újabb vitát Con-tanti n, C. Giurescu történész és akadémi­kusnak a Román Tudományos Akadémia hivatalos kiadványá­ban, a “Revista de istorie”-ban megjelent hosszabb cikke indí­totta el, amiben a magyar tör­ténészek angol és 1974-ben francia nyelven is megjelent összefoglaló munkáját megté­vesztőnek és félrevezetőnek mondta. A régi vita tárgya az, hogy a magyarok szerint meg,­­telepedésükkor Erdélyben nem találtak románt, s ott gyakci­­üatilag. lakatlan területet száll­tak meg. A románok szerint vi­szont ott akkor már ősidők óta románok laktak, akik, ha le is győzték őket a rómaiak, t ;­­vábtora is ott maradtak. Giurescu akadémikus csaló­dását fejezte ki. hogy a ma­gyar töuténésizek az 1944-ben kialakult “új társadalom-po­litikai légkör” ellenére ismét te leestek a régi hibába és tovább­ra is azt a téves eszmét és tó­téit vallják,' hogy a románok a magyarok után jöttek be Er­délybe. A román történész más magyar történelmi munkára hivatkozva megállapítja, hogy a mai magyar tudósok a kétség bevonhatatlan bizonyítékok el lenére a román kontinuitást tu ! datosan elhallgatják csak az ért, hogy azzal a .világot nie: ítévesszék. j Erre a nagyon barát-ágta! an meg,nyilatkozásra a budapesti központi pártújság, a NÉPSlZ \ BADSLÁG, anélkül, hogy a ro­mánokat megnevezte volna, mégis félreérthetetlenül! vála­szolt, amit a legfelsőbb hely jó­váhagyása nélkül aligha tehet te volna meg. “A történelmi eseményeknek rnegmá - itása és Iván területen, ahol a nemzeti ellentéteknek és. előitélőknek évszázados múltjuk van.” A ; nemzeti kérdéseknek felvett' azokban az országokban, ahol ’ a nemzetiségek nagy obb tömeg- i ben és zárt területen élnek, kü ót . A lap figyel­niezy'í* hogy egy .országban a különböző népek és nemz t.i-é­­gek harmonikus együttélésén ele biztosítása a legfontosabo fel­adata a nacionalizmus elleni bariénak. Minden más hozzáál­lás “veszélyes feszültséghez vezet, komoly nehézséget id z elő és gátolja a szocializmus építését”. Amíg a románok minden ro­mán polgárnak, tekintet nélkül nemzetiségére, a teljes jog­­egyenlőséget meg nem adják és a polgárok helügyeibe való be­avatkozással fel nem hagynak, addig a magyar vezető-.-, égn/. k a kétmilliónyi erdélyi magyar helyzete miatt a közvélemény növekvő elkeseredésével kell számolnia.” Örömmel látjuk, hogy a né­metek egyre fokozódó figye­lemmel kísérik a románok ült ranalista, soviniszta kisebbségi politikáját, amivel szinte elvi­selhetetlenné teszik az uralmuk alá kényszeritett 3 milliónyi őslakos, erdélyi magyar-szé­­| kely, de még. az 1918-ban tisz­­’ tán opportunitásból önkiéit hoz | zájuk csatlakozott 400 ezernyi ! erdélyi szász és bánáti sváb ■ életét is. De az egész közleményben mégis az a leglényegesebb, hogy az otthoni rendszer is vég­re megszólalt és, ha túlságosan S diplomatikusan is, komolyan fi­gyelmeztette a románokat poli- 1 tikájuk következményeire. Saj­nos, ezt már régen és hatáso­sabb formáiban kellett volna megtenniük, amire minden jo­■ guk meg van. Talán az egész i világon nincs még egy ország, ! ahol olyan nagyfokú kultúra is, | gazdasági és társadalmi “sza- I bizonyos! napi politikai elkép­zelés szolgálatába állítása értel­| metlen és káros, különösen c - badságot’-’ és állami támoga ást 1 élveznének a nemzetiségek, ! mint éppen a kis, csonka, ellen : séges megszállás alatt Sínylődő Magyarország, 4.5%-nyi kisebb­ségei. -Ezek között pl. csak mint egy 20-25 ezernyi nyelvileg és vérségileg már elmagy: ro c­­dott román van, akiket a : ott­honi rendszer érthetetlen mó­don az állam által fenn. rU tt románnyelvü iskolák é : kultúr­intézmény: k kötelező látogatá­sával formálisan vissza: ománo­­.• odásra kényszerít.. (Folytatás az 5. oldalon) CANADIAN HUNGARIAN NEWS ^ Coast to ' oas^n S A legrégibb he-j I tervként megjelenő füg-1 getlen magyar sajtó Ka- ] nadában. Az Angol Bi ! rodalom legelterjedtebb | t magyarnyelvű hírlapja,» j amely mindenkor önzet-1 } lenül védi meg az Ide- S « genbe szakadt magyar- j * ság érdekeit és a kana-} j daí polgárokat megillető i i Jogokat igyekszik kivív-J I ni minden honfitársunk 2 i számára. j } “KANADAI { (MAGYAR ÚJSÁG’» j előfizetési díj egy évre: ! , $12.00. fél évre $6.50. j I Kanadán k i v ü I egy{ ] évre $13.00. Szerkesztő-1 i ség és kiadóhivatal: 210 ( t Sherbrook St, Wlnnlpef » ! Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. “Second class mail | registration number | 0 0 6 7” An IndependenWJournal, » published every} week in the Magyar Ian-1 guage circulating in | ttve ten province of| the Dominion of Canada I and oldestof all Mun-} garian Papers within the } entire British Empire. I Printed and published at} its Office and place of { business. 210 Sherbrook * Street, Winnipeg 1, Man.} R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 t KANADAI MAGYAR I UJSAG (Canadian Hungarian | News) Yearly Subscription $12.} outside Canada $13. t No. 9. szám.-^i ifTi urn- iimii iWk din

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents