Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-20 / 8. szám

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár A múlt év őszén jelent meg Erdélyben a Kriterion kiadásá­ban (SZABÓ T. ATTILA “Erdé­lyi Magyar Szótörténeti Tár”-á­­nak I. A-C kezdőbetüs kötete. A 70. életévét taposó Szabó T. Attila közel félévszázados munkájának gyümölcse ez a 1225 oldalas munka, amit előre­láthatólag még 9 hasonló, kötet fog követni, ha a 'Kriterion haj­landó lesz azokat is kiadni. Szabó T. Attilát nem kell kü­lön (bemutatni, hiszen (Erdély egyes vidékei (helyneveinek — régi városrészek, majorok, ta­nyák, dűlők, stb. — összegyüj tésével már eddig is elévülhe­tetlen mnnkát végzett. Ezzel a munkájával! pedig örökre beírta nevét a nyelvtudomány és a néprajzkutatás történetébe. Erdély kimeríthetetlen kín­­csü egyházi, közéleti, családi irattárainak soktizezer okmá­nyából, mint birtok összeírások, végrendeletek, kelengyelajstro­­mok, adás-vételi szerződések, periratok, vallatás! jegyzőköny­vek, egyházlátogatási iratok, jobbágyok, nemesek, főurato hi­vatalos és magán levelei, stb., gyűjtötte össze és mentette át a jövő számára nemcsak a je­lenleg ^használatos, hanem fő­leg. a már régen kihalt és ki­veszőiéiben lévő szavakat. De munkájában nemcsak a szava­kat és jelentésüket adja meg néhány értelmetlenségig lerövi­­dett példával, hanem azokat gazdagon illusztrálja az emlí­tett okmányokból kiemelt ihosz­­szabb-i övidehb szövegrészek­kel, összefüggő mondatokkal, amikből az erdélyi .magyarság történelme, néprajza, népszoká­sai, gazdasági és társadalmi é­­lete bontakozik ki az olvasó előtt. Úgy, hegy ez már nem is szótár, mégicsak nem is nyelv történeti szótár, hanem enciklo­pédia a javából, s mint ilyen felbecsülhetetlen értékű forrás­munka nyelvésznek, történész­nek, néprajzkutatónak egya­ránt erdélyi és egyetemes ma­gyar vonatkozásban is. De egészen újszerű a munka szerkesztési módja is, mert ben­ne nemcsak az alapszavak, ha­nem azok származékai is kü­lön címszóként szerepelnek és vaunak dokumentálva. Hogy az o.vasonaa némi fogalma legyen a munkáról, pl. a “bőr” alapszó után az általánosan ismert bőr­­átalvető, bőrnadrág, bőrtáska származékszavak mellett és kö­zött ilyenek is találtlhatók: bőr­­kozsók=báránybőrbunda bőr­­patmg=ekegúzs bőrből, bőrszá­­ka=bőriszák, .bőrzsák, bőrsze­­pet,=bőrboritású ládácí'ka, stb. A munka felbeesültihetetlen értéke és jelentőségét csak fo­kozza az a tény, hogy az a 24. órában jelent meg. Mert, mint ismeretes, a kommunista ro­mán kormány a múlt évben az erdélyi magyar egyházak, kö­­zületek, intézmények és csalá­dok irattárait lefoglalta, teher­autókra hányva elszáliitatta és, ha nem is semmisítette meg, ezzel az eljárással azokat a to­vábbi kutatás számára hosszú­­hosszú időre használhatatlanná tette. Ilyen előzmények után a mun ka megjelenése otthon is a szo­kottnál jóval nagyobb érdeklő­dést keltett. Oly annyira, hogy nemcsak a szaklapok, hanem még a napi lapok is behatóan foglalkoztak vele. Ezekből a cikkekből, közleményekből igen érdekes és jellemző dolgokat tudhatunk meg. A munka első kiadásának 2930 példányát Erdélyben né­hány nap alatt szétkapkodták. A készülő második kiadásból az ottani piac 2600 példányt fog kapni. Az “illetékes” magyar­országi vállalat 850 példányt rendelt, amit szintén napok a­­latt szétkapkodtak. Az egyik “kiváló akadémikus” személyes közbenjárására volt szükség, hogy a második kiadásból 2000 példányt rendeljenek. Ami hihe­tetlenül kevés, mert amint az Élet és Irodalom (76. jan. 3.) írja, “ ... még az is kiderülhet, hogy Csehszlovákiából, Jugo­szláviából, a Szovjetunióiból is hozzánk futnak majd be sürge­tő igények — tekintve, hogy a Kriterionnak az ottani magyar intézményétekéi nincs közvetlen kapcsolata —, más országokról nem is szólva.” Az otthoni közleményekből kiderül az is, hogy amíg a .mun­ka romániai ára 93 lei, addig i Magyarországon 1257 forint. De nemcsak ez a munka kerül eny­­nyire aránytalanul többe, ha­nem általában minden romániai magyar kiadvány, még az újsá­gok, heti lapok és folyóiratok is. A Bukarestben .kiadott Fal­vak Dolgozó Népe c. hetilapnak pl. az évi előfizetési ára 12 lei, | Magyarországon 260 forint. Nem valószínű, hogy ezekért az aránytalan, árkülönhbségek­­ért egyedül az “illetékes” ma­gyarországi vállalat lenne fele­lős. (Sokkal valószínűbb, hogy a románok a hivatalos “baráti ölelkezés'” ellenére, függetlenül a zsarlós számba menő anya­gi .haszonból, ezzel is csak ne­hezíteni akarják a magyaror­szági és romániai magyarok inárúgyis minimálisra csökken­tett kapcsolatát. Aggodalommal várjuk a ki­adásra váró további 9 kötet megjelenését. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. Hírek a Csendes-óceán partjáról A vancouveri Magyar Tár­saskör február első vasárnap­ján tartotta évi tisztújító köz­gyűlését. Sorrendben a har­­minckettediket. Kérgeskezü, de származásukhoz hü magyarok alapították 1944 morvemberében. Pontosan abban az időiben, a­­mikor szovjet tankcsordák fog­ták; harapófogóba Budapestet és “Liberátorok” terítettek eii­­bők vértől vörös bevonulási disszőnyeget. Ebben a minden­szentek! éjszakában gyűlt ki hát a Csendes-óceán partján a magyar élniakarás ‘‘picike tü­ze”. Az alapítók azonban nem Halottak-napi megemlékezés­nek szánták ezt a kis lángot. Az aprócska mécsből hamaro­­rosan pásztortüz lett, amelynek lángjaihoz járultak melegedni az 56-os forradalom didergő lel­kű menekültjei. Akkorára már I szép kis Magyar Otthon várta | őket. Később a régi épület szük- I niek bizonyult. Eladási ára nyúj­totta az alapot a mostani im­pozáns Magyar Ház megyétek­hez. A Társaskörnek jelenleg 525 tagja van. Figyelembe véve a magyarság itteni létszámát, nem lebecsülendő eredmény. Még fontosabb, hogy a Kör éle­tét nem zavarják torzsalkodá­sok. Egyetértésben dolgozik az egyházakkal és központja a többi magyar egyesületeknek, A Kör anyagi helyzete szilárd. Otthona többszázezer dókáit ér, tartozása mindössze 35 ezer dől lár. Ezt is a tagok kölcsönöz­ték, amikor a múlt évben iro­dahelyiségeket és társalgót épí­tettek az emeleti ítészen. Az e­­gyesület mult évi bevétele 30 ezer dollár körül mozgott és tiszta jövedelme meghaladta a Sándor. Bál-elnök: Vájná Já­nos. Főrendező: Szy Zoltán. Tiszteletbeli vendégek: Fü'.öpp József, a Széchenyi Társaság országos elnöke, Duska László az egyesület kulturális vezetője és Zoltay IBndre az egyesület N yu gat-Kan a da-i elnöke. A nagyszabású táncmulatság feb­ruár 28.-án, a Hotel Vancouver (báltermében zajlik le. Közremű­ködik a helyi Magyar Énekkar. Első hálózó lányok, magyar fiúk karjain, nyitják meg a tán­cot. ... ke. (Canadian Scene) — 1976 februárjában nemzetiségi cso­portok visznek uj életet a van­­ciűiuveriek egyik büszkeségébe, a Hodson Manor-ba. % A False Creek Inlet-re néző Fairviiew Slopes e nevezetessé­ge — néhány esztendővel ez­előtt — még rossz állapotban levő épület volt. Azt tervezték, hogy lebontják és helyébe iro­da-épületet emelnek. A város­házában valaki észrevette, hogy a rossz épület a Hodson Manor, arra kérnek lebontási enge­délyt, pedig, a régi faépitkezés rendkívül szép, megőrzést ér­demlő példánya. A város meg­állapodott a tulajdonossal és ez ,a megállapodás lehetővé tet­te, hogy a 81 éves épületet'há­rom iháztömbnyi távolságra el­szállítsák és ott rendbehozzák. Ugyanabban az évben derült ki, hogy a multikultúrális bi­zottság túlságosan nagy fába vágta a fejszéjét, mikor 5 mil­lió dollárt akart szerezni új központja költségeire. így te­hát valami más megoldás után 6 ezer dollárt. Társadalmi téren minden helyi magyar megmoz­dulás központja a Társadalmi téren; minden helyi magyar megmozdulás központja a Tár­saskör. Jóihirét növeli a világon szétszórtságiban élő magyarok között, (hogy időközként ven­dég előadóként meghív neves emigráns magyar írókat. A gazdálkodás gondjai és át­fogó társadalmi misszió, sok munkát és nagy felelősséget ró a vezetőség tagjaia. Szeren­csére áldoizatos lelkű tagokban simqs hiány. Komoly (jelentőségű esemény tehát a tisztujitás. A közgyűlés egyhangú bizalmából, folyó év folyamán következők vezetik a Társaskör ügyeit: Elnök: Tamási Miklós. Alel­­nökök: Lipták György és Bódé Imre. Ügyvezető titkár: Kovács József. Szervező titkár: Erdész Tibor. Pénztáros: Koppányi IMara. Gondnokok: Kardos Fe­renc és Haász Antal Jegyző: Kutasi Zsuzsa. Ellenőrök Berg­lalkozni. “(Csakhogy a kínaiak és az olaszok már építik saját kultúrházukat és bizony ők is> azt hiszik, hogy a felesleges duplázás esete forog fentn. Mi viszoint úgy véljük, hoigiy művel­ni kell nemcsak a nagy, hanem a kisebb számú, kövétbezéskép anyagilag is gyengébb csopor­tok közötti jóbarátságot és együttműködést is. Negyvennél több szervezet és 50 egyén irta alá a tagsági ké­relmet. Vannak köztük arab, görög, osztrák, spanyol, kínai, horvát, holland, német, portu­gál, orosz és szerb szervezetek és személyek. Nem kétséges, hoigy a Hód­on Manor mindenféle csoport találkozó pontjává növi majd ki magát. A “Society” havi 900 dolláros «bért fizet érte, de egy­ben kis mellékjövedelemre tesz szert bizonyos helyiségek kia­dása révén. Albert Vanderlheide, a Wind­mill Herald kiadója és a B.C. Ethnic Press Association elnö­ke azon a véleményen van, hogy kisebb csoportoknak, mint pél­(Folyíatás a 8. oldalon) Winnipeg, Man. , me febr. 20. 5 FI. Király Kelemen O.F.M. gyémántmiséje kellett nézni. Egyszerre csak észrevették, hogy __ a város segítségével — felhasználhat­nák a Hodon Manóit. A Multi Cultural Society of British Columbia a federális kormánytól, a várostól ési pri­vát személyektől, vagy cégek­től kapta a működéséhez szük­séges összegeket. Mnöke Si­mon Oosterhuis a 1)2,000 tagot számláló Netherlands Organi­zation vezetője és egyben tag­ja a rnultikultúralizinius kérdé­seivel foglalkozó tanácsnak. “Nem akarjuk azt a benyo­mást keltni, hogy csak nagy­méretű, feltűnő rendezvények érdekelnek bennünket” mondja Mr. Oosterhius. “Maga­sabb szinten is müveim lelhet a különböző nemzetiségi csopor­tok közötti egyetértést. Amint a továbbiakban a szervezet ve­zetője elmondotta; sokan az­zal gyanúsították a multiikul­­túrális 'szervezetet, hogy olvasz- i tó kemence szerepére akar vál-A detroiti magyar Szent Ke­reszt egyházközség impozáns templomában febr. 1-én mutat­ta be gyémántmiséjét a délvi­déki származású Ft. Király Ke­lemen ferences atya, akit 60 év­vel ezelőtt az ősi Eger székes­­egyházban szenteltek pappá. Szent Ferenc fiai már a ta­tárjárás előtt megtelepedtek Magyarországon és életük, .mun kiásságuk úgy összeforrot a ma­gyar történelemmel és a ma­gyar néppel, különösen a török hódoltság idején, hogy az egész világon egyedül nálunk nevezik őket “barát”-nak. Ezeknek a nagyszerű magyar barátoknak egyik méltó jelenkori megteste­sítőije és képviselője itt a szám­űzetésben Kelemen atya, aki papi és szerzetesi életének 60 évét Szent Ferenc alázatos fia­ként Isten és a magyarság szol­gálatában töltötte el. Számos otthon megjelent munkája után Rogerius mesterként itt az e­­migrációban irta meg a “mo­dern tatárdulás” Carmen mi­­serabile-jét NlAIRLOiM címmel. 81 éves kora ellenére Kele­men Atya fiatalos lélekkel és tetrekészséggel szolgálja det­roiti magyar egyházközség hí­veit és most készüli megírni a magyar ferences vértanuk ihosz szú sorának a történetét. Rendtársaihoz és híveihez csatlakozva a VIRRASZTÓ munkaközössége is meleg sze­­rettetel köszönti a gyémántmi­­sés Kelemen atyát és szívből kívánja, hogy a jó Isten éltes­se őt erőben, egészségben so­kat szenvedett Hazánk és ma­gyar népünk javára az emberi kor végső határáig. Ad multos An nos! A VIRRASZTÓ hírszolgálata. Érdekes könyv egy kanadai feltalálóról MARCUS VAN STEEN (Canadian Scene) — Igazán ideje volt már annak, hogy olyan könyv jelenjen meg, a­­mely felhívja az átlag kanadai figyelmét egy soha nem tu­dott, vagy régen eifelej tényie, hogy Quebecben született és hosszú ideig ott is élt a rádió­általában az elektro-technika tudományának egyik úttörője. A könyv cime: Radio’s Fir t Voice, írója Ormond Raby. Re­ginaid Aubrey Fessenden-ről szól, a rádió és rádió-telefon atyjáról, arról az emberről, aki nagy 'Szolgálatokat tett még a televízió és sok-sok más elekt­romos feltalálás előmozdítására isi. Életében mindig átnéztek Fessenden feje fölött, szülő­földjén még most is jórészt is­meretlen. Mindenki emlékszik a a nagy Marconi-ra, aki átkiüld­­te az első jelzéseket rádión, aki az első távíró üzenetet is átjut­tatta az óceánon, de hazai gé­niuszunkról úgyszólván nem tud senki1, még legközelebbi szülőföldjén, Quebecben sem. 1906 december 21.-én történt bogy Fessenden bekapcsolta a Massachusetts-i National Elect­ric Signalling Company anten­náját. Eredetileg azt remélte, hogy Kanadából adhatja le az első rádió-programot, de nem tudta tervét végrehajtani, mert lyukas garast sem tudott sze­rezni hozzá. Fessenden nevéhez fűződik az első Atlíanti-áceámi rádió-te­lefon üzenet közvetítése és ő volt az, aki a Niagara vízesés révén először áramot termelt. 1932-ben, 64 éves korában halt meg. A New York Times és a New York Herald Tribune nagy elismeréssel méltatta, a London Observer a rádió atyjának ne­vezte, a kanadai újságok azon ban halálhíréről tudomást sem szereztek. Kereken ötven esz­tendeig tartott, amíg végre va­laki észrevette és helyrehozta a csorbát. Radio’s First Voice by Or­mond Raby a /Macmillan of Ca­nada kiadásában jelent meg. Keménykötésben $5.95, papir­­kötésben $2.95 ára. MAJThÉNYl G-iöRGY ARANYMÁLINKó Alger, 1933. X. 2. Nagyon jó Kende úr, (bocsássa meg, hogy Önt za­varom Szirmai Károlyt elkerül­ve, de higgye el, mennyire fáj nekem, hogy Szirmaitól annak idején Inemcsak pár; sort se kaptam, hogy vegyek részt írá­saimmal az Irodalom-Művészet­ben, de1 innen küldött számtalan írásomat sem' méltatta arra, hogy egyet is megjelentessen közülük. Ezek után, hiszem, hogy önnél megértésre tála­tok, s talán tairt a többi vajda­sági magyar írók között nekem is. egy kis helyet önzetlen meg­ítélésében. iSzinmainál nem ér­tem, mi okból estem ki átérté­kelésének rostáján. 'Hiszen,, ha Szenteleky üresen maradt vár­táján foglalta most el helyét, nem volna szép tőle, hogy már elnémithatatlanokat elnémítani törekedne. Kérem Önt, ha érde­mesnek találja mellékelt íráso­mat, közöltesse, talán a “Csend beszél ...” rovatban, vagy más helyen, mindegy. Nagyon nagy háláira kötelezne, ha azt a szá­mot, melyben Írásom jelenik meg, elküldetné hozzám: Alger (lAfrique) Post. Rest. címre. Szeretettel köszöntőm igaz hive: Bencz Boldizsár. JEGYZETEK 1) Az Irodalom-iMüv.észet a Jugoszláviai Magyar Ujsng irodalmi melléklete volt, a­­melyet Szirmai Károly szer­kesztett. 2) Az itt és a későbbiekben em­lített müveik köziül többet közólt Szirmai Károly a rövid életű Jugoszláviái Magyar Ujságban. Ez e­­gyéibként nem csupán Bencz Boldizsár 1933. XI. hó 16-i, de a költő öccsé­­neik, Bencz Mihálynak aláb­bi, 1933. XII. hó 2.8.-án kelt leveleiből is kiderül: “Ked­ves (Szerkesztő Uram! Bencz Boldizsár testvérem megbízásából írva, kérem Önt, hogy honoráriumát cí­meimre lehetőleg postafor­dultával szíveskedjék ei,kül­detni. Az esetleges kellemet­lenség miatt bocsánatát kérve, maradok igaz szere­tettel mindenkori hive: Ben.cz (Mihály.” 3) Ez a bizonyos levél nem szerepel a Szenteleky Kor­nél irodalmi levelezése (1927-1933) (c. 1943-ban megjelent gyűjteményben. 4) A Jugoszláv Magyar Újságot emlegeti a levéli, ó követke­zetesen Magyar Újságként. (Folytatás a 8. oldalon) hold Éva, Dudás Bertalan, ,• Lu­kács Zoltán é& Üveges József. * * * ; Általános vancouveri } ese­ménynek ígérkezik a Széche­nyi Társaság gálabálja. Tiszte­letbeli elnökök W. C. ű)wen leutenant governor és fel/ :sége. Védnökök: Babimszki Imr :, Fű­rész Gyula, Vájná János, ; loitay Endre, továbbá a Magyai ■ Tár­saskör és Magyar Ém ;kkar. Rendező-bizottsági elnök Pál Nemzetiségek fiai új életei vittek a vancouveri Hudson Manor-ba ALYN EDWARD ŐTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. IIT1 Tkfi Forduljon bizalommal irodánkhoz. UIAÍLpwb Utazások a világ minden részébe. I» I» » Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat K | A 1 Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ****** * alapból levonható. TII7EY­­Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. I ULLAi Főképviselet. j"^|i küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magy ror­­szági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ügyeit! SZIRMAI ENDRE: , » Újabb adatéNOK a Kalangya-korszak történetéhez (Folytatás) • I) KEíiiR FERERCNcK akarjuk, hanem azt a másikat, amely után valami mély és is­meretlen' erő hajt ... Felgyújtották a lámpákat. Alagúfcon ment át a vonat. A vad dübörgés izgalommal, futott az idegeibe. Mosolyognia kel­lett, maga se tudta, hogy min. Talán a maga erejét érezte gyűlni, a csattogó aoéltömeg beléje sugárzott valamit a maga erejéből? A gőz sisteregni kezdett s már kint is voltak újra a .szabadban, mély völgy fölött, szédítő magasban. Nem bírta tovább az egyjheiylbenülést, fölállott s az ablak elé állt, hogy, a búcsúzó nap sugarait még magán érezhesse. Aztán állomás következett, új utasok, jövés-menés. A pá lyatesten egy nagybundás kalauz járkált. Valami ismerősét lá­tott benne. — Kihez is ihasonlit? -—1 És amikor feléje fordult arcjoal, szinte várta, hogy azt mondja: Második emelet öt .. . Külömszoba. Az étkezőkocsi pincére végigjárta a fülkéket. Felszaba­dultan fordult feléje. — Nagyszerű! — gondolta. — Ezt is meg kell néznii. Egy pillantást vetett a poggyászjhálóba: küs csomagocska volt ott, játék a gyerekek számára, aztán a kabátjába nyúlt ' a pénztárcájáért s ujjal valami puhaságba ütődtek. Az ibolyák voltak. — Hát ezek itt maradtak? — elővette, megszagolta, .kiegyengette őket. Egy kicsit elmélázott. Annyi minden tör­tént mostanában vele. Ma is. Hát a zsebében felejtette. Pedig milyen jó szagluk van. Kicsit hervadtak ugyan ... Mégegys'zer megszagolta, úgy, hogy a szájához értek, aztán föltette a csomagocska tetejére őket és kiment. A folyosón haladva, belesett a fülkékbe. A jómód kénye­lem és biztonsága látszott meg minden utason. Parfőmillatok sodródtak feléje, utánuk szizmatolt. Az elsőosztályú fülkében fehér csipke diszitiette az ülések támláit. Ez meglepte, és jól­esett a szelmének. Az. étkezőkocsi zsúfolva volt. Várnia kellett. De mások is vártak a huzatos átjáróban. Kémlelte az arcokat, kihallgatta a beszélgetéseket, és azon tűnődött: milyenek itt a szeká-:ok, az árak? Csokoládét iigyék-e uzsannára, vagy kávét? Amikor hely ürült, bement. Vele szembe egy másik úr került. Az nyersen szólt oda a pincérnek:-— Adjon egy teát! — (Nekem is.- 164 -Állt, és nézte. Sokáig'. A ketrec eltűnt a szeme elől s a baranói. erdő fái hajladoztak a lombok közt az aranymálin­­kók ... A szivében fájó édesség gyűlt össze, szorongva emel­kedett föl a mellében,, kimosta a fullánkot és följebb szállt, a torkára, és még följebb, aztán kibuggyant a szeméből. * iMiegröstelte magát. Kifújta az orrát, és lopva letörölte könnyeit. , A sarokról visszafordult. Nem látta már a kirakatot. De az a madár a kalitkában, még egyre előtte volt. Dúsné szavára kellett emlékeznie, ihogy vannak érzések, amelyek c|sak úgy élnek a szívben, mint a madár a kalitkában. — Hátiba ő ezt már előre tudta és azért mondta is„ — gondolta. — Talán, a ,Málin'kó betegségéről is hallott, és tudja hogy hozzá jöttem? ... Mindent tud, mindent! A főposta előtt meginé’zte az órát. Éppen dél volt. Tüstént az cikkázott át az, agyán, hogy két óra húszkor indul a gyors, ahhoz, csatlakozása van a vicinálisnak, és féltizikor Baranón le­het. — Ha sürgönyöznék? S már be is szaladt és irta a blankettát. A gyorssal ér­kezem, baranói állomásra kérek kocsit. Oltó. XXVHI. A gyors hatalmas iramban futott a -hótfödte tájak kö­zött. A kisebb állomások, amelyek mellett az éjszakai személy­­vonat nagy előzékenységgel vesztegelt és pihent meg ziháló tüdővel, úgy tűntek el, hogy még csak nem is lassított a kö­zelükben. A bársonypárnák ütemesen ringatták Oltót s az új­ság annyira táncolt a szeme előtt, hogy abbahagyta az olva sását. i Ahogy körülnézett, a jólét érzése fogta el. Meist utazott először gyorsvonaton. lÁz volt az érzése, hogy egy új, előkelőibb életnek indul neki. Utitársai: jól öltözött utak, s egy diszting­­vált, korosabb hölgy, akaratlanul és felelevenítették benne ko­rábbi utazásai emlékét a harmadik osztály fapadjain, a bugy­rokkal, zsákokkal, kosarakkal lökdölőző kofákat, a hangos szó­val politizáló iparosokat, akik frissítésül egyre nyalkaltak a magukkal hozott borból, a parasztokat, akikből nehéz szag áradt, és a pipák, a krajcáros szivarok rettentő füstjét, ame­lyektől akárhányszor menekült ki a folyosóra. És ezek az em­— 161 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents