Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-13 / 7. szám

Winnipeg, Man. 1976. febr. 13. ORVOSI TANÁCSADÓ Az anya és gyermekének szoros kapcsolata természetes 'Miár az állatviiiágfban is lát­hatjuk, hogy a fiókák, újszü­löttek szorosak kötődnek any­jukhoz úgy testileg, mint éirzel­­mileg. Ebben a szoros, kapcso­latban találják meg az újszülöt­tek a legtermészetesebb bizton­ságot még akkor is, iha az új­szülött borjú, kicsibe, az ikrá­ból kikelt halacska mindjárt mozgásképes. Ennél sokkal fontosabb az a kapcsolat, a­­mely a igyermeik és az anya között jön létre, hiszen tudjiuk, hogy az, emberpalánta töibfo hó­napig nem tudta létezni önál­lóan, íbiszen sem járni, sem ül­ni nem tud, nem is beszélve ar­ról, hogy egy jó néhány évig: képtelen a kicsi saját maga be­szerezni élelmét, védekezni a hideg és a meleg elen. Hosz­­szú folyamat az az embernél, amely megtanítja ezekre és ar­ra, hogyan kell védekezni a külvilág ártalmai, veszélyei el­len. A gyermek lelki, de test fejlő­dését is nagymértékben megha­tározza, az, hogy kis; gyermek­korában hogyan alakult kap­csolata az édesanyjával. Sze­rencsére az esetek többségében ez a kapcsolat a szülői szeretet jegyéiben álakul ki, de bizonyos esetekben kialakulhatnak e fi­ziológiás, természetes kapcso­lat zavarai. Szerencsére elég ritkán, de azért előfordul az az eset, amikor az anya nyíltan elutasítja gyermekét. Ez a je­lenség főképpen a multiban volt megfigyelhető a leányanyáknál, akik nagy szociális nehézségek között hozták világra gyerme­küket. Tudjuk, hogy egy né­hány évtizeddel ezelőtt mife­lénk is nagy lenézésnek, megr vetésnek voltak a leányanyák kitéve és* gyermekük felnevelé­sével nem törődött sem a ludas apa, sem pedig a társadalom. Ezért érthető volt, hogy az ilyen nők, anyák a gyereküket telje­sen nyiltan és néha a legbrutá­­lisabb módon elvetették, kapu­aljakban, kanálisokban, parki lócákon hagyták el étlen-sizom­­jan, rábízva őket a véletlenül arra járó jó lelkekre. Manapság ( e motívuma az anyai gyermek­­gyűlöletnek igen ritka, mivel a modern társadalom nem veti ki a maga köréből a leány­anyákat éis; minden esetben le­hetővé teszi az ilyen “zabi” gyerekek felnevelését is. Sokkal nagyobb azoknak az anyáknak a száma, akik gyer­mekükkel szemben elutasító magatartásukat csak rejtetten, sokszor önmaguk előtt sem tu­datos módon fejezik ki. Ez álta­lában az anya szerepére még éretlen, fiatal, vagy személyi­ségfejlődésben megakadt nők­ben alakul ki, akik lelkileg nem készültek fel megfelelően az új­szülött fogadására. Gyermeké­ben az ilyen anya csak nyűgöt, terhet, kölöncöt lát és ezért az ilyen anyának hiába van bőven teje, mégsem szoptatja a kicsit, mivel a szoptatást egyszerűen ifárásztónak véli, amely esetleg árt szépségének, mivel meg­nyúlnak mellei! Az ilyen anya rezzenéstelen arccal látja el és foáival. A szülés után szomorúan tapasztalja, Ihogy újszülöttje nem az a tündén édesség, a­­melyre oly sóvárgón várt és ha­mar rájön, hogy a kis jövevény sok munkát, gondot is hoz ma­gával. Meg kell szoptatnia, pe­­lenkáznia kell őt, azután fü­­röszteni, kocsikáztatni, mindig az időjárásnak megfelelően öl­töztetni. A kicsi nemcsak ne­vetgél, mosolyog, mint mosoly­gó hajatíbabái valamikor, nem is oly régen, hanem bizony e­­lég gyakran sir, ordít, különö­sen, ha fáj a hasa, éhes, beteg, vagy más problémája van. A gyermekével szemben ellensé­ges indulatai miatt az anya bűntudatot érez, s ez ölt testet oktalan féltéseiben: “Cak le ne ejtsem egyszer!” “'jaj, ha fejre e,sik!”, stb. örökös agigodalom bújik meg az ilyen anya maga­tartásában. Ez a magatartás a gyermek testi zavarait is; okoz­hatják. A gyermekorvosi tapasz tálát azt mondja, hogy azok a szinte tárgyként kezeli csecse­mőjét. Mozdulataiból hiányzik a gyengeség és szemeiből az öröm aranysugara. Az anya fe­szült és izgatott és kapkodó mozdulatai a csecsemőben is nyugtalanságot ébresztenek. A kicsi ezáltál nyügiösség, siróssá válik, ami viszont elvarázsolt körként izgatóan hat az anyára és ez még idegessehb lesz a gyermekével szemben. Az ilyen­csecsemő nemcsak szellemi té­ren szenved, hanem testileg is leromlik és fogékonyabbá válik különféle fertőzőbetegségekkel szemben. Manapság sokkal gyakoribb zavarát képezi az anya és gyer­meke közötti kapcsolatnak a túlzott aggodalmaskodás, ami kjülöniösen az elsőszülöttefe e­­setében jelenik meg. Az anyai feladatok először jóformán min den kismamában -bizonyos szo­rongásokat idéznek ellő, leg­alábbis átmeneti időszakra. A túlzottam aggodalmaskodó anya azonban: később is szorongást érez, s gyermekének egész nö­­veked'ését végigkíséri ez a ma­gatartása. A gyermeklélekjbúvá­­rok szerint e túlzott anyai ag­godalmaskodás hátterében sok­szor a gyermekkel szembeni ellenséges indulatok húzód nak meg. Az első kisbabára vá­ró nő sokszor arról álmodozik, hogy kicsinye egy cukorbaba lesz, amellyel cjsák úgy kellett játszania, .mint nemrégen a hajasbabáival, vagy az alvó ba­csecsemők, amelyek rendszere­sen, naponta több órán át lát­szólag oktalanul simák, gyak­ran kapnak hasgörcsöt (kóli­­kát) rendes székletük ellenére s csaknem mindig hasfájósak. A szorongásos anya épp e szorongása miatt képtelen fel­ismerni, hogy gyermekének mi­kor és mire van éppen a legna­gyobb szüksége. Akkor ad enni, vagy inni a gyereknek, amikor nem kellene. A túlterhelt emész tőrendszer azután hasgörcsöt, esetleg hányást idéz elő. Sze­rencsére az ilyen hasfájósság a harmadik-negyedik hónapban magától elmúlik. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a csecsemő ebben a .korban már mozgéko­nyabb és ezzel könnyebben le­vezeti emésztőrendszerének gör őseit. Igaz, hogy az anya ma­gatartását helyes irányiba tere­lik a gyermekgondozás alatt szerzett tapasztalatai is és ez­zel magyarázhatjuk, Ihogy a második, vagy a további gyer­mekek nem oly sirósak, mint az első volt. Ennek magyarázata, ■hogy a további gyerekeket az anya reálisabban felkészülve fogadja, nem oly kóros óvatos­sággal. aggodalommal, mint az elsőt és így az újszülött és az anya között nem lépnek fel a fenn emlitett zavarok. A túlzott anyai aggodalom feszültséget sugároz a kicsire. Ezen átsu­gárzott feszültég az újszülött­nél, osecseinőnél ekcémás bőr­­reakciót okozhat, amely több 1 mác testi zavarral párosulhat (szelesség, székrekedés, has­menés, stb.) Az anya és gyermeke kapcso­latát nagyon súlyosan és gyak ran zavarja meg a hangulatos nevelés, amely néha ahhoz ve­zet, hogy. hangulatunk szerint durván, érzéstelenül, vagy túlo­zott szeretettel bánunk a kicsi­nyekkel. Ez a gyerekben szo­rongást, féletomérzetet, rette­gést vált ki. Végeredményben gyerekünket elidegenitjük ma­gunktól és félénkké tesszük minden külső behatással szem­ben. Az ilyen légköriben élő gyermek nem mer bízni édes­anyja segítségében, mivel e se­gítség; csupán feltételes és; nem biztos! E gyermek nem éli át az anyai szeretet biztonságot adó élményét és nem tud érzelmi­leg, lelkileg senkihez sem kö­tődni. Magányossá, individua­listává nevelődik, ami a család e|s a társadalom kárára van. Az ilyen gyermekben kialakul az ! a téves képzelet, hogy minden érzelem múlandó, törékeny, la­bilis;. Nem segít az sem, ha a szeretetliiáuyban szenvedő a­­nya e szeretet pótlására a gye­reket a legcsodálatosabb játé­kokkal édeségekkel és; másfajta ajándékokkal igyekszik elhal­mozni. A szeretet megnyilvánu­lásai, a mosoly, szép szó, állan­dó és türelmes gondoskodás semmivel sem pótolható! Az ilyen körülmények között fel­növő gyermekekre jellemző, Ihogy társaik iránt közönnyel vegyes elutasításra hajlamosak és; nem tudnak igazán és ön­zetlenül barátkozni. Később vi­szont a társaságban inkább nagyhangúak, nagyszájúnk, mindig vezető szerepet alkarnak játszani, ők akarnak minden­nek a középpontijában lenni és ás ezért nehezen találják meg helyüket a világban, amelynek megvan a maga megszabott hierarchiája. A gyermekeknél a legsúlyo­sabb ártalmakat az anya hiá­nya okozza, akár akkor, ha a gyerek különféle okoknál fogva gyermekotthonba kerül, vagy huzamosabb ideig kórházban, vagy szanatóriumban kell len­nie. Természetesen a legsúlyo­sabb zavarok akkor szoktak be­következni, ha a gyermeknek meghal, az anyja és nem kap azonnal megfelelő szeretetet nyújtó nevelőt, vagy ápolót, e­­setleg a legjobb esetben mosta­­hát, nagymamát, stib. Az anya hiányában kialakul­hat a depresszió-búskomoiság és a hospitalizmus, ami lénye­gében kórházi ártalomra utal, mivel előszűr azokon a gyerme­keken figyelték meg, akik hosz­­szaibib ideig kórházban tartóz­kodtak, Ezek érdeklődési köre beszűkül. Tipikus az ilyen ho­­spitalizmusois gyerekekre, ihogy órák hosszat inognak jobbról­­balra, vagy elölről hátra, útjai­kat szopják; nem örülnek a jk téknak, amely miattuk örökké pihenhet mellettük. A depresz­­sziós és Ihospitalizmusos tüne­teket eléggé gyakran figyelhet­jük meg a gyermekotthonok­ban is, ahol egy-egy nővérre, dajkára nyo!c-tiz, vagy ennél is több gyerek jut. Ezek az anyai szeretetet akkor sem tudnák pótolni, ha valóban telve van­nak szeretettel, mivel ennyi gyereknek szivüket, szeretetü­­ket kiönteni képtelenek! Sok­kal rosszabb a helyzet, ha e személyzet szeretethiány.ban szenved, ami bizony sajnos elég gé gyakori jelenség manapság! Nem csoda tehát, ha az a­­nyaihiányt szenvedő gyerekek nagyrésze alaposan elmarad testi és szellemi fejlődésében. Az ilyen gyerek nem tud ülni fél éves korában, állani egy éves korában és járni is alig ta­nul meg két éves kortól hama­rább. Beszélni sokszor csak egy éves korban kezdenek, vagy né­ha csak kiélt éves korukban mondják ki az első szavakat. Testsúlyuk és magasságuk is nagyon lemarad az átlagostól és mivel általánosan le vannak gyengülve, természetesen sok­kal hajlamosabbak a különíféle betegségekkel szemben. Lelki labilitásuk kiindulópontja lehet a súlyos gyermekkori Megzava­ró knak és elmebajoknak is! Mindez annak a bizonyítéka, hogy az érzelmi igényt az a­­nya ébreszti bennünk. Az édes­anya szeretetévei tanít meg, ben nüket is szeretni! Azok a csecsemők, akiknek élétük első hónapjában sem anyjuk sem “pótanyjpk” nem volt nagyon súlyos károsodáso­kat szenvedtek, amelyek később sem voltak helyreihozhatóak. E gyermekek halálozási arány­száma az egyébbként megfelelő higiéniai viszonyok ellenére is nagyon magas volt, mivel az amlitett okok miatt jobban ki voltak téve a súlyos lefolyású fertőzőbetegségeknek. Az anya­hiánynak torzító hatásai van­nak a későbben fellépő felnőtt­­' kori elmebajok létrejötténél. Az élet ellen elkövetett bűncselek­mények, asszociális és különfé­le bűnöző cselekmények hát­terében gyakran felfedezhetjük a korai gyermekkor szeretet­­nélkülisélgét. Ezért kell újra leszögezni, hogy az anyai szeretet, vagy az ezzel egyenértékű “pótanyasze retet” nélkülözhetetlen előfelté­tele a harmonik® gyermekkor- ; nak, amely megteremti az alap- 1 ját egy egészséges felnőttkor­nak. Csak szeretet szül szere­tetet éfs csakis az ilyen szere­tettel telített környezet termel a társadalom számára boldog, elégedett és értékes utánpótlást életünk minden területére. Dr. Juhász István, Tiszacsernő. Irta: Székely Aranyesőiben járok. Gyönyö­rű ez a virágos, illatos, indián­­nyár. Sétáivá körözök a kör­nyék ismerős utain, ahol min­den házat, gyereket, kutsát, mókust ismerek. Még a mada­rak sem rebbenek el előlem, be­várnak lépésnyi közelben, tud­ják, hogy a zsebemben mindig akad morzsa részükre. Elbűvöl ennek a késői nyárnak a szép­sége, meleg áldást-osztó csönd­je-békéje, mikor az apró fuval­­mak hordják, viszik a messzi tájak, szelíd üzenetet. Ilyenkor, mintha a fák is értenék ezeket a titkos morse-jeleket, perge­tik, hullatják lombjuk megsár­gult arany pénzeit. A fák most róják le adójukat a földnek. Ez a szépség aranyeső beteríti a házakat, teli lesznek az udva­rok velük és rám is hullatják mesepénzülket. Hát csoda, ha ilyenkor megszólal bennem a muzsika lelke és a szép nóták zsongásával egyszerre megtelik a szivem. Ebben a zsongitó gyönyörben feltámad a múlt zenéje, látom Fráter Lorándot, Seress Re­zsőt. László Imrét, .Solti Károlyt és a magyar nóták koronázat­lan királyát Kalmár Tibort. Soltéin kívül már mind elköl­töztek a halhatatlanok birodal­mába, az égi zenekarokat diri­gálják, s az új dalok szárnyán vándorolnak csillagról-csillag­­ra. Földi életük egy-egy kis szi­­várványos darabjával játszado­zom, zümmögöm a nótáikat, egyikről-másikról .még azt is tudom, milyen hangulatban születtek meg. A költőknél a muzsikusoknál a szerelmi csalódások, bánatok örömök oldódnak fel versben. Az egyforma keserűségek miatt válnak aztán mindenki nótájává. Mi kell hozzá, egy kancsó bor, és a cigány száraz fája; rikat és feledtet ez a má­moros .hangulat. Törvénye ez az életnek. A nótás kapitány Fráter Ló­ránt daliás alakja lépeget fe­lém. Jól ismertem. El, el járo­­gatok hozzánk Váradszőllősre nótázni nagyokat erani-inni. Szerette az édesanyám kony­háját. Sokszor el mondogatta: “Ilúska lelkem, aranyba kéne foglalni a kezét” ... Történt pedig, hogy a daliás nótás kapitány Fráter Lórántot büntetésből a losonci huszárok­tól áthelyezték Szamosujvárra, ahol az ezrednek egy zászlóalja állomásozott . . . A laktanyáiból akácfasor ve­zetett a központi vendéglőibe, ahova vacsorázni eljárt Fráter Lóránt. lAz eg-ytál ételt mindig egy csinos, Juliska nevezetű sízékely-magyar kislány szolgál­ta fel, akibe tudat alatt bele­szeretett. Egy szép napon hiá-Molnár Imre. ba ment el a vendéglőbe, Julis­kát nem találta. Egy picér hoz­ta a vacsoráját. Intett a ven­déglősnek s megkérdezte, hova tűnt el Juliska? — Azt a kapitány urnák job­ban kellene tudni — mondta hamiskás mosollyal a tulajdo­nos, — mert maga adott sza­badságot Szabó Pista köahu­­szárnak, aki a vőlegénye volt és ma tartották a lakodalmat. Fráter Lóránd akkor este mélyebben, nézett a pohár fene­kére, majd záróra után elindult bandukolva vissza, a laktanyá­ba. A holdfényíben harmatosán csillogtak az aikácvirágok. Illat­felhőjük selymesen szólt a le­vegőbe. A nótás kapitány elbó­dult ebben az állom birodalom­ban; megszállta az ihlet vará­zsa, és bent a laktanyában ezt a csodálatosan szép nótát irta. “Tele van a város Akácfa virággal Akácfavirágnak Édes illatával Bolyongok alattuk Ébren álmodozva, Mintha minden Egy akácfa, Nékem virágozna” Kalmár Tiborhoz zarándoko­lok most el egy kis lelki tisz­tálkodásra. IMintha a Vigadóiban ülnék, vagy nyáron kint Zugló­ban a Rózsakertben. Ki ne hal­lotta és ki ne emlékezne rá? Még most is mindig könnyes a szemem, ha elhúzza a cigány “(Azt mondják a menyorszá.­­ban”, "Ha egy őszi estén újra felkeresnél minden máskép lenne”. Amit most leirok nótát azt egy kórháziban irta. A fe­lesége gyermeket várt és mi­kor elérkezett a szülés ideje Kalmár Tibor fel, s alá sétált a folyosón. Végre kinyílt a szü­lőszoba ajtaja s kilép rajta az ápolónő, odamegy hozizá: — Gratulálok — szólott — ragyogó kisfiú született. Erre Kalmár Tibor, mint egy meg­szállott, benyúlt a zsebébe, ki­vette a jegyzetfüzetét, ráíek­­tette a folyosó falára és meg­született ez a halhatatlan dal: “Kicsi napsugaram, A Te életedre Ne (boruljon soha Bánatszőtte árnyék. Kicsi napsugaram A Te könnyedre, Mint az igazgyöngyre Mindig úgy vigyáznék. A Te kacajodért Töviskoszorut is Mosolyogva hordok, Az esti imám is (Folytatás a 8 cldalcn) MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMALINKó ARANYESŐ KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések .................... $ 2.00 Ágoston Ede: Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ............................ $ 3.50 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés .................. $ 8.20 Gundel Károly: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) ....................$ 3 70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) .............. $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ........................ $ 2.00 ” ” Hol van a nyár? ........................ $ 3.00 ” ” Szeretlek Hazám (versek) . . . $ 3.00 Medical, nuclear and Literary index ..................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6.00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból $ 3.00 ” ” Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: Öt könnycsepp (versek, elbeszélések) . . $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) .......................................... $ 3.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady.................. $10.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) . . . . $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok .... ........ $ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár . . $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) .. $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 " ” A nő a pokolban is ur ” $ 5.50 « " ö ” $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs) .......... ........$ 1-50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás és csomago­lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent “bank exchange’’-t kell számítani. K. M. II. KERESKEDELMI OSZTATVA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. daui volt nehéz. És Málinkó betegágya ott volt messze, Pesten, arra majd csak akkor ikerül megint a sor, ha ott lesz, most itt van ez. a feléje melegitő élet, ezt kell nézni magiálba szívni. Az arca kipirult, a szőve iiuegdoibogott. Elnémulta«, nézte az asz­­szonyt, szó nem jött nyelvére, és minden idege felajzódott. Dúsaié is- megérezte ezt a változást, rajta is végigfutott valami, mint az elektromosság, amely egy áramkörbe foglalta őket. A hajába túrt, engedetlenkedő fürtjeit igazgatta, és ekkor a karkötője kinyiit valahogy, és az asztalra hullott. — .Mutassa, kérem, — szólt Oltó és utánakapott. Nézegetni kezdte az apróságokat. Szív, kereszt,, szeren­csécsillag, kis kés;, mates, lóhere, medallion valami vésettel s effélék csüngtek egymás, mellett. — Hol szedte össze ezt a sok encseni-bencsemet? Az asszony mondani kezdte, hogy egyiket ettől, a mási­kat attól kapta, régi holmik ezek, nagyobb! észük még iskolás­korából való; csak megszokásból viseli őket, szereti a zöngésü­ket hallani. Ugy-e gyerekes dolog, de nem telhet róla, ő azt hiszi, hogy az ember addig boldog, amiig a gyereket el nem temeti magáiban. Oltó visszanyu,jtotta a karkptőt. — Szabad? IM'ajd föl-csatolnom, — mondta. — Nem ... Köszönöm. Nem ért maiga ebihez, — mosoly­ig ott az asszony, és egyetlen mozdulattal bepattantotta a zárat. — Ügy kell neked! — gondolta (Oltó elszontyolodottan. Nem (tűzik benned, és igaza van. Hitvány firma vagy. Ha­/.udozoi neki, nevetsz, és holnap Málinkóhoz utazol. Dú.-né. megmozdította a két karját, valamit szabaddá akart tenni a niiháiján s Oltó annak vette; hogy indulod akart. Fölkelt és lassan, szertartásosan megcsókolta a kezét. Az asz­­szony ránézett & a tekintetében kérdés, szemrehányás és eltit­­koMiatatlan szerelem volt. Oltó megértette, de a teste már moz­gásban volt, a lábai kifelé vitték. Eszébe jutott, hogy ugyanúgy ment el egyszer Málinkó ágyátóll Baranón. Akkor volt ez, amikor Dúsáé jött oda. És mélységes elcgeuetlinség fogta el.- 155 — lanul elnevette magát azon, hogyan: disszertál itt, mint valami, tanár. Oltó meg figyelő arcot miméit, mintlha az asszony szavait lesné, gyúfaszálakat tördelt, és maga is mosolyogniválónak ta­lálta, ihogy effélékről böicseilkednek, és ő köztoe-közöe hümonög, akár valami öreg bácsi. Aztán csakugyan csönd lett, az asszony elhallgatott, Oltó nem tudta, hogy miről kezdjen (beszélni és hirtelen, valami belső (Ösztönzésiből, azt mondta: — .Holnap Pestre szeretnék utazni, nagyságos asszony1. (Magának is annyira váratlanul szaladt ki a száján Pest, hogy szinte megdüabent. (Hiszen csak Guszti ibácsival akart volna beszélni, honnan vette magát benne ez a pesti út? Dúsné is meghökkent. — Pestre? — és köhentett. — Ali dolga van Pesten? Persze, Logy mi dolga van? De ez csak egy ezredrész­másodpercig Okozott neki bizonytalanságot, azután már hatá­rozottan mondta: —- Hát ha folytatni akarom a tanulmányaimat ... Teg­nap éppen a nagyságos asszony biztatott . . . Én bizony úgy jöttem el a bukás után, hogy most azt se tudom, hol az indexem. Nem törődtem akkor semmivel. Dúsné lehajtotta a fejét. Nem felelt. — Kérem, csak egy napról; van szó. Legfeljebb kettőről. A gyerekek nean íegnatk mulasztani. Behozom én azt . .. Úgy gondolom, hogy az esti személlyel lemegyek és egy nap alatt elintézem a dolgokat . .. Ugyan sok futkosássai jár, hanem talán majd Rauf Pista is segít. Csinált lelkességgel magyarázta a dolgait, és amilyen szűkszavú a vacsora alatt volt, olyan bőbeszédű lett most. Az asszony végül is elmosolyodott. — Hát ez motoszkált imaigában egész nap? Megkönnyet|bülés ömlött el rajta, kifeszitette a derekát és nagyot lélegzett. Sóhajnak is beillett volna. De a szive már egészségesen, vert, és szeme örömmel találta meg Oltó arcá­ban a tegnap óta elmosott vonásokat. — Jó, jó, hát. csak menjen, — mondta aztán. — Minket megtalál itt, lia visszajön- . .. Oltó erőltette!! nevetett. Mintha csakugyan az egyetemi ügyei miatt kellene elutazni, csekélység az egész, csak kimon­— 151 -

Next

/
Thumbnails
Contents