Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-13 / 7. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nemlesz az istennek soha több magyarja A legrégibb he­tenként megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. "KANADAI MAGYAR ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre: $12.00. fél évre $6.50. Kanadán k i v üI egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St, Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR drumheller ESTERHÁZI .FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PE ^TIPTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor | Coast to Coast BRANTFORD B? RGPRSVILLE N WW TE F -Ril CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE HALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORVR PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA 3IMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR Vol. LII. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Február 13 péntek No. 7. szám KATASZTROFÁLIS FÖLDRENGÉS PUSZTÍTOTT GUATEMALÁBAN Halálbüntetés elleni törvényt tárgyal az ottawai parlament OTTAWA, Ont. — Warren Allmand Solicitor-General, aki következetesen elle nzi a halá l - büntetés eltörlését, az elmúlt ■csütörtökön kijelentette, (hogy a liberális párt 140 képviselője közül eddig 40 nem nyilatko­zott aziránt, hogy támogatja-3 a halálbüntetési törvény továb­bi megtartását, vagy bizonyos módosításokat támogatnak az ellenzéki képviselőkkel együtt. Mr. Allmand szerint, ameny­­nylben a javaslat ellen adják le szavazatukat, úgy a kormány által benyújtott módosítás meg­bukik. Ugyanis a Ház szabályai szerint minden képviselő saját maga és nem bizonyosan párt­ja álláspontját fogja a szava­záskor érvényesíteni. Becslések szerint a New De­­imocrata Párt 16 képviselő a ha­lálbüntetés eltörlése mellett fog Iáit állást, ínig a 11 Social Cre­dit párt honatya általában-a ha lálbüntetés fenntartását kíván­ja. A konzervatív pártiak véle­ménye nem ismeretes. A szavazásra valószínűleg a következő hetekben kerül sor. Apa és 7 gyermeke tűzhalála Ont.-ban ÍJURWETT Ont. — Az elmúlt pénteken végzetes tűz pusztí­tott ebben a Thunder Baytől 50 ménfőidre északkeletre fekvő városiban, almikor egy emeletes ía ‘lakóháziban tűz ütött ki a­­nvelylben a család nyolc tagja lel te halálát. A kis községiben nincs tűzöl-Több mint 17,600 ember halt meg Folytatódnak a végzetes ufó-rengések - Egyes jelentések szerint 40,000 ember sebesült és több mini 200,000 ember otthon nélkül - A lakosság nem a haláltól, de az éleiben maradásiéi retteg — GUATEL.VMA CITY. — Az elmúlt hét szerdáján történt el­ső földrengés után tölbib utó­rengés borzalmas károkat oko­zott emberéletben és anyagiak­ban ebben a középamerikai köz. társaságban. Lapzártáig érkezett hírek kö­zölték, hogy becslések szerint legalább 17,000 ember halt meg míg többaninit 40,000 sebesült ínéig, köztük többezeír válságos állapotban fekszik a helyszínen vagy a szerencsésebbek ideig­lenes kórházakban. Az anyagi kár egyelőre fel­­bécsülhetetljen, de annyit közöl­tek, egélsz községeket és falva­kat semmisített meg a földren­­g,és-soro»zat. A nemzetközi vörös kereszt egyesület úgy az amerikai kon­tinens, mint a világ összes or­szágainak kormányait felszólli­­totta sürgős segítség, orvosi műszerek, gyógyszerek, élelmi­szerek és pénzbeli segély küldé­sére. Gépezeteket a romok elta­karítására. A lakosság nem annyira a ha­láltól, mint az életben maradás­tól retteg. OTTAWA, Ont. — Március 1-től kezdve 10 centre emelték a U1S-:be irányított elsőoszályu lévelek .viteldiját, mint azt Bry­ce Mackasey postaügyi minisz­ter az elmúlt szerdán hejelen­tette. Az eddigi 8 cent helyett a szárazföldön (surface) és a lé­­giuti 10 centes viteMij egyfor­mán 10 cent lesz. A felemelt vi­­teldij az első osztályú levelek­nél kiegyenlítődik a 10 centes urj árszabással. A 12 fontnál súlyosabb külde mények viteldija alacsonyabb lesz. Azonban az ujj díjszabás egyelőre nem érinti a. postai csomagokat és a felszínen irá­nyított nyomtatványokat. Mr. Maökasaey reméli, bogy hamarosan a parlament elé ter­jeszti a kanadai első osztályú viteldij változást, ami: a mostani 8 cent helyet valószínűleg 10- ! avagy 11 cent lesz. tóiság és a segélyhívásra a kö­zeli Dorm község önkéntes tűz­oltósága nem nyújtott segítsé­get. így Henry Rousseau 41 é-» éves apa és 7 gyermeke mem tu­dott ki' menekülni az égő pokol­ból és, halálukat lelték. Az anya és két gyermekének sikerült ki­(TRIBUNE DE GENEVE — 1976. január 19.) — Vladimír Bukovzki, 12 évi táborfogságra ítélt író nyílt levelet intézett Alékszej Koszingán szovjet rni­­nisizteretoökhöz, melyben kije­lenti, hogy a szovjet büntetőtá­­borbkJban a táborvezetőség erő­szakos eloroszositá t gyakorol. “Mindennapos zaklatásokká nevelik át a nemzeti kisebbsé­geikhez tartozó rabokat, meg­látják, hogy anyanyelvükön le­velezzenek kényszerítik őke t, bogy a látogatások alkalmával oroszul beszélgessenek látoga­tóikkal.” Az ukrán, örmény, litván, &t!b., elítélteket orosz - országi táborokba szállítják. “Nagyon fáj nekem, hogy Oroszországot a népek börtö­nének tekinti megjnt a világ, még nagyobb mértékben, mine 60 évvel ezelőtt” — írja Bu­­kovsziki. “A börtönölkiben nin­csen efc önkéntes, lakók ...” ú' h (LE MONDE — 1976. január 24.) — “Amnesty Internatio­nal” jelenti, lrogy életveszély­ben van iMIusztáfa Dzsemilev, a Krimi Tt a tárok Nemzeti Moz­galmának vezére, ki 1974 óta az omszki fogolytáborban fidny­­lődilk, s 1975-ben telt volna le büntetése. A táborvézetőség a­­zonban új vádat emelt ellene “a táboron belüli szovjetéi lenes agitáció” elmén. iM asztala Dzsemilev hét hónapja folytat I éhségsztrájkot s állapota vál- j ságos. ÁRGUS — Párizs. Megdrágult a szovjet pelroieum a keleti tömbön belül. Kevesebb olaj - több valutáért (Frankfurter Allgemeine — 1976 jam 19.) — Ez év január elseje óta a szovjet kőolaj árát 8%-kai felemelték a KGST or­szágokon belül. Az uj árat az érvényben lévő megállapodás szerint az elmúlt 3 év átlagos világpiaci árai alapján számí­tották ki s igy most egy tonna olaj ára kereken 52 dollár. A keleteurópai országok kö­zött nemrég lefolyt tárgyalások legfőbb tárgya a petroleumüllá­­tás kérdése volt, kiváltképpen az olajszállítmányok mennyisé­ge, s a vita során éles nezet­­elltérések támadtak a Szovjet unió ugyanis megtagadta, hogy egyre több olajat adjon el “ba­rátainak” azok szükségletének emelkedése arányában. Gya­korlatban az oroszok olajßzal­­itá alkat zárolták, illetve szi­gorúan “adagolták”. Egy len­gyel lap megírta, hogy a Szov­jet egyes országok számára a imát évi mennyiségnél egyálta­lán nem hajlandó többet Qzálli-I tani,' s az orosz megbízottak nyíltan kijelentették, hogy ha egyes államok a kijelölt kon­tingensen felül is* akarnak pet­róleumot kapni, akkor e “kü­­lönadagokat” kemény nyugati vamtávaii keli megfizetnek. (A magyar miniszterelnök múlt év őszén tett moszkvai Iá togatása során csereüzletet ki­­miit a szovjetnek: olajat ké-t magyar marhahús ellenébe, mely cikk szintén “kemény’ valutáért vásárolható c, up an Az oroszok azonban ezt a ja vas'latot is elutasították, mivel egy ilyen üzlet precedenst ké­pezhetett volna más téren i . i A szovjet már tavaly is csak ( igen ki mennyiségű olajat a- j dott el szövetségeseinek a ki-; kötött kontingesen felül, , azt! is úgy, hogy eleinte világpia- j ci árakon számlázta és kemény valutát kért érte, majd később KGST áron, de változatlanul j kemény valutáért. Úgy látszik, ! ez az eljárás állandósulni fog. ÁRGUS — Párizs. A “Les Nouvelles Litteraires” v. jelentős párizsi francia iro­dalmi folyóirat (hetilap) külön kiküldöttje, Claude Fürét, be­szélgetést folytatott Illyés Gyu­­jáv'al, Budapesten, s találkozá­sukról hosszabb cikkben számol be a lap 197,0 január 22-i szá­mában : “Hosszú, régi szerelem fűz Franciaországihoz! Még; kis gye­rek voltam, mikor nagyanyám elmesélte a pusztai magyar ta­nító és a szomszédos kastély francia házvezetőnőjének nagy szerelmét. Ezzel kerültem Fran­ciaország bűvkörébe . ..” Illyés Gyula mondja ezeket, a legmagyarabb magyar iró, fel­idézve a francia kultúrához kapcsolódó szenvedélyes szere­­tetét a budai dombokon fekvő lakásából. Ez a pusztán szüle­tett “Duna parasztja”, ki ma 73 éves és gyakorlatilag sosem fordított hátat a steppének, ez a népi iró, ki ma az első ma­gyar irók között foglal helyet, sosem felejti el Párizst. A “nagy Gyula” a Sorbonne lovára szállt s a huszas évek Montparna- se-ának bolondos forgatagába vetette magát. “A szürrealizmus meghódított egy ideig, de nem lettem hü szerel­mese, — lábam ugyanis sz.lár dán állt a földön.” 1934-ben az írók moszkvai konferenciáján találkozott Mal­­iauix-val. “Nem tudom miért, de mindjárt mellémszegődött kalauznak; ő akkor járt másod­szor Moszkvában, én először. A szovjet helyzetről Malraiux ritka éleslátással beszélt.’” Majd kitört a vihar: a hábo­rú beletép Európa testébe ‘".Megjegyzésre érdemes dolgot említek, amit a franciák aligha tudnak: sosem volt hadiállapot Franciaország és Magyarország között s igy .sokszáz francia ha- Jifogo.y talált menedéket ná­lunk, számos nagyszabású ün­nepet rendeztünk tiszteletük­re.” S bár az akkori magyar kor­mány hivatalosan a nenfzetiszo - cialisták szövetségese volt. Ily­­lyés egy hihetetlennek tűnő munkába vágott: 1942 augusz­tusában kiadta Magyarorszá­gon a “Francia irodalom reme­keit”: olyan prózai és költői antológiát, melyben a leghíre­sebb francia irók mind itt vol­tak egész Guillaume Apollinai re-ig. Az előszóban ezt irta nagy egyszeres-1 gél: “Ezt a váloga­tást a francia népnek ajánljuk, mely történelmének nehéz pil­lanatait éli, hálánk jeléül.” De hogy is áll a mai Magyar­­országon a francia kuhitúra? A- < < “A francia nyelv sokat veszí­tett pozíciójából -— mondja Ily - lyés Gyula — az értelmiségiek körében. Ez súlyos jelenség, mert a francia nyelv egy egész leültöt a hordozóija. Mégsem va ­gyok borúlátó: az angol, mely tért Ihódit, csak a kereskedők­nek, a boltosoknak, a katonák­nak és a politikusoknak felel meg, de nem hoz semmi maga­­sattbrendü üzenetet. S a nyel­vek uralma sokszor rövid éle­tű: a világnak ezen a részén Ezután Illyés, felidéz egy régi sebet. ‘ Franciaország szerencsétlen politikájának köszönhetjük, hogy ma a magyarság egyihar­­mad része az ország határain kívül él ... Nem felejthetjük el soha teljesen Clémenceaut s Magyarország f eldarabolá: át, mely az 1920-as trianoni béke eredménye. Ön is tudja, »hogy a politika és a kultúra menny.­­re összefügg.’1 *’ “Úgy szeretnénk, ha a fran­cia értelmiségiek jobban érdek­lődnének Magyarország iránt, ha felfedeznék oszágunkat, mely csodálja és várja őket!” — folytatja Illyés. Majd ismét emlékeibe merül. Pár évvel ezelőtt isimét találko­zott iMialraux-val Párizsiban, — ki akkor a Művelődésügy mi­nisztere -volt. Az “Emberi mi­­voltunk” szerzője meleg rokon­­szenvét nyilvánította ki Ma­gyarország felé. “Úgy érzem, nagyon közel állok magúkhoz. Egyébként Louise de Vilmor.n, (iMalraux élettársa) ki sokáig élt Magyarországon, ágyam fö­lé egy tucat magyar babát ra­kott.” Segítséget kérnek az angol*! meneküllek részére világszerte nemrég még azt hitték, hogy a német lesz a jövő nyelve s lám, mi lett belőle!” “Sokkal inkább aggaszt a francia irodalom új útja, fő­leg a költészeté, mely az ért­­hetetlenségbe süllyed bele egy­re jobban. Ezt az utat mi nem tudjuk követni.” A NÉMASÁG HANGJA (LE FIGARO — 1976 (január 18.) -— Többfhóinaipos hallgat:! - után, — aminek a rendőíterror volt az oka — újból megjelent Moszkvában a földalatti “sza­­mizdat” irodalom legújabb ter­méke: a “Mai eseményeik króni­kája”. A kiadvány titkos szer­kesztői e számban a szovjet jog kérdéseit veszik vizsgálat alá 70 oldalon, különös tekintettel azokra a bizalmas és titokban tartott utasításokra és cikkek­re, amelyek alapján az orosz bíráknak el kell járniuk. E hír az angol “Financial Times” laptól »származik, mely megjegyzi, hogy jelenleg a tit­kos. ki>s folyóiratok egész raja lát napvilágot, kiváltképpen Lit­vániában és Közópázsiában, hol a tatárok rendszeresen idő­közökben kérik a Krimié va­ló vissz a te lep it ég ük et. Grúziá­ban s ömméiiyorszégban szintén számos, földalatti kiadvány fo­rog közkézen — suba alatt .. . ÁRGUS — Párizs. (Canadian Scene) — A törvény szemében már csaknem teljesen egyenlő a kanadai asszony a férfivel. A gyakorlatban peívze azólrt alig van nő-erdész, vagy vízvezeték szerelő, kevés a nők közt a mérnök, pap, a sebész és ügyvéd .since sok. ’ Florence Biid a nők helyzetével foglal­­kozzó kil.ályi bizottság elnöke erről szólva a következőket mondotta; “A nők kevesebbet keresnek, alocsoaiyabbrendü munkát végeznek”. Valóban, főképpen tisztviselőik, vagy a szolgáltató ipariban helyezked­nek el, a férfiakkal azonos > munkát végzők kevesebbet ke­­! résnek. I lMuIt év márciusában 9 millió ! körül volt a kanadai munkavál­­jlaiók száma és eigyhairmaduk j volt leány, vagy asszony. A nők teret hódítottak a munka­­eirőbeh. Tiz év alatt egymillió­nál többel gyarapodott a szá­­: mUk. Az ő területük az ápoló munka, a tanári és szoc'áli dolgozói hivatás, a magas ’ke­resettel járó jogi, mérnöki és orvosi pályán azonban rendkí­vül kevesen vannak. Az átlag női dolgozó csak a férfiak ke e­­setnek a 60 százalékát kapja. Ebben a vonatkozásban nem ja­vult, hanem inkább romlott a helyzet. * * :J: A montreáli McGill Egyebem érdekes BA lehetőséget nyújt azoknak, akik -— mint egyete­mi hallgatóik — még nem tud­ják eldönteni, Ihoigy tulajdon­képpen mit is akarnak, milyen hivatásra készülnek. Mest ár­szintű program áll azok rendel - kezesére, akik érettségivel 1. en­­delkeznek, ibár a program nem feltétlenül vezet ápolói, ápoló­női hivatáshoz, mert nincs szilit ség ezzel kapcsolatos eliőisu.e - bekre. Aki azonban ezen a téren akar érvényesülni, a prog! am révén módja nyűik a Maste; of Science (Applied) in Nui »sing fokozat megszerzése után •'be­jegyzett’’ ápolónői hivatást vá­lasztani. * * * Saskatchewanban csaknem mindenki dolgozik. Szeptember­ben, amikor — országos vi­szonylatban — munka, .néikü volt az emberek 7.2 »százaléka. Saslkatöhewanban csak a mun­kaerő 1.9 százalék keresett munkát. Előfordult, hogy far­merok havi 1,000 dollárt és ellá­tást kínáltak a munkára jelent­kezőknek. Az iparban is maga­­(Folytatás a 8 tidal » (Frankfurter Ailgeme.ne Zei­tung, 1976 jan. 20.) — Intő szó hangzott el Magyarországról a “nemzetközi szolid», itá,-.” fenn­tartására. ' Az európai kommunista pár­tok naggyülésének előkészüle­tei körűi nagy bajok vannak, - ez a moszkvabarái kommunista pártokból komoly idegességet vált ki. Így a magyar “Néps/.a badisáig” egyes nyugati kommu­nista pártok szemére’ vetette, hogy “nem proletár” elemekkel bővítik soraikat, amit azt ered­ményezi, hogy a “kispolgári ré­tegeik elő, tereiéi, gyöngesérei és. ingadozása.” beszivárognak a kommunisták közé is. Majd me»g,táima..»Li a nyugati pártok magatartását is a /‘szociaii ta nemzetköz.séggvi” kapás. Lit ban. A Népi izábadság figyelmezte­ti a nyugati kommunistákat, hogy “sosem vö t és nan i lesz olyan kommunizmus, mely a varsói -egyezmény, KGST a fennálló szocialista államok megvalósult köz.u-.égének é; - dekei ellen Lányul”. A magyar pártlap további k tételei Romániának szólnak. “A burzsoá propaganda — ina a újság — a telje is önálló ág ha­mis (jelszavával dolgpzik s eu nek a szocialista- államok szo­lidaritásával ellenkező érteimet ad.’’ Az ilyesmi azonban közön­séges nacionalizmus, mellyel fel kiéli venni a harcot, ami a marxista-leninista pártok állan­dó, nehéz feladata. Ugyanitt jegyzi meg a magyar párt szó ­csöve, hogy a nacionalizmus el­leni küzdelem legfontosabb szempontja az “egye t á.lamb­­kon belül élő különféle nemze­tiségek harmonikus eg/üttclá­­sének biztosítása. A “Pártélet” c. magyar lap ban pedig Horn, a magyar KB ! magas személyisége rohan k. idege«! hangon az ellen, hogy a készülő európai kommunista államok naggyüfésére k.dolgo­zott közös “alreióterveí” egyes pártok elvetették. Horn fiz-ermt a pártok ejsak beütső öuállcsá­* gal rendelkezhetnek, inig kö­telességük tiszteletben tartani a “nemzetközi szolidaritást”. A moszkvaibai'át “igazhitű” pártok ilyen irányú nyomás kö­vetkeztében a má i felfogást va­ló pártok azzal fenyegetésnek, hogy az európai nagygyűlésen egyáltalán nem vésznek részt. Ilyesféle szándék érezhető a jugo-ziáv. a román, s spanyol, a francia és a brit ko».,.munis­­ták nyilatkozataiban. ÁRGUS — Párizs. ! * [ “Second class mail | I registration number { 0 0 6 7“ I An Independent Journal, j published every! week in the Magyar Ian- { guage circulating , in j the ten province of J the Dominion of Canada t and oldestof all Hun- { garian Papers within the J entire British Empire. I Printed and published at! its Office and place of { business. 210 Sherbrook i Street, Winnipeg 1, Man. j R3C 2B6—Tel.: 772-1112 i KANADAI MAGYAR S UJSAG (Canadian Hungarian g News) * Yearly Subscription $12. j outside Canada $13. | 1 9 7 6. Felemelték a U.S.-be feladott levelek tarifáját "Ne felejtsétek el, Hogy szerelünk lilékéi" - üzeni Illyés a franciáknak és a szovjet által segített úgy­nevezett Popular Movement és Angola “fölfizaJbaditásáért” har­coló hadseregek elől menekül a lakosság a 'keskeny sávon levő észak-angolai területre. Becslé­sek szerint mintegy 4,000 férfi, nő és gyermek van beszorítva erre a Ms területre. A iniég nemzeti keztoen levő v ország részből több mint 20 ezer menekült át a déli Zaire terü­letre. Az Associated Press február 5.-én közölte, hogy a National Front for the Liberation az An­gola (FNÍLA) egyike a három felszabadító mozgalomnak sür­gős segítséget kért a mintegy 24,000 menekült részére. Az Af rika délnyugati országában hó­napok óta folyik a vérere V .*> háború. . A Nemzeti Front szószólója rámutatott aira, hogy a cubai Bukovsziii szovjet iró erőszakos oroszosilássai vádolja hosziyini Idegesek a moszkvaiul pártok EZ KANADA RUTH GORDON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents