Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

Á Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöksége találkozott New Yorkban A Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöksége. Dr. Pogány András világszövetségi elnök vezetésével rendes évzáró ülését tartotta meg New York­ban, a Holiday Inn Hotel Man­darin termében. Jelen voltak: Dr. Pogány András vszöv. elnök, Lovas György vszöv. főtitkár (New York,) Helcz Tibor vszöv. alel­­nök (Rochester N.Y.), Dr. Szi­­monisz László (Buffalo, N.Y.), Lehotay Attila (Buffaló, N.Y.), Gereben István (Rockville, Ma­ryland), Laping Ferenc (Phila­delphia, Pa.), (Miogyoróssy Lász­ló (Chicago, Illinois), Fodor Dezső (New Brunswick, N.J.), valamint képviseltetés útján Czene Ferenc (Los Angeles, Cal.), P. Vitéz Baán GFM (Youngstown, Ohio), Timár András (Toronto, Ont. Cana­da). Az elnökségi ülésen, mely d.e. 11 órakor vette kezdetét fontos és az egész világszerve­zetre kiterjedő kérdések kerül­tek megvitatásra. Dr. Pogány ] András ismertette a szeptembe- ] ri los-angelesi USA tisztújító közgyűléstől december közepéig történteket, Gereben István a washingtoni helyzetről számolt be. Fontos határozat született az erdélyi magyarság által elő­terjesztett tiltakozás kérdésé­ben — melyet Ceausescu román kormányához intéztek. Intézke­dés történt a huszadik évfordu­lós könyvkiadási program sike­rének biztosítására és a jelen­levő Laping Ferencnek köszö­netét nyilvánítottak a Huszadik Évfordulós Albumért (Remem­ber Hungary, 1956-1976), amely a napokban látott napvilágot. Végül határozatot hoztak az 1976-ban New Yorkban tartan­dó emlékünnepély, a washing­toni díszvacsora és egyéb, a huszadik évforduló megbecsü­lését emelő megmozdulásokkal kapcsolatban. Ugyancsak meg­hallgatott az elnökség két ne­ves new-yorki rendezési szak­értőt, akiknek javaslatait fgye­­lembe vették. A rendkívül sike­res, élénk résztvétel mellett le- I zajlott ülést az elnök d.u. 5 óra­­| kor rekesztette be. Az Európát Ka^neinzetek összefogása Slrassburgban SZOLZSErtYlCIN LEVELE A helsinki konferencia és semmitmondó zárónyilatkozata minden , üressége mellett —• vagy talán éppen ennek folytán — egy pozitívumot eredménye­zett: a társemigrációk szerve­zetei szorosabban összezárkóz­tak, mint annak előtte. Az alá­írások még meg, sem száradhat­tak a harmincezer szavas zá­róokmány alatt, amikor a vas­függöny mögött leigázott népek Európa szabadi felében levő exil-szervezeteinek képviselői— bolgár, cseh-szlovák, észt, ju­goszláv, lengyel, lett, litván, magyar, orosz és román nem­zetiségű képviselői közel 100-an — közös konferenciát hirdettek meg Helsinki tanulságainak le­vonására és további együttes akciók koordinálására. A konferencia megrendezésé­nek eredeti terve az ún. ■‘Giroupe de Paris”, vagyis a párizsi csoportban és az lEuró­­patanácsnál megfigyelői minő­ségben szereplő rabnemzetek grémiumában merült fel, ame­lyet az Európai Szabad Magyar Kongresszus is azonnal felka­rolt s igy a magyarok is e kon­ferencia alapitó tagjai között vettek részt. Ez Európai Rabnemzetek ér­tekezletét azután az Európata­­nács 27-ik ülésszakának idején Strass'aungban rendezték meg, október 3-5-ig, amelynek ezen a réven szinte váratlan sajtó­­visszhangja volt az Európata­­nócshoz akkreditált sajtókép­viselőkön keresztül. Az összejövetelt még jobban felértékelte Szolzsenyicin No­­bel-dijas orosz író üzenete a konferenciához, amelynek fon­tos elvi jelentőséget tulajdoní­tott. Kijelentette, hogy a közép- és keleteurópai népek szellemi egysége ennek a földrésznek tá­lán utolsó reménysége. Nyugatnak vakságot, elbiza­kodottságot vetett a szemére, majd hangsúlyozta, hogy a kom imrnizmus nem valamely nép találmánya, hanem az egész emberiség rákfenéje. Ezért igaz ságtalan — írja Szolzsenyicin — az “orosz” és a “szovjet” megjelölést szinonimának (hasz­nálni és a világkommunizmus bűntetteit kizárólag annak a népnek, számlájára könyvelni, amely a legrégebben és a leg­többet szenvedett és szenved a kommunista zsarnokságtól. A Szovjetunió népeinek és áldo­zatainak, nem tekintve a fele­lőtlen hadvezetés okozta továb­bi 44 millió halottat. Az erőszak, az embertelen­ség mérhetetlen szenvedéseket okozott mindannyiunknak; ez­ért nem szabad totóé egymás ellen erőszakot alkalmaznunk. Nekünk hazátlanoknak nem szabad megfeledkeznünk az ott-HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MONDJA EL MÁSNAK... HA P/’N SZ.A VAN, — ÍRJON NEKÜNK! hon maradottakról, akik meg­találják majd az erőt a világtör­ténelem menetének befolyáso­lására — fejezi he a Rabnem­zetek Konferenciájához intézett szózatát Szolzsenyicin, az o­­rosz emigráció legprominen­­sebb alakja. Aki Szolzsenyicin üzenetét olvassa, annak feltűnik ,a jövő Grosze,rszága és vele együtt egy szebb, szabadabb 'Európa kepe. Ennek hatására, jó volt tapasztalni a konferencián az eieteros optimizmust, a józan realizmust, a főbb célkitűzések­ben való teljes egyetértést, a­­mely a 'beszédekből, előállások­ból és hozzászólásokból áradt. A konferencia indulási a.ap­­hangját Dr. Közi-Horváth Jó­zsef, az ESzMK elnöke adta meg: Kik vagyunk, mit akarunk? volt az ersö kérdés. A strass­­buirgi konferencia résztvevői kő zűr — mondotta Közi-Horváth — a legtöbben annak idején a hitlerizmus oltón fordultak és ma hasonló okokból harcolnak a szovjet imperializmus és kommunizmus ellen. Ezen a téren együtt (haladnak a konzervatívok, a szabadel­vűek, keresztény demokraták, szociáldemokraták és egyéb felfogású mérsékelt elemek,, a­­kik irtóznak a szélsőségektől, a terrorizmustól. Közös eélkitüzésseink közé tartoznak az emberi jogoknak és a népek önrendelkezési jo­gának kivívása, a pluraliszti­kus demokrácia megvalósítása hazánkban, a szociális haladás, a jóviszony valamennyi néppel és a jövőben felszabaduló or­szágok hékés integrálódása az egyesülő Európa kereteiben, a­­mely vasfüggöny mögötti részei nélkül mindig csak csonka Eu­rópa marad. Dr. Közi-Horváth József meg állapításai osztatlan helyeslés­sel találkoztak és belevitték a konferencia légkörébe az együvétartozás gondolatát, a­­mely mindvégig zavartalanul érvényesült. A rabnemzetek értekezleté­nek jelentőségét még jobban emelte a svájci Hofer pnofesz­­szor megjelenése, aki az Euró­­patanáes egyik jelentős — a Tanácsban tagsággal nem ren­delkező európai népek — bi­zottságának elnöke. Hofer pro­fesszor a résztevevők helyeslé­se közepette kijelentette, hogy az Európatanács éberen ellen­őrizni fogja a helsinki határo­zatok valóságos végrehajtását, s erélyesen kifejezést adott egy igen aktuális elvnek: Bár­milyen országban az emberi jo­gok védelmére kelni nem jelen­ti annak az országnak a be­­ügyeibe való beavatkozást, Ha eninek az elvnek érvényt lehet szerezni, és beleírni a nemzetközi jog, szabályai sorá­ba, akkor Moszkva többé nem sáncolhatja el magát a “benem­­avatkozás” egyoldalú hangoz-Az Európai Szabad Magyar Kongresszus tatásával, ugyanakkor kegyet­lenül eltiporva más népeket. A strassbu/rgi konferencia e­­gyik fénypontja az orosz Árka* díj Sztolypin előadása volt a felszabadító mozgalmakról. Ar­ra figyelmeztette, hogy a hit­leri rezsim alig két évvel buká­sa előtt győzhetetlennek, meg­dönthetetlennek látszott sokak számára. A szovjet rendszerben olyan éles ellentétek vannak, hogy megalapozott az a követ­keztetés, hogy Moszkva felsza­badulása lesz a kezdeti pontja s startlövése Budapest, Prága és Varsó felszabadulásának. Kidomborította, hogy Kreml Helsinkiben kettős játékot ját­szott és azóta napról-napra tu­datosan, nyíltan, szemérmetle­nül megszegi a megegyezése­ket. A szovjet propaganda nagy arányú veresége ennek folytán világszerte elkerülhetetlen. A strassburgj értekezlet a továbbiakig permanens konfe­rencia marad, s annak szükébb munkaközössége megalakulás alatt áll az ESzMK kezdeménye zésére. Bensőséges összejövetel ke­retében ujitotta meg prezsbité­­riumát a párizsi Magyar Pro­testáns Egyház. Kulifay Imre lelkipásztor emelkedett nivóju beszédével lezajlott istentiszte­let után, amelyet jelenlétével Októberi megemlékezel Párizsban Párizs nemzeti érzelmű ma­gyar egyesületei együttesen ün­nepelték meg az 1956-os sza­badságharc 19. évfordulóját. A Katolikus Misszió helyiségében dr. Hiero István plébános, szent miséje után Gaál Jenő elnök­letével ünnepi ülést tartottak. Crouy-Chanel Imre emlékbé­­széde után Dimitri Panin orosz író, aki 16 évet töltött a szov­jet •munkatáborokban, s akit Szcflzsenyicin is megörökített az “Első kör” c. müvében So­­logdine néven, ismertette a kom munizmus arculatál. Német István Jobbágy Károly nak egy versét szavalta el, — majd Max Richard, a francia FederaliS'ta Mozgalom vezető­ségének tagja pedig nagy felké­szültségről tanúskodó beszédé­ben a kommunista veszélyre hivta fel a hallgatóság figyel­mét. Cseh Erzsébet Chopin zongo­raszámaival emelte az ünnepé­lyes hángulatot. Két nappal előbb népes kül­döttség helyezett koszorút a Diadalív alatt levő Ismeretlen katona sírhelyére. (b.a.) Október 11.-én Münchenben tartották a bizottságok veze­tőivel kibővített Elnökségi il­lést. Dr. Közi-Horváth elnök megemlékezett a magyarság két, lelki nagyságban messze kimagasló alakjának, Mind­­szenty biboros prímás és Ra­vasz László református püspök haláláról. A bizottságok elnökei és a főtitkár, valamint a torontói Szabadföldi Magyarok Világ­kongresszusának megalakítá­sára kiküldött delegáltak beszá­moltak az elmúlt negyedév munkájáról és konkrét eredmé­nyeiről.' Különös figyelmet szén telt az elnökségi ülés a külügyi bizottság részletesebb helyzet­jelentéseinek az Ibériai- és Bal­kán-félszigeten várható esemé­­ményeknek, a társemigrációk Strassburg-i összefogásának és az egyre égetőbb erdélyi kér­désnek, amelyet a kisebbségi Ügyek bizottsága és a külügyi bizottság együtt terjesztett be megtisztelt dr. Hiero István, a párizsi Katolikus Misszió veze­tő lelkésze is, választották meg a prezsbitérium sorába: Szabó Zoltánt, Bouresse Pált, Tom­pa Gusztávot és Cseh Imrét. A Nőegylet kiegészítésére pedig felkérték ' dr. Ajtay Miklósnét, Cseh Imrénét, Görgey Szilviát, Szabó Zoltánnét s Tompa Gusz fcávnét. A népes összejövetelt szere­­tetvendégség követte, melynek keretében dr. Mester László, e­­gyetemi tanár, főgondnok mon dott köszönetét a megjelentek­nek, különösen kiemelve a No­­egylet munkáját, valamint üd­vözölte Fehér Lászlóné Botz Tündét, ki a Katolikus Nőegyle­megielelő előkészítés után a strass'burgi Európatanács üle­­tékes bizottságához az emberi jogok Románia által történő fo­lyamatos flagráns megsértéséire hivatkozva. Ennél az amerikai magyar szervezetek, az U.S. törvényhozó testületek képvise­lő csoportjai és az illetékes ke­reskedelmi bizottságok állás­foglalásai és tiltakozó akcióira is felhívták a fgyelmet. A főtjtkár — fentienkkel kap­csolatban is — további konkrét szervező lépésekről, kezdemé­nyezésekről, az Eurépatanáes i-9-ig- tartó z7 ülésszakának fontosabb eseményeiről, a Sza­­harov-tríbunál küszöbön álló megnyitásával kapcsolatban és a menekültügyi problémák ala­kulásáról számolt be. A Torontóban megalakult Ál­landó Világkongresszussal való együttműködés irányításával az ESzMK titkárát bízták meg és Dr. Nagy Györgynek, a Toron­tói Magyar Világtalálkozót ren­dező KME elnökének s a Sza­badföldi IMagyaiok Világkong.­­resszusa megválasztott ügyve­zető titkárának egyhangúan jegyzőkönyvi elismerést szavaz­tak meg, kitűnő munkájáért és az elért jelentős eredményekért. A sajtó- és tájékoztató bi­zottság elnöke ismertette az emigráns magyar lapokkal ki­épített kapcsolatokat. Az elnök­ségi ülés örömmel vette tudo­másul, hogy a “NEMZETŐR” idegen nyelvű számai révén az ESzMK munkájáról földünk tá­voló részein is tudomást szerez­tek és többek között a 30 éves szovjet megszállás elleni tilta­kozása pl. Madagascar napilap­jában teljes szöveggel jelent meg. Foglalkozott az elnökségi ü­­lés az 1956-os szabadságharc 2'0-éves évfordulójának méltó, megünneplés kérdésével. Kunéry István ESzMK sajtó- és tájékoz­tató bizottság elnöke. tét képviselte ezen az ünnepsé­gen. (b.a.) 1 1 1 1 1 1 I Magyar rei. egyházi hír Párizsból MAJTHÉNYI GYÖRGY tói van, — mondta magának, és a csukott ablakot látta maga előtt, amelyen olyan kétségbeesetten dörömbölt akkor ... Iste­nem, milyen régen! És ma talán meglátja. Talán? Jobb lenne egyenesen az állomásra hajtani,, meg se állani a városban .... De ezt nem lehet, már a nagybácsi miatt se . . . így is annyi faggatásnak lesz kitéve! ... De. taiálkozhatik vele az utcán is ... Mit x'cig szólni? Mit mondjon neki? A Garam hidján meglassult a szán. A folyó széle üveges volt a jégtől s a hó a zöld üvegen, akár a cukrász habja. A hidlábak s a jégtörők már vastag: jégpáncélban álltak. A nap bújócskázott a felhők között s ha eltűnt, egyszerre sötét szür­keség nyomta le a sik völgy horizontját. A házak, a falvak tor­nyai, a hóruhás fák, amelyek a napfényben élesen rajzolódtak ki, egyszerre elmosódtak, az égbolt alacsonyabbra csúszott, és: süket, színtelen, sivár lett a kép. •Körölskörül a hegyek mind eltűntek a felhőkben, a köd­­s a szán repült az országúton. Itt már élénkebb volt az étet, Szánokkal, sátoros kocsikkal, magános gyaloglókkal találkoz­tak. Oltó vizsgálódó szemmel nézett mindenre, és a gondolatai nyugtalanul forogtak. Minél közelebb értek a városhoz, annál joföban feszültek az idegei. Szeretett volna megmozdulni, de szinte telhetetlen volt a lábzsákban, a takarókban. Csak a lába ujjait mozgatta egyre ... A város ismert téli arcát mutatta, mégis jólesően te­kintett a megszokott cégtáblákra és feliratokra. Egyeseket hosszabban megnézett, mintha valami fontos megfigyelést ten­ne, aztán a piac felé fordult. Igen kis hetipiac volt, alig húsz kofa fagyoisfcodott a téren. Mustrálgatta őket, szinte megszá­molta, és, közbe., a szive majd kirepült melléből, mert épp Kernpelenék vendéglője mellett hajtott el a kocsis, lehet, hegy Málinkó az ablaknál áll, de nem mert odanézni. Már csak né­hány pillanata volt s a szán odakanyarodott a parókia elé. Nehezen, körülményesen bújt ki a takarókból. A kocsis hamarább készen volt, leugrott, beterítette a gőzölgő lovakat, csapkodni kezdte a kezét: ,Zima je! — mondta. — Hideg van! — és kihámozta Oltót a lábzsákjbóí. Gémberedetten állingált a szán előtt, most érezte csak, hogy milyen kerhény az idő, aztán félénken a vendéglő felé pillantott, majd gyorsan azt mondta a kocsisnak, hogy jöjjön tbe utána, és bement a kapun. _ 108 — Winnipeg, Man. 1976. január 2. Szirmai Endre karácsonyi és újévi köszöntője Nemes Gusztáv főszerkesztőhöz Stuttgart, 1975. dec. 12. — Kedves jó Guszti Bátyám! Október eleje óta nem veszik fel a postán Hozzád irt ajánlott leveleimet, mert azóta sztrájkol Nálatok a posta. Azóta azon­ban még többet járok ott Ná­lad gondolatban s zörgetem meg oz “éteren átnyúlva” éj­jeleken terveimmel és álmaim­mal az ablakodat. Ismét egy év tapasztalatai­val gazdagodtunk s közeledik KARÁCSONY ünnepe. Apám 1933. december 17.-én, egy, a mostanihoz hasonló válságos év ünnepe előestéjén s egy nem rég Czakó Tibor, kiváló vajda­sági iró jóvoltából hozzámke­rült levelében a következőket irta néki: “Mint írjak? A Nagy Magyar Télről, mely oly csúnyán és re­ménytelenül szakadt reánk)?. . . Boldog karácsonyi ünnepeket talán nem is kívánok Oly meg­­renditően markol szivembe az emberi nyomor.. . ” Egy másik levelében ír újabb verseiről: “Köszönettel vettem dedikált verseskönyvedet. Ed­dig csak néhány költeményét olvastam el, — nem tagadom: néhányat kétszer is,, — de a legnagyobb meglepetéssel azt kellett konstatálnom, hogy ezek ben a költeményekben sokkal készebb, biztosabb, erősebb, tö­mörebb és frissebb volt, mint a­­zokban, melyeket Szenteleky hagyatékában találtam. Némely költeményében egyenesen Ba­­bitsot juttatja eszembe, máshol pedig megelőzi Feketét a Ten­gerzúgás néhány versének hang jában. Többször erőteljes, ízes, és sajátos magyarsággal zúg­nak fel sorai. Nem utánoz, t— vagy legalábbis nem öntudato­san senkit sem, de hangszere­lésében több lélekzöngét juttat eszembe, melyek finom harmo­nizálással kisérik az Ön alap­hangját. Ne haragudjék, de nagyon szomorú volt a sorsa, talán so­kat kellett nélkülöznie s igy i­­dő előtt megöregedett lírai hangja . . . Egy kis kritikájára is emlékszem, a Mi Irodalmunk 3. számában — úgy tudom — látja: az is oly szép volt, oly friss-zenei nyelvű, zenei hason­latokkal, mintha csak elmuzsi­kálták volna... Mindig sajná­lom, ami elmarad tőlünk — mintha szebb, lelkesebb lett volna, — igazabb, meggyőzőbb szomorúságu.” “Dehát mindez nem kritika, mindezt csak úgy elmeséltem, akárcsak magammal beszélget­te volna és a sok visszahozíha­­tatlanról és elérhetetlenről.” “Igen, szebb volt még az a korszak, mikor az ember csak önmagának alkotott. — több szeretettel és mülielymeghitt­­séggel csinálta . .. Higyje el, hogy már nem a lelkesedés tart ja bennem a szerkesztői lelket, hanem tisztán a kötelessíerér­­zet... ” Talán kedves Guszti Bátyám, mostani szerkesztőnk, Te is néha ugyanezt érzed ési ugyan­ezt szeretnéd, tudnád leírni a sokféle nehézség, akadály kö­zepette, bátran folytatván küz­delmed, talán inkább értünk s nem magadért, a Kanadai Ma­gyar Újság és a MAGYAR KUL­TÚRA ottani fennmaradásáért ési terjesztéséért Ezért engedd meg, hogy én is azt Írjam, mit apám jiz Írókhoz .1933 juilus 13. körlevelében a következő két mondattal fejezett ki: Program műnk: nivó és nivótartás. En­nélfogva dilettáns izü kísérle­teknek a jövőben helyet nem adhatunk... ” Bár ez sokszor lehetetlen. Engedd meg, hogy ebben a mindennapi harcban, kedves Főszerkesztő úr most is melléd állhassunk s munkánk és sze­retetünk, együttérzésünk révén tolmácsoljuk .Neked a BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és SIKERES ÚJÉVET, — vala­mint egészséget magába fogla­ló jókívánságainkat. Mert bár: “mindig igy múlnak el a világ nagyjai és kicsinyei, mindenki, aki fakeresztet, vagy szobrot álmo­dott, de pihenést mindig a főid hozott.” “Apám a ravatalon” cimü ver­sem sorai szerint, de munkád gyümölcse “A gondolat sértetlen és szabad, halad időn át, mint a szél szalad... ” (W. Swinburne: Egy eszten­dő kínja. Weöres Sándor fordí­tása.) Tisztelettel és szeretettel kö­szönt, Bandi. (Szirmai Endre) Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését /1 o nfitárs mi el öb b ! ARANYMALINKó betett látni, nyomasztó csönd ült mindenfelé, és minden állati hang, minden zaj olyan titokzatosnak tetszett, hogy megbor­zongott beié az emberek bőre. Sivár, nyomott hangulat feküdt meg minden lelket, ember és állat a vackára húzódott, az egész falu, mintha kihalt s eltűnt volna a föld színéről. Ha néha egy-egy szekér nyikorgása s a paraszt biztató kiáltása az út félő fölhangzott, az emberek örvendezve csodálkoztak: nini mégis van élet! Aztán kissé kitisztult az idő, dermesztő hideg lett s a varjak nagy felhőkben szálldostak. Az emberek sopánkodtak, hogy elfagy a mag; a földben, miért nem tud havazni? A he­gyek teteje már fehér volt, csak étiben a teknőben vacogott a föld- takaró nélkül. Estén kint elborult az ég ólomszinü felle­­vekkel, amelyek ott, ahol a nap' lebukott, rozsdás, aggodalmas foltot kaptak, az emberek jósolgattak, ki ,ezt, ki azt s amikor a csillag tálán, fekete éjszaka fejött, minden elnémult valami félelmes várakozásban s a föld, a fák, a 'házak, a kunyhók, az erdők, minden, mintha visszafogta volna a lélegzetét. Dúsnét is nyugtalanította ez az időjárás. Éjjelente keve­set aludt, örökké fázott s folyton rakni kellett a fát a kályhá­jára. Aggodalmasan fülelt minden zajra, néha különös csatto­gásokat hallott, majd valami lomha nagy test cammogását, állati' hangokat. Ezt ki nem birta volna egyedül s ezért hol Katka, hol meg IMara, a kisebbik cseléd hált a szobájában, vagy ha elaludtak, a szuszogásukat, és jó volt, hogy emberi életet tudott a közelében. De igazában csak akkor nyugodott meg, ha hébe-hóba áthallatszott távolról Oltó köhögése^ Mert Oltó is virxasztott. Nyúzta magát és tanult, áruig csak fogékony volt az esze. Nem törődött egészséggel, álommal, szereilemmel, mintha meg akarná büntetni magát valamiért, amiről tudta, hegy jóvátehetetlen. Már két lámpa is volt a szobájában, arra az esetre, ha az egyikből kifogy a petróleum, meggyújthassa a másikat. Három óra volt, sőt sokszor négy, amikor ágyba feküdt, de kilenckor mindennap ott volt a gyerekeknél. Egyszer aztán megered a hó. Lassan, ünnepélyesen ke­ringtek a vastag pillék, aztán mind gyorsabban és aprón hul­lottak napokon át. Mintha fölszabadultak volna a lelkek, min­denkit öröm töltött el. Dúsné minduntalan tudakozódott: — Van-e már számit? — S mikor volt, nyomban elha­­— 106 5 I’** HBHf awa fcßüä ÉK» asaa B6ssa bkm mss mm JUBtLEUm ÉV I 50 i I ALEX. A. KELEN LIMITED 1 I KELEN fRAVEL SERVICE I 1467 Mansfield Street, Montreal, Que. — Tel.: 842-9548. 1 KÉRJE AZ IKKA ÚJ KARÁCSONYI 1 8 ÁRJEGYZÉKEI! I I1G oldalon kitűnő össze,illitásu csomagok, nászajándék, baby- fflj csomagok, műszaki cikkek, minden alkalomra ajár.dok. Gépko­­esi, gáztűzhely és gázpalack, Select-csemege csomagok. Rends- Hj lesek már most feladhatók "Csak ünnep előtt" megjegyzéssel, jj TUZEX LEI CCMTURIST ROMÁN CSOMAGOK ■ - ' GYÓGYE,ZERKlLDÉSEK Hiteles fordítások, Kyilatkozatok, Magyarországi B válóperek. Í Gyors, előzékeny kiszolgálás. Minden levélre aznap válaszolunk. H H nns mám xsm ism n&aa ism amm tan mm ikss

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents