Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 4. szám

ha minket is eliúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek sok«, obbn gyarja A legrégibb he tériként megjelenő füg­getlen magyar s?jtó Ka nadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önz“t lenül védi meg az ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillet Jogokat igyekszik kivi - ni minden honfitársunk számára. "KANADAI MAGYAR ÚJSÁG’ előfizetési dij egy évre: $12.03, fél évre $6.50. Kanadán k i v ü I egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhiva+a': 210 Sherbrook St., Winnipeg Manitoba, R3C 2^6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRUMHELLER ES i ERHÁZ1 FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LES OCK LFTHBRIDGE MEDIOINE HAT MELVILLE ILK RTVER *T' dt e TAKE MISTATIM OSOYOOS PE rmTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER W.AKAW WHITEWOOD Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editort Coast to Coast “Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in tbe ten province of the Dominion of Canada a, d óid est of all Hun­garian Papers within the entire British Empire. Printe! and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. RJO 2B6.—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR UJSAG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. Vol. LII. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 19 7 6 Január 23 péntek No. 4. szám. KANADA GAZDASÁGI ÉS SZABADPIACI HELYZETÉT VÁZOLTA TRUDEAU A tanítás felvételére utasitolla a sztrájkoló tanitóka! Ont. kormánya TORONTO, Ont. — A novem bér 12.-ke: óta sztrájkoló taní­tókat a tanítás folytatására utasította a tartományi parla­ment által megszavazott kor-' mány javaslattal és kötelezővé tették, hoigy 30 napon belül a kormány által kinevezett egyez tetővel a vita tárgyát képező kérdéseket rendezzék. A harmadik olvasásban elfo­gadott és a kormányzó által szentesített törvény kötelezi a tanítók sze vezetet a törvény végrehajtására ellenkező eset­ben napi $10.000 dollár pénz­­büntetéssel sújtják, mig az e­­gyéneket napi $500 dollár fize­tésére marasztalják el. Kanada párlonkiviili akar maradni a középkeleti kérdésben AQABA, Jordan. — Allan Mac Eachen, Kanada külügyminisz­tere az elmúlt pénteken tartott sajtókonferenciáján kijelentet­te, hogy Kanada semleges állás pontot foglal el a középkeleti vi iákban és így nincs akadálya annak, hogy ne legyen jóvi­­szonyban úgy Israellel, mint az arab országokkal. ‘ MacEachen küHigyniinits^: „ hivatalos látogatást végzett E- gyptomban és Saudi Arábiábán á kormány elleni elégedetlenség nem változott Csaknem megerősilefte december 28.-án leadott elgondo­lását a miniszlereinök - Úgy a nagyipar, mint a munkás szervezetek nem Iáinak ííszlán az ottawai szónoklat után OTTAWA, Ont. — Január 19.-én este, a hatalmas CNR szálloda díszes bankett-termé­ben rendezte meg a Canadian Club vezetősége bankettjét, Trudeau miniszterelnök tiszte­letéire, melynek végeztével a jóelőre beharangozott infláció­­ellenes' szónoklatát tartotta meg a liberális párti miniszter­­elnök. A téma, főleg a december hó 28.-án, a CTV televíziós interjú alkalmával elmondott gazdasá­gi éis szabadpiaci helyzetet érin­tette s nagy1 visszhangot kiváltó merélsz kijelentéseit igyekezett Trudeau más vágányra irányí­tani,, de valójában csak megerő­sítette azt, hogy a gazdasági helyzet “jó ultra tereléslét” a kormány lesz kénytelen kezé­be venni. Egyesek véleménye szerint a hétfő-esti beszéd hasonlított egy középiskolások oktatását célzó előadáshoz. Se a nagyipa­ri vezetők, lsem a munkásszer­vezetek nem láttak határozott javulást a jelenlegi helyzet javí­tását illetőleg. A viták folytatódni fognak az ár- és bérszabályozásról. majd az elmúlt pénteken Hus­sein királlyal Aqaba-ba érke­zett. A kanadai külügymisiszter 5 országot látogatott meg 10 nap alatt és szombaton utazott Iraq , ba és ott a hivatalos körökkel folytatott tárgyalás után vasár­nap Israeliba repült. Hussein király a sajtó képv'l selői előtt kijelentette, hogy Ka ../,:i valóban-a világbékéért a 1 goztik és a kanadaiak igaz ba­rátok. k magyar őstörténet és a németek Ceausescu nem mehet Koweit-be Frankfurter Allgemeine. —-Koweitből származó hírek szerint, Ceausescu román' állam fő lemondta tervezett koweiti útját, mivel a koweiti parlament úgy döntött, hogy egyelőre nem fogadhatja el a két ország között már aláirt kereskedelmi szerződést. Az országban ugyan is élénk ellenzésre talált az a terv, mégpedig Románia “arab­ellenes” magatartása miatt. — Románia ugyanis az egyetlen keleti állam, mely Izraellel dip­lomáciai kapcsolatot tart fenn, sőt még hivatalos látogatások is történtek a két állam vezetői között. A román pártvezér nagy re­ményeket fűzött koweiti láto­gatásához, mert Koweit nem­csak számottevő kereskedelmi partner lett volna, hanem mint komoly pénzügyi központ is támogathatta volna Romániát. Így például Koweit a múlt hó­napok folyamán 100 millió dol­lárt kölcsönzött Magyarország­nak. Pár héttel ezelőtt ugyancsak nagy és kínos meglepetést kel­tett az a hir, hogy Ceausescu elhalasztja tervbevett belgrádi útját, annál is inkább, mert e lemondás oka nem volt világos. Ceausescu azt kívánta a 83 é­­ves jugoszláv államfőtől, hogy személyesen várja őt a belgrádi repülőtéren, — annak ellenére, hogy ezt az uj jugoszláv proto­koll szerint nem kellett volna megtenni — .s hogy hatalmas embertömegeket mozgósítson a román államfő megéijenzésé­­re. Ugyancsak követelte, hogy közös román-,jugoszláv nyilat­kozatot és “ünnepélyes mani­­fesztumot” adjanak ki " nem­zetközi együttműködés alapel­veiről, amit a jugoszlávok fö­löslegesnek tartottak, valamint, hogy Jugoszlávia hivatalosan ajánlja Románia felvételét a “blokkon kívüli” államok sorá­ba, amit Belgrad szintén nem tartott diplomatikusnak. A belg­rádi látogatás lemondása egy­úttal véget vetett a két ország közti féléves állam-fői tanács­kozásnak is. ami pedig a két szomszédos ország jóviszonyá­nak egyik alapköve volt. Romeo és Julia Romániában RIVlAROL (Paris) — 1975. december 11. — Pár héttel ezelőtt történt, hogy a prágai kormány kifeje­zetten üldözést rendezett egy cseh leány ellen, aki Kievben egyetemi hallgató volt s. ott e­­gyik diáktársához kívánt férj­hez menni,, kinek egy alapvető bűne volt: nigériai fekete mi­volta miatt.. . A szerelem — úgy látszik, már nem Bohémia gyermeke, de vájjon jobb-e a helyzet a “független” Ceauses­­cu-féle Romániában? Aligha, mivel ez az “emberarcú szocia­lista” rendszer hónapok óta nem akarja engedélyezni egy francia leány házasságit egy román mérnökkel. A leány haj­landó lenne Romániába menni végleg, de erre a “bevándorlási törvények” nem adnak lehető­séget. A vőlegény pedig nem u­­tazhat ki Franciaországba, mert előbb vissza kellene fizet­nie egyetemi kiképzésének költ ségeit. A francia após még er­re is hajlandó lenne, de a ro­mán kormány még csak válasz­ra sem méltatta ajánlatát. A jegyesek azonban nem csüggedtek el s most már hu­szadszor is, megpróbálják be­adni házasság iránti kérvényü­ket. Talán huszadszorra sike­rül. . . Mindenesetre jó volna fel hívni a románok figyelmét ar­ra, hogy nemrég Helsinkiken egy európai megegyezést kötőt tek, melynek értelmében min­denki szabadon közle kedehet földrészünkön s a családokat egyesíteni kell ... A germán népek a mai na­pig nem tudják inegbocsájtani a hunoknak, hogy szervezetlen őseiket jól szervezett, államal­kotó népekké pofozták, hogy az avaroktól elrablóit • mesés kin­csek nélkül a hun anyától szár­ma z- ^ tv; -fr gnus — .helyte­lenül Karl der Gross, Nagy Ká­roly — sohasem tudta volna megalapítani a Karoling biro­dalmat. hogy Árpád magyarjai szinte ellenállás nélkül szágul­dozták ;be egész Európát és a­­kadályozták meig közel félév­századig a Német-Római Biro­dalom kialakulását. Ugyanany­­nyira. hogy a német kolostorok falai még évszázadok mujva is visszhangzottak az első ijede­­lemszüdte könyörgéstől: A sa­­gittis Ungarorum - Lbera nos Domine! Hogy aztán ké­sőbb ez a természetes Istenhez fohászkodás á mai napig ki'irt­­hatatlan magyar elleneisséggé torzuljon a német nép leikében, amire Hitler fajbiológusai azza" tették fej a koronát, hogy a fa­jok értéktáblázatán á cigányok után sorolták be a magyarokat. Ehhez járul még azután az is, hogy az ilyen előzmények után nagyhatalommá cserepe­­dett germán népek leikéből ki­­sarjadt, minden más népet ho­­málybaboritó, dicső, ősi múltat egyedül a Kárpátmedencében megtelepedett és az évszázadok viharait kiálló magyarok tették és: teszik a mai napig kétséges­sé a puszta létezésükkel. így az­tán senki sem csodálkozhat a­­zoit, hogy a germán népek tu­dósai mindent elkövettek, hogy Európa legrégibb államalkotó, kultúrát termő népét, a ma­gyart, jött-ment, ázsiai hordá­nak gyalázzák el. Sikerült is ne­kik ez annyira, hogy ma az egész világ olyannak ismer és tart bennünket, mint amilyen­nek a tudományos mezbe öltöz­tetett német propaganda rajzolt megu így aztán csak a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük, mint az “első fecskét”. INGE SANT­­NERnek a svájci DIE WELT­­WOCHE 1975. nov. 19.-Í 'Számá­ban megjelent “Den Ahnen hart auf den Fensen” ciimü cikkét, amit ÁRGUS fordításában tel­jes egészében közlök: “A magyar régészek 1973- ban szenzációval lepték meg a világot: \ értesszőlős mészfej­tőiben megtalálták Európa leg­régibb emberi csontvázát, mely­nek kova kb. 600,000 év. A vidé­ket tehát akkor már “egyene­sen járó” lények lakták, kiknek agya sokkal nagyobb volt, mint a többi ősembereké, beleértve neandervölgyit is. 1975 februárjában újabb ar­cheológiái meglepetést tett köz­zé a magyar hírközlő iroda: Budapesttől északra, pünköíd­­fürdőnál a"korai vaskorból szár­mazó és valószínűleg a# Dér­­félszigetről jött sámán sírját találták meg, ki kb. 3000 évvel ezelőtt élt ott és sírjába tettek egy csillagjóslásra szolgáló esz­közt és egy agyagkezet is, mely ja gonosz szellemek elűzésére szolgált. Ezeken a rendkiviül érdekes leleteken felbuzdulva, a magyar állam lázas kutatásba kezdett a.z ősök után. Ez. év márciusá­ban a muzeális tárgyak védel­mére új törvényt hoztak. Ezen­túl minden -régi romot, vagy föld alól előkerülő tárgyat szi­gorú büntetés terhe mellett a­­zonnal be kfell szolgáltatni, il­letve jelenteni az államnak. Az archeológia példátlan tért kezd hódítani magyar földön: Szombathelytől1 Egerig, Sopron­tól Kiskőrösig, Pécstől Viseg­­rádig mindenütt a főidet túrják és ha nincs a közelben hivatá­sos régész, a tanárok és az is­kolások vonulnak ki ásókkal, lapátokkal. Magyarországról kiderült, hogy régészeti paradicsom; a Pannon-sikságot kezdettől fog­va emberek népesítették be, építettek, romboltak, harcoltak és isrpét építettek. Az 5. szá­zadban a hunok hódították meg a Duna melletti településeket, majd a gotok, svábok, longo­­bardok következtek. Azután az avarok Vették birtokba ezt a földet, mely laposságánál fogva nagy “vonzó erőt gyakorolt minden népre: észak-déli irány­ban a Duna képezett könnyű vízi utat, kelet-nyugati irány­ban pedig a síkságon könnyű volt szállítani fát, vályogot, ter­mékenyeket és gyümölcsöt. Nem csoda tehát, ha minden ásóforditás . régészeti leleteket hoz napvilágra. Az utolsó 1000- 150'0' év kincsei nemsokára tál­cán fognak előttünk feküdni. De ez a közismerten sovinisz­ta magyaroknak még nem elég. Merész célt tűztek maguk elé: ki akarják deríteni, hogy hol volt titokzatos őshazájuk. Nagy­számú leletre hivatkozva az (Folytatás az 5. oladlon) Ezrével küldi csapatait Angolába (astro WASHINGTON. — Az Egye­sült Államok hivatalos megálla­pítása szerint mintegy 9,500 cu bai “önkéntes” érkezett a nyu­gatafrikai Angolába, hoigy se­gítsék győzelemre a kommu­nistákat a függetlenséget nyert stratégiailag nagyfontosságu ország felkelőit. Hivatalos amerikai köriök sze­rint újabb 1,000 cubai van út­iban Angolába két cubai hajón. Ugyanakkor cubaiak vannak az Angolával szomszédos Con­go ban ahova szovjet hadianya­gok érkeznek az angolai kom­munisták részére. (Ezekkel a hírekkel kapcso­latban érdemes megemlíteni a Torontóban megjelenő ‘Üj Szó' magyarnyelvű kommunista lap elsőoldalán közölt cikket, mely­nek cjme: “Castro — “A vé­rünkkel fogjuk megvédeni An­golát, Afrikát”. —• Tehát úgy a Szovjet, mint Cuba “meg akar ja védeni az afrikai országot az amerikai “imperialisták“ ellen. Ugyancsak érdemes megem­líteni Diefen,baker volt minisz­terelnök ikirobanását azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Ka­nada miniszterelnöke, Trudeau hivatalos, látogatásra készül és kapcsolatot keres a Cubai dik­tátorral, Nem egészen hiába va­ló a volt konzervatív miniszter­­elnök aggodalma, hogy “vajon Ihlova viszi Kanadát Trudeau” és kormánya.) Különös taktikázás az amerikai kongresszusban (Canadian Scene) — A Met­ro Torontoban élő orvosokról szóló legújabb névjegyzékből kitűnik, hogy 56 nyelvű akad közöttük. Nem nehéz az újko­ri adásnak olyan orvost találni, akivel anyanyelvén beszélhet. Az angol után a legtöbb orvos olaszul, németül és franciául tud. Vannak görögök, hinduk, portugálok, spanyolok. Kilenc orvos beszéli a “gujerátit”, há­rom a gaelic-ot és egy a iKlno­­sá-t. Ez utóbbi az a nyelv, a­­melyet Afrika legdélibb sarká­­j ban beszélnek és amelyet gyak­­| ran kaffirnak is neveznek. * A “directory” nemcsak a \ orvosok által beszélt nyelvre ! vonatkozólag ad felvilágosítást, hanem azt is közli, hogy tud­nak-e új páciesseket fogadni. Értékes felvilágosítás ez nap- I janikban, amikor olyan zsúfol­tak az orvosok várószobái. A Metro Torontóban élő 1,106 ál­talános orvos közül 891 tud fel­venni uj beteget a listájára. A kimutatást Dl Yvonne de Buda, a Women’s College Hos­pital orvosa állította össze. To­vábbi tájékoztatás a 966-7162 telefonszámon, vagy az emli et kórház 943-as szobájában kap­ható, ahol meg lehet mindjárt vásárolnia kiadványt is 6.45-ért. * * * # Vancouver és környékén a a British Columbia Egyetem hallgatói segítenek a spanyol nyelvű ujbevándorlóknak a be­vándorlási minisztériummal e gyetéitésben. Tanáccsal s más természetű szolgáltatással áll­nak a hozzájuk fordulók ren­delkezésére a kormány által fenntartott Career ’75 program keretében. 'é '!• ^ Filmekről. A CBC TV, a Magyar Tele­vízió és az International Cine­­media Centre Montreal Ltd. re­produkcióban kiésziti el Mavis Gallant novelláját filmen, Az ő anyja címmel. Arról szól a f im, milyen kapcsolat van a Buda­pesten élő anya és Kanadába kivándorolt fia között. Dirt k­­! tor Makk Károly, a szer plők hires kandai színészek. Magyar részről pedig. Tolnai Klári ala­kítja az anyát. A magyarorszá­­! gi felvételek októberben készül­­í tek Budapesten és a CBC TV csinálja meg angolul. Az előző kormányzat idejé­ben nyíltan tevékenykedtek an­nak érdekében, hogy a szovjet diktatúrával szoros kapcsolatot *l-pítséne,k ki. a Veszélyes fo.ya­­mat felgyorsult az amerikai ál­lamapparátusban. A igíazdaságt élet, a katonai védelmi erő bomlasztása, a titkos szolgálat, a titkos i endőrség az államap­parátus szovjetbarát elemekkel való féltő ítése és a demokiati­­kus erők megsemmisítése a szovjet titkosszolgálattal együtt működve. Az Amerikában kialakult al­világi erők 'célja a demókráciák és ezzel az emberi szabadság­jogok megsemmisítése és az egész világom, uépnyoniorgató, bűnözési módszereket alkalma­zó, szovjettipusú terrorállamok megteremtése. A jólét és a szabadság, he­lyett a reménytelen nyomor és a rabszolgaság korszaka követ­kezik, ha az amerikai nép ; passzív marad és engedi a szov­­jetbarát elemeket teret nyerni. A közvélemény ereje eltávo­lította Nixont. Azóta egy vá­lasztáson a szenátorok egylhar­­madát újraválasztották csupa olyan emberekből, akik,Nixont ..t...ad.;_A. Sajnos úgylátszik rendületle­nül folytatják a régi rossz po­litikát a szabadvilág, a demok­ratikus erők bomlasztását és a nép nyomorgató kommunista ! diktatúrák támogatását. Lélek­­! tani lag, a buchen waldi konoent- 1 rációs tá ,o; felszabadításának megünneplésével kezdték, és gyakorlatilag a vietnami, kam­bodzsai és a laoszi nép cserben­­h agy ásóval folytatták. A,k^m­íufA.S^ e»erU.á)iira, glrtll»« ják a kambodzsaiakat a viet­namiakat. Azokat az embere­ket, akik az emberi szabadság­jogokért vívott harcban szem­­beszálltak a terrorral. Az éle­tükkel, a vérükkel védték a szabad világot. Biztos, hogy a vietnami győzelem felbátorítja a kommunistákat és pusztítást végeznek mindenütt, ahol ha­talmon vannak a demokratikus meggyőződésű embeiek között. A második világháború idején a Szovjetunió Amerika szövet­ségese volt. Nem'éppen rokon­szenves szövetséges és nem olyan, akivel dicsekedni lehet. Azonban a második világhábo­rú elmúlt. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete megalakulása alkalmával tett ünnepélyes ígéretek ellenére a Szovjetúnió­­ban a terror és a diktatúra megmaradt. A iSzovjetúnió min­den erővel a demokratikus tár­sadalmi rendszerek megdönté­sére tör. A második világháború idejé­ből a szovjet szövetség emlege­tése ma egyáltalán nem idősze­rű. A ilyen irányú lélektani be­folyásolás most gyilkossági kl­­! sérlet a szabadvilág és a de­mokratikus társadalmak ellen. Külön feli kell hívni a figyel­met a szovjet érdekében :han­­dabandázóknak arra, hogy a (Fo.ytriás az 5. oida on; Feni és lent Romániában Frankfurter Allgemeine, -j- 1975. december 8. — A román állam Genscher nyu gatnéimet külügyminisztert ro­mániai látogatása alatt nem­­várt ajándékkal lepte meg: kö­zölte vele, hogy 100 román ál­lampolgárnak adnak engedélyt, hogy Nyugatnémetországban házasságot köthessenek. A hir kétségtelenül örvendetes, bár a középkori hübérrendszerre em­lékeztet, mikor az emberek földhöz voltak kötve s nem tá­vozhattak el 'sehová engedély nélkül. Ceausescu azonban nem sok­kal ezután, egyik beszédében é­­lesen megtámadta azokat a né­met nemzetiségű román állam­polgárokat, akik ki akarnak ,i s ilorolnl: nacionalizmussal és sovinizmussal vádolta meg ő­­ket és szemükre hányta, hogy “pulhábib ágyat” akarnak kül­földön keresni. Vájjon gondolkodott-e azon Ceausescu, hogy ilyen hangvé­tellel mennyiben fogja, mara­dásra bírni a távozni készülő­ket? Hiszen a Romániában, é­­lő magyar és német nemzetisé­gek' az utóbbi években renge­teget szenvedtek a román- k kegyetlen nemzetiségi politiká­jától. Sürgős feladat lenne ve­lük most sokkal kíméleteseb­ben bánni, ha csakúgy: n el a­­karják velük hitetni, hegy szá­mukra mégiscsak vaui jövő az országban. Ceausescu helyesen járna el, ha felvetné a kérdést, vájjon nemzetiségi politikájá­nak tanácsadói hasznos taná­csokkal látják-e el, vagy sem!? BRANTFOK > B '>'• LE N V’W T“ fRO'D,ANP DELHI GUELPH GALT 'AMU .TON I-H'MBERB’" NE 'r ALARTIC MONTREAL 'TTHENBR N’AGARA LLS OSHAWA PORT COT T-í n E P R íí B” N RIVER CAN RD S.A.RNIA STMCOE St. CAT '-ARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBUR i TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR EZ KANADA RUTH GORDON

Next

/
Thumbnails
Contents