Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
Helyszíni jelentés az Egyházak Világíanacsának gyűléséről Dr. BÉKY ZOLTÁN, püspök —Nairobi, Kenya. — Az orosz és román egyház üldözés a Világkongresszus előtt A Világtanács történelmében először fordult elő, hogy egy tag;egyháznak 2 papja vádat emelt saját kormánya ellen, akkor, amikor még nem hagyták el az országot. Az Orosz Orthodox Egyház két lelkésze: Gleb Yakunin és Lev Regels n, akik mindketten Moszkvában élnek, adatokkal alátámasztott VÁDIRATTAL fordultak a Kongresz szushoz, bizonyítva, hogy 0- roszországban vallás-üldözés van, az orosz egyházat nagyrészben elpusztitották, a szabad vallásgyakorlatot csaknem teljesen letörték, üldözik a templomba járókat, kizárják a munkalehetőségekből, a Biblia árusítókat bebört'önzik és kegyetlen fizikai és szellemi kínzásoknak vetik alá. Papokat, akik keresztelni mernek, börtönbe vetik, — egyet ki is végeztek. A MÁSIK VÁDIRATOT Béky Zoltán püspök terjesztette be az Amerikai Magyar Református Egyház, az Amerikai Magyar Szövetség és az Erdélyi Világszövetség nevében, a Ro■ mán kormány MAGYAR és VALLÁS ÜLDÖZÉSE ellen. A dokumentumokkal alátámasztott “Memorandum” tanúvallomásokkal, affidavitekkel ellátva bizonyítja a román kormány magyar és vallás-üldözését. Papokat tartóztatnak le, börtönöznek be Biblia árusítás miatt, ahol középkori módszerekkel kínozzák, megkorbácsol ják, 40 fontos súlyok,hz láncolják őket (Harrington kongresz szuisi képviselő beszédéből — Kongresszusi Napló.) Legújabban az egyházi történelmi dokumentumokat kobozzák el, úrvacsorái kelyheket & emléktárgyakat oroznak el, igy akarják az erdélyi magyarság történelmi múltját kiirtani. Magyar iskolák százait, egyete-_ meket zárnak be, betiltják a magyar nyelv tanítását és a magyarságot Erdélyből, ősei földjéről szétszórják. Mindkét vádirat nagy konsternációt keltett. A lapok főbb pontjait közölték, rádiók, televíziók továbbították a világ minden része felé. . “Az Emberi Jogok és a Népek Szaabdságáért küzdő Bizottságban”, amelynek 400 tag ja van, Béky püspök és a stock holmi látván Lutheránus Egyház főpüspöke, Arch Bishop Konrad Veen tartottak előadást az emberi! jogokról és a népek felszabadításáról. Feltéve a kér déseket, hogyan lehet az, hogy a Világtanács más országokban a faji gyűlölet (racizmus) és a színesek felszabadításáért mindent elkövet és milliókat áldoz, — amit helyesnek tartunk és pártolunk is — de hogyan lehet az, hogy az orosz, román, bulgár, litván, magyar elnyomás és vallásüldözés ellen nem tiltakozik és veti latba nagy tekintélyét? (A bulgár egyház felét kiirtották, jelenti az orosz vádirat.) Az amerikai imperializmust elitéli, de az orosz imperializmus ellen egy szava sincs. . A két előadás nagy hatást váltott ki. Az orosz és a román delegáció — amely rendkívül nagy számban van jelen — azonnal válaszolt meglehetősen felháborodva, de annál gyengébb érvekkel. A harc folyik, s hogy az eredmény mi lesz, azt csak a jó Isten tudja. Mindenesetre a világ közvéleményébe az emberi jogfosztások, rabszolgaság és vallásüldözés bejutott és a Kongresszus 2,300 résztvevője világgá viszi. A Kongresszusi nagy harca a színes népek felszabadítása, racizmus, faji gyyülölet és a Dél- Afrika-i faji és vallási üldözések körül folyik. Ökumenikus, theológiai, szociális kérdéseket külön bizottságok tárgyalják. A Világtanács anyagi válságáról egy egész nap folyt a vita. Az angol delegáció egyik vezetője, Dr. Graham kenőid, azt hozta fel, hogy a Világtanács afrikai és más terrorista organizációk támogatására költ nagy összegeket. Fő prog. amja a “Combat Racism”. Az Egyház nem támogathat terrorista mozgalmakat — mondotta, — erőszakot, ahol gyilkolnak s fegyveres erőszakkal Vívnak ki jogokat, vagy erőszakolnak istentelen rendszereket népekre. Az Egyház a szeretett kell, hogy hirdesse ... nem tjímogathat erőszakot.” — Kifogásolta, hogy a Világtanács áh landóan támadja a kapitalizmust. Miért nem támadja ugyanúgy a Marxizmust és a Kommunizmust, amely a szabad népeknek és a keresztyén civilizációnak a legnagyobb ellensége és a világ legnagyobb állam kapitalistája és. rabszolgatartója? “Ezért tagadja meg sok Egyház a támogatását és üresek a perselyek a Világszövetségre” — mondotta. Tizenöt uj felekezetet vett fel a Világszövetség tagjai közé, csaknem kivétel nélkül afrikai, ázsiai színes protestáns fele kezeteket. Egyhangú vélemény, hogy eddig a Világtanács egyik legizgalmasabb, leghevesebb s egy ben' legfontosabb Világ kongresz szusa van folyamatban Nairobiban. — Kisjókai Erzsébet: ÁPRILY LAJOS A Baár-Madasban, nagy szobája árnyán lengett a rímek zengő fel lege. Fáradtan ült. De jószándékkal várt rám, » s osztálykönyvekbe lapozott bele. Majd verseimbe. Elményedten, mint a mester, ha kezdő új müvet figyel. Tán meg sem száradt rajtuk még a tinta, még nem közöltem versem senkivel. “Mint zárt dió, mint csonthéjjal takart, ám törje fel, hogy lássuk, merre tart, mit érez. Mindezt nyiltan mondja ki.” Igy szólt. S ma nyílt seb minden új dalom* feltörte már a sors. De fájdalom, hogy nem olvassa már el Áprily. Az Amerikai Erdélyi Szövetség rendkívüli közgyűlésén hozott határozat Az Amerikai Erdélyi Szövetség legfőbb feladatéinak az elnyomott eidíólyi magyarság sorsának enyhítését tekinti. A hol csak alkalom adódik, elsősorban az idegennyelvü nyugati sajtóban akarja ismertetni mindazt, ami Romápiábain az alapvető emberi jogoknak, a kisebbségeknek úgy a béke és nemzetközi szerződésekben, mint a román alkotmány paragrafusaiban biztosított nemzeti jogai megsértésével történtik. Szövetségünk mindazt akarja elmondani, amit az otthoni magyarok is elmondanának, ha szabadon beszélhetnének, vagy a román kommunista diktatúrában egyáltalán szólhatnának. Amikor az erdélyi magyarság elnyomására ismételten fel akarjuk hívni a Nyugat illetékesei és sajtója figyelmét, tartózkodni fogunk — mint tettük eddig is----az üres jelszavaktól, a nagy mondásoktól, amik csak árthatnak, de semmit sem használhatnak. Különösen tartózkodunk minden olyan felelőtlen propaganda izü beadványtól, 1 vagy javaslattól, mint pl. a kivándorlás kérdésének felvetése, ami salines két magyar 'beadványban is előfordult és ami indoklatkiMi! támasztotta alá tájékozatlan szenátorok módosító javaslatait a román kereskedelmi tárgyalásnál. A clevelandi Erdélyi Bizottság javaslatát az erdtályi\szervezetek együttműködésére annál inkább helyeseljük, mivel Szövetségünk is minidig erre törekedett. Nehézséget az Erdélyi Világszövetség elsietett, meg gondolatlan szervezése okozott, amikor nehány ember összeállt és a kérdés kellő ismerete nélkül elhatározva, az elveket és követendő módszert, csatlakozásra szólította fel az évek óta i működő és önzetlen munkát | végzett meglevő erdélyi szervezeteket. Igaz, hogy a szervezést kezdeményező brazíliai erdélyi honfitársunk úgy az Erdélyi Bizottság, minit később az Amerikai Erdélyi Szövetség vezetőivel is tárgyalt személyesen is, de akkor már kész formulájuk volt az Erdélyi Világszövetségre és azt már meg is hirdették egyes magyar sajtóorgánumokban. A régi szervezetek vezetői sohasem zárkóztak el az együti működés elől, de (hiába, kérték az Erdélyi Világszövetség szervezőit, hogy halasszák a megalakulást a kellő megtárgyalásig és az együttműködés megfelelő formája megtalálásáig, a mái’ előre megválasztott elnök Clevelandba hívta őket a megalakulásira és az általuk készített forma elfogadására, amit természetesen nem vállaltak. Az Amerikai Erdélyi Szövetség helyteleníti azt a módot, ahogy az Erdélyi Világszövetséget erőszakosan megalakították és ahogyan azt propagálják. Helyteleníti azt is, hogy az A- merikai Magyar Szövetség, melynek a 22 éve működő A- lixeriaai Erdélyi Szövetség évek óta tagegyesülete, azt sem az Erdélyi Világszövetség meg alakulásakor, sem pedig az USA román kereskedelmi tárgyaláskor adott, beadványa ügyében meg, sem kérdezte. Ugylátszik, hogy az Amerikai Miagyar Szöveuség egyoldalúan az Erdélyi Világszövetségre akar támaszkodni, mely elnöke és titkára réven beépült az Amerikai Magyar .Szövetségbe, sőt az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, szokatlan módon, belépett az Erdélyi Világszövetségbe. Sem az Amerikai Erdélyi Szövetség, sem a clevelandi Erdélyi Bizottság vezetőinek nincsenek személyi ambíciói, vagy szerepelnivágyása. E szervezetek azonban eddigi munkájukat, tudásukat nem akarják kárbaveszni hagyni. Ezért ragaszkodnak eddigi szervezetük megtartásával az egyenlőség alapján való együttműködéshez, amit .kizárólag az erdélyi magyarság érdeke irányíthat. Ezért nincs szüksége az összefogásnak elnökre, fő- vagy altitkárra. Csak egy közös bizottság kell, amely a szervezetek vezetőiből adódik és az összeegyeztetett munkát minden szervezet a maiga területén végzi. Az amerikai Erdélyi Szövetség rendkívül közgyűlés jellegű, kibővített válaszmányi gyűlése tehát határozaitilag kimond ja, hogy a fentieket egyhangúlag magáévá teszi és az együttműködésre, megfelelő megtárgyalás után — a csatolt együttműködési terv alapján, ami a tárgyalások rendjén részleteiben még módosítható — tovább ra is kész. (T ranssylvánia) Winnipeg, Man. 1976. január 2. 3 Szalay Lajos kiállítása New fokban December 4.-én nyílt meg Nem Yorkban, a Nicholáus Exercise Centre (10 East 45th St.) impozáns termében iSZALAY LAJOS grafikus, művész kiállítása. A kiállítás december 21-ig marad nyitva. A megnyitó estén mintegy százötvenen jelentek meg s melegen iinepelték a kiállító művészt. Kétségtelen, Szalay Lajos világviszonylatban is az egyik legnagyobb élő grafikus művész. Mikor megkérdezték Picassót, kit tart a legnagyobb grafikusnak, azt válaszolta: Az első én vagyok, a második iSzalay Lajos, örökbecsű alkotása, a “Genesis” cimü rajzsorozata, hosszú évekkel ezelőtt már al- I bumalakban is megjelent. A tárlaton kiállított 47 müve közül régi alkotásai a legjobbak; a “Horses in the Wild” pl. olyan, hogy arra a világ legnagyobb múzeumai is büszkék lehetnének. Az utóbbi évé kiben kiészitett és kiállított képeire rá van irva, hogy azokat —- élni is kell valamiből — eladásra készítette, főleg “sznobok” részére, akiknek nem a mü a fontos, hanem az, hogy kinek az alkotása. Áll ez a színes rajzaira és festményeire is, amelyekről leri, hogy idegenek az ő művészi egyéniségétől. Egybevetve mindent, a kiállítás: megtekintése komoly művészi élményt jelent mindazok számára, akikben csak egy szemernyi művészi érzék is lakozik. Minden magyar büszke 1?het Szalay Lajos grafikusművészünkre. — v.E.I. — MAJTHÉNYI GYÖRGY KÖNYVESPOLC d,. Ágoston Ede: Valamikor régei régen Tósakyné, Váradi Irén A szerző kiadása verses-füzet. Illusztrálta és a nyomdai kivitelezést irányította, Kapus György, San Francisco 1975. 32 oldal, ára 8 dollár. Különleges kivitelezés. A szerző álmainak életrekeltése gondolatban és rajziban. Ha a verses füzetet úgy aposztrófálnánk, mint gyermekeink esti altatásánál az édesanyák mesevilágát, túlzás volna. E versfüzet sokkal több ennél. Egy fiatal szőke lány hazafias és vallásos érzését, majd őszinte tiszta szerelmét nostalgikus megvilágításban tükrözi. A monda szerint a leány életét összekapcsolja a Magyarhonfoglalás, török-tatár dulás tényével, majd a földre szállt ördög és a sátán hatalmával, amely hazája felett uralkodik! E mondához természetesen hoz zá fűzi a honfoglalás egyik neves fiatal vitézének őszinte szerelmét is. A szöveg mellett 16 dib nyomatai tökéletes kivitelű képek magyarázzák a szerzönő gondolatát. Az előszót dr. íSárdyné Szép Ilonka a budapesti Nemzeti Színház volt tagja irta, amelyöől az első mondatot idézem: — Minden szép gondolat, minden jóra törekvő ábránd, legyen az szentimentális, legyen az intellektuális, legyen az gyér meknek kivetítő mesevilága: tiszteletreméltó és elgondolkoztató. Ezzen előszóval teljesen egyet értek azzal a kiegészítéssel, hogy ha valaki a magyarszó — hirdetője, — személye a legnagyobb megbecsülést érdemel. 1975. október 05. Oakland, California. Believeit Cancer can be beaten. régen nem voltam a városban, még majd azt hiszik, hogy el is temettek, -— s nevetett. — De egész sereg bevásárolnivalóm is van. A plébános csöndesen felelgetett, éppen csak az udvariasság kedvéért húzta kissé a beszélgetést, aztán megköszönte újra a dugványokat, a magokat s külön a saxifragát, és elbúcsúzott. Az idő egyhangúan múlott. Márton napjára csakugyan megjött a hó. Télapó megrázta szakállát s a látható világ; fehér lett. Néha eső váltotta fel a havat, majd dara s a szelek bandériuma hosszú napokon és még hosszabb éjszakáknál át vad csattogással vágtatott el a vidék fölött. Az írtak járhatatlanok lettek. Csák olykor-olykor szánta el magát néhány parasztasszony, hogy bemegy a városba. Fejükre hajtottak valami nagy darab háziszőttest, vagy éppen az egyik szoknyájukat, a hátukíól titokzatos púpként dagadt ki a kaska s úgy imbolyogtak az utakon, mintha nem is földi lények, hanem manók volnának. Az őszi munka is véget ért már, Vugrics bácsi is nagyobbrészt a házban tartózkodott. De1 azért mindig talált magának valami dolgot. Az istállókat járta, a bognárt s a kovácsot fogta munkába, és megrepexáltatta a szerszámokat, szekereket. 4 ataroznivaJó. akadt itt is, ott is, a béreslakás okiba n, a melléképiLetek'en. Mindenkinek adott munkát. Ez szecskát vágott, az iát fűrészelt, a harmadik a kút káváját javította, a negyedik járdát kövezett a béreslakások mentén. Januárban nagyvásár volt Véghalomban; az eladásra kerülő állatokat kiszemelte és hizlalóba fogta. Igásló, tehén, borjú, disznó, egész sereg baromfi volt fölöslegben s mind vevőre várt. A magtárban is volt még; jócskán, amivel várni akart. Napjában kétszer-háromszor is megnézte a vemhes kancákat, teheneket, mindemre ügyelt, mindent, észrevett. Krumpliból is több volt a kelleténél. Legszívesebben pálinkafőzőt csinált volna, de Dúsné ellenezte, mert igy is sok a gondja, munkája. Ezért hát olcsón kiárusította a falubelieknek a krumplit, sokszor hitelbe, vagy ledolgozás: a. A városiba nem volt érdemes levinni. Néha a felhők sürü gomol3rgása napokig elfüggönyözte az egész világot. A hegyek, az erdők, az elterülő földek feleszi vták magukat nedvességgel, és a köd, mintha a föld lehelné ki magából, vastagon és tejfehéren állott. Semmerre se le— 104 — HÍREK VANCOUVERBŐL A póstássztrájk miatt csak most számolhatunk be a vancouveri magyarság gazdag két hónapjáról. Az Októberi Szabadságharc emlékünnepélyén, mintegy félszáz főnyi közönség töltötte meg a Magyar Társaskör nagytermét. Pekári Erzsébet konferált, Csáky Ibolya művésznő énekelt. Közreműködött még a Magyar Énekkar, Schadl Tamás zenetanár vezényletével, a Társaskör Tánccsoportja, Hegedős Györgyi színművésznő betanításában, a Cserkészek műkedvelő gárdája. Tamási Miklós, a Társaskör elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett Ravasz László szavaira, mely szerint az emigrációs magyarságnak, nemzeti létünk fenntartásában ugyanaz a szerepe, mint a hajdani erdélyi fejedelemségnek. Azt se szabad felejtenünk, hogy egyéni szabadságunkért, amerikai jólétünkért, sokan meghaltak 56- ban. * * * Az ősz kiemelkedő eseménye volt a Református Egyház műsoros ünnepi vacsorája. Nagytiszteletü Becske Lajos, Calgary magyar református lelkész volt a vezérszónok. Alaptételül a “Világ Világossága”' cornet választotta. A modern technika világitó eszközei között sötétségben botorkál az emberiség. A keresztény lélek azonban tisztán látja a helyes utat, mert Krisztus, á világ fényessége világit előtte. Dóka Kálmán lelkész a bivek kötelességeiről szólott. Csiszár Attila helyi református lelkész, mint iházigaz- | da köszöntötte a vendég-szóno- , kokat. Baraksó János erdőmérnök vezette a műsort. Közreműködött a Magyar Énekkar és Leftike Gyula, két Ady vers tolmácsolásával. A reformátusok műsoros estje egyben általános magyar ünnepség is volt, mert azon népes számban vettek részt katolikusok, Ugrin Béla plébánossal' az élen. Megható jelenség voílt a ealgary-i hívek csoportja, ákik elkísérték -szeretett lelkészüket Vancouverba. Tollas Tibor költő irodalmi estjén annyian vettek részt, mintiha az októberi ünnepség megismétlése lett volna. Az illusztris vendég, előadása első részében beszámolót adott a magyarság helyzetéről a világban. Ezt követően bemutatta új verseskötetét. Befejezésül — a közönség, kérésére — elszavalta “Bebádogoztak minden ablakot” — cimü hires költeményét. Az est résztvevői szűnni nem akaró tapssal köszönték meg a felejthetetlen előadást. A katolikus lelki életének beszédes bizonysága volt a férfiak három napos lelkigyakorlata a ladneri szerzetes kolostorban. Jávor Egon bencés atya vezette az elmélkedést. * * * A Magyar Társaskör ez évben is megrendezte hagyományos Ünnepi Közgyűlését november végén. Ezúttal külön súlyt adott az összejövetelnek, hogy örökös tagokat avatott. Kiemelkedő közreműködésükért a következők kapták az “örökös tag” megtisztelő címet és ezzel járó jogokat: Lemke Gyula, Németh Imre, Patakv József, Pungor István, Sándor Mihály, Zsámboky Béla. Vidámságról a Színjátszó Csoport gondoskodott. * * * Karácsony szellemében úgy a katolikus, mint a református egyház és a Magyar Társaskör is gyermeki-ünnepségeket rendezett. Csak a Társaskör összejövetelén, közel kétszáz magyar apróság örvendezett és kapott ajándékcsomagot a Mikulástól. Helyesen jegyezte meg Tamási Miklós elnök: — Istenem, 200 uj tag- húsz év múlva! Mikor Tegyen az ember optimista, ha nem karácsony táján? — * * * A Széchenyi Társaság helyi csoportja harmadik alkalommal rendezi meg hagyományossá vált Gála Bál-ját, jövő év február 28.án. A bál tiszta jövedelmét egy Magyarságtudományi Tanszék felállítására fordítják. A Gála Bál népszerű a vancouveri közéletben is. Diszelnökségét British Columbia Lieutanan-t Governor-ja vállalta. .. .ke. A BIBLIÁBÓL Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől •vagAdozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vájjon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. (Máté 7: 15, 16,17.) KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 ARANYMÁLINKÖ baj lesz vele . . . Mert tiz darabot tömte a vásárra, hja, kell a pénz, addig dolgozzunk, amig erőnk van. — a os, s ezért ezt a nagy űtat? — kérdezte Oltó. Nem hiába tette, volt neki más dolga is, — felelte Bohus Gyúró. — A tégyveitartási engedélyt is megszerezte, mert hogy sokat jár vásárokra, kell neki valami fegyverféle. Ha Ribniken át jön haza, mindig az az érzése, hog3* * * 4 * * 7 egyszer meglesik és elszedik a pénzét. Pedig, semmi kedve, hogy a keserves keresményét másoknak adja ... A háza elé érve, behívta Oltót. Egyszerű ház volt, akár a többi. Két ablaka szolgált az utcára,belül hosszú tornác húzódott a uraz mentében s udvara keskeny volt. Mindjárt a konyilába léptek, ahol Zuzka foglalatoskodott a tűzhelynél. Kissé meg is nuhKent a jövevény láttára, « Pora: somsza, — köszöntötte félénken. Oltó el akarta oszlatni a kedvezőtlen hatást, és mindjárt azon kezme, Hogy Gyúró beszélt neki a multkorában arról a földcikkelyrol, amelyik az urasági birtokból belenyúlik az ő tagjukba . . . Hát persze, hogy nehéz ember a vén Vugrics, dehát mit lehessen tudni? Egyre Zuzkát nézte. Igazán gyönyörű teiemtés volt. Karcsú, formás, izmos, Szőke haja két varkccsban hullt a hátára a kendő alól, Arcán finom pir futotta át, amit a lámpa fénye még emelt. A tekintetét leste, amely a hosszú pillák alól csak rebbenve futott :á. Gyúró a szobába tessékelte, de Oltó hallani se akart arról. Úgyis csak egy percre jött, nem akar zavarni, inkább a segítségük: e akar lenni, ha lehet. Majd beszél ő még Vugrics bácsival, esetleg a nagyságos asszony előtt is szóvá teszi a dolgot. Kérdezhetnék tőle, bogy miért, amikor alig ösineri őket, és semmi iiazena se lesz a dologból. De ő az ilyen törekvő embereket nagyon szereti ... Minduntalan az asszonyra pislantott és áradt belőle a szó. Zuzka hálás pillantásokat vetett feléje, gyönyörű szeme, amelyről nem tudta megállapítani, hogy milyen színű is, hálától ragyogott. Gyúró zavartan hümmögött, nem tudta, hogy mit feleljen, hiszen nem kérte a tanár úr támogatását s már egészen beleélte magát abba a gondolatba, hogy idővel közbenjárás — 101 — for further Information, I contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY A.
