Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-25 / 26. szám

6 Winnipeg, Man.. j 1976. jumius 25. ORVOSI TANÁCSADÓ Miért veszélyesek egyes gyógyszerek a gépkocsivezetőkre A mai technikailag, fejlett vi­lágiban egyre több és gyorsabb jármüvet állít az ember a ma­ga szolgálatába. Igyekszünk a nagy távolságokat minél kisebb időveszteséggel áthidalni. Azo­kat al utakat, melyeket az e­­lődeink napok, sőt hosszú he­tek. alatt tettek meg, manap­ság egy néhány óra leforgása alatt tesszük meg. Az egyre növekvő sebességeik megköve­telik, hogy a gyorsi jármüvek vezetői, irányitói, testileg és lelkileg teljesen egészségesek legyenek ési képesek legyenek szinte a pillanat töredéke alatt reagálni a legkülönfélébb szi­tuációkra, helyzetekre. Ezért van oly nagy, fontossága az or­vosi vizsgálatoknak, a soffőr­­vizsigálatók keretében. Nem e­­lég, hogy a gépjármüvek (re­pülők, autók, helikopterek, mo­torkerékpárok, hajók mozdo­nyok) vezetői elegendő techni­kai tudással rendelkeznek és kiismerik magukat az egyre bonyolultabbá váló forgalmi e­­lőirásokban is, hanem elenged­hetetlenül szükséges, hogy tes­tileg és szellemileg teljesen e­­gészségesek legyenek s ezen­kívül ne ‘hódoljanak semmiféle káros szenvedélynek, mely alá­ásná vezetői tehetségüket. lAzt nem kell, bizonyára külön hangsúlyozni, hogy az olyan egyének, akik komoly látási és hallási zavarokkal küzködnek, a süketek, vakok, szinvakok, nem valók a vezetői asztal mö­gé, — de ugyanígy tilos moto­ros jármüvet vezetnie az olyan embernek is, aki betegségéből kifolyólag eszméletlenségbe es­het és ezzel veszélyeztetheti a saját ég embertársai életét is, "Ezért nem Írhatjuk alá a haj­tási igazolvány orvosi szaka­szát a cukorbetegeknek, az e­­pilepsziásoknak, a komoly ideg betegeknek, stb., de a teljesen legyengült egyéneknél1 sem, a­­kik alacsony vérnyomással küz ködnek, vagy ennek ellenkező­jében, magas vérnyomásban szenvednek. A biztonság ked­véért nem tanácsos motoros jármüvet vezetni az álmos, na­gyon fáradt vezetőiknek, az o­­lyan egyéneknek, akik vérvesz­teséggel küztködnek. akik ko­moly betegségeik utáni, legyen­gült állapotban vannak. Most azonban a gyógyszerek kellemetlen mellékhatásairól a­­karok beszélni e területen. Van egy sereg olyan orvosság, melyek vagy serkentően, vagy nyugtatólag hatnak az idegek­re. Mindkétféle gyógyszer hasz nálata veszélyes lehet a gépko­­j csiivezetők számára. Az ideg­­csiiiapitók lelassítják az ember reakcióképességét és ezzel ve­szélyesen befolyásolják a veze­tési tehetséget. E csoportba tartoznak az idegcsillapitók és az altatók, mint pl. a Bellasipon, Hysteps, Dormiral, Dormip'hen, Phenobarbital, PlegomazLn, — Chlorpromazin, Chlorprotixe, Meprobamat, isonal, Noxyron, Melipramin, Meliril, stb. Ezek a | gyógyszerek ezért rendszerint csak orvosi receptre kaphatók, s soffőröiknek hajtás közben a használatuk szigorúan, be van tiltva. Nagyon veszélyesek az ,u.n. idegserkentő orvosságok is, a­­melyek eltávolítják ugyan a fá­radtság érzését, de nem ma­gát a fáradtságot s ezzel ko­moly bajok ökozói lehetnek. E csoportba tartoznak a Psydho­­ton, Ritalin, Dexf enmetraz in, Fenmetrazin, „stb Továbbá nagyon veszélyes e gyógyszerekkel egyúttal az al­kohol fogyasztása. Az alkohol ugyanis a legtöbb idegrendszer re ható gyyógyszer hatását po­tenciálja s ezzel nagyon kelle­metlen helyzeteket teremthet. A csehszlovák gyógyszeripar megjelöli! azokat az orvosságo­kat az utóbbi években, egy há­romszögbe foglalt felkiáltójel­lel, melyeknek használata tilos a motorgépkocsivezetők szá­mára. E gyógyszerek közé tar­toznak az úgynevezett antiaí­­lergikus orvosságok is, melyek nagyon bénitólag hatnak az i­­degekre. Ide sorolhatók pél­dául a Bromadrylt, az Analer­gin pro infantibus-, Tavegyl és más hasonló orvosságok. Nem folytatom itt azoknak a gyógyszereknek a felsorolását, melyeknek használata károsan befolyásolhatja a gépkocsik i­­rányitását, de felhívom az olva­sók figyelmét arra, hogy lehe­­j tőleg semmiféle orvosság síze­­: dése alatt ne vezessenek gép­jármüvet, hacsak erre -nem ad kimondottan engedélyt kezelő­orvosuk. Veszélyes lehet a ve­zetés biztonsága szempontjá­tól a ma oly nagyon elterjedt fájdalomcsillapítók szedése is, amelyeknek] nagyrésze ideg­­osiHapitókat, vagy idegserkentő két tartalmaz a fájdalomcsilla­pító tényezőki mellett. E fájda­lomcsillapítókból 1 megemlítem az Alnagont, Algenát, Eunlagi­­tot, Neuralgent, Veralgint és a Spasmoveralgint, akár tablet-NYIRI TIBORNÉ SÁNDOR JÚLIA ták, akár kúpok formájában i vannak használva. 'Sokszor nem kerüljük el, hogy ne 'használjuk az egyes orvosságokat, de akkor azután elővigyázatosan üljünk a kor­mányhoz és a vezetés előtt min dig kérjük ki kezelőorvosunk szakvéleményét. MUDr. Juhász István Tiszacsernő. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk ápr. 16.-i számában “DTAlbert Mária Bi-tCentennial óperadélutánjának óriási sike­rei” címen megjele;nt cikkben és a közölt fényképaláirás be­­tühi'bával lett 'közölve, melyet ailant helyesbítünk: “Szintén dicséretet érdemel Marcia L. Meiyler alt-énekesnő. A művészi tudás ilyen fokán a művésznő - vendég tanárát képviseli a pó­diumon s az köztudomású, Jio-gy D’Albert Mária kiváló pe­dagógiai munkát végez váro­sunkban.” Lapunk szerkesztősége elné­zést kér úgy a művésznőtől, mint G.T. chicagói külön tu­dósítójától a szedési hibákért. Hámory Várnagy |Dalma: BALATONI KÉPESLAP Badacsonyon túlról vészes felhők szállnak, szabadtéri tervek, tárgytalanná válnak. Durvul a sötétség, felhördül az ég is, fedelet keresve menekülök én is. Tajtékot hány a tó, toronyot formál vízből, nézem a játékát -egy vén kocsiszínből!. Szél a hullámháton rakétaként siklik, javát féltő ember, csak Istenben bízik. Széltől megvert felhők, rongyosra szakadnak, meg ázott emberek, fázósan szaladnak, Isten játszott velünk, gyáva emberekkel, bűneiktől terhes, felnőtt gyermekekkel. Balatonboglár, 1935 nyarán. Hírek a világ minden iájárói KÉT VILÁG KÖZÖTT — iMlARCUS VAN STEEN -­Marcia L. -Meyer, alt-énekesnő. D’Albert Mária kitűnő -művész­­növendéke a márc. 14.-én tar­tott operadélután sikeres elő­adása után. MINDEN ADOMÁNY AZ ÚJSÁG FENNTARTÁSÁT HOSSZABBÍTJA MEG ü (Canadian, 'Scene) — Wal­ter Bauer jól ismert költő volt Nyugat-Németországiban mi­előtt, 19t52-ben, 48 éve® korá­ban Kanadába emigrált. Dönté­sét az Oberon Press 'kiadásá­ban, Ottawában megjelent “A DIFFERENT SUN” cimü köny vé'ben magyarázza meg. Mint mondja, nagy csalódá­sai tapasztalta, hogy Európá­nak nem sikerült olyan humá­nus útra lépnie, mely hizto­­sithatta volna, hogy békében, emberi méltóságuk követelmé­nyei szerint éljenek az embe­rek. Fiatal korában náci ellen­sége miatt szenvedett. Később teljes erejével, kiállt a brutális szovjet rendszer hullámai el­len. Végülis Kanadába jött, eb­be az általa tisztának és fia­talnak tartott országba, mivel ennek, az országinak -nincs sem rejteni, sem -szégyelni valója. Bauer 1904-hen született, a szászországi Marseburghan. — Kitűnő tanuló volt, tanárt ok­levelet szerzett és már a hu­­-szas éveiben emelkedni kezdett irodalmi csillaga. Liberális gon­dolkodása miatt könyveit be­tiltották a nácik. Háború után egy ideig fogságban volt, majd nagyhirtelenjében behozta Íz év 'hallgatását és — hé* év a­­latt — 'huszonhat könyvet je­lentetett meg. Bár sikeresek voltak, nem- oszlatták el aiz- eu­rópai civilizációval szemben ér­zett csalódását. A versek azt mutatják, hogy Bauer egészen rendkívüli emig­ráns. Beszél Halifaxban végző­dött hajóújtáról, majd a Toron­tóba való vasút utazásról, me­lyet rendkivlü étvezetésnek ta­lált. Az, hogy az angol nyelv tu­dásának hiánya gondot oko­zott, egyáltalában nem zavar­ta. Különben is, csakhamar megtanult .angolul, mosogatói munkájában. Nemsokára a To­rontói Egyetem német nyelv- és irodolmi tanárává lett. Egyik versében, 72 év tapasz taJataival megkoronázva, arról ir, hogy mennyire szereti anya­­nyelvét, “'amely mélyen a lel­kemben fészkel, szüleim és első szerelmem nyelve... ” De kife­jezésre juttatta szeretetét “éle­tem későbbi nyelve” iránt is, melynek révén “uj, friss dolgo­kat” tanult, amely “vendég­ként fogadta, de királyként vendégelte meg.” Bauer nagy elismeréssel ir Kanadáról, ugyanakkor beisnie ri, hogy szinte “kétségbeeset­­te szeretem Európát” — ha már nem is vágyik utána, — gyermekévei világa már nem is létezik. De azért csak kétfe­lé húz a szive, miéig, kis dol­gokban is. A kanadai tábortűz füstjéről, égő európai városok jutnak ezébe, amelyek azóta felépültek, de azért még ingat­lan talapon állnak. Kanadába érkezése óta Bauer elevenen tartotta hirnevét a német olvasók körében, hiszen 20 könyvet jelentett meg Né­metországban. Egyiket az Al­bert Schweitzer irodalmi díjjal tüntették ki. Jóllehet, Mr. Bauer jól beszél és ir angolul, még most van előkészületben első angol nyelvű könyve. A DIFFERENT SUN már második gyűjteményes kötete, amelyet angolra fordítottak. Fordítója Henry Beissel, a montreali Concordia Egyetem tanára, maga is bevándorló és a költő jóibarátja. A DIFFERENT 'SUN kemény kötésben $8.95-ért vásárolható meg. 350 sikeres műtétet végzett, — pedig nem volt orvos Nagy feltűnést keltett Mila­nóban egy Lanzilotto Kamillo nevű ember letartóztatása, aki évekig működött, mint gyakor­lóorvos s nem kevesebb, mint S50 sikeres operációt hajtott végre, anélkül, hogy valaha or­vosi egyetemre járt volna. Azok közül a rendkívül bonyolult o­­perációk közül, melyeket vég­rehajtott, legnevezetesebb egy orr-operáció, melyet az olasz repül,őgéposztály egyik isimert ezredesén hajtott végre. Lanzilotti orvosi kézikönyvet is adott ki, amelyről azonban később kiderült, hogy egy már ismert német könyv másolata. Doliárpusztitó egerek. A dollárok hazájában az ege rek is — úgy látszik, — e­­iőnybe részesítik a bankót, az élet többi javaival szemben. A napokban összeiágták George Murray philadelphiai' munkás­nak húsz év alatt megtakarított ezer dollárját. Murray, aki sors jegyek) tilos eladásával alkart újra zöldágra vergődni, a bíró­ság előtt elmondta tragédiáját, mely a bűncselekmény elköve­tésére bírta. El sem hitték vol­na neki, ha fel nem mutatta volna bankjegyeinek össze­­vi'sszarágott maradványait. — Nagy Frigyes és a burnót. Nagy Frigyest, aid nagy ked­velője volt a burnótozásnak, egy időben meghökkentették a tudósoknak ama megállapitá­­sai, amelyek szerint a burnóto­­zás nagyon veszedelmes. -Sokat töprengett rajta, hogy a do­hány három élvezetmódja kö­zül, melyik a legikevésbbé ártal­mas, — vagy ahogy ő mondta — a legegészségesebb: a pipá­­zás, Kiválasztott tehát a bagó­zás? Kiválasztott tehát a had­seregéből három katonát. Az | egyiket pipára, a másikat bur­­ínótozásra, a harmadikat pedig ; T bagózásra kényszeritette s éle- j tűk végéig megfigyelés alatt j tartotta őket. Először a pipás halt meg, aztán a burnótozó s végül a bagózó. De mind a há­rom imái- közel a — nyolcvana­dik életévéhez. — Alfonz király szemléi. Port Said'bói Marseillebe va­ló hajóútján, a volt spanyol ki­rály, a Matin egyik munkatár­sának élete néhány érdekes részletét 'beszélte el. “Mikor 14 éves voltam, sem­mitől sem féltem annyira, mint attól, ho,gy szemlét tartsak a csapatok fölött. Természettől fogva is tartózkodó voltam és a sok öreg generális, aiki körü­löttem volt, még jobban meg­félemlített. De volt eigy jó ba­rátom, a gárda törzs trombitá­sa. Ő állott mindig mögöttem és megsúgta a parancsokat, a­­miket adnom kellett. 'Sokszor mentett ki kényes helyzetekből. Igaz barát ,volt.” — Vak ember doktorrá avatása. A bécsi egyetemen a 30-as évek elején- avatták doktorrá Gefner Miksát, aki gyermekko­ra óta vak volt. Szülei -még l'912-!b;en helyezték el a Vakok Intézetében, hol ösztöndíjas he­lyet kapott. Az intézet isko­lámnak elvégzése után az in­tézet kefekötő osztályában, mint inas kapott alkalmazást. A tanulás iránt való nagy buz­galmával feltűnt fait aztán be­íratták a tanító szemi n áriumba, amelyet jelesen végzett el. Majd beíratták az egyetemre, ahol a nyelvészetnek szentelte magát. Valamennyi rigoroz,uniát nagy sikerrel tette le, pedig! a stú­dium ráné'zve nagyon bonyolult volt. Jegyzeteit vak-irássad Ike 1- j lett elkészítenie. Életmentő paradicsom. A kanárimadarakat ési feliéi egereket, amelyek szénbányák­ban és tengeralattjárókon mér­ges gázok iránt való nagy ér­zékenységük folytán úgyszól­ván őrszolgálatokat teljesíte­nek, legközelebb nyugdíjba küldhetik. Tudományos kísér­letek ugyanis arra a különös tapasztalatra vezettek, hogy a paradicsom még sokkal na­gyobb mértékben alkalmas ar­ra, hogy a levegő mérgezett voltára figyelmeztessem Kitűnt, hogy a paradicsom levelei a legcsekélyebb mennyiségű mér­­igea igázok megérzésére össze­zsugorodnak, majd teljesen el­fonnyadnak. Nyolcvankét évig a kolostorban A tantoni ferencrendi Ikoáos­­toxból temették el Putti Márta Mária nővért, aki 82 évig volt a kolosto-r lakója. Tizenhatéves korában lépett be a kolostorba. Ő volt Anglia legidősebb apácá­ja. A kolostort a 82 év alatt sohasem hagyta -el; sohase lá­tott se vasutat, se autót. Egyet­lenegyszer került érintkezésbe a külvilággal, amikor 1926-ban a főnökbe engedélyével interjút adott egy újságírónak. Egész életében mindig egészséges volt. Influenzarohain ölte meg. Cipész és okleveles mérnök. Binitrov György egy berlini cipőtalpáló vállalat tulajdono­sa, a műszaki főiskolán kitün­tetéssel tette le a vizsgát, amely ökle vele® mérnöki elmet jutta­tott neki. Szokatlan és rendkí­vüli ennek a cipésznek eddigi életálypája. Tizenkétéves ko­ráig iSzófiábán, szülővárosában gimnáziumba járt, amelyet a­­zonbanj el kellett hagynia, mert szülei, akik nem voltak képesek a tandijat m e gfiz e t ni ,c ip ész mű­helybe adták. Nehéz napi mun­kája mehr akadályozta, hogy to­vábbfejlődésén (munkálkodjék. Minthogy a mai viszonyok közt kevés kilátása van, hogy mint okleveles mérnjöik alkalmazást találjon, megmaradt a kaptafá­jánál. Hatvanezer oldalas akta. Az elmúlt tavasz óta Öeabury new-yorki bíró egész idejét ki­záróan' ©gy 'bizonyos Farley ne­vű sheriff dolgainak a kinyo­­irtózására fordította, aki beis­merte, hogy a legutóbbi hét év alatt négyszázezer dollárt “ke­resett” meg. A sheriff Cuki ne­vű bűntársa 1928-ban kétmillió dollárral gyarapithatta már a­­mugyis tekintélyes bankbetét­jét. Az az akta, amely a vizs­gálat eredményét magába fog­lalja, több mint hatvanezer gép­írásos oldalra terjed. Farley és társai azonban bíznak barátaik befolyásában, akik nemrég ün­nepelték a sheriffet egy banket­ten, amelynek 738 résztvevője, volt s a teríték ára 40 dollár volt. Kedd a legtöbb öngyilkosság napja. Amerikában, ahol csak ma­gában) Newyorkban 1478 ön­­gyilkosság volt a múlt éviben, íláza® buzgalommal dolgozik az életmentő liga, amelynek élén egy volt lelkész működik. A li­ga fáradozását sok esetben si­ker koronázza és számos em­bert tudott rábírni, hogy le­mondjon öngyilkos szándéká­ról. A liga megállapítása szerint kedden és ezen a napon is dél­­felé történik a legtöbb öngyil­kosság. A liga elnöke ezt igy magyarázza: Vasárnap tanul­mányozzák az emberek az új­ságok álláshirdetéseit, hétfőn járnak a címek után,, kedden pedig belátják' fáradozásuk hiá­bavalóságát és kétségbeesve el­határozzák, hogy véget vetnek életüknek. Gáztámadás a nemfizető lakó ellen. | Cser.novitz egyik szállodatu­lajdonosa különös módon igye­kezett fizetésképtelen lakójától 1 megszabadulni. Jól záró bádog­­ládikát karóiddal töltött meg, vizet öntött rája s a kifejlődő ■ gőzt guUiiicső segítségéivel a I kulcslyukon keresztül a lakó I szobájába vezette. Minthogy a lakó a nagy hidegben, nem mer­­j te az ablakot kinyitni, kényte­­j len volt egy bizonyos idő múlva az elzárt ajtót kitárni s a szál­lodát elhagyni. A gázzal kifüs­tölt lakó most a bíróság előtt I keres orvoslást. GYEREKKEL — (Szervusz, — lány elindul. — Te várj csak . . . Mégis, ém felelősi vagyok, érted. Mi lesz, ha evvel is eltöltőd az időt ... — Nemi baj. Az is jó, ha van kihez menni ... Van kire gondolni. í — Jó, jó . . . Kata tudod mit szokott tanácsolni. Elte­lik az idői . .. Fejét tenyerébe hajtja. A kutya odajön, fejét hozzá dör­zsöli. Az udvart holdfény világítja meg. Valaki a kapuhoz jön, 'a kutya felneszei, odarohan. A házigazda jött. Egyforma, szép lépésekkel jön az udvaron végig. Vilma előtt leemeli a kalapját. A lakbér ... — Vilma megijed, de a férfi szó nélküli to­vább megy. Vilma megkönnyebül. Szellő suhan, az erdő küldte. Vilma feláll, fekete ruhájában, nyúlánk, majdnem magasnak látszik. A holdfényben fehér az arca kiék szembogara sötét. A kapuhoz megy. Mellette farkcsóválva jön a kutya. So­kat vagyok egyedül, — gondolja. Már nem is vagyok olyan, mint más, azt mondják. Mosolyog, az, erdőt felé néz, s halk hangon egy verset mond: Az est előtt, mielőtt széles hömpölygéssel előreesik az árnyék, Szeretnék találkozni Veled. Jó lenne Veled az erdő nehéz lélegzésü bokrai között járni S két csók közt mosolyogni a halálon. Mert csók közben legerősebben érzem, hogy élek ... S mikor a szivem— mint felszakitott gát alól viz mossa a partot, legjobban öntözik az erek: mosolygok a halálon — de félek. Á kutya körülnéz ... * * * Annyi pénzt tartogat, hogy a városba bemehessen. Gizel már nagyon szégyenkezik, ha a fűszereshez kiéli mennie. (Min­denféléről beszélget, miközben megmondja, mit akar venni. Az ebédjük zsir és lisztből összekevert, megpirított és víz­zel feleresztett valami. A burgonyára kevés vaj jutott . . . — Délután a városba megyek. Katánál már összegyűlhe­tett a munka. De egyebet is megpróbálok ... — mondja Gizel­— 134 -nefc. Mária türelmét elveszítette. Követeli, hogy elmenjek Há­rom naipi terminust ad. Vilma úgy megy el, mint egy automata. A szerkesztőség előtt, ahová be akar menni, pillanatra megáll. Megnézi a fény­­képfelvételeit, nem az, amiben maradéktalanul látom, amit a­­kartam, — mondja. Megrántja a vállát. A képeslapnál az egyi­ket elfogadják. Mikor a lépcsőn lejön, a szive erősebben dobog. Dolgoz­hat, nem hull ki a rostából. Örömébe kétség vegyül, mennyit is ér a munkája? Ez a képeslap közepesnél többet nem mutat. A közepess'ég meg­állás . . . A kezébe fogott pénzt nézi: az ezüstdarabok megszokott bizalmasságigial) tenyeréhez simulnak. Mosolyog. Néhány napra továbbnőhet belőle a fiai! élete . . . Kata lakásához ér. Az előszobában látogatók várnak. A levegő fullasztó, a folyosóra megy. Egy férfi áll mellé, holdvilágarcu, kövér ember. Olyan az arca, mint aki ebéd utáni pihenője közben mosolyog. Vilma miár néhányszor találkozott itt vele. — Na, most sem jön el hozzám erotikus felvételt ké­szíteni ? Nevet s az arca bárgyúvá válik. Vilma nem felel. Ennek milyen lehet az arca akkor? ... — gondolja s megborzad. Kata hangja kihallatszik, a folyosóra nyitó ablakon. Viií­­nia meghallja a nevét, figyel!: Kata most halkabbra fogja hang­ját, de az asszony éber fülei meghallják: — Asszonyom, vigyázzon ... Én mindenkinek azt taná­csolom, ne váljon, el. Sohse, elválni, csak átszállni másik házas­ságba. Társadalmban élünk, ahol az elvált asszony nem szép cími .. . Porné, az nem 'hallgat rám. Buta asszony. Vilma elpirul. Igazán nem szép tőle, mindenkinek el­mondja: — eset, tanulság. A férfi megfogja a karját, megszorítja. Viccet mond, amin egyedül nevet. Vilma szája meg sem mozdul. Pofon kel­lene ütni, — gondolja. De csak áll, kezeivel elutasító mozdula­tot tesz. Megfordul és elmegy. Sétálni indul s csak hosszú idő múlva megy vissza. Ak­­- 135 — SICKROOM EQUIPMENT LOAN SERVICE

Next

/
Thumbnails
Contents