Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-25 / 26. szám
Winnipeg, Man. 1976. jumius 25. iß ^Budapest és Prága különbségek ^ amerikai megvilágításban Conference in Helsinki last year — only East bloc headof-state to do so.” IITOSZLÁV ÉS RUHÉNIA A budapesti látogatást a belgrádi követte. Magyar szempontból nem érdemes sokáig időzni ennél a beszámolónál. Megtudjuk, hogy a tömegigyilkusi partizánvezér véres kezében vergődő mesterséges mozaik-állam (3) ' ráadásul még az infláció és tiz százalékos munkanélküliség hatása alatt is szenved. Arról is értesülünk, hogy senki sem merészei az “örökösi elnök” elpatkolásáról beszélni. Ha ez bekövetkezik, “a flareup of separatism would play straight into the hand of the greatest feared theat of all— direct Soviet intervention to forceably return Yugoslavia to its former place in the Eastern blole.” Sajnos, való igaz, hogy “amit hosszú évek óta Tito jelent Jugoszláviának, azt rumién viszonylatiban Ceausescu testesíti meg.” A “leült Of personality” szóról szóra illik erre a magyarfaló oláhra. Ezért nem lep meg bennünket, hogy “Ceausescu pictures in Rumania are what Lenin pasters are in the Soviet Union.” A proletárdiktatúra (balkáni változatát rémregénybe illő jelenetekkel ecseteli az éles szeműt és eszü kaliforniai tudósitó: “Viewing the marching soldiers sporting submachine guns both on the outside of the airport as well as in the lobby, one quickly g,rasped he had entered a country with very rigid controls. Bucharest airport was also the only port of entry where we have ever .been searched on the way in.” A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG hasábjain közölt számos híradás is kiemelte a rumén gazdasági helyzet ziláltságát. Távolról sem titok tehát előttünk, hogy Ruméniában az élet legelemibb szükségletei is csak hiányos elégíthetők ki. Az eddig felkeresett három ország (Cseh-, Csonka-Magyarcrszág és Titoszlávia) egyikében sem tűnt fel az amerikai riportereknek a közszükségleti cikkek számottevő hiánya. Viszont (Rumániálban éppen az ellenkezőjét tapasztalták. Szólaltassuk meg az anyagiakat kiváló szimattal kutató amerikaiakat: “Quality fruits, you’ll never see them in the food stores in Bucharest! They are all packed for export, leaving only bruised fruit (behind. The same with meat. Inaidé a Bucharest store, we noticed about twoi dozen Varieties of unappealing, extremely fatty sausage, but no red meat. That’s for export only!” idősebbjeinket személyes tapasztalatuk is emlékezteti arra, hegy a felfújt békához hasonlítható “Ruménia Európa egyik leg,szegényebb országa volt a II. világháború előtt. Hiszen mé|g 1950-ben is Ruménia fejenkénti átlagos jövedelme csupán a mai1 Bangladeshével egyező 8C dollár- volt”, jegyzi meg t,k. a PLAINTRUTH jól értesült cikkírója. Nemcsak nagyszerű emlékező-, hanem éles megfigyelő-képességgel is rendelkezik, különben nem örökíthetné meg a ruiméniai állapotokra oly jellemző tömegepizódot imigyen: “Jut by watching the} crowds swirling at Bucharest North Railway Station, one realizes very quickly from their appearance that a heavy percentage of them were working in the fields not very many months ago.” — Tipikus “képeslap” ez a Nagyváradon túli “munkási-paradicsomról”, ahol egyre többen kénytelenek a rendszer jelvényéhez tartozó sízerszámokat— a sarlót a kalapáccsal felcserélni. Külön fejezetiben esik szó a, hírhedt Sonnenfelidt-doktrináról, ámír Ruménia függetlenségét is fenyegeti: “Nevertheless, tiha very idea that the, United States seems to be igoinig way beyond the “spirit of Helsinki” in recognizing the Soviet Unions ‘natural role’ in Eastern Europe has angered the two most independently minded, East Eurape states, Yugoslavia and Rumania.” — A BORBA c. belgrádi központi kommunista lap f. évi április 14.-i számában figyelmeztet, hogy “Washington ráfizethet, ha nem tartja tiszteletben Belgrad politikáját.” Feltűnő, hogy a hivatalos rumén kommunista pártlap, a SCINTEIA ugyanaz nap támadta a Yaltánál is veszélyesebb Sonnenfeldt sirásó javaslatát, mondván: “It is a doctrine of denying the peoples’ rig(ht to independence, freé development, a doctrine of domination and oppression.” Mely paradox helyzet! A gyengébb ragadozó (az oláh farkas) támadja Rettenetes Iván vérszomjas medvéit. De mondhatnánk ágy is: A kisebbik zsivány kiált megálljt a nagyobbiknak. XII. Piustól, az, utolsó tisztességes pápától a vértanú és szabadsághős Marton Áron gyulafehérvári púpokig, századunk több kiválósága egyhangúan állapította meg, hogy a hazugság korát éljük (4). Ebben az ördögi korszakban valósággal arathat a hazugságból keletkezett, balkáni kecskepász tor-elméletből dáko-alábizmust fabrikáló, mese-axiómák kútfőire hivatkozó Jorga-féle államrendszer, amely az izig-vérig náci Antonesculból nemzeti hőst, orosz területeket megszálló és bekebelező hadseregéből pedig “dioséretreméltó” példaképet varázsol. Mióta csak megjelentek a történet színterén wallachok (magyarul: oláhok), alattomosan, a háttérből támadó vérengzésükről, váltak közismertté. Egyik1 dédelgetett I “hősük”, a mai degenerate nyugati gondolkodás eredményeként felkapott XV, századbeli 1 Draculában testesül meg leighi- . vekben az átlag oláh lelke, természete. Ha magában véve helytálló is a moszkovteákat elnyomással és világuralmi szándékkal vádolni, vájjon nem undorító kópmutatás-e mindez azok részéről, akik három milliónyi magyarságtól úgyszólván az" élet jogát is tudatosan, intézményesen megtagadják? Talán nem Istenkáromlás másnak felhánytongatni: “a doctrine of den eying the people’s, right to independence, free development”, amidőn a saját házuk táján egy ezer éves múltra, szervezett állami életre, nyugati keresztény kultúrára visszatekintő őslakos népet (5) a szabad világ szeme láttára irtanak, pusztítanak és tömegestül asszimilálnak? Igazán kár, hogy ezt a népgyilkosságot amerikai tudósítónk már nem vette észre, talán azért sem, mert a fentebb ismertetett story-ban egyelőre csak Bukarestig jutott el, A szegény székely néppel1 ml is át érezzük a költő szavát: Kicsi fehér templomokba, Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba, A holtak is mellétek ülnek. (Reményik) — ŐRSÉGIMiniszter.”— Harmincnyolc százalék szavazott a kommunista pártra, elsősorban csehek. — Statenian’s Yearbook for 1974-75. 3) 17 nemzetiség, amelyek közül a szerbek az összlakosság 42%-át képezik. 4) Serédi Jusztinián, Mindszenty bíboros elődjei: “A mai kor hamissága és arcátlan hazugság-szelleme látszik eluralkodni az egész világ felett ...” XU. Plus pápa: “Korunk legnagyobb betegsége a (hazugság, a szavakkal való visszaélés. — A kétszínűség; az őszinteség hiánya az oka a világ mindén nyomorúságának.” 5) A Tisza-,Maros közti északdéli sáv, a Bánát és a történeti Erdély magyarjai: továbbá a hunok, vagy avarok (esetleg mindkettő) ivadéként visszamaradt egy tömbben élő székely-magyarok, valamint a százezrekre menő ókirályságbeli magyarok, a monlldvai őshonos csángó-magyarokkal egyetemben. Házasságiéi "védi" román leányai! a kormány (Framce-Soir. Legnagyobb francia napilap 730.000 .példány) — Románia nem engedélyezi irónián állampolgároknak franciákkal történő házasságkötését. — A francia külügyminiszter romániai útja során a 'házasulandók problémáit is fel fogja veti. A románok, akik nagyképűen kérkednek “'latin eredetükkel”, most a francia “testvérnép” fiainak megtiltják, hogy román állam polgár leányokat vegyenek feleségül. 'Pedig egyszerű, kedves kis'1 szerelmi történetekről van szó. Ilyesmi mindenütt előfordul, a szérelem nem ismer országhatárokat. A vasfüggönyön túl azonban még a szerelmesek sem kaphatnak kiutazó vízumot . . Jeáu-Louis rouéni vegyész 1974-ben ismerkedett meg román menyasszonyával, Romániában. A menyasszony kéraz a leveleket Jugoszláviából j tudja feladni. j Végre a párizsi román konzu látus értesíti, hogy az ügy el van intézve, A fiatal férj-jelölt érre Romániába utazik, hol közük vele, hogy az akták még nincsenek aláírva. (Most is ott rostokol még valahol Romániában, pedig már a második gyermek is útban van, és az aszszonyka a sok zaklatástól; beteg lett. A 26 éves Christian helyzete iís hasonló. Nagybányán ismerkedett meg a szépséges Marikával' (kétséget kizáróan magyar lány, fordító megjegyzá(Folytatás a 8. oldalon.) vényt intézett a bukaresti hatóságokhoz, melyek nem' mondtak; söm igent, sóm nemet. Várni kell . . . 1975-ben kisleánya született, de ez sem vitte előbbre az ügyet. Jean-Louis meglátogatta kisleányát és jövendő feleségét Romániában, de kiutasították a románok, azon a címen, hogy ... gázpalackért siorbanálló embereket fényképezett le. Azóta Jeán-Louis még a postát sem kapja rendesen “feleségétől” — kivéve, ha Meghall idős Vegh Péter az Óhazában Megrendülve értesültünk, hogy a Winnipegjén és Albertáíban közismert “Péter bácsi” magyarországi tartózkodása során junius 16.-án, autószerencsétlenségtől származott tügyullaldáslban meghalt. Péter honfitársunk 1893-ban született és 1927-ben érkezett Kanadába, amikor először Albertéban, majd 1940-től Winnipegen a cukorgyárban dolgozott 1958-ig, amikor nyugalomba vonult. 1965-iben felesége meghalt s attól fogva többször volt látogatóiban Magyarországion. Gyászolják: egyetlen fia, Pétéi' és felesége Jean, 2 testvére Al'bertában, unokája Judy Perkin és férje Hal, valamint jóibarátai és rokonai az Óhazában és Kanadában. Temetéséről Péter fia Magyarországról való visszatérte után fognak beszámolni. Magyarok a franciaországi zenei ünnepségeken Jegyzetek: 1) A cselh kommunista párt kb. 1,800,000 tagiból áll, ami a lakosság 11.6%-a. Egyetlen Vasfüggöny mögötti rabország arányszáma sem iközeliti meg a oséhekét. A magyar index pl. csak fele a csehnek, valamivel 5% felett. 2) “1946 post-war elections returned the Communists as the; strongest single party, thei)r leader 'became Prime Párizs ;— Ez évben, a szokástól eltérően kevés magyar névvel találkozunk a franciaországi zenei ünnepségek (műsorán, Kivételt képez talán a két Cziffra, akiknek neve igen sok jóhelyen szerepel, így (nehéz azokat mind felsorolni. Doráti Antal nevével kétszer találkozunk: a Bamlfcergi Symphoniku's Zenekar élén szeptember 6.-án és 7.-én Besancan-ban, a londoni Royal Philharmoninikus Zenekar-ral pedig Queryben. Október 2.-án Adorján Royaufont-iban. A Párizsi Fesztivál Estivalon a Schola Hungairi'ca augusztus 20.-án, Ránki Dezső, julius 29.-én Kőműves János szeptember 20.-án szerepelnek. Varga Tibor Kamarazenekara élén augusztus 19-én Kolmarban. A san-iiianeiscoi Magyar Egyjházak rendezésiében 1976. junius 13.-án, 1 órakor, a menió parki Szt. Patrik szeminárium nagy ebédlő termében első ízben került bemutatásra PETŐFI SÁNDOR halhatatlan költőnk verses életrajza a GÉNIUSZ. ÍAz egyházak asszonyai terített asztallal várták az ünnepségre érkező vendégeket. A virágokkal feldíszített teremben .kiállításra került a GÉNIUSZ könyv 10 darab, eredeti képei, melyeket a fedőlap rézkarc nyomással együtt Siibernhorn Tibor los-angelesi művész alkotott. A megjelentek ugyancsak hagy megelégedéssel vették kézibe a müvésiziesen ki dolgozott technikai kivitelezéssel elkészített könyv példányokat, melyeket Hajdú Ha és Sándor los-angelesi magyar nyomdájában szerető gondos kezek készítették. Az ünnepségen megjelentek: dr. Jaszovszky József érseki tanácsos, dr Hites Kristóf bencés igazgató, Schlosser Frigyes a katolikus Missió pátrónusa, Könnyű Ernő, a Bay leendő képviselője, majd aiz Egyesületek vezetői. Az ünnepséget bevezető dr. Jaszovszky József szavaiból, amelyben Ágoston Edét, mint a GÉNIUSZ szerzőjét üdvözölte, a következőket idézzük: A modern élet forgatagában, ahol az ifjúság é,s az utána jövő nemzedék, á nyers és múló realitásoknak hodó'ló és anyanyelvét sokszzor megtagadja, az ezer éves .múltat felejti, csak az lehet a vigasztalás, hogy áldozatával a modern civilizáció bukása után a magyar író egy — uj kultúra fejlődésének, — alapját rakja le, hoigy ezzel megőrizze és átmentse a magyar nyelvet. Ágoston Ede GÉNIUiSZ-a nem hiába való kifejezése annak a heroikus munkának, arnely figyelmezteti a jövő társadalmat, hogy csak a hagyományok tiszteletével tudja a jövőt megmenteni, mert á modern próbálkozások gyökértelelének és elhervadnak tibánaikkal együtt. Ezután Ágoston Ede tanulmányai alapján Petőfi Sándor életét, munkásságát statisztisztikai adatok alapján ismertette. Oknyomozói felkészülségével beszélt a költő születése helyéről, majd az olyan sokat vitatott apai ágon szerzett nemesség megállapításáról, a természetes apaság kritériumáról, Petőfi politikai hitvallásáról, majd haláláról a segesvári csata idején. Az iró szavát a hallgatóság több ízben megtapsolta. Petőfi Sándor tiszteletére Tánczy Kovács Erzsébet mező szopránó San Francisco csalogány'a két dallal kedveskedett a GÉNIUSZ szerzőjének: “Rózsábokor a domboldalon” és “Fa leszek, ha fának vagy virága”. Ismét megállapítottuk, hogy a művésznő most is méltó volt a — “csalogány” — név viselésére. Zongorán kisérte Le'ndvay László. Nagy Szigligeti Katalin az ő bájos — sanzon — énekhangjával életre keltette Petőfi Sándor drága Uuskáját a János Vitéziből. 'Zongorán kisérte Tóth Vera. A művésznők megérdemelték a hosszantartó tapsot. Utolsó számként dr. Jaszovszky József .szemelvényeket felolvasott a GÉNIUSZ-hól, melyeket a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott. Mindannyiunk egyöntetű véleménye szerint San; Franciscóban évek óta ily értékes irodalmi bemutatóban nem volt részünk1, hol ennyire élvezni tudtuk az előadottakat. Tehát a GÉNIUiSZ elindult, hogy 150. év után is PETŐFI SÁNDOR halhatatlan lelke a kinti és 'hazai magyarságot erősítse. TUDÓSÍTÓ. NYÍRI TIBORNÉ SÁNDOR JULIA GYEREKKEL Ceausescu mérsékletet tanúsít a Szovjetunió iránt (Folytatás az első oldalról!) emiberbaráti kérdés okoz nehézséget, igy kiváltképpen a családok egyesítése Niyugabnémetország irányában. Ezt a kérdést tSauvagnargues francia miniszter is meg akarja tárgyaim június 9.-én Bukarestbe teendő látogatásakor. — Nem kell oda finom, — mondja az öregasszony s> sóhajt. — Puha legyen, — mondja fiatalasszony olyan hangon, mint mikor arról volt szó, milyen vásznat tegyen pelenkának a gyereke alá. Mérik, összerakják a vásznakat, az öregasszony nézegeti, gondolkozik, mire van még, szükség. Vilma a kereskedővel számol. A pénz, amit a mecénás küldött, épp a gyászruhájára volt elég. Észrevétlenül két ezüstöt csúsztat retiküljébe a kereskedőtől visszakapott pénzből. Délután hazamegy. Kel . .. — Ki jön velem a hitközségbe, — szól tehetetlenül, síró hangon az öreg Sohr. — Én, — mondja Vilma. Az irodában fedettfejü férfiak Íróasztalok előtt ülnek. A halál lajstromozói. i— Mibe kerül a temetés? — Ötszáz pengő. — Nincs annyi pénzem, — mondja megtört hangon Sohr. — Nálunk) nemi olyan a hely, mint más temetőben, ahol harminc évenként összeszedik a csontokat s tömegsírba rakják. Ott olcsóbb lehet. — El kellené a halottakat égetni, — mondja az asszony. A komoranctu férfiak riadtan néznek a lázongóra. Az egyik! szelíd, telt arcú, mosolyogva feleli1: — Nagysád, a krematóriumot az emberi ész. találta ki. Istentől van a születés és a halál. A szépség és a hervadás. Salamon király mondta, mindennek van ideje. Ideje az örömnek és a gyásznak ,a növekvésnek és a rothadásnak ... — Csak a mannahullás ideje múlt el ... — Mert íbünösi az embér s nem érdemli ... Az öreg Sohr reszkető kézzel szedi elő pénzét. — Ennyi, van, odaadom ... A többiről Írást adok. Vilma a pénzre néz s szája széléről harapja vissza a kikinálkozó szavakat. A férfi, aki előbb szólt hozzá, észreveszi s feddőn. szól: — Nemi kell az asszonynak nagyon okosnak lenni. — Hát milyennek? — Jó anyának, jó asszonynak. Az az asszony hivatása. — 130 — De a mai asszonyok; teleszedik a fejüket mindenféle jelszavakkal. Ezért borul fel a családi élet. Vilma mosolyog a banális erkölcsi magyarázaton. Kedve lenne vitatkozni, ez, az ember mit mondana Dénes életmódjáról. Az öreg Sohr lányára néz. Ez mindig is okoskodott, — gondolja. ^ — Két órakor legyenek a temetőben, — rendelkeznek. Az utcán szótlanul mennek egymás mellett. Az öregember néha motyogva mondja: — (Mi lesz velem, mi lesz velem ... — Éni isi mondhatnám, — gondolja Vilma, —, dehát mit segít. Felnéz az égre, a ragyogó napfény melegítőn bizserget. Otthon biztosan várják'; a gyerekek a léckerítéshez húzódnak, kinéznek. Megszorítja a retiküljét, benne a két darab ezüst; csokoládét fog nekik vinni. Egy férfi rokon, került elő, apjával beszél. Az öregember Vilmára néz, ijedten. Hozzálép: — Vilma, követelni fogod örökségedet, beperelsz? .. . — Hallgass, — Vilma hangja remegő, — még, anyám a földben sincs ... A rokonra néz, aki apját felizgatta; persze Vilma szegény . . . A temetőben, mig a koporsót kihozzák, egy fa mellé áll. Távolabb állnak a férfiak, pár ember, aki a hitközségtől jött. A halottmosó asszonyok elvégezték dolgukat kijönnék. Fekete klottköpeny van, rajtuk, fejükön fekete kendő. — Könnyen hajlott, mikor öltöztettük, mint aki szivesen engedi, — mondják Mendelsohn,nténak. A koporsót a férfiak hozzák ki. Az, egyik, akivel Vilma az irodában beszélt, a koporsó elé áll, beszél. Vilma fülében visszhangzik a búcsúztató. — Gyógyulásért jött, a lábai elhozták onnan, ahol mindenki! ismerte s az idegenben lesz nyugvó,helye. A föld mindenütt szent, helyet ad s magába fogadja, ami belőle fakadt . . . Csend lett. Egy férfi lép elő s a halott hozzátartozóihoz, a két férfihez lép. Olló van a kezében. Vilmához egyik halottmosó asszony1 lép. Annak is olló van a kezében,. ■— Mondja utánam; — bocsásd meg, ha ellened vétettem, — 131 -DR. ÁGOSTON EDE: KÖNYVESPOLC P. NIMRÓD FRANK MiS — UTOLSÓ ITÉLET— cimü két puha plasztik kötésben. 766 oldalon megjelent hatalmas müvét a szerző kiadta 1974. évbén Buenos Aires, Argentina. Ez atheista világkorszak utolsó “MOHIKÁNJA” az Utolsó Ítélet. Nem frázisokkal megtűzdelt irói fantázia, hanem az Istent kereső lelkek kútforrása, az Istent tagadóik határköve, és a bizalmatlan kétkedők tanító evangéliuma. Nézz 'körül kedves olvasóm leilkiéleted pitvarában, hol a sok földi materialista anyag, virágzó dudvái, élvezetei között, találsz-e csak egyetlen olyan gondolatnak virágát, melynek ereje végre felveszi a harcot az elmúlás gondolatával. Mi lesz akkor? A mának élő ember az élvezeteikben dúló sex-imádatával nem veszi észre lelkivilágában lassan elhomályosult Istent kereső fénynek apró kicsi lángját, amely őrli lassan az éveket, ránc alakban rávetiti orcájára az elkövetkezendőket, s ennek út ölsió állomása a “VÉGÍTÉLET”. [ P. Nimrod müvén keresztül I elénk hozza a világkiezdete óta élt szellemi erőket, s azoknak az ítélet napján vallomásukat, az emberi természetes elgondolás alapján. , De hogy is történhetne más• képp azok részére, kiknek élete az emberiség javát kellett volna szolgálniok, ahelyett önző egyénii érdek irányította földi életüket. P. Nimród müvében nem kíméli -századunk vezetőit sem, kiknek politikai felkészültsége niem az Istentől kapott hivatás tényét szolgálták, hanem oda juttatták e szerencsétlen föld boldogtalan emlberisétgét, ahonnan már nincsen visszaút a léleknek, mert rövidesen útban van a leszámolásra az Ítélet szerint. E hatalmas müvet nem lehet egyszerű szavakkal méltatni. E műnek mindén, bekezdése óriási stúdiumot igényel, gondolatai akadémiai figyelmeztetést jelent. Ezért el kell olvasni, hogy szavait megismerve, abból ! táplálékot merítsünk. A mü megrendelhető: P. FRANK NIMRÓD Prof. 470. 24th. Ave., San Francisco, Cal. 94121. A könyv ára: szállítással együtt 18.— dollár. 4 ^ - ----- --- — j-p (Folytatás az első oldalról) chats freely with Western newsmen at European Security I "MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15.” 1 ■ cim alatt jelenik meg a közeljövőben Aggteleky Béla 1 H szkv. altábornagy közel két évtizeden át tartó törté- I H nelemkutató vitaleveíezésének anyaga, arról, hogy I | miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világ- I I . háborút. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és I ■ irányt mutat a jövőre. H A könyvnek ára vászon kötésben 16.— dollár, vagy annak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül I Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a Ej a vételárnak csekken vagy money orderen való megá küldésével. A Géniusz első bemutatása San Franciscóban
