Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-25 / 26. szám

MAGVAK EMLÉKMŰKÉI

WASHINGTONBA!

Washingtoniban, a Fehér Házzal szemben elterülő Lafayette Parkiban: megtalálható a lengyel Kosciuszko és a német Steuben tábornok szobra, a Pennsylvania Avehue-n Pulaski-é, — és szobra van az amerikai fővárosban többjeik) között Luthernek, Damtenaík, Marconinalk, sőt még Shevchenko múlt századi ukrán költőnek is, hogy a sóik közöl csak néhányat említsük.

Magyar szobor nincs!

Az amerikai forradalom: és az Egyesült Államok megalakulásának kétszázadik évfordulója kivételes és egyben utolsó alkalom arra, hogy az amerikai magyarság a fővárosban méltó emlékművet álMtsoin történelmi szerepének.

Énre legalkalmasabb Kováts Mihály ezredes szobra, mert demonstrálja, hölgy a magyarság indulása óta réísztvesz az ország életében, küzdelmeiben és alkotásaiban.

Kováts Mihály az amerikai függetlenség (hírére hagyta el szülőhazáját, ajánlotta fe'l szolgálatait Benjámin Franklinom át -George Washinfejtoninak, és mint a Puloszki Légió huszárezred parancsnoka áldo-zta fel élletét az amerikai szabadságharciban. Kováts ezredestől Haraszthy Ágostomon, Abraham Lincoln magyar katonáin és tábornokain, az amerikai gyárak; és bányák névtelen hősein, a hollywoodi filmipar, a zene és más művészetek nagyságáin, orvosokon és- természettudósokon át Neuman Jánosiig és az amerikai egyetemek megszámlálhatatlan professzoráig, az amerikai magyarság vérével, verejtékével, fizikai és szellemi alkotóerejével kivette - rés-zét az Egyesült Államok építésében és naggyá tételében.

Takács PáL kiváló művészünk elkészítette Kovács Mihály ezredes szobrát. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor halálos lövést kap, és megrázó erővel fejezi -ki a gondolatot: hogyi ha elvesz is az élet, ha pusztul is

■ C-»

a lovas és a ló, diád almai és győzni fog a szabadság eszméje. Nem lovat és személyt akar ábrázolni, hanem szimbolizálja a magyarság szabadságszeretetét, azt a dinamikus erőt, amely a maigyar nép történelmét meghatározta, millióit Amerika föld jéne hozta és itteni szerepét kijelölte.

Ez év elegén Washingtoniban megalakult a committee for an American-Hungarian) Bicentennial Monument, Inc. nevű szervezet (magyarul,: Amerikai-Magyar Emlékmű Bizottság) azzal az egyetlen céllal, hölgy az amerikai magyarság — országos összefogással és áldozatkészséggel — felállítsa KovátSi Mihály szobrát a -fővárosiban és ezzel az Egyesült Ál- j lamok m-egalaikuíásának két- j századik évfordulóján emlékmű vtet emeljen a magyar nép örök szabadságiszeretetének, megörökítse részvételét az amerikai függetlenség kivívásában és az ország naggyá tételében, tó-fejt'zze- háláját és hűségét a f-öld iránit, amely -befolg,adta és képességei előtt a lehetőséget meginyitotta.

Az amerikai magyarság életében egyedülálló és soha többé vissza nem térő alkalomról fan szó, aminek, elmulasztását méltán kérhetné stfámoim tőlünk a történelem.

Támogassa hlát minden amerikai-magyar az ügyet azzal, j hogy hi-ré't terjeszti; megvalósításához ismerőseit is megnyeri-és saját adományával elősegíti, hogy az amerikai fő-vánoslbaini minél hamarabb álljon- a magyar emlékmű.

A legalább ezeír dollárt -adományozó személyek, egyházuk testületek nevét a szobor talapzatán miegörökitjü'k. Az adóalapból levonható -adományo- j kát a “Hungárián Monument I Fund” csekkszámlára kell 'befi: zetni. (321-6 New Mexico Ave' nue, N.W. -Washington, D.C. 20016. LLS.A.)

Amerikai-Magyar Emlékmű Bizottság.

gyedül 40,000 doMrt költöttek. Megváltoztatták még, a levélpapírjuk külsejét iis', hogy annak is kifejezetten kanadai jellege legyen.

“Az uj igazgatás -alatt -csupán hat hónapnak- kellett eltelnie”, monda Ed Spiers, a gyártásért felelős alelnök”— és máris annyi megrendelésünk volt, hogy nagy tempóban további felszereléseket kellett vásárolnunk és egy harmadik emeleti raktárból is üzemet kellett létesítenünk, ott is a termelésre kellett berendezkednünk, hogy kli tudjuk elégíteni a rendkívül niagy tömegben érkt'íző megrende-léisieket.

Angol nyelvtanfolyam.

“A terjeszkedés perszle új alkalmazottak feltételével járt”, mondja Spiers. A -munkára jelentkezők 60 százalékának Inem volt szaktudású, ezreket kellett “átképzésükre” költeni. Ma 150 az állandóan, az üzemben fogr lalkoztatottak száma és körülbelül -ö-tvrn a “bedolgozóké”.

“iSok alkalmazottunk alig tud ahgolul”, mondja VaUiani, “ezért tervezünk magában, az ü z e,rabéin nyelvtantolyamo kát, amelyek a közszellemleit is javítanák!.”

“Ami az exportpiacot illeti, arra a legnagyobb figyelmet szenteljük” — mondja a továbbiakban VaUiani. “Most még csak Amerikába éa Bahamára exportálunk, de ígéretesnek mutatkozik a német, angol, iráni és olasz piac is.” Az irpaügyi minisztérium segítsége révén az idén Amerikába irányuló export elérheti az 550,000 dollár értéke.

1974-ben 1.1 millió dollár

volt, a folyó évben előreláthatólag eléri a 4 és félmillió dollárt a vállalat bevétele.

1'980-ra “'közüzemmé” szeretnék tenni a Canhartt-ot. Ha ez valóban megtörténne, valóban, teljesén- a kanadaiák kezében lénia az üzem. • Olyan helyzet keletkezne, amelyre a ruhaiparban még nem volt példa.

Szovjetunió: Az élelmiszer válság megoldása az óriásbirlok

(arharlt bebizonyította, hogy a kanadaiak is jól tudnak üzletet szervezni

(iCandian Seenei) — E különös név mögött egy cowboy nadrágokat és éhhez hasonlókat előállító cég van, a Hamilton Carhartt Manufacturing Ltd. — t-orontoi vállalat, amelynek két fiatalember vart az élén. Az Cgyik Larry Moody, 30-éves, a másik: Kim Vallani -pedig 27.-A vállalat 1975-ben gazdát cserélt. -Régi tulajdonosai azt mondották, -hogy nem tudnak versenyezni a nagy amerikai cégekkel, amelyek a világ legnagyobb vállalatai közé tartoznak és amelyek Kanadában két helyen is létesítettek üzemeken. De mit mond -Moody? Azt molndja, nem az amerikai versennyel volt a baj, hanem azzal, hogy a régi cég nem tartott lépést a -korral.

A

Együttműködésben a kormánynyal.

Amltat Val-lini mondja: tulajdonképpen az ontaniói iparügyi minisztérium hívta fel a vállalatra a figyelmünket.” Az átvétel idején és az után is szoros I kapcsolatot tartottunk a minisztériummal. Jól kifejezésre jut ez abból is, hogy tulajdonképpen a minisztériumtól kaptuk) kezdőtőkénk egy részét.”

Mielőtt a “vásárra” sor került, persze alaposan tanulmányozták a vállalat gyengéit. Kiderült egyebek közt az, hogy alig vettek igénybe bankkölcsönt. A költségvetési, általában könyvelési metódus -olyan rossz vo-llt, hogy az igazgatók nem- tudtak) pontos képet kapni a mindenkori helyzetről. Sokszor megtörtént, hogy kinntlevőségek nem folytak be időben, azt viszont senki sem- vette észre. Az ügynökök energiáját sem használták k-i megfelelően. A gyártmáhycik népszerűsítésével, hi-rdletésekkel úgyszólván senki síim foglalkozott. A piacot — csaknem kizárólag — Kelet-Kanadában keresték». Exportról- szó sem esett.

Az új vállalat ötéves tervet dolgozott ki. Mindenek előtt arról gondoskodtak, hogy 300 különböző gyártmány helyett csak 75-nek az előállítását folytassák és ezek közül is sokat a mai fiatalság. ízléséhez alakítottak. Sikerült Js volt a változtatásokkal és a “tépett short”, ami “Waterba!bies”-n.ek neveztek, nemsokára hódítani kezdett a meiwyo-rki piacon.

Mody becslése szerint 20-25 millió ciowboynadrág f ogy évente (Kanadában. Ennek 85 százalékát amerikai cégek elégítik ki, báli- ezeln egyre inkább változtat a Carhartt. “Az áraink ugyanis jobbak, 90 éves tradíció van vállalatunk; mögött és joggal nevezhetjük teljesen kanadainak magukat. “Gondosko dás történt megfelelő szakemberek felvételéről, hirdetésről és parnfletek formájában történő promocio-ról, amire csak eMinden külön értesítés helyeit:

Dir. Pogány András és lielesiég|e, sz. Ler,s Hortenzia örömmel jelentik, hogy leányuk. ORSOLYA, a Stanford University végzett növendéke és Mr. D1CHAIRD ERIC S'IMNETT, (Birmingham, Anglia), a Stanford University doktorandusa 1976 június 19.-én, South Orange, New Jerseyben, a Seton Hall University” kápolnájában, másztmise keretében örök -hűséget ^feküdtek egymásnak. Az egyházi szertartást főtiszteiendő Dr. JAKI SZANIüZLÓ bencés atya, az egyetem neves prof es zszoi-a végezte.

South Orange. 1976 junius 19.

Degnsi -Nyheter, 1976. jún. 3.A szovjet feommunistapárt központi bizottságának egy határozata, a Pravda junius 2.-i számának majdnem két egész oldalát foglalta le. A földművelésről volt benne szó, amelyet most specializálini és integrálni fognak. A termelést a kolchozok együttműködése révén, kon centrálják. így például egy tájegység hét kolchoza egyetlen hústermelő egységet fog alkotni. Továbbá előnyben fogják részesíteni a földművelésipari komplexumokat.

Olyan módszerekről van szó, amelyeket a Szovjetunió bizonyos vidékein már régebben megkezdték. Mindenekelőtt a Moldva köztársaság vált ismeretessé, mint olyan országrész, melyben a termelést máris óriási birtokokra koncentrálták. Ez az a vidék, ahol a kolch-ozotó összevonása leginkább előrehaladt.

A határozatot egy olyan, időpontban publikálják, amikor a Szovjetunióban az az általános gond, 'hogy mi módon teremtsék elő az aznapi kenyeret. A -múlt év rossz terméshozama megtette a magáét. A nagyvárosok élelmiszer üzletei el vannak még ugyan látva élelemm-el, de a vidékről azt lehet hallani, hogy ez az év még a szokottnál is rosszabb.

A vidékről visszatérő szovjet utasok az ott uralkodó rezignáltságról és az élelmiszerért való sorbán-állásról számolnak be. Bizonyos vidéki váro-sokba.i mindig; nehéz volt húshoz jutná, de most már kevés a sajt is. A húsért való sorbanálásna-k arról a módjáról adnak hirt, amelynél, akárcsak a háború alatt, a várakozók tenyerébe bélyegzik a sorszámot.

* * *

Meglehetősen, sok helyről, az ellátási helyzet miatti zavargásokról, vagy sztrájkokról! számolnak be bizonyos jelentések. E híreket illetően azonban ne,m lehet hivatalos ‘Megerősítést kapni. Mindamellett nyilvánvaló, hogy az ilyen hireiki hozzájárulhatnak . a kiészletek pánikszerű felvásárlásához, ami a krízist csak rosszabbitja.

A Moszkvától 100 kilóméterre levő kisvárosok üzleteiben azelőtt lehetett sajtot és virstlit kapni, most azonban -csupán dara és makaróni kapható. Még csak káposztát se lehet kapni. Sem tojás, sem tej nincs, mert a takarmányhiány az ország igen nagy részéhen | az állatállomány kénys;zervágásához vezetett. Hogy a kisebb városokban és falvakban túlélik! a krízist, az azon múlik, hogy sokaknak háztáji gazdaságuk van, amelyben megtermelik a házi szükségletet és eltesznek télre.

A problémákat még hivatalos berkekben is elismerik1. A Gosplan, (az Állami Tervhivatal) egy felelős tisztviselője, egy, a külföldi újságírók- szászára nemrégiben tartott sajtókonferencián megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint a Szovjetunió bizonyos vidékein feszültség uralkodik, a szokottnál is kisebb mennyiségű árúkiosztás miatt. A húshiányt külön megemlítette és azt is; mondta, hogy alkalmasint semmi közvetlenül ható intézkedést nem tudnak javasolni.

Moszkvában és más nagyvárosokban már bevezették a halnapokat, amikori-s a vendéglők és az üzemi étkezdék semminemű! Ihús-t nem szolgálnak fel és hire jár annak1 is, hogy további- korlátozások is várhatók.

Feltehető a kérdés, vajon milyen szándékkal publikálják a nagy termelési egységre való áttérés dekrétumát éppen most. Azért-e hogy a népességet megnyugtassák, s hogy a nép úgy érezze, hogy vannak intézkedések az élelmiszeripari termelés növelését illetően? Arról, hogy ez minden valószínűség szerint Így van, leginkább maga a dekrétum semmit mondp üressége tanúskodik. — Egy és ugyanazon célkitűzést húsz, vagy harminqszor szegez le, s rámutat arra, hogy tudományosan, valamint szakértők bevonásával- fogják a dolgot végrehajtani, s hogy a közös gazdálkodás önkéntes lesz a kolchozok számára, melyek ön kormányzatukat megtarthatják. Mindössze ennyi az összes konkrétum, amit a dekrétum tartalmaz.

Eddig sem volt világos, hogy milyen irányban; fogják fejleszteni a szovjet földművelést. A földmüveléspoliitikai körök vitáját egyrészt azok vitték, akik a nagy egységek és fúziók, más j részt azok, akik a kolchozok és • a kisebb egységekből álló, úgynevezett láncrendszerek hívei.

I Most úgy tűnik, mintha az öszszevonás-okat -részesítenék) előnytbien. Ezt már Brezsnyev is beharangozta, amikor a februári pártkongresszuson mondott. beszédében leszögezte, hogy a földművelés fejlesztéséhek helyes útja a nagybirtok és az összevonások.

Stockholm, 1976. junius.

Szűcs Gábor.

Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb!

Winnipeg, (Mán. 1976. junius 25.

3

Joe (lark: a hivatalos ellenzék vezetője

(Canadian Scene) — A közelmúltban jugoszláv 'látogatók jártak Ottawában. Miután) taláikiztak Joe Olark-kal, felvetették a kérdést; hogyan lehetséges, hogy egy 37 éves ember került a hivatalos ellenzék élére.

Egyszerű erre a kérdésre a válasz. Úgy lehetséges, hogy Jóé Clark nagyonrtehetségés és szorgalmas ember, aki nagyonis jól tudja, hogyan, végezze el a reá háruló munkát, hogyan álljon he-lyt ia követelményekért.

Joe édesapja, Charles Clark, az albertai High Rive-r-eíi született és nevelkedett. Ott nősült meg, vette feleségül Grace Welch tanítónőt, akinek a családja ír származású és sikeres fakereskedő üzlettel rendelkezik. A családé volt a High River Times cáimü újság, amely következetesen, a nyíltság és türelem politikáját sugalmazta és nagyi hatással volt Joe-ra már fiatal éveiben. “Arra vagyok beállítva — mondotta — hogy kritizáld» helyett — inkább meígiértsem az embereket.”

Az eszméknek és vitatkozásoknak az embere volt már egyetémista korában. Azokra az időkre vissza emlékező barátai azt mondják, hogy szellemes, jóhumoru, megfelelő adag önbizalommal rendelkező fiatalember volt. Történelmet és politikai tudományokat tanult és kezdetbein arra gondolt, hogy újságírói pályára lép, de végülis úgy gondolta, hogy -annak a pályáinak a megfigyelés és nem az akció a jellemzője. Egy darabig tanított az albertai egyetemen;. hírnevet szerzett szónoki tudományával és egyre inkább húzta a szive a politizálás felé. 1959-ben az albertai konzervatív vezető titkára, 1962-ben pedig a konzervatív diákok! federáeiójának az elnöke lett. Két évvel később megalapította a Canadian Political Youth Council-t, 1966-ban ő irányította Peter Lougihee-d politikai kampányát, amely a konzervatívok győzelmét hozta, nem is beszélve; arról, hogy Joe-nak nagy gyakorlat szerzésére adott lehetőséget.

1967-ben Stanfield került a ikomze-rvativ pórt élére. Ugyanabban az évben Jo-e-t asszisztensévé tett-e. A következő nagy eseményre 1972-ben került sor, mikor Joe Clark Rocky Mountain képviselője lett. Jóllehet ettől kezdve egész életét a politizálásnak szentelte, a konzervatív párt vezetőválasztó értekezlete idején még: sokan meg| kérdezték: Ki is az a Clark?

| Ebből az ismeretlen ember! bői csakhamar nagyonis ismert i emberré lett, hiszen ő most őfelsége lojális ellenzékének a vezetője és — őszintén meg kell mondani — hölgy tetszik az embereknek és már is nagy népszerűségnek örvend.

A BIBLIÁBÓL

Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban sem az ő teste rothadást nem látott. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván és a megigért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, amit ti most láttok és hallotok.

(Ap. Csel. 2:31,32,33.)

GYEREKKEL

nyíri TiBOrné Sándor julia

Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újság rusitónál, vagy közvetlen a KM 1 Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winnipeg Man

légy az U,r előtt kéréseim tolmácsoló ja ... — Vilma folytatja: — a gyermekeimnek és az apjuknak is ...

— Asszonyok, — suttogják a halott-mosó asszonyok a háta mögött, — miért nincs itt a férje .. .

Az asszony meglepve néz Vilmára, felemeli az ollót s a fekete ruhát nyakánál behasitja. '

Vilma az asszony karjára szédül.

* ij.

Pár nap múlva, mint valami nagy bódultság után. idegei kezdenek megnyugodni. Kis zsámolyon az udvarban ül. Fiai körülötte vannak.

Egyik virágágyon 'hollandi fapapucsokba ültetett árvácska virul. A gyermekek minduntalan le akarják a fapapucsot húzni.

— Nem szabad, — mondja nevetve.

A gyerekek kinyújtják a kezüket, mintha le akarnák huzni. — Ijesztik . .. Kezüket a fapapucs fölé emelik. Az anyjuk úgy tesz, mintha megijedne, a gyerekek nevetnek, hozzászaladnak, ráncjigálják. Feláll, két kezénél a fial megfogják, az udvaron végigsétálnak. Ferike a -hátsó udvarban van, néhány kis pajtásával sáliból mindenféle figurát formál.

Pistike néha odaszalad, meg visszajön.

— Édesanyám, Feji bácsit csinál!

Később azt mondja:

— Édesanyám, Feji eltemeti a bácsit a földbe, mejt meghalt.

A kisfiú mosolygós cseresznyeszájjal ejti ki a meghalt szót. Vilma megrezzen, figyel. Pistike újra kérdez:

— Miért kell a fölbe tenni?

— Aki meghalt, az már nem tud járni.

— -És akkor mit csinál?

— Fekszik a földben, azután por lesz belőle.

— Ész a pojjal játszunk, — mondja Pista ragyogón.

A gyermekek lármáznak. Mária unott arccal jár. Gyakran rászól a gyerekekre. ,Néha Vilma mellett megáll, nagyot sóhajt:

— (Szomorú ez, — mondja.

A lakbért nem említi, van benne tapintat.

— Az Isten ad erőt, — mondja. — Mindig is arra ké— 132 —

Vilma a városba megy. Délelőtt a kórház és 'hitközségi irodákban jár. Fivére idegen, őrá hárul. Később levelet ir egy mecénásnak, aki párszor férjének pénzt adott.

Mendelsohnné mosolygós arca komolyravált.

— Szegény, — mondja éneklő hangsúllyal, voinitatottan.

Hosszú órákon: keresztül fivérével egymás mellett ülnek.

A fiatalember egészen átadja magát fájdalmának. Olykor sirás; köizben nővérére néz s azt mondja:

— Te erőslelkü vagy .. . Nem látjuk többet a tengerszinü szemét ...

— Egyetek, — hivja őket az asztalhoz Mendelsohnné.

Az idő lassan múlik . . . Hogy nézhet ki? .. . gondolja

— biztosan megváltozott. Az: anyja képe van előtte.

Dénes? Jut eszébe. Hol lehet .. . Mit csinál. A szeretkezést szereti . . . Összeszoritott szája megrándul. Mi közöm hozzá .. . Mindenkinek külön kell meghalni . . . Emlékek -rohanják meg. Igen, mert az volt, — van két gyermeke.

Láncszemek vagyunk. Anyját látja, önmagát, a gyerekeit. A fényképezőgépére gondol. Nem lehetne egymás mellé állítani a láncszemeket: aláírni: törvény, vagy véletlen ... Mi az, ami a iiázaginyi résben van közöttük? Idő ... A láncszemek, akár a lépcsősor. Mi lenne folyamatosság. Ha egy lépcső kihull, nem lehet mellé, másikat építeni. Bolond — mondja magának. IMájus mindig van s kettesben nem félnek az erdőtől, a háláitól, — megmosolyogják. Így egész a lépcsősor . . .-t- *

Reggel megjött az öreg -Sohr. Meglátja fiát és felikált:

— Meg.ialt.

Szeméből eltűnik az értelem. Percekig hangtalanul á l, arca elsötétüli. Aztán, valami sohse haliott vonyitó hangon jajvészé kel:

— Itthagyott ...

Tiz évvel öregebb, mint a felesége volt. ... ................

— Menjünk halotti ruhát vásárolni, —=-■ mondja Mendelsohnné s Vilmám néz.

Az ö-regismiber pénzt szed elő. Lerakja az asztalra.

Mendelsohnné összeszedi és elmennek. Az üzletben az öregasszony kényelmesen leül. Vilma áll s a vásznakat nézegeti.

— 129 -SO ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN.

| ALEX. A. KELEN LIMITED J l KELEN TRAVEL SERVICE ■

| 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 342-9548. |

Pl 1IT A 7 ÄC. utazasok a vi|ág minden részébe. Az összes 1 UlAZAi. repülőtársaságot —lük. g

■* I if ■/ • Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat

I lk Budapestre. Jelenlegi árfolyam: 1 canadai dollár

I lm VI M ■ 21.03 Forint. ■

II rí ' f AKITIIhlf T csomagküldés: igen gyors

LEI es COMTURIST f^ol^^Teiárfo,yarn 0

SÍ TII7CV küldések, hiteles fordítások, S

I UuAr UlUUlJtEK nyilatkozatok készítése.

Ü Pontos, gyors, előzékeny kiszolgálás. Forduljon bizalommal a „ legrégibb magyar irodához.

mm