Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-18 / 25. szám
Winnipeg, Man. 1976. junius 18. Az Amerikai Magyar Református Egyesület XXX. közgyűléséi tartja a junius 28.-áva! kezdődő héten Ligonierban Az Amerikai Magyar Református Egyesület, ez a nagy testvértsegitő intézmény, négy évenkénti közgyűlését tartja Liigionierban, junius 28.-i kezdettel. A Közgyűlés junius 28.napján, 'hétfőn d.e. 10 órakor ünnepi1 Istentisztelettel és Űrvacsorával kezdődik, amit Ft. dr. Béky Zoltán elnök és Ft. György Árpád titkár, valamint aiz igazgatóság lelkész tagjai végeznek. A történelmi jelentőségű köz gyűlés elé nagy érdeklődéssel tekint az egész amerikai magyarság, mert hiszen az Egyesület nyolc évtizedes múltja alatt és ma is, fontos szerepet tölt be az amerikai magyar köz életben. A mostani közgyűlés döntései, határozatai, állásfoglalása befolyással lesznek nemcsak a tagokra, hanem az egész amerikai magyar közéletre. A központi tisztviselők: Ft. dr. Béky Zoltán, Ft. György Árpád titkár, Eszenyi László ellenőr és Ft.jMiklóssy Pál pénztárnok, számolnak be négy esztendő eredményeiről, amelyek a jelek szerint több mint 4 és » fél milliós, vagyon-növekedést s böibb mint 6 millió biztosítási értékben való növekedést jelent. A tisztikar uj tervekkel és programokkal készül a közgyűlés elé. Az Egyesület nemcsak tagjai biztonságáról gondoskodik1, hanem a kies Ligonierban végzi szeretet-munkáját, Gyermekotthonában és Öregek Otthonában, hol 24 órás orvosi és ápolónői felügyelet van. A közgyűlés hivatalos megnyi tása d.u. 2 órakor lesz. Este 7 órakor pedig bankett. Az Egyesület igazgatósága már a közgyűlést megelőző csütörtökön megkezdi üléseit. Dr. Béky Zoltán elnök. György Árpád titkár. Hallgassa a winnipegi Magyar Rádiót Magyar rádióadás minden szerdán este 22 óra 30 perctől 23 óráig a CKJS 810-es hullámhosszán! Pártolja a magyar rádión hirdetőket! A magyar nyeivkutatás igazi célja MEGHÍVÓ Az Amerikai Magyar Református Egyesület Közgyűlésére Alapszabályunk 44ic„ pontja és Igazgatóságunk határozata értelmében AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET XXX.-ik KÖZGYŰLÉSÉT 197(j juniu^ ijű.-ián d.e. 10 órára Ligonier, Pa.-ba a Bethlen Otthonunk és a Holyday Inn motel gyüléstermeiben összehívjuk. A Közgyűlés alkotó tagjai: Hivatalból az Igazgatóság tagjai és az osztályok hivatalosan megválasztott képviselői. Akadályoztatásuk esetén: helyetteseik. A Közgyűlés d.e. 10-kor ünnepi Istentisztelettel és Úrvacsorával kezdődik. Végzik.; Ft. Dr. Béky Zoltán elnök és Ft. György Árpád titkár, valamint az Igazgatóságunk lelkészi tagjai. Délben eibéd a Bethlen Otthonban. Délután kettőkor a Közgyűlés hivatalos megnyitása. Este 7-kiOir bankett a Holiday Inn-ben. Washington, D.C. 1976 junius hó. György Árpád, titkár Eszenyi László ellenőr Dr. Béky Zoltán elnök St. Miklóssy Pál pénztárnok (Folytatás az első oldalról) zett s fennmaradt emlékeit ma is nöhézség! nélkül megértjük. Ez csodálatos dolog, mert a világ legrégibb Írott nyelvévé lépteti elő a mi nyelvünket. Ez a megállapítás olyan óriási szenzáció az ókori világtörténet számára, mint amilyen az a magyar őstörténet számára.” (Baráth T.: A magyar népek őstörténete.) E mondatokban elmondottak világosan mutatják azt is, hogy nemcsak annak a ténynek örül a kutató, hogy mit fedezett fel és mik az eredmények, hanem azt is megér.ezzük, hogy ennek a páratlan felfedezésnek páratlan jelentősége' van/ Ez számunkra óriási nyereség szellemi sijpon, mert ma már bárhol, bármikor, bárki előtt mondhatjuk és vallhatjuk a tudósok munkáinak az eredményét, magyar nyelvünk eredetét illetőleg. Nemcsak hét köznapi életünkben, környezetüf.ik köizötti kapcsolatban, társaságban, de baráti beszélgetésiben, — nyelvkutatási munkák alapján. — tudunk néhány szóval 'hasznos szolgálatot tenni a magyar ügynek. Nagyon fontos és szükséges az is, hogy a magyar sorskérdésekkel foglalkozó egyesületeink, társaságok, felkészülve a szerzett adatokkal, illetékesekkel való kapcsolatban, megfelelő tálalásban, tudnának bizonyító valóságokat előadni, aminek következtében az előadott dolgokra figyelő, közhivatali személy meglepetéssel ismer meg olyan, dolgot, amit eddig nem tudhatott. Hogy népszerű kifejezéssel éljek: más szemmel’ nézi majd a világot. Ha arra gondolunk, hogy mennyi- téves állítás és mennyi félrevezető -irodalom került a közkönyvtárakba, melyek a magyarságot rossz színiben tünteik fel, akkor valóban megértjük, hogy miért van szüség arra, hogy a “világ legrégibb Írott nyelvét” beszélő magyar is megmondja mágiáról, hogy ősi nyelve honnan ered. Ennek az a jelentősége még, hogy a mai világ műveltsége közvetett úton, az ókori magyar nyelvű népekéből ered. így a levezetés is egyszerű, mert először volt iSzumer, E- gyiptom, s azután ezer évek u~ tán a görög, a római és végül a nyugateurópai. Ezt a természetes következtetést a 'nyugati tudósok is vallják, mert ők azok, akik valóban meglátták a felfedezett, kiásott fcultúrtermékeket és meg- kellett állapitaniok, hogy ezek a csodálatos kultúrtermékek olyan korban születtek, amikor Európában még lakosság sem volt. A magunk dolgát illetőleg meg kel vallanunk, hogy nem voltak nekünk sem ismereteink a nyelvészek kutatásairól. Iskoláinkban a történelem azt tanította, hogy a mi őseink a Kaukázus tájairól vándoroltak hazánkba és Árpád fejedelem volt a honalapító. Olvasókönyveinkben Attiláról már több mondát olvashattunk, - azután Csaba királyfiról, aki el fog jötnmi a csillagok útján., “ha bajban van a székely!” Magyar nyelvünknek semmiféle vonatkozásban nem volt tantárgya annak eredetéről, hála kiváló tanitóinknak. tanárainknak, akik a magyar lelkiséget nem zavarták meg semmiféle vogul elmélettel. A finn-ugor elnevezés pedig ismeretlen! fogalom volt. Ezt külföldön találták ki, hogy a magyart is beosszák valahova. Amit általában nem használt senki Magyarországon a magyar nyelv eredetének bizonyítására, csak Hunfalvy és társai voltak azok, akik a finnugor elmélet tarthatatlan tété- J leit vették át, külföldről. Nagy- j szerűen fejezi ki a fimi-ugoros 1 Hunifalvyval szemben a ma- i gyár öntudatos lelkiséget nemzetünk nagy írója, Mikszáth Kálmán, aki véleményét többek között igy fejezi ki: “.. . ha még olyan nagy tudós is, mint" Hunfalvy, /nem tartja úgy látszik érdemesnek hosszabb és alaposabb tanulmányokat, tenni nyelvünk, történetünk és hagyomáyaink ismertetésére, hanem felületesen ítél, s tévútra vezeti a tudománáos világot is.”. Ami a 'nyelvrokonság elméletét illeti, az el nem tagadható valóság s éppen ezért, azokat a népeket, amelyeknek a nyelvében magyar szavainkat ismerjük fel, azok valóban nyelvrokonok, de az ősimagyarságíból kiszakadt csoportok, ameiyek más népekkel kerültek kapcsolatba, azokkal keveredtek, s nyelvünkből csak nagyon keveset őriztek meg. Magyar nyelvünket a szuimer és egyiptomi ősöktől örökölve, mi tartottuk meg abban az eredetiségben, ahogy az megvolt a réki (Keleten s azt a Kr.e. IV., III. és II. évezredből eredő okmányokon levő szövegek is igazolnak. A .magyar nyelvkutatás feladata az is hogy más téves ismereteket a valóságnak megfelelően adjon elő. Árpád fejedelem nevére és 'származására nézve kitalált dolgokat Írtak, tanulmányok keretében. A valóság; bizonyítása tehát szükséges mindeniképen. Minden kétséget kizár az a körülmény, hogy Árpád a hűn királyi család anyai ágú leszármazottja, s mint ilyen, jogosan hangoztatta Méni-Marőt bihari fejedelemnek küldött üzenetében, Attilával való rokonságát és azt, hogy az őt megillető örökség átvételére érkezett a Duna■medencétoe. N A Régi Keleten az Árpád név használatos volt már a bronzkorban és .mindig uralkodókat jelöltek vele. Az első Árpád nevű királyokat a Kaukázus hegyei között, az Araxes folyó völgyében találták, akikről több írásos emlék beszél. Kirajzott népeknek gyakran Árpád volt a vezérük, aki nevével dinasztiát is, alapított. Egyik Árpád volt az, aki az egyiptomi XI. dinasztiát megalapította és az ország egyesítését véghez vitte, ® Thébában király lett. Gardiner Alan H. professzor, az egyiptomi Árpádról azt irja, hogy az volt Egyiptom legelső királya. , Még a Bibliában is benne van ainnak a királyságinak a neve, Árpád névvel említve, amely az Eufrátbsz nyugati oldalán virágzott, Kr.e. 740-ig. A kisázsiai Halys folyó kanyarjában is volt Árpád nevű törzs és volt egy Árpád még. Kiéta szigetén is. Az őshazai magyar népeknél e név igen) előkelő személyeknek járt ki. Azt hiszem, ennyi adat ismerete után .bátran állíthatjuk, hogy a mi dun,ai Árpádunk nem török .nevet ‘használt, sőt azok is magyar nyelvűek voltak, akik ezt az előkelő nevet szárpára Szitytya'föidön kiválasztották. Tehát az a feltevés, hogy Árpád neve az árpa gabona nevéből való, vagy hogy Álmos fejedelem álmos szóból keletkezett, gyerekes kitalálás, mert :n|épek fejedelmei már akkor sem voltak azok, akiknek hétköznapi neveket adjanak, mert azt. még Kr.e. négyezer évvel sem tették volna meg. Mint ahogy a mondabeli Humor és Magor nevek is eredeti uralkodói neveket jelentenek, mert a magyar sági bún ágának királya H O - NUR volt, a másiknak pedig M A G U R , akkor a hagyományok megőriznek olyan valóságokat, amiket becsülettel tartottak meg őseink, évezredek hosszú során, úgy kell fogadnunk minden uj felfedezést a mai nyelvészek munkáiból, ősi nyelvünket felderítve, okmányok adatai alapján. Hogy mi, nyugatom élő magyarok, most sokkal többet tudunk meg, minit akkor, amikor Magyanföldön éltünk, az számunkra azzal a haszonnal jár, hogy látókörünk kitág,ült; a könyvtárak bőséges anyagából sokat tudunk meg, hogy mit írtak rólunk, mig mi hazánkban éltük életünket. Például egyik történelmi munkár bam, olyan rövid lélegzetű feldolgozásban, rólunk, magyarokról is .szó van. Amit megírtak a magyarságról, azt úgy kell vennünk, mint sok félreértést és kitalálást. A magyarországi helyzettel kapcsolatiban többek között a tótokról is szó van, akikről már ki van emelve az, hogy magyarizálták őket és ilyen kifejezésieket használtak a magyarok: “A tót nem ember”, amit a szerző sietet igy fordítani, hogy “he is not a human being”. Hamis fordításnak vesszük azt, mert a magyar nem azért mondhatta a tótnak, hogy az nem ember, hanem ezzel csak azt mond ta és azt értette alatta, hogy ‘nein olyan ember, mint mi’. — Ilyen kellemes dolgokat Írogatnak a külföld könyvtáraiban talált munkákban, amiről megállapítható, hogy rosszindulatú beállítottságai a magyar emberiességnek. A magyarságra, mint nemzetre pusztító csapás volt az a lelkűiét, ’amellyel a trianoni békét 'előkészítették. Ma már tudjuk, hogy az ország 'megcsonkítását egy bosszúálló francia politikus okozta, a magyarság elleni gyűlöletből. Ha az a politikus már akkor ismerhette volna, hogy kik a magyarok, s hol volt őshazájuk, s hogy az ókori, nagy műveltség ü azurner és. egyiptomi magyar népek, a Duna-medencei -magyarok ősei voltak árja nyelvükkel, akkor a békediktátor nem mert volna egy nagiymultú néppel olyan kegyetlenül elbánni. Hamis szemlélet rabja volt az utóbbi évtizedek történelmének szereplője, az u.n. Harmadik Birodalom vezére, aki -egyik tanulmányában ’ azt irta, -hogy “nagy kár volt, -hogy a Habsburgok mem irtották ki a magyarokat.” Ez az ember, aki Nietzsche német filozófus- tanítványa volt s az anyagelvüséget tette céljai elérésére irányadóvá, ha akkor már tudta volna, hogy a magyarok az igazi európaiak, akiknek ősei a Régi Keleten a világ első műveltségét teremtették meg, akkor a .gyűlölet helyett azt kellett volna mondania és írnia, amit megérdemel az , a nép, mely nek ősei az első európai műveltség megteremtői voltak, amikor az um ‘,indo-európai” népek mégi sehol sem voltak. A -magyar nyelvkutatás mindenre ki kell terjedjen, legyen j az a külföld szemlélete velünk szembeni, vagy a szegényes, tá-' jékozottság a magyarság felé, — nekünk mai tudásunkkal ott kell lennünk mindenkor, mikor i magunkat, — most mar az igazságmak megfelelően, — úgy az egyénnel, mint egy néppel megismertetni kívánjuk. A H. Trianon korszakában élünk, az évezredes múlt ismerete >os.ak most lett teljesség, de ez az alkalom nem jelenti azt, hogy “nernérdemes” szavakkal álljunk félre,de igaz az és biztató, hogy amit -most már megtehetünk,, éppen az lesz döntő sorsunkra, -mert lesz beülnünk hivatásérzet, hogy munkáljuk fennmaradásunk és szabadságunk szent céljait. Isten minket úgy segéljen! — Igy ismerték meg a indiánok a kukoricái HELYREIGAZÍTÁS Jelen számunk 3.-oldalán közölt “Van-e igazságszolgáltatás?” című cikkben szereplő Gillbert szenátor helyett “Gigueire” név a helyes. Ugyancsak a repülőtér neve nem Mirabelle, hanem Dorval. -— Elnézést kér a elírásokért á “tudósító” és szerkesztőségünk.— (Indián-legenda sorozatunk r-észe.) (Canadian Scene)—Az észak ontarió-i cdzsihiy-a indiánok mesevilágában .nagy isizerepe van a nagymamának. Csaknem min den mesében dolguk akad vele a fiataloknak. A .nagymama mindig bölcs, csaknem mágikus tulajdonságokkal rendelkezik. Sok indián történet emlékeztet benin-ünk-et az európai népmesékre. Ott van például Windigo, az emberevő óriás, akit leküzd egy fiatal fiú, akárcsak az ó- Tiásölő-kről szó-ló európai mesevilágban. Aztán ott van a szegény kisleány, akit a nagymama segít abban, hogy -a nagyfőnök fiának a felesége legyen. Ez amolyan, indián hamupipőke törtéet. Úgyszólván minden indián törzs tud meséiket valamiféle emberfölötti emberről, ami ezen a kontinensem a “'Superman” képéhen jelenik meg. Az odzsiíbvák nyelvében Nan-aJb-ushu, vagy Nanabozó ennek a isiuperman-nak a neve. Nagymamájával, Nokomils-sel él, aki viszont a f-öldanyó leánya és — bár ritkán emlegetik a nevét nyíri tiborné Sándor julia GYEREKKEL — nagy tisizteletet mutatnak iránta. Az indiánok nem is szedik le teljesen a különböző ep er bokrokat, -hogy maradjon rajtuk a föld anyának is. A Namabushu-ról -szóló mesékben az emberfölötti ember nem mindig jó és kedves, nem is olyan,. erős, mint a modern superman. Néha gyenge és rend kívül buta is, aki -mindenféle ravasz trükköt próbál ki embere ken és állatokon. Általában azért nincs az ember ártalmára. Ezt -mutatja arról a fiúról szóló történet is, amely arra ad .magyarázatot, ho-gy miiképpen ismerték meg. az indiánok a fcuikoricáL No-komisí azt álmodta egy éjjel, hogy Nanabushu-nak útra kell kelni-e, hogy az Óperenciás tengeren' túl megmérkőzzék egy nagyerejü -emberrel. Naníabushu útnak is indult csodálatos kenuján, kijutott messze a tengerre, majd! olyan földre érkezett, ahol inagyon magasaik az emberek ési mind zöld ruhát hordanak. Vezetőjük, akinek Mandomin volt a neve, Nonabusihu kilétéről érdeklődött. (Folytatás a 8. oldalon) Gúnyosan néz; a lányra, a kis részeg pillére, aki azt hiszi, hogy sasi. Miért is lenne inás, — mondja magában. Mit mondjak neki, menjen?! Ai nagynénje -betűn lakik a városiban, onnan gyakrabban mehetne csónakázni . .. Hogyne, hisz ő maga -panaszolta egyszer: hogy kereshet állásit, ha a nagynénje arra az időre se ajánlja fel az otthonát, mialatt utána járna ... Hazaméin jen? A barátnőd felhasznált, mondanák. :S Ö is csalódásnak érezpé. A' kisváros nyomasztóan hatna ... Viszszaálmodná a várost, az emlékeit. Az anyjára gondol. Mindjárt mennie kell, talán ma operálják az anyját. Ez a lány nem is rossiz ... A .fűszeresnél hitelt szerzett ... Május van. s a szive megrészegíti ... Hallgatva ülnek., a gyereket megetetik. A hátsó- udvarban, a konyhával szemközt asztal van, akörül ülnek. Mária kibejár. Vilmára résiz-véttel néz. — Dénes egy hete nem volt itthon, — mondja Vilma. — Mária sokszor mondja, hogy miért jöttünk nyaralni, ha olyan rosszul megy, — mondja Gizel. — Élünk olyan jól, mint ők ... — Ő nem töri magát azon, mit főzzön, csak immelámímial csinálja. Megtört a jég. Újra a régiek. Biztosan szeretik egymást. A lány azonban nem volt okos, mikor a nemi alkalmas időt választotta lázongását megmutatni. Ebéd után Vilma elmegy. Az erdőhöz ér, amikor a bolgár kertész nótája felhangzik: Tranda fir fromosl ... Anyja énekelte- gyermekkorában ... Vigasztalanságában, belenémul az erdő szava, akkor rezzen meg, mikor lába alatt valami megreCiesen. Megáll és a földre pillant: összetaposott csiga hever előtte. Elsizégyeli magát. Miért vettem el az életét nem adhatom vissza, -gondolja. Sokáig, áll ott, fülébe a nóta hallatszik, szeme a csigára tapad. — Miért oly szomorú, — szólal meg mellette egy hang. Magas., ibarnahaju, fiatal férfi áll előtte. Rehdesi ruháju idegen. — Mintha állásnéküli lenne. f Az asszony nem felel. Elindul, a férfi mellette jön. — 122 — w Az- asszony percekig hallgat, figyeli a férfiarcot. Lev-ertnek látja. Talán maga állásnélküli? — Igen. — A férfi szégyenkezve lesüti a szemeit. — Nem szégyen, csak baj, — mondja az asszony. — Jó állásom volt, vig életem, míg ... A férfi .elpirul, elszólta magát. — Csak merje megmondani, talán nem is lát többé. S n-élia jólesik őszintének lenni. i— Fegyelmit kaptam. Megvesztegetés miatt. A nőnek kellett a pénz ... — Hol a nő? — Elment; /külföldön nevelőnő. Van egy gyerekünk a mienhelyen. , Az asszony maga elé néz. Esizébe jut a mózesi törvény : Megbüntetem az apák vétkét liarmadizileglen. — -Nem tud dolgiozni? r— Akarok. Családom pénzt ad üzletet vásárolni. — A gyermeket magához veszi? — Igen. Feleség se kell, -csak egy jó asszony, aki gondoz minket. — Okosabb is. A feleség nem mindig jó a más gyerekéhez. Az1 állomáshoz énnek. A férfi várakozó aröcal néz a nőre. Az meglepett, szinte zavart. A férfi -nagy szürke szemei éhesen isszák az asszony közelségét. Vigaszt szeretne, a másikért, aki a baját okozta. Vilmának most távoli mindez. t Az anyja . . . hogy örült neki tegnap. — Málnaszörpöt hoztál, ilyen: sokat, — mosolygott. — Dénesi küldte, — hazudta, — hogy engesztelje. — Tud- kedves lenni ... — S örült a lányának, mert a beteg nagyonhálás, ha nem érzi magát elhagyatottnak. Kezét nyújtja. A férfi- megfogja, könnyedén s a bőrük összeér. Az asszonyban semmi sem rezdül. A férfin villamiQsáramszerü a hatást. Keze az asszony keze alatt alázatos várakozásiban réme-g. .Az asszony érzi valami hiányzik .. . Nem engedheti így el hogy az őszinteségét megszégyenülés köves-sie. -Kérő pillantása rátapad. | HARSONA KÖNYVESPOLCRÓL: | EE Megrendelhető: Harsona, P.O. Box 242 Croydon, CR9 == — 2RY Surrey, England. = SB Bátori -Miklós: A halál a szőlőskertben. Pound = = fűzve Regény...................................... 1.50 EE SB Brandenstein Béla: Művészet és élet. Fűzve 2.00 = = Dr. Bezerédj Zoltán: Arccal az osztály felé. Fűzve —.90 EE ES Csermely Károly: A lappok földjén........i...........—.30 == — Csiky Ágnes Mária: Eladó a délibáb. Novellák............... Esi Képekkel, fűzve.................................................1.50 == — Csiky Ágnes Mária: így üzenek. Versek. Fűzve —.90 EE BE Fenyvessy Jeromos: A dominóvár, leírások, képek. 2.00 == ÉE ” ” :Panoráma. Versek. ... . —.70 EE EE Horváth A. Benedek: Megállító percek. == — Karcolatok, emlékek. —.90 EE EE Jánosfalvy Albert: Mindennapok. Bölcseletek, = = kepekkel ....................................................... —.90 EE EE P. Kőszegi István: A Törökbükk. Elbeszélés, fűzve—.90 = — Kutasi Kovács Lajos: A hajó és a folyó. Regény —.70 EE SE Leszlei Márta: A hal és a hajó. Elbeszélések. —.90 == ~ Bela Menczer: A Contmentary on Hungarian EE Literature................. 1.50 == ~ Mérő Ferenc: Egy élet mérlege. Életreg. Nagymü 2.50 EE EE Mérő F,: A paradicsom-madár tánca. Elbeszélések. 1.50 == = Mérő F.: így történt. Napló a II. világhábarúból —.90 EE EE Mérő F.: Ragnarök (Az istenek alkonya) .......... —.40 == EE Pohárnok J.—Csiky A. Mária: Nevelési zseblexikon 1.25 EE EE Dr. Tóth János: VI. Pál pápa apostoli körlevele == a papi cölibátusról ......................................—.70 EE == Tóth László: Modern clasz novellák. Nagymü. fűz. 2.50 ~ EE Vajay Szabolcs: A szentelt berek. Tallózás . EE — a világirodalomban ............................ 3.50 ~ BE Vajay Sz.: Eleven kő. Világirodalom remekiből.. —.90 EE = Varga László: Az élő Isten. Biblica-theolőgia. == EE Nagymü .......................... 2.50 EE — Vaszary János: Tubák csodálatos élete. Reg. Fűz. 1.50 ~ EE Dr. Vágó Pál: Nyílt levél C. A. Macartney == professzor úrhoz. Fűzve..............................—.70 EE EE Vásárhelyi Vera: Keserű babér. Megrázó = — elbeszélések. Fűzve ...................................... 1.70 = EE Vig Béla: Földrengés. Válogatott költemények és = — műfordítások. Kötve........................................ 3.50 = — 123 — 4
