Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-18 / 25. szám

(eausescu második kuliúrforradalmat tervez! Frankfurter Allgemeine Zei­tung —- Az új nacionalista hul­lám kényes kérdéseket vet fel Romániában. Romániában most készítik elő a “Politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusát’’. Jelenleg azon­ban senki sem tudja biztosan, milyen célt fog ez a kongresz­­szus szolgálni. Egyesi 'bukaresti megfigyelők szerint Ceausescu meg akarja nyirbálni az írók és a művészek lehetőségeit és a hivatalokat és megibizásokat másként akarja szétosztani. így feltehető, hogy a román párt — és államfő az 1971 őszén vég­­rehatjott “kultúrforradalmat” szándékszik megismételni, mely annakidején véget vetett az 1964 óta engedélyezett vi­szonylagos liberalizmusnak. Mindem jel arra mutat, hogy Ceausescu eléri célját ... A személyi és napi problémá­kon túl azonban a kultúrkaiig­­resszus távolabbi célokat is ki­tűz maga elé, melyek! esetleg kényes mivoltuk miatt talán nem is fognak tisztán és vilá- : gosan kitűnni. Az utóbbi hó­napok folyamán ugyanis feltű­nő nacionalista hullám vonult át Románián. Több téren rend- | szeresen felerősítették a nem-1 zeti jelleg kidömboritását és | maga Ceausescu növekvő hang erővel beszélt felszólalásaiban ; a kommunista ideológián és po- j litikán 'belül a nemzet szerepé- | ről. Feltételezhető ennélfogva, hogy a megnyíló kultúrk-ong- ! resszus meghirdeti a kommu-1 nista mozgalom többi tagjától magát elhatároló “román szo­cializmust” is. Az egyre jobban , kapcsolatok kiéleződéséhez ve- \ zetett. Az uj nacionalista bullám az- I zal kezdődött, hogy egyre több panasz hangzott el, amiért “az iskolákban nem tanítják kielé­gítő módon a romián történel­met és irodalmat”. A lapokban cikkek jelentek meg a román nyelvről. “‘Hogyan beszélünk és írunk románul?” cim alatt nyel vészek, irodalmárok! és tanárok korholták a tananyag hiányos­ságait? szókincs, nyelvtan és he­lyesírás szempontjából. Az iro­dalomban pártfogolták a román történelem témáit tárgyaló Írá­sokat, mint pld. Marin, Préda “Delitriuni” c. regényét, mely­ben Antonescu tábornok szere­pét mentegeti. Aki történelmi tárgyról ir, nagyobb írói sza­badságot élvezhet. De még; en­nél is fontosabb lett a történe­lem kutatás területe. Újból fel­­melegitették a magyar történé­szekkel régebben lefolytatott vitákat a román “folytonosság­ról”. vagyis arról a kérdésről, mi történt Kr. után 271-ben, mikor Aureliánus római császár a barbárok előretörése miatt kiürítette a 150* évvel korábban meghódított Dácia tartományt. A vita főként akörül folyik, hogy a császár teljesen, vagy csak résziben telepitette-e át az úgynevezett dákoromán lakos­ságot a Dunától délre fekvő vi­dékekre, vagyis, más szóval, volt-e folytonosság a római lé­giók távozása után a maii Ro­mánia területén a dák-latin né­pesség életében, vagy pedig, j hogy a románok hegyi pásztó- J rokként szállingóztak-e vissza a Balkánról mai lakóhelyűikre? Mivel Dácia nem más, mint a mai Erdély déli része, érthető a románok érzékenysége, mikor a magyar történészek cáfolják a románság “folytonosságát” a mai román állam területén. Most azonban első ízben Bes­­szarábiát is belevonták a tör­téneti vitákba, melyek politikai színezetet is öltöttek. Ceausescu megboránkozott Lazarev szov­jet történész 1975-ben megje­lent tanulmányán, melynek tár­gya “A moldvai szovjet állami­ság és a besszarábiai kérdés” volt. A hos-szú és terjedelmes fejtegetés sok olyan állítást tar­talmaz, ami vörös posztóként hat a román honfiak szemében. A zsinórt a szovjet gyújtotta meg, hiszen Lazarev dicséret­ben részesítette azokat a sztáli­ni korszakban működő román történészeket, kik, helyeselték 1940-ben és 1945-ben Besszará­­biának a Szovjetunióhoz való csatlakozását, míg megdorgál­ta a Ceausescu alatt dolgozó írókat, kik e pontban más vé­leményt .nyilvánitottak. Laza­­rév különösképpen bírálta azt a román írásművet, mely iMarx kijelentéseit ismétli meg; az o­­rosz hadseregnek 18121-ben Besszarábia meghódításakor el­követett rémtetteiről. Lazarev ezenkívül ugyancsak tagadja, hogy a mai1 románok a dákok­tól származnának. A román “folytonosság” kérdése igy is­mét felmerült és vitássá vált annak' jogossága is, hogy Ro­mánia 1918-ban “visszavette” Besszarábiát. A román viszontválasz nem maradhatott el: könyvekben és újságcikkekben világosan el­utasították e téziseket. Ceau­sescu személyesen is foglalko­zott az üggyel. A kérdés az, miért vártak eddig a válasszal? Talán azért, mert 1977-ben fog­ja (Románia megünnepelni tel­jes függetlenségének 100. év­fordulóját. Még valószínűbb a­­zon-ban, hogy a román vissza­vágás tudatos és uj politikai akció következménye volt. Különös és furcsa dolog, vi­szont, hogy az ország lakossá­glát ez a “nemzeti, hullám” sok­kal inkább idegesíti, mint lelke­síti. Hiszen, ha Besszarábia kérdése felmerül, vele együtt mások Erdély problémáját is felvethetik S e téren a .romá­nok aggodalma valódi: olyan hírek láttak napvilágot, hogy a 'Szovjetunióban megjelent u­­jab-b térképeken Románia csak Moldvát és a Havasalföldet fog­lalja magában. Az igy előállt hangulat a kisebbségi kérdés felújításához is vezetett. E té­ren a román politika az utóbbi években aligha volt képzelet­dús. Minél jobban erősitik a ro­mán nacionalizmust, annál job­ban félhetnek a kisebbségi prob lémától. Az erdélyi magyarság sorsa ugyanis a külföldön élő magyar emigráció körében é­­lénk aggodalmat váltott ki és főleg az 'Egyesült Államokban sikerült komoly megmozdulá t kifejteni az amerikai befolyá­sos körökben, beleértve magát a Kongresszust is. Ezért parancsolta nie.g Ceau­sescu “nemzetiségi alvezérei­­nek”, hogy dicsőítsék Romá­niát, mint “egyetlen hazájukat” és tiltakozzanak a külföldi “rá­galmak” ellen. A romániai né­met “nemzeti tanács” elnöke még ezt is követelte hogy a sajtó “leplezze végre le a kapi­talizmus valódi helyzetét, hogy egyszer s mindenkorra eltűnje­nek az illúziók” .. . Ezzel cél­zást tett a kivándorlásra is és egyben nyűg-átellenes hadjára­tot nyitott meg. Nem elég te­hát. hogy Románia és a Szov­jet között egyre jobban romlik a viszony, most még.; az igen súlyos gazdasági helyzet dacá­ra, a nyugatiakkal is össze a­­karuak veszni. Ez pedig annak a jele, hogy most már a legfel­sőbb vezetőség is kezd ideges­kedni . . . Beküldte: ÁRGUS — Párizs. Magyarországi magyar ÜGYVÉD ! DR.RACSMÄNY BÉLA I a buda esti ügyvédi Kamara v !t tagja. Manitob ;i gyakor ó ügyvéd, közjegyző, új címe: 203-50/'- M-in St. Winnipaq. Man. R3C 1A7— Telefon: 947-1513. 1976 JULIUS 27.-ÉN, KED­DEN DÉLUTÁN FÉL 5 ÓRA­KOR HOTEL LE CHATEAU CHAPLAIN (Place du Canada — Montreal) BÁL TEREMBEN VACSORA, REVÜ, TÁNC. Be­lépőjegyek: $30 személyenként. Jegyek csak elővételben kapha­tók. Jegyigénylésieket c,sak a “ASiSOCLVTlON OLYMPIQUE CANADIANiNE HONGROISE” névre kiállított csekk, vagy pénzesutalvány ellenében foga­dunk el. A jegyeket személye­sen, vagy ajánlott levélben jut­tatjuk el az igénylőkhöz. A helyszínen sem előzetes jegy­igénylésekkel sem jegyeladás­sal nem foglalkozunk. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Kanadai iMagyar Olimpiai Tár­saság nem vállal felelősséget minden jegyigénylés kielégíté­sénél Jegyigényléseiket kérjük be­küldeni: Kanadai Magyar Olim­piai Társasági 150 iSedgefield, Pointe Claire, Québec, Canada H9ÍR 1?N5. írjon a fenti címre hogy részletes tájékoztatót küld'h essünk: Felvilágosítás telefonon: (514) 695-5202, (514) 670-7733, (514) 453-5285, (514 ) 688-0914, (514) 487-9385, (613) 829-7615. A Kanadai Olimpiai Társaság Szervező Bizottsága nevében: Szucsán Károly, Winnipeg, Man. 1976. június 18. 3 Gondolatok egy asszony fényképe előtt VAN-E IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS! Victor Hugónak egyik regé­nyében, a “Nyomorultakban” olvashatjuk, hogy régen milyen szigorúan büntették a lopást. Nem számított enyhítő körül­ménynek, hogy a tolvaj nem magának lopta el a kenyeret. Azért gyalogolt át a szomszéd falu pékségébe egy vasárnap este, mert nem bírta már to­vább nézni az özvegyen maradt nővére hét kis gyermekének az éhségét. Öt évet nyomtak a nyakába egyi krajcár értékű kenyérért. Az öt évből, kétszeri szökési kí­sérlet miatt 19 év lett, aminek egy részét a gályákon töltötte. Ezért némi fizetés is járt, ami a szabadulásakor 64 francia frankra rúgott, de a börtön­­igazgató csak a felét, azaz 32 frankot számolt a markába. Nem mert tiltakozni, nehogy megint lecsukják, de magában elgondolkozott: “Istenem! En­gem egy krajcárért évekre le­csuktak, egy másik polgártár­samnak, aki háromezerkétszáz krajcárt lop el tőlem, semmi bántódása. Hol az igazság?” Kiváncsi vagyok, hogy válto­­zott-e a helyzet Hugó ideje óta. Tudjuk, hogy 114 évvel később, egy másik francia Kanadában vágott zsebre 93 ezer dollárt. A vádak szerint ez nem egészen törvényes úton történt, vagy legalább is nem volt össze­egyeztethető Gillbert szenátor­nak magas hivatali állásával. Arról sem 'hallottunk, hogy e kanadai franciának hét kié ár­váról kellene gondoskodnia, a-HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MONDJA EL MÁSNAK... HA PANaSZm VAN, — ÍRJON NEKÜNK! mi annak idején Jean Val Jean-t az óhazában keniyérlo­­pásra késztette. Arról viszont hallottunk, hogy Gillbert szenátornak a barátja, egy bizonyos Jean Marchand (aki történetesen Kanada természetvédelmi mi­nisztere) újabban nehezménye­zi, hogy őt nyomon követik. A nyomon követők állítólag nem mások, mint a Royal Canadian Mounted Police emberei, akik a montreáli Mirabelle repülő­tér vámmentes üzletével kap­csolatos pénzüzérkedési bot­rányt felfedték. Érdekes megjegyezni, hogy a letartóztatottakat, illetve a vád­lottakat, egy kivételével mind bíróság elé állítják. A kivétel Marchant úr titkárnője. De mi­ért ez a megkülönböztetés? A törvény előtt mind egyenlőknek kellene lennünk. Ezt a kivétele­zést egyesek azzal a feltevéssel magyarázzák, hogy a titkárnő­nek bizonyos- kérdésekre eskü alatt kellene megadni a választ, így például, ha azt a kérdést téninék fel neki, hogy ki diktál­ta önnek azt a levelet, melyben a vámmentes repülőtéri üzlet bérletét megújították, akkor valószínű, hogy a főnökének, Jean Marchand miniszternek a nevét kellene bemondania. Az ilyen vallomás furcsa színbe állítaná azt az egykori NDP “fejest”, aki elítéli (elmé­letben) a nagy tőkések üzérke­déseit, de gyakorlatban szemet huny,. különösen mióta liberá­lissá vedlett. Rossz fényt vet­ne a titkárnőnek a vallomása azért is, mert Jean Marchand volt az, aki Trudeaut a liberá­lis pártba bevitte. A mai színjátékban a fran­ciákon kívül egy-két angolszász is szerepel, mig Hugo idejében csak franciák voltak a poron­don. Azt, hogy az igazságszol­gáltatás változott-e azóta, hogy a kormánykörökhöz tartozókat megbüntetik-e, talán egy éven belül megtudjuk, ha megtud­juk. Ungi Tomás. Hősök-napi ünnepség Montrealban A Magyar Harcosok’ Bajtársi Közössége rendezésében május 30.-án, emlékezett meg Mont­reali magyarsága Hőseiről. A római katolikus- és refor­mátus egyházak ünnepélyes Is­ten tiszteletei után 12 órakor, vonultak fel a résztvevők a Ma­gyarok Nagyasszonya r. kath. templom előtti Hősök emlék­művéhez. ■ Fülöp Józsief a MHBK. kana­dai fő-csoportvezetője mondott ünnepi megemlékezést, hang­­siulyozva, hogy raib hazánk és elnémított nemzetünk -mai helyzetében nékülnk, szabad vi­lágiban élő magyaroknak “élni A BIBLIÁBÓL Mert a mi országunk meny­­nyekben van, honnét a megtar­tó Ur Jézus Krisztust is várjuk. Ki elváltoztatja a mi nyomorú­ságos testünket, hogy hasonló legyen az Ö dicsőséges testé­hez, amaz Ő hatalmas munká­ja szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket. (Pál lev filip. 3:20,21.) kell tudnunk” a Hazáért. Élni becsülettel, megértő, testvéri összefogásban, szellemi képes­ségeink, anyagi javaink es fi­zikai erőnk teljes odaadásával, hogy méltó utódai lehessünk életüket áldozó hőseinknek. A beszéd után az egyházak és egyesületek küldöttei helyez­ték el virágaikat, hódolva ke­gyelettel a Hősök emlékének. Az ünnepség a takarodó kürtjeiével fejeződött be. A bajtársaki és a meghívott egyházi és egyesületi vezetők az ünnepség után közös ebé­den vettek részt. Ebéd előtt ad­ta át a főicsoportvezető az arra érdemiét szerzett bajtársaknak a központ Írásos, vagy látható elismeréseit. Az ebéd végezté­vel ugyancsak ő tartotta -meg­emlékezést a 300 éve született legendás szabadság'hősünkró'l, II. Rákólczi Ferencről. Illesse elismerés és tisztelet a rendező MHBK. csoportot, az egyházakat, egyesületeket és Montreal magyarságát a pél­­dátmutató egységben-, igaz ma­gyar összefogással megrende­zett Hősök-napi ünnepségért. T udósitó. Aznap, amikor e sorok íród­tak, egiy orosz asszony fényké­pe diszitette a napilapok első oldalát: Jelena Sacharowa, a­­miinlt átveszi1 Oslóban, férje- tá­­voUétében a Nobel-'b éke,dijat. Tiszteletreméltó az a bátor­ság, amellyel az atomfizikus- Sacharowa küzd népe szabadsá gáért odahaza. Még felesége seim áll jelenleg mögötte, mert Olaszországban tartózkodik, hogy beteg szemét gyógyittas­­sia. A kezelés szüneteiben, mi­kor erre lehetőség nyílik, kere­si az alkalmat, ho-gy megismer­je az országot, s annak népét s hogy a Inyliltan feltett kérdé­sekre ugyan olyan nyíltsággal válaszoljon. Jelöna SachJarowa ez-en megnyilatkozásai azonban nagyon kényelmetlenül érintik az olasz kotnjmuni'sta pártot, a­­mely az utóbbi idő-ben a vá­lasztások során -egyik -győzel­met a másik után aratja és szinte kézzelfogható közelség­be került már a törvénye­sen (!) megszerzett hatalom­hoz. Sacharowa ugyanis be­szélgetéseiben! ki'méle-tlen őszin teséggel feltárja a kommuniz­mus “áldásait”. Az egyik parlamenti képvi­selő megkérdezte tőle, ho-gy mi a véleménye, elképzelhető, meg valósítható-e a kommunizmus más formában, mint amely most a Szovjetben uralkodik? Erre adott válasza igy hang­zott : “Olasz szocialistákkal s kom­munistákkal- folytatott beszél­getéseim Során, eddig még semjki sem tudta megmondani, hogy tulajdonképen mit is a­­karnak, mi az elképzelésük a jövővel kapcsolatban? Állan­dóan csak azt hangsúlyozzák, ho-gy ők máskép képzelik el. De hogyan? Eddig még mines pél­da arra, hogy ott, ahol a komi­­j munizmusi uralomra jutott, biz­tosította volna alattvalói szá­mára a szabadságot és a de­mokratikus jogokat.” * * * Az egész, világ tudja, hogy minden kommunista párt kö­zött az olaszban van még meg legjobban1 az ellenállás szelle­me, Moszkva utasításaival szembe. Már Palmiiro Togliatti szembe mert szállni -Sztálinnál ési a m-ai pártvezér, Enrico Ber­­lingue'r sem hajlandó elismerni Moszkva hatalmi hegemóniá­ját a vezetésiben. De- természe­tesen lehet, hogy mindez csak taktikai fogás. Már éppein azért is, nagyoin, nehéz lenne már most megmondánü, hogy egy kommunista győzelem esetén kié lenne a döntő s-zó Olaszor­szágban. Hiszen van elég példa arra, az eddigiek során, hogy a kommunisták nyeregbe szál­lásánál mérsékelt irátay-zatu po Etikusok tartották a kengyelt. Jelena Sacharowa nem elég­szik meg azzal, hogy óva int­se Olaszországot a kommuniz­mus trójai lovától, de kem-énv szavakkal ostorozza Nyugatot aluszékonyságáért és- ösztöké­li, hogy az állandó hátrálás és megalkuvás helyett, végre men jön' már át támadásba, politi­kai síkon. Ne- vegye gyáván tudomásul, -hogy a Szovjetben Lembergtől Vladivosztokig, ál­landóan visszaélnek a hatalom­mal és embertelenségeket kö­vetnek el. Végső konkklúzió­­kémit hozzáteszi : “Ha mem -ala­kul ki a mi hazánkban demok­ratikus szabadság, akkor ve­­veszendőbe megy az önök ha­zájában. is!” (Idézet a parla­menti képviselők egy csoport­(Folytatás a 8. oldalon) GYEREKKEL nyíri tiborné Sándor julia Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leirása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyv­kereskedésben, vagy újsá? rj­­sitónál, vagy közvetlen a KM J Kereskedelmi Osztályánál, 213 Sherbrook St. Winnipeg, Man. Feltűnik a vonat. Az asszony megszorítja a férfikezet búcsúzon. — Nekem isi van két gyermekem. Az életem azoiké. Felszáll a vonatra, visszanéz. A férfi áll, míg a vonat el nem tűnik. A kórház előtt száll le a villamosról. Szaladva megy, pontos akar lenni. — Ma korábban is -bejöhetett volna, — mondja az egyik ápolónő a folyosón. — Az édesanyját mego-perálták. Vilma besiet a ikó-rteremibe. Az asszony magasra rakott párnák között fekszik, csukott szemekkel, leesett alsóajakkal. Az arca bárgyúvá vált a nankotikus álomban. Esetten hull az ágy elé, torkát rémület szorítja. A be­tegek beszélnek körülötte. — Siettette az operációt. Nagyon gyenge . . . Vilma feláll, megtöri! könnyes szemeit, kimegy. Az or­vos szobáján kopog, — Doktor uir, van remény? Az orvos nem néz a szemébe, forgatja a fejét. — Súlyos ... az állapota súlyos. — Hát nem látták. Miért operálták; meg .... — Kínlódott volna pár héttel tovább sí akkor Is ... Az asszony egy pillanatig, úgy áll, mint aki támadni akar. Majdnem kiszalad a száján a fájdalomnak állati üvöltése. Össze­­szoritja a fogait, remeg a válla, szeméből könny pereg. Végig­néz az orvoson; s| száj rándulása kiicisinylést mutat. — Egy ilyen mindennapos eset. — Minden lehet könnyű ési súlyos ... Vilma a folyosóra megy. Gyermeki vad zokogással sir. Akkor érkezik fivére. Meglátja Vilmát s mindent megért. A két testvér megáll egymásra néz s kirobbanó fájdalommal zokog. A férfi erős, vállas alakja megremeg a hangos zokogás­tól. Vilma feleszmél. — Vigyázzunk, nem szabad észrevennie rajtunk . . . Megtöri! a szemeit, bemegy. Az ágy mellé lép nézi az arcot. A száj megmozdul, a szemek pislákolnak. Lassan meg­enyhül- az arc s visszanyeri rendes kifejezését. — Vilma, — szól halkan. — Itt vagyok, anyám, —- a. kezéhez hajol. — 124 — — Vilma ne sírjon. Nem úgy értettem. Anya csak egy van, férfi több is lehet. Az anyát ért hántásért nem bocsájtha­­tunfc meg. ■ — Kata, ezt nem tudja. Én is anya vagyok. S ha az anyaság ösztöne primitiv, a megbocsátani képessége az érzés -csúcsa. Anyám meg fog neki bocsátani. Kata visszaül'helyére. Az arca elgondolkozó, -mig beszél. — Mindig vizsgáltam, figyeltem az emberi psylhét. Miért, mit cselekszik. ,S most értetlenül állok magával szemben. A -betű öl ... Mert ha maga ösztö-mö)se!b|b lény lenne s a betűből nem rakodódott volna rá annyi magyarázat, máskép viselkedne avval az emberrel szemben, aki rossz férje s az anyját is meg­bántotta. — Nem hiszem el, hogy helyehozhatatlanul rossz ember van.. A bibliai tékozló fiúnak kétlszerannyi javakat adott apaj, mint a másik fiának. Akinek a tékozló fiú visszatérő útját nem kell megjárni, könnyebb, mint aki megjárja, Kata, dák- . tál jón . . . * * 4= Délelőtt Gizelnek segít. A lány durcás. Szóba nem nyílik elégedetlensége, arca elárulja. A lányt utolérte a megrészegitő érzés s bántja, hogy aiz- asszony -mindennap bejár a városiba s o nem; meinet el otthonról. Vilma megtudta bogy barátnője este elment, azután, hogy a gyermekek elaludtak. A gyermekek szobájától a második szobában alszanak a Háziak, Vilma elayuizott idegei ezerféle veszélytől féltik a gyer­mekeit. — Máskor ne menj el, — mondja, -— -Nem -bírod addig ki mig: máskép lesz. Végy rólam példát .. . — Nem veszek. Velem nem történhetik meg as, ami veled. Az asszony meglepve ránéz, -Szája kinyílik, de szólni -nein tud. Torkába fül a szó- .. . Néz kitágult piupilláju szemekkel. Aztán lassan összeszedi magát, szája összesimul s a különös csukott szájú mosolygás látszik arcán. Nem tud szólni. Ez olyan­kor van igy. mikor a hántás nagyon mélyen éri. Hát ennyi vagy, — gondolja, mig a lányra néz. — Vele nem történhetik ... Az akaratunk feltarthatja, a történendőket? — 121 — A MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT RÉSZVÉTELÉVEL: A KANADAI MAGYAR OLIMPIAI TÁRSASÁG RENDEZÉSÉBEN: MAGYAR OLIMPIAI DÍSZVACSORA S íH iB iaiH B aaiB 50 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN. | ! ALEX. A. KELEN LIMITED | ■ KELEN TRAVEL SERVICE ■ J 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. B IIT A 7 Af ■ 'Jtaz^sok 3 világ minden részébe. Az összes repülőtársaságot képviseljük. Ü ■ mg I» m Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat Íj K H A 1 Budapestre. Jelenlegi árfolyam: 1 canadai dollár I II II M ■ 21.03 Forint. I in ' rAklTlinlfT csomagküldés: igen gyors CT LEI es (QMTURm fLrázédonir'T2teiárfo,yam ■ TII7CV küldések, hiteles fordítások, BB TUZlA, UlOUU/CK nyilatkozatok készítése. „ iB Pontos, gyors, előzékeny kiszolgálás. Forduljon bizalommal a E legrégibb magyar irodához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents