Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-18 / 25. szám

• : ' j • / \ Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja A legrégibb he­­tenként megjelenő füg. getlen magyar sajtó Ka­­nadában. Az Angol Bí­­rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja,! amely mindenkor önzet-1 lenül védi meg az ide-} genber szakadt magyar-j ság érdekeit és a kana-r dai polgárokat megillető j Jogokat igyekszik kivív-{ ni minden honfitársunk' számára. "kanadai ma GYÁR ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán k i v ü I egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook Sfc, Wlnnlpef Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRUMHELLER ESTERHÁZX PENWOOD IRON SPRING FUN FI/ON KELOWNA KENNEDY RIFLING lea^uth LESTŐCK i-FTH BRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER middle lake mistatim QSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD MONTREAL — TORONTO — HAMILTON — WINNIPEG — REGINA -Twenty-five Cents Per Copy KELET­SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER Egyes szám ára 25 cent. NYUGAT Vol. LII. — 52. Évfolyam Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor j 2Í0 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 1 9 7 6. Coast to Coast BRANTFORD 'BURGERSVILLE NEW WATE' ’FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIMISKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR Junius 18 péntek “Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in (tie ten province of the Dominion of Canada and o I d e s t of all Hun­garian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6-—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR UJSAG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. No..25. szám POLITIKÁI MEZŐKRE VÁLTOTT ÁT Á HABITAT KONFERENCIA Emelni fogják a postai vileldijat OTTAWA, Ont — A kanadai postaigazgatóság, illetőleg a mi nisztérium a hétvégién közölte, hogy az ünnepi kártyák, levele­zőlapok valamint hazai harmad osztályú csomagok és más kül­demények viteldiját emielnii fog ják. A harmadosztályba tartozó 2 ounces levelezőlapok portója 8 cent lesz szeptember 1-től kezd ve, inig 1977 március elsejétől kezdve a második emelés 10 cent lesz. A 2 ouncenál nehe­zebb küldemények minden to­vábbi két ounlce-nál nehezeb­bek 4 centtel drágulnak. 1977 márciustól kezdve viszont to­vábbi 5 cent emelés lesz. Eddigi rendelkezés szerint az európai országba irányított re­pülőposta leveleket 20 centes bélyeggel lehet bérmentesíteni. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mokba irányított levelek portó­ja 10 cent lesz, amely repülőn lesz továbbítva. A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség hirei A Magyar 'Szabadságharcos (■Nemzetőr) Világszövetség Eu­rópai Elnöksége fölkórésére vi­téz Aggteleky Béla altábornagy elfogadta a szervezet -örökös diszelnökl tisztségét.' •A szövetség európai elnöksé­ge ajánlott levélben fölhívta a svájci menekültügyi főbiztos figyelmét (Hant ,Cc pour les ítéfugiés) arra, hogy 19'56 után 10 ezer magyar me­nekült telepedett le Svájcban, de ezeknek több, mint fele, még a mai napi,g sem kapta meg, — jóllehet kérték — a svájci ho­nosságot. Az ügy annál visz­­szásább, ha tudjuk, hogy a Svájcban dolgozó “vendégmun­kások” minden nehézség nél­kül megkapják a honosságot, pedig őki bármikor visszatér­hetnek, bántódás nélkül, erede­KÁDAS IMRE: ti hazájukba. Ez a magyar me­nekültek nagy részénél — ak­tiv szabadságharcosok, politi­kai foglyok, antikommunisták, stb. — kizárt dolog! ^Miután a genfi nemzetközi egyezmény, amit 1%1 szeptem­ber 28.-án írtak alá, s amit Svájc is elfogadott, a politikai menekültek iavára birósitia a soronkivüli honosítás lehetősé­gét, de amit a svájci hatósá­gok nem alkalmaznak. Arra kér jük a Menekültügyi Főbiztost, bogy e nemzetközi megállapo­dást ismertesse a svájci ható­ságokkal, kantonokkal, mert a ! jelek szerint ezek azért nem alkalmazzák e nemzetközi szer ződést, mert vagy nem ismerik, — vagy már elfelejtették. Gálfi Géza dr, európai elnök. á magyar nyelvkuiatás igazi célja Magyar nyelvünk eredetének kutatása az utóbbi évtizedek­ben bámulatos eredményekkel gazdagodott. A nyelvünk kuta­tása aem mai keletű tevékeny­ség. Megvolt ez már a múlt századiban, sőt eredményes ta­nulmányok láttak napvilágot még korábban, a 18. század vé­gén is. Már mindjárt az elején megi kell mondanunk, hogy a­­zok kivétel nélkül nyelvi eredet kutatást bizonyítanak, tehát nem fajelméletek kidolgozása, nem vérrokonságok kutatása s nem faji hovatartozás vizsgála­ta, hanem kizárólagosan ősi e­­redetü, nyelvünknek tisztázá­sára felkészült tudományos vizsgálat eredményeinek bemu­tatása. Hála lelkiismeretes tu­dósaink munkájának, ma már a tisztázott kérdések megoldá­sát olvassuk azokból. Ezek szerint: a mezopotámiai iSze­­mur népének, az egyiptomi ős­népnek, a hétitáknak és a ká­­naáni ősnépeknek nyelve, mind kivétel nélkül magyar nyelv volt, s ezeket a valóságokat százszámra telhető — 'ha a le­olvasások további eredménye­ket hoznak — ezrekre menő szövegek: bizonyítják. A magyar kutatók munkáiból azt olvassuk ki, hogy a nyugati tudósok, a franciák, angolok, amerikaiak, mennyire1-törik ma gnkat, hogy a szumir ékirások, az egyiptomi képírások szöve­gét milyen, érthető nyelven mi­ként tudnák megszólaltatni. — Kérdem tehát, ezek után mi tétlenül nézzük a dolgokat és ne törődjünk azzal, ami minket, csakis minket érint, mi reánk tartozik. Most, éhben a kor­ban, imikor a magyarság tör­ténelme legsötétebb korszakát éli: elszakított néptestvéreink, rosszindulatú uralom alatt szenvednek, a' csonka haza is idegem megszállás alatt áll s az ottani rendszerben (a magyar .emlber ösztönös erkölcsi élet­rendje fel van borítva, 'hát m. hallgassunk? 'Ezeket végig gondolva, szin­te sürgetően reánk tartozik az a páratlan felfedezés, hogy k.k voltak' a magyar ősnépek es azok mit adtak a világnak. — Hadd álljon itt a következő megállapítás: “Az amerikai, orosz, fia .pia és angol tudósok munkáiban levő mezopotámiai Szövegét- Írások szerint és az UR vám­sából származó világhírű ma­­nyár nyelvemlékek tanúsé ga szerint, az ékirás is a magyar nyelvű népek kezén alakult ki. klb. Kr.e. 3000-től kezdve és ma­gyar nyelvű szövegek rögzíté­sére szolgált. A Délkelet- ‘ fr’­­kából, a Nílus völgyéből, a Földközitenger keleti partvidé­kéről, Kisáasiából ós a Tigris és Eufrátesz völgyéből bemuta­tott szövegek tanúskodása sz - rint: a magyar nyelv Krisztus előtt 3000-ben már teljesen ki­forrt állapotban volt, kifogá ;­­tálán szórenddel, kiforrt ragok­kal és bő szókincssel remdelke­­(Folytatás a 4. oldalon Leszavazták a nyugatiak javaslatát A palesfinai javaslatot: a cionista iajiságol 89:15 arányban fogadták el —Az Egyesüli Nemzetek főtitkárának vizsgálatát 73:3 arányú szavazattal sürgették az Izrael állal elfoglalt területen— Pártatlan vizsgálatol követeli Algír képviselője VANCOUVER, B. C. — Az E- gyesült Nemzetek 'Szervezeté­nek eddig, legnagyobb és legné­pesebb konferenciája, a Habi­tat konferencia, napokon át tar tó tanácskozásai valójában po­litikai csatává változtak, hol a nyugati országok vereséget szenvedtek; az arab országok, s 'főleg a palesztiniai kiküldöt­tekkel1 sízemben, kik az emberi­ség problémáinak megoldása helyett Izraelt támadták, s a cionista “fajiság'” elméletével, politikai térre vitték át a kon­ferenciát. Az «arab javaslatot 89:15 a­­rányu szavazattal, -— miig az a’­Amiről nem tehet tovább hallgatni giri kiküldött indítványát 73:3 arányú szavazattal fogadták el, mely az Egyesült Nemzetek fő­titkárának vizsgálatát sürgette az ügyben, továbbá egy pártat­lan vizsgálóbizottság felállítá­sát, az Izrael által elfoglalt te­rületeken, táborokban élő pa­­lesztiniaiak: állapotának kivizs­gálására. — Föderális és tartományi miniszterelnökök tárgyalnak Ottawában OTTAWA, Ont. — Az ország fővárosában Trudeau miniszter elnök meghívására a tartomá­nyi kormányok fejei folytathi fogják a fed érái is kormány és a tartományok méltányos hoz­zájárulását a népjóléti és köz­oktatási alaphoz. A két napra tervezett konfe­rencián a federális kormány, a jelek szerint a tartományi kor­mányok nagyobb hozzájárulá­sát akarja kierőszakolni az a­­mugy is megterhelt tartományi kormányoktól. Az ebben, a kérdésben előző­leg tartott tárgyalások sikerte­lenek voltak és igy a federális kormány azon terve, hogy a so­­ciális programok közül főleg a kórházi és orvosi, kezelés; bizto­sítási hozzájárulást az eddigi formulát megváltoztassák és a másodrendű közoktatási ala­pot '50 százalékkal csökkent- i sék. Ezt a csökkentési alapot a tartományoknak kell' majd vál- I lalni. Nagyban csökkent az erdőtűz terjedése Man. és Ont. tartományban Amikor megírtam “Amiről' nem lehet tovább hallgatni” cí­mül cikkemet (Megjelent a Ka­nadai Magyar Újság 75. dec. 2;6.-i és a iSzittyakürt 75. dec.-i sz.-ban.), akkor a “DIE ZER­STÖRUNG DES KARRA TFN­­BECKENS — Die Trianon- Emquete des .Straszburger Kong resses die freien Ungarn 1970” cimü füzetnek csak egyes feje­zetei álltak rendelkezésemre fénymásolatban. Most, hogy végre sikerült megkapnom a füzet teljes fény­másolatát, kötelességemnek tartom nyilvánosságra hozni a­­ziokat a részeket is, amik, ha lehet, a már kötőiteknél is ár­talmasabbak. A címlapot ismét közlöm, mert az előzőleg közölt címla­pon lévő kézzel rájegyzett kér­dőjelek és aláhúzások többeket megzavart és; helytelen követ­keztetésekre vezettek. Ezek előrebocsájtása után a “Die Zerstörung des Karpaten­­heekens” c. alfejezetből közlöm magyarul, « hogy félreértés ne legyen, németül az alábbiakat: 1. Csehszlovákiához csatoltak 62,000 km2-t. Ez a Kárpátme­­dence őslakoiniak, a szlovákok­nak északkárpáti történelmi; földje, a független Szlovákia, ! amit a cseh-morva utódállam- ) hoz: csatoltak. Jugoszláviához csatoltak 63.000 km2-t. Ez Horvátország, amelyik 800 év óta Magyaror­szággal, mint társország, Unió­ban élt, stb. Romániához csatoltak 103,- 000 km2-t Ez a történelmi Er­dély a külső peremvidékével e­­gyüitt. Ez 10,000 km2-rel na­gyobb, min a Magyarországnak meghagyott 93,000 km2. Ausztriához csatoltak 4,000 km2-t, a nyugati védelmi övezet határsávját. Ez Benes müve volt, aki az északi és déli szlá­vok összekapcsolására “Adria- KorridiOrt” akart létesíteni. Mi­vel az olaszok veszélyeztetve érezték magukat, ezt a terVet elvették. így került ez p terület népszavazási nélkül Ausztriá­hoz. 2.) így lett “felszabadítva” és került cseh uralom alá a saját hazájába 1,702,000 szlovák, 1.815.000 .más nemzetiségű (magyar és zipser); . I,gy lett “felszabadítva” és került román uralom alá 2,824,­­OiOO románnal együtt 2,413,000 DIE ZERSTÖRUNG DES KARPATENBECKENS ) Die Trianon-Enquete des Straßburger Kongresses — * der-Treien-Ungom—1—: 1970 más nemzetiségű (magyar és erdélyi szász); Így lett “felszabadítva” és került szerb uralom alá 1,030,- 000 szerbbel 1,727,000 horvát és 393.000 más nemzetiségű (bács kai és bánáti sváb, valamint Délmagyarország magyar la­kossága) ; Így lett “felszabadítva” és ke­rült az újonnan létesített 'Oszt­rák Köztársaság uralma alá 217.000 magyarnémet és 75,000 más nemzetiségű (magyar és horvát) ... 3.) “Hasonló módon kerget­ték halálba Kárpát-Ukrajna liü fiát, Iván Kurtyákot.” (“An die Tschecho-Slowakei angeschlossen .wurden .62,000 km2. Das nord-karpatischß, his­torische Territorium der Urein­wohner des Karpatenbeckens, der Slawakei, wurde an den tschechisch-maerischen Nach­­folgastaat angesch’iossen. An Jugoszlawien angeschlos­sen wurden 63,000 km2. Das historische Siebenbürgen mit den Auszengebiten. Dies alla n ist ein um 10,000 km2 girösze­­res Landesgebiet als die Un­garn be|as©enet 53,000 km2. An Österreich angeschlcssen wurden 4,000 km2, der Grenz­­sterifen des westlichen Vertei­­diigungslandes. Dies war eine Aktion Benesch’; etwa ein Jahr nach Abschluss der Friedens­abkommen wollte er hier den die nördlichen und südlichen Slawen verbindenden “Adria­iról rid or” ziehen. Die Italiener haben die Gefahr erkannt und den Plan verhindert, so kam dieses Gebiet dann ohne Volks­abstimmung an Österreich. (17- 8. o.) “Es. wurden also “befreit”, in ihrem eigenen Heimatland, 1,702,000' Slowaken, indem sie zusammen mit 1,815,000 Men­schen anderer National, tuet (Ungarn und Zipsern) unter tschechische Herrschaft ges­tellt wurden; es wurden “befreit” .2.824,000 Rümaenen, gleichzeitig kamen 2.413.000 Menschen anderer Nationalitaet (Ungarn mul Sachsen aus Siebenlbürgirn) unter ruinaenischer Herrschaft; es wurde “befreit” 1,030,000 Serben, indem man 1,727,000 Kroaten und 393.000 Menschen anderer Nationalitaet ('Schwa­ben von der Batscbka und dem Banat, sowie die ungarische Bevölkerung .Südungarns) un­ter die Herrschaft der Serben stellte: (Folytatás az 5 old Ion; WINNIPEG, Man. — \A hetek óta tartó szárazság után az el­múlt héten kegyetlen erősségű elektromos és szélviharok kísé­retében hatalmas felhőszaka­dások itatták meg a szomjas a­­nyaföldet és segítették a több­ezer négyzetmé-földöm pusztító' erdőtüzek oltóit. Bár a meg-megismétlődő vll­, lámcsapások többszáz helyen gyújtották meg az erdőket, a nyaralók és kisebb községeiket megmentették az elpusztulás­tól. Legutolsó becslések szerint több mint 25 nyári üdülő cotta­­get égett Ív ' Y/uu?k.k<fr erd/ei­­lakóházakat égetett el a szélvi­harral segített erdőtűz. . A N.Y. TINES b Ä ROMÁNOK Jóllehet a N.Y. TIMES — a i $G500-os közlemény ellenére — ' a máj. 8.-i tüntetésről egy árva szóval sem emlékezett meg, most mégis egyszerre egymás­után 5 közleményben isi foglal­kozott a román kérdéssel. Ezek közül igen figyelemre méltó a lap május 30.-i számá­ban megjelent . “Repression rise seen in Rumania — Emig­ration and travel isi 'held fur­ther restricted.” cimü, M. W. Browne bukaresti tudósitó köz­. leménye. A tudósitó miután fel­sorolja, hogy mennyire megszi­gorították a kiutazásokat, de különösen, a kivándorlást még a zsidók részére is — pedig a “most favored nation” status és a kölcsönök megadását az amerikaiak a zsidók szabad ki­vándorlásához kötötték —, meg' állapitjj, hogy a 80 ezer romá­­j illái zsidónak .sokkal job':, dolga ! van, mint a. 'Szovjet blokk bár­­í melyik államában, nem is szól­­j va a romániai magyar és1 német kisebbségről. Ennek igazolásá­­! ra kiemeli, hogy Bukarestben I van Európa legrégebb “jiddis”­­! nyelvű színháza, amelyik ebben az évben ünnepli fennállásának ! 100. évfordulóját, továbbá, bog egyedül Bukarestben számos ' kosher étterem és üzlet mellett 110 zsinagóga és 2 rabbi mükö- i dik, ugyanakkor pl. Prágában ' egy rabbi sincs. Majd igv f, ly- i tatja: | “A román vezetők erélyese.; i tagadják, hogy bármiféle rr.eg- I különböztetés lenne a nemze­tiségi csoportokkal szemben, beleértve a magyarokat, kik a 21.3 millió lakosság 8.5 százaié kát, és a németek is, kik a I - kosság 2 százalékát alkotják. Erdély legtöbb részében — mondják a hivatalosak — a ro­mán, magyar és német nyelvet kölcsönösen ha znál ják az i - kólákban, bíróságokon és így tovább. A magyar emigránsok nak a különböző országokban, igy az Egyesült Államokban is hangoztatod “kulturális népir­tás”. (cultural gnocide) vádja teljességgel valótlan.” “Ez az ő szempontjukból — ; mondja az egyik külföldi dip­lomata — igy is van, mert va­lamennyi román állampolgár, tekintet nélkül fajára, vallásá­­tések a románok elevenjébe \ szenved a rendszer nyomásá­­| tói.” I Nem kétséges, hogy ez a . közlemény válasz a május 8.-án | New Yorkban és máshol lezaj­­! lőtt magyar tüntetésekre és; azt j (bizonyltja, hogy ezek a tünte­­; tések a 'románok eelvenjébe | vágtak. Ezért, ha lehet, még ' nagyobb erővel és céltudatos­sággal kell folytatni ezeket a tüntetéseket, mindaddig, amíg j a .román uralom alatt sínylődő, ;. pusztuló magyarok, vissza nem ■ nyerik teljes nemzeti, vallási és | kulturális szabadságukat, j De talán még az előbbinél is figyelemreméltóbb a lap május 31.—i számában megjelent “Ter­ritorial issues worry Ruma­nians” cimü, ugyancsak iM.W. Browne által irt bukaresti tu­dósítás. Amint a tudósítás címe is mutatja, a 'románokat nagyon (Folytatás az 5. oldalon) Sajté Alap nyugtázások Alant hálás köszönettel nyug tázzuk a lapunk megsegítő.éré ! érkezett sajtó alapi adományo­kat. (Folytatás) Mrs. Sarolta István $3.—; Szűcs István $25.-—Mrs. Mária Kokvács $3.50; Kiss Miké $6.- ; Harányi Mihály $3.—; J. Sz?­­man 50c: P. L. $10.—: özv. Szabó Józsefné 11.50-—; Özv. Déry Ján.osné $5.—; Dr Szir­mai Endre $15.—; L,aj°í;fy Sán dór 16.75 —; BEKÜLDTE MÁR A S’.JTÓ­­ALAPRA SZÁNT ÖNKÉNTES ADOMÁNYÁT?-

Next

/
Thumbnails
Contents