Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-11 / 24. szám
s Winnipeg, Man. 1976. junius 4. ORVOSI TANÁCSADÓ A vakáció, mini az egészség és a szépség őre A jól végzett munka után, amikor az ember már-már azt hiszi, hogy nem bírja továJbib a hajszát és felmondják idegei a szolgálatot, de nagyon jól esik a törvénnyel is biztosított szabadság, vagy diákok esetében az, islkolai szabadság, a vakáció. A gép is megköveteli a mindenkori karbantartást, megolajozás, alkatrészcserét. A nagyobb javításokat és gépellenőrzéseket az úgynevezett generáljavitás keretében végezzük lel. A szabadságot, vagy a vakációt átvitt értelemben ilyen generáljavításinak: lehet tekinteni, amely arra hivatott, hogy segítségével az ember visszakapja elvesztett erejét, életkedvét, kipihenje a munka és tanulás fáradalmait és ezzel nkigszabaduljon attól a hatalmas feszültségtől, amelyre a hajszás élet kárhozhatja. Ez természetesen az egészség és másodlagosan a szépség érdekéoen történik. Tudjuk, hogy a megpihent és (egészséges ember nyugodtább, mint az ideges és kifáradt. Arcvonásai a pihenés következtében kisimulnak, eltűnnek a korán jelentkező ráncok, izmaink és ez által mozgásunk is rugalmasabbá válik. A feljavult étvágy, az elegieindő pihenés és kedvteléseink kielégítése a szabadság alatt eltölt bennünket oly életörömmel, ragyogással, amely ragyogóbbá teszi szemeinket, sugárzóbbá, arcunkat és ezzel a megerősödött egészség másodlagosan kozmetikai hatású is és szebbbé tesz bennünket. Az természetes, hogy a szabadságot is ügyi kell beosztani, kihasználni, hogy hasznunkra, egészségünkre és ne kárunkra szolgáljon. Elsősorban, arra kell törekedni, hogy a szabadságot, a vakációt minden áron idegen környezetben, lehetőleg otthonunktól távol töltsük, hogy valóban kitudjunk hétköznapjainkból kapcsolódni. Az mindegy, hogy külföldön a nagyvárosokban, a tengernél, tavaknál, folyóknál, vagy vidéken töltjük szabadheteinket, de legyen az távol munkahelyünktől és megszokott otthonunkból. iMég akkor is válasszuk ezt a megoldást, ha az esetleges idegen hely kevesebb kényelmet is tud nyújtani, minit egyébbként kényelmes lakásunk, mivel az ezzel járó edződés is c,sak egészségűinkre válik. Akik nyáron veszik ki szabadságukat, a legjobban teszik, ha vízparton sátoroznak, vagy laknak, hogy minnél többet tudjanak fürödni, úszni, csónakázni, vitorlázni. A vizisportok ugyanis a legegészségesebb sportok, mivel itt érvényesül a tiszta levegő hatása a napsugarakkal és az izzadtságot azonnal lemoshatjuk a viz hüs hullámaiban. A napozással vigyázni kell, nehogy túlzott leégéseket szenvedjünk. Ezért napozzunk óvatosan és a napsugarak adagját óvatosan fokozzuk az első szabad naptól az utolsóig. Szemeinket a .napozás alatt védjük napszemüveggel, hogy igy megóvjuk a ránicosodástól, 'bőrünket megfelelő krémmel (Nivea), vagy napolajjal védjük a napozási alatt és után is. A zsíros arebőrii egyéneknek az arcukat nem Weill kenniük, mivel itt a napsugarak száritó hatása gyógyitólag hat, de be kell kenni a száraz arcbőrt, nehogy megvastagodjon és ráncosodjon és ezzel öregebbé tegyen az egyébéként áldásos napsugárzás. Különösen vigyázzunk a napozással a magas hegyieken, vízpartokon és tenger mellékén, mivel itt nagyon erős- a napsugárzás! Elővigyázatosnak kell lenni a fehérbőrű, világoshajú és vöröshajú embereknek, mivel náluk hiányzik a sugárzás elől védő bőrfie(sték és hamarabb szenvedhetnek a napozásnál égiési sebeket, amelyek a további nyaralást nagyon megkeseríthetik, sőt lehetetlenné isi tehetik! A tavakban, folyóvizekben és az esővízben való mosakodás és fürdés nagyon áldásosán hat a bőrre és a hajra, amely puhábbá és rugalmasabbá válik. Óvni kell azonban a hajat a napsugarak hatásától szalmakalappal, vagy kendővel. Különösen veszélyes, egymás után töhbsizör fürdésután kifekszünk a tűző napra száradni és napozni. így a hajban hidrogén oldódik ki a napsugarak hatására és a hajzat törékennyé, szárazzá válik és sokszor a hajszálak két-három szálra szálkásodnak szét! Külön kozmetikára a szabadság alatt a nőknek sincsen szükségük és rendszerint elegendő a megszokott rúzs használata. Ha van rá mód lefekvéskor, vagy egy fél órára az arcot kozmetikai álarccal fedhetjük, melynél az arc betakarására uborkalevet, citromlevet, répalevet és tojásfehérjét használunk. Ez a bőrt puhítja, rugalmassá tfciszi és a ráncokat kisimítja. Ezeket az anyagokat langyos vízzel öblítjük le az arcról. E"Mg időt szenteljünk a pihenésnek az alvásnak, amely a legjobb nyitott ábiakok mellett. A délutáni alvás nemi nagyon ajánlatos, de megendhetünk magunknak egy negyedórás szundítást. Szabadságunk idején táplálkozzunk ésszerűen, együnk sok zöldséget ési gyümölcsöt, tejtermékei, állati és növényi fehérjét. Lehetőleg mellőzök a zsírokat, zsíros húsokat, a túlfüszerezett ételeket és az édességeket, valamint a szeszes italokat, az erős feketekákávét. Felfrissítésül használjunk tejet, gyümölcslevet, mustokat, Pesti-Colát és Coca-Colát, valamint a nálunk is oly nagy választékban kapható ásványvizeket! Lehetőleg ne sokat dohányozzunk és egyáltalán ne tartózkodjunk foefüstölt és szellőzetlen termekben, he- 1 lyiségekben. A -szabadságot használjuk ki alaposan1 és lehetőleg minél több időt töltsünk a természet lágy ölén, a friss, madárdallai telített levegőn. A rossz időjárásiban, az esőben is mehetünk túrákra, sétákra, megfelelő öltözetben és látni fogjuk, hogy a természetnek ilyen körülmények között is megvan a maga csodálatos varázsa, amelyre sziveden fogunk majd egész éven, emlékezni. A végképp zord időjárásban olvasgassunk, üljünk a sakkhoz, a kártyaasztalhoz, a dominóhoz, vagy ping-pongozzunk és használjuk ki a fedett sportpályák - uszodák által nyújtott üdülési lehetőségeket. Nagyon jól tesz- 1 szűk, ha legalább a vakáció alatt a főétkezést reggelre teszszük, úgy mint az angolok és a nap többi részében egyre gyengébb adagokat fogyasztunk. A legkisebb mennyiséget esetére fogyasszuk és lefekvés 1 előtt egy-egy kis friss gyümölcsöt, amit magunk szedtünk az erdőben, vagy a vízparton valahol. Különösen lefekvés előtt ne igyunk erős feketét és ne olvassunk izgalmas krimiket, hogy alvásunkat ne zavarja elemmiféle izgalom. Nagyon jó az évi szabadságunkat, vakációnkat komolyan betervezni és elkészíteni az útitervünket, költségvetésünket, j programmunkat előre, hogy az- ! után ne kelljen kapkodni, ha j már kivettük az üdülésre szánt szabadot. Ha ésszerűen, okosan osztjuk be vakációnk idejét, bizonyára testben és lélekben megerősödve, felfrissülve, egészségesehbben és szebben is térünk vissza megszokott környezetünkbe, hogy megint részt vegyünk megszokott munkás életünkben. A szabadság alatt átélt -slzép élmények' elenjgedően | lesznek bizonyára az egész további évre! CLEVELANDI KÖRSÉTA — 'Megnézzük a druszádat, — rnejndtam Ádám barátomnak, amikor a Fulton Road sarkári leszálltunk a Lorain-i “has”- ’ól és irányt vettünk a vöröstffiglás önképző-köip helyisége félé. Béri Balogh Ádám bajtárs am elnevette magát és megjegyezte: — Retten leszünk Ádámok, pedig valamikor a világ tehemtésieko r egy is sok volt. — Mert mennj ivei más volna az élet, ha az első Ádám nem torkos*kodta Volna meg azt a bizonyos “tiltotft” almákat, mikkel korunk (jasszonynépe mindenféle furfangos eszközökkel felpócolva, hegyesiti blúza elejét ... A körben Ádám — nem az első, a torkos —, a jó Isten a megmondhatója, hogy azóta már a hányadik, ott szorgoskodott az asztalok között, Ő, a kör lelke és éltető eleme. Jó magyar szokás szerint már meg akarták fúrni. Azt hiresztelté * róla, hogy ő főzi a Kör fogyasztói számára a pálinkát. “A kutya ugat, a karaván: halad ...” legyintett erre kezével Adámniester és tovább dolgozik Rózsahegyiékkel a Kör jó hasznára. Egyik asztalnál helyet szorítottak. Fent az emelvényen, az idősebb Megay fiú harmonikázik. A többiek, az öccs, a bőgős ési egyéb zene-instrumentok kezelői, vacsoráznak. Szól a harmonika, dalol a kezelője: “Fehér selyem, csipkés szélű Drága kicsi kendő ...” Fejem két tenyerembe fogiom. ötven éves emlékképek rajzanak elém. A húszasi évek elejét irtuk. Egy október végi napon, amikor már ködöt pipáltak a Szarvaskői hegyek, állítottam be Egerbe, a Csíki Sámdor-utcai csendőr laktanyába. Tizedes voltam, valóságos m.kir. honvéd tizedesi, Miskolcon, jelentkeztem a m. kir. Csendőrséghez. Negyvenen jelentkeztünk különböző fegyvernemektől és Panda törzsúr ott a József laktanyában nyolcunkat talált alkalmasnak v. NAGY LAJOS. — csendőri szolgálatra. Panda, i.©azi! magyar csendőr volt, — s’ nem tévesztendő össze a kimaiak Nixonnak adományozott Pandájával. Egy idős törzsőrmester vette irataimat. Később tudtam meg a nevét, Herbálynak 'hívták. Azt is megtudtam, hogy fia, aki gyógyszerészsegédként vonult he az első Világháború kezdetén, orosz fogságba esett. Ott meg verekedett s Távol-Keleten igen. magas katonai rangban szolgálta a vörös paradicsom urait. Amolyan Vilmos császáros bajuszt viselő, nyurga törzsőrmester, aki Móasi névre hallgatott lévén, valóságos nevén Angel Mózes és hozzá Mózes hitű, szólított be az őrsirodába. Kezet fogott velem s közölte, hogy jönni fog Zákány hadnagy úr s Kőszegi (Megay ) hadapród — és kiveszik tőlem a “csendőr esküt”. Amit a hadapród úr olvas, hangosan és érthetően mondjam utána.. Az őrsparancsnok szolgálatban, g' ő — már mint Mlózsi törzs úr — a helyettese .Mózsi felkötötte a iSzent Jancsit (csendőrségi görbe kardot nevezték igy az érdekeltek). Megjött a hadnagy úr. Kistermetű tiszt és a jegenye szép száll hadapród, Kőszegi Mayer (később lett Megay)Letettem a csendőr-esküt. Egy Veréb nevezetű sárga-rigó (csendőr szakaszvezetőj kíséretében elballagtam a Káptalan-utcai GH-ba, ahol Török Nyegre főtörzs úr felszerelt úgy, hogy 'bátran kiáihattam volna az érseki uradalom kukoricásába madár-ijesztőnek. Ja, igen nagyon szegények voltunk akkor. Megtudtam, hogy “anya őrsöm” Eger lett. Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMANYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, új címe: 203-504 Main St.. Winnipeg. Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. f r MUDr. Juhász István. "MAGYAR VÉGZET, 1944. okt. 15. cím alatt jelenik meg a közeljövőben Aggtelek}’ Béla szkv. altábornagy közel két. évtizeden át tartó törtenelemkutató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második yiliag- IjátiCirút. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz es irányt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy annak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való megküldésével. nyíri tiborné Sándor julia GYEREKKEL csérek, valamelyik, meg azt állítva, elutazott. Üzenetet hagy mindenütt ahol jár. Másnap, miikor szüleinél van, megtudja, Dénesnek odaadták a pénzt, kórházba befizetni. . — Várnom keil, inig a kórházban lesz üres hely, — mondja az anyja. A vendéglátó háziasszony egyforma szívélyességgel kínálja őket. Sohr Dávid, az. öreg; falusi zsidó, a nyitott ajtókon keresztül, az egyik szobából; a másikba jár. Érzékenységiét bántja, vendégszeretetet soká kell igénybe vennie. Az a dem jón. bor,, amit ajándékba hozott, kevés ellenérték .. . Pénze is1 kevés van. Vilmának fáj, llloigy nem o láthatja szüleit vendégül. Most érzi, mennyire zaklatott az élete, igen, akárki megteheti, ő nem . . . iSzülei nem mondják ezt, de a hallgatásukból kiérzik. Ót év óta, mióta eljött tőlük, ők sokszor hónapokig maguknál látták. S ö egyszer sem teheti . .. .Vilma mellettük ül és hallgat. Gondolatai nyüzsögnek agyában. Az öregasszony ijedt, szinte szégyenkezik: miatta van ez az egész. Egész életében, minél kevesebbet akarta észre, - vétetni magát. Mikor férjhez adták, se merte szüleinek véleményét megmondani. Egyetlen' lázongása az volt, mikor azr. szokta mondani: — miért nem férfinek született. Ez csak kibúvó vagy korlátoltság» Mert az asszony is cselekedhet. De benne csak vágy volt, ami nem tudott cselekedetté válni. Sohrné alacsony termetén kicsit viseltes szürke szövetruha van; lábán fekete fűzős cipő, fején csipkekendő. Szemei fiatalosan tiszták és fényesek. A lánykori iskolázottságát szabatos kifejezésmódja, elárulja. Apró kezei ölében vannak, úgy ül. Ezek a kezek fiatalosak, nem ismertek robotot. < — Tesisék, Vilmácska uzsonázzon, — 'kínálja Mendelsojhmné. — Nem vagyok éhes, — utasítja vissza. Az asszonyban valami émelyítő kedvesség van. ahogy vendégeivel bánik. Vilma úgy érzi, nagyon is tudatosan cselekszik, s az, ami nem ösztönös jóság, megérzik az emberen. Torkát szorítja, az izgalom ... Dénesre bízták az ügy elintézését ... A nagybeteg asszony két hónapja tejen és két— 1J8 — sziersültön kívül alig eszik egyebet. ♦ Nagyon kedves a néni, — mondja ,mert a csend már ráfekszik. Ez a csend, amiben érzi mindnyájuk szivének lütketését, Szeretne az anyja apró kezére borulni s sírni . . . De az félreértené ezt a percnyi ellágyulást, újra a szemrehányás' következne ... Vilma legyűri felgyülemlett keserűségét. Mendelsohnné szélesen mosolyog. —- Maga velem, én mással, így vagyunk a jósággal — mondja Sohrné. — Ha éhes ember jött a házihoz, anyám sohse. küldte üresen el, — mondja emlékezőn Vilma. , Az öregember bólogat. Mintha az, hogy most nem a házában van, önbizalmát elvenné. iSzáraz, redős öffeg,ember kezei reszketően tartják szája elé a cigarettát. Középmagas, keskeny alakja meghajlott. A fekete ünnepi ruha bőven, és összehiulliva lóg, rajta. — Csak megmaradhassunk az otthonunkban, — mondja Sohrné s most is erősebb anyagiak miatti aggodoima, mint az egészségéért ... * 4= 4= Két napja várják Déliest, de az nem kerül elő. Az öreg Sohr reszkető kezeivel könnyeket töröl az arcáról. A szoba kis díványán egymás mellett ülnek. Az asszonyt nem az évek öregitették meg. Ötvenhétéves, de hatvannál' is többnek látszik, a 'betegség tette. — Dénes küldött nekem pénzt és levelet, azt irta, még nem intézhette el aiz ügyeteket, — mondja Vilma. — Elköltötte a pénzt, — sir az öregember. — Anna, ha igy történt, menjünk haza . .. — Dénes a pénzt visszaadja, de addig, is csináljunk valamit. Anyám, a fülbevalóidat tedd zálogba. Az asszony megretten. Férjére néz. —- 'Igen, hát muszáj ... Én hazautazom. Eleket küldöm el. Mendelsohnné bólogat: — Jó lesz, nászuram. Elek megismeri azt a lányt, akit említettem. Mendelsohnné házasságközvetitéssel is foglalkozik. Solhrréknál két nőtlen fiú van. Sohrné kiveszi füléből a függőket. Felemeli s a napfény szikin zik a köveken. Az asszonynak lányikori gazdagságából — 119 — IÖNYV-ÍSMERTETÉ4 Moncíc, Governor General, Elizabeth Batt müve, (McClelland & Steward kiadása, 191 oldal ég' keménykötésben 10 dollár az ára. Tulajdonképpen több ez a könyv., mint egy rendkívül tehetséges, de nem túlságosan ismert emberről Írott élettörténelem egy rendkívül érdekes szakaszára is. Viscount Monok 1861-ben lett Kanada kormányzója. Úgy kellett rábeszélni, hogy elvállalja ezt a méltóságot. Amikor azonban már elvállalta, mindent megtett, hogy kötelesé,gét a lehető leghívebben teljesítse. Lord Monck két fontos akciót hajtott végre az ország érdekében. Egyik az volt, hogy sikerült elhárítania az Egyesült Államokkal a háborút. Washing tanban nem jó szemmel néztek akkoriban Angliára, mert úgy vélték, hogy a déliekkel rokonszenvez. A polgárháború után hangok hallatszottak, amelyek azt követelték, hogy a hadsereg meneteljen Kanadába és hódítson meg mindent egészen az Északi ’Sarkig. Lord Monck lecsillapította a kedélyeket méghozzá olyan módszerekkel, hogy William Seward, amerikai külügyminiszter elismerését is megnyerte. Másik nagy teljesítménye á konföderáció előmozdításai terén nyilvánult meg. Mikor Kanadába érkezett távolról sem uralkodott politikai stabilitás az ország keleti és nyugati részének gyengécske lábon; álló umiónjában. Az ország más részei nagyon nagy távolságra estek, az adott körülmények között számolni kellett esetleges amerikai beavatkozással. Lord Momick azonban türelmes munkával lecsillapította a kedélyeket. Ez jutott elismerésre abban, hogy ő lett 1867-ben az ország első főkormányzója. 1868-ban visszatért Angliába. - az ottani politikai életbe, ahol szintén érvényesült mérsékelt egyénisége hatása. Érdekes módon nem angliai, hanem rövid kanadai szereplése révén került be a történelembe. Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újságé rusitónál, vagy közvetlen a KM’J Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. WirrVpeg Man. ; Megmutatták a helyemet, ágyat, polcot a csizmásban s ke zenibe nyomták az elöljárók névlajstromát, amit he kellett magolnom úgy, hogy ha álmom ban kiriasztottak ágyamból, meg tudjam mondani, hogy a m.kir. honvédság parancsnokát! vitéz Janky Kocsárdnak s nem; “'Bujki Jancsi a kosárból” hívják s hogy a rendfokozata gyalogsági tábornok. Viszont az akkr Egerben állomás-parancs ' nokló Zalán tábqrnok urat, j nem szabad összetéveszteni a- j ma legendák korabeli “futó” j Zalánna1. Csendőr kerületi parancsnok Neszpál Justh ezredes, vármegyei parancsnok (később lettek osztályok) Kosztka őr- j nagy, helyettese dr. Hilbert I százados, járás parancsnok; (ké ! sőbb rendszeresítették a szárny elnevezést Riedl százados, helyettese Mihály tiszthelyettes volt, predeáli járás őrmester, — őrs parancsnokom Botár Károly tiszthelyettes. Erdélyből, helyettese, mint már előbb em- 1 litettem, Angel Mózes törzsőrmester, Husztról (zsidó létére igazi csendőr és igazi batjárs), Krizbai Andrási törzs úr Erdélyből, Dirlea Avakum, szintén törzs, Aradról, Veréb, Majoros, Arnóczki csendőrök és én, valamint Cucay Béla próba csendőrök. A hadapród úp az őrs-irodában aludt ha nem volt átutazó tiszt. Király főhadnagy és a később főlakasztot Léderer hadnagy, előbbi Pétervásáráról, az utóbbi Gyöngyösről, iMilvius százados Hevesről szoktak szol gálati ügyben Egerben tartózkodni. Ilyenkor a hadapród úr velünk aludt, a legénységi szobák egyikében, ő volt a kerületi football csapatok kapitánya. -— Abban az időiben még a haját eresztett irodista csendőröknek is sportolni kellett. 'Száhlender tábornok, csendőr felügyelő urunk megkövetelte a sportolást, mondván, hogy: “ép testben lakozik ép lélek!” — Kőszegi Megay hadapród úr ideálisan szép férfi volt. Eger leányait a penész ette utána. Ha kimentünk az Érsek-kertbe futni, va,gy footballozni a sport pályára, az Angol kisasszonyok tanintézetének süldő léáyait az apácák alig tudták elhessegetni a sport pályát körülvevő drótkerítéstől. Kóczián vendéglőjében, akkor Eger legelegánsabb éttermében, hány, de hány leánysziv dobbant meg amikor a hadapród úrral betértem egyegy “székely gulyásra”, amit mindketten igen nagyon szerettünk. “Fehér selyem, csipkés szélű, Drága kicsi kendő, Mondd meg nékem súgd meg nékem, Mit hoz a jövendő ...” 'Szól a harmonika. Dalol az idősebbik Megay fiú. Küllemre atyjára, az egykori leánysiziveket elcsorbitó hadapródra hasonlít, akinek éppen úgy, mint nekem és bajtársainmak a “kis kendő elfelejtette megsúgni, hogy valamennyiünk számára mit tartogjut tarsolyában, a vé2- zetszerü magyar sors! Szólt a harmonika ... dalolt a Megay fiú .. . Béri Balogh Ádám bajtársam elnedvesedett szemmel hallgatja nieditálásomat ... Igen, ötvennégy évvel, több mint fél évszázaddal ennek eiőtte, ott az egri csendőrlaktanya irodahelyiségében keményen kopogtak Megay hadapród szavad: “Lövegeinket, csapatainkat, zászlóinkat ... nem hagyom el ... ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom ... A hadi cikkeket szemelőtt tartva, a haditörvények szerint, becsülettel élek és halok ... Isten engem úgy segéljen!” ... IMég most is érzem azt a furcsa különös nyomást az agyaihban, ami akkor fogott el, amikor Megay hadapród után mondtam, kezemet esküre einelve a fent idézett eskü-mintát. .. Hiszen alig egy éve múlt, amikor Budaörsnél, éledre töltött fegyverrel a kézben, mint ellenség álltam Magyarország koronás királyának vonata mellett. Láttam a künynyező királyné kezéből kihullani a zsebkendőt, amit egy, a vonatról leugró őrnagy csizmája orrával (akarva, vagy nem, nem tudom) odébb rúgott. Az őrnagy a király foglya volt. Scjhvoy Istvánnak hívták, később vegyesdandár parancsnok Szombathelyen, majd a m.kir. honvédség főparancsnoka. Láttam a zsebkendőt felemelő magyar csendőrt, amint szoborrá merevedve nyújtotta át a pármai zsarnokok (Clevelandon megjelent Ujsá,g; cikke után) utódjának Zita királynénak. A budai hegyek mögé alábukni készül nap sugarai szikrázva törtek miegi a csendőr kalapján levő “Nagy” címer feliratán. — “Híven, Becsülettel Vitézül!” Mert az az ur, aki a királyné zsebkendőjét odébb taszította, a királyné férjétől kapott kitün tetőseket hordta zubbonyán és valószínű, hogy valamikor ő is úgy idézte az eskü-mintát, mint én akkor az egri csendőrőrsön. És én ott Budaörsnél határoztam el, hogy csendőr leszek, m. kir. csendőr! A zenészék vissza következtek. Ádám mester és Kővári, a. szatmári székely, hordani kezdték a vacsorát. k —v. Nagy Lajos.—
