Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-04 / 23. szám
á magyar nép 1871-i történelmi tiltakozása Elszász-lotkaringia feldarabolása elten folytatás az első oldalról) Uraim! Teljességgel helyeseltem volna a Tanácselnök Ur válaszát, ha azt kérdeztem volna tőle, vájjon hajlandó lenne-e energikusan közbelépni a szóbanforgó ügyben? Vájjon hajlandónak mutatkozik-e megjelölni a feltételeket, amiket az egyik, vagy a másik félnek vissza kell utasítania? Egyszóval: hajlandó lenne-e megvizsgálni egy olyan kérdést melyből súlyos bo ny odaírnak származhat n ánaki? De nem ez az, amit kérdeztem, csak egyszerűen az, ha jól emlékszem — mivel már jó ideje altnak, amikor a kérdést hozzá intéztem — hogy késznek mutatkozna-e a cselekvésre, mely megakadályozná Franciaország, szétdarabolását és lehetővé tenné a béke olya n feltételek mellett történő megkötését. mely feltételek mindkét hadviselő fél számára elfogadhatóak és európai szemszögből nézve kielégitőek lennének. Nos, úgy gondolom, líraim, hogy amikor a nemzetközi jog ennyire fontos alapelve, mint az államok sértetlensége van kockára téve, továbbá midőn az eu/nópai egyensúly kérdéséről van szó, akkor — merem hinni és állítani — (hogy a felek egyikének, vagy másikának szorgalmazása nélkül is joga, sőt kötelessége minden államnak, mely Európában nagyhatalmi helyet foglal el, hogy minden tőle telhetőt megtegye. Ez az, amit kívánnék. Megengedem, hogy a kormánynak megvannak a maga elgondolásai arra vonatkozóan amit mostantól kezdve tenni szándékozik. De a francia terület sértetlen teljességéért és az említett elvek fenntarásáért dolgozni, az európai egyensúly érdekében közbenjárni, ez lenne az, amihez a kormánynak joga lett .volna és hatalma is ahhoz, hogy azt megtegye. Ha felhívásom eredménytelen lesz is, megvigasztal az a tudat, hogy megtettem ezt a felhívást egy olyan kérdésben, amely egész Magyarország, sőt az egész civilizált Európa rokonszenvét élvezi. Egyben felhívom a Tanácselnök Ur figyelmét arra, hogy a nemzet és a történelem a miniszterek ténykedéseit nemi mindig úgy Ítéli meg, hogy azok sikerrel jártak, vagy sikertelenek maradtak-e, hanem aszerint, hogy a miniszterek —- a körülmények megfelelően — megtették-e kötek'Ségüket .népük érdekében. A magyar Nemzetgyűlés 1831-ik felhívása Lengyelország feldarabolásával kapcsolatban sem járt sikerrel, a mai generáció ennek ellenére büszkeséggel em fékezik azokra a férfiakra, akik felhívást tettek e szerencsétlen nép újra-feltámasiztása érdekében. Ha gyenge hangomnak nem lesz egyéb hatása, mint az, hogy megmutassa; Igen is voltak férfiak — mert hiszem, hogy számosán vannak a magyar Parlamentben — akik fel merték emelni hangjukat egy legyőzött nemzet érdekében, akkor nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újság? rusitónál, vagy közvetlen a KM:J Kereskedelmi Osztályánál, 210 Sherbrook St. Winnipeg, Man. ! nem végeztem hasztalan munkát. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a Tanácselnök Ur kitérő válaszával nem vagyok megelégedve.” Az 1871. március 30.- ülésen a Képviselőháziban Hajdú előadó a következő kijelentést tette: “18,000 választó polgár által aláirt 178 petíciót intéztek a Házhoz. A polgárok azt kérik a Háztól, adjon utasítást a kormánynak, hogy járjon közbe Franciaországnak Németország által tervezett szétdarabolása megakadályozásiának érdekében. Az előadó javasolni fogja, hogy a Ház vegye tudomásul a petíciókat aláíró polgárok nyilakozatát. Ez a javaslat a Ház általános jóváhagyásával fog találkozni.” Ime még egy, második tiltakozás ügyosztályaink egyikétől: “Egy borzalmas, minden: elképzelést fölülmúló áldozatokkal járó háború hat hónap óta pusztít egy országot, mely hosszú időn át Európa egyik leigvirágzóbb országa volt. Ennek a háborúnak az a célja, hogy leigázzon egy nemes nemzetet és felújítsa a középkori hóditó-jogot. Egyre növekvő aggodalommal szemlélik a népek Európa szivében egy hatalom megerősödését, amely hatalom a tartós béke fenntartásához szükséges .és nélkülözhetetlen egyensúlyt felborítva veszélyezteti más államok biztonságát és függetlenségét. Ez az aggodalom elérte tetőfokát, amikor. Európa népei tudomást szereztek azokról a hékefeltébelekről, melyeket a győzte® fél készül a francia nemzetre rákényszeríteni. E feltételek elkerülhetetlen következménye lesz egyrészt Németország; teljes hatalmi túlsúlya, másrészt Franciaország megcsonkítása anyagi romlása. Azonban egy, a közjog megsértésére és egy nagy nemes nemzet teljes ösz| szezúzására alapozott ibéke I nem lehet tartós. Ezen esiemé' nyék láttán nyugtalansággal és bizalmatlansággal várjuk a jöj vő Európa, de különösen a mi ■ nemzetünk sorsának aűakulá- 1 sát. Ami ma Franciaországban történik, az holnap megismétlődhet Magyarországon is. Tisz telettel kérjük tehát a Képviselőkiháza, vegye fontolóra az erő sen nyugtalanító európai helyzetet és tegyen javaslatot a kormánynak, hogy,az, — a többi hatalommal összhangzásban — haladéktalanul tiltakozzék Franciaország tervezett feldarabolása ellen, biztonságiba helyezve ezzel Európát azon politikai és társadalmi veszélyekkel szemben, amelyek azt fenyegetnék, ha elismer,nők a hódítás jogát.’’ (Ennek a függeléknek a kihagyása sokkal nagyobb jelentőségű, semmint azt gondolnánk. Ugyanis 1968-iban, a cseh események, idején, a csehek azt kürtölték szét a francia és a tölblbi nyugati lapokban, hogy 187ll-ben “egyedül a cseh parlament” tiltakozott Franciaország megcsonkítása ellen, holott a cseheknek 1871-ben nem is volt parlamentjük. A magyar parlament tiltakozását a franciák is régien elfelejtették, igy a csehek nyugodtan hazudhattak. Ezzel párhuzamosan “ügyes” cikkeket helyeztek el, amikben a magyarokat, mint a németek örökös vazallusait, középkori, elmaradott népet állították be isizemben a “kultúrált, nyugati” csehekkel. Úgy látszik ezt a függeléket azért,, kellett kihagyni, nehogy az angolszász világ, hazugságon kapja rajta "az agy ondódéig etett cseheket.) ít' 'i' ¥ 2.) A VI. sz. Függelék (a francia kiadás 231. o.) Az I. O. F. P.-nek (Francia Közvéleménykutató Intézet) a BARISMATCH 1967 szeptember 9.-i számában közölt véleménykutatási eredménye: A FRANCIÁK SZEMÉBEN LEGROKONSZENVKSEBB KE LETI ÁLLAMOK: Kérdés: Melyik az a kettő az alábbi országok közül, amelyik az Ön számára a legrokonszenveseibb? A kiértékelés eredménye: i% Lengyelország ................41 Magyarország .............. 30 Jugoszlávia ................... 22 Románia ...................... 16 Csehszlovákia ............... 12 Bulgária .......................... 6 Nem nyilatkozott........ 31’ *) A végeredmény kevesebb 200-nál mivel egyes személyek csak egy országot neveztek meg. (Ezt a függeléket nyilván azért kellett kihagyni, hogy ne sértsék vele a társamigrációk “érzékenységét”!) Nem kétséges, hogy a fent idézett kihagyások, s talán a töb biek sem sértik a munka szellemét és lényegét, 'de mivel itt többről van szó, mint kicsinyes szőrszálhasogatásról, nyíltan fel kell vetni a kérdést: Kinek, vagy kiknek az érdekéiben történt a munka megcsonkítása és milyen céllal? Mert, hogy csak az itt felsorolt kihagyások nem a magyar érdekeket éis célokat szolgálják, az egyszer biztos. Akárhogy is van, a kiváló szerzőnek, a francia a felszabadító háború hős katonájának közismert, tiszteletbeálló személyisége, Kulcsár József hazafias áldozathozatala és nem utolsó sorban az egyetemes magyar érdekek a kiadónak szinte kötelezően irta elő, hogy ez a “magyarság lét-, vagy nemlét kérdését” tárgyaló, nem zetközi viszonylatban is egyedülálló munka, függetlenül minden “reálpolitikai” és “üzleti” meggondolástól a világ legelterjedtebb kultúrnyelvén, angolul, .teljes egészében .és csorbítatlanul kerüljön kiadásra. Csikmenasági. Áz alkormányzó elismerése a 25 éves Canadian 5cene-neK (Folytatás az első oldalról) Mrs. W. R. Walton Jr. Három újságírója: Arthur L. Cole, William Hogg és Edgar Simon. Dr. Karel CvaciMvec, Robert JFleming és C.E. Renisoá lls( ott van az igazgatóságban. ■A Canadian Scene nem profitszerző vállalkozás, hanem önkéntes adományokból tartja fenn magát'. Fontos támasza az IjO.D.E. — DR. BÉKY ZOLTÁN: . Két töríéneimi évforduló: 200 és 80 Ebben az esztendőiben ünnepli hazánk, az Amerikai Egye sült Államok 200. évfordulóját. Ugyancsak ebben az évben ünnepeljük az Amerikai Magyar Református Egyesület 80. évfordulóját. Egybe esik a két történelmi évforduló. Az Uj Hazában., a szabadság áldott levegőjében és lehetőségei között, az ó-hazából magunkkal hozott ősi hit lelkiségében megszületik és kivirágzik az Amerikai Magyar Református Egyesület. Ez a kettő elválaszthatatlan, egymástól. A- mjerikaiak vagyunk: benne élüuk, ez, az életünk. Magyarok vágyjunk: ez a származásunk és ősi örökségünk. Reformátusok vagyunk: Megváltó Krisztusunktól nyert mártírok, vértanuk vérével megszentelt ősi hitünk ég: örökségünk. Ez a két történ,elmii dátum szorosan összefügg egymással. Mindkettőt hivő atyák, alapították a Biblia tanításaira, a szabadság eszméire, ügy lett nagy-' gyá, a világ első katonai hatalmasságává, a szabadság klasszikus földévé és fáklyahordozójává, az elnyomott népek menedékhelyévé.' S ezt akarják ma a hitetlenek, hazaárulók szétrombolni. Megfertőzni az ifjúság lelkét, kiirtani a hitet és: a hazaszeretetet. Nekünk, magyaroknak, büszkeségünk, hogy ennek az o rszágnak a naggyátételében, a szabadságharcok kivívásában benne van a magyar vér és hősi életáldozat. IMe,g kell emlékeznünk a 200 éves1 évfordulón a magyar Kováts Mihály ezredesről, aki Washington lovasságának kiképzője 200 évvel ezelőtt halt hősi halált Charleston, So. Caroli: nában. Ennek az országnak füg ; getlenségéért életét áldozta. 1 Meg kell emlékeznünk a Lincoln-i szabadságharc magyar hőseiről, magyar tábornokairól: Asbótih, Szamwald — Perczel, Zágonyi ezredesekről és még sok másokról. Az I. ósi II. Világháborúban, Koreában, Vietnamban hősi halált halt fiaink tízezreiről. Amíg a hősök példáját követő, hazájukat szerető fiai vannak nem kell félteni Amerikát, van jövője, amelyen a “pokol kapui” sem tudnak diadalt venni. Ezzel a 200 éves jubileummal függ össze elválaszthatatlanul a mi Egyesületünk 80 éves jubileuma. Ezt is a mi ősapáink alapították 189i6-ban, Trentonban. Hittel, áldozattal, küzdelemmel, verejtékkel és vérrel építették naggyá a semmiből, ma a világon a miaga nemében a, legnagyobb! magyar református testvérsegitő intézménnyé. Erre a lehetőséget Amerika nyújtotta. Atyáink itt látták meg a példát, hogy megalkossák testvérsegitő intézményüket. Az Uj-haza és az ó-haza Csodálatos ötvöződése Egyesületünk. Amerikának köszönhetjük, hogy az álom megvalósult, (hogy Egyesületünk és Bethlen Otthonunk áll és 80 esztendőn keresztül egyforma hűséggel teljesíti (hivatását, Amerikai Magyar Református Egyesület. Egyesületünk alkotásait hosz szu lenne felsorolni- Mi segítettünk felépitén,i töibb mint 100 templomot, paróchiát iskolát, kultur-palotát, Bethlen Otthont öregek és gyermekek számára. Alkotásaink bele vannak épitve az Uj-haza történetébe kitörölhetetlenül. Nevünk van, ismerik nevünket a Fehér Házban, a Kongresszusban, a Világfórumokon. Legutóbb Genfiben, Brüsseiben, Nairobiban (Kenya) vittem a Világj-közvéleménye elé az elnyomott erdélyi véreink ügyét, nemcsak, mint az Amerikai Magyar Református Egyház tb. püspöke, hanem, miint Egyesületünk elnöke is. A Református Egyesület 80 éves működése és alkotásai hirdetik és hirdetni fogják az utánunk jövő, nemzedéknek a magyar nép hitét, alkotóképességé t n agyrahivatottságá t, hogy járt itt egy nép, amely semmiből csodákat teremtett. A bicentenniális ünnepségek alkalmából a Smithsonian Institute elkérte azokat a történelmi dokumentumokat és képeket, amelyeket a Kossuth Házban őrzünk. Kossuth, Haraszti7, Lincoln hős katonái, Bölönyi Farkas Sándor, ,stb. Ezek1 ott vannak kiállítva, mint E- gyesületünk gyűjteménye E- gyesülétünk neve alatt. Ezek között Bölönyi Farkas Sándornak egyi (búcsú intelme és imádsága szerepel, amikor elbúcsúzik Amerikától: “Légy | az emberiség jussainak örökös j védője, s menedéke! Állj te örökösön ijesztő például a despoták lelke előtt! Állj te örökösen buzdító például az elnyomottak lelke előtt”. 80 esztendő alatt ezt a hivatásunkat is teljesítettük. Az, I. Világháború után .vagyonunk egy-negyed részét adtuk oda a szenvedő ó-hazai nép segítésére. (Soha nem szűnünk még küzdeni és, harcolni elnyomott Winnipeg, Man. 1976. június 4. ói-hazai és a kiirtásra Ítélt erdélyi véreinkért. Kettős ünnep ez nekünk. Ezt a kettős évfordulót az ország 1 különböző helyem és a júniusi j Ligpnierba tartandó konven-1 dónkon ünnepeljük. Pittsburgh ban, Chicagóiban már megtörténtek az ünnepek. Hálásak vagyunk Istennek amerikai hazánk 200 éves E- gyesületünk 80 éves dicső múltjáért. Hálásak vagyunk, hogy megtartott hennáinkét, s ihiszsízük, hogy az az Isten, aki a nagy múlt sok harca, küzdelme között megtartott bennünket, meg fog tartani ezután is. “Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk!’’ á nemzetiségek iskolázása Magyarországon (Folytatás az első oldalról) Az utóbbi években olyan jelentősen, fejlődött a nemzetiségi iskolahálózat, hogy pl. a “legnagyobb nemzetiségi megyében” (?!), Pest megyében a néhány évvel ezelőtti 25-höz képest most 44 nyelvoktató iskola van, s mintegy 2500-zal több nemzetiségi gyermek tanúja anyanyelvét. (Jelenleg talán egész Romániában sincs 44 magyar iskola a 3 millió' magyar számára!) “Nemzetiségi oktatásunk fejlesztésében — mondta dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár — nagy szerepe van a hazánk és a szocialista országok közötti együttműködésnek. Az Országos Pedagógiai Intézet tantervek, a Tankönyvkiadó Vállalat pedig tankönyviek, készítésénél veszi igiénybe a baráti segítséget.” De arról mélyen hallgatott, hogy ok hogyan és mivel segítik az elszakított területeken még meghagyott magyar iskolákat. Azt biztosan tudjuk, hogy Romániában sehogy és semmivel, mert Ceausesicu a kölcsönösségi elv alapján minden ilyen segítséget mereven elutasít. Magyarországon eddig még sohasem folyt olyan tervszerű és céltudatos elmemzetlenitő politika, mint amilyen a mostani rendszerben folyik Moszkva parancsára. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. KARiOM KÖNYVESPOLCRÓL: Megrendelhető: Harsona, P.O. Box 242 Croydon, CR9 2RY Surrey, England. Bátor i Miklós: A halál a szőlőskertben. Pound fűzve Regény..................................................-| 50 Brandenstein Bela: Művészet és élet. Fűzve .... 2.00 Dr. Bezerédj Zoltán: Arccal az osztály felé. Fűzve__.90 Csermely Károly: A lappok földjén.............................30 Csiky Ágnes Mária: Eladó a délibáb. Novellák. Képekkel, fűzve.......................................... -|50 Csiky Ágnes Mária: így üzenek. Versek. Fűzve __.90 Fenyvessiy Jeromos: A dominóvár, leírások, képek. 2.00 ” :Panoráma. Versek............—.70 Horváth A. Benedek: Megállító percek. Karcolatok, emlékek. —.90 János,falvy Albert: Mindennapok. Bölcseletek, képekkel ............................................... . _ _ __.90 P. Kőszegi István: A Törökbükk. Elbeszélés, fűzve —.90 Kutasi Kovács Lajos: A hajó és a folyó. íRegény —.70 Leszlei Márta: A hal és a hajó. Elbeszélések. -—.90 Béla Menczer: A Contmentary on Hungarian Literature ......................................... 1.50 Mérő Ferenc: Egy élet mérlege. Életreg. Nagymü 2.50 Mérő £.: A paradicsom-madár tánca. Elbeszélések. 1.50 Mérő F.: Igy történt. Napló a II. világhábarúból —.90 Mérő F.: Ragnarök (Az istenek alkonya) ..........—.40 Pohárnok J.—Csiky A. Mária: Nevelési zseblexikon 1.25 Dr. Tóth János: VI. Pál pápa apostoli körlevele a papi cölibátusról ......................................—.70 Tóth László: Modern olasz novellák. Nagymü. fűz. 2.50 Vajay Szabolcs: A szentelt berek. Tallózás a világirodalomban..........................................3.50 Vajay Sz.: Eleven kő. Világirodalom remekiből.. —.90 Varga László: Az élő Isten. Biblica-theológia. Nagymü ................................................. ... 2.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete. Reg. Fűz. 1.50 Dr. Vágó Páli: Nyílt levél C. A. Macartney professzor úrhoz. Fűzve..............................—.70 Vásárhelyi Vera: Keserű babér. Megrázó elbeszélések. Fűzve ...................................... 1.70 Vig Béla: Földrengés. Válogatott költemények és műfordítások. Kötve....................................... 3.50 GYEREKKEL nyíri tiborné Sándor julia rajta lavór viz. Fölötte tükör. Az ágyakkal szemközt bőölb’lü szekrények állnak. A iszoba közepén apró asztal amin kancsó' vízi & mellé állított pohár van. Kétoldalt egy-egy szék áll. Vilma kinyitja az, ajtót s a gyermekek a isziaibadultság örömével kiszaladnak. Künn kicsit megszeppenek. Kis agyuk nem talál (magyarázatot, figyelőn bámulnak szerte. Az anyjuk látása (biztonság,érzete ad nekik. A kutya a (hátsó udvarban van, amikor erről ímeggyőződződnlek, az udvaron, bátran végigmennek. Vilma mögöttük van. Ö is szemlélődik. Hiusz; ajtó van, mutatják a rajtuk lévő számok Az ajtók nem magasak, jól megtermett embernek le kell a fejét hajtania, ha (belép, sárgára vannak festve, ami a barna föld és zöld fák közelében nem hat megnyugtatóan. Az udvar egyik részén szolbanagyságu deszkaépület van, létra van hozzáépítve, amin a ráccsal körülzárt tetőre lehet jutni. A ház egészéihez oszlopok simulnak s szőlőlugas fut rajtuk a háztetőig. — Jó lenne szeptemberig, itt maradná, — mondja Gizélnék, aki kijött s a hátsói udvar felé megy, a konyháiba, reggelit készíteni. A konyha mellett van a hiázmesterék lakása. A házmes-. térné lakása ajtajában ül és férje ru|háját javítja. Rámpsolyog a gyermekekre, mosolygásától fekete szemei megfényesednek. Az udvar megnépesedik. A házizasszony férjét, — aki késő este jár (haza is reggel visszamegy a városba, — a kapuig kiséri. A férfi Vilma láttára megemeli kalapját. A gyermekek iskolatáskával kezükben, állnak. Anyjuk, ■mikor a kaputól visszajön, stetőmi megy szobájukba. Zsíroskenyeret hoz ki a gyermekeknek. — (Most csak ezt kapjátok, — mondja; hangjában mintha boicsánatkérés lenne. Vilma csodálkozik. Állami hivatalu emiber családja ilyen szerényen él. • — Jó gyomruk van, az enyém reggel csak. folyadékot bír. — Nem egyforma a gyomrunk sem, — mondja Mária. Az udvar elejéről egy asszony közeledik. Megáll mellettünk a hátsó udvarra nyíló ajtónál. Kezében tejjel teli lábas,, — a nővérem, — mutatja ibe iMária. Az- asszony továbbmegy, a konyhába, férfi követi, — a férje. V — -107 — isiabb. Egészsége®, derűs- gyermekarc s a kicsikre a nagyobb föilényével néz. — Pistike, adlj Ferikének kezet, — mondja az anya. Pistike szája feihuzödik s Csöpp kezét odanyujtja. A nagy fin megfogja a parányi kezet s elindul vele, sétálni. Az udvar túlsó részéből már jön Dénes és a feketeruhás szőkehaju asszony. Az asszony nevetősen, közeledik. [Simára fésült, (hátul kontyba tűzött szőke haja, mélyen fekvő kék szemei, kedveskedő mosolya, ájtatoskodónak mutatja. — Olyan a nlagyságos asszony, akár egy református papnő, — mondja Vilma s mosolyog. — Valóiban református vagyok, de ,nem papné. A férjem állami hivatalnok. A kislány is odajön. A fiúnál félfajjel magasabb, lehet tizenkét éves. Anyjához bújik, valami affektált szeretetet mutatón. Végignéz az idegen embereken, kicsit lehúzott szájjal, ami máris önitudatoisahlb anyjáénál. (Szőke és kékszemü, mint az anyja és öccse. Fitos orra tágranyitottságában koraérettség; van. — Tehát rendben vagyunk, — mondja Dénes az a-zszony) felé [fordulva. — Igen, — feleli. — Nagyságos asszony, melyik a szobánk, — megy végig, az ajtók mellett Gizel. •— Mária vagyok, — mondja kedveskedő mosolyával az asszony s Gizel után megy. — Tesisék, — Dénes öt pengőt nyújt át feleségének. Holnapután) láttok. Megcsókolja fiait, Vilmának kezet csókol. Viszszainidul az; autóhoz. Ványadt az arca, keskeny: magas alakját meghajtja s alakja akár a plakátok köhögős öreguráé ... * , * * v Azi ég szelíd' kék abroszán a felkelő nap szikrázik. Az ablakokon, átlátszó fehér függöny van, ami a világosságot teljességében átengedik:. Korán ébrednek. — IMost máj itt lakunk, — ül fel az ágyban (Pista. A szoba a reggeli világításban is tűrhető. Mennyezetes 1 teteje van, deszkapadlója. Két egymás melletti ágy. Pléhmosdó — 106 — Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMANY BÉLA! a budapesti ügyvédi Kamar ( volt) tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, új cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. 1 R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. J
