Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-04 / 23. szám

I um I >■»—--------------------------------------— t^Oíe^­­$r~ Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az Istennek soka több magyarja A legrégibb he­­tériként megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nadában. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az Ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. “KANADAI MA GYÁR ÚJSÁG” előfizetési dij egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán k i v ü I egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St, Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772.1112. ABBOTSFORD BROOKS COÁLDALE CUPAR DRUMHELLER ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD Vol. LIT. — 52. Évfolyam MONTREAL — TORONTO — HAMILTON — WINNIPEG — REGINA - SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER KELET­Twenty-jive Cents Per Copy Egyes szám ára 25 cent. NYUGAT Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGEFvSVILLE N^W WATE FjRD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURŰ TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR “Second class mail registration number 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar lan­guage circulating in the ten province of the Dominion of Canada and oldest of all Hun­garian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR ÚJSÁG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Junius 4 péntek ................... No. 23. szám SIKERÜLT ELHÁRÍTANI A LÉGIKÖZLEKEDÉST IRÁNYÍTÓK SZTRÁJKJÁT Katasztrofális a Man. és Észak-Onl.-ban pusziitó erdőtűz KENORA, Ont. — Úgy Mani­toba északkeleti részén, mint Észak-Ontario nyugati részén hetek óta erdőtűz pusztít. Az elmúlt csütörtököm a Minaki körzetben dolgozó CNR mnnká sokat vádolták gondatlanság­gal, de e vádat a vizsgálat alap­talannak minősítette. A nagy szárazság miatt több mint 26,000 acre-n pusztult el az erdő és több nyaraló leégett. A hatóságok tü-z-gyujtási tilal­mat rendeltek el. — <1 Multicultural Heritage'' kiállítás (Canadian Scene) — Ha más országiba költözik, mire lesz a legbüszkébb azok közül, amiket magával vihet? A zenéjére, könyveire . szaktudására? Mi lesz a legfontosabb az uj körül­mények között. Sok kanadai keresett választ ezekre a kérdésekre a Canada's Multicultural Heritage kiállítás meglátogatásával, amely A Na­tional Museum of Man szerve­zésében — járja az országot. Könnyen előfordulhat, hogy olyan kiállítási tárgyakat, vagy alkotásokat lát, amiket már az­előtt is láthatott, ha netán be­vándorlók voltak szomszédai. Másokon ugyanakkor meglepő­­! dik és talán azt sem fogja tud­­! ni, mire valók. A kiállítás: a kanadai beván­dorlás története jegyében ke­rült összeállításra. A cikkeket a Canadian Centre for Folk Culture Studies kollekciójából kérték ki. Valamennyi jellemző arra a nemzetiségre, amely a­­dott ki, amelyben ismerteti a kanadai bevándorlás történetét. | hírről a címről kapható; Natio­nal (Museum of Canada Market­ing Services. Ottawa Canada KI A OM8. Ihompsonban 10 napra elhalasztották a sztrájkot Quebec tarlomány légiköziekedésl irányiló szakszervezete ellenzi a megegyezési s el akar szakadni az országos szervezettől — Schreyer miniszterelnök Ottawához fordult az Inco-sztrájk ügyében MONTREAL. — Az ország' te rültetén levő repülőterek forgal­mának irányítói, béremelésért s a francia nyelv kötelező hasz­nálata elleni tiltakozásul, jú­nius elsejével kezdődőleg, orszá g,Oá sztrájkot szavaztak mag, - azonban, a kormánnyal történt tárgyalások folytán a béreme­lést megkapták, és a francia * II. nyelv-használat ügyében a dön­tést a kormány elhalasztotta. A Quebec tartományi tagság tiltakozott a halasztás ellen, s az országos szervezetből való kiválással fenyegetőznek. * 4 * THOMPSON Man. — Az In­ternational Nickel Co. munká­sainak szakszervezete 887:6 31 arányu szavazattal sztrájk mel­lett döntött, — főleg a bénsza­­bályzó bizottság döntése elleni tiltakozásul. A tagok nagy ré­sze továbbá titkos szavazást kö vetel a kéz-felemelés helyett. SChreyer tartományi minisz­terelnök Ottawától várja a dön test a bizottság rendelkezésé­nek megmásitása érdekében. Miéri csonkították meg Yves Daruvar francia nyelvű trianoni munkáját az angol kiadásban! Invázió-pánik tört ki Romániában BÉCS, Ausztria. — A Reuter hírügynökség hétfői jelentésé­ben közölte a romániai hely­zettel ismerős diplomaták ész­revételeit, amely szerint a ro­mán kormány hirtelen behívta a haderők tartalékosait. Ennek következtében az egész ország­ban szovjet inváziótól tartanak és pánikszerűen vásárolják áz olajat, cukrot és más közszük­ségleti cikkeket. A szovjet támadástól való fé lelem elhárítására, Konstan­tin Katushev, a szovjet kommu­nista pár t titkára Bukarestbe érkezett, egy európai kommu­nista konferencia elkészítésére. ki alkormányzó elismerése a 25 éves Canadian Scene-nek (Folytatás) II. A Függelékek közül kima­radi: 1.) A II. sz. Függelék (a fran­cia kiadás 2i21-4. o.) Magyar jelöli az amerikai választásokon Könnyű László munkatár­sunk fia, KÖNNYŰ ERNŐ, a re­publikánus listán indul, a kali­forniai 13. kerületben a junius 8.-i előválasztáson. Megválasz­tása magyar érdek. Felkérjük amerikai olvasóinkat, ihogy úgy anyagilag, mint erkölcsileg,, tá­mogassák az érdemes fiatal magyar jelöltet. Könnyű Ernő százados volt az amerikai repülőknél és jelen­leg főellenőre egy Saratoga! nagy vállalatnak.. Élénk részt vesz az amerikai közéletben és több tisztséget töltött be a ka- Uigy neki, mint szüleinek ,sok sikert kívánunk! Cime: 19437 De Havilland St. Saratoga, Calif. 915070. — Ph. 446—1702 (USA.) — EZ KaNaüá RUTH GORDON k magyar nép 1871.-1 történelmi tiltakozása Eiszász-Lotnaringia feldarabolása ellen (Canadian Scene) — Minden az olvasón múlik. — Jelentősen csökkentették a Metro Toronto könyvtárakra fordítandó költ­ségvetését. Ennek következté­ben rövidelbib ideig lesznek nyit­va a könyvtárak, kevesebb lesz a film és a “másnyelvü” könyv. Ez utóbbival kapcsolatban nem kétséges, hogy súlyos hiba lesz meg,nyirbálni, mivel fontos kul­­turérdekeket szolgál. Segíteni I a nehézségeken csak úgy lehet, ; ha a könytárosok a jövőben j az eddiginél többet törődnek a j könyvek minőségével és azzal j próbálják kiegyensúlyozni a mennyiségben keletkező hiányt Persze attól is sok függ, aki j a könyvtárat Igénybe vészi az- j az az olvasótól. Ha az olvasó j nem használja eléggé a könyv­tárat, nem juttatja kifejezésre j érdeklődését, sok könyvtáros ér dektelenségre következethet eb j bői. Arra, hogy nincs sok értei- \ me fenntartani az idegen, vagy nemzetiségi nyelvű könyveket tartalmazó könyvtárakat. * * * Dr. Róna György, a McGill University patológiai osztálya- j nak orvosa, kitüntetést kapott1 a szivkutatás terén végzett I munkájáért. A German Society j for Circulation Research a nyu­gat-németországi Bad Nauheim! 42. ülésén vette át Dr Róna az ] Arthur Weber dijat. Most tör- 1 tént meg először, a dij 1959-es alapítása: óta, hogy nem nénié-! tü'l beszélő európai .kapta meg J a dijat. Dr. Róna Magyaror­szágról jött Kanadába. jjc Az “Ontario Human R.ghts Commission ’ megtárgyalja a vonatkozó törvényeket az, át­lagemberekkel. A tartomány­ban tartott nyilvános gyűlése­ken módot ad arra .hogy a; meg jelentek kifejtsék az Ontario Human Rights Code-ra vonat­kozó nézeteiket. Hozzászólá­sok erre a címre küldhetők: Secretary The Code Review Committee ,the Ontario Human Rights Commission, 12th Floor, 400 University Ave, Toronto, — MI7A 1T7 — * V * Prince Edward Islandon járó j túristák jól teszik, lha meglátó- 1 gatják a Village Craft Shop-ot Bedeque-nél, amely Charlotte­­towntól 33 mérföldnyire nyu­gatra van. Három esztendőv 1 ezelőtt, helyi kezdeményezéssel hozták létre, de gyönyörűen ki­nőtte magát és iparművészeti termékektől könyvekig, minden féle érdekességet láthat a tú­rista. Akik már voltak ott, azt tapasztalták, hogy az égvilágon mindenre nyugodtan mondhat­ják, hogy minőségi, és jellegze­tes. — 5|C * :jc Érdekes nemzetközi irodalmi vállalkozás. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy ezt a University , of Toronto és az Univesitie de Paris együttműködése révén folytatott munkájára. Vannak ' (Folytatás a 4. oldalon!) Irányi Dániel 1871-ben a kép- ] viselőháziban a magyar nép ne­vében a következő beszédet mondotta: Képviselő Urak! A tegnapi és a mai újságok arról számolnak be, hogy a francia honvédelmi kormány béketárgyalásokat kezdett a német császári kormánnyal, és hagy ez utóbbi többek között El-zász-Lotharingia átadás át követeli. Ez a követelés, Uraim, ellenkezik az emberi jógákkal, valamint Európa egyetemes ér­dekeivel. Ellentétes azon em­beri joggal, mely kifejezetten elítéli a hódításokat, különös­képpen abban az esetben, ami­kor egy leigázott tartomány la­kossága egyáltalán nem akar csatlakozni a győzőhöz! Már­pedig nem kétséges, hogy El­­szász és Lotharingia testileg­­lelkileg Franciaországhoz tar­tozik. De ez a területi követe­lés ellenkezik egyszersmind az európai népek családjának ér­dekeivel is, mert ahelyett, hogy tartós békét teremtene, magá­ban hordja új bonyodalmak, és egy újabb háború csirája, a­­niely még kiterjedtebb lesz, mint az utolsó. Ezért a követ­kező kérdést bátorkodom a Ta­nácselnök Úrihoz intézni: (Á Tanácselnökhöz intézett tiltakozás szövege.) “Az újságok tudósítása sze­rint a franica honvédelmi kor­mány tárgyalásokat akár kez­deni a német császári kormány­nyal. Ez utóbbi, több más fel­tétel mellett, EIiszász-Lotharin­­gia átengedését követeli. Mint­hogy ez a követelés a nemzet­közi jog modern alapelveit ép­­úgy sérti, mint az európai nem­zetek családjának érdekeit, kér­dem Tanács elnök Urat, vájjon szándékában van-e a kormány­nak a többi semleges hatalom­mal egyetértve diplomáciai ú­­ton nyomást gyakorolni a csá­szári német kormányra arra vonatkozóan, hogy mondjon le az említett követelésről és a francia kormánnyal igazságos és méltányos feltételek alapján kiüssék meg a békét.” összhangot egy, szüikségeze­­j rüen Franciaország javát sízol- I gáló felhívás sem. Ezért remél­jük, hogy a kormány ily érte­lemben fogja teljesíteni felada­tát, annyival is inkább, mert meg akarunk győződni arról, hogy az összhangban lesz a magyar nép közvéleményével.” A február 20.-i képviselőiházi ülésen Axidrássy J. gróf, a Ta­nács elnöke, válaszolt Irányi interpellációjára. Válaszában kifejtette, hogy az angol trón­beszéd után kénytelen volt meg állapítani miszerint a háborús felek szorgalmazása ellenére sem sikerült az angol kormány­nak egy olyan javaslatot meg­szövegeznie, amelyet az ellen­felek kiindulópontként elfő.ad­tak volna. Mivelhogy a ibékietár­­gyalások már folyamatban van­nak, mindenféle nyilatkozat csak késleltetné azok sikerét. A Tanácselnök válaszára Irá­nyi a következő beszédet mon­dotta : (Folytatás az 5. oldalon) k nemzetiségek iskolása Magyarországon (Canadian Scene) — A Ca­nadian Scene ebiben, a hónap­ban ünnepelte a bevándorlók szolgálatában végzett munkája kezdetének 25. évfordulóját. Az alkormányzó fogadást adott május 20.-án, a Citizenship Day alkalmából. Erre meghívta a Canadian Scene igazgatóit, an­nál is inkább, mert — még 1951-ben, — ő maga is az első igazgatók egyike volt. A Canadian Scene — a sajtó­nak és nemzetiségi rádióknak adott ingyenes szolgálata ré­vén - tájékoztatta a bev/nij,’ á roltakat arról, hogy mi történik ebben az országban. (A máso­dik világháború óta 3 millónál több ember jött Kanadába.) — Tárgyilagos tájékoztatás volt a Canadian Scene feladata, egye­bek közt a kommunista propa­ganda leleplezése ellensúlyozása. “A Kanadába érkező euró­paiak tízezrei” — irta aunak i­­dején a Canadian Scene — “a kommunisták szerint termé­keny talajt kínál eszméik, fer­dítéseik számára.” Nem ismer­ték az itteni szokásokat, nem tudták a nyelvet fogalmuk sem volt a kormányzási rendszer­ről. Ezért gondolták a kommu­nisták, hogy mindent el lehet hitetni velük. A Scene ugyan­ekkor arra törekedett, hogy az ideérkezők megtudják az igaz­ságot.” Az első kiadás óta 12,000- nél több cikk ment a nemzeti­ségi sajtónak, amely ma 126 új­ságot számlál, nem is beszélve arról, hogy 46 rádió és bat té­vé adása is van. A Scene 14 nyelven kerül kiadásra. Kezdet­ben az antikommunizmu­­son volt a fő súly, később azon­ban fokozatosan változott a helyzet és az érdeklődés a po­litikai, gazdasági és kultúrális információk közlésére összpon­tosult. A Canadian Scene cik­keit sok-sok nemzetiségi lap veszi át és voltak szerkesztők. akik azt mondották, hogy e cikkek révén a nemzetiségek fiai többet tanulnak Kanadáról, mint az itt születettek tudnak. \z egyik lA'elsi IV í son külpolitikád nyilatkozat ;t ismertette, ezzel a címmel: “Száz honvédelemben dolgozó közül csak egy kommunista.’ Nem feledkeztek el a szerkesz­tők a nyári színházról, a nyug­dijakról, Leacolck-ról és megjó­solták egy cikkben, hogy “Ka­nada olajban önellátó lesz.” A kérdéssel foglalkozó parla­menti bizottság éppen a közel­múltban szögezte le, hogy a közetkező fél évszázadban is szüksége lesz Kanadának be­vándorlókra. A Scene reméli, hogy folytatói tudja tovább fon tos munkáját. J.B. McGeachy, az azóta már elhfúnyt ismert újságíró volt a Scene első elnöke. A jelenlegi igazgatóságban még három van az eredetiek közül: 'Mirs. B. B. Osier, Mrs. Douglas Jemning és Joliin Gellner. T.H. Fiaimul az elnök és további igazgatók: Mrs. E.A. Dunlop, Mrs. Iona Soutzo, Mrs. M.D. Stewart, (Folytatás az 5, oldalon) Amikor az elszakított terüle­teken a közel 4.5 millió őslakos magyar iskolázási és kultúrális lehetőségeit egyre szükebb ke­retek közé szorítják és mindent elkövetnek a felnövő magyar fiatalság elnemzetlenitésére, kü Ionosén Romániában, akkor Magyarországon, ahol a lakos­ságinak csak 1.56 százaléka tar­tozik a nemzetiségekhez, olyan széleskörű nemzetiségi iskola­rendszert építettek ki, amire a világ egyetlen államában sincs példa. Az 1972. évi népszámlálás szerint jelenleg Magyarorszá­gon 20,929 szlovák (0.l2il%), 12,450 román (0.13%), 34,505 német (0.36%), 11,619 'szerb (0,12%), 17,327 horvát (0.18 %). 4,149 szlovén (0.04%), 34,305 cigány (0.35%) és 16,355 egyéb (0.17%) él, ami összesen a lakosság l.(56%-t teszi ki. Ezek részére az állaim a 1972. évi adatok szerint 78 idiegen­­nyelvü óvodát, 22 általános is­kolát, 289 olyan általános isko­lát, ahol nemzetiségi nyelvét is tanítanak és 7 gimnáziumot tart fenn. De ez még mind semmi. A MAIGYAR HÍREK 1976. márc. Trudeau jniniszterelnök és a tartományi miniszterelnök mo tanában végbement ottawai ta­lálkozóján alkotmányunk haza­hozataláról és az olajárakról esett a legtöbb szó. Eléggé köztudomású, hogy egyik tekintetében sem jött lét­re megállapodás. Ennek hiányában Ottawára hárult a feladat, hogy — az olajtermelő tartományokkal folytatott megbeszélés után — eldöntse, hogy mikor és meny­­! nyivel drágítsa meg az olajat, 1 amelynek most hordónkint 8 dollár az á.a. Ami az alkotmány hazahoza­tala régén vitatott kérdését ille­ti: ez kisebb gondot Ígér, de megoldása ennek .sem várható. Alkotmányunk, a British North America lAct hozta létre Kana­dát 1867-ben. Sohasem volt ez Kanadában (abban az értelem­­iben, hogy kanadaiak módosít­hatták és hazahozatalát az hátráltatta nundig. hogy nem. k jött létre egyetértés a tartomá­nyok és a federális kormány közöt. Mr. Trudeau .szerint, a mos­tani helyzet a gyarmati világ maradványa és —- ha kell — a federális kormány a tartomá­nyok belegyezése nélkül is vál­toztathat rajta. A federális és a tartományi .konferenciák az átfogó kérdé­sek közakarattal való megoldá­sát célozzák. »Gyakran (hogy úgy mondjuk) “csúcsértekezlet” jellegűek, mert maguk a mi­niszterelnökök ülnek össze for­mális, hivatalos tanácskozásra. Persze gyakran semmit sem tudnak elintézni és ilyenkor nagy csalódást okoznak a zá­tonyra futott reménykedések. Vajon megelégedésére szol­gált a legutóbbi federális-tar­­tományi miniszterelnök talál­kozás? — kérdezték Mr. Tru­­deau-tól. “Természetesen nem” .— válaszolta a miniszterelnök, majd hozzáfűzte: “azért nem, mert oldott meg semmit.” 19 7 6 “A német egység barátja va­gyok, azonban _ véleményem szerint — ez az érzelem nem gátolhat meg ahha.n, hogy a Német Birodalom által a Fran­cia Köztársaság részére felaján­lott igazságtalan b-ékefeltételek ellen diplomáciai, úton és baráti módon tiltakozzam mind a (Mo­narchia, mind pedig Európa ál ­talános érdekeinek megvédése végett. Éppúgy, ahogy a kül­ügyminiszter előbbi felhívásai nem tudták zavarni az összhan­got egyrészt Magyarország és Ausztria, másrészt (Németország és -Poroszország között, hason­lóképpen nem zavarhatja ezt az "Nem volt egyetértés" JOHN BEST umWÁBOL JtUhlIK: 2'7-i számában megjelent “A nemzetiségi jogok biztosítása elvi kérdés” című közleményből a következő figyelemre méltó adatokat tudjuk meg: 1968 óta több mint három- i szorosára növekedett a nemze­tiségi óvodák száma, amit még növelni fognak, mert az a cél, hogy mindenütt, ahol nyelvok­tató iskola van, nyelvoktató ovóda is működjön. Budapesten és Pécsett az óvónői szakközépiskolákba n szerb-horvát, szlovák, ill. né­metnyelvű tagozatokat létesí­tettek. Újjászervezték a nemzetiségi I ovódák és iskolák szakielüuye­­| leti hálózatát, az Országos Ps­­! dagógiai Intézetben nemzetisé- ! ségi tanszéket állítottak -fel és 1 a (Magyar Pedagógiai Társaság­ban külön nemzetiségi szakosz­tályt alakítottak. A német és szlovák anya­nyelvű pedagógusjelöltek az NDK-ban, ill. Csehszlovákiában részképzésben vesznek részt és sok ösztöndíjas tanul, ill. képzi tovább magát Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, NDK-ban és Romániában. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents