Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-21 / 21. szám

T 8 Winnipeg, Man. 1976. május 21. HÁMORY VÁRNAGY DALMA: untom cmdouim A GKKMEAtK Ossza meg a család, az örö­möt és a gonidot is. Hősieség, ha egy feleség eltitkolja férje előtt anyagi gondjait és azt megpróbálja áthidalni. Vagy, ha elhallgatja azt, hogy gyermeke bukásra áll és mosolygós arcot vág olyankor is, amikor sírni szeretne. Ha már a bánat fen­­álí, még nagyobb fájdalmat, még nagyobb komplikációt o­­kozlhatunk annak takargatásá­­val. Vannak egészen kivételes esetek, amikor kíméletből eltit­kolunk valamit. Elromlik, vagy eltörik valami, ezt gyorsan meg javítjuk, vagy javíttatjuk, eset­leg beszerzőink egy újat helyet­te, mely hasonló, hogy ha élet­társunknak szüksége van rá, ne bosszankadjon, amikor fá­radtan hazaérkezik. Okosan kell megkülönböztetni a lénye­gest a lényegtelentől. Akár ki­csiségről, akár nagy dolgokról van szó. Isten őrizz azt a ne­vetségesen lekicsinylő kijelen­tést használni a gyermekek előtt: — Erről pedig apátoknak nem szabad tudni! —, mert könnyen visszakaphatja, egy­szer: — Erről pedig édesanyá­nak nem szabad tudlni! ilyen esetben későn és fáj­dalmasan vádolhatja önmagát. Saját hibáját vágta viasza ne­veltje, hiszen azt tőle tanulta. . Mindannyian megváltoztunk. A mai éiettempó átszivárog a gyermekbe és lerontja lelkiere­jüket, ellenálló készségüket. Hogyan bizzon egy gyermek önmagában, ha látja, hogy szü­lei sem elég erősek? Nem elég magabiztosaik. . Az otthonunknak kellene len­ni, annak az erős várnak, ahol a gyermek az élethez a bizton­­ságrézetét meríti, melyre a sor s sál való küzdelmében annyira sízüksége van. Ha már a fel­nőttek nem eléggé maigábizto­­sak, legalább igyekezzenek ezt gyermekeikben, megváltoztatn i. A jó nevelés szülői kötelesség! Legyen ez a törekvése sike­res, minden okosan gondolkozó szüfiőnek főleg az anyáknak, a­­kiknek mindég több feladat jut gyermeknevelésből, mint a fér­fiaknak. 'Mari, 1976 május, Film kritika és kommentár M. Edslröm cikkéhez l.-ta; Szüts Gábor, St3Elctiolrn. Mauritz Edström, a kiváló svéd- újságíró “Az új magyar j filmek párbeszéde a múlttal” ( cimiü cikke — mely a Dagens I Nyheter januári számában je- j lent meg — meglehetősen jól­sikerült kísérlet arra, hogy egy művelt nyugati kuitúremher. egy az idegen számára sok szempontból érthetetlen világ­ba behatoljon. Amint az idegentől nem lehet megkívánni azt — sok esetben még magyartól is nem okvetlen elvárhatót — hogy a füibeját­­szó cigány mellett azt érezze, a­­mit a sírva vigadó mulatozó ember — ugyanúgy lehetetlen lenne azt várai, vajgymég csak. hinni is, 'hogy az idegen újság­író — 'bármilyen jóakaratú .s jó­indulatú legyen is — jelentősen többet értene meg, mint a fel­szint. A svéd ember és a svéd szel­lem -— amely különben már évszázados tradíció következté­ben a szelídség szinte dühítő, fokán áll — mindent görcsösen meg akar érteni és meg is ma­gyarázni, úgy, hogy végüiiis az az igazság igazság is lesz — ha máshol nem hát a svéd erdők­ben és tavakon. E cikk írója a népek egymást megértését illetően meglehe­tősen pesszimista, különös kép pen pedig abban a világban, a­­hol ugyanazon szavaknak más a jelentésük, mint valaha volt, s nemcsak különböző államok­ban, de még ugyanazon állam, vagy ország különböző világné­zetű emberei között is. Mauritz Edström nem akart semmit sem kifoigatnd. Valójá­ban véve még jóindulatú dicsé­retet is érdieméi ,mert a lehető - ségeklhez képest tárgyilagos voit. De azt sem szabad elfe­ledni, hagy még a Dagens Ny heter-néli a ma legnagyobb svéd újságánál sem irhát — vagy nem ír — úgy egy svéd újság­író ahogy akar, arról nem is beszélve, hogy azok akikkel ő Budapestéin ezen a filmhéten találkozott szintén meg kellett szűrjék szavaikat, vagy ha nem kellett szűrjék, hát szűrték keh­iéi. nélkül. Egy bizonyos, hogy a ‘.Sze reimem Eléktra” eiinü Jancsó filmet, legalábbis annak egy jó részét nem értette meg; nem érthette meg; Janpsó filmje a passzív ellen­állás legdilcsőbib monumentu mai közé tartozik, s az, hogy Magyarországon ma valaki ilye ív filmet csinálhatott a vi lág két csodájához nyolcadik­nak számítandó. A film a stockholmi “Filmi-.­­stitutet” 1975 májusi magyar filmhetén más 6-8 filmmel; e­­gyiüitt bemutatásra került, sí a bemutatón 'hosszantartó nyilt­­szini tápot kapott a többszázfő­nyi döntően magyar és igen nagy számiban fiaiai közönség­től.-Miért — Mert a film, még ha csupán csak a külalakot tekint­jük is, felveszi a versenyt a nyugati világ bármely mortruo zus színes filmjének elsőrendű technikájával. De ez szinte mel- i lékes a lényeggel szemben. Jan­csó az Elektra-drámát — ügye­sen — arra használja, hogy megmondja véleményét . a ZlSARNOiKSÁG-ról. Megmondja I tízmillió magyar és sok-sok mií- I lió más helyett. Az ember léleg j zetét visszafojtva ül a moziban ! és úgy érzi magát, mintha 1950 ! lenne és az utcán valaki hangos ! ‘‘szentségtörést*” követne ei, ! várja a megtorló 'közeg feltü­­| nését és csodálkozik, hogy ilyet í lehet. Nem akarja elhinni, hogy I ma'gyar filmben, hogy ma, nyil­­; tan, sőt majdnem — mit majd j nem? — provokatívan, kolosz­­szálisan nagy ZSé-vel, félreért­hetetlenül és merészen íbeleor­­ditanak a Zsarnokság képéibe. Agamemnon, Egistos és E lektra a történelem kegyes vol­tából adják Jancsó kezébe a lehetőséget, aki nem késik ör­dögi ügyességgel mondja ki az elnyomottak véleményét, j Mauritz Edström s e. int E lektra drámája Jancsó filmjé­ben eltűnik ... valahova a- e minibe. Nos, ez óriási tévedés. Janfcisó neon véletlenül helyezi az Elektrát a pusztába,, s ha tehetné. bizonyára mai ruhába öltöztetné a sokszáz statisztát, kiken — mi mást tehet — két­­háromszáz éves gyönyörűbbnél gyönyörű magyar kosztümök vannak. A dráma legfeljebb a felhők­be tűnik, s teszi ezt akkor ami­kor — váratllanul és igen meg­döbbentően — hirtelen modern katonai helikopter jelenik meg a pusztán, a többszázéves kosz­tümök között, s méghozzá mi­lyen helikopter! Vörösre mázolt vörösre festett s nyilván nem odavaló, nem a pusztába illő, nem a drámába való — tehát | máshova tartozó! — mely, ha jól emlékszem, felviszi a Csar­nokot a felhőkbe .mert a pusz­ta népe már kész lenne őt fe - koncolni. Vajh miért nem piros-fehér­­zöld, tiszta zöld, barna, vagy hupikék ez a helikopter?. . .? Vajon ezt miért nem kérdez­te Mauritz Edström, és ha igen, vajon mit tudtak erre válaszol­ni azok, akiknek privát ma­gyar feladata mégiscsak az, hogy amennyiben lehet ne vár­ják el a fát ezen hatalmas és még nem eléggé felfedezett ma­gyar filmremekimü rendezőjé­nek! és alkotóinak még szabad lába alatt? A film ereje olyan döibbene tes, a nyelv oly világos, hogy az ember mái- tizenkilenc éve berozsdásodott agya szinte kép­telen megérteni, hogy mindez igaz, s vajon nem ő maga e az, aki beteg és tévesem fogja fel az absztrakciót: az Elektrát a pusztában — és miért ott. Nem beszélve más szimbó­lumokról, melyeket .szinte ba­jos lenne nem megérteni. Töb-j bek között azon lélegzetállitóan | óriási jelenetről, amikor egy J tömjénezővel vörös füstöt ter­jesztenek a pusztában, mely mögött eltűnnek a statiszták - eltűnik a puszta. Ki látott már tömje n ézőt vö­rös füstöt okádni? A pusztá­ban; A magyar pusztán! Nos, amit Mauritz Ed.-itröm ir az igen jó bizonyítéka annak, ■ hogy Janicsó nagy művész, de nagy mágus is, aki rendkívül ügyesen keveri s ha kell tünteti ei a 'kártyát .Nemcsak a Kul­ióra häiäi Harcosát, de még a külföld müveit érdeklődőit is sikerült megkerülnie “ógö­rög”, “történelmi”, “művészi” absztraktiv modern filmjével. Jánosét aligha fogják ezért a leplezetlen zsarnokságellenes hősi dokumentumáért begulá­­gozni, mert hiszen a filmet az ógörög Elektrából csinálta, s a puszta csupán “eredeti” “hát tért’’ —- köiznyelven, hogy úgy j mondjam: érdekes. “Érdekes ' felfogásban odavitt ógörög drá- * ma.” , Jancsó filmjét a ieigfközö- 1 nyösebb elpolgárosodott nyuga ti magyar is izgalomtól dobogó szívvel fogja megtekinteni. Ha egy módja van ajánlom is, hogy nézze meg. Nézze meg az első adandó alkalommal, bizonyára nagyobb élményben lesz része, I mit a TV előtt bármikor iy. ! Még a vörös helikoptert és a : vörös ködöt, mi több a zsarnok­ság elleír elhangzó magyarul t nyíltan kimondott kendőzetlen ! szavakat kihagyva is nagy, lát­­( ványos, eredeti, érdekesl és gyö i nyörü film az Eléktra. I Törőcsik Mari (Elektra), j Madaras József (Egistos) és Cserhalmi György (Orestes) — nem kétségbeejtő, hogy az u­­tóblbi kettő nevét már nem is ismerjük? — Jánoséval teljes egyetértésben kifogástalanul I Élik szerepeiket és játszi köny­­nyedséggel el tudják hitetni, hogy e filmben nem csupán a gázsi volt művészi munkájuk I hajtóereje. Az ezen színészeket I korábban sújtott nyugati ma­­j gyár kritika tévedett — vagy tévedhetett — ,a az ilyesfajta tévedéseket üdvös lenne elke­rülni. Az a tény, hogy ebben a filmben közreműködhettek sze rintem megmagyarázza azt, hogy más filimefcben közremű­ködésük kenyérkerező “mu­száj’ volt. i (Folytatjuk) Meghall a somogyi kiskirály Április 18.-án, nagyszombat reggelén, álmában önökre el­­szenderedett Somogy volt nagy iiirü főispánja, a Kisgazda Párt vezér szónoka, Vidovics Ferenc, 76 éves, korában. —Hosszú és küzdelmes életútján több mint 10 évet ült börtönben, elhagy­ták a barátok. Egyedül felesé­ge, Ica asszony állott, mindig mellette, Mi támasz és segítő­ként. Kiváló politikus volt, szavai­nak bűvös, mágikus ereje va­lósággal vonzotta oda a népet, §ühol ő volt a somogyi kiskirály, akit nem választot­tak, hanem úgy koronáztak meg. Vidovics, mikor érezte ha­lálát, haza akart menni, leve­let irt az illetékesekhez, mely­ben megírta hogy elviselhetet­lenül nagy szenvedés haza nél­kül élni... Hamvait az egyik otthoni te­metőben helyezzik örök nyuga­lomra. — New York és környéke magyarsága tüntetett a Román íNSz Misszió előli (Folytatás az első oldalról) Csiiei tanulságok (Folytatás az első loldalról!) elűzésének hírét közölte a rá­dió, megkönnyebbülés sóhaji hallatszott az egész országiban s hála az Istennek, hogy mind­azt átvészelhettük. — Csile most a változás, gyümölcseit a­­ratja. Az uj vezetők becsülete­sek, hatékonyak, hazafiak s a nép többségének bizalmát, tá­mogatását élvezik. így minden tekintetben ma Csile a föld e gyik legbékéseitlb országaként tekinthető, ragyogó és ígéretes jövővel. I3gy dolog bizonyos: Csile megtanuta a leckét,__de milyen áron! s a nép általáno; j véleménye ez: soha többé!” ! A fentiek önmagukért eler et . mondanak azokkal a rossz'.n­­! dúlatu híresztelésekkel szem­ben, amiket még most is világ­szerte terjesztenek a 'bukott rend szer k ommu nista-ilh lété s ü menekültjei. 1’97'6. május 1. Takáts M.J. " , • j Ottawából jelentik: (Folytatás az első oldalról) Almint erről szólva a mindsz- | tér mondotta: “Arra tőreit- ! BZünk, hogy nemzetközi szín- \ ten más országokkal egyez ' rnényt kössünk a szerzett jo- j gok kölcsönös elismerésére.” A [ kormánynak egyébként mái- * 1 van felhatalmazás ilyen tárgya- í lásokra a Canada Pension Plan j tekintetében. Jelenleg meghaladja a fél- j milliót azoknak a Kanadában ' élőknek, a száma ,akik nem kap ják meg más országban szer­zett nyugdijukat mivel hiányoz­nak az ezzel kapcsolatos nem­zetközi megállapodások. Az ellenzék vegyes érzelmek­kel fogadta a miniszter beje­lentését. Több-kevesebb okkal “konfuzusnak” nehézen érthe­tőnek, bonyolultnak minősítet­te és nem ígérte meg a támo­gatást a törvényjavaslathoz. A konzervatívok szóvivője, Lin­coln Alexander fantasztikus méretű bürokratikus melléfo­gásnak minősítette azt a tényt, j hogy 500,000 embernek okoz í kárt kétoldali egyezmények hiá nya. Déimagyarország Felszabadító Tanácsának 1976. évi közgyűlése (Folytatás az 5. oldalról) goszláviának szánt amerikai fegyverszállitmányok ellen. Egyidejűleg ismertette Erdély István két javaslatát: Daruváry ivönyve angol fordításának s az Európai 'Szabad Magyar Kong­resszus kiadásában megjelent Trianon Ankét ügyében. Java­solta, hogy mindkét kérdést u­­talják egy bizottság elé, mely­be á többi elszakított területi szervezet megbízottai is részt­­vennének s e bizottság jelenté­se alapján foglaljon állást a DPT. Ezt követően Dr. Lelbach Antal kérte a közgyűléstől a felmentvény 'megadását, majd Wegling István, mint korelnök vezette le az új tisztikar meg­választását, mely a régi elnök­ség újabb négy évre való meg­választásával végződött azzal a változással, hogy Dr. Radányi Oszkár is alelnök lett. Dr. Lelbach Antal elnök meg­köszönte a bizalmat s egybe,, üdvözölte Munczi Antal (Csák­­‘ tornya) és Göncz Lászlót (Alsó­­j Leadva), akik Chicagóból jöt tek el a közgyűlésre. A közgyűlés a Magyar II! szekegy elmondásával ért vé­get. land is, tortured by the Rus­sian divisions dislocated on tne whole territory of Hungary. Have you ever wondered who the true organizers of this de­monstrations are,? Well, they are the well­­known agents pf the K.G.B. and tlhe Communist Security Servi­ce of Hungary which have in­filtrated among you. Don’t you realize you play Moscow’s part. The country where you live and enjoy your liberty will bla­me you. The American citizens will realize that you are acting­­under the Russian and the Hun garian Communist orders, and they will accuse you of being Moscow’s blind tools. The day will Icome when all true Americans, will consider you unworthy to be a U.S. citizen. We, the ANTICOMMUNIST LEAGUE COMMITTEE, have decided to punish all those who attend such a demonstration favorable to Communism. It is' up to you! Anticommunist League Committee. * * * Most aztán Amerika és az e­­gész világ magyarságán a sor, hosgy a fiatalok által kezdemé­nyezett harc egyre erőteljeseb­bé váljon, mindaddig, amíg az emberi jogaitól megfosztott, román uralom alá kényszer.­­tett 3 millió őslakos magyar vissza nem kapja nemzeti, val­lási, kultúrális szabadságát, el­rabló tt történelmi, kultúrál i­­értékeit, kincseit. Hisszük, hogy a szabad föl­dön élő magyarság végre ma­gára talál és összefogott erővel megmenti Erdély magyarságát a pusztulástól, A VIRRASZTÓ hírszolgálata. AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! Believeit. Cancer can be beaten. Per further information, I contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY A. KERESTETÉS. Latinai menekültá­­borban élő honfitársunk keresi Ka­nadában élő nagybátyját. Vörös Lász­lót, anyja neve Komlos Eszter. Utol­só címe. Winnipeg, North Cenorah volt. 1957-ben jött Kanadába. Érte­sítést kér a kiadóhivatalba. i GYAKORLATTAL BIR6 egyszerűen I főző szakácsot keresünk házias fő­­| zésre egy kicsi, jólnienö vendéglőbe. I Reggel 6-tól délután 1-ig. 5 nspos-I hét, hétfőtől péntekig. North End ! Inkster Industrial Park, 1199 Fife St., I Winnipeg. Tel: 633 S48S. 21-3 MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3S 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küld; k t • ább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .................. $ Sajtó Alap ..........................................$........... összesen: $ ........ Név: ..................................................................................... • Cim (utca, ház-szám, vagy Box)...................................................... Város tartomány:..................................;.......................................< -A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. Életünk legszebb ajándéka, a boldogság koronája: A GYER­MEK. Csak mi, anyák ismerjük az élet legszebb pillanatát, midőn karunkba zárva, először Csó­kolhatjuk meg testünkből sza­kadt utódunkat, a gyermeket. Férfi ési nő között olyan örök kapocs, melyet semmivel sem lehet eltörülni. Ő, a világ leg­nagyobb hatalmassága, a Te­remtő létezésének bizonyítéka. Ma, Anyáfc-napján róluk be­szélek. A legtöbb szülő gyermek­­ideálja a mindég tiszta, nyu­godt, szófogadó, udvarias gyer­mek, de ne legyünk túl igénye­sek! ezen a téren, mert az efajta gyermekek az életben nehezebben állják meg. helyű- i két. Vagy sehogyselm! A vidám­ság, az elevenség, az egészség kétségtelen bizonyítéka. Az a gyermek, aki zajosan, nem a legápoltabh külsővel ront be hozzánk olyankor, a­­mikor váratlan vendégeink van­nak és enni kér, még nem — “Neveletlen rósz kölyök! —, a­­hogyan esetlég a vendégek tá-1 vozás'ük után mérlegre vetik j őket. Kihez meneküljön korgó j gyomorral, ha nem az anyjá­­hoz? Bűn az, hogy tőlünk kér enni és, ha van, nem az alkal­mazottunktól? Honnan tudhat­ja azt, hogy nem várt, vendég­gel foglalatoskodik édesanyja? Bűn az, ha valaki megéhe­zik? Vagy a vendégek miatt ad­dig éhezzen, amig azok távoz­nak? Példám nem jelenti azt, hogy ne figyelmeztessük a gyerme­ket, igy, a hasonló esetek szá­mát is csökkenthetjük. De, te­gyük ezt óvatosan, okosan, hogy megértse. Az olyan, gyermek, amelyik kiskorában túlzott temperámén tumával sok bajt- okozott ne­künk, felnőtt korában, a leg­nagyszerűbb emberré válhat, annak dacára, hogy palántasá­­ga idején, “Neveletlen, ro. sz kölyük!-nek” minősítették, ta­lán olyanok .akiknek még ne­veletlenebb, vagy .egy gyerme­kük sincsen. . Addig hajlítsd a fát, amig fia­tal, mondja a közmondás! Nyu­godtan alkalmazhatjuk ez a ra­gyogó gondolatot a gyermek­­nevelésnél, mely a társadalmi formák egyetlen helyes alapja. Minden rosszra vaLó hajlamos­ságot már a gyermekkorban erős kézzel kell megfékeznünk, hogyha felnőtték lesznek, disz­­tingváltan tudjanak viselkedni. Addig asztalnál kell a gyer­meknek megtanulnia azt, hogy a kés vágásra való, nem pedig arra, hogy az ételt azzal a szá­jába gyömöszölje. Ezért ne ét­keztessük sohasem külön gyer­mekeinket hanem mindég és le­hetőleg csak nagyon kivételes esetiben külön. Késő azt felnőtt­korban elsajátítani (vagy akkor sem!), hogy a fogat, ha erre okvetlenül szükség adódik, száj elé helyezett kéz mögött, fog­vájóval égi — borzalom'! —, nem tűvel és hasonló “segéd eszközökkel” hozunk rendbe az ételmaradéktól. Csámcso­­gjásról és egyéb étvágyrontó Íz­léstelenségekről, nem is teszek részletes említést. Az anyák legtöbbje — hely­telenül —, azt tartja, hogy az ételekben bem szabad. válogat­ni, mindent meg kell enni, ami az asztalra kerül, ha jól esik, ha nem. Nagy vétket követünk el gyermekünkkel szemben, ha ezt erőszakoljuk tőle. Nem azokra az esetekre vonatkozta­tom, amikor a kis kényeskedő is szeretne kierőszakolni vala­mit, a kedvenc étele helyett tá­lal ellentében tanúsított maga­tartásával, hanem azokra az esetekre amikor szervezete va­lóiban. tiltakozik egyik-másik étek ellen, mert valamikor el­rontotta vele a gyomrát, vagy hasonló ok miatt. .Minden em­ber szervezete eltérő másiké­tól. Magam példájából, iker fiaim teljesen különböző száj­ízzel' rendelkeznek. Az egyik az édes, a másik a sós, erősen fű­szerezett ételeket kedveli, mert valószín ü-leg a szervezete igy van beállítva. Van olyan gyermek is, aki csak bizonyos ételekkel, vagy gyümölccsel szemben tartózko­dó és ezeknél a legártatlanabb­­nak hitt gyümölcs, vagy főzelék féle: csalánkiütést, ibélbajokat, szénalázt okoz. Dyenek pl. az eper, retek hagymafélék, tojás, spenót. Bizonyos ételekkel szemben a csecsemők is reagál­nak, pedig; azt az édesanyjuk fogyasztotta el és nem közvet­lenül a pólyás. ISok olyan tiz éven. felüli nö­vendékem volt, akik nyíltan, vagy titokban, de még mindég szopták az Ujjúkat, rágták e­gézen a nyers húsig a körmü­ket. Borzalmas hiba! Több anya, amikor ezt megemlitet­­tem, elmesélte, hogy milyen drasztikus eszközökkel próbál­ta gyermekét rossz szokásáról távoltartani. Paprikával, mus­tárral, borssal szappannal ken­te be, nem gondolva arra, hogy az esetleg a szemébe' kerülő e­­rős anyagoktól mennyi veszély­nek tette ki kicsinyét. Ezek a drasztikus — faluról i kikerült —,, gyógymódok , he­lyett, mennyivel egyszerűbb e rős keztylük hordatása, amit csuklóban olyan jól kell rögzí­teni, hogy ne tudja levenni. Egy-kettőre megunja a dolgot- és néhány hét múlva elfelejti rossiz szokását, melyről a kez­detén kell leszoktatni és nem később sopánkodni felette. A gyermek lelkületére, égé íz életére nagy hatással' van a szülők egymás közötti viszo­nya. Kényes és súlyos pont ez ma, amikor napróbnapra emel­­| kedik a válások száma. Nem 1 szabad a nézeteltéréseket a gyermek jelenlétében lebonyo­lítani. Ne merüljön fel a házas­­életben bizalmatlanság, mely rossz alapja annak. Ne szólj szám, nem fáj fe­jem! —, gondolják egyesek ol~ vasóim közül. Ez nem egészen igy van, mert pl. a titkolózá­­súlyosi következményekkel jár­hat a családi életben, azért a ,ház.astársafcnak nem szabad a * a gyermek hibáját eltakarni j mert ez nem szeretet, hogy ez­­; zel megakarjuk óvni a másik Fél büntetésétől. Beszéljünk még mindent közösen, vitassál, meg. a jó és rosisz oldalát, igy nem lehet szemrehányás, ha egyik, vagy másik melléfogott ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-tői $25.-ig $1.50 — $25.01-tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKKA kezelési költsége. I (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) j ' ‘A NTI'CO MMUNIST LEAGUE COMMITTEE (Ilyen .hivatalo­san bejegyzett szerv nem léte­zik!) We know you have decided to act against the Romanians on May 8, 1976, as. the Com­munist Hungarian Embassy, has ordered you. This action inspired by the Russians and ordered through their Hungarian servants in Budapest, has the only goal to divert your attention from' the struggle you ought to wage against the Communist puppet government of Budapest, which humbly listens to t'.ie Moscow instructions. Have you ever wondered why you never demonstrated for Hungary’s real independen­ce, for your country which has been ploughed by the Russian tanks since 19i5(6? Your mother

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents